mpv/DOCS/man/hu/mplayer.1

.\" Synced with r19101
.\" MPlayer (C) 2000-2006 MPlayer Team
.\" Ezt a man oldalt Gabucino, Diego Biurrun <20>s Jonas Jermann k<>sz<73>ti/k<>sz<73>tette
.\" Karbantart<72>: Gabrov
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Makr<6B> defin<69>ci<63>k
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.\" alopci<63>k beh<65>z<EFBFBD>s<EFBFBD>nak defin<69>ci<63>ja
.nr SS 5
.\" <20>j alopci<63> hozz<7A>ad<61>sa
.de IPs
.IP "\\$1" \n(SS
..
.\" els<6C> szint<6E> alopci<63>k kezdete, v<>ge .RE-vel
.de RSs
.RS 10
..
.\" m<>sodik szint<6E> alopci<63>k kezdete
.de RSss
.PD 0
.RS \n(SS+3
..
.\" m<>sodik szint<6E> alopci<63>k v<>ge
.de REss
.RE
.PD 1
..
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" N<>v
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.TH MPlayer 1 "2006. 07. 15." "MPlayer Project" "A film lej<65>tsz<73>"
.
.SH N<EFBFBD>V
mplayer  \- film lej<65>tsz<73>
.br
mencoder \- film k<>dol<6F>
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Szintaxis
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH SZINTAXIS
.na
.nh
.B mplayer
.RI [opci<63>k]\ [ \ f<EFBFBD>jl\  | \ URL\  | \ lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>slista \  | \ \-\  ]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
[glob<6F>lis opci<63>k]
.I f<EFBFBD>jl1
[specifikus opci<63>k] [f<>jl2] [specifikus opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
[glob<6F>lis opci<63>k]
.RI { "f<>jlok csoportja <20>s opci<63>ik" }
[csoport specifikus opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I dvd://[s<>v | [kezd<7A>_s<5F>v]\-v<>g_s<5F>v ]
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I vcd://s<>v[/eszk<7A>zn<7A>v]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I tv://[csatorna]
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I dvb://[k<>rtya_sz<73>m@]csatorna
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I mf://f<>jlmaszk
[-mf opci<63>k] [opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I [cdda|cddb]://s<>v[-v<>gs<67>v][:sebess<73>g][/eszk<7A>zn<7A>v]
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I cue://f<>jl[:s<>v]
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.RI [ f<EFBFBD>jl | mms[t] | http | http_proxy | rt[s]p | ftp | udp | unsv] ://
[felhaszn<7A>l<EFBFBD>:jelsz<73>@]\fIURL\fP[:port] [opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I sdp://f<>jl
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I mpst://g<>pn<70>v[:port]/URL
[opci<63>k]
.
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I tivo://g<>pn<70>v/lista
[opci<63>k]
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I tivo://g<>pn<70>v/llist
[opci<63>k]
.br
.in
.B mplayer
'in +\n[.k]u
.I tivo://g<>pn<70>v/fsid
[opci<63>k]
.br
.in
.B gmplayer
'in +\n[.k]u
[opci<63>k]
[\-skin\ skin]
.
.br
.in
.B mencoder
'in +\n[.k]u
[opci<63>k]
.RI [ \ f<EFBFBD>jl\  | \ URL\  | \ \-\  ]
[\-o\ f<EFBFBD>jl]
.
.br
.in
.B mencoder
'in +\n[.k]u
[glob<6F>lis opci<63>k]
.I f<EFBFBD>jl1
[speci<63>lis opci<63>k] [f<>jl2] [speci<63>lis opci<63>k]
.ad
.hy
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Le<4C>r<EFBFBD>s
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH LE<EFBFBD>R<EFBFBD>S
.B mplayer
egy film lej<65>tsz<73> Linuxra (fut sz<73>mos m<>s platformon <20>s CPU architekt<6B>r<EFBFBD>n is,
l<EFBFBD>sd a dokument<6E>ci<63>t).
Lej<EFBFBD>tsza a legt<67>bb MPEG/\:VOB, AVI, ASF/\:WMA/\:WMV, RM, QT/\:MOV/\:MP4, Ogg/\:OGM,
MKV, VIVO, FLI, NuppelVideo, yuv4mpeg, FILM <20>s RoQ f<>jlt, sz<73>mos nat<61>v <20>s bin<69>ris
codec-et t<>mogat.
Tudsz n<>zni vele Video CD-t, SVCD-t, DVD-t, 3ivx-et, DivX 3/4/5-<2D>t <20>s m<>g WMV
filmeket is.
.PP
Az MPlayer a vide<64> <20>s audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>k sz<73>les sk<73>l<EFBFBD>j<EFBFBD>t t<>mogatja.
Van X11, Xv, DGA, OpenGL, SVGAlib, fbdev, AAlib, libcaca, DirectFB,
Quartz, Mac OS X CoreVideo t<>mogat<61>s, de haszn<7A>lhatod a GGI, SDL (<28>s ennek <20>sszes
vez<EFBFBD>rl<EFBFBD>je), VESA (minden VESA-kompatibilis k<>rty<74>n, m<>g X11 n<>lk<6C>l is), n<>h<EFBFBD>ny
alacsony szint<6E>, k<>rtyaspecifikus vez<65>rl<72> (Matroxhoz, 3dfx-hez <20>s ATI-hoz) <20>s
p<EFBFBD>r hardveeres MPEG dek<65>dol<6F> lap, mint pl. a Siemens DVB, DXR2 <20>s DXR3/\:Hollywood+
t<EFBFBD>mogat<EFBFBD>s<EFBFBD>t is. A legt<67>bbj<62>k tudja a szoftveres <20>s harderes nagy<67>t<EFBFBD>st, <20>gy a
filmjeidet teljes k<>perny<6E>s m<>dban <20>lvezheted.
.PP
Az MPlayernek van onscreen display (OSD) funkci<63>ja is a st<73>tuszinform<72>ci<63>k
<EFBFBD>s a sz<73>p, <20>ls<6C>m<EFBFBD>tott, <20>rny<6E>kolt feliratok megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez <20>s a billenty<74>zetr<74>l
<EFBFBD>rkez<EFBFBD> jelek visszajelz<6C>s<EFBFBD>hez. Eur<75>pai/\:ISO8859-1,2 (magyar, angol, cseh, stb.),
cirill <20>s koreai bet<65>t<EFBFBD>pusok mind t<>mogatottak 12 felirat form<72>tummal (MicroDVD,
SubRip, OGM, SubViewer, Sami, VPlayer, RT, SSA, AQTitle, JACOsub, PJS <20>s a mi
saj<EFBFBD>tunk: MPsub) <20>s DVD felirattal (SPU streams, VOBsub <20>s Closed Captions)
egyetemben.
.PP
.B mencoder
(MPlayer's Movie Encoder) egy egyszer<65> film k<>dol<6F>, amit az
MPlayer <20>ltal lej<65>tszhat<61> filmek (l<>sd fent) m<>s, MPlayer <20>ltal t<>mogatott
form<EFBFBD>tumba t<>rt<72>n<EFBFBD> <20>talak<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>ra tervezt<7A>nk (l<>sd lejebb).
MPEG-4-be (DivX/XviD) k<>dol, a libavcodec valamelyik codec-j<>vel <20>s
PCM/\:MP3/\:VBRMP3 audi<64>val 1, 2 vagy 3 l<>p<EFBFBD>sben.
Tov<EFBFBD>bb<EFBFBD> k<>pes stream-et m<>solni, hat<61>kony sz<73>r<EFBFBD> rendszere van (v<>g<EFBFBD>s,
nagy<EFBFBD>t<EFBFBD>s, t<>kr<6B>z<EFBFBD>s, ut<75>feldolgoz<6F>s, forgat<61>s, m<>retez<65>s, zajsz<73>r<EFBFBD>s,
RGB/\:YUV <20>talak<61>t<EFBFBD>s) <20>s <20>gy tov<6F>bb.
.PP
.B gmplayer
egy MPlayer grafikus felhaszn<7A>l<EFBFBD> fel<65>lettel. Ugyan azt tudja, mint az MPlayer.
.PP
A gyors kezd<7A>shez p<>ld<6C>kat ezen man oldal v<>g<EFBFBD>n tal<61>lhatsz.
.PP
.B N<EFBFBD>zd meg a HTML dokument<EFBFBD>ci<EFBFBD>t is!
.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" interakt<6B>v vez<65>rl<72>s
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH "INTERAKT<4B>V VEZ<45>RL<52>S"
Az MPlayernek egy teljesen szem<65>lyre szabhat<61>, parancs-vez<65>relt ir<69>ny<6E>t<EFBFBD> r<>tege
van, aminek a seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel vez<65>relhet<65> billenty<74>zettel, eg<65>rrel, joystickkal,
vagy t<>vir<69>ny<6E>t<EFBFBD>val (LIRC-cel).
L<EFBFBD>sd a \-input kapcsol<6F>t a testreszab<61>s<EFBFBD>hoz.
.
.TP
.B ir<EFBFBD>ny<EFBFBD>t<EFBFBD>s billenty<EFBFBD>zetr<EFBFBD>l
.PD 0
.RS
.IPs "<\- <20>s \->"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s vissza/\:el<EFBFBD>re 10 m<>sodperccel.
.IPs "fel <20>s le"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s vissza/\:el<EFBFBD>re 1 perccel.
.IPs "pgup <20>s pgdown"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s vissza/\:el<EFBFBD>re 10 perccel.
.IPs "[ <20>s ]"
Cs<EFBFBD>kkenti/n<>veli az aktu<74>lis lej<65>tsz<73>si sebess<73>get 10%-kal.
.IPs "{ <20>s }"
Felezi/dupl<70>zza az aktu<74>lis lej<65>tsz<73>si sebess<73>get.
.IPs "backspace"
Vissza<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a lej<65>tsz<73>si sebess<73>get norm<72>lisra.
.IPs "< <20>s >"
Vissza/\:el<EFBFBD>re l<>p<EFBFBD>s a lej<65>tsz<73>si list<73>ban.
.IPs "ENTER"
El<EFBFBD>re l<>p<EFBFBD>s a lej<65>tsz<73>si list<73>ban, ak<61>r a v<>g<EFBFBD>n t<>lra is.
.IPs "HOME <20>s END"
k<EFBFBD>vetkez<EFBFBD>/\:el<EFBFBD>z<EFBFBD> sz<73>l<EFBFBD>i playtree bejegyz<79>sre ugr<67>s
.IPs "INS <20>s DEL (csak ASX lej<65>tsz<73>si list<73>ban)"
K<EFBFBD>vetkez<EFBFBD>/\:el<EFBFBD>z<EFBFBD> alternat<61>v forr<72>s.
.IPs "p / SPACE"
Sz<EFBFBD>net (<28>jra megnyomva ind<6E>t).
.IPs .\ \ \ \ 
El<EFBFBD>re l<>p<EFBFBD>s.
Egyszer megnyomva meg<65>ll<6C>tja a filmet, majd minden egyes megnyom<6F>sra egy
k<EFBFBD>pkock<EFBFBD>t lej<65>tszik <20>s <20>jra meg<65>ll (b<>rmelyik m<>sik gombbal elindul <20>jra).
.IPs "q / ESC"
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s meg<65>ll<6C>t<EFBFBD>sa <20>s kil<69>p<EFBFBD>s.
.IPs "+ <20>s -"
Audi<EFBFBD> k<>sleltet<65>s <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa <20> 0.1 m<>sodperccel.
.IPs "/ and *"
Hanger<EFBFBD> cs<63>kkent<6E>se/\:n<EFBFBD>vel<EFBFBD>se.
.IPs "9 <20>s 0"
Hanger<EFBFBD> cs<63>kkent<6E>se/\:n<EFBFBD>vel<EFBFBD>se.
.IPs m\ \ \ \ 
Hang eln<6C>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sa.
.IPs "# (csak MPEG <20>s Matroska)"
V<EFBFBD>lt<EFBFBD>s az el<65>rhet<65> audi<64> s<>vok k<>z<EFBFBD>tt.
.IPs f\ \ \ \ 
Teljes k<>perny<6E>s lej<65>tsz<73>s (l<>sd a \-fs\-t).
.IPs T\ \ \ \ 
Az ablak mindig l<>that<61> (l<>sd a \-ontop\-t).
.IPs "w <20>s e"
Pan-scan tartom<6F>ny cs<63>kkent<6E>se/\:n<EFBFBD>vel<EFBFBD>se.
.IPs o\ \ \ \ 
V<EFBFBD>lt<EFBFBD>s az OSD <20>llapotok k<>z<EFBFBD>tt: nincs / keres<65>s / keres<65>s + id<69> / keres<65>s + id<69> + <20>ssz id<69>.
.IPs d\ \ \ \ 
V<EFBFBD>lt<EFBFBD>s a K<>pkocka eldob<6F>si m<>dok k<>z<EFBFBD>tt: nincs / megjelen<65>t<EFBFBD>s kihagy<67>sa / dek<65>dol<6F>s kihagy<67>sa
(l<>sd a \-framedrop <20>s \-hardframedrop kapcsol<6F>kat).
.IPs v\ \ \ \ 
Feliratok l<>that<61>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nak ki-/bekapcsol<6F>sa.
.IPs "b / j"
L<EFBFBD>peget<EFBFBD>s az el<65>rhet<65> feliratok k<>z<EFBFBD>tt.
.IPs "y <20>s g"
El<EFBFBD>re/h<>tra l<>p<EFBFBD>s a felirat list<73>ban.
.IP F\ \ \ \ 
"K<>nyszer<65>tett felirat" megjelen<65>t<EFBFBD>se.
.IPs a\ \ \ \ 
Felirat igaz<61>t<EFBFBD>s <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa: fent / k<>z<EFBFBD>pen / lent.
.IPs "x <20>s z"
Felirat k<>sleltet<65>s <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa <20> 0.1 m<>sodperccel.
.IPs "r <20>s t"
Felirat mozgat<61>sa fel/le.
.IPs "i (csak \-edlout m<>dban)"
Egy EDL kihagy<67>s kezdet<65>nek vagy v<>g<EFBFBD>nek bejel<65>l<EFBFBD>se <20>s a megadott f<>jlba <20>r<EFBFBD>sa.
.IPs "s (csak \-vf screenshot mellett)"
K<EFBFBD>perny<EFBFBD>ment<EFBFBD>s k<>sz<73>t<EFBFBD>se.
.IPs "I"
F<EFBFBD>jln<EFBFBD>v megjelen<65>t<EFBFBD>se az OSD-n.
.RE
.PD 1
.PP
.RS
(A k<>vetkez<65> billenty<74>k csak hardveres t<>mogat<61>s<EFBFBD> vide<64> kimeneteken
(xv, (x)vidix, (x)mga, stb.), a szoftveres equalizer
(\-vf eq vagy \-vf eq2) vagy hue sz<73>r<EFBFBD> (\-vf hue) haszn<7A>latakor m<>k<EFBFBD>dnek.
.RE
.PP
.PD 0
.RS
.IPs "1 <20>s 2"
Kontraszt be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs "3 <20>s 4"
F<EFBFBD>nyer<EFBFBD> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs "5 <20>s 6"
Sz<EFBFBD>n<EFBFBD>rnyalat be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs "7 <20>s 8"
Szatur<EFBFBD>ci<EFBFBD> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.RE
.PD 1
.PP
.RS
(A k<>vetkez<65> billenty<74>k csak quartz vagy macosx vide<64> kimeneten m<>k<EFBFBD>dnek.)
.RE
.PP
.PD 0
.RS
.IPs "command + 0"
Film ablak eredeti m<>ret<65>nek fel<65>re <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs "command + 1"
Film ablak eredeti m<>ret<65>re <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs "command + 2"
Film ablak eredeti m<>ret<65>nek dupl<70>j<EFBFBD>ra <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs "command + f"
Teljes k<>perny<6E>s lej<65>tsz<73>s (l<>sd m<>g a \-fs\-t).
.IPs "command + [ <20>s command + ]"
Film ablak alpha-j<>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.RE
.PD 1
.PP
.RS
(A k<>vetkez<65> gombok csak akkor m<>k<EFBFBD>dnek, ha multim<69>di<64>s billenty<74>zeted van.)
.RE
.PP
.PD 0
.RS
.IPs PAUSE
Sz<EFBFBD>net.
.IPs STOP\ 
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s meg<65>ll<6C>t<EFBFBD>sa <20>s kil<69>p<EFBFBD>s.
.IPs "PREVIOUS <20>s NEXT"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s h<>tra/\:el<EFBFBD>re 1 perccel.
.RE
.PD 1
.PP
.RS
(A k<>vetkez<65> gombok csak akkor m<>k<EFBFBD>dnek, ha GUI t<>mogat<61>s be van ford<72>tva
<EFBFBD>s els<6C>bbs<62>get <20>lveznek a fenti gomb-defin<69>ci<63>kkal szemben.)
.RE
.PP
.PD 0
.RS
.IPs ENTER
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s elind<6E>t<EFBFBD>sa.
.IPs ESC\ \ 
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s meg<65>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs l\ \ \ \ 
F<EFBFBD>jl bet<65>lt<6C>se.
.IPs t\ \ \ \ 
Felirat bet<65>lt<6C>se.
.IPs c\ \ \ \ 
Skin b<>ng<6E>sz<73> megnyit<69>sa.
.IPs p\ \ \ \ 
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>si lista megnyit<69>sa.
.IPs r\ \ \ \ 
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>sok megnyit<69>sa.
.RE
.PD 1
.PP
.RS
(A k<>vetkez<65> gombok csak akkor m<>k<EFBFBD>dnek, ha TV bemenet t<>mogat<61>ssal ford<72>tott<74>l
<EFBFBD>s els<6C>bbs<62>get <20>lveznek a fenti gomb-defin<69>ci<63>kkal szemben.)
.RE
.PP
.PD 0
.RS
.IPs "h <20>s k"
El<EFBFBD>z<EFBFBD>/\:k<EFBFBD>vetkez<EFBFBD> csatorna kiv<69>laszt<7A>sa.
.IPs n\ \ \ \ 
Normav<EFBFBD>lt<EFBFBD>s.
.IPs u\ \ \ \ 
Csatornalista <20>tv<74>lt<6C>sa.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ir<EFBFBD>ny<EFBFBD>t<EFBFBD>s eg<EFBFBD>rrel
.PD 0
.RS
.IPs "3. gomb <20>s 4. gomb"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s h<>tra/\:el<EFBFBD>re 1 perccel.
.IPs "5. gomb <20>s 6. gomb"
Hanger<EFBFBD> cs<63>kkent<6E>se/\:n<EFBFBD>vel<EFBFBD>se.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ir<EFBFBD>ny<EFBFBD>t<EFBFBD>s botkorm<EFBFBD>nnyal
.PD 0
.RS
.IPs "balra <20>s jobbra"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s h<>tra/\:el<EFBFBD>re 10 m<>sodperccel.
.IPs "fel <20>s le"
L<EFBFBD>p<EFBFBD>s h<>tra/\:el<EFBFBD>re 1 perccel.
.IPs "1. gomb"
sz<EFBFBD>net
.IPs "2. gomb"
OSD <20>llapotok v<>lt<6C>sa: nincs / l<>ptet<65>s / l<>ptet<65>s + id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD> / l<>ptet<65> + id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD> + <20>ssz id<69>.
.IPs "3. gomb <20>s 4. gomb"
Hanger<EFBFBD> cs<63>kkent<6E>se/\:n<EFBFBD>vel<EFBFBD>se.
.RE
.PD 1
.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Haszn<7A>lat
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH "HASZN<5A>LAT"
Minden 'flag' opci<63>nak van egy 'noflag' p<>rja, pl.\& a \-fs opci<63><69> a \-nofs.
.PP
Ha egy opci<63>nak (csak XXX) jel<65>l<EFBFBD>se van, csak az XXX-szel egy<67>tt haszn<7A>lva,
vagy beford<72>tott XXX mellett m<>k<EFBFBD>dik.
.PP
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Az alopci<63> <20>rtelmez<65> (amit p<>ld<6C>ul a -ao pcm alopci<63>in<69>l haszn<7A>lunk) t<>mogat
egy speci<63>lis t<>pus<75> string-escaping-et, ami a k<>ls<6C> GUI-khoz lett kital<61>lva.
.br
Form<EFBFBD>tuma az al<61>bbi:
.br
%n%n_hosszusagu_karakterlanc
.br
.I P<EFBFBD>LD<EFBFBD>K:
.br
mplayer -ao pcm:file=%10%C:test.wav test.avi
.br
Vagy script-ben:
.br
mplayer -ao pcm:file=%`expr length "$NAME"`%"$NAME" test.avi
.PP
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Konfigur<75>ci<63>s f<>jlok
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH "KONFIGUR<55>CI<43>S F<>JLOK"
Ezen opci<63>k mindegyike bele<6C>rhat<61> a konfigur<75>ci<63>s f<>jlokba, amit az
MPlayer/MEncoder minden ind<6E>t<EFBFBD>skor beolvas.
A rendszerszint<6E> konfigur<75>ci<63>s f<>jl az 'mplayer.conf', a konfigur<75>ci<63>s
k<EFBFBD>nyvt<EFBFBD>radban van (pl.\& /etc/\:mplayer vagy /usr/\:local/\:etc/\:mplayer),
a felhaszn<7A>l<EFBFBD>i szint<6E> pedig '~/\:.mplayer/\:config'.
A MEncoder konfigur<75>ci<63>s f<>jl a 'mencoder.conf' a konfigur<75>ci<63>s k<>nyvt<76>radban
van (pl.\& /etc/\:mplayer vagy /usr/\:local/\:etc/\:mplayer), a felhaszn<7A>l<EFBFBD>i
szint<EFBFBD> pedig a '~/\:.mplayer/\:mencoder.conf.
A felhaszn<7A>l<EFBFBD>specifikus opci<63>k fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lj<6C>k a rendszerszint<6E>eket, a
parancssorban megadottak pedig mindkett<74>t.
A konfigur<75>ci<63>s file szintaxisa 'opci<63>=<<3C>rt<72>k>', \'#' jelt<6C>l sz<73>mitva
minden kommentk<74>nt van kezelve.
Az olyan opci<63>k melyek egy<67>bk<62>nt <20>rt<72>k megad<61>sa n<>lk<6C>l haszn<7A>land<6E>ak, itt
a 'true' vagy '1' <20>rt<72>kkel enged<65>lyezhet<65>ek, m<>g a 'false' illetve '0'
<EFBFBD>rt<EFBFBD>kkel letilthat<61>ak. M<>g az al-opci<63>k is param<61>terezhet<65>ek ily m<>don.
.PP
.I P<EFBFBD>LDA AZ MPLAYER KONFIGUR<EFBFBD>CI<EFBFBD>S F<EFBFBD>JLJ<EFBFBD>RA:
.sp 1
.nf
# Matrox vez<65>rl<72> haszn<7A>lata alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt.
vo=xmga
# Im<49>dok filmek k<>zben k<>zen<65>llni.
flip=yes
# T<>bb f<>jl dek<65>dol<6F>sa/k<>dol<6F>sa png-b<>l,
# a lej<65>tsz<73>st mf://f<>jlmaszk opci<63>val kell ind<6E>tani
mf=type=png:fps=25
# A titokzatos negat<61>v k<>pek sir<69>lyak.
vf=eq2=1.0:-0.8
.fi
.PP
.I "P<>LDA A MENCODER KONFIGUR<55>CI<43>S F<>JLJ<4C>RA:"
.sp 1
.nf
# Az MEncoder kimenet<65>nek alap<61>rtelmezett f<>jlneve.
o=encoded.avi
# A k<>vetkez<65> 4 sor megengedi a mencoder tv:// -nek, hogy azonnal kezdje el a ment<6E>st.
oac=pcm=yes
ovc=lavc=yes
lavcopts=vcodec=mjpeg
tv=driver=v4l2:input=1:width=768:height=576:device=/dev/video0:audiorate=48000
# sokkal bonyolultabb alap<61>rtelmezett k<>dol<6F>si be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sok
lavcopts=vcodec=mpeg4:autoaspect=1
lameopts=aq=2:vbr=4
ovc=lavc=1
oac=lavc=1
passlogfile=pass1stats.log
noautoexpand=1
subfont-autoscale=3
subfont-osd-scale=6
subfont-text-scale=4
subalign=2
subpos=96
spuaa=20
.fi
.PP
File-specifikus konfigur<75>ci<63>s file-okat is <20>rhatsz.
Ha p<>ld<6C>ul a 'movie.avi' file-hoz szeretn<74>l konfigur<75>ci<63>s file-t,
hozz l<>tre egy 'movie.avi.conf' nev<65> file-t az opci<63>kkal, <20>s tedd
a ~/.mplayer k<>nyvt<76>rba vagy a f<>jl mell<6C>.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Profilok
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH "PROFILOK"
A k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> konfigur<75>ci<63>j<EFBFBD> t<>rt<72>n<EFBFBD> munka megk<67>nny<6E>t<EFBFBD>s<EFBFBD>re profilokat lehet
defini<EFBFBD>lni a konfigur<75>ci<63>s f<>jlokban.
Egy profil a n<>gyzetes z<>r<EFBFBD>jelbe tett nev<65>vel kezd<7A>dik, pl. '[en-profilom]'.
Az <20>sszes ezut<75>ni opci<63> a profil r<>sze lesz.
A le<6C>r<EFBFBD>s (melyet a \-profile help mutat) a profile-desc opci<63>val adhat<61> meg.
A profil befejez<65>s<EFBFBD>hez kezdj egy <20>jat vagy haszn<7A>ld a 'default' profil nevet
az <20>ltal<61>nos opci<63>k folytat<61>s<EFBFBD>hoz.
.fi
.PP
.I "P<>LDA MENCODER PROFIL:"
.sp 1
.nf

[mpeg4]
profile-desc="MPEG4 k<>dol<6F>s"
ovc=lacv=yes
lavcopts=vcodec=mpeg4:vbitrate=1200

[mpeg4-hq]
profile-desc="HQ MPEG4 k<>dol<6F>s"
profile=mpeg4
lavcopts=mbd=2:trell=yes:v4mv=yes
.fi
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Opci<63>k
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH "<22>LTAL<41>NOS OPCI<43>K"
.
.TP
.B \-codecs-file <f<>jln<6C>v> (l<>sd m<EFBFBD>g \-afm, \-ac, \-vfm, \-vc)
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja a szabv<62>nyos keres<65>si <20>tvonalat <20>s a megadott f<>jlt
haszn<EFBFBD>lja a be<62>p<EFBFBD>tett codecs.conf helyett.
.
.TP
.B \-include <konfigur<75>ci<63>s f<EFBFBD>jl>
Az alap<61>rtelmezettek ut<75>n beolvasand<6E> konfigur<75>ci<63>s f<>jl.
.
.TP
.B \-list-options
Ki<EFBFBD>rja az <20>sszes el<65>rhet<65> opci<63>t.
.
.TP
.B \-msgcharset <k<>dlap>
A konzol <20>zeneteket a megadott k<>dlapra konvert<72>lja (alap<61>rtelmezett: automatikus
felismer<EFBFBD>s).
A sz<73>veg a a configure --charset opci<63>j<EFBFBD>val megadott k<>dol<6F>s<EFBFBD> lesz.
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>thatod "noconv"-ra is a konvert<72>l<EFBFBD>s teljes letilt<6C>s<EFBFBD>hoz (pl. ha
probl<EFBFBD>m<EFBFBD>id vannak az iconv-val).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ez csak a parancssor <20>rtelmez<65>s<EFBFBD>nek befejez<65>se ut<75>n l<>p <20>letbe.
Az MPLAYER_CHARSET k<>rnyezeti v<>ltoz<6F>val szabadulhatsz meg az els<6C>
sorok elrontott kimenet<65>t<EFBFBD>l.

.
.TP
.B \-msglevel <all=<szint>:<module>=<szint>:...>
K<EFBFBD>l<EFBFBD>n be<62>ll<6C>tja a besz<73>dess<73>get minden modulhoz.
Az 'all' modul minden m<>s, explicit nem megadott modul besz<73>dess<73>g<EFBFBD>t be<62>ll<6C>tja.
L<EFBFBD>sd a '\-msglevel help' kimenet<65>t a modulok list<73>j<EFBFBD>hoz.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A parancssor <20>rtelmez<65>se el<65>tti ki<6B>r<EFBFBD>s csak az MPLAYER_VERBOSE
k<EFBFBD>rnyezeti v<>ltoz<6F>val vez<65>relhet<65>, ami az <20>sszes modulra vonatkozik.
.br
Haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD> szintek:
.PD 0
.RSs
.IPs -1
teljes n<>mas<61>g
.IPs 0
csak v<>gzetes <20>zenetek
.IPs 1
hiba <20>zenetek
.IPs 2
figyelmeztet<EFBFBD> <20>zenetek
.IPs 3
r<EFBFBD>vid tan<61>csok
.IPs 4
inform<EFBFBD>ci<EFBFBD>s <20>zenetek
.IPs 5
st<EFBFBD>tusz <20>zenetek (amiket elrejt a -quiet)
.IPs 6
b<EFBFBD>besz<EFBFBD>d<EFBFBD> <20>zenetek
.IPs 7
2. szint<6E> debug
.IPs 8
3. szint<6E> debug
.IPs 9
4. szint<6E> debug
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-quiet\ 
Hat<EFBFBD>s<EFBFBD>ra a konzoli kimeneti sorok kev<65>sb<73> lesznek besz<73>desek;
alaphelyzetben megakad<61>lyozza, hogy a st<73>tuszsor
(pl.\& A:   0.7 V:   0.6 A-V:  0.068 ...) megjelenjen.
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban lass<73> vagy hib<69>s termin<69>lokon hasznos, amik nem kezelik
megfelel<EFBFBD>en a kocsi vissz<73>t (pl.\& \\r).
.
.TP
.B \-priority <prio> (csak Windows alatt)
Az MPlayer processz proir<69>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t <20>ll<6C>tja be a Windows alatt el<65>rhet<65>
el<EFBFBD>re defini<6E>lt <20>rt<72>keknek megfelel<65>en.
A <prio> lehets<74>ges <20>rt<72>kei:
.RSs
idle|belownormal|normal|abovenormal|high|realtime
.RE
.sp 1
.RS
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
A realtime prior<6F>t<EFBFBD>s haszn<7A>lata rendszer leakad<61>st eredm<64>nyezhet.
.RE
.
.TP
.B \-profile <profil1,profil2,...>
A megadott profil(ok) haszn<7A>lata, \-profile help ki<6B>rja a defini<6E>lt profilokat.
.
.TP
.B \-really-quiet (l<>sd m<EFBFBD>g \-quiet)
M<EFBFBD>g kevesebb kimenet <20>s st<73>tusz <20>zenet ki<6B>r<EFBFBD>sa, mint a \-quiet eset<65>n.
.
.TP
.B \-show-profile <profil>
Megmutatja egy profil le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t <20>s tartalm<6C>t.
.
.TP
.B \-v\ \ \ \ \ 
N<EFBFBD>veli a besz<73>dess<73>get egy szinttel minden parancssorban tal<61>lhat<61>
\-v eset<65>n.
.
.
.
.SH "LEJ<45>TSZ<53> OPCI<43>K (CSAK MPLAYER)"
.
.TP
.B \-autoq <min<69>s<EFBFBD>g> (haszn<7A>ld a \-vf [s]pp mellett)
Dinamikusan v<>ltoztatja a postprocessing <20>rt<72>k<EFBFBD>t a marad<61>k CPU id<69>
f<EFBFBD>ggv<EFBFBD>ny<EFBFBD>ben. A megadott sz<73>m lesz a maxim<69>lisan haszn<7A>land<6E> <20>rt<72>k. <20>ltal<61>ban
c<EFBFBD>lravezet<EFBFBD> nagy sz<73>mok be<62>r<EFBFBD>sa.
Ezen opci<63> haszn<7A>lat<61>hoz elengedhetetlen a \-vf [s]pp opci<63> param<61>terek n<>lk<6C>li
haszn<EFBFBD>lata.
.
.TP
.B \-autosync <faktor>
A/V szinkron pontos<6F>t<EFBFBD>sa a m<>rt k<>l<EFBFBD>nbs<62>g alapj<70>n.
Az \-autosync 0 opci<63> megad<61>sa egyen<65>rt<72>k<EFBFBD> az alap<61>llapottal, ami szerint
az id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>s teljes eg<65>sz<73>ben az audio k<>rtya <20>ltal k<>z<EFBFBD>lt <20>rt<72>ken fog m<>k<EFBFBD>dni.
Az \-autosync 1 elv<6C>gzi ugyanezt, de valamelyest megv<67>ltoztatja a haszn<7A>lt
A/V korrekci<63>s algoritmust.
Olyan, p<>ratlan sz<73>m<EFBFBD> framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD> filmekn<6B>l, melyek a \-nosound opci<63>val
helyesen j<>tsz<73>dnak le, hasznos lehet ezen opci<63> 1-n<>l nagyobb <20>rt<72>kre
<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>sa.
Min<EFBFBD>l nagyobb az <20>rt<72>k, az id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>s ann<6E>l k<>zelebb lesz a \-nosound-hoz.
Az \-autosync 30 opci<63>t <20>rdemes kipr<70>b<EFBFBD>lni, amennyiben a hangk<67>rtya
meghajt<EFBFBD>ja nem, vagy hib<69>san t<>mogatja az audio k<>sleked<65>s m<>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
Ezen <20>rt<72>k megad<61>s<EFBFBD>val, ha nagy az A/V szinkron elt<6C>r<EFBFBD>s <20>rt<72>ke, 1-2
m<EFBFBD>sodperc alatt helyre<72>ll a helyes szinkron.
Ez a reag<61>l<EFBFBD>sbeli k<>s<EFBFBD>s a v<>ratlan A/V elt<6C>r<EFBFBD>sekn<6B>l az egyetlen
mell<EFBFBD>khat<EFBFBD>sa ennek az opci<63>nak, minden hangk<67>rtya eset<65>ben.
.
.TP
.B \-benchmark
A lej<65>tsz<73>s v<>g<EFBFBD>n n<>mi CPU statisztik<69>t <20>s az eldobott k<>pkock<63>kat <20>rja ki.
A \-nosound <20>s \-vo null opci<63>kkal egy<67>tt a video codec sebess<73>g<EFBFBD>nek
m<EFBFBD>r<EFBFBD>s<EFBFBD>re haszn<7A>lhat<61>.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ezzel az opci<63>val az MPlayer figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja a k<>pkock<63>k k<>sleltet<65>s<EFBFBD>t,
ha hang n<>lk<6C>li lej<65>tsz<73>s t<>rt<72>nik (felfoghat<61> v<>gtelen FPS-k<>nt is).
.
.TP
.B \-colorkey <sz<73>m>
A colorkey megv<67>ltoztat<61>sa egy tetsz<73>s szerinti RGB sz<73>nre. A fekete sz<73>n a
0x000000, a feh<65>r pedig a 0xffffff. Csak a cvidix, fbdev, svga, vesa,
winvidix, xmga, xvidix <20>s xover, xv (l<>sd \-vo xv:ck), xvmc (l<>sd \-vo xv:ck)
<EFBFBD>s directx vide<64> kimeneti meghajt<6A>k t<>mogatj<74>k.
.
.TP
.B \-nocolorkey
Kikapcsolja a colorkey haszn<7A>lat<61>t.
Csak a cvidix, fbdev, svga, vesa, winvidix, xmga, xvidix, xover, xv
(l<>sd \-vo xv:ck), xvmc (l<>sd \-vo xv:ck) <20>s directx vide<64> kimeneti
meghajt<EFBFBD>k t<>mogatj<74>k.
.
.TP
.B \-crash-debug (DEBUG K<EFBFBD>D)
Automatikusan kapcsol<6F>dik a gdb-hez <20>sszeoml<6D>sn<73>l vagy SIGTRAP-n<>l.
A t<>mogat<61>s<EFBFBD>t be kell ford<72>tani a configure --enable-crash-debug kapcsol<6F>j<EFBFBD>val.
.
.TP
.B \-edlout <f<>jln<6C>v>
L<EFBFBD>trehoz egy <20>j f<>jlt <20>s az edit decision list (EDL) rekordokat bele<6C>rja.
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s k<>zben, a felhaszn<7A>l<EFBFBD> az 'i' gomb megnyom<6F>s<EFBFBD>val jel<65>lheti meg egy
kihagy<EFBFBD>si r<>sz elej<65>t <20>s v<>g<EFBFBD>t.
Ez egy kezd<7A>pont a felhaszn<7A>l<EFBFBD>nak az EDL bejegyz<79>sek k<>s<EFBFBD>bbi finomhangol<6F>s<EFBFBD>hoz.
L<EFBFBD>sd DOCS/\:HTML/\:hu/\:edl.html f<>jlt a r<>szletek<65>rt.
.
.TP
.B \-enqueue (csak GUI)
A parancssorban megadott f<>jlok a lej<65>tsz<73>si list<73>ba ker<65>lnek sorba az azonnali
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s helyett.
.
.TP
.B \-fixed-vo
A video rendszer egy jav<61>tott v<>ltozat<61>nak haszn<7A>lata, mely t<>bb f<>jl
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>sakor ny<6E>jt el<65>ny<6E>ket (egy (un)inicializ<69>l<EFBFBD>s az <20>sszes f<>jlhoz).
Csak egy ablak lesz nyitva az <20>sszes f<>jlnak.
Jelenleg a k<>vetkez<65> meghajt<6A>k t<>mogatj<74>k a fixed-vo-t: gl, gl2, mga, svga, x11,
xmga, xv, xvidix <20>s dfbmga.
.
.TP
.B \-framedrop (l<>sd m<EFBFBD>g \-hardframedrop)
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny k<>pkocka megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek hanyagol<6F>sa, hogy lass<73> rendszereken is
megfelel<EFBFBD> legyen az A/V szinkron. A vide<64> sz<73>r<EFBFBD>k nem vonatkoznak ezekre
a k<>pkock<63>kra.
B k<>pkock<63>kn<6B>l a dek<65>dol<6F>st is <20>tugorja.
.
.TP
.B \-h, \-help, \-\-help
R<EFBFBD>vid seg<65>t<EFBFBD> sz<73>veg ki<6B>r<EFBFBD>sa.
.
.TP
.B \-hardframedrop
Intenz<EFBFBD>vebb k<>pkockaeldob<6F>s (a dek<65>dol<6F>si min<69>s<EFBFBD>g rov<6F>s<EFBFBD>ra).
Torz k<>pekhez vezet!
.
.TP
.B \-identify
A \-msglevel identify=4 r<>vid<69>t<EFBFBD>se.
A file param<61>tereinek ki<6B>r<EFBFBD>sa em<65>szthet<65> form<72>ban.
B<EFBFBD>vebb inform<72>ci<63>t k<>n<EFBFBD>l a feliratr<74>l, az audi<64>s<EFBFBD>vok nyelv<6C>r<EFBFBD>l <20>s ID-ir<69>l is.
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny esetben t<>bb inform<72>ci<63>t kapsz a \-msglevel identify=6 kapcsol<6F>val.
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul egy DVD eset<65>n ki<6B>rja minden egyes fejezet id<69>beli hossz<73>t
<EFBFBD>s a lemez ID-t is.
A TOOLS/midentify wrapper script elt<6C>nteti a marad<61>k kimenetet, <20>s
(rem<65>lhet<65>leg) shell escape-eli a fileneveket.
.
.TP
.B \-idle (l<>sd m<EFBFBD>g \-slave)
Az MPlayer t<>tlen <20>llapotban fog v<>rakozni a kil<69>p<EFBFBD>s helyett, ha nincs lej<65>tszand<6E> f<>jl.
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban szolga m<>dban hasznos, ahol az MPlayer bemeneti parancsokkal vez<65>relhet<65>.
.TP
.B \-input <parancsok>
Ez az opci<63> haszn<7A>lhat<61> az input rendszer bizonyos param<61>tereinek
be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>ra. Az <20>tvonalak a ~/.mplayer/ k<>nyvt<76>rhoz viszonyulnak.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Az autorepeat jelenleg csak joystick-ekkel m<>k<EFBFBD>dik.
.sp 1
A rendelkez<65>sre <20>ll<6C> parancsok list<73>ja:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs conf=<f<>jln<6C>v>
Az alap<61>rtelmezett ~/\:.mplayer/\:input.conf -t<>l elt<6C>r<EFBFBD> bemeneti
konfigur<EFBFBD>ci<EFBFBD>s f<>jl megad<61>sa.
Ha nincs el<65>r<EFBFBD>si <20>t megadva, a ~/\:.mplayer/\:<f<>jln<6C>v> a felt<6C>telezett.
.IPs ar-delay
Egy gomb automatikus ism<73>tl<74>se el<65>tti k<>sleltet<65>s miliszekundumban (0: kikapcsol<6F>s).
.IPs ar-rate
Billenty<EFBFBD>/m<>sodperc <20>rt<72>k megad<61>sa autorepeat haszn<7A>lata eset<65>n.
.IPs keylist
Az <20>sszes haszn<7A>lhat<61> billenty<74> list<73>j<EFBFBD>nak ki<6B>r<EFBFBD>sa.
.IPs cmdlist
Az <20>sszes haszn<7A>lhat<61> parancs ki<6B>r<EFBFBD>sa.
.IPs js-dev
Haszn<EFBFBD>land<EFBFBD> joystick megad<61>sa (alap<61>llapot: /dev/\:input/\:js0).
.IPs file=<f<>jln<6C>v>
Parancsok beolvas<61>sa a megadott file-b<>l. Legink<6E>bb FIFO megad<61>sa
eset<EFBFBD>n hasznos.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ha az adott f<>jl egy FIFO, az MPlayer mindk<64>t v<>g<EFBFBD>t megnyitja, teh<65>t
kiadhatsz t<>bb 'echo "seek 10" > mp_pipe' parancsot is, <20>s a pipe m<>g
mindig m<>k<EFBFBD>dni fog.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-key-fifo-size <2\-65000>
A billenty<74>zet esem<65>nyeket bufferel<65> FIFO m<>ret<65>t adhatod meg vele
(alap<61>rtelmezett: 10).
Az n m<>ret<65> FIFO (n-1) esem<65>nyt tud t<>rolni.
Ha t<>l kicsi, n<>h<EFBFBD>ny esem<65>ny elveszhet ("beragadt eg<65>rgomb" <20>s
hasonl<EFBFBD> effektusok).
Ha t<>l nagy, az MPlayer l<>tsz<73>lag kiakad a bufferelt esem<65>nyek
feldolgoz<EFBFBD>sa k<>zben.
Ha ugyan azt a viselked<65>st akarod, ami ezen opci<63> bevezet<65>se el<65>tt
volt, akkor <20>ll<6C>tsd be Linux alatt 2-re, Windows alatt pedig 1024-re.
.
.TP
.B \-lircconf <f<>jln<6C>v> (csak LIRC)
A LIRC konfigur<75>ci<63>s f<>jlj<6C>nak megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: ~/.lircrc).
.
.TP
.B \-list-properties
Ki<EFBFBD>rja az el<65>rhet<65> tulajdons<6E>gok list<73>j<EFBFBD>t.
.
.TP
.B \-loop <sz<73>m>
Film lej<65>tsz<73>sa <sz<73>m> alkalommal.
A 0 <20>rt<72>k v<>gtelent jelent.
.
.TP
.B \-menu (csak OSD men<EFBFBD>)
OSD menu t<>mogat<61>s bekapcsol<6F>sa.
.
.TP
.B \-menu-cfg <f<>jln<6C>v> (csak OSD men<EFBFBD>)
Alternat<EFBFBD>v menu.conf file haszn<7A>lata.
.
.TP
.B \-menu-root <<3C>rt<72>k> (csak OSD men<EFBFBD>)
F<EFBFBD>men<EFBFBD> megad<61>sa.
.
.TP
.B \-menu-startup (csak OSD men<EFBFBD>)
A f<>men<65> megjelen<65>t<EFBFBD>se az MPlayer ind<6E>t<EFBFBD>sakor.
.
.TP
.B \-noconsolecontrols
Megtiltja az MPlayernek a billenty<74>zet esem<65>nyek olvas<61>s<EFBFBD>t a standard
input-r<>l. Hasznos, ha a standard input-r<>l olvasol be adatot.
Ez automatikusan enged<65>lyez<65>dik, ha \- van a parancssorban.
Vannak esetek, amikor k<>zzel kell be<62>ll<6C>tanod, pl. \&
ha megnyitod a /dev/\:stdin -t (vagy a rendszereden az ennek megfelel<65>t),
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>si list<73>ban haszn<7A>lod az stdin-t vagy k<>s<EFBFBD>bb akarsz olvastatni
az stdin-r<>l a loadfile vagy loadlist szolga parancsok seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
.
.TP
.B \-nojoystick
Joystick t<>mogat<61>s kikapcsol<6F>sa.
.
.TP
.B \-nolirc
LIRC t<>mogat<61>s kikapcsol<6F>sa.
.
.TP
.B \-nomouseinput (csak X11)
Kikapcsolja az eg<65>rgomb nyom<6F>s/\:felenged<EFBFBD>s input-ot (a mozplayerxp
helyzet<EFBFBD>rz<EFBFBD>keny men<65>je ig<69>nyli ezt a kapcsol<6F>t).
.
.TP
.B \-nortc (csak RTC)
Kikapcsolja a Linux RTC (realtime clock \- /dev/\:rtc) id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>
mechanizmusk<EFBFBD>nt val<61> haszn<7A>lat<61>t.
.
.TP
.B \-playing-msg <karakterl<72>nc>
Ki<EFBFBD>r egy karakterl<72>ncot a lej<65>tsz<73>s kezdete el<65>tt.
A k<>vetkez<65> b<>v<EFBFBD>tm<74>nyek t<>mogatottak:
.RSs
.IPs ${NAME}
A NAME tulajdons<6E>g <20>rt<72>ke ker<65>l a hely<6C>re.
.IPs $(NAME:TEXT)
Csak akkor jelenik meg a TEXT, ha a NAME el<65>rhet<65>.
.RE
.
.TP
.B \-playlist <f<>jln<6C>v>
F<EFBFBD>jlok lej<65>tsz<73>sa egy lej<65>tsz<73>si list<73>nak megfelel<65>en (ASX, Winamp,
SMIL vagy egy f<>jl/sor form<72>tum<75>).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ez a kapcsol<6F> egy egys<79>gnek tekinthet<65>, ez<65>rt az ezut<75>n megadott opci<63>k
csak ezen lej<65>tsz<73>si lista elemeire lesznek <20>rv<72>nyesek.
.br
FIXME: Ezen m<>g jav<61>tani kell <20>s pontosan dokument<6E>lni.
.
.TP
.B \-rtc-device <eszk<7A>z>
A megadott eszk<7A>z haszn<7A>lata az RTC id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>shez.
.
.TP
.B \-shuffle
F<EFBFBD>jlok lej<65>tsz<73>sa v<>letlenszer<65> sorrendben.
.
.TP
.B \-skin <n<>v> (csak GUI)
Skin bet<65>lt<6C>se a megadott k<>nyvt<76>rb<72>l az alap<61>rtelmezett skin k<>nyvt<76>ron
bel<EFBFBD>l, /usr/\:local/\:share/\:mplayer/\:skins/\: <20>s ~/.mplayer/\:skins/.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-skin fittyfene"
Megpr<EFBFBD>b<EFBFBD>lja a /usr/\:local/\:share/\:mplayer/\:skins/\:fittyfene
majd ut<75>na a ~/.mplayer/\:skins/\:fittyfene k<>nyvt<76>rat.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-slave (l<>sd m<EFBFBD>g \-input)
Bekapcsolja a szolga (slave) m<>dot, amiben az MPlayer egy h<>ts<74> (backend)
programk<EFBFBD>nt m<>k<EFBFBD>dik m<>s programok sz<73>m<EFBFBD>ra. A billenty<74>zet esem<65>nyek
feldolgoz<EFBFBD>sa helyett az MPlayer <20>jsor (\\n) karakterrel elv<6C>lasztott
parancsokat olvas az stdin-r<>l.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A \-input cmdlist kapcsol<6F> kilist<73>zza a szolga m<>dban haszn<7A>lhat<61> parancsokat,
a DOCS/tech/slave.txt f<>jlban megtal<61>lod a le<6C>r<EFBFBD>sukat.
.
.TP
.B \-softsleep
J<EFBFBD> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> szoftveres id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>l haszn<7A>lata az RTC helyett.
Olyan prec<65>z, mint az RTC, de nem ig<69>nyel k<>l<EFBFBD>nleges jogosults<74>got.
Nagyobb CPU haszn<7A>lat az <20>ra.
.
.TP
.B \-sstep <sec>
<sec> m<>sodperc kihagy<67>sa minden k<>pkocka ut<75>n.
A film norm<72>lis framer<65>t<EFBFBD>ja megmarad, <20>gy a lej<65>tsz<73>s gyors<72>tott. Mivel
az MPlayer csak a k<>vetkez<65> kulcs k<>pkock<63>ra tud ugrani, ez pontatlan.
.
.
.
.SH "DEMUXER/FOLYAM OPCI<43>K"
.
.TP
.B \-a52drc <szint>
A Dynamic Range Compression szintj<74>t v<>lasztja ki AC3 audi<64> folyamokhoz.
A <szint> egy 0 <20>s 1 k<>z<EFBFBD>tti lebeg<65>pontos <20>rt<72>k, ahol a 0 jelenti, hogy nincs
t<EFBFBD>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s <20>s az 1 (ami az alap<61>rtelmezett) a teljes t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>st (a hangos
<EFBFBD>tmeneteket sokkal halkabb<62> teszi <20>s ford<72>tva).
Ez a kapcsol<6F> csak akkor hat<61>sos, ha az AC3 folyam tartalmazza a sz<73>ks<6B>ges
tartom<EFBFBD>ny t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si inform<72>ci<63>kat.
.
.TP
.B \-aid <ID> (l<>sd m<EFBFBD>g \-alang)
Audi<EFBFBD> csatorna kiv<69>laszt<7A>sa (MPEG: 0\-31, AVI/\:OGM: 1\-99, ASF/\:RM: 0\-127,
VOB(AC3): 128\-159, VOB(LPCM): 160\-191, MPEG-TS 17\-8190).
Az MPlayer ki<6B>rja a haszn<7A>lhat<61> audi<64> ID-ket, ha b<>besz<73>d<EFBFBD> (\-v) m<>dban
fut. Ha egy MPEG-TS folyamot j<>tszol le, az MPlayer/\:MEncoder az els<6C>
programot (ha van) fogja haszn<7A>lni a kiv<69>laszott audi<64> folyammal.
.
.TP
.B \-alang <nyelv k<EFBFBD>d[,nyelv k<EFBFBD>d,...]> (l<>sd m<EFBFBD>g \-aid)
A haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt nyelvek prior<6F>t<EFBFBD>s list<73>ja.
A k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> kont<6E>ner form<72>tumok k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> nyelv k<>dokat alkalmaznak.
A DVD-k az ISO 639-1 k<>t bet<65>s nyelv k<>dokat, a Matroska <20>s a NUT az
ISO 639-2 h<>rom bet<65>s nyelv k<>dokat, m<>g az az OGM egy egy<67>ni azonos<6F>t<EFBFBD>t
haszn<EFBFBD>l. Az MPlayer ki<6B>rja a haszn<7A>lhat<61> nyelveket ha b<>besz<73>d<EFBFBD> (\-v)
m<EFBFBD>dban fut.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "mplayer dvd://1 \-alang hu,en"
Kiv<EFBFBD>lasztja a magyar nyelv<6C> s<>vot a DVD-n, ha az nem el<65>rhet<65>, akkor visszav<61>lt
angolra.
.IPs "mplayer \-alang jpn example.mkv"
Jap<EFBFBD>nul j<>tszik le egy Matroska f<>jlt.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-audio-demuxer <[+]n<>v> (csak \-audiofile)
Audi<EFBFBD> demuxer-t <20>r el<65> az \-audiofile -hoz.
A n<>v el<65> <20>rt '+' jellel k<>nyszer<65>theted, <20>gy elmarad p<>r ellen<65>rz<72>s!
A demuxer nev<65>t kell megadni a \-audio-demuxer help list<73>nak megfelel<65>en.
Kompatibil<EFBFBD>t<EFBFBD>si okokb<6B>l elfogadja a demuxer ID-t is, ahogy
az a libmpdemux/\:demuxer.h f<>jlban van.
A \-audio-demuxer audio vagy \-audio-demuxer 17 MP3-at <20>r el<65>.
.
.TP
.B \-audiofile <f<>jln<6C>v>
Audi<EFBFBD>t j<>tszik le egy k<>ls<6C> f<>jlb<6C>l (WAV, MP3 vagy Ogg Vorbis) a film
n<EFBFBD>z<EFBFBD>se k<>zben.
.
.TP
.B \-audiofile-cache <kByte>
Az \-audiofile opci<63>val megadott folyam beolvas<61>s<EFBFBD>nak cache-el<65>se, a megadott
mennyis<EFBFBD>g<EFBFBD> mem<65>ria haszn<7A>lat<61>val.
.
.TP
.B \-bandwidth <<3C>rt<72>k> (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zatn<EFBFBD>l)
Maxim<EFBFBD>lis s<>vsz<73>less<73>g megad<61>sa h<>l<EFBFBD>zati lej<65>tsz<73>shoz (olyan szerverekkel
haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD>, melyek k<>pesek k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> bitr<74>t<EFBFBD>val k<>ldeni).
Hasznos ha <20>l<EFBFBD>ben stream-elt m<>di<64>t akarsz n<>zni lass<73> kapcsolattal.
Real RTSP steam-mel a maxim<69>lis k<>ld<6C>si s<>vsz<73>less<73>g is be<62>ll<6C>that<61> vele,
lehet<EFBFBD>s<EFBFBD>get teremtve a gyorsabb cache felt<6C>lt<6C>sre <20>s a stream dump-ol<6F>sra.
.
.TP
.B \-cache <kByte>
Ezzel az opci<63>val megadhat<61> hogy mennyi mem<65>ria (kbyte-ban) legyen haszn<7A>lva
gyors<EFBFBD>t<EFBFBD>t<EFBFBD>rnak f<>jl vagy URL el<65>cache-el<65>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l.
K<EFBFBD>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen hasznos lass<73> m<>di<64>n.
.
.TP
.B \-nocache
Kikapcsolja a cache-el<65>st.
.
.TP
.B \-cache-min <sz<73>zal<61>k>
A lej<65>tsz<73>s akkor indul, ha a cache <sz<73>zal<61>k>-ig felt<6C>lt<6C>d<EFBFBD>tt.
.
.TP
.B \-cache-seek-min <sz<73>zal<61>k>
Ha l<>ptet<65>st kell v<>gezni az aktu<74>lis poz<6F>ci<63>b<EFBFBD>l a cache m<>ret<65>nek
<sz<73>zal<61>k>-kal megadott r<>sz<73>n bel<65>li poz<6F>ci<63>ba, az MPlayer
megv<EFBFBD>rja, hogy a cache felt<6C>lt<6C>dj<64>n addig a poz<6F>ci<63>ig
egy folyamban t<>rt<72>n<EFBFBD> ugr<67>s helyett (alap<61>rtelmezett: 50). 
.
.TP
.B \-cdda <opci<63>1:opci<63>2> (csak CDDA)
Ez az opci<63> haszn<7A>lhat<61> az MPlayer CD Audio olvas<61>si k<>pess<73>geinek
finomhangol<EFBFBD>s<EFBFBD>ra.
.sp 1
Az el<65>rhet<65> opci<63>k:
.RSs
.IPs speed=<<3C>rt<72>k>
CD p<>rget<65>si sebess<73>g <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs paranoia=<0\-2>
Paranoia szint <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
A 0-t<>l k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> <20>rt<72>kek <20>gy t<>nik, elrontj<74>k a lej<65>tsz<73>st az els<6C> s<>v
kiv<EFBFBD>tel<EFBFBD>vel mindenhol.
.RSss
0: ellen<65>rz<72>s kikapcsol<6F>sa (alap<61>rtelmezett)
.br
1: csak overlap ellen<65>rz<72>s
.br
2: teljes adatjav<61>t<EFBFBD>s <20>s ellen<65>rz<72>s
.REss
.IPs generic-dev=<<3C>rt<72>k>
Megadott SCSI egys<79>g haszn<7A>lata.
.IPs sector-size=<<3C>rt<72>k>
Atomi olvas<61>s m<>rete.
.IPs overlap=<<3C>rt<72>k>
Ellen<EFBFBD>rz<EFBFBD>s eset<65>n az overlap keres<65>s legalacsonyabb <20>rt<72>k<EFBFBD>nek <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa
<<3C>rt<72>k> szektorsz<73>mra.
.IPs toc-bias
Annak felt<6C>telez<65>se, hogy a TOC-ban 1-es sz<73>mmal szerepl<70> s<>v kezd<7A>
offset-je LBA 0-k<>nt ker<65>l c<>mz<6D>sre.
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny Toshiba meghajt<6A>nak sz<73>ks<6B>ge van erre hogy a s<>vok hat<61>rai
j<EFBFBD>k legyenek.
.IPs toc-offset=<<3C>rt<72>k>
<<3C>rt<72>k> darab szektor hozz<7A>ad<61>sa a jelentett <20>rt<72>khez a c<>mz<6D>sn<73>l.
Lehet negat<61>v.
.IPs (no)skip
(soha) ne fogadjon el hib<69>s adatrekonstrukci<63>t.
.RE
.
.TP
.B \-cdrom-device <el<65>r<EFBFBD>si <EFBFBD>t az eszk<EFBFBD>zh<EFBFBD>z>
A CD-ROM meghajt<6A> megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: /dev/\:cdrom).
.
.TP
.B \-channels <sz<73>m> (l<>sd m<EFBFBD>g \-af channels)
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>si csatorn<72>k ig<69>nyl<79>se (alap<61>rtelmezett: 2).
Az MPlayer megmondja a dek<65>dernek hogy annyi csatorn<72>n dek<65>doljon,
amennyit ez az opci<63> megad.
Innent<EFBFBD>l a dek<65>deren m<>lik ennek teljes<65>t<EFBFBD>se.
Ez akkor fontos ha AC3-as hanggal ell<6C>tott vide<64>t n<>zel (pl. DVD).
Ebben alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt a liba52 dek<65>dol <20>s lemixeli az audi<64>t a k<>rt
sz<EFBFBD>m<EFBFBD> csatorn<72>ra.
A kimeneti csatorn<72>k dek<65>dolt csatorn<72>k sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>ggetlen, direkt
megad<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>ld a channels sz<73>r<EFBFBD>t.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ezt az opci<63>t a codec-ek (csak AC3), a sz<73>r<EFBFBD>k (surround) <20>s az audi<64>
kimeneti vez<65>rl<72>k (legal<61>bbis az OSS) is figyelembe veszik.
.sp 1
A rendelkez<65>sre <20>ll<6C> opci<63>k:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs 2
sztere<EFBFBD>
.IPs 4
t<EFBFBD>rhat<EFBFBD>s
.IPs 6
teljes 5.1
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-chapter <fejezet ID>[\-<utols<6C> fejezet ID-je>] (csak DVD)
Itt adhat<61> meg, hogy a lej<65>tsz<73>s mely fejezetn<74>l kezd<7A>dj<64>n. Opcion<6F>lisan az
is megadhat<61>, hogy melyikn<6B>l v<>gz<67>dj<64>n (alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt: 1).
.
.TP
.B \-cookies (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zatn<EFBFBD>l)
Cookie-k k<>ld<6C>se HTTP k<>r<EFBFBD>sekn<6B>l.
.
.TP
.B \-cookies-file <f<>jln<6C>v> (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zatn<EFBFBD>l)
Beolvassa a HTTP cookie-t a <f<>jln<6C>v> f<>jlb<6C>l (alap<61>rtelmezett: ~/.mozilla/ <20>s
~/.netscape/) <20>s kihagyja az alap<61>rtelmezett helyeket.
A f<>jlt Netscape form<72>tum<75>nak felt<6C>telezi.
.
.TP
.B \-delay <m<>sodperc>
audi<EFBFBD> k<>sleltet<65>s m<>sodpercben (pozit<69>v vagy negat<61>v lebeg<65>pontos sz<73>m)
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ha MEncoder-rel haszn<7A>lod, nem garant<6E>lt a helyes m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s \-ovc copy
mellett; haszn<7A>ld a \-audio-delay opci<63>t helyette.
.
.TP
.B \-ignore-start
Figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja az AVI f<>jlokban l<>v<EFBFBD> folyamok kezd<7A>idej<65>t.
Az MPlayerben ez null<6C>zza a folyam k<>sleltet<65>seket, melyek bele lettek
k<EFBFBD>dolva a f<>jlba a \-audio-delay opci<63>val.
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s k<>zben ez az opci<63> megakad<61>lyozza a MEncodert az eredeti folyam
kezd<EFBFBD>id<EFBFBD>k <20>j f<>jlba t<>rt<72>n<EFBFBD> <20>tvitel<65>ben; a \-audio-delay opci<63>t nem
<EFBFBD>rinti.
Jegyezd meg, hogy a MEncoder n<>ha automatikusan <20>t<EFBFBD>ll<6C>tja a folyam
kezd<EFBFBD>id<EFBFBD>ket, hogy kompenz<6E>lja a v<>rt dek<65>dol<6F>si k<>sleltet<65>st, ez<65>rt
ne haszn<7A>ld ezt az opci<63>t k<>dol<6F>sn<73>l el<65>zetes tesztel<65>s n<>lk<6C>l.
.
.TP
.B \-demuxer <[+]n<>v>
Demuxer t<>pus<75>nak fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lata.
A n<>v el<65> <20>rt '+' jellel k<>nyszer<65>theted, <20>gy elmarad p<>r ellen<65>rz<72>s!
A demuxer nev<65>t kell megadni a libmpdemux/\:demuxer.h f<>jlnak megfelel<65>en.
Kompatibil<EFBFBD>t<EFBFBD>si okokb<6B>l elfogadja a demuxer ID-t is, ahogy
az a libmpdemux/\:demuxer.h f<>jlban van.
A \-demuxer audio vagy \-demuxer 17 az MP3 demuxert k<>nyszer<65>ti.
.
.TP
.B \-dumpaudio (csak MPlayer)
Nyers, t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tett audio stream ki<6B>r<EFBFBD>sa a ./stream.dump f<>jlba (MPEG/\:AC3-n<>l
hasznos). Ha egyn<79>l t<>bb \-dumpaudio, \-dumpvideo, \-dumpstream kapcsol<6F>t adsz
meg a parancssorban, csak az utols<6C> fog m<>k<EFBFBD>dni.
.
.TP
.B \-dumpfile <f<>jln<6C>v> (csak MPlayer)
Itt adhat<61> meg hogy az MPlayer melyik f<>jlba dumpoljon.
Egy<EFBFBD>tt haszn<7A>land<6E> a \-dumpaudio / \-dumpvideo / \-dumpstream opci<63>kkal.
.
.TP
.B \-dumpstream (csak MPlayer)
Nyers, t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tetlen stream ki<6B>r<EFBFBD>sa a ./stream.dump f<>jlba.
Hasznos DVD vagy h<>l<EFBFBD>zati folyam rippel<65>s<EFBFBD>hez.
Ha egyn<79>l t<>bb \-dumpaudio, \-dumpvideo, \-dumpstream kapcsol<6F>t adsz
meg a parancssorban, csak az utols<6C> fog m<>k<EFBFBD>dni.
.
.TP
.B \-dumpvideo (csak MPlayer)
Nyers, t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tetlen video stream ki<6B>r<EFBFBD>sa a ./stream.dump f<>jlba
(nem t<>l hasznos). Ha egyn<79>l t<>bb \-dumpaudio, \-dumpvideo, \-dumpstream
kapcsol<EFBFBD>t adsz meg a parancssorban, csak az utols<6C> fog m<>k<EFBFBD>dni.
.
.TP
.B \-dvbin <opci<63>k> (csak DVB)
<EFBFBD>tadja a k<>vetkez<65> param<61>tereket a DVB modulnak, <20>gy fel<65>l<EFBFBD>rhat<61>k az
alap<EFBFBD>rtelmezett be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sok:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs card=<1\-4>
Megadhat<EFBFBD> a haszn<7A>land<6E> k<>rtya sz<73>ma 1\-4\-ig. (alap<61>rtelmezett: 1).
.IPs file=<f<>jln<6C>v>
Megmondja az MPlayer-nek, hogy a csatornalist<73>t a <f<>jln<6C>v> nev<65> f<>jlb<6C>l
olvassa. Az alap<61>rtelmezett a ~/.mplayer/\:channels.conf.{sat,ter,cbl,atsc}
(a k<>rty<74>d t<>pus<75>t<EFBFBD>l f<>gg<67>en) vagy ~/.mplayer/\:channels.conf mint utols<6C>
lehet<EFBFBD>s<EFBFBD>g.
.IPs timeout=<1\-30>
Frekvencia be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nak sikertelenn<6E> nyilv<6C>n<EFBFBD>t<EFBFBD>sa el<65>tt a
v<EFBFBD>rakoz<EFBFBD>ssal t<>lt<6C>tt m<>sodpercek maxim<69>lis sz<73>ma. Alap<61>rtelmezett 30.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-dvd-device <eszk<7A>z el<EFBFBD>r<EFBFBD>si <EFBFBD>tja> (csak DVD)
Megadja a DVD eszk<7A>zt (alap<61>rtelmezett: /dev/\:dvd).
Megadhatsz egy k<>nyvt<76>rat is, ami egy el<65>z<EFBFBD>leg DVD-r<>l (pl. vobcopy-val) lem<65>solt
f<EFBFBD>jlokat tartalmaz. Vedd figyelembe, hogy a \-dumpstream haszn<7A>lata <20>ltal<61>ban
jobb megold<6C>s a DVD s<>vok m<>sol<6F>s<EFBFBD>hoz (l<>sd a p<>ld<6C>kat).
.
.TP
.B \-dvdangle <sz<73>g ID> (csak DVD)
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny DVD lemezen egyes jelenetek t<>bb szemsz<73>gb<67>l is megtekinthet<65>k.
Itt adhatod meg az MPlayernek, hogy mely sz<73>geket jelen<65>tse meg
(alap<61>rtelmezett: 1).
.
.TP
.B \-edl <f<>jln<6C>v>
Enged<EFBFBD>lyezi az edit decision list (EDL) akci<63>kat lej<65>tsz<73>s k<>zben.
A vide<64>b<EFBFBD>l r<>szek maradnak ki <20>s az audi<64> eln<6C>mul illetve <20>jra megsz<73>lal
a megadott f<>jl bejegyz<79>seinek megfelel<65>en.
L<EFBFBD>sd a DOCS/\:HTML/\:hu/\:edl.html f<>jlben a haszn<7A>lati <20>tmutat<61>t.
.
.TP
.B \-forceidx
Index <20>jra<72>p<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se.
Hib<EFBFBD>s index<65> f<>jlokn<6B>l hasznos (A/V desync, stb.).
Ezzel azokban a f<>jlokban is tudsz tekerni, melyekben ez alapb<70>l nem
lehets<EFBFBD>ges.
Az indexet a MEncoderrel lehet maradand<6E>an jav<61>tani (l<>sd a dokument<6E>ci<63>t).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
<EFBFBD>rtelemszer<EFBFBD>en ez az opci<63> csak akkor haszn<7A>lhat<61> ha a m<>dia tekerhet<65>
(teh<65>t pl. stdin-nel, pipe-al nem).
.
.TP
.B \-fps <lebeg<65>pontos <EFBFBD>rt<EFBFBD>k>
A video framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>nek fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lata.
Hasznos, ha az eredeti <20>rt<72>k hib<69>s vagy hi<68>nyzik.
.
.TP
.B \-frames <sz<73>m>
Csak az els<6C> <sz<73>m> k<>pkocka lej<65>tsz<73>sa/\:koncert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa, majd kil<69>p<EFBFBD>s.
.
.TP
.B \-hr-mp3-seek (csak MP3)
Nagy pontoss<73>g<EFBFBD> MP3 teker<65>s.
Alapban csak k<>ls<6C> MP3 f<>jlb<6C>l t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>sn<73>l van bekapcsolva,
mivel ilyenkor a pontos helyre kell tekerni az A/V szinkronhoz. F<>leg
akkor lehet lass<73> ha h<>trafel<65> kell tekerni, mivel ilyenkor a f<>jl elej<65>t<EFBFBD>l
<EFBFBD>jra kell sz<73>molni a frame-eket.
.
.TP
.B \-idx (l<>sd m<EFBFBD>g \-forceidx)
<EFBFBD>jra<EFBFBD>p<EFBFBD>ti az indexet azokban a f<>jlokban, amelyekben nem tal<61>lhat<61>, lehet<65>v<EFBFBD>
t<EFBFBD>ve <20>gy a teker<65>st.
Hasznos hib<69>s/\:befejezetlen let<65>lt<6C>sekn<6B>l vagy hib<69>s f<>jlokn<6B>l.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
<EFBFBD>rtelemszer<EFBFBD>en ez az opci<63> csak akkor haszn<7A>lhat<61> ha a m<>dia tekerhet<65>
(teh<65>t pl. stdin-nel, pipe-al nem).
.
.TP
.B \-ipv4-only-proxy (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zaton)
Proxy figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagy<67>sa az IPv6 c<>mekn<6B>l.
Az IPv4 kapcsolatokn<6B>l haszn<7A>lva lesz.
.
.TP
.B \-loadidx <index f<EFBFBD>jl>
Az a f<>jl, ahova a vide<64> index a \-saveidx kapcsol<6F>val ki lett mentve.
Ezut<EFBFBD>n az MPlayer a beolvasott f<>jl alapj<70>n fog tekerni a lej<65>tszott AVI
f<EFBFBD>jlban, fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lva a mag<61>ban az AVI-ban tal<61>lhat<61> adatokat.
Az MPlayer nem akad<61>lyoz meg abban, hogy egy m<>sik AVI-b<>l gener<65>lt
index f<>jlt t<>lts be, de ez biztosan rossz eredm<64>nye lesz.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ez a kapcsol<6F> m<>r idej<65>tm<74>lt, mivel az MPlayerben van OpenDML t<>mogat<61>s.
.
.TP
.B \-mc <m<>sodperc/k<>pkocka>
Maxim<EFBFBD>lis A-V szinkron jav<61>t<EFBFBD>s egy k<>pkocka alatt (m<>sodpercben).
.
.TP
.B \-mf <opci<63>1:opci<63>2:...>
T<EFBFBD>bb PNG vagy JPEG f<>jlb<6C>l t<>rt<72>n<EFBFBD> dek<65>dol<6F>sn<73>l haszn<7A>latos.
.sp 1
A rendelkez<65>sre <20>ll<6C> opci<63>k:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs w=<<3C>rt<72>k>
a kimenet sz<73>less<73>ge (alap<61>rtelmezett: automatikus felismer<65>s)
.IPs h=<<3C>rt<72>k>
a kimenet magass<73>ga (alap<61>rtelmezett: automatikus felismer<65>s)
.IPs fps=<<3C>rt<72>k>
kimenet fps-e (alap<61>rtelmezett: 25)
.IPs type=<<3C>rt<72>k>
bemeneti f<>jlok t<>pusa (haszn<7A>lhat<61>: jpeg, png, tga, sgi)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-ni (csak AVI)
Nem <20>tlapolt AVI <20>rtelmez<65> haszn<7A>lat<61>nak k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se (jav<61>tja a
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>st p<>r hib<69>s AVI f<>jln<6C>l).
.
.TP
.B \-nobps (csak AVI)
Ne hasz<73>lja az AVI <20>tlagos b<>jt/\:sec <20>rt<72>k<EFBFBD>t az A\-V szinkronhoz.
Hib<EFBFBD>s fejl<6A>c<EFBFBD> AVI-kn<6B>l seg<65>thet.
.
.TP
.B \-noextbased
Kikapcsolja a kiterjeszt<7A>s alapj<70>n t<>rt<72>n<EFBFBD> demuxerkiv<69>laszt<7A>st.
Alapban, mikor olyan f<>jlt kell bet<65>lteni melyet nem lehet megb<67>zhat<61>an
detekt<EFBFBD>lni (a f<>jlban nincs fejl<6A>c vagy nem el<65>gg<67> megb<67>zhat<61>), a f<>jl
kiterjeszt<EFBFBD>se alapj<70>n t<>lt<6C>dik be a megfelel<65> demuxer. Sikertelens<6E>g
eset<EFBFBD>n visszal<61>p a tartalom alapj<70>n t<>rt<72>n<EFBFBD> detekt<6B>l<EFBFBD>shoz.
.
.TP
.B \-passwd <jelsz<73>> (l<>sd m<EFBFBD>g \-user) (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zaton)
Jelsz<EFBFBD> megad<61>sa HTTP autentik<69>ci<63>hoz.
.
.TP
.B \-prefer-ipv4 (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zaton)
IPv4 prefer<65>l<EFBFBD>sa h<>l<EFBFBD>zati lej<65>tsz<73>s eset<65>n.
Automatikusan visszav<61>lt IPv6-ra, amennyiben sz<73>ks<6B>ges.
.
.TP
.B \-prefer-ipv6 (csak IPv6 h<EFBFBD>l<EFBFBD>zaton)
IPv6 prefer<65>l<EFBFBD>sa h<>l<EFBFBD>zati lej<65>tsz<73>s eset<65>n.
Automatikusan visszav<61>lt IPv4-ra, amennyiben sz<73>ks<6B>ges.
.
.TP
.B \-rawaudio <opci<63>1:opci<63>2:...>
Ezzel az opci<63>val le lehet j<>tszani nyers audi<64> f<>jlokat.
Haszn<EFBFBD>lnod kell a \-demuxer rawaudio kapcsol<6F>t is.
Haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD> olyan audi<64> CD-k lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>hoz, melyek nem 44kHz 16-bit sztere<72>k.
Nyers AC3 folyamok lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>ld a
\-rawaudio format=0x2000 \-demuxer rawaudio kapcsol<6F>t.
.sp 1
A haszn<7A>lhat<61> opci<63>k:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs channels=<<3C>rt<72>k>
csatorn<EFBFBD>k sz<73>ma
.IPs rate=<<3C>rt<72>k>
frekvencia
.IPs samplesize=<<3C>rt<72>k>
mint<EFBFBD>k m<>rete b<>jtban
.IPs bitrate=<<3C>rt<72>k>
bitr<EFBFBD>ta a rawaudio f<>jlokhoz
.IPs format=<<3C>rt<72>k>
fourcc hex<65>ban
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-rawvideo <option1:option2:...>
Ezzel az opci<63>val le lehet j<>tszani nyers vide<64> f<>jlokat.
Haszn<EFBFBD>lnod kell a \-demuxer rawvideo kapcsol<6F>t is.
.sp 1
A haszn<7A>lhat<61> opci<63>k:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs fps=<<3C>rt<72>k>
k<EFBFBD>pkocka/m<>sodperc (alap<61>rtelmezett: 25.0)
.IPs sqcif|qcif|cif|4cif|pal|ntsc
k<EFBFBD>pszabv<EFBFBD>ny t<>pusa
.IPs w=<<3C>rt<72>k>
k<EFBFBD>p sz<73>less<73>ge pixelben
.IPs h=<<3C>rt<72>k>
k<EFBFBD>p magass<73>ga pixelben
.IPs i420|yv12|yuy2|y8
sz<EFBFBD>nt<EFBFBD>r be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa
.IPs format=<<3C>rt<72>k>
sz<EFBFBD>nt<EFBFBD>r (fourcc) hex<65>ban
.IPs size=<<3C>rt<72>k>
k<EFBFBD>pkock<EFBFBD>k m<>rete b<>jtban
.REss
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "mplayer foreman.qcif -demuxer rawvideo -rawvideo qcif"
Lej<EFBFBD>tsza a n<>pszer<65> "foreman" minta vide<64>t.
.IPs "mplayer sample-720x576.yuv -demuxer rawvideo -rawvideo w=720:h=576"
Nyers YUV minta lej<65>tsz<73>sa.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-rtsp-port
Az 'rtsp://' URL-ekkel haszn<7A>latos a kliens port sz<73>m<EFBFBD>nak k<>nyszer<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>re.
Ez az opci<63> hasznos, ha egy router m<>g<EFBFBD>tt vagy <20>s tov<6F>bb<62>tani akarod az
RTSP folyamot a szerverr<72>l egy megadott kliensre.
.
.TP
.B \-rtsp-destination
'rtsp://' URL-ekkel haszn<7A>land<6E> a c<>l IP c<>mek k<>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
Ez az opci<63> p<>r olyan RTSP szerver eset<65>n hasznos, melyek nem a megfelel<65>
interf<EFBFBD>sznek k<>ldik az RTP csomagokat.
Ha az RTSP szerverhez sikertelen a kapcsol<6F>d<EFBFBD>s, haszn<7A>ld a -v kapcsol<6F>t, hogy
megl<EFBFBD>sd, melyik IP c<>mhez pr<70>b<EFBFBD>l kapcsol<6F>dni az MPlayer <20>s helyette pr<70>b<EFBFBD>lj
ki ink<6E>bb egy olyat, ami a sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>g<EFBFBD>pedhez van rendelve.
.
.TP
.B \-rtsp-stream-over-tcp (csak LIVE555)
rtsp:// URL-ekkel haszn<7A>land<6E>, azt adja meg hogy a bej<65>v<EFBFBD> RTP <20>s RTCP
csomagok TCP-n kereszt<7A>l j<>jjenek (ugyan azt a TCP kapcsolatot haszn<7A>lva,
mint az RTSP). Olyan internet kapcsolat eset<65>ben hasznos, amely nem
engedi be az UDP csomagokat (l<>sd http://www.live555.com/\:mplayer/).
.
.TP
.B \-saveidx <f<>jln<6C>v>
Index <20>jra<72>p<EFBFBD>t<EFBFBD>se, <20>s elment<6E>se a <f<>jln<6C>v> nev<65> f<>jlba. Jelenleg csak
AVI f<>jlokkal m<>k<EFBFBD>dik.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ez a kapcsol<6F> m<>r idej<65>tm<74>lt, mivel az MPlayerben van OpenDML t<>mogat<61>s.
.
.TP
.B \-sb <b<>jt poz<EFBFBD>ci<EFBFBD>> (l<>sd m<EFBFBD>g \-ss)
B<EFBFBD>jt poz<6F>ci<63>ra teker<65>s.
CDROM image-ek, vagy olyan VOB file-ok lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l hasznos, melyek elej<65>n
szem<EFBFBD>t van.
.
.TP
.B \-speed <0.01\-100>
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s lelass<73>t<EFBFBD>sa vagy felgyors<72>t<EFBFBD>sa a param<61>terk<72>nt megadott
faktorral. Nem biztos, hogy j<>l m<>k<EFBFBD>dik az \-oac copy kapcsol<6F>val.
.
.TP
.B \-srate <Hz>
A megadott audio lej<65>tsz<73>si r<>ta kiv<69>laszt<7A>sa (term<72>szetesen a hangk<67>rtya
<EFBFBD>ltal megszabott hat<61>ron bel<65>l).
Ha a kiv<69>lasztott minta frekvencia k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik az aktu<74>lis m<>di<64><69>t<EFBFBD>l, a
resample vagy a lavcresample audi<64> sz<73>r<EFBFBD> beilleszt<7A>dik az audi<64> r<>tegbe
a k<>l<EFBFBD>nbs<62>g kompenz<6E>l<EFBFBD>s<EFBFBD>ra. A resampling t<>pusa vez<65>relhet<65> a \-af-adv
kapcsol<EFBFBD>val. Az alap<61>rtelmezett a gyors resampling, ami torzul<75>st
eredm<EFBFBD>nyezhet.
.
.TP
.B \-ss <id<69>> (l<>sd m<EFBFBD>g \-sb)
Megadott id<69>ponthoz teker<65>s.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-ss 56"
Teker<EFBFBD>s 56 m<>sodperchez.
.IPs "\-ss 01:10:00"
Teker<EFBFBD>s 1 <20>ra 10 perchez.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-tskeepbroken
Kikapcsolja a folyamban hib<69>snak jelzett TS csomagok eldob<6F>s<EFBFBD>t.
N<EFBFBD>ha sz<73>ks<6B>ges egyes hib<69>s MPEG-TS f<>jlok lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>hoz.
.
.TP
.B \-tsprobe <b<>jt poz<EFBFBD>ci<EFBFBD>>
MPEG-TS folyamok lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l ezzel a kapcsol<6F>val megadhatod, hogy az
MPlayer h<>ny b<>jton keresse a k<>v<EFBFBD>nt audi<64> <20>s vide<64> ID-ket.
.
.TP
.B \-tsprog <1\-65534>
MPEG-TS folyam lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l ezzel a kapcsol<6F>val megadhatod, hogy melyik
programot (ha l<>tezik) akarod n<>zni.
A \-vid <20>s \-aid kapcsol<6F>kkal egy<67>tt haszn<7A>lhat<61>.
.
.TP
.B \-tv <opci<63>1:opci<63>2:...> (csak TV)
Ez az opci<63> bekapcsolja a TV grabbel<65> modul k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> tulajdons<6E>gait.
Az MPlayerrel t<>rt<72>n<EFBFBD> TV n<>z<EFBFBD>shez a 'tv://' vagy a 'tv://<csatorna_sz<73>m>'
vagy ak<61>r a 'tv://<csatorna_n<5F>v>' (l<>sd a csatorna opci<63>kat a csatorna_n<5F>v-hez
al<EFBFBD>bb) film URL-t add meg.
.sp 1
Haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD> opci<63>k:
.RSs
.IPs noaudio
hang kikapcsol<6F>sa
.IPs driver=<<3C>rt<72>k>
el<EFBFBD>rhet<EFBFBD>: dummy, v4l, v4l2, bsdbt848
.IPs device=<<3C>rt<72>k>
TV eszk<7A>z megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: /dev/\:video0).
.IPs input=<<3C>rt<72>k>
Input megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: 0 (TV), l<>sd a konzol kimenetet az el<65>rhet<65> inputok<6F>rt).
.IPs freq=<<3C>rt<72>k>
A tuner-en be<62>ll<6C>tand<6E> frekvencia (pl.\& 511.250).
Nem kompatibilis a channels param<61>terrel.
.IPs outfmt=<<3C>rt<72>k>
A tuner kimeneti form<72>tum<75>nak megad<61>sa a V4L vez<65>rl<72> <20>ltal t<>mogatott
<EFBFBD>rt<EFBFBD>kkel (yv12, rgb32, rgb24, rgb16, rgb15, uyvy, yuy2, i420) vagy egy
<EFBFBD>nk<EFBFBD>nyesen megadott hexa <20>rt<72>kkel.
Az outfmt=help kilist<73>zza az el<65>rhet<65> form<72>tumokat.
.IPs width=<<3C>rt<72>k>
kimeneti ablak sz<73>less<73>ge
.IPs height=<<3C>rt<72>k>
kimeneti ablak magass<73>ga
.IPs fps=<<3C>rt<72>k>
a vide<64> ment<6E>s framer<65>t<EFBFBD>ja (k<>pkocka per m<>sodperc)
.IPs buffersize=<<3C>rt<72>k>
a ment<6E>shez haszn<7A>lt buffer maxim<69>lis m<>rete megab<61>jtokban (alap<61>rtelmezett: dinamikus)
.IPs norm=<<3C>rt<72>k>
A bsdbt848-n<>l <20>s a v4l, PAL, SECAM, NTSC rendszerekn<6B>l haszn<7A>lhat<61>.
A v4l2-h<>z l<>sd a konzol kimenetet az el<65>rhet<65> norm<72>k list<73>j<EFBFBD>hoz,
valamint a normid opci<63>t al<61>bb.
.IPs "normid=<<3C>rt<72>k> (csak v4l2)"
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a TV norm<72>t a megadott numerikus ID-nek megfelel<65>en.
A TV norma a k<>rty<74>t<EFBFBD>l f<>gg.
L<EFBFBD>sd a konzol kimenetet az el<65>rhet<65> TV norm<72>k list<73>j<EFBFBD>hoz.
.IPs channel=<<3C>rt<72>k>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a tunert az <<3C>rt<72>k> csatorn<72>ra.
.IPs chanlist=<<3C>rt<72>k>
el<EFBFBD>rhet<EFBFBD>: europe-east, europe-west, us-bcast, us-cable, stb.
.IPs channels=<csatorna>\-<n<>v>,<csatorna>\-<n<>v>,...
Csatorn<EFBFBD>k neveinek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
Haszn<EFBFBD>lj _ jelet a sz<73>k<EFBFBD>z helyett a nevekben (vagy j<>tsz le id<69>z<EFBFBD>jelez<65>ssel ;-).
A csatorna nevek ezut<75>n az OSD seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel megjelennek <20>s a tv_step_channel,
tv_set_channel <20>s tv_last_channel szolga m<>d<EFBFBD> parancsok haszn<7A>lhat<61>ak lesznek
t<EFBFBD>vir<EFBFBD>ny<EFBFBD>t<EFBFBD>val (l<>sd LIRC).
Nem kompatibilis a frequency param<61>terrel.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A csatorna sz<73>m a 'channels' list<73>ban l<>v<EFBFBD> poz<6F>ci<63>t fogja jel<65>lni,
1-essel kezd<7A>d<EFBFBD>en.
.br
.I P<EFBFBD>LDA:
tv://1, tv://TV1, tv_set_channel 1, tv_set_channel TV1
.IPs [brightness|contrast|hue|saturation]=<-100\-100>
A k<>rtya k<>p equalizerj<72>nek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs audiorate=<<3C>rt<72>k>
Az audi<64> ment<6E>si bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.IPs forceaudio
Audi<EFBFBD> ment<6E>se akkor is, ha a v4l szerint nincs audi<64> forr<72>s.
.IPs alsa\ 
Ment<EFBFBD>s ALSA-r<>l.
.IPs amode=<0\-3>
Audi<EFBFBD> m<>d v<>laszt<7A>sa:
.RSss
0: mon<6F>
.br
1: sztere<72>
.br
2: 1-es nyelv
.br
3: 2-es nyelv
.REss
.IPs forcechan=<1\-2>
Alapesetben a felvett audio csatorn<72>k sz<73>ma a tv k<>rtya audi<64> m<>dj<64>nak
lek<EFBFBD>rdez<EFBFBD>s<EFBFBD>vel der<65>l ki.
Ezzel az opci<63>val ki lehet k<>nyszer<65>teni a sztere<72>/\:mono felv<6C>telt a v4l
<EFBFBD>ltal visszaadott amode opci<63> <20>s <20>rt<72>k<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>ggetlen<65>l.
Hibakeres<EFBFBD>sre haszn<7A>lhat<61>, ha a TV k<>rtya nem tudja megmondani az aktu<74>lis
audi<EFBFBD> m<>dot.
.IPs adevice=<<3C>rt<72>k>
Audi<EFBFBD> eszk<7A>z be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
Az <<3C>rt<72>k>-nek /dev/\:xxx-nek kell lennie OSS-n<>l vagy egy hardver ID-nek ALSA-n<>l.
A ':'-at egy '.'-tal kell helyettes<65>tened az ALSA hardver ID-ben.
.IPs audioid=<<3C>rt<72>k>
A felvev<65>k<EFBFBD>rtya audi<64> kimenetei k<>z<EFBFBD>tti v<>laszt<7A>s, ha t<>bb van.
.IPs "[volume|bass|treble|balance]=<0\-65535> (v4l1)"
.IPs "[volume|bass|treble|balance]=<0\-100> (v4l2)"
Ezekkel az opci<63>kkal a felvev<65>k<EFBFBD>rtya mixer<65>nek egyes param<61>terei <20>ll<6C>that<61>k.
Ha nincs neki, az opci<63> hat<61>stalan.
A v4l2 eset<65>n az 50 az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>k, amit a vez<65>rl<72> ad.
.IPs immediatemode=<bool>
A 0-<2D>s <20>rt<72>k az audi<64> <20>s vide<64> egyszerre felv<6C>tel<65>t jelenti (mencoder-n<>l
alap<EFBFBD>rtelmezett). Az 1-es <20>rt<72>k (mplayer-n<>l alap<61>rtelmezett) csak vide<64>
felv<EFBFBD>telt jelent, az audi<64> egy visszacsatol<6F> k<>belen kereszt<7A>l fog menni
a TV k<>rty<74>b<EFBFBD>l a hangk<67>rty<74>ba.
.IPs mjpeg
Hardveres MJPEG t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s bekapcsol<6F>sa (ha a k<>rtya t<>mogatja).
Az opci<63> haszn<7A>latakor a k<>p sz<73>less<73>g<EFBFBD>t <20>s magass<73>g<EFBFBD>t az MPlayer a decimation
<EFBFBD>rt<EFBFBD>k<EFBFBD>b<EFBFBD>l fogja meghat<61>rozni (l<>sd lejjebb).
.IPs decimation=<1|2|4>
a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tend<6E> k<>p m<>ret<65>nek meghat<61>roz<6F>sa hardveres MJPEG t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>shez:
.RSss
1: teljes m<>ret
    704x576    PAL
    704x480    NTSC
.br
2: k<>zepes m<>ret
    352x288    PAL
    352x240    NTSC
.br
4: kicsi m<>ret
    176x144    PAL
    176x120    NTSC
.REss
.IPs quality=<0\-100>
A JPEG t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa (teljes m<>rethez 60 vagy af<61>l<EFBFBD>tti
haszn<EFBFBD>land<EFBFBD>).
.RE
.
.TP
.B \-user <felhaszn<7A>l<EFBFBD>n<EFBFBD>v> (l<>sd m<EFBFBD>g \-passwd) (csak h<EFBFBD>l<EFBFBD>zat)
Felhaszn<EFBFBD>l<EFBFBD>n<EFBFBD>v megad<61>sa HTTP autentik<69>ci<63>hoz.
.
.TP
.B \-user-agent <karakterl<72>nc>
A <karakterl<72>nc> haszn<7A>lata user agent-k<>nt HTTP streaming eset<65>n.
.
.TP
.B \-vid <ID>
Vide<EFBFBD> csatorna kiv<69>laszt<7A>sa (MPG: 0\-15, ASF: 0\-255, MPEG-TS: 17\-8190).
MPEG-TS folyam lej<65>tsz<73>sakor az MPlayer/\:MEncoder az els<6C> programot
(ha l<>tezik) fogja haszn<7A>lni a kiv<69>lasztott vide<64> folyammal.
.
.TP
.B \-vivo <al-opci<63>k> (DEBUG K<EFBFBD>D)
A VIVO demuxer audi<64> param<61>tereinek fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lata (hibakeres<65> c<>lokra).
.
.
.
.SH "OSD/FELIRAT OPCI<43>K"
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd m<>g a \-vf expand opci<63>t.
.
.TP
.B \-ass-font-scale <<3C>rt<72>k>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a bet<65>t<EFBFBD>pusokhoz haszn<7A>lt ar<61>ny egy<67>tthat<61>t az SSA/ASS renderel<65>ben.
.
.TP
.B \-ass-line-spacing <<3C>rt<72>k>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a sor kihagy<67>s <20>rt<72>k<EFBFBD>t az SSA/ASS renderel<65>ben.
.
.TP
.B \-ass-top-margin <<3C>rt<72>k>
Egy fekete s<>vot ad a kocka tetej<65>hez.
Az SSA/ASS renderel<65> a fels<6C> feliratokat ide teszi.
.
.TP
.B \-ass-bottom-margin <<3C>rt<72>k>
Egy fekete s<>vot ad a kocka alj<6C>hoz.
Az SSA/ASS renderel<65> a feliratokat ide teszi.
.
.TP
.B \-dumpjacosub (csak MPlayer)
A haszn<7A>lt felirat (amit a \-sub opci<63> ad meg) JacoSUB form<72>tumba
konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
Az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban hoz l<>tre egy dumpsub.js f<>jlt.
.
.TP
.B \-dumpmicrodvdsub (csak MPlayer)
A haszn<7A>lt felirat (amit a \-sub opci<63> ad meg) MicroDVD form<72>tumba
konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
Az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban hoz l<>tre egy dumpsub.sub f<>jlt.
.
.TP
.B \-dumpmpsub (csak MPlayer)
A haszn<7A>lt felirat (amit a \-sub opci<63> ad meg) MPsub form<72>tumba
konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
Az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban hoz l<>tre egy dump.mpsub f<>jlt.
.
.TP
.B \-dumpsami (csak MPlayer)
A haszn<7A>lt felirat (amit a \-sub opci<63> ad meg) id<69> alap<61> SAMI form<72>tumba
konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
Az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban hoz l<>tre egy dumpsub.smi f<>jlt.
.
.TP
.B \-dumpsrtsub (csak MPlayer)
A haszn<7A>lt felirat (amit a \-sub opci<63> ad meg) id<69> alap<61> SubViewer form<72>tumba
konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
Az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban hoz l<>tre egy dumpsub.srt f<>jlt.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny hib<69>s hardveres lej<65>tsz<73> meghal a Unix sorv<72>gz<67>d<EFBFBD>s<EFBFBD> SRT felirat
f<EFBFBD>jlokon.
Ha el<65>g peches vagy <20>s ilyened van, ereszd <20>t a feliratodat a
unix2dos vagy hasonl<6E> programon a Unix-os sorv<72>gz<67>d<EFBFBD>sek DOS/Windows
sorv<EFBFBD>gz<EFBFBD>d<EFBFBD>sekre cser<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
.
.TP
.B \-dumpsub (csak MPlayer) (B<>TA K<EFBFBD>D)
VOB stream-ekb<6B>l a felirat stream kiment<6E>se.
L<EFBFBD>sd m<>g a \-dump*sub <20>s \-vobsubout* opci<63>kat is.
.
.TP
.B \-embeddedfonts (csak FreeType)
Enged<EFBFBD>lyezi a matroska be<62>gyazott bet<65>inek kicsomagol<6F>s<EFBFBD>t.
Ezek a bet<65>t<EFBFBD>pusok haszn<7A>lhat<61>ak az SSA/ASS feliratok
renderel<EFBFBD>s<EFBFBD>hez (-ass kapcsol<6F>).
.
.TP
.B \-ffactor <sz<73>m> (csak OSD)
Font alphamap-j<>nak megad<61>sa.
Lehets<EFBFBD>ges <20>rt<72>kek:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
egyszer<EFBFBD> feh<65>r bet<65>k
.IPs 0.75
nagyon halv<6C>ny fekete k<>rvonal (alap<61>rtelmezett)
.IPs 1
v<EFBFBD>kony fekete k<>rvonal
.IPs 10
vastag fekete k<>rvonal
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-flip-hebrew (csak FriBiDi)
Feliratok megford<72>t<EFBFBD>sa FriBiDi-vel.
.
.TP
.B \-noflip-hebrew-commas
A FriBiDi felt<6C>telezett vessz<73> elhelyez<65>seinek fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lata a feliratokban.
Akkor haszn<7A>ld, ha a feliratban l<>v<EFBFBD> vessz<73>k a mondat elej<65>n l<>tsz<73>dnak
<EFBFBD>s nem a v<>g<EFBFBD>n.
.
.TP
.B \-font <<3C>tvonal a font.desc f<EFBFBD>jlhoz> (csak OSD)
Az OSD/\:SUB bet<65>tipusok megadott k<>nyvt<76>rban t<>rt<72>n<EFBFBD> keres<65>se
(norm<72>l fontokn<6B>l alap<61>rtelmezett:
~/\:.mplayer/\:font/\:font.desc, FreeType fontokhoz: ~/.mplayer/\:subfont.ttf).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
FreeType-pal ez az opci<63> a sz<73>veges bet<65>t<EFBFBD>pus f<>jlok el<65>r<EFBFBD>si <20>tj<74>t hat<61>rozza meg.
A fontconfig-gal ez az opci<63> a fontconfig bet<65>t<EFBFBD>pus nev<65>t hat<61>rozza meg.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-font ~/\:.mplayer/\:arial-14/\:font.desc
.br
\-font ~/\:.mplayer/\:arialuni.ttf
.br
\-font 'Bitstream Vera Sans'
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-fontconfig (csak fontconfig)
A fontconfig-gal karbantartott bet<65>t<EFBFBD>pusok haszn<7A>lat<61>nak enged<65>lyez<65>se.
.
.TP
.B \-forcedsubsonly
Csak a k<>nyszer<65>tett feliratokat jelen<65>ti meg a DVD felirat stream-b<>l pl.\&
egy \-slang kapcsol<6F>val kiv<69>lasztva.
.
.TP
.B \-fribidi-charset <karakterk<72>szlet neve> (csak FriBiDi)
Nem UTF8 felirat eset<65>n itt adhat<61> meg a FriBiDi-nek adand<6E> karakterk<72>szlet
neve. (alap<61>rtelmezett: "ISO8859-8").
.
.TP
.B \-ifo <VOBsub ifo f<EFBFBD>jl>
Itt adhat<61> meg, hogy a VOBSUB feliratok palett<74>ja <20>s frame m<>rete melyik
f<EFBFBD>jlban t<>rol<6F>dik.
.
.TP
.B \-noautosub
Automatikus felirat bet<65>lt<6C>s kikapcsol<6F>sa.
.
.TP
.B \-osd-duration <id<69>>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az OSD <20>zenetek hossz<73>t ms-ben (alap<61>rtelmezett: 1000).
.
.TP
.B \-osdlevel <0\-3> (csak MPlayer)
Megadja hogy mely OSD m<>dban induljon az MPlayer.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
csak feliratok
.IPs 1
hanger<EFBFBD> + teker<65>s (alap<61>rtelmezett)
.IPs 2
hanger<EFBFBD> + teker<65>s + id<69> + sz<73>zal<61>k
.IPs 3
hanger<EFBFBD> + teker<65>s + id<69> + sz<73>zal<61>k + teljes id<69>tartam
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-overlapsub
Enged<EFBFBD>lyezi, hogy a k<>vetkez<65> felirat m<>g az el<65>z<EFBFBD> elt<6C>n<EFBFBD>se el<65>tt
megjelenjen (alap<61>rtelmezetten be van kapcsolva a t<>mogat<61>sa bizonyos
form<EFBFBD>tumokn<EFBFBD>l).
.
.TP
.B \-sid <ID> (l<>sd m<EFBFBD>g \-slang, \-vobsubid)
Az <ID> (0\-31) <20>ltal megadott DVD felirat megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek bekapcsol<6F>sa.
Az MPlayer ki<6B>rja az el<65>rhet<65> felirat ID-ket, ha a besz<73>des (\-v) m<>dban fut.
Ha a feliratok valamelyik<69>t nem tudod kiv<69>lasztani a DVD_n, pr<70>b<EFBFBD>ld ki a
\-vobsubid kapcsol<6F>t.
.
.TP
.B \-slang <nyelv k<EFBFBD>d[,nyelv k<EFBFBD>d,...]> (l<>sd m<EFBFBD>g \-sid)
Felirat nyelvek prior<6F>t<EFBFBD>si list<73>j<EFBFBD>nak megad<61>s<EFBFBD>ra haszn<7A>lhat<61>.
A k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> kont<6E>ner form<72>tumok k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> nyelvi k<>dokat haszn<7A>lnak.
A DVD-k az ISO 639-1 k<>t bet<65>s nyelv k<>dokat, a Matroska az ISO 639-2
h<EFBFBD>rom bet<65>s k<>dokat, m<>g az OGM egy egyedi azonos<6F>t<EFBFBD>t haszn<7A>l.
Az MPlayer ki<6B>rja az el<65>rhet<65> nyelvek list<73>j<EFBFBD>t, ha besz<73>des (\-v) m<>dban fut.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "mplayer dvd://1 \-slang hu,en"
Kiv<EFBFBD>lasztja a magyar feliratot a s<>von, vagy ha az nem el<65>rhet<65>, akkor
visszav<EFBFBD>lt az angolra.
.IPs "mplayer \-slang jpn example.mkv"
Egy Matroska f<>jlt j<>tszik le jap<61>n felirattal.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-spuaa <m<>d> (csak OSD)
Antialiasing/\:m<EFBFBD>retez<EFBFBD>s m<>dja DVD/\:VOBsub eset<65>n.
Ha a <m<>d> <20>rt<72>khez 16-ot hozz<7A>adsz, akkor a m<>retez<65>s akkor is megt<67>rt<72>nik,
ha az eredeti <20>s az <20>tm<74>retezett k<>pm<70>ret azonos.
Ez pl.\& a feliratok gaussian blur-ral t<>rt<72>n<EFBFBD> elmos<6F>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>lhat<61>.
A haszn<7A>lhat<61> m<>dok:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
nincs (leggyorsabb, j<> ocsm<73>ny)
.IPs 1
k<EFBFBD>r<EFBFBD>lbel<EFBFBD>li (hib<69>s?)
.IPs 2
teljes (lass<73>)
.IPs 3
biline<EFBFBD>ris (alap, gyors, <20>s nem rossz)
.IPs 4
swscaler gaussian blur-j<>nak haszn<7A>lata (nagyon sz<73>p)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-spualign <-1\-2> (csak OSD)
Megadja, hogy az SPU (DVD/\:VOBsub) feliratok hogyan legyenek helyezve.
.PD 0
.RSs
.IPs "-1"
eredeti poz<6F>ci<63>
.IPs " 0"
Fel<EFBFBD>lre igaz<61>t<EFBFBD>s (eredeti viselked<65>s, alap<61>rtelmezett).
.IPs " 1"
K<EFBFBD>z<EFBFBD>pre igaz<61>t<EFBFBD>s.
.IPs " 2"
Alulra igaz<61>t<EFBFBD>s.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-spugauss <0.0\-3.0> (csak OSD)
A \-spuaa 4 <20>ltal haszn<7A>lt gaussian variancia param<61>tere.
A magasabb <20>rt<72>k t<>bb blur-t jelent (alap<61>rtelmezett: 1.0).
.
.TP
.B \-sub <feliratf<74>jl1,feliratf<74>jl2,...>
A megadott felirat f<>jlok haszn<7A>lata/\:megjelen<EFBFBD>t<EFBFBD>se.
Egyszerre csak egy f<>jl jelen<65>thet<65> meg.
.
.TP
.B \-sub-bg-alpha <0\-255>
Megadott alpha csatorna <20>rt<72>k haszn<7A>lata a feliratok <20>s az OSD h<>tter<65>hez.
A nagyobb <20>rt<72>k nagyobb <20>tl<74>tsz<73>s<EFBFBD>got jelent.
A 0 <20>rt<72>k kiv<69>tel, ez jelenti a teljes <20>tl<74>tsz<73>s<EFBFBD>got.
.
.TP
.B \-sub-bg-color <0\-255>
Megadott sz<73>n <20>rt<72>k haszn<7A>lata a feliratok <20>s OSD h<>tter<65>hez.
Jelenleg a feliratok fekete-feh<65>rek, <20>gy ez az intenzit<69>st szab<61>lyozza.
A 255-<2D>s <20>rt<72>k feh<65>ret, a 0 feket<65>t jelent.
.
.TP
.B \-sub-demuxer <[+]n<>v> (csak \-subfile) (B<>TA K<EFBFBD>D)
A felirat demuxer t<>pus<75>t adja meg a \-subfile opci<63>hoz.
A n<>v el<65> <20>rt '+' jellel k<>nyszer<65>theted, <20>gy elmarad p<>r ellen<65>rz<72>s!
A demuxer nev<65>t kell megadni a \-sub-demuxer help list<73>nak megfelel<65>en.
Kompatibil<EFBFBD>t<EFBFBD>si okokb<6B>l elfogadja a demuxer ID-t is, ahogy
az a libmpdemux/\:demuxer.h f<>jlban van.
.
.TP
.B \-sub-fuzziness <m<>d>
Felirat f<>jlok "intelligens" keres<65>se:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
pontos egyez<65>s
.IPs 1
Az <20>sszes, film nev<65>t tartalmaz<61> felirat bet<65>lt<6C>se.
.IPs 2
Az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban l<>v<EFBFBD> <20>sszes felirat bet<65>lt<6C>se.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-sub-no-text-pp
Kikapcsol mindenf<6E>le sz<73>veg ut<75>munk<6E>latot a felirat bet<65>lt<6C>se ut<75>n.
Hibakeres<EFBFBD>si c<>lra haszn<7A>latos.
.
.TP
.B \-subalign <0\-2> (OSD only)
Megadja, hogy a felirat melyik sark<72>t kell a \-subpos <20>ltal megadott
magass<EFBFBD>ghoz igaz<61>tani.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Felirat fels<6C> sark<72>nak igaz<61>t<EFBFBD>sa (eredeti tulajdons<6E>g).
.IPs 1
Felirat k<>zep<65>nek igaz<61>t<EFBFBD>sa.
.IPs 2
Felirat als<6C> sark<72>nak igaz<61>t<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-subcc \ 
DVD Closed Caption (CC) feliratok megjelen<65>t<EFBFBD>se.
Ezek
.B nem
a VOB feliratok, hanem speci<63>lis ASCII feliratok, amiket hall<6C>ss<73>r<EFBFBD>lteknek
k<EFBFBD>dolnak bele a VOB userdata folyamj<6D>ba a legt<67>bb 1-es r<>gi<67>j<EFBFBD> DVD-n.
A CC feliratok m<>s r<>gi<67>kban m<>g nem haszn<7A>latosak.
.
.TP
.B \-subcp <k<>dlap> (csak iconv)
Ha a rendszered t<>mogatja az iconv(3) haszn<7A>lat<61>t, ezzel az opci<63>val
meg lehet adni a felirat k<>dlapj<70>t.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-subcp latin2
.br
\-subcp cp1250
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-subcp enca:<nyelv>:<tartal<61>k k<EFBFBD>dlap> (csak ENCA)
Megadhatod a nyelvedet egy k<>t bet<65>s nyelv k<>ddal, hogy az ENCA
detekt<EFBFBD>lhassa a k<>dlapodat.
Ha bizonytalan vagy, <20>rj be b<>rmit, majd n<>zd meg a \-v kimenet<65>t
az el<65>rhet<65> nyelvek<65>rt.
A tartal<61>k k<>dlap megadja a haszn<7A>land<6E> k<>dlapot, ha az automatikus
felismer<EFBFBD>s sikertelen.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-subcp enca:cs:latin2"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s kital<61>l<EFBFBD>sa, felt<6C>telezi, hogy a felirat cseh, a tartal<61>k k<>dlap
a latin 2, ha az automatikus felismer<65>s sikertelen.
.IPs "\-subcp enca:pl:cp1250"
A k<>dol<6F>s felt<6C>telezhet<65>en lengyel, a tartal<61>k k<>dlap cp1250.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-subdelay <sec>
Felirat k<>sleltet<65>se <sec> m<>sodperccel.
Lehet negat<61>v is.
.
.TP
.B \-subfile <f<>jln<6C>v> (B<>TA K<EFBFBD>D)
Jelenleg haszontalan.
Ugyan az, mint az \-audiofile, de felirat folyamokra (OggDS?).
.
.TP
.B \-subfont-autoscale <0\-3> (csak FreeType)
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az automatikus <20>tm<74>retez<65>s m<>dj<64>t.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A 0 azt jelenti, hogy a text scale <20>s OSD scale a font magass<73>ga pontban.
.sp 1
A m<>dok:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs 0
automatikus <20>tm<74>retez<65>s kikapcsol<6F>sa
.IPs 1
proporcion<EFBFBD>lis a film magass<73>g<EFBFBD>hoz
.IPs 2
proporcion<EFBFBD>lis a film sz<73>less<73>g<EFBFBD>hez
.IPs 3
proporcion<EFBFBD>lis a film <20>tl<74>j<EFBFBD>hoz (alap<61>rtelmezett)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-subfont-blur <0\-8> (csak FreeType)
A font elmos<6F>s<EFBFBD>nak <20>tm<74>r<EFBFBD>je (alap<61>rt<72>k: 2).
.
.TP
.B \-subfont-encoding <<3C>rt<72>k> (csak FreeType)
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a bet<65>t<EFBFBD>pus k<>dol<6F>s<EFBFBD>t.
Ha 'unicode'-ot <20>ll<6C>tasz be, a bet<65> <20>sszes jele le lesz renderelve <20>s
a unicode lesz haszn<7A>lva (alap<61>rtelmezett: unicode).
.
.TP
.B \-subfont-osd-scale <0\-100> (csak FreeType)
Az OSD elemek autoscale <20>rt<72>ke (alap<61>rtelmezett: 6).
.
.TP
.B \-subfont-outline <0\-8> (csak FreeType)
A font k<>rvonal<61>nak vastags<67>ga (alap<61>rtelmezett: 2).
.
.TP
.B \-subfont-text-scale <0\-100> (csak FreeType)
A felirat sz<73>veg<65>nek autoscale <20>rt<72>ke a k<>perny<6E>m<EFBFBD>ret sz<73>zal<61>k<EFBFBD>ban
(alap<61>rtelmezett: 5).
.
.TP
.B \-subfps <r<>ta>
A felirat f<>jl framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>nak megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: a film fps-e).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Csak a k<>pkocka alap<61> feliratokn<6B>l haszn<7A>lhat<61>, pl.\& MicroDVD form<72>tum.
.
.TP
.B \-subpos <0\-100> (hasznos a \-vf expand opci<EFBFBD>val) (csak OSD)
A feliratok k<>perny<6E>n elfoglalt helye.
Az <20>rt<72>k a k<>perny<6E> magass<73>g<EFBFBD>nak megadott sz<73>zal<61>ka, ahol a felirat
legyen.
.
.TP
.B \-subwidth <10\-100> (csak OSD)
Megadja a feliratok maxim<69>lis sz<73>less<73>g<EFBFBD>t a k<>perny<6E>n.
Hasznos a TV kimenethez.
Az <20>rt<72>k a felirat sz<73>less<73>ge sz<73>zal<61>kban, a k<>perny<6E> sz<73>less<73>g<EFBFBD>hez
viszony<EFBFBD>tva.
.
.TP
.B \-noterm-osd
Letiltja az OSD <20>zenetek konzolon t<>rt<72>n<EFBFBD> megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t, ha nincs el<65>rhet<65>
vide<EFBFBD> kimenet.
.
.TP
.B \-term-osd-esc <escape szekvencia>
Megadja a konzolra <20>rt OSD <20>zenetek ki<6B>r<EFBFBD>sakor haszn<7A>latos escape szekvenci<63>t.
Az escape szekvenci<63>nak az OSD-hez haszn<7A>lt sor elej<65>re kell vinnie a kurzort <20>s
le kell t<>r<EFBFBD>lnie (alap<61>rtelmezett: ^[[A\\r^[[K).
.
.TP
.B \-unicode
Megadja az MPlayernek, hogy a feliratot UNICODE-k<>nt kezelje.
.
.TP
.B \-utf8 \ \ 
Megadja az MPlayernek, hogy a feliratot UTF8-k<>nt kezelje.
.
.TP
.B \-vobsub <VOBsub f<EFBFBD>jl kiterjeszt<EFBFBD>s n<EFBFBD>lk<EFBFBD>l>
Megadja hogy mely VobSub f<>jlt kell bet<65>lteni.
Teljes <20>tvonalat <20>s f<>jlnevet kell megadni kiterjeszt<7A>s n<>lk<6C>l, teh<65>t
a \'.idx', '.ifo', '.sub' elhagyand<6E>.
.
.TP
.B \-vobsubid <0\-31>
A VobSub felirat ID-je itt adhat<61> meg.
.
.TP
.B \-ass (csak FreeType)
Bekapcsolja az SSA/ASS felirat renderel<65>st.
Ezzel az opci<63>val a libass lesz haszn<7A>lva az SSA/ASS
k<EFBFBD>ls<EFBFBD> feliratokhoz <20>s matroska s<>vokhoz.
Aj<EFBFBD>nlott m<>g a -embeddedfonts enged<65>lyez<65>se is.
.
.
.
.SH "AUDI<44> KIMENETI OPCI<43>K (CSAK MPLAYER)"
.
.TP
.B \-abs <<3C>rt<72>k> (csak \-ao oss) (R<>GI)
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja az audi<64> vez<65>rl<72>/\:k<EFBFBD>rtya buffer m<>ret<65>nek detekt<6B>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
.
.TP
.B \-format <form<72>tum> (l<>sd m<EFBFBD>g a format audi<EFBFBD> sz<EFBFBD>r<EFBFBD>t)
Kiv<EFBFBD>lasztja a minta form<72>tum<75>t, amit az audi<64> sz<73>r<EFBFBD> r<>teg
kimenetk<EFBFBD>nt haszn<7A>l a hangk<67>rty<74>val val<61> kommunik<69>ci<63>ban.
A <format> <20>rt<72>kei megtal<61>lhat<61>ak lejjebb, a format audi<64>
sz<EFBFBD>r<EFBFBD> le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l.
.
.TP
.B \-mixer <eszk<7A>z>
Az alap<61>rtelmezet /dev/\:mixer eszk<7A>zt<7A>l elt<6C>r<EFBFBD> mixer eszk<7A>z haszn<7A>lata.
Az ALSA eset<65>n ez a mixer neve.
.
.TP
.B \-mixer-channel <mixer sor>[,mixer index] (csak \-ao oss <EFBFBD>s \-ao alsa)
Ez a kapcsol<6F> azt mondja meg az MPlayernek, hogy m<>s csatorn<72>t haszn<7A>ljon
a hanger<65> v<>ltoztat<61>s<EFBFBD>hoz az alap<61>rtelmezett PCM helyett.
Az OSS opci<63>i
.B vol, pcm, line.
Az opci<63>k teljes list<73>j<EFBFBD>hoz l<>sd a SOUND_DEVICE_NAMES-t a
/usr/\:include/\:linux/\:soundcard.h f<>jlban.
ALSA-hoz haszn<7A>lhatod a neveket, amiket pl. az \& alsamixer
megjelen<EFBFBD>t, <20>gy mint
.B Master, Line, PCM.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Az ALSA mixer csatorna neveit egy sz<73>m k<>veti, amit a <n<>v,sz<73>m> form<72>ban
kell megadni, pl.\& ha a csatorna neve 'PCM 1' az alsamixer-ben, 
akkor
.BR PCM,1 .
.
.TP
.B \-softvol
A szoftveres mixek haszn<7A>lat<61>nak el<65><6C>r<EFBFBD>sa, a hangk<67>rtya mixere helyett.
.
.TP
.B \-softvol-max <10.0\-10000.0>
A maxim<69>lis amplifik<69>ci<63>s tartom<6F>ny sz<73>zal<61>kban (alap<61>rtelmezett: 110).
A 200-as <20>rt<72>k seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel maxim<69>lisan az aktu<74>lis szint dupl<70>j<EFBFBD>ra
<EFBFBD>ll<EFBFBD>thatod be a hanger<65>t.
A 100 alatti <20>rt<72>kekkel a kezdeti hanger<65> (ami 100%) a maximum felett lesz,
amit<EFBFBD>l pl.\& az OSD nem tud helyesen megjelenni.
.
.TP
.B \-volstep <0\-100>
A mixer hanger<65> v<>ltoztat<61>s<EFBFBD>nak l<>pt<70>k<EFBFBD>t <20>ll<6C>tja be a teljes tartom<6F>ny
sz<EFBFBD>zal<EFBFBD>k<EFBFBD>ban (alap<61>rtelmezett: 3).
.
.
.
.SH "AUDI<44> KIMENETI VEZ<45>RL<52>K (CSAK MPLAYER)"
Az audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>k interf<72>szek a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> audi<64> kimeneti berendez<65>sekhez.
A szintaxis:
.
.TP
.B \-ao <vez<65>rl<72>1[:alopci<63>1[=<3D>rt<72>k]:...],vez<65>rl<72>2,...[,]>
A haszn<7A>land<6E> audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>k prior<6F>t<EFBFBD>si list<73>ja.
.PP
Ha ennek a list<73>nak a v<>g<EFBFBD>n vagy egy ',', az MPlayer sikertelens<6E>g eset<65>n a
list<EFBFBD>ban nem szerepl<70> vez<65>rl<72>ket is haszn<7A>lhat.
Az alopci<63>k megadhat<61>ak, de legt<67>bbsz<73>r elhagyhat<61>ak.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd az \-ao help kimenet<65>t a beford<72>tott kimeneti audi<64> vez<65>rl<72>k list<73>j<EFBFBD>hoz.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-ao alsa,oss,"
El<EFBFBD>sz<EFBFBD>r az ALSA, majd az OSS vez<65>rl<72>t pr<70>b<EFBFBD>lja, azt<7A>n m<>st.
.IPs "\-ao alsa:noblock:device=hw=0.3"
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a noblock-m<>dot <20>s az eszk<7A>z nevet mint els<6C> k<>rtya, negyedik eszk<7A>z.
.RE
.PD 1
.sp 1
Haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD> kimeneti audi<64> eszk<7A>z<EFBFBD>k:
.
.TP
.B alsa\ \ \ 
ALSA 0.9/1.x audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.PD 0
.RSs
.IPs noblock
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a noblock-m<>dot.
.IPs device=<eszk<7A>z>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az eszk<7A>z nev<65>t.
Minden ','-t cser<65>lj le '.'-tal <20>s minden ':'-ot '='-lel az ALSA eszk<7A>z n<>vben.
Ne <20>ll<6C>tsd be ha hwac3 kimenetet akarsz S/PDIF-en kereszt<7A>l, csak ha
t<EFBFBD>nyleg tudod, hogy hogy kell j<>l be<62>ll<6C>tani.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B alsa5\ \ 
ALSA 0.5 audi<64> kimeneti meghajt<6A>
.
.TP
.B oss\ \ \ \ 
OSS audi<64> kimeneti meghajt<6A>
.PD 0
.RSs
.IPs <dsp-device>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az audi<64> kimeneti eszk<7A>zt (alap<61>rtelmezett: /dev/\:dsp).
.IPs <mixer-eszk<7A>z>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a mixer eszk<7A>zt (alap<61>rtelmezett: /dev/\:mixer).
.IPs <mixer-csatorna>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a mixer csatorn<72>t (alap<61>rtelmezett: pcm).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B sdl\ \ \ \ 
platform f<>ggetlen SDL (Simple Directmedia Layer) f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r
audi<EFBFBD> kimeneti vez<65>rl<72>je
.PD 0
.RSs
.IPs <meghajt<6A>>
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt SDL audi<64> meghajt<6A>t (alap<61>rtelmezett:
SDL v<>lasztja).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B arts\ \ \ 
aRts d<>monon kereszt<7A>li audi<64> kimenet
.
.TP
.B esd\ \ \ \ 
ESD d<>monon kereszt<7A>li audi<64> kimenet
.PD 0
.RSs
.IPs <szerver>
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt ESD szervert (alap<61>rtelmezett: localhost).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B jack\ \ \ \ 
JACK-en (Jack Audio Connection Kit) kereszt<7A>li audi<64> kimenet
.PD 0
.RSs
.IPs port=<n<>v>
A megadott nev<65> portokhoz csatlakozik (alap<61>rtelmezett: fizikai portok).
.IPs name=<kliens n<EFBFBD>v>
Kliens neve, amit a JACK-nek <20>t kell adni (alap<61>rtelmezett: MPlayer [<PID>]).
Hasznos, ha bizonyos kapcsolatokat automatikusan akarsz fel<65>p<EFBFBD>teni.
.IPs (no)estimate
Megbecs<EFBFBD>li az audi<64> k<>sleltet<65>st, a sz<73>nd<6E>kok szerint folyamatosabb<62>
teszi a vide<64> lej<65>tsz<73>st (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B nas\ \ \ \ 
NAS-on kereszt<7A>li audi<64> kimenet
.
.TP
.B macosx (csak Mac OS X)
nat<EFBFBD>v Mac OS X audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.
.TP
.B sgi (csak SGI)
nat<EFBFBD>v SGI audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.PD 0
.RSs
.IPs "<kimeneti eszk<7A>z neve>"
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>land<6E> kimeneti eszk<7A>zt/\:interf<EFBFBD>szt
(alap<61>rtelmezett: rendszerszint<6E> alap<61>rtelmez<65>s).
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul 'Analog Out' vagy 'Digital Out'.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B sun (csak Sun)
nat<EFBFBD>v Sun audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt audi<64> eszk<7A>zt (alap<61>rtelmezett: /dev/\:audio).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B win32 (csak Windows)
nat<EFBFBD>v Windows waveout audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.
.TP
.B dsound (csak Windows)
DirectX DirectSound audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.PD 0
.RSs
.IPs device=<eszk<7A>zsz<73>m>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a haszn<7A>land<6E> eszk<7A>z sz<73>m<EFBFBD>t.
Egy f<>jl \-v kapcsol<6F>val t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>val kilist<73>zza az el<65>rhet<65> eszk<7A>z<EFBFBD>ket.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dxr2 (l<>sd m<EFBFBD>g \-dxr2) (csak DXR2)
Speci<EFBFBD>lis Creative DXR2 kimeneti vez<65>rl<72>
.
.TP
.B mpegpes (csak DVB)
Speci<EFBFBD>lis DVB kimeneti vez<65>rl<72>
.
.TP
.B null\ \ \ 
Letiltja az audi<64> kimenetet de megtartja a vide<64> lej<65>tsz<73>si sebess<73>g<EFBFBD>t.
haszn<EFBFBD>ld a \-nosound kapcsol<6F>t a sebess<73>gm<67>r<EFBFBD>shez.
.
.TP
.B pcm\ \ \ \ 
nyers PCM/wave f<>jl <20>r<EFBFBD> kimeneti vez<65>rl<72>
.PD 0
.RSs
.IPs (no)waveheader
Bele<EFBFBD>rja vagy ne a wave fejl<6A>cet (alap<61>rtelmezett: be<62>rja).
Ha nem <20>rja bele, nyers PCM gener<65>l<EFBFBD>dik.
.IPs file=<f<>jln<6C>v>
A <f<>jln<6C>v> nev<65> f<>jlba <20>rja ki a hangot az alap<61>rtelmezett audiodump.wav
helyett.
Ha a nowaveheader meg van adva, az alap<61>rtelmezett az audiodump.pcm.
.IPs fast\ 
A val<61>s idej<65>n<EFBFBD>l gyorsabban pr<70>b<EFBFBD>l dump-olni.
Gy<EFBFBD>z<EFBFBD>dj meg r<>la, hogy a kimenet nem lett lev<65>gva (<28>ltal<61>ban egy
"T<>l sok vide<64> csomag a bufferban" <20>zenettel).
Az norm<72>lis, hogy egy "A rendszered T<>L lass<73> ehhez!" <20>zenetet kapsz.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B plugin\ \ 
plugin audi<64> kimeneti vez<65>rl<72>
.
.
.
.SH "VIDE<44> KIMENETI OPCI<43>K (CSAK MPLAYER)"
.
.TP
.B \-adapter <<3C>rt<72>k>
Megadhat<EFBFBD> a grafikus k<>rtya, ami a k<>pet kapja.
A haszn<7A>lhat<61> k<>rty<74>kr<6B>l list<73>t kaphatsz a \-v kapcsol<6F>val egy<67>tt
haszn<EFBFBD>lod ezt az opci<63>t.
Jelenleg csak a directx kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>vel m<>k<EFBFBD>dik.
.
.TP
.B \-bpp <m<>lys<79>g>
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja az automatikusan meg<65>llap<61>tott sz<73>nm<6E>lys<79>get.
Csak az fbdev, dga, svga, vesa vide<64> kimenet t<>mogatja.
.
.TP
.B \-border
Ablakkerettel <20>s dekor<6F>ci<63>kkal j<>tsza le a filmet.
Mivel alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt ez be van kapcsolva, haszn<7A>ld a \-noborder opci<63>t
a szabv<62>nyos ablak dekor<6F>ci<63>k kikapcsol<6F>s<EFBFBD>hoz.
A directx vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> t<>mogatja.
.
.TP
.B \-brightness <-100\-100>
A vide<64> jel f<>nyerej<65>nek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: 0).
Nem minden vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> t<>mogatja.
.
.TP
.B \-contrast <-100\-100>
A vide<64> jel kontrasztj<74>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: 0).
Nem minden vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> t<>mogatja.
.
.TP
.B \-display <n<>v> (csak X11)
Megadhat<EFBFBD> vele az X szerver hosztj<74>nak neve <20>s a k<>perny<6E>j<EFBFBD>nek sz<73>ma,
amin a megjelen<65>t<EFBFBD>snek t<>rt<72>nnie kell.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-display xtest.localdomain:0
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-dr \ \ \ 
Bekapcsolja a direkt renderel<65>st (nem minden codec <20>s vide<64> kimenet t<>mogatja)
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
OSD/SUB hib<69>kat okozhat!
.
.TP
.B \-dxr2 <opci<63>1:opci<63>2:...>
Ezzel a kapcsol<6F>val a dxr2 vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> ir<69>ny<6E>that<61>.
.RSs
.IPs ar-mode=<<3C>rt<72>k>
M<EFBFBD>retar<EFBFBD>ny m<>d (0 = norm<72>lis, 1 = pan-and-scan, 2 = letterbox (alap<61>rtelmezett))
.IPs iec958-encoded
Az iec958 kimenetet k<>doltra <20>ll<6C>tja be.
.IPs iec958-decoded
Az iec958 kimenetet dek<65>doltra <20>ll<6C>tja be (alap<61>rtelmezett).
.IPs macrovision=<<3C>rt<72>k>
macrovision m<>d (0 = ki (alap<61>rtelmezett), 1 = agc, 2 = agc 2 colorstripe,
3 = agc 4 colorstripe)
.IPs mute\ 
hang eln<6C>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sa
.IPs unmute
hang megsz<73>laltat<61>sa
.IPs ucode=<<3C>rt<72>k>
<EFBFBD>tvonal a mikrok<6F>dhoz
.RE
.RS
.sp 1
.I TV kimenet
.RE
.RSs
.IPs 75ire
7.5 IRE m<>d bekapcsol<6F>sa
.IPs no75ire
7.5 IRE m<>d kikapcsol<6F>sa (alap<61>rtelmezett)
.IPs bw\ \ \ 
fekete-feh<65>r TV kimenet
.IPs color
sz<EFBFBD>nes TV kimenet (alap<61>rtelmezett)
.IPs interlaced
<EFBFBD>tlapolt TV kimenet (alap<61>rtelmezett)
.IPs nointerlaced
nem <20>tlapolt TV kimenet
.IPs norm=<<3C>rt<72>k>
TV norma (ntsc (alap<61>rtelmezett), pal, pal60, palm, paln, palnc)
.IPs square-pixel
n<EFBFBD>gyzet alak<61> pixelm<6C>d be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa
.IPs ccir601-pixel
ccir601 pixelm<6C>d be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa
.RE
.RS
.sp 1
.I overlay
.RE
.RSs
.IPs cr-left=<0\-500>
Bal oldali v<>g<EFBFBD>s m<>rt<72>ke (alap<61>rtelmezett: 50).
.IPs cr-right=<0\-500>
Jobb oldali v<>g<EFBFBD>s m<>rt<72>ke (alap<61>rtelmezett: 300).
.IPs cr-top=<0\-500>
Fentr<EFBFBD>l t<>rt<72>n<EFBFBD> v<>g<EFBFBD>s m<>rt<72>ke (alap<61>rtelmezett: 0).
.IPs cr-bottom=<0\-500>
Alulr<EFBFBD>l t<>rt<72>n<EFBFBD> v<>g<EFBFBD>s m<>rt<72>ke (alap<61>rtelmezett: 0).
.IPs ck-[r|g|b]=<0\-255>
A r(ed), g(reen) vagy b(lue) <20>sszetev<65> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa az overlay sz<73>nkulcsban.
.IPs ck-[r|g|b]min=<0\-255>
a megfelel<65> sz<73>nkulcs minimum <20>rt<72>ke
.IPs ck-[r|g|b]max=<0\-255>
a megfelel<65> sz<73>nkulcs maximum <20>rt<72>ke
.IPs ignore-cache
Figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja a cache-elt overlay be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat.
.IPs update-cache
Friss<EFBFBD>ti a cache-elt overlay be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat.
.IPs ol-osd
OSD bekapcsol<6F>sa.
.IPs nool-osd
OSD kikapcsol<6F>sa (alap<61>rtelmezett).
.IPs ol[h|w|x|y]-cor=<-20\-20>
Az overlay m<>ret<65>nek (h,w) <20>s poz<6F>ci<63>j<EFBFBD>nak (x,y) be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa, ha
nem felel meg t<>k<EFBFBD>letesen az ablaknak (alap<61>rtelmezett: 0).
.IPs overlay
Overlay bekapcsol<6F>sa (alap<61>rtelmezett).
.IPs nooverlay
TV kimenet bekapcsol<6F>sa.
.IPs overlay-ratio=<1\-2500>
Overlay hangol<6F>sa (alap<61>rtelmezett: 1000).
.RE
.
.TP
.B \-fbmode <m<>dn<64>v> (csak \-vo fbdev kapcsol<EFBFBD>val)
Videom<EFBFBD>d megv<67>ltoztat<61>sa az /etc/\:fb.modes-ban <m<>dn<64>v> n<>ven szerepl<70>re.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A VESA framebuffer nem t<>mogatja a m<>dv<64>lt<6C>st.
.
.TP
.B \-fbmodeconfig <filename> (\-vo fbdev only)
A framebuffer m<>d konfigur<75>ci<63>s f<>jlj<6C>nak fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>lata (alap<61>rtelmezett: /etc/\:fb.modes).
.
.TP
.B \-fs (l<>sd m<EFBFBD>g \-zoom)
Teljesk<EFBFBD>perny<EFBFBD>s lej<65>tsz<73>s (filmet k<>z<EFBFBD>pre, k<>r<EFBFBD> fekete keret).
Nem minden vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> t<>mogatja.
.
.TP
.B \-fsmode-dontuse <0\-31> (R<>GI, haszn<EFBFBD>ld az \-fs kapcsol<EFBFBD>t)
Pr<EFBFBD>b<EFBFBD>ld ki ezt az opci<63>t teljesk<73>perny<6E>s <20>zemm<6D>dn<64>l jelentkez<65>
probl<EFBFBD>m<EFBFBD>k eset<65>n.
.
.TP
.B \-fstype <t<>pus1,t<>pus2,...> (csak X11)
Haszn<EFBFBD>land<EFBFBD> teljesk<73>perny<6E>s m<>dok prior<6F>t<EFBFBD>si list<73>j<EFBFBD>nak megad<61>sa.
Kikapcsolhatod a m<>dokat ha el<65>j<EFBFBD>k <20>rsz egy '\-'\-t.
Ha probl<62>m<EFBFBD>kat tapasztalsz, mint p<>ld<6C>ul hogy a teljes k<>perny<6E>s ablakot
egy m<>sik ablak takarja, pr<70>b<EFBFBD>lj ki egy m<>sik sorrendet.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd a \-fstype help kimenet<65>t az el<65>rhet<65> m<>dok teljes list<73>j<EFBFBD>hoz.
.sp 1
Az el<65>rhet<65> t<>pusok:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs above
A _NETWM_STATE_ABOVE hint-et haszn<7A>lja, ha el<65>rhet<65>.
.IPs below
A _NETWM_STATE_BELOW hint-et haszn<7A>lja, ha el<65>rhet<65>.
.IPs fullscreen
A _NETWM_STATE_FULLSCREEN hint-et haszn<7A>lja, ha el<65>rhet<65>.
.IPs layer
A _WIN_LAYER hint-et haszn<7A>lja az alap<61>rtelmezett r<>teggel.
.IPs layer=<0...15>
A _WIN_LAYER hint-et haszn<7A>lja a megadott r<>tegsz<73>mmal.
.IPs netwm
NETWM st<73>lus k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se.
.IPs none\ 
Ne <20>ll<6C>tsa be a teljes k<>perny<6E>s ablak r<>teg<65>t.
.IPs stays_on_top
A _NETWM_STATE_STAYS_ON_TOP hint-et haszn<7A>lja, ha el<65>rhet<65>.
.REss
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs layer,stays_on_top,above,fullscreen
Az alap<61>rtelmezett sorrend, ezt haszn<7A>lja, ha hib<69>s vagy nem t<>mogatott
m<EFBFBD>dot adtak meg.
.IPs \-fullscreen
A teljes k<>perny<6E>s v<>lt<6C>s jav<61>t<EFBFBD>sa OpenBox 1.x-en.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-geometry x[%][:y[%]] vagy [WxH][+x+y]
Annak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa hogy kezd<7A>skor hova lesz kirakva a video.
Az x <20>s y <20>rt<72>k a k<>perny<6E> bal fels<6C> sark<72>t<EFBFBD>l a megjelen<65>tend<6E> ablak
bal fels<6C> sark<72>ig m<>rt t<>vols<6C>g pixelben, vagy ha egy sz<73>zal<61>k jelet
<EFBFBD>rsz az <20>rt<72>k m<>g<EFBFBD>, akkor a k<>perny<6E> adott ir<69>ny<6E> m<>ret<65>nek sz<73>zal<61>k
<EFBFBD>rt<EFBFBD>k lesz. T<>mogatja tov<6F>bb<62> a szabv<62>nyos X11 \-geometry form<72>tumot is.
Ha egy k<>ls<6C> ablak is meg van adva a \-win opci<63>val, akkor az x <20>s y
koordin<EFBFBD>t<EFBFBD>k az ablak bal fels<6C> sark<72>hoz viszonyulnak a k<>perny<6E> helyett.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ezt az opci<63>t csak az x11, xmga, xv, xvmc, xvidix, gl, gl2, directx <20>s
tdfxfb vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>k t<>mogatj<74>k.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs 50:40
Ablak elhelyez<65>se az x=50, y=40 koordin<69>t<EFBFBD>kra.
.IPs 50%:50%
Ablak elhelyez<65>se a k<>perny<6E> k<>zep<65>re.
.IPs 100%\ 
Ablak elhelyez<65>se a k<>perny<6E> jobb oldal<61>n, k<>z<EFBFBD>pen.
.IPs 100%:100%
Ablak elhelyez<65>se a k<>perny<6E> jobb als<6C> sark<72>ba.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-guiwid <ablak ID> (l<>sd m<EFBFBD>g \-wid) (csak GUI)
Ez az opci<63> megmondja a GUI-nak, hogy tapadjon oda a lej<65>tsz<73>ablak alj<6C>hoz,
egy b<>ng<6E>sz<73>ben megjelen<65>tend<6E> mini-GUI-n<>l lehet hasznos (az MPlayer pluginnel).
.
.TP
.B \-hue <-100\-100>
Vide<EFBFBD> jel "hue" <20>rt<72>k<EFBFBD>nek megv<67>ltoztat<61>sa (alap<61>rtelmezett: 0).
Ezzel az opci<63>val egy sz<73>nes negat<61>vot kaphatsz a k<>pr<70>l.
Nem minden vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> t<>mogatja.
.
.TP
.B \-monitor-dotclock <tartom<6F>ny[,tartom<6F>ny,...]> (csak \-vo fbdev <EFBFBD>s vesa)
A monitor dotclock vagy pixelclock tartom<6F>ny<6E>nak megad<61>sa.
.
.TP
.B \-monitor-hfreq <tartom<6F>ny[,tartom<6F>ny,...]> (csak \-vo fbdev <EFBFBD>s vesa)
A monitor v<>zszintes k<>pfriss<73>t<EFBFBD>si frekvenciatartom<6F>ny<6E>nak megad<61>sa.
.
.TP
.B \-monitor-vfreq <tartom<6F>ny[,tartom<6F>ny,...]> (csak \-vo fbdev <EFBFBD>s vesa)
A monitor f<>gg<67>leges k<>pfriss<73>t<EFBFBD>si frekvenciatartom<6F>ny<6E>nak megad<61>sa.
.
.TP
.B \-monitoraspect <ar<61>ny> (l<>sd m<EFBFBD>g \-aspect)
A monitor vagy TV k<>perny<6E> k<>par<61>ny<6E>nak megad<61>sa.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-monitoraspect 4:3  vagy 1.3333
.br
\-monitoraspect 16:9 vagy 1.7777
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-monitorpixelaspect <r<>ta> (l<>sd m<EFBFBD>g \-aspect)
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja egy pixel ar<61>ny<6E>t a monitorodon vagy TV k<>perny<6E>d<EFBFBD>n (alap<61>rtelmezett: letiltva).
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja a \-monitoraspect be<62>ll<6C>t<EFBFBD>st.
A 0 <20>rt<72>k letiltja, az 1 n<>gyzetes pixeleket jelent
(megfelel<65> a (legt<67>bb?) LCD k<>perny<6E>n).
.
.TP
.B \-nodouble
Letiltja a dupla bufferel<65>st, legink<6E>bb hibakeres<65>si c<>lzattal.
A dupla bufferel<65>s kik<69>sz<73>b<EFBFBD>li a vibr<62>l<EFBFBD>st <20>gy, hogy k<>t k<>pet tart a mem<65>ri<72>ban
<EFBFBD>s az egyik megjelen<65>t<EFBFBD>se k<>zben dek<65>dolja a m<>sikat.
Az OSD-re negat<61>v hat<61>ssal lehet, de gyakran megsz<73>nteti az OSD vill<6C>z<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
.
.TP
.B \-nograbpointer
Ne fogja meg az eg<65>rmutat<61>t vide<64> m<>d v<>lt<6C>s ut<75>n (\-vm). T<>bbk<62>rty<74>s
kimenetn<EFBFBD>l hasznos.
.
.TP
.B \-nokeepaspect
Ne tartsa meg az ablak k<>par<61>ny<6E>t az ablak <20>tm<74>retez<65>sekor. Jelenleg csak az
x11, xv, xmga, xvidix, directx vide<64> kimenetekkel m<>k<EFBFBD>dik.
Tov<EFBFBD>bb<EFBFBD> X11 alatt az ablakkezel<65>dnek is t<>mogatnia kell.
.
.TP
.B \-ontop\ 
A lej<65>tsz<73>si ablak folyamatosan a t<>bbi ablak el<65>tt lesz l<>that<61>.
Azok a vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>k t<>mogatj<74>k, amelyek X11-et haszn<7A>lnak,
kiv<EFBFBD>ve az SDL-t, valamint a directx, macosx, quartz, ggi <20>s gl2.
.
.TP
.B \-panscan <0.0\-1.0>
Pan & Scan funkci<63> bekapcsol<6F>sa (pl.\& egy 16:9 ar<61>ny<6E> film sz<73>leinek a
lev<EFBFBD>g<EFBFBD>sa, hogy elf<6C>rjen egy 4:3 ar<61>ny<6E> k<>perny<6E>n fekete s<>vok n<>lk<6C>l)
A tartom<6F>ny vez<65>rli, hogy a k<>pb<70>l mennyi ker<65>l lev<65>g<EFBFBD>sra.
Ez a funkci<63> csak az xv, xmga, mga, gl, gl2, quartz, macosx <20>s xvidix vide<64>
kimeneti meghajt<6A>kkal m<>k<EFBFBD>dik.
.
.TP
.B \-panscanrange <-19.0\-99.0> (k<>s<EFBFBD>rleti)
Megv<EFBFBD>ltoztatja a pan-and-scan funkcional<61>t<EFBFBD>s tartom<6F>ny<6E>t (alap<61>rtelmezett: 1).
A pozit<69>v <20>rt<72>kek az alap<61>rtelmezett tartom<6F>ny t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t jelentik.
A negat<61>v sz<73>mok azt jelentik, hogy \-panscanrange+1 faktorig tudsz nagy<67>tani.
Pl. \-panscanrange -3 4-es nagy<67>t<EFBFBD>si faktort enged.
Ez a k<>pess<73>g m<>g k<>s<EFBFBD>rleti.
Ne jelents hib<69>kat, hacsak nem \-vo gl-t haszn<7A>lsz.
.
.TP
.B \-refreshrate <Hz>
A monitor friss<73>t<EFBFBD>si frekvenci<63>j<EFBFBD>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa Hz-ben.
Jelenleg csak a \-vo directx t<>mogatja a \-vm opci<63>val egy<67>tt.
.
.TP
.B \-rootwin
A film root ablakban (asztal h<>tter<65>ben) t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>sa.
Az asztalon l<>v<EFBFBD> h<>tt<74>rk<72>p kitakarhatja a filmet.
Csak az x11, xv, xmga, xvidix, quartz, macosx <20>s directx vide<64> meghajt<6A>k
t<EFBFBD>mogatj<EFBFBD>k.
.
.TP
.B \-saturation <-100\-100>
Video jel szatur<75>ci<63>j<EFBFBD>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: 0).
Fekete feh<65>r k<>pet is el<65> lehet <20>ll<6C>tani vele.
Nem minden vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> t<>mogatja.
.
.TP
.B \-screenh <pixel>
A f<>gg<67>leges k<>perny<6E> felbont<6E>s megad<61>sa az olyan vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>nek,
ami nem tudja a k<>perny<6E> felbont<6E>s<EFBFBD>t, mint az fbdev, x11 <20>s TVout.
.
.TP
.B \-screenw <pixel>
A v<>zszintes k<>perny<6E> felbont<6E>s megad<61>sa az olyan vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>nek,
ami nem tudja a k<>perny<6E> felbont<6E>s<EFBFBD>t, mint az fbdev, x11 <20>s TVout.
.
.TP
.B \-stop-xscreensaver (csak X11)
Kikapcsolja az xscreensaver-t a lej<65>tsz<73>s ind<6E>t<EFBFBD>sakor, kil<69>p<EFBFBD>skor <20>jraind<6E>tja.
.
.TP
.B \-vm \ \ \ 
Megpr<EFBFBD>b<EFBFBD>l <20>tv<74>ltani egy m<>sik vide<64> m<>dba. A dga, x11, xv, sdl <20>s
directx vide<64> kimeneti meghajt<6A>k t<>mogatj<74>k.
Ha a directx vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>vel haszn<7A>lod, a \-screenw,
\-screenh, \-bpp <20>s \-refreshrate opci<63>kkal be<62>ll<6C>thatod az <20>j
k<EFBFBD>perny<EFBFBD> m<>dot.
.
.TP
.B \-vsync \ \ 
VBI bekapcsol<6F>sa a vesa, dfbmga <20>s az svga vide<64> kimeneti meghajt<6A>hoz.
.
.TP
.B \-wid <ablak ID> (l<>sd m<EFBFBD>g \-guiwid) (csak X11, OpenGL <EFBFBD>s DirectX)
Ez megadja az MPlayernek hogy egy m<>r l<>tez<65> X11 ablakban j<>tsszon le,
hasznos ha b<>ng<6E>sz<73>be akarod integr<67>lni az MPlayert (pl.\& a plugger
kiterjeszt<EFBFBD>ssel).
.
.TP
.B \-xineramascreen <\-2\-...> (csak X11)
Xinerama konfigur<75>ci<63>kban (teh<65>t amikor egy desktop t<>bb kijelz<6C>n l<>that<61>),
ezzel az opci<63>val adhat<61> meg hogy melyik kijelz<6C>n t<>rt<72>njen a lej<65>tsz<73>s.
A \-2 <20>rt<72>k teljes k<>perny<6E>t jelent az eg<65>sz virtu<74>lis k<>perny<6E>n, a \-1
teljes k<>perny<6E>s lej<65>tsz<73>s azon a k<>perny<6E>n, amelyiken az ablak <20>pp van.
A kezdeti poz<6F>ci<63> a \-geometry opci<63>val <20>ll<6C>that<61> be a megadott k<>perny<6E>h<EFBFBD>z
relat<EFBFBD>van.
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban a "\-fstype \-fullscreen" vagy "\-fstype none" opci<63>kkal egy<67>tt
m<EFBFBD>k<EFBFBD>dik.
.
.TP
.B \-zrbw (csak \-vo zr)
Fekete feh<65>r lej<65>tsz<73>s.
Az optim<69>lis teljes<65>tm<74>ny el<65>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hez kombin<69>lhat<61> a '\-lavdopts gray' kapcsol<6F>val.
.
.TP
.B \-zrcrop <[sz<73>less<73>g]x[magass<73>g]+[x offszet]+[y offszet]> (csak \-vo zr)
Csak a bemeneti k<>p kiv<69>lasztott r<>sz<73>nek megjelen<65>t<EFBFBD>se, valamint
t<EFBFBD>bbsz<EFBFBD>ri haszn<7A>lat<61>val kapcsolhat<61> be a cinerama m<>d is.
Cinerama m<>dban a film t<>bb mint egy TV-n lesz megjelen<65>tve a nagyobb
k<EFBFBD>p l<>trehoz<6F>s<EFBFBD>hoz.
Az n\-edik -zrcrop opci<63> ut<75>ni opci<63>k az n\-edig MJPEG k<>rty<74>ra vonatkoznak,
mindegyik k<>rty<74>hoz meg kell adni legal<61>bb egy \-zrdev opci<63>t a \-zrcrop
mell<EFBFBD>. P<>ld<6C>k<EFBFBD>rt l<>sd a \-zrhelp kimenet<65>t <20>s a Zr r<>szt a dokument<6E>ci<63>ban.
.
.TP
.B \-zrdev <eszk<7A>z> (csak \-vo zr)
Itt lehet megadni az MJPEG k<>rtya egys<79>gnev<65>t, alapban a legels<6C>
v4l egys<79>get felt<6C>telezi annak.
.
.TP
.B \-zrfd (csak \-vo zr)
Decimation k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se: Decimation, ahogy a \-zrhdec <20>s \-zrvdec opci<63>kkal
meg van adva, csak akkor t<>rt<72>nik meg, ha a hardveres m<>retez<65> sz<73>t
tudja h<>zni a k<>pet az eredeti m<>ret<65>re.
Ezzel a kapcsol<6F>val k<>nyszer<65>theted a decimation-t.
.
.TP
.B \-zrhdec <1|2|4> (csak \-vo zr)
V<EFBFBD>zszintes decimation: Arra utas<61>tja a vez<65>rl<72>t, hogy a forr<72>s k<>pb<70>l csak
minden m<>sodik vagy negyedik sor/\:pixel ker<65>lj<6C>n elk<6C>ld<6C>sre az MJPEG
k<EFBFBD>rty<EFBFBD>nak <20>s az MJPEG k<>rtya a scaler-j<>t haszn<7A>lja a k<>p eredeti m<>retre
val<EFBFBD> sz<73>th<74>z<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
.
.TP
.B \-zrhelp (csak \-vo zr)
Az <20>sszes \-zr* opci<63>, alap<61>rt<72>keik <20>s egy cinerama m<>d p<>lda ki<6B>r<EFBFBD>sa.
.
.TP
.B \-zrnorm <norma> (csak \-vo zr)
A TV norma megad<61>sa: PAL vagy NTSC (alap<61>rtelmezett: nincs v<>lt<6C>s).
.
.TP
.B \-zrquality <1\-20> (csak \-vo zr)
Egy sz<73>m 1-t<>l (legjobb) 20-ig (legrosszabb), a JPEG k<>dol<6F>si min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t adja meg.
.
.TP
.B \-zrvdec <1|2|4> (csak \-vo zr)
F<EFBFBD>gg<EFBFBD>leges decimation: Arra utas<61>tja a vez<65>rl<72>t, hogy a forr<72>s k<>pb<70>l csak
minden m<>sodik vagy negyedik sor/\:pixel ker<65>lj<6C>n elk<6C>ld<6C>sre az MJPEG
k<EFBFBD>rty<EFBFBD>nak <20>s az MJPEG k<>rtya a scaler-j<>t haszn<7A>lja a k<>p eredeti m<>retre
val<EFBFBD> sz<73>th<74>z<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
.
.TP
.B \-zrxdoff <x megjelen<EFBFBD>t<EFBFBD>si offszet> (csak \-vo zr)
Ha a film kisebb, mint a TV k<>perny<6E>, ez az opci<63> adja meg az x offszetet
a TV k<>perny<6E> bal fels<6C> sark<72>t<EFBFBD>l (alap<61>rtelmezett: k<>z<EFBFBD>pre igaz<61>tott).
.
.TP
.B \-zrydoff <y megjelen<EFBFBD>t<EFBFBD>si offszet> (csak \-vo zr)
Ha a film kisebb, mint a TV k<>perny<6E>, ez az opci<63> adja meg az y offszetet
a TV k<>perny<6E> bal fels<6C> sark<72>t<EFBFBD>l (alap<61>rtelmezett: k<>z<EFBFBD>pre igaz<61>tott).
.
.
.
.SH "VIDE<44> KIMENETI VEZ<45>RL<52>K (CSAK MPLAYER)"
A vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>k interf<72>szek a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> vide<64> kimeneti berendez<65>sekhez.
A szintaxis:
.
.TP
.B \-vo <vez<65>rl<72>1[:alopci<63>1[=<3D>rt<72>k]:...],vez<65>rl<72>2,...[,]>
A haszn<7A>land<6E> vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>k prior<6F>t<EFBFBD>si list<73>ja.
.PP
Ha ennek a list<73>nak a v<>g<EFBFBD>n vagy egy ',', az MPlayer sikertelens<6E>g eset<65>n a
list<EFBFBD>ban nem szerepl<70> vez<65>rl<72>ket is haszn<7A>lhat.
Az alopci<63>k megadhat<61>ak, de legt<67>bbsz<73>r elhagyhat<61>ak.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd a \-vo help kimenet<65>t a beford<72>tott kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>k list<73>j<EFBFBD>hoz.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-vo xmga,xv,"
Kipr<EFBFBD>b<EFBFBD>lja a Matrox X11 vez<65>rl<72>t, majd az Xv vez<65>rl<72>t, majd m<>st.
.IPs "\-vo directx:noaccel"
DirectX vez<65>rl<72>t haszn<7A>l a gyors<72>t<EFBFBD>si funkci<63>k kikapcsol<6F>s<EFBFBD>val.
.RE
.PD 1
.sp 1
Haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD> kimeneti vide<64> eszk<7A>z<EFBFBD>k:
.
.TP
.B xv (csak X11)
Az XFree86 4.x XVideo kiterjeszt<7A>s<EFBFBD>t haszn<7A>lja a hardveres gyors<72>t<EFBFBD>s<EFBFBD>
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>shoz.
Ha nem tudsz harver specifikus vez<65>rl<72>t haszn<7A>lni, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg ez a
legjobb opci<63>.
A haszn<7A>lt sz<73>nkulcsr<73>l <20>s annak megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>r<EFBFBD>l a \-v opci<63>val ad
inform<EFBFBD>ci<EFBFBD>kat az MPlayer, keresd az [xv common] tag-gel kezd<7A>d<EFBFBD> sorokat.
.PD 0
.RSs
.IPs port=<sz<73>m>
Adott XVideo port kiv<69>laszt<7A>sa.
.IPs ck=<cur|use|set>
A forr<72>s kiv<69>laszt<7A>sa, amib<69>l a sz<73>nkulcs sz<73>rmazik (alap<61>rtelmezett: cur).
.RSss
.IPs cur
Alap<EFBFBD>rtelmezetten az Xv aktu<74>lis be<62>ll<6C>t<EFBFBD>saib<69>l veszi a sz<73>nkulcsot.
.IPs use
Az MPlayer haszn<7A>lja, de nem m<>dos<6F>tja a sz<73>nkulcsot (a \-colorkey opci<63>val
megv<EFBFBD>ltoztathatod).
.IPs set
Ugyan az, mint a use de be is <20>ll<6C>tja a t<>mogatott sz<73>nkulcsot.
.RE
.IPs ck-method=<man|bg|auto>
A sz<73>nkulcs megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek m<>dja (alap<61>rtelmezett: man).
.RSss
.IPs man
K<EFBFBD>zi megjelen<65>t<EFBFBD>s (cs<63>kkenti a vill<6C>dz<64>st n<>h<EFBFBD>ny esetben).
.IPs bg
Ablak h<>tterek<65>nt <20>ll<6C>tja be a sz<73>nkulcsot.
.IPs auto
Xv-vel rajzoltatja ki a sz<73>nkulcsot.
.RE
.RE
.PD 1
.
.TP
.B x11 (csak X11)
Osztott mem<65>ri<72>s vide<64> kimeneti vez<65>rl<72> hardver-gyors<72>t<EFBFBD>s n<>lk<6C>l, ami
mindig m<>k<EFBFBD>dik ha van X11.
.
.TP
.B xover (csak X11)
X11 t<>mogat<61>st ad az <20>sszes overlay alap<61> vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>h<EFBFBD>z.
Jelenleg csak a tdfx_vid t<>mogatja.
.PD 0
.RSs
.IPs <vo_vez<65>rl<72>>
Vez<EFBFBD>rl<EFBFBD> kiv<69>laszt<7A>sa az overlay forr<72>sak<61>nt az X11 felett.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B xvmc (csak X11 \-vc ffmpeg12mc kapcsol<EFBFBD>val)
Vide<EFBFBD> kimeneti vez<65>rl<72> ami az XFree86 4.x XvMC (X Video Motion Compensation)
kiterjeszt<EFBFBD>s<EFBFBD>t haszn<7A>lja az MPEG-1/2 <20>s VCR2 dek<65>dol<6F>s gyors<72>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
.PD 0
.RSs
.IPs port=<sz<73>m>
Adott XVideo port kiv<69>laszt<7A>sa.
.IPs (no)benchmark
Letiltja a k<>p megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
Sz<EFBFBD>ks<EFBFBD>ges az olyan vez<65>rl<72>k megfelel<65> sebess<73>gm<67>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hez, amik a k<>p
buffert a monitorokon csak retrace-re <20>ll<6C>tj<74>k (nVidia).
Alap<EFBFBD>rtelmezett a k<>pek megjelen<65>t<EFBFBD>se (nobenchmark).
.IPs (no)queue
A megjelen<65>tend<6E> k<>pkock<63>k sorba <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa a vide<64> hardver p<>rhuzamos
m<EFBFBD>k<EFBFBD>dtet<EFBFBD>s<EFBFBD>hez. Egy kicsi (nem <20>szrevehet<65>) konstans A/V deszinkroniz<69>ci<63>t
okozhat (alap<61>rtelmezett: noqueue).
.IPs (no)sleep
A sleep f<>ggv<67>ny haszn<7A>lata, amikor a renderel<65>s elk<6C>sz<73>l<EFBFBD>s<EFBFBD>re v<>r
(nem javasolt Linuxon) (alap<61>rtelmezett: nosleep).
.IPs ck=cur|use|set
Ugyan az, mint a \-vo xv:ck (l<>sd \-vo xv).
.IPs ck-method=man|bg|auto
Ugyan az, mint a \-vo xv:ck-method (l<>sd \-vo xv).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dga (csak X11)
A vide<64>t az XFree86 Direct Graphics Access kiterjeszt<7A>s<EFBFBD>n kereszt<7A>l
j<EFBFBD>tsza le. Idej<65>tm<74>ltnak lett min<69>s<EFBFBD>tve.
.
.TP
.B sdl (csak SDL)
Platform f<>ggetlen SDL (Simple Directmedia Layer) f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r
vide<EFBFBD> kimeneti vez<65>rl<72>je.
Mivel az SDL csak a saj<61>t X11 r<>teg<65>t haszn<7A>lja, az MPlayer X11
opci<EFBFBD>inak nincs hat<61>suk az SDL-re.
.PD 0
.RSs
.IPs driver=<vez<65>rl<72>>
A haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt SDL vez<65>rl<72> explicit kiv<69>laszt<7A>sa.
.IPs (no)forcexv
XVideo haszn<7A>lata az sdl kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>n kereszt<7A>l (alap<61>rtelmezett: forcexv).
.IPs (no)hwaccel
Hardveres gyors<72>t<EFBFBD>s<EFBFBD> m<>retez<65> haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: hwaccel).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vidix\ \ 
A VIDIX (VIDeo Interface for *niX) egy interf<72>sz a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD>
grafikus k<>rty<74>k vide<64> gyors<72>t<EFBFBD>si k<>pess<73>geihez.
Nagyon gyors kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> az olyan k<>rty<74>kon, amik t<>mogatj<74>k.
.PD 0
.RSs
.IPs <aleszk<7A>z>
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt VIDIX aleszk<7A>zt.
A haszn<7A>lhat<61> aleszk<7A>z<EFBFBD>k a cyberblade_vid.so, mach64_vid.so,
mga_crtc2_vid.so, mga_vid.so, nvidia_vid.so, pm3_vid.so,
radeon_vid.so, rage128_vid.so, sis_vid.so <20>s unichrome_vid.so.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B xvidix (csak X11)
X11 frontend a VIDIX-hez
.PD 0
.RSs
.IPs <aleszk<7A>z>
Ugyan az, mint a vidix-n<>l.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B cvidix\ 
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>nos <20>s platform f<>ggetlen VIDIX frontend, ak<61>r sz<73>veges konzolon
is futhat nVidia k<>rty<74>kkal.
.PD 0
.RSs
.IPs <aleszk<7A>z>
Ugyan az, mint a vidix-n<>l.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B winvidix (csak Windows)
Windows-os frontend a VIDIX-hez
.PD 0
.RSs
.IPs <aleszk<7A>z>
Ugyan az, mint a vidix-n<>l.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B directx (csak Windows)
Kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, ami a DirectX interf<72>sz<73>t haszn<7A>lja.
.PD 0
.RSs
.IPs noaccel
Kikapcsolja a hardveres gyors<72>t<EFBFBD>st.
Pr<EFBFBD>b<EFBFBD>ld ki ezt az opci<63>t, ha megjelen<65>t<EFBFBD>si probl<62>m<EFBFBD>id vannak.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B quartz (csak Mac OS X)
Mac OS X Quartz kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>.
Bizonyos esetekben hat<61>konyabb lehet egy csomagolt YUV kimeneti
form<EFBFBD>tum k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se, pl. a \& \-vf format=yuy2 kapcsol<6F>val.
.PD 0
.RSs
.IPs device_id=<sz<73>m>
A teljes k<>perny<6E>s m<>dban haszn<7A>lt k<>perny<6E> sz<73>ma.
.IPs fs_res=<sz<73>less<73>g>:<magass<73>g>
A teljes k<>perny<6E> felbont<6E>sa (hasznos lass<73> rendszerekn<6B>l).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B macosx (Mac OS X 10.4 vagy 10.3.9 QuickTime 7-tel)
Mac OS X CoreVideo kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>
.PD 0
.RSs
.IPs device_id=<sz<73>m>
Teljes k<>perny<6E>s lej<65>tsz<73>sn<73>l a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt k<>perny<6E> eszk<7A>z.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B fbdev (csak Linux)
A kernel framebuffer-j<>t haszn<7A>lja vide<64> lej<65>tsz<73>shoz.
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
Az fbdev eszk<7A>z nev<65>nek explicit megad<61>sa (pl.\& /dev/\:fb0) vagy a
VIDIX aleszk<7A>z neve, ha a n<>v 'vidix'-szel kezd<7A>dik
(pl.\& 'vidixsis_vid' a sis vez<65>rl<72>h<EFBFBD>z).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B fbdev2 (csak Linux)
A kernel framebuffer-j<>t haszn<7A>lja vide<64> lej<65>tsz<73>shoz,
alternat<EFBFBD>v megval<61>s<EFBFBD>t<EFBFBD>s.
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
A haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt fbdev eszk<7A>z explicit megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: /dev/\:fb0).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vesa\ \ \ 
Nagyon <20>ltal<61>nos kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, aminek m<>k<EFBFBD>dnie kell b<>rmilyen VESA VBE 2.0
kompatibilis k<>rty<74>n.
.PD 0
.RSs
.IPs dga\ \ 
Bekapcsolja a DGA m<>dot.
.IPs nodga
Kikapcsolja a DGA m<>dot.
.IPs neotv_pal
Aktiv<EFBFBD>lja a NeoMagic TV kimenetet <20>s be<62>ll<6C>tja PAL norm<72>ra.
.IPs neotv_ntsc
Aktiv<EFBFBD>lja a NeoMagic TV kimenetet <20>s be<62>ll<6C>tja NTSC norm<72>ra.
.IPs vidix
VIDIX vez<65>rl<72> haszn<7A>lata.
.IPs lvo:\ \ \ 
A Linux Video Overlay aktiv<69>l<EFBFBD>sa a VESA m<>d felett.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B svga\ \ \ 
Vide<EFBFBD> lej<65>tsz<73>sa az SVGA f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r haszn<7A>lat<61>val.
.PD 0
.RSs
.IPs "<vide<64> m<>d>"
Haszn<EFBFBD>lni k<>v<EFBFBD>nt vide<64> m<>d megad<61>sa.
A m<>d <sz<73>less<73>g>x<magass<73>g>x<sz<73>n> form<72>tumban adhat<61> meg,
pl.\& 640x480x16M vagy egy grafikus m<>d sz<73>mmal, pl.\& 84.
.IPs bbosd
Az OSD-t a film alatt, fekete keretben rajzolja ki (lassabb).
.IPs native
Csak nat<61>v rajzol<6F>si f<>ggv<67>nyek haszn<7A>lata.
Ez kikapcsolja a direkt renderel<65>st, az OSD-t <20>s a hardveres gyors<72>t<EFBFBD>st.
.IPs retrace
K<EFBFBD>pkocka v<>lt<6C>s k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se f<>gg<67>leges visszat<61>r<EFBFBD>sn<73>l.
Csak a \-double-lel haszn<7A>lhat<61>.
Ugyan az a hat<61>sa, mint a \-vsync opci<63>nak.
.IPs sq\ \ \ 
Vide<EFBFBD> m<>d kiv<69>laszt<7A>sa n<>gyzet pixelekkel.
.IPs vidix
svga haszn<7A>lata VIDIX-szel.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B gl\ \ \ \ \ 
OpenGL kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, egyszer<65> verzi<7A>.
A vide<64> m<>ret<65>nek kisebbnek kell lennie, mint az OpenGL implement<6E>ci<63>d maximum
text<EFBFBD>ra m<>rete.
A sz<73>nd<6E>kok szerint a legegyszer<65>bb OpenGL implement<6E>ci<63>kkal is m<>k<EFBFBD>dik, de
haszn<EFBFBD>lhat <20>jabb kiterjeszt<7A>seket is, melyek enged<65>lyezik t<>bb sz<73>nt<6E>r <20>s a
DirectRendering t<>mogat<61>s<EFBFBD>t.
K<EFBFBD>rj<EFBFBD>k haszn<7A>ld a \-dr kapcsol<6F>t, ha m<>k<EFBFBD>dik az OpenGL implement<6E>ci<63>ddal, mivel
nagyobb felbont<6E>sokn<6B>l ez
.B sokkal
gyorsabb.
A k<>d nagyon kev<65>s ellen<65>rz<72>st v<>gez, <20>gy ha egy tulajdons<6E>g nem el<65>rhet<65>, az
az<EFBFBD>rt lehet, mert a k<>rty<74>d/OpenGL implement<6E>ci<63>d nem t<>mogatja, akkor sem, ha
hiba<EFBFBD>zenetet nem kapsz.
Haszn<EFBFBD>ld a glxinfo-t vagy valami hasonl<6E> eszk<7A>zt a t<>mogatott OpenGL
kiterjeszt<EFBFBD>sek megtekint<6E>s<EFBFBD>hez.
.PD 0
.RSs
.IPs (no)manyfmts
T<EFBFBD>bb sz<73>n form<72>tum (RGB <20>s BGR) t<>mogat<61>sa (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
OpenGL verzi<7A> >= 1.2 sz<73>ks<6B>ges hozz<7A>.
.IPs slice-height=<0\-...>
Az egy darabban a text<78>r<EFBFBD>ra m<>soland<6E> sorok sz<73>ma (alap<61>rtelmezett: 4).
0 a teljes k<>p.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ha YUV sz<73>nteret haszn<7A>lsz (l<>sd yuv alopci<63>), k<>l<EFBFBD>nleges szab<61>lyok l<>pnek <20>letbe:
.RSss
Ha a dek<65>dol<6F> slice renderel<65>st haszn<7A>l (l<>sd \-noslices), ennek a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>snak
nincs hat<61>sa, a dek<65>dol<6F> <20>ltal megadott slice m<>ret lesz haszn<7A>lva.
.br
Ha a dek<65>dol<6F> nem haszn<7A>l slice renderel<65>st, az alap<61>rtelmezett 16.
.RE
.IPs (no)osd
Enged<EFBFBD>lyezi vagy letiltja az OSD OpenGL-en kereszt<7A>li renderel<65>s<EFBFBD>nek
t<EFBFBD>mogat<EFBFBD>s<EFBFBD>t (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezett).
Ez az opci<63> tesztel<65>shez van; az OSD letilt<6C>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>ld helyette a
\-osdlevel 0 kapcsol<6F>t.
.IPs (no)scaled-osd
Az OSD viselked<65>s<EFBFBD>nek megv<67>ltoztat<61>sa, amikor az ablakm<6B>ret m<>dosul
(alap<61>rtelmezett: letiltva).
Ha enged<65>lyezed, sokkal ink<6E>bb a m<>sik kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>re hasonl<6E>t,
ami jobb fix m<>ret<65> bet<65>t<EFBFBD>pusokn<6B>l.
Letiltva sokkal jobban n<>znek ki FreeType bet<65>t<EFBFBD>pusokkal <20>s a hat<61>rokat
haszn<EFBFBD>lja teljes k<>perny<6E>s m<>dban.
.IPs osdcolor=<0xRRGGBB>
OSD sz<73>ne (alap<61>rtelmezett: 0xffffff, ez megfelel a feh<65>rnek).
.IPs (no)aspect
Enged<EFBFBD>lyezi vagy letiltja a k<>p <20>tm<74>retez<65>st <20>s a pan-and-scan t<>mogat<61>st
(alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezett).
A kikapcsol<6F>sa n<>veli a sebess<73>get.
.IPs rectangle=<0,1,2>
Kiv<EFBFBD>lasztja a t<>glalap alak<61> text<78>r<EFBFBD>k haszn<7A>lat<61>t, ami vide<64> RAM-ot sp<73>rol
meg, de sokszor lassabb (alap<61>rtelmezett: 0).
.RSss
0: Power-of-two text<78>r<EFBFBD>k haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett).
.br
1: GL_ARB_texture_rectangle kiterjeszt<7A>s haszn<7A>lata.
.br
2: GL_ARB_texture_non_power_of_two kiterjeszt<7A>s haszn<7A>lata.
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny esetben csak szoftveresen t<>mogatott <20>s ez<65>rt nagyon lass<73>.
.RE
.IPs (no)glfinish
Buffer csere el<65>tt a glFinish() megh<67>v<EFBFBD>sa.
Lassabb, de a legt<67>bb esetben jobb kimenetet biztos<6F>t (alap<61>rtelmezett: kikapcsolva).
.IPs swapinterval=<n>
Minim<EFBFBD>lis id<69>k<EFBFBD>z k<>t buffercsere k<>z<EFBFBD>tt, a megjelen<65>tett k<>pkock<63>k
sz<EFBFBD>m<EFBFBD>ban m<>rve (alap<61>rtelmezett: 1).
Az 1 a VSYNC enged<65>lyez<65>s<EFBFBD>vel, a 0 a VSYNC letilt<6C>s<EFBFBD>val azonos.
A 0-n<>l kisebb <20>rt<72>kek a rendszer alap<61>rtelmez<65>s<EFBFBD>t hagyj<79>k <20>rv<72>nyben.
Ez a framer<65>t<EFBFBD>t (v<>zsz<73>ntes friss<73>t<EFBFBD>si r<>ta / n)-ra korl<72>tozza.
GLX_SGI_swap_control t<>mogat<61>s kell a m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny (legt<67>bb/<2F>sszes?) implement<6E>ci<63>val csak teljes k<>perny<6E>s m<>dban m<>k<EFBFBD>dik.
.IPs yuv=<n>
Kiv<EFBFBD>lasztja a YUV <20>s az RGB konverzi<7A> t<>pus<75>t.
.RSss
0: Szoftveres konverzi<7A> haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett).
Kompatibilis minden OpenGL verzi<7A>val.
F<EFBFBD>nyer<EFBFBD>ss<EFBFBD>g, kontraszt <20>s tel<65>tetts<74>g be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
.br
1: <20>sszek<65>t<EFBFBD> regisztereket haszn<7A>l.
Ez egy nVidia-specifikus kiterjeszt<7A>s (GL_NV_register_combiners).
Legal<EFBFBD>bb h<>rom text<78>ra egys<79>g sz<73>ks<6B>ges.
Tel<EFBFBD>tetts<EFBFBD>g <20>s sz<73>n<EFBFBD>rnyalat be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
Ez a m<>dszer gyors, de pontatlan.
.br
2: Fragmentum programot haszn<7A>l.
A GL_ARB_fragment_program kiterjeszt<7A>s kell hozz<7A> <20>s legal<61>bb
h<EFBFBD>rom text<78>ra egys<79>g.
F<EFBFBD>nyer<EFBFBD>ss<EFBFBD>g, kontraszt, tel<65>tetts<74>g <20>s sz<73>n<EFBFBD>rnyalat be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t
teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
.br
3: POW utas<61>t<EFBFBD>st haszn<7A>l<EFBFBD> fragmentum programot haszn<7A>l.
A GL_ARB_fragment_program kiterjeszt<7A>s kell hozz<7A> <20>s legal<61>bb
h<EFBFBD>rom text<78>ra egys<79>g.
F<EFBFBD>nyer<EFBFBD>ss<EFBFBD>g, kontraszt, tel<65>tetts<74>g, sz<73>n<EFBFBD>rnyalat <20>s gamma
be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
A gamma k<>l<EFBFBD>n <20>ll<6C>that<61> a v<>r<EFBFBD>s, z<>ld <20>s k<>k sz<73>nre.
A 4. m<>dszer <20>ltal<61>ban gyorsabb.
.br
4: Fragmentum programot haszn<7A>l tov<6F>bbi elemz<6D>ssel.
A GL_ARB_fragment_program kiterjeszt<7A>s kell hozz<7A> <20>s legal<61>bb
n<EFBFBD>gy text<78>ra egys<79>g.
F<EFBFBD>nyer<EFBFBD>ss<EFBFBD>g, kontraszt, tel<65>tetts<74>g, sz<73>n<EFBFBD>rnyalat <20>s gamma
be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
A gamma k<>l<EFBFBD>n <20>ll<6C>that<61> a v<>r<EFBFBD>s, z<>ld <20>s k<>k sz<73>nre.
.br
5: ATI-specifikus m<>dszer (r<>gebbi k<>rty<74>khoz).
Ez egy ATI-specifikus kiterjeszt<7A>s (GL_ATI_fragment_shader - nem
GL_ARB_fragment_shader!).
Legal<EFBFBD>bb h<>rom text<78>ra egys<79>g sz<73>ks<6B>ges.
Tel<EFBFBD>tetts<EFBFBD>g <20>s sz<73>n<EFBFBD>rnyalat be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
Ez a m<>dszer gyors, de pontatlan.
.br
6: Egy 3D text<78>ra <20>tn<74>z<EFBFBD>s<EFBFBD>t haszn<7A>lja a konverzi<7A> v<>grehaj<61>s<EFBFBD>hoz.
GL_ARB_fragment_program kiterjeszt<7A>s kell hozz<7A> <20>s legal<61>bb n<>gy
text<EFBFBD>ra egys<79>g.
F<EFBFBD>nyer<EFBFBD>ss<EFBFBD>g, kontraszt, tel<65>tetts<74>g, sz<73>n<EFBFBD>rnyalat <20>s gamma
be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t teszi lehet<65>v<EFBFBD>.
A gamma k<>l<EFBFBD>n <20>ll<6C>that<61> a v<>r<EFBFBD>s, z<>ld <20>s k<>k sz<73>nre.
A sebess<73>ge jobban f<>gg a GPU mem<65>ria s<>vsz<73>less<73>g<EFBFBD>t<EFBFBD>l, mint a t<>bbi m<>dszern<72>l.
.RE
.IPs lscale=<n>
Kiv<EFBFBD>lasztja a haszn<7A>land<6E> m<>retez<65> f<>ggv<67>nyt a f<>nyer<65>ss<73>ghez.
Csak a 2-es, 3-as, 4-es <20>s 6-os yuv m<>dokn<6B>l helyes.
.RSss
0: Egyszer<65> line<6E>ris sz<73>r<EFBFBD>s haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett)
.br
1: Bicubic sz<73>r<EFBFBD> haszn<7A>lata (jobb min<69>s<EFBFBD>g).
Tov<EFBFBD>bbi egy text<78>ra egys<79>g kell hozz<7A>.
A r<>gi k<>rty<74>k nem tudj<64>k haszn<7A>lni ezt a tel<65>tetts<74>get, legal<61>bbis teljes k<>perny<6E>n<EFBFBD>l.
.RE
.IPs cscale=<n>
Kiv<EFBFBD>lasztja a haszn<7A>land<6E> m<>retez<65> f<>ggv<67>nyt a sz<73>ness<73>ghez.
A r<>szletek<65>rt l<>sd a lscale-t.
.IPs customprog=<f<>jln<6C>v>
Saj<EFBFBD>t fragmentum programot t<>lt be a <f<>jln<6C>v>-b<>l.
L<EFBFBD>sd a TOOLS/edgedect.fp f<>jl p<>ld<6C><64>rt.
.IPs customtex=<f<>jln<6C>v>
Egy<EFBFBD>ni "gamma ramp" text<78>r<EFBFBD>t t<>lt be a <f<>jln<6C>v>-b<>l.
A yuv=4 vagy a customprog opci<63>val egy<67>tt haszn<7A>lhat<61>.
.IPs (no)customtlin
Ha enged<65>lyezett (alap<61>rtelmezett), GL_LINEAR interpol<6F>ci<63> haszn<7A>lata,
k<EFBFBD>l<EFBFBD>nben GL_NEAREST a customtex text<78>r<EFBFBD>khoz.
.IPs (no)customtrect
Ha enged<65>lyezve van, texture_rectangle-t haszn<7A>l a customtex text<78>r<EFBFBD>khoz.
Alap<EFBFBD>rtelmez<EFBFBD>sben le van tiltva.
.REss
.RE
.PD 1
.
.TP
.B gl2\ \ \ \ 
OpenGL kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, m<>sodik gener<65>ci<63>.
T<EFBFBD>mogatja az OSD-t <20>s a maximum text<78>ra m<>retn<74>l nagyobb vide<64>kat.
.PD 0
.RSs
.IPs (no)glfinish
ugyan az, mint a gl-n<>l (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve)
.IPs yuv=<n>
Kiv<EFBFBD>lasztja a YUV-b<>l RGB-be t<>rt<72>n<EFBFBD> konverzi<7A> t<>pus<75>t.
Ha 0-t<>l k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> <20>rt<72>kre van <20>ll<6C>tva, az OSD le lesz tiltva <20>s a f<>nyer<65>ss<73>g,
a kontraszt <20>s a gamma be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sok csak a glob<6F>lis X szerver be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sain
kereszt<EFBFBD>l <20>rhet<65>ek el.
Ett<EFBFBD>l eltekintve az <20>rt<72>keknek ugyan az a jelent<6E>s<EFBFBD>k, mint a \-vo gl eset<65>n.
.REss
.
.TP
.B null\ \ \ 
Letiltja a vide<64> kimenetet.
Haszos sebess<73>gm<67>r<EFBFBD>shez.
.
.TP
.B aa\ \ \ \ \ 
ASCII art kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, ami m<>k<EFBFBD>dik sz<73>veges konzolon.
Az el<65>rhet<65> alopci<63>k list<73>j<EFBFBD>t <20>s azok le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t megkaphatod egy
.I mplayer \-vo aa:help
paranccsal.
.
.TP
.B caca\ \ \ 
Sz<EFBFBD>nes ASCII art kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, ami m<>k<EFBFBD>dik sz<73>veges konzolon.
.
.TP
.B bl\ \ \ \ \ 
Vide<EFBFBD> lej<65>tsz<73>s a Blinkenlights UDP protokol seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
Ez a vez<65>rl<72> nagyon hardver specifikus.
.PD 0
.RSs
.IPs <aleszk<7A>z>
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt Blinkenlights aleszk<7A>z vez<65>rl<72>t.
Valami olyasmi, mint pl. arcade:host=localhost:2323 vagy
hdl:file=name1,file=name2.
Meg kell adnod az aleszk<7A>zt.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ggi\ \ \ \ 
GGI grafikus rendszer kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>je
.PD 0
.RSs
.IPs <vez<65>rl<72>>
Explicit kiv<69>lasztja a haszn<7A>land<6E> GGI vez<65>rl<72>t.
Cser<EFBFBD>lj ki minden, a vez<65>rl<72> karakterl<72>nc<6E>ban el<65>fordul<75> ','-t '.'-ra.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B directfb
Vide<EFBFBD> lej<65>tsz<73>sa a DirectFB f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r haszn<7A>lat<61>val.
.PD 0
.RSs
.IPs (no)input
DirectFB haszn<7A>lata az MPlayer billenty<74>zet k<>dja helyett (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
.IPs buffermode=single|double|triple
A dupla <20>s tripla bufferel<65>s a legeredm<64>nyesebb, ha el akarod ker<65>lni a film
megszakad<EFBFBD>s probl<62>m<EFBFBD>j<EFBFBD>t.
A tripla bufferel<65>s hat<61>konyabb, mint a dupla, mert nem blokkolja az MPlayert
m<EFBFBD>g a f<>gg<67>leges visszat<61>r<EFBFBD>sre v<>r.
A szimpla bufferel<65>s elker<65>lend<6E> (alap<61>rtelmezett: szimpla).
.IPs fieldparity=top|bottom
Az <20>tlapolt k<>pkock<63>k kimeneti sorrendj<64>nek vez<65>rl<72>se (alap<61>rtelmezett: letiltva).
Az <20>rv<72>nyes <20>rt<72>kek top = fels<6C> mez<65> el<65>sz<73>r, bottom = als<6C> mez<65> el<65>sz<73>r.
Ennek az opci<63>nak nincs hat<61>sa a progressz<73>v filmanyagra, mint amilyen
a legt<67>bb MPEG film.
Enged<EFBFBD>lyezned kell ezt az opci<63>t, ha szakad<61>sos vagy <20>letlens<6E>gi probl<62>m<EFBFBD>id
vannak <20>tlapolt film n<>z<EFBFBD>se k<>zben.
.IPs layer=N
Az N ID-j<> r<>teget fogja haszn<7A>lni lej<65>tsz<73>shoz (alap<61>rtelmezett: -1 - auto).
.IPs dfbopts=<list>
Param<EFBFBD>terlista megad<61>sa a DirectFB-nek.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dfbmga\ 
Matrox G400/\:G450/\:G550 specifikus kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, ami a
DirectFB f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>rat haszn<7A>lja a speci<63>lis hardver k<>pess<73>gek kihaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Enged<EFBFBD>lyezi a CRTC2-t (m<>sodik fej), az els<6C> fejt<6A>l f<>ggetlen vide<64> megjelen<65>t<EFBFBD>st.
.PD 0
.RSs
.IPs (no)input
ugyan az, mint a directfb (alap<61>rtelmezett: letiltva)
.IPs buffermode=single|double|triple
ugyan az, mint a directfb (alap<61>rtelmezett: triple)
.IPs fieldparity=top|bottom
ugyan az, mint a directfb
.IPs (no)bes
Enged<EFBFBD>lyezi a Matrox BES (backend scaler) haszn<7A>lat<61>t (alap<61>rtelmezett: letiltva).
Nagyon j<> eredm<64>nyeket ad a sebess<73>gre <20>s a kimeneti min<69>s<EFBFBD>gre vonatkoz<6F>an, mivel
az interpol<6F>lt k<>pfeldolgoz<6F>s a hardverben fog lezajlani.
Csak az els<6C>dleges fejen m<>k<EFBFBD>dik.
.IPs (no)spic
Az OSD-t a Matrox sub picture layer seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel jelen<65>ti meg (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
.IPs (no)crtc2
Bekapcsolja a TV kimenetet a m<>sodik fejen (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
A kimenet min<69>s<EFBFBD>ge b<>mulatos, mert egy teljesen <20>tlapolt k<>p lesz megfelel<65> szinkronnal
a p<>ros/\:p<EFBFBD>ratlan mez<65>kn<6B>l.
.IPs tvnorm=pal|ntsc|auto
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a Matrox k<>rtya TV norm<72>j<EFBFBD>t <20>gy, hogy nem sz<73>ks<6B>ges a
/etc/\:directfbrc m<>dos<6F>t<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: kikapcsolva).
Az <20>rv<72>nyes norm<72>k pal = PAL, ntsc = NTSC.
Az auto (automata be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s PAL/\:NTSC haszn<7A>lat<61>val) speci<63>lis norma, mert a film
framer<EFBFBD>t<EFBFBD>ja alapj<70>n d<>nti el a haszn<7A>land<6E> norm<72>t.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B mga (csak Linux)
Matrox specifikus kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>, ami a YUV back end scaler
haszn<EFBFBD>lat<EFBFBD>t <20>rja el<65> Gxxx k<>rty<74>kon a kernel modul seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
Ha Matrox k<>rty<74>d van, ez a leggyorsabb lehet<65>s<EFBFBD>g.
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
Explicit megadja a haszn<7A>land<6E> Matrox eszk<7A>z nev<65>t (alap<61>rtelmezett: /dev/\:mga_vid).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B xmga (csak Linux, X11)
Az mga kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> X11-es ablakban futtatva.
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
Explicit megadja a haszn<7A>land<6E> Matrox eszk<7A>z nev<65>t (alap<61>rtelmezett: /dev/\:mga_vid).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B syncfb\ 
Kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> a SyncFB kernel modulhoz, ami a Matrox Gxxx
k<EFBFBD>rty<EFBFBD>k speci<63>lis hardveres k<>pess<73>geinek haszn<7A>lhat<61>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t biztos<6F>tja,
mint pl. hardveres deinterlacing, m<>retez<65>s <20>s vide<64> kimenet szinkroniz<69>l<EFBFBD>sa
a monitor f<>gg<67>leges visszat<61>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
.
.TP
.B 3dfx (csak Linux)
3dfx specifikus kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>.
Ez a vez<65>rl<72> direkt haszn<7A>lja a 3dfx hardvert az X11 felett.
Csak a 16 bpp t<>mogatott.
FIXME: Musz<73>j k<>l<EFBFBD>nbs<62>get tenni a 3dfx, tdfxfb <20>s a tdfx_vid k<>z<EFBFBD>tt?
.
.TP
.B tdfxfb (csak Linux)
Ez a vez<65>rl<72> a tdfx framebuffer vez<65>rl<72>t haszn<7A>lja a film YUV gyors<72>t<EFBFBD>ssal
t<EFBFBD>rt<EFBFBD>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>hoz 3dfx k<>rty<74>kon.
FIXME: Musz<73>j k<>l<EFBFBD>nbs<62>get tenni a 3dfx, tdfxfb <20>s a tdfx_vid k<>z<EFBFBD>tt?
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
Explicit megadja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt fbdev eszk<7A>z nev<65>t (alap<61>rtelmezett: /dev/\:fb0).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B tdfx_vid (csak Linux)
3dfx specifikus kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>.
Ez a vez<65>rl<72> direkt haszn<7A>lja a tdfx_vid kernel modult.
FIXME: Musz<73>j k<>l<EFBFBD>nbs<62>get tenni a 3dfx, tdfxfb <20>s a tdfx_vid k<>z<EFBFBD>tt?
.PD 0
.RSs
.IPs <eszk<7A>z>
Explicit megadja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt eszk<7A>z nev<65>t (alap<61>rtelmezett: /dev/\:tdfx_vid).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dxr2 (l<>sd m<EFBFBD>g \-dxr2) (csak DXR2)
Creative DXR2 specifikus kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>.
.PD 0
.RSs
.IPs <vo_vez<65>rl<72>>
Kimeneti vide<64> alvez<65>rl<72>t haszn<7A>l overlay-jel (x11, xv).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dxr3 (csak DXR3)
Sigma Designs em8300 MPEG dek<65>dol<6F> chip (Creative DXR3, Sigma Designs
Hollywood Plus) specifikus kimeneti vide<64> vez<65>rl<72>.
L<EFBFBD>sd m<>g a lavc vide<64> sz<73>r<EFBFBD>t.
.PD 0
.RSs
.IPs overlay
Aktiv<EFBFBD>lja a overlay-t a TVOut helyett.
.IPs prebuf
Bekapcsolja az el<65>bufferel<65>st.
.IPs sync\ 
Bekapcsolja az <20>j szinkroniz<69>l<EFBFBD>-motort.
.IPs norm=<norm>
Megadja a TV norm<72>t.
.RSss
0: Nem v<>ltoztatja meg az aktu<74>lis norm<72>t (alap<61>rtelmezett).
.br
1: Automatikus be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s PAL/\:NTSC haszn<7A>lat<61>val.
.br
2: Automatikus be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s PAL/\:PAL-60 haszn<7A>lat<61>val.
.br
3: PAL
.br
4: PAL-60
.br
5: NTSC
.REss
.IPs <0\-3>
Megadja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt eszk<7A>z sz<73>m<EFBFBD>t, ha egyn<79>l t<>bb em8300 k<>rty<74>d van.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B mpegpes (csak DVB)
Kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> a DVB k<>rty<74>khoz, ami a kimenetet egy MPEG-PES f<>jlba
<EFBFBD>rja, ha nincs DVB k<>rtya telep<65>tve.
.PD 0
.RSs
.IPs card=<1\-4>
Megadja a haszn<7A>land<6E> eszk<7A>z sz<73>m<EFBFBD>t, ha t<>bb, mint egy kimeneti DVB k<>rtya van
(csak V3 API, mint pl. az 1.x.y sorozat<61> vez<65>rl<72>k).
.IPs <f<>jln<6C>v>
Engedi a kimeneti f<>jl nev<65>nek megad<61>s<EFBFBD>t (alap<61>rtelmezett: ./grab.mpg).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B zr (l<>sd m<EFBFBD>g \-zr* <EFBFBD>s \-zrhelp)
Kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> sz<73>mos MJPEG elment<6E>/\:lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD> k<>rty<74>hoz.
.
.TP
.B zr2 (l<>sd m<EFBFBD>g a zrmjpeg vide<EFBFBD> sz<EFBFBD>r<EFBFBD>t)
Kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> sz<73>mos MJPEG elment<6E>/\:lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD> k<>rty<74>hoz,
m<EFBFBD>sodik gener<65>ci<63>.
.PD 0
.RSs
.IPs dev=<eszk<7A>z>
Megadja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt vide<64> eszk<7A>zt.
.IPs norm=<PAL|NTSC|SECAM|auto>
Megadja a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt vide<64> norm<72>t (alap<61>rtelmezett: auto).
.IPs (no)prebuf
(De)aktiv<69>lja az el<65>pufferel<65>st, m<>g nem t<>mogatott.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B md5sum\ 
Minden egyes k<>pkocka MD5 <20>szeg<65>t kisz<73>m<EFBFBD>tja <20>s ki<6B>rja egy f<>jlba.
T<EFBFBD>mogatja az RGB24 <20>s a YV12 sz<73>ntereket.
Hasznos hibakeres<65>skor.
.PD 0
.RSs
.IPs outfile=<<3C>rt<72>k>
Megadja a kimeneti f<>jl nev<65>t (alap<61>rtelmezett: ./md5sums).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B yuv4mpeg
A vide<64> folyamot t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tetlen YUV 4:2:0-<2D>s k<>pek sorozat<61>v<EFBFBD> alak<61>tja <20>t
<EFBFBD>s elt<6C>rolja egy f<>jlban (alap<61>rtelmezett: ./stream.yuv).
A form<72>tum ugyan az, mint amit az mjpegtools alkalmaz, <20>gy ez akkor
hasznos, ha a vide<64>t az mjpegtools-szal akarod feldolgozni.
T<EFBFBD>mogatja az YV12, RGB (24 bpp) <20>s BGR (24 bpp) form<72>tumot.
Kombin<EFBFBD>lhatod a \-fixed-vo opci<63>val ugyanolyan k<>pm<70>ret<65> <20>s fps
<EFBFBD>rt<EFBFBD>k<EFBFBD> f<>jlok <20>sszef<65>z<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
.PD 0
.RSs
.IPs interlaced
A kimenetet <20>tlapolt k<>pkock<63>kb<6B>l <20>rja meg, a fels<6C> mez<65> lesz el<65>bbre.
.IPs interlaced_bf
A kimenetet <20>tlapolt k<>pkock<63>kb<6B>l <20>rja meg, az als<6C> mez<65> lesz el<65>bbre.
.IPs file=<f<>jln<6C>v>
A kimenetet a <f<>jln<6C>v> f<>jlba <20>rja az alap<61>rtelmezett stream.yuv helyett.
.REss
.PD 1
.RS
.sp 1
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ha nem adsz meg semmilyen kapcsol<6F>t, a kimenet progressz<73>v lesz
(pl.\& nem <20>tlapolt).
.RE
.
.TP
.B gif89a\ 
Minden egyes k<>pkock<63>t egy egyszer<65> anim<69>lt GIF f<>jlba <20>r az aktu<74>lis
k<EFBFBD>nyvt<EFBFBD>rban. Csak az RGB form<72>tumot t<>mogatja 24 bpp-vel <20>s a kimenet 256
sz<EFBFBD>n<EFBFBD>re lesz konvert<72>lva.
.PD 0
.RSs
.IPs <fps>
Lebeg<EFBFBD>pontos <20>rt<72>k a framer<65>ta megad<61>s<EFBFBD>hoz (alap<61>rtelmezett: 5.0).
.IPs <f<>jln<6C>v>
Megadja a kimeneti f<>jl nev<65>t (alap<61>rtelmezett: ./out.gif).
.REss
.PD 1
.RS
.sp 1
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A framer<65>t<EFBFBD>t a f<>jln<6C>v el<65>tt kell megadnod, k<>l<EFBFBD>nben a f<>jln<6C>v r<>sze lesz.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
mplayer video.nut \-vo gif89a:fps=15.0:filename=test.gif
.RE
.PD 1
.
.TP
.B jpeg\ \ \ 
Minden egyes k<>pkock<63>t egy JPEG f<>jlba <20>r az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban.
Minden f<>jl neve a k<>pkocka sorsz<73>ma lesz vezet<65> null<6C>kkal.
.PD 0
.RSs
.IPs [no]progressive
Szabv<EFBFBD>nyos vagy progressz<73>v JPEG el<65><6C>r<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: noprogressive).
.IPs [no]baseline
Baseline haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: baseline).
.IPs optimize=<0\-100>
optimaliz<EFBFBD>ci<EFBFBD>s faktor (alap<61>rtelmezett: 100)
.IPs smooth=<0\-100>
sim<EFBFBD>t<EFBFBD>si faktor (alap<61>rtelmezett: 0)
.IPs quality=<0\-100>
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g faktor (alap<61>rtelmezett: 75)
.IPs outdir=<dirn<72>v>
A ment<6E>si k<>nyvt<76>r megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: ./).
.IPs subdirs=<prefix>
A megadott prefix-szel kezd<7A>d<EFBFBD>, sz<73>mozott alk<6C>nyvt<76>rak l<>trehoz<6F>sa
a f<>jlok ment<6E>s<EFBFBD>hez az aktu<74>lis k<>nyvt<76>r helyett.
.IPs maxfiles=<<3C>rt<72>k> (csak subdirs-szel)
Az egy alk<6C>nyvt<76>rba menthet<65> f<>jlok maxim<69>lis sz<73>ma.
Nagyobb vagy egyenl<6E> mint 1 (alap<61>rtelmezett: 1000).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B pnm\ \ \ \ 
Minden egyes k<>pkock<63>t egy PNM f<>jlba <20>r az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban.
Minden f<>jl neve a k<>pkocka sorsz<73>ma lesz vezet<65> null<6C>kkal.
T<EFBFBD>mogatja a PPM, PGM <20>s PGMYUV f<>jlokat mind nyers mind ASCII m<>dban.
L<EFBFBD>sd m<>g pnm(5), ppm(5) <20>s pgm(5).
.PD 0
.RSs
.IPs ppm\ \ 
PPM f<>jl <20>r<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett).
.IPs pgm\ \ 
PGM f<>jl <20>r<EFBFBD>sa.
.IPs pgmyuv
PGMYUV f<>jl <20>r<EFBFBD>sa.
A PGMYUV olyan, mint a PGM, de tartalmazza az U <20>s V plane-t is, a k<>p alj<6C>hoz f<>zve.
.IPs raw\ \ 
PNM f<>jl <20>r<EFBFBD>sa nyers m<>dban (alap<61>rtelmezett).
.IPs ascii
PNM f<>jl <20>r<EFBFBD>sa ASCII m<>dban.
.IPs outdir=<dirn<72>v>
Megadja a PNM f<>jlok ment<6E>si k<>nyvt<76>r<EFBFBD>t (alap<61>rtelmezett: ./).
.IPs subdirs=<prefix>
A megadott prefix-szel kezd<7A>d<EFBFBD>, sz<73>mozott alk<6C>nyvt<76>rak l<>trehoz<6F>sa
a f<>jlok ment<6E>s<EFBFBD>hez az aktu<74>lis k<>nyvt<76>r helyett.
.IPs maxfiles=<<3C>rt<72>k> (csak subdirs-szel)
Az egy alk<6C>nyvt<76>rba menthet<65> f<>jlok maxim<69>lis sz<73>ma.
Nagyobb vagy egyenl<6E> mint 1 (alap<61>rtelmezett: 1000).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B png\ \ \ \ 
Minden egyes k<>pkock<63>t PNG f<>jlba <20>r az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban.
Minden f<>jl neve a k<>pkocka sorsz<73>ma lesz vezet<65> null<6C>kkal.
24bpp-s RGB <20>s BGR form<72>tumokat t<>mogat.
.PD 0
.RSs
.IPs z=<0-9>
Megadja a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si szintet.
0-val nincs t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s, 9 a maxim<69>lis t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B tga\ \ \ \ 
Minden egyes k<>pkock<63>t Targa f<>jlba <20>r az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rban.
Minden f<>jl neve a k<>pkocka sorsz<73>ma lesz vezet<65> null<6C>kkal.
Ezen kimeneti vide<64> vez<65>rl<72> c<>lja, hogy legyen egy egyszer<65>, vesztes<65>gmentes
k<EFBFBD>p <20>r<EFBFBD>, mely nem haszn<7A>l k<>ls<6C> f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>rat.
T<EFBFBD>mogatja a BGR[A] sz<73>n form<72>tumot, 15, 24 <20>s 32 bpp-vel.
Megadhatsz k<>l<EFBFBD>nleges vide<64> form<72>tumot is a form<72>tum vide<64> sz<73>r<EFBFBD>vel.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
mplayer video.nut \-vf format=bgr15 \-vo tga
.RE
.PD 1
.
.
.
.SH "DEK<45>DOL<4F>/SZ<53>R<EFBFBD> OPCI<43>K"
.
.TP
.B \-ac <[-|+]codec1,[-|+]codec2,...[,]>
Haszn<EFBFBD>land<EFBFBD> audi<64> codec-ek prior<6F>t<EFBFBD>sos list<73>ja, a codecs.conf-ban l<>v<EFBFBD> neveik
alapj<EFBFBD>n.
A n<>v el<65> <20>rt '-' jel kikapcsolja az adott codec haszn<7A>lat<61>t.
A n<>v el<65> <20>rt '+' jel k<>nyszer<65>ti a haszn<7A>lat<61>t, ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg <20>sszeoml<6D>st okoz!
Ha a lista v<>g<EFBFBD>n van egy ',', az MPlayer pr<70>b<EFBFBD>lkozik a list<73>ban nem
szerepl<EFBFBD> codec-okkal is.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd a \-ac help kimenet<65>t az el<65>rhet<65> <20>sszes codec list<73>j<EFBFBD>hoz.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-ac mp3acm"
l3codeca.acm MP3 codec k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se.
.IPs "\-ac mad,"
Els<EFBFBD>sorban libmad, azt<7A>n m<>sok haszn<7A>lata.
.IPs "\-ac hwac3,a52,"
El<EFBFBD>sz<EFBFBD>r hardveres AC3 <20>tereszt<7A>s, majd szoftveres AC3 codec, v<>g<EFBFBD>l egy<67>b haszn<7A>lata.
.IPs "\-ac hwdts,"
Hardveres DTS <20>tereszt<7A>s, majd visszal<61>p<EFBFBD>s m<>sra.
.IPs "\-ac -ffmp3,"
Az FFmpeg MP3 dek<65>der<65>nek letilt<6C>sa.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-af-adv <force=(0\-7):list=(sz<73>r<EFBFBD>k)> (also see \-af)
Audi<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD> opci<63>inak halad<61> szint<6E> megad<61>sa:
.RSs
.IPs force=<0\-7>
Az audi<64> sz<73>r<EFBFBD> beilleszt<7A>s<EFBFBD>nek m<>dj<64>t <20>rja el<65> a k<>vetkez<65>k<EFBFBD>ppen:
.RSss
0: Teljesen automatikus sz<73>r<EFBFBD> beilleszt<7A>s.
.br
1: Pontoss<73>gra optimaliz<69>lva (alap<61>rtelmezett).
.br
2: Sebess<73>gre optimaliz<69>lva.
.I Figyelmeztet<EFBFBD>s:
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny k<>pess<73>g hang n<>lk<6C>l hib<69>zhat az audi<64> sz<73>r<EFBFBD>kben,
amit<EFBFBD>l a hangmin<69>s<EFBFBD>g romolhat.
.br
3: Nincs automatikus beilleszt<7A>s <20>s nincs optimaliz<69>ci<63>.
.I Figyelmeztet<EFBFBD>s:
Ezzel a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>ssal <20>sszeomolhat az MPlayer.
.br
4: Automatikus beilleszt<7A>s a fenti 0-hoz hasonl<6E>an, de
lebeg<EFBFBD>pontos feldolgoz<6F>st haszn<7A>l ha lehets<74>ges.
.br
5: Automatikus beilleszt<7A>s a fenti 1-hez hasonl<6E>an, de
lebeg<EFBFBD>pontos feldolgoz<6F>st haszn<7A>l ha lehets<74>ges.
.br
6: Automatikus beilleszt<7A>s a fenti 2-h<>z hasonl<6E>an, de
lebeg<EFBFBD>pontos feldolgoz<6F>st haszn<7A>l ha lehets<74>ges.
.br
7: Nincs automatikus beilleszt<7A>s a fenti 2-h<>z hasonl<6E>an <20>s
lebeg<EFBFBD>pontos feldolgoz<6F>st haszn<7A>l ha lehets<74>ges.
.REss
.IPs list=<filters>
Ugyan az, mint a \-af.
.RE
.
.TP
.B \-afm <vez<65>rl<72>1,vez<65>rl<72>2,...>
Megadja a haszn<7A>land<6E> audi<64> codec csal<61>dok prior<6F>t<EFBFBD>sos list<73>j<EFBFBD>t, a codecs.conf
f<EFBFBD>jlban l<>v<EFBFBD> neveiknek megfelel<65>en.
Ha az el<65><6C>rt codec csal<61>dok nem m<>k<EFBFBD>dnek, visszat<61>r az alap<61>rtelmezett codec-re.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd a \-afm help -et az el<65>rhet<65> codec csal<61>dok list<73>j<EFBFBD>hoz.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-afm ffmpeg"
El<EFBFBD>sz<EFBFBD>r az FFmpeg libavcodec codec-jeit haszn<7A>lja.
.IPs "\-afm acm,dshow"
A Win32 codec-eket pr<70>b<EFBFBD>lja el<65>sz<73>r.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-aspect <r<>ta> (l<>sd m<EFBFBD>g \-zoom)
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja a film k<>par<61>ny<6E>t, abban az esetben, ha az ar<61>ny
inform<EFBFBD>ci<EFBFBD> hib<69>s vagy hi<68>nyzik a lej<65>tszand<6E> f<>jlban.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-aspect 4:3  vagy \-aspect 1.3333
.br
\-aspect 16:9 vagy \-aspect 1.7777
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-noaspect
Kikapcsolja az automatikus film k<>par<61>ny kompenz<6E>ci<63>t.
.
.TP
.B \-flip \ 
T<EFBFBD>kr<EFBFBD>zi a k<>pet v<>zszintesen.
.
.TP
.B \-lavdopts <opci<63>1:opci<63>2:...> (DEBUG K<EFBFBD>D)
Megadja a libavcodec dek<65>dol<6F>si param<61>tereit.
T<EFBFBD>bb opci<63>t kett<74>sponttal kell elv<6C>lasztani.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-lavdopts gray:skiploopfilter=all:skipframe=nonref
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
El<EFBFBD>rhet<EFBFBD> opci<63>k:
.RE
.RSs
.IPs bitexact
Csak bit-pontoss<73>g<EFBFBD> algoritmusokat haszn<7A>l a dek<65>dol<6F>s minden l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>ben (codec
tesztel<EFBFBD>shez).
.IPs bug=<<3C>rt<72>k>
A k<>dol<6F> hib<69>inak k<>zi megker<65>l<EFBFBD>se.
.RSss
0: semmi
.br
1: hib<69>k automatikus <20>szlel<65>se (alap<61>rtelmezett)
.br
2 (msmpeg4v3): n<>h<EFBFBD>ny r<>gi lavc-vel gener<65>lt msmpeg4v3 f<>jl (nincs automatikus detekt<6B>l<EFBFBD>s)
.br
4 (mpeg4): XviD <20>tlapol<6F>si hiba (automatikusan megtal<61>lva, ha a fourcc==XVIX)
.br
8 (mpeg4): UMP4 (automatikusan megtal<61>lva ha a fourcc==UMP4)
.br
16 (mpeg4): igaz<61>t<EFBFBD>s hiba (automatikusan megtal<61>lva)
.br
32 (mpeg4): illeg<65>lis vlc hiba (automatikusan megtal<61>lva fourcc alapj<70>n)
.br
64 (mpeg4): XviD <20>s DivX qpel hiba (automatikusan megtal<61>lva fourcc/\:version alapj<70>n)
.br
128 (mpeg4): r<>gi szabv<62>nyos qpel (automatikusan megtal<61>lva fourcc/\:version alapj<70>n)
.br
256 (mpeg4): m<>sik qpel hiba (automatikusan megtal<61>lva fourcc/\:version alapj<70>n)
.br
512 (mpeg4): direct-qpel-blocksize hiba (automatikusan megtal<61>lva fourcc/\:version alapj<70>n)
.br
1024 (mpeg4): <20>l igaz<61>t<EFBFBD>si hiba (automatikusan megtal<61>lva fourcc/\:version alapj<70>n)
.REss
.IPs debug=<<3C>rt<72>k>
Debug inform<72>ci<63>k ki<6B>r<EFBFBD>sa.
.RSss
.br
0: kikapcsolva
.br
1: k<>p inf<6E>
.br
2: r<>ta vez<65>rl<72>s
.br
4: bitstream
.br
8: makroblokk (MB) t<>pus
.br
16: blokkonk<6E>nti kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>ter (QP)
.br
32: mozg<7A> vektor
.br
0x0040: mozg<7A> vektor vizualiz<69>ci<63> (haszn<7A>ld a \-noslices kapcsol<6F>t)
.br
0x0080: makroblokk (MB) kihagy<67>s
.br
0x0100: startcode
.br
0x0200: PTS
.br
0x0400: hibat<61>r<EFBFBD>s
.br
0x0800: mem<65>ria menedzsment vez<65>rl<72>so m<>veletek (H.264)
.br
0x1000: hib<69>k
.br
0x2000: Kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>ter vizualiz<69>ci<63>ja (QP), a kisebb QP z<>ldebben lesz rajzolva.
.br
0x4000: Blokk t<>pusok vizualiz<69>l<EFBFBD>sa.
.REss
.IPs ec=<<3C>rt<72>k>
Hiba elrejt<6A>si strat<61>gia be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.RSss
1: Er<45>s deblock sz<73>r<EFBFBD> haszn<7A>lata a s<>r<EFBFBD>lt MB-khez.
.br
2: iterat<61>v mozg<7A>s vektor (MV) keres<65>s (lass<73>)
.br
3: mind (alap<61>rtelmezett)
.REss
.IPs er=<<3C>rt<72>k>
Hibat<EFBFBD>r<EFBFBD>si strat<61>gia be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.RSss
.br
0: kikapcsolva
.br
1: <20>vatos (M<>k<EFBFBD>dnie kell hib<69>s k<>dol<6F>kkal.)
.br
2: norm<72>lis (alap<61>rtelmezett) (A szolg<6C>latk<74>sz k<>dol<6F>kkal m<>k<EFBFBD>dik.)
.br
3: agressz<73>v (T<>bb ellen<65>rz<72>s, de ak<61>r helyes bitfolyamban is probl<62>m<EFBFBD>t okozhat.)
.br
4: nagyon agressz<73>v
.REss
.IPs "fast (csak MPEG-2)"
Optimaliz<EFBFBD>l<EFBFBD>s enged<65>lyez<65>se, ami nem felel meg a specifik<69>ci<63>nak <20>s esetlegesen
hib<EFBFBD>t okozhat, mint p<>ld<6C>ul az egyszer<65>bb dekvantiz<69>ci<63>, az alap<61>rtelmezett
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si m<>trix felt<6C>telezett haszn<7A>lata, YUV 4:2:0 felt<6C>telez<65>se <20>s m<>g n<>h<EFBFBD>ny
ellen<EFBFBD>rz<EFBFBD>s kihagy<67>sa a hib<69>s bitfolyamok megtal<61>l<EFBFBD>s<EFBFBD>ra.
.IPs gray\ 
Csak fekete-feh<65>r dek<65>dol<6F>s (egy kicsit gyorsabb, mint a sz<73>nes)
.IPs "idct=<0\-99> (l<>sd \-lavcopts)"
A legjobb dek<65>dol<6F>si min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>rt haszn<7A>ld ugyan azt az IDCT algoritmust a
dek<EFBFBD>dol<EFBFBD>shoz <20>s a k<>dol<6F>shoz. B<>r az alaposs<73>g ezzel kicsit romolhat.
.IPs lowres=<sz<73>m>[,<w>]
Dek<EFBFBD>dol<EFBFBD>s kisebb felbont<6E>son.
Az alacsony felbont<6E>sos dek<65>dol<6F>st nem t<>mogatja minden codec <20>s gyakran
cs<EFBFBD>nya mell<6C>khat<61>sai vannak.
Ez nem hiba, hanem a nem teljes felbont<6E>s<EFBFBD> dek<65>dol<6F>s mell<6C>khat<61>sai.
.RSss
.br
0: kikapcsolva
.br
1: 1/2 felbont<6E>s
.br
2: 1/4 felbont<6E>s
.br
3: 1/8 felbont<6E>s
.REss
.RS
Ha a <w> is meg van adva, a lowres dek<65>dol<6F>s csak akkor lesz haszn<7A>lva, ha a
vide<EFBFBD> sz<73>less<73>ge nagyobb vagy egyenl<6E> mint <w>.
.RE
.IPs "sb=<sz<73>m> (csak MPEG-2)"
Kihagyja a megadott sz<73>m<EFBFBD> makroblokk sort a tetej<65>n.
.IPs "st=<sz<73>m> (csak MPEG-2)"
Kihagyja a megadott sz<73>m<EFBFBD> makroblokk sort az alj<6C>n.
.IPs skiploopfilter=<kihagy<67>si <EFBFBD>rt<EFBFBD>k> (csak H.264)
Kihagyja a loop sz<73>r<EFBFBD>t (deblocking sz<73>r<EFBFBD>) a H.264 dek<65>dol<6F>s k<>zben.
Mivel a sz<73>rt kocka referenciak<61>nt lesz felhaszn<7A>lva a f<>gg<67>
kock<EFBFBD>k dek<65>dol<6F>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l, ennek rosszabb hat<61>sa van a min<69>s<EFBFBD>gre,
mint a deblocking elhagy<67>s<EFBFBD>nak pl.\& MPEG-2-es vide<64>n<EFBFBD>l.
De legal<61>bb a nagy bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> HDTV-n<>l jelent<6E>s gyorsul<75>st
biztos<EFBFBD>t l<>that<61> min<69>s<EFBFBD>gveszt<7A>s n<>lk<6C>l.
.sp 1
A <kihagy<67>si <20>rt<72>k> a k<>vetkez<65>k egyike lehet:
.RSss
.br
none: Soha ne hagyja ki.
.br
default: Hagyja ki, ha a feldolgoz<6F>si l<>p<EFBFBD>s haszontalan (pl. 0 m<>ret<65> csomag AVI-ban).
.br
nonref: Hagyja ki a nem referencia kock<63>kat (pl.\& nem lesz felhaszn<7A>lva
m<EFBFBD>sik kocka dek<65>dol<6F>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l, a hiba nem tud "tov<6F>bb <20>p<EFBFBD>lni").
.br
bidir: Hagyja ki a B-kock<63>kat.
.br
nonkey: Hagyjon ki minden kock<63>t, kiv<69>ve a kulcs kock<63>kat.
.br
all: Hagyjon ki minden kock<63>t.
.REss
.IPs skipidct=<kihagy<67>si <EFBFBD>rt<EFBFBD>k> (csak MPEG1/2)
Kihagyja az IDCT l<>p<EFBFBD>st.
Ez nagy ar<61>ny<6E> min<69>s<EFBFBD>groml<6D>st okoz a legt<67>bb esetben
(l<>sd a skiploopfilter-t a haszn<7A>lhat<61> kihagy<67>si <20>rt<72>kek<65>rt).
.IPs skipframe=<kihagy<67>si <EFBFBD>rt<EFBFBD>k>
Teljesen kihagyja a kocka dek<65>dol<6F>s<EFBFBD>t.
Nagy sebess<73>gn<67>veked<65>s, de ugr<67>l<EFBFBD> mozg<7A>s <20>s rossz mell<6C>khat<61>sok
(l<>sd a skiploopfilter-t a haszn<7A>lhat<61> kihagy<67>si <20>rt<72>kek<65>rt).
.IPs threads=<0\-8>
dek<EFBFBD>dol<EFBFBD>shoz haszn<7A>land<6E> sz<73>lak sz<73>ma (alap<61>rtelmezett: 1)
.IPs vismv=<<3C>rt<72>k>
Mozg<EFBFBD>s vektorok vizualiz<69>ci<63>ja.
.RSss
.br
0: kikapcsolva
.br
1: A P-kock<63>k el<65>re megj<67>solt MV-jeinek vizualiz<69>l<EFBFBD>sa.
.br
2: A B-kock<63>k el<65>re megj<67>solt MV-jeinek vizualiz<69>l<EFBFBD>sa.
.br
4: A B-kock<63>k visszafel<65> megj<67>solt MV-jeinek vizualiz<69>l<EFBFBD>sa.
.REss
.IPs vstats
Ki<EFBFBD>r n<>mi statisztik<69>t <20>s elmenti a ./vstats_*.log f<>jlba.
.RE
.
.TP
.B \-noslices
Letiltja a vide<64> 16 pixel magass<73>g<EFBFBD> darabokban/\:s<EFBFBD>vokban t<>rt<72>n<EFBFBD> megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t,
ehelyett az eg<65>sz k<>pkock<63>t egyszerre rajzolja ki.
Gyorsabb vagy lassabb is lehet a vide<64> k<>rty<74>dt<64>l <20>s az el<65>rhet<65> cache-t<>l f<>gg<67>en.
Csak libmpeg2 <20>s libavcodec codec-ekre van hat<61>sa.
.
.TP
.B \-nosound
Nem j<>tszik le/\:k<EFBFBD>dol hangot.
Hasznos sebess<73>g m<>r<EFBFBD>shez.
.
.TP
.B \-novideo
Nem j<>tszik le/\:k<EFBFBD>dol vide<64>t.
Sok esetben ez nem m<>k<EFBFBD>dik, haszn<7A>ld a \-vc null \-vo null opci<63>kat helyette.
.
.TP
.B \-pp <min<69>s<EFBFBD>g> (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf pp)
A DLL ut<75>feldolgoz<6F> szintj<74>t <20>ll<6C>tja be.
Ez az opci<63> nem haszn<7A>lhat<61> a \-vf pp kapcsol<6F>val.
Csak a Win32 DirectShow DLL-ekkel m<>k<EFBFBD>dik bels<6C> ut<75>feldolgoz<6F> rutinokkal.
A \-pp <20>rt<72>kek helyes tartom<6F>nya codec-enk<6E>nt v<>ltozik, legt<67>bbsz<73>r
0\-6, ahol 0=kikapcsolva, 6=leglassabb/\:legjobb.
.
.TP
.B \-pphelp (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf pp)
Egy <20>sszefoglal<61>st mutat a el<65>rhet<65> ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>kr<6B>l <20>s haszn<7A>latukr<6B>l.
.
.TP
.B \-ssf <m<>d>
A szoftveres m<>retez<65> param<61>tereit adja meg.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
\-vf scale \-ssf lgb=3.0
.RE
.PD 1
.PD 0
.RSs
.IPs lgb=<0\-100>
Gauss elken<65> sz<73>r<EFBFBD> (luma)
.IPs cgb=<0\-100>
Gauss elken<65> sz<73>r<EFBFBD> (chroma)
.IPs ls=<-100\-100>
<EFBFBD>les<EFBFBD>t<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD> (luma)
.IPs cs=<-100\-100>
<EFBFBD>les<EFBFBD>t<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD> (chroma)
.IPs chs=<h>
chroma v<>zszintes eltol<6F>s
.IPs cvs=<v>
chroma f<>gg<67>leges eltol<6F>s
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-stereo <m<>d>
MP2/\:MP3 sztere<72> kimenet t<>pus<75>nak kiv<69>laszt<7A>sa.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
sztere<EFBFBD>
.IPs 1
bal csatorna
.IPs 2
jobb csatorna
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-sws <szoftveres m<EFBFBD>retez<EFBFBD> t<EFBFBD>pusa> (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf scale <EFBFBD>s \-zoom)
Megadja a haszn<7A>land<6E> szoftveres m<>retez<65> algoritmust a \-zoom kapcsol<6F>hoz.
Ez <20>rinti a vide<64> kimeneti vez<65>rl<72>ket, amelyekben nincs hardveres gyors<72>t<EFBFBD>s, pl.\& x11.
.sp 1
A haszn<7A>lhat<61> t<>pusok:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs 0
gyors biline<6E>ris
.IPs 1
biline<EFBFBD>ris
.IPs 2
bicubic (j<> min<69>s<EFBFBD>g) (alap<61>rtelmezett)
.IPs 3
k<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti
.IPs 4
legk<EFBFBD>zelebbi szomsz<73>d (rossz min<69>s<EFBFBD>g)
.IPs 5
ter<EFBFBD>let
.IPs 6
luma bicubic / chroma biline<6E>ris
.IPs 7
gauss
.IPs 8
sincR
.IPs 9
lanczos
.IPs 10
term<EFBFBD>szetes bicubic spline
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny \-sws opci<63> tuningolhat<61>.
L<EFBFBD>sd a scale vide<64> sz<73>r<EFBFBD> le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t a tov<6F>bbi inform<72>ci<63>k<EFBFBD>rt.
.RE
.
.TP
.B \-vc <[-|+]codec1,[-|+]codec2,...[,]>
A haszn<7A>land<6E> vide<64> codec-ek prior<6F>t<EFBFBD>si list<73>j<EFBFBD>t adja meg, a codecs.conf-ban
szerepl<EFBFBD> nev<65>knek megfelel<65>en.
A n<>v el<65> <20>rt '-' jel kikapcsolja az adott codec haszn<7A>lat<61>t.
A n<>v el<65> <20>rt '+' jel k<>nyszer<65>ti a haszn<7A>lat<61>t, ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg <20>sszeoml<6D>st okoz!
Ha a lista v<>g<EFBFBD>n egy ',' van, az MPlayer visszal<61>p a list<73>ban nem
szerepl<EFBFBD> codec-ekre sikertelens<6E>g eset<65>n.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd a \-vc help -et az el<65>rhet<65> codec-ek list<73>j<EFBFBD><6A>rt.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-vc divx"
Win32/\:VfW DivX codec k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se, nincs visszal<61>p<EFBFBD>s.
.IPs "\-vc -divxds,-divx,"
Kihagyja a Win32 DivX codec-eket.
.IPs "\-vc ffmpeg12,mpeg12,"
A libavcodec's MPEG-1/2 codec-et pr<70>b<EFBFBD>lja el<65>sz<73>r, majd a libmpeg2-t, majd m<>st.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-vfm <vez<65>rl<72>1,vez<65>rl<72>2,...>
A haszn<7A>land<6E> codec csal<61>dok prior<6F>t<EFBFBD>si list<73>j<EFBFBD>t adja meg, a codecs.conf-ban
szerepl<EFBFBD> nev<65>knek megfelel<65>en.
Visszat<EFBFBD>r az alap<61>rtelmezett codec-re, ha egyik megadott codec csal<61>d sem m<>k<EFBFBD>dik.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>sd a \-vfm help kapcsol<6F>t az el<65>rhet<65> codec csal<61>dok list<73>j<EFBFBD>hoz.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-vfm ffmpeg,dshow,vfw"
El<EFBFBD>sz<EFBFBD>r a libavcodec-et, majd a Directshow-t, majd a VfW codec-eket pr<70>b<EFBFBD>lja <20>s
ha nem m<>k<EFBFBD>dnek, <20>tt<74>r m<>sikra.
.IPs "\-vfm xanim"
Az XAnim codec-et pr<70>b<EFBFBD>lja el<65>sz<73>r.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-x <x> (l<>sd m<EFBFBD>g \-zoom) (csak MPlayer)
<EFBFBD>tm<EFBFBD>retezi a k<>pet <x> sz<73>less<73>g<EFBFBD>re (ha a szoftveres/\:hardveres m<>retez<65>s el<65>rhet<65>).
Letiltja a k<>par<61>ny sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sokat.
.
.TP
.B \-xvidopts <opci<63>1:opci<63>2:...>
Tov<EFBFBD>bbi param<61>terek megad<61>s<EFBFBD>t biztos<6F>tja XViD-del t<>rt<72>n<EFBFBD> dek<65>dol<6F>sn<73>l.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Mivel a libavcodec gyorsabb, mint az XviD, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg jobb a libavcodec
ut<EFBFBD>feldolgoz<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD>j<EFBFBD>t (\-vf pp) <20>s dek<65>der<65>t (\-vfm ffmpeg) haszn<7A>lni.
.sp 1
XviD bels<6C> ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>i:
.PD 0
.RSs
.IPs deblock-chroma (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf pp)
chroma deblock sz<73>r<EFBFBD>
.IPs deblock-luma (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf pp)
luma deblock sz<73>r<EFBFBD>
.IPs dering-luma (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf pp)
luma deringing sz<73>r<EFBFBD>
.IPs dering-chroma (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf pp)
chroma deringing sz<73>r<EFBFBD>
.IPs filmeffect (l<>sd m<EFBFBD>g \-vf noise)
Mesters<EFBFBD>ges film jav<61>t<EFBFBD>s.
Jav<EFBFBD>thatja a l<>that<61> min<69>s<EFBFBD>get, de cs<63>kkenti az igazit.
.RE
.sp 1
.RS
renderel<EFBFBD> met<65>dusok:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs dr2\ \ 
Bekapcsolja a 2-es direkt renderel<65>st.
.IPs nodr2
Kikapcsolja a 2-es m<>d<EFBFBD> direkt renderel<65>st.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-xy <<3C>rt<72>k> (l<>sd m<EFBFBD>g \-zoom)
.PD 0
.RSs
.IPs <EFBFBD>rt<EFBFBD>k<=8
K<EFBFBD>p <20>tm<74>retez<65>se <<3C>rt<72>k> faktorral.
.IPs <EFBFBD>rt<EFBFBD>k>8
Sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa az <20>rt<72>kre <20>s a magass<73>g kisz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sa a helyes k<>par<61>ny megtart<72>s<EFBFBD>hoz.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-y <y> (l<>sd m<EFBFBD>g \-zoom) (csak MPlayer)
K<EFBFBD>p <20>tm<74>retez<65>se <y> magass<73>g<EFBFBD>ra (ha a szoftveres/\:hardveres m<>retez<65>s haszn<7A>lhat<61>).
Kikapcsolja a k<>par<61>ny sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sokat.
.
.TP
.B \-zoom\ \ 
A szoftveres m<>retez<65>st enged<65>lyezi, ha haszn<7A>lhat<61>.
Ez olyan kimeneti vez<65>rl<72>kkel (mint pl. x11, fbdev) is enged<65>lyezi a m<>retez<65>st,
melyekben nincs t<>mogat<61>s a hardveres m<>retez<65>shez, vagy az MPlayer letiltja a
m<EFBFBD>retez<EFBFBD>st teljes<65>tm<74>nybeli indokok miatt.
.
.
.
.SH "AUDI<44> SZ<53>R<EFBFBD>K"
Az audi<64> sz<73>r<EFBFBD>k az audi<64> folyam tulajdons<6E>gait engedik megv<67>ltoztatni.
A szintaxis:
.
.TP
.B \-af <sz<73>r<EFBFBD>1[=param<61>ter1:param<61>ter2:...],sz<73>r<EFBFBD>2,...>
Audi<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD>k list<73>j<EFBFBD>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
.PP
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A haszn<7A>lhat<61> audi<64> sz<73>r<EFBFBD>k teljes list<73>j<EFBFBD>hoz l<>sd a \-af help kimenet<65>t.
.PP
A rendelkez<65>sre <20>ll<6C> sz<73>r<EFBFBD>k:
.
.TP
.B resample[=frekvencia[:sloppy[:t<>pus]]]
Az audi<64> folyam mintav<61>teli frekvenci<63>j<EFBFBD>nak megv<67>ltoztat<61>sa.
Csak akkor haszn<7A>lhat<61>, ha fix frekvenci<63>s hangk<67>rty<74>d van vagy
megragadt<EFBFBD>l egy r<>gi hangk<67>rty<74>n<EFBFBD>l, ami max. 44,1 kHz-et tud.
Ez a sz<73>r<EFBFBD> automatikusan enged<65>lyezve lesz, ha sz<73>ks<6B>ges.
Bemenetk<EFBFBD>nt csak 16-bites eg<65>sz <20>s lebeg<65>pontos sz<73>mokat t<>mogat native-endian
form<EFBFBD>tumban.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A MEncodern<72>l a \-srate <frekvencia> kapcsol<6F>t is haszn<7A>lnod kell.
.PD 0
.RSs
.IPs <frekvencia>
kimeneti frekvencia Hz-ben.
A param<61>ter 8000 <20>s 192000 k<>z<EFBFBD>tti <20>rt<72>k lehet.
Ha a bemeneti <20>s a kimeneti mintav<61>teli frekvencia ugyan az vagy ha
ez a parameter el van hagyva a sz<73>r<EFBFBD> automatikusan t<>rl<72>dik.
Egy magas mintav<61>teli frekvencia <20>ltal<61>ban n<>veli az audi<64> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t,
k<EFBFBD>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen ha m<>s sz<73>r<EFBFBD>kkel egy<67>tt alkalmazod.
.IPs <sloppy>
Enged<EFBFBD>lyezi (1) vagy letiltja (0) a kimenet frekvenci<63>j<EFBFBD>nak kisar<61>ny<6E> elt<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t
az <frekvencia>-val megadott <20>rt<72>kt<6B>l (alap<61>rtelmezett: 1).
Akkor haszn<7A>lhat<61>, ha az indul<75>s vagy a lej<65>tsz<73>s nagyon lass<73>.
.IPs <t<>pus>
Kiv<EFBFBD>lasztja a haszn<7A>land<6E> resampling met<65>dust.
.RSss
0: line<6E>ris interpol<6F>ci<63> (gyors, rossz min<69>s<EFBFBD>g k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen frekvencia n<>vel<65>sn<73>l)
.br
1: t<>bbf<62>zis<69> filterbank <20>s eg<65>sz feldolgoz<6F>s
.br
2: t<>bbf<62>zis<69> filterbank <20>s lebeg<65>pontos feldolgoz<6F>s (lass<73>, legjobb min<69>s<EFBFBD>g)
.REss
.PD 1
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "mplayer \-af resample=44100:0:0"
be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a resample sz<73>r<EFBFBD> kimeneti frekvenci<63>j<EFBFBD>t 44100Hz-re, egzakt
kimeneti frekvencia megad<61>ssal <20>s line<6E>ris interpol<6F>ci<63>val.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B lavcresample[=frekvencia[:hossz[:linear[:sz<73>ml<6D>l<EFBFBD>[:lev<65>g<EFBFBD>s]]]]]
Megv<EFBFBD>ltoztatja az audi<64> folyam mintav<61>teli frekvenci<63>j<EFBFBD>t a <frekvencia> eg<65>szre, Hz-ben.
Csak a 16-bites native-endian form<72>tumot t<>mogatja.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A MEncoderm<72>l haszn<7A>lnod kell a \-srate <frekvencia> kapcsol<6F>t is.
.PD 0
.RSs
.IPs <frekvencia>
a kimeneti minta frekvencia
.IPs <hossz>
a sz<73>r<EFBFBD> hossza az als<6C> mintav<61>teli r<>ta figyelembe v<>tel<65>vel (alap<61>rtelmezett: 16)
.IPs <linear>
ha 1, akkor a sz<73>r<EFBFBD> line<6E>risan interpol<6F>l a t<>bbf<62>zis<69> bejegyz<79>sek k<>z<EFBFBD>tt
.IPs <sz<73>ml<6D>l<EFBFBD>>
A t<>bbf<62>zis<69> bejegyz<79>sek log2 <20>rt<72>ke
(..., 10->1024, 11->2048, 12->4096, ...)
(alap<61>rtelmezett: 10->1024)
.IPs <lev<65>g<EFBFBD>s>
lev<EFBFBD>g<EFBFBD>si frekvencia (0.0-1.0), alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt a sz<73>r<EFBFBD> hossz alapj<70>n <20>ll<6C>t<EFBFBD>dik be
.RE
.PD 1
.
.TP
.B sweep[=sebess<73>g]
Sine sweep-et csin<69>l.
.PD 0
.RSs
.IPs <0.0\-1.0>
Sine f<>ggv<67>ny delt<6C>ja, haszn<7A>lj kicsi <20>rt<72>keket ahhoz, hogy meghalld a sweep-et.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B sinesuppress[=frek:k<>sleltet<65>s]
Elt<EFBFBD>vol<EFBFBD>t egy szinuszg<7A>rb<72>t a megadott frekvenci<63>n.
Hasznos az 50/60 Hz-es zaj elt<6C>vol<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz gyenge min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> audi<64> berendez<65>sn<73>l.
Val<EFBFBD>sz<EFBFBD>n<EFBFBD>leg csak mono bemeneten m<>k<EFBFBD>dik.
.PD 0
.RSs
.IPs <frekv>
A szinuszg<7A>rbe frekvenci<63>ja, amit el kell t<>vol<6F>tani (Hz-ben) (alap<61>rtelmezett: 50)
.IPs <k<>sleltet<65>s>
Az alkalmazhat<61>s<EFBFBD>got szab<61>lyozza (a nagyobb <20>rt<72>k hat<61>s<EFBFBD>ra a sz<73>r<EFBFBD> az amplitud<75> <20>s
f<EFBFBD>zisv<EFBFBD>lt<EFBFBD>sokra gyorsabban reag<61>l, kisebb <20>rt<72>kn<6B>l az <20>t<EFBFBD>ll<6C>s lassabb lesz)
(alap<61>rtelmeztett: 0.0001).
Az <20>sszer<65> <20>rt<72>kek 0.001 k<>r<EFBFBD>l vannak.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B hrtf[=flag]
Head-related transfer function: T<>bbcsatorn<72>s audi<64>t konvert<72>l
2 csatorn<72>ss<73> f<>lhallgat<61>s kimenethez, megtartva a hang t<>rbelis<69>g<EFBFBD>t.
.sp 1
.PD 0
.RS
.IPs "Flag  Jelent<6E>s"
.IPs "m     a h<>ts<74> csatorna m<>trix dek<65>dol<6F>sa"
.IPs "s     2-csatorn<72>s m<>trix dek<65>dol<6F>s"
.IPs "0     nincs m<>trix dek<65>dol<6F>s (alap<61>rtelmezett)"
.RE
.PD 1
.
.TP
.B equalizer=[g1:g2:g3:...:g10]
10 okt<6B>vos band grafikus er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>, 10 IIR band pass sz<73>r<EFBFBD>kkel megval<61>s<EFBFBD>tva.
Ez azt jelenti, hogy a lej<65>tszott audi<64> t<>pus<75>t<EFBFBD>l f<>ggetlen<65>l m<>k<EFBFBD>dik.
A 10 s<>v k<>z<EFBFBD>pfrekvenci<63>i:
.sp 1
.PD 0
.RS
.IPs "No. frekvencia"
.IPs "0    31.25 Hz"
.IPs "1    62.50 Hz"
.IPs "2   125.00 Hz"
.IPs "3   250.00 Hz"
.IPs "4   500.00 Hz"
.IPs "5    1.00 kHz"
.IPs "6    2.00 kHz"
.IPs "7    4.00 kHz"
.IPs "8    8.00 kHz"
.IPs "9   16.00 kHz"
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
Ha a lej<65>tszott hang mintav<61>teli r<>t<EFBFBD>ja kisebb, mint a frekvencias<61>v k<>z<EFBFBD>pfrekvenci<63>ja,
akkor a s<>v eln<6C>mul.
Ennek a sz<73>r<EFBFBD>nek egy ismert hib<69>ja, hogy a legfels<6C> s<>v karakterisztik<69>ja
nem teljesen szimmetrikus ha a mintav<61>teli r<>ta k<>zel esik a
s<EFBFBD>v k<>z<EFBFBD>pfrekvenci<63>j<EFBFBD>hoz.
Ez a probl<62>ma megker<65>lhet<65> a hang resample sz<73>r<EFBFBD>vel t<>rt<72>n<EFBFBD> felmint<6E>z<EFBFBD>s<EFBFBD>val
(upsampling), m<>g miel<65>tt el<65>rn<72> ezt a sz<73>r<EFBFBD>t.
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs <g1>:<g2>:<g3>:...:<g10>
lebeg<EFBFBD>pontos sz<73>mok, melyek az egyes frekvencias<61>vok dB-ben m<>rt n<>vekm<6B>ny<6E>t
jelk<EFBFBD>pezik (-12\-12)
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af equalizer=11:11:10:5:0:-12:0:5:12:12 media.avi"
Er<EFBFBD>s<EFBFBD>ti a hangot a fels<6C> <20>s als<6C> frekvenciatartom<6F>nyokban,
m<EFBFBD>g majdnem teljesen eln<6C>m<EFBFBD>tja <20>ket 1 kHz k<>r<EFBFBD>l.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B channels=nch[:nr:honnan1:hova1:honnan2:hova2:honnan3:hova3:...]
Audi<EFBFBD> csatorn<72>k hozz<7A>ad<61>s<EFBFBD>hoz, elv<6C>tel<65>hez, <20>tir<69>ny<6E>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz <20>s m<>sol<6F>s<EFBFBD>hoz
haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD>. Ha csak az <nch> van megadva, az alap<61>rtelmezett ir<69>ny<6E>t<EFBFBD>s l<>p
<EFBFBD>rv<EFBFBD>nybe, mely a k<>vetkez<65>k<EFBFBD>ppen m<>k<EFBFBD>dik: ha a kimeneti csatorn<72>k sz<73>ma nagyobb,
mint a bemenetiek<65>, <20>res csatorn<72>k lesznek beillesztve (kiv<69>tel a mono-b<>l
sztere<EFBFBD>ba mixel<65>s, amikor a mono csatorna ism<73>tl<74>dik mindk<64>t kimeneti
csatorn<EFBFBD>n).
Ha a kimeneti csatorn<72>k sz<73>ma kevesemm, mint a bemenetiek<65>, a felesleges
csatorn<EFBFBD>k el lesznek hagyva.
.PD 0
.RSs
.IPs <nch>
kimeneti csatorn<72>k sz<73>ma (1\-6)
.IPs <nr>\ 
<EFBFBD>tvonalak sz<73>ma (1\-6)
.IPs <honnan1:hova1:honnan2:hova2:honnan3:hova3:...>
Sz<EFBFBD>mp<EFBFBD>rok 0 <20>s 5 k<>z<EFBFBD>tt, amik megadj<64>k az egyes csatorn<72>k ir<69>ny<6E>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af channels=4:4:0:1:1:0:2:2:3:3 media.avi"
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a csatorn<72>k sz<73>m<EFBFBD>t 4-re <20>s be<62>ll<6C>t 4 <20>tvonalat, ami
megcser<EFBFBD>li a 0. <20>s az 1. valamint helyben hagyja a 2. <20>s 3.
csatorn<EFBFBD>t. Figyelj r<>, hogy ha a lej<65>tszott m<>di<64>d csak k<>t
csatorn<EFBFBD>t tartalmaz, akkor a 2. <20>s 3. csatorna eln<6C>mul, de a 0.
<EFBFBD>s az 1. <20>gy is megcser<65>l<EFBFBD>dik.
.IPs "mplayer \-af channels=6:4:0:0:0:1:0:2:0:3 media.avi"
A csatorn<72>k sz<73>m<EFBFBD>t 6-ra m<>dos<6F>tja <20>s be<62>ll<6C>t 4 <20>tvonalat, ami
a 0. csatorn<72>t <20>tm<74>solja a 0. <20>s a 3. csatorn<72>ra.
A 4. <20>s 5. csatorna eln<6C>mul.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B format[=form<72>tum] (l<>sd m<EFBFBD>g \-format)
K<EFBFBD>l<EFBFBD>nb<EFBFBD>z<EFBFBD> mintaform<72>tumokat konvert<72>l.
Automatikusan bekapcsol ha a hang k<>rtya vagy m<>s sz<73>r<EFBFBD> ig<69>nyli.
.PD 0
.RSs
.IPs <form<72>tum>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a k<>v<EFBFBD>nt form<72>tumot.
Az <20>ltal<61>nos alak 'sbe', ahol 's' jel<65>li az el<65>jelet ('s' az el<65>jeles
vagy 'u' az el<65>jel n<>lk<6C>li), 'b' jel<65>li a mint<6E>nk<6E>nti bitek sz<73>m<EFBFBD>t (16, 24 vagy 32)
<EFBFBD>s 'e' jel<65>li a v<>gz<67>d<EFBFBD>st ('le' a little-endian-t jel<65>li, 'be' a big-endian-t,
<EFBFBD>s 'ne' a v<>gz<67>d<EFBFBD>s n<>lk<6C>lis<69>get azon a sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>g<EFBFBD>pen, melyen az MPlayer fut).
Helyes <20>rt<72>kek (t<>bbek k<>z<EFBFBD>tt): 's16le', 'u32be' <20>s 'u24ne'.
A fenti szab<61>ly al<61>l kiv<69>telek, de helyes form<72>tum megad<61>sok: u8, s8,
floatle, floatbe, floatne, mulaw, alaw, mpeg2, ac3 <20>s imaadpcm.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B volume[=v[:sc]]
Szoftveres hanger<65>vez<65>rl<72>st val<61>s<EFBFBD>t meg.
Figyelmesen haszn<7A>ld ezt a sz<73>r<EFBFBD>t, mivel a hang jeler<65>ss<73>g<EFBFBD>t zajszintre
cs<EFBFBD>kkentheti.
A legt<67>bb esetben a legjobb, ha a PCM hanger<65>t maximumra <20>ll<6C>tod,
ezt a sz<73>r<EFBFBD>t elhagyod <20>s a kimeneti hanger<65>t a hangsz<73>r<EFBFBD>id
f<EFBFBD> hanger<65>szab<61>lyoz<6F>j<EFBFBD>val vagy mixer-<2D>vel <20>ll<6C>tod.
Ha a hangk<67>rty<74>don digit<69>lis PCM mixer van az anal<61>g helyett,
<EFBFBD>s torzul<75>st hallasz, ink<6E>bb haszn<7A>ld a MASTER mixer-t.
Ha van k<>ls<6C> er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>d a sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>g<EFBFBD>phez csatlakoztatva (majdnem
mindig ez van), a zajszint minimaliz<69>lhat<61> az er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>n a f<> hanger<65>
<EFBFBD>s a hanger<65> gomb seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel, addig, am<61>g a h<>tt<74>rben l<>v<EFBFBD>
sziszeg<EFBFBD> z<>rej megsz<73>nik.
.br
Ez a sz<73>r<EFBFBD> rendelkezik egy m<>sik k<>pess<73>ggel is: Megm<67>ri az <20>ssz
maximum hanger<65>t <20>s ki<6B>rja azt az MPlayer kil<69>p<EFBFBD>sekor.
Ez a hanger<65> becsl<73>s felhaszn<7A>lhat<61> a hanger<65> szint be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sakor
a MEncoderben, <20>gy a maxim<69>lis dinamikus tartom<6F>ny kihaszn<7A>lhat<61>.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ez a sz<73>r<EFBFBD> nem <20>jrah<61>vhat<61> <20>s ez<65>rt egy audi<64> folyamra csak egyszer
enged<EFBFBD>lyezhet<EFBFBD>.
.PD 0
.RSs
.IPs <v>\ \ 
A k<>v<EFBFBD>nt elt<6C>r<EFBFBD>s dB-ben a folyam <20>sszes csatorn<72>j<EFBFBD>ra vonatkoz<6F>an,
-200dB-t<>l +60dB-ig, ahol a -200dB teljesen eln<6C>m<EFBFBD>tja a hangot,
m<EFBFBD>g a +60dB 1000-szeres n<>vel<65>st jelent (alap<61>rtelmezett: 0).
.IPs <sc>\ 
Soft clipping be (1) vagy kikapcsol<6F>sa (0).
A Soft-clipping a hangot m<>g egyenletesebb<62> teheti, ha nagyon nagy
hanger<EFBFBD>t haszn<7A>lsz.
Akkor enged<65>lyezd ezt az opci<63>t, ha a hangsz<73>r<EFBFBD>id dinamikus
tartom<EFBFBD>nya nagyon kicsi.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Ez a k<>pess<73>g torzul<75>st okoz <20>s csak v<>gs<67> megold<6C>sk<73>nt haszn<7A>land<6E>.
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af volume=10.1:0 media.avi"
Er<EFBFBD>s<EFBFBD>ti a hangot 10.1dB-el <20>s hard-clip-et alkalmaz, ha a hanger<65>
t<EFBFBD>l nagy.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B pan=n[:l01:l02:...l10:l11:l12:...ln0:ln1:ln2:...]
<EFBFBD>nhatalm<EFBFBD>lag <20>sszekeveri a csatorn<72>kat.
Alapvet<EFBFBD>en a volume <20>s a channels sz<73>r<EFBFBD> kombin<69>ci<63>ja, ami a csatorn<72>k sz<73>m<EFBFBD>nak
kev<EFBFBD>sre t<>rt<72>n<EFBFBD> lecs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>re haszn<7A>lhat<61>, pl.\& sztere<72> mono-ra vagy a k<>z<EFBFBD>ps<70>
speaker "sz<73>less<73>g<EFBFBD>nek" vari<72>l<EFBFBD>sa t<>rhat<61>s<EFBFBD> rendszerben.
Ezt a sz<73>r<EFBFBD>t neh<65>z haszn<7A>lni <20>s ig<69>nyel n<>mi b<>tyk<79>l<EFBFBD>st miel<65>tt a megfelel<65>
min<EFBFBD>s<EFBFBD>get adn<64>.
Ezen sz<73>r<EFBFBD>nek megadhat<61> opci<63>k sz<73>ma f<>gg a kimeneti csatorn<72>k sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>l.
Egy p<>lda arra, hogy hogyan lehet lemixelni egy hat csatorn<72>s f<>jlt k<>t
csatorn<EFBFBD>ra, a p<>lda r<>szben tal<61>lhat<61> a f<>jl v<>ge fel<65>.
.PD 0
.RSs
.IPs <n>\ \ 
a kimeneti csatorn<72>k sz<73>ma (1\-6)
.IPs <lij>
A i. bemeneti csatorna mekkora r<>sze lesz <20>tmixelve az j. kimeneti csatorn<72>ra (0\-1).
Az alap<61>tlet, hogy van n sz<73>mod, ami megadja, hogy mit kell csin<69>lni az els<6C> bemeneti
csatorn<EFBFBD>val, majd n sz<73>mod, ami a m<>sodik bemeneti csatorn<72>ra vonatkozik, stb.
Ha nem adsz meg egy sz<73>mot sem valamelyik bemeneti csatorn<72>hoz, 0 lesz a
felt<EFBFBD>telezett <20>rt<72>k.
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af pan=1:0.5:0.5 media.avi"
Lemixel sztere<72>r<EFBFBD>l mono-ra.
.IPs "mplayer \-af pan=3:1:0:0.5:0:1:0.5 media.avi"
3 csatorn<72>s kimenetet ad, a 0. <20>s az 1. csatorn<72>t <20>rintetlen<65>l hagyja
<EFBFBD>s a 0. <20>s 1. csatorn<72>t keveri bele a 2. csatorn<72>ba (amit p<>ld<6C>ul egy
m<EFBFBD>lynyom<EFBFBD>ra lehet kik<69>ldeni).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B sub[=fc:ch]
Egy m<>lynyom<6F> csatorn<72>t ad az audi<64> folyamhoz.
A 0. <20>s 1. csatorna <20>tlag<61>t haszn<7A>lja fel a m<>lynyom<6F> csatorna
l<EFBFBD>trehoz<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Ezut<EFBFBD>n az eredm<64>nyt egy 4. utas Butterworth low-pass sz<73>r<EFBFBD>n ereszti <20>t
a 60 Hz-es alap<61>rtelmezett v<>g<EFBFBD>si frekvenci<63>t haszn<7A>lva <20>s k<>l<EFBFBD>n
csatornak<EFBFBD>nt adja az audi<64> folyamhoz.
.br
.I Figyelmeztet<EFBFBD>s:
Tiltsd le ezt a sz<73>r<EFBFBD>t ha DVD-t j<>tszol le DOlby Digital 5.1-es
hanggal, k<>l<EFBFBD>nben ez a sz<73>r<EFBFBD> sz<73>tt<74>rdeli a m<>lynyom<6F> hangj<67>t.
.PD 0
.RSs
.IPs <fc>\ 
V<EFBFBD>g<EFBFBD>si frekvencia Hz-ben a low-pass sz<73>r<EFBFBD>h<EFBFBD>z (20Hz-300Hz) (alap<61>rtelmezett: 60Hz)
A legjobb eredm<64>nyhez pr<70>b<EFBFBD>ld meg a v<>g<EFBFBD>si frekvenci<63>t a lehet<65> legalacsonyabbra
<EFBFBD>ll<EFBFBD>tani. Ez n<>veli a sztere<72> <20>s t<>rhat<61>s<EFBFBD> hang<6E>lm<6C>nyt.
.IPs <ch>\ 
Meghat<EFBFBD>rozza a csatorna sz<73>mot, amibe az al-csatorna audi<64>t be kell tenni.
A csatorna sz<73>m 0 <20>s 5 k<>z<EFBFBD>tt lehet (alap<61>rtelmezett: 5).
Figyeld meg, hogy a csatorn<72>k sz<73>ma automatikusan megn<67> <ch>-ra,
ha sz<73>ks<6B>ges.
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af sub=100:4 \-channels 5 media.avi"
L<EFBFBD>trehoz egy m<>lynyom<6F> csatorn<72>t 100 Hz-es v<>g<EFBFBD>si frekvenci<63>val a 4.
kimeneti csatorn<72>n.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B center\ 
L<EFBFBD>trehoz egy k<>z<EFBFBD>ps<70> csatorn<72>t az el<65>ls<6C> csatorn<72>kb<6B>l.
Jelenleg gyenge min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>, mivel nem implement<6E>lja a high-pass
sz<EFBFBD>r<EFBFBD>t a megfelel<65> adat kinyer<65>shez, hanem ink<6E>bb <20>tlagolja <20>s
felezi a csatorn<72>kat.
.PD 0
.RSs
.IPs <ch>\ 
Meghat<EFBFBD>rozza a csatorna sz<73>m<EFBFBD>t, ahova a k<>z<EFBFBD>ps<70> csatorn<72>t be kell illeszteni.
A csatorna sz<73>ma 0 <20>s 5 k<>z<EFBFBD>tti lehet (alap<61>rtelmezett: 5).
Figyeld meg, hogy a csatorn<72>k sz<73>ma automatikusan megn<67> <ch>-ra,
ha sz<73>ks<6B>ges.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B surround[=k<>sleltet<65>s]
Dek<EFBFBD>dol<EFBFBD> m<>trix k<>dol<6F>s<EFBFBD> t<>rhat<61>s<EFBFBD> hanghoz, mint pl. a Dolby Surround-hoz.
Sok k<>t csatorn<72>s audi<64>val rendelkez<65> f<>jl tartalmaz m<>trixos t<>rhat<61>s<EFBFBD>
hangot. Legal<61>bb n<>gy csatorn<72>t t<>mogat<61> hangk<67>rtya kell hozz<7A>.
.PD 0
.RSs
.IPs <k<>sleltet<65>s>
k<EFBFBD>sleltet<EFBFBD>si id<69> ms-ben a h<>ts<74> hangsz<73>r<EFBFBD>khoz (0-1000) (alap<61>rtelmezett: 20)
Ez a k<>sleltet<65>s a k<>vetkez<65>k<EFBFBD>ppen <20>ll<6C>tand<6E> be: Ha d1 a t<>vols<6C>g
a hallgat<61>si poz<6F>ci<63>t<EFBFBD>l az el<65>ls<6C> hangsz<73>r<EFBFBD>kig <20>s d2 a hallgat<61>si poz<6F>ci<63> <20>s
a h<>ts<74> hangsz<73>r<EFBFBD>k t<>vols<6C>ga, akkor a k<>sleltet<65>st 15ms-re kell <20>ll<6C>tani,
ha d1 <= d2 <20>s 15 + 5*(d1-d2)-re ha d1 > d2.
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af surround=15 \-channels 4 media.avi"
Bekapcsolja a t<>rhat<61>s<EFBFBD> hang dek<65>dol<6F>st a h<>ts<74> hangsz<73>r<EFBFBD>kon 15ms-es
k<EFBFBD>sleltet<EFBFBD>ssel.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B delay[=ch1:ch2:...]
K<EFBFBD>slelteti a hangot a hangsz<73>r<EFBFBD>kon <20>gy, hogy a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> csatorn<72>kb<6B>l
j<EFBFBD>v<EFBFBD> hangok egyszerre <20>rjenek a hallgat<61>si poz<6F>ci<63>ba.
Hasznos, ha t<>bb, mint k<>t hangsz<73>r<EFBFBD>d van.
.PD 0
.RSs
.IPs ch1,ch2,...
Az egyes csatorn<72>kon alkalmazand<6E> k<>sleltet<65>s ms-ben
(lebeg<65>pontos sz<73>m 0 <20>s 1000 k<>z<EFBFBD>tt).
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
A sz<73>ks<6B>ges k<>sleltet<65>s a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> csatorn<72>kon a k<>vetkez<65> k<>ppen sz<73>m<EFBFBD>that<61>:
.IP 1. 3
M<EFBFBD>rd meg a t<>vols<6C>got a hangsz<73>r<EFBFBD>khoz m<>terben, a hallgat<61>si poz<6F>ci<63>dhoz
viszony<EFBFBD>tva, megkapva <20>gy az s1-s5 t<>vols<6C>gokat (egy 5.1-es rendszern<72>l).
Nincs <20>rtelme kompenz<6E>lni a m<>lynyom<6F>t (am<61>gy sem fogod hallani a k<>l<EFBFBD>nbs<62>get).
s.IP 2. 3
Vond ki az s1-s5 t<>vols<6C>gokat a maxim<69>lis t<>vols<6C>gb<67>l,
pl.\& s[i] = max(s) - s[i]; i = 1...5.
.IP 3.
Sz<EFBFBD>m<EFBFBD>tsd ki a sz<73>ks<6B>ges k<>sleltet<65>st ms-ben a d[i] = 1000*s[i]/342; i = 1...5 form<72>ban.
.RE
.PD 0
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af delay=10.5:10.5:0:0:7:0 media.avi"
A bal <20>s jobb els<6C>t 10,5ms-sel k<>slelteti, a k<>t h<>ts<74> csatorn<72>t
<EFBFBD>s a m<>lynyom<6F>t 0ms-sel, a k<>z<EFBFBD>ps<70> csatorn<72>t 7 ms-sel.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B export[=mmapped_file[:nsamples]]
Export<EFBFBD>lja a bej<65>v<EFBFBD> jeleket m<>s processzeknek mem<65>ria mappol<6F>ssal (mmap()).
A mappolt ter<65>leteken van egy fejl<6A>c:
.sp 1
.nf
int nch                      /*csatorn<72>k sz<73>ma*/
int size                     /*buffer m<>ret*/
unsigned long long counter   /*A szinkron megtart<72>s<EFBFBD>hoz kell
                               minden <20>j adat export<72>l<EFBFBD>sakor
                               friss<73>l.*/
.fi
.sp 1
A t<>bbi payload, (nem <20>tlapolt) 16 bit-es adat.
.PD 0
.RSs
.IPs <mmapped_file>
f<EFBFBD>jl, amibe az adatokat mappolni kell (alap<61>rtelmezett: ~/.mplayer/\:mplayer-af_export)
.IPs <nsamples>
mint<EFBFBD>k sz<73>ma csatorn<72>nk<6E>nt (alap<61>rtelmezett: 512)
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.IPs "mplayer \-af export=/tmp/mplayer-af_export:1024 media.avi"
1024 mint<6E>t export<72>l csatorn<72>nk<6E>nt a '/tmp/mplayer-af_export' f<>jlba.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B extrastereo[=mul]
(Line<6E>risan) n<>veli a k<>l<EFBFBD>nbs<62>get a bal <20>s jobb csatorna k<>z<EFBFBD>tt,
ami n<>mi "live" hat<61>st k<>lcs<63>n<EFBFBD>z a lej<65>tsz<73>snak.
.PD 0
.RSs
.IPs <mul>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a k<>l<EFBFBD>nbs<62>g egy<67>tthat<61>j<EFBFBD>t (alap<61>rtelmezett: 2.5).
0.0 jelenti a mono hangot (a k<>t csatorna <20>tlaga), 1.0-val a hang
v<EFBFBD>ltozatlan marad, -1.0-val a bal <20>s a jobb csatorna felcser<65>l<EFBFBD>dik.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B volnorm[=met<65>dus:c<>l]
Maximaliz<EFBFBD>lja a hanger<65>t a hang torz<72>t<EFBFBD>sa n<>lk<6C>l.
.PD 0
.RSs
.IPs <met<65>dus>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a haszn<7A>land<6E> met<65>dust.
.RSss
1: Egy mint<6E>t haszn<7A>l a vari<72>ci<63>k finom<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz az el<65>z<EFBFBD> mint<6E>k
szabv<EFBFBD>nyos s<>lyozott k<>z<EFBFBD>p<EFBFBD>rt<72>k<EFBFBD>nek a seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel (alap<61>rtelmezett).
.br
2: T<>bb mint<6E>t haszn<7A>l a vari<72>ci<63>k finom<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz az el<65>z<EFBFBD> mint<6E>k
szabv<EFBFBD>nyos s<>lyozott k<>z<EFBFBD>p<EFBFBD>rt<72>k<EFBFBD>nek a seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
.REss
.IPs <c<>l>
Megadja a c<>l amplitud<75>t a minta t<>pus<75>nak t<>red<65>kek<65>nt (alap<61>rtelmezett: 0.25).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ladspa=f<>jl:c<>mke[:vez<65>rl<72>k...]
Bet<EFBFBD>lti a LADSPA (Linux Audio Developer's Simple Plugin API) plugint.
Ez a sz<73>r<EFBFBD> reentr<74>ns, <20>gy t<>bb LADSPA plugin bet<65>lthet<65> egyszerre.
.PD 0
.RSs
.IPs <f<>jl>
Megadja a LADSPA plugin f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r f<>jlt.
Ha a LADSPA_PATH be van <20>ll<6C>tva, ott keres a megadott f<>jl ut<75>n.
Ha nincs, akkor egy teljes el<65>s<EFBFBD>ri utat is meg kell adnod.
.IPs <c<>mke>
Megadja a sz<73>r<EFBFBD>t a library-n bel<65>l.
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r csak egy sz<73>r<EFBFBD>t tartalmaz, de sok t<>bbet is.
A 'help' be<62>r<EFBFBD>sa ide kilist<73>zza a haszn<7A>lhat<61> sz<73>r<EFBFBD>ket a megadott
f<EFBFBD>ggv<EFBFBD>nyk<EFBFBD>nyvt<EFBFBD>ron bel<65>l, ami sz<73>ks<6B>gtelenn<6E> teszi a 'listplugins'
haszn<EFBFBD>lat<EFBFBD>t a LADSPA SDK-b<>l.
.IPs <vez<65>rl<72>k>
A vez<65>rl<72>k nulla vagy t<>bb lebeg<65>pontos <20>rt<72>kek, amik szab<61>lyozz<7A>k
a bet<65>lt<6C>tt plugin m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s<EFBFBD>t (p<>ld<6C>ul k<>sleltet<65>s, k<>sz<73>b vagy nyeres<65>g).
B<EFBFBD>besz<EFBFBD>d<EFBFBD> m<>dban (\-v az MPlayer parancssor<6F>ban), az <20>sszes el<65>rhet<65>
vez<EFBFBD>rl<EFBFBD> <20>s az <20>rt<72>ke megjelenik.
Ez sz<73>ks<6B>gtelenn<6E> teszi az 'analyseplugin' haszn<7A>lat<61>t a LADSPA SDK-b<>n.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B comp\ \ \ 
T<EFBFBD>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>/kicsomagol<6F> sz<73>r<EFBFBD> a mikrofon bemenethez.
Megel<EFBFBD>zi a mell<6C>khat<61>sokat nagyon hangos hangn<67>l <20>s n<>veli a hanger<65>t
nagyon halk hang eset<65>n.
Ez a sz<73>r<EFBFBD> m<>g nincs tesztelve, lehet, hogy haszn<7A>lhatatlan.
.
.TP
.B gate\ \ \ 
Zaj kapu sz<73>r<EFBFBD>, hasonl<6E> a comp audi<64> sz<73>r<EFBFBD>h<EFBFBD>z.
Ez a sz<73>r<EFBFBD> nem tesztelt, lehet, hogy haszn<7A>lhatatlan.
.
.TP
.B karaoke
Egyszer<EFBFBD> hang elt<6C>vol<6F>t<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD>, mely azt a t<>nyt haszn<7A>lja ki, hogy
a besz<73>dhang <20>ltal<61>ban mono-k<>nt ker<65>l r<>gz<67>t<EFBFBD>sre majd k<>s<EFBFBD>bb lesz
'k<>z<EFBFBD>pre' mixelve az audi<64> folyamban.
<EFBFBD>gyelj r<>, hogy ez a sz<73>r<EFBFBD> val<61>j<EFBFBD>ban mono-v<> alak<61>tja a jeledet.
K<EFBFBD>t csatorn<72>s s<>vokon remek<65>l m<>k<EFBFBD>dik; soha ne pr<70>b<EFBFBD>ld ki m<>son, mint
k<EFBFBD>t csatorn<72>s sztere<72>n.
.
.
.
.SH "VIDE<44> SZ<53>R<EFBFBD>K"
A vide<64> sz<73>r<EFBFBD>k seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel a vide<64> folyamot <20>s annak tulajdons<6E>gait m<>dos<6F>thatod.
A szintaxis:
.
.TP
.B \-vf <sz<73>r<EFBFBD>1[=param<61>ter1:param<61>ter2:...],sz<73>r<EFBFBD>2,...>
Megad egy vide<64> sz<73>r<EFBFBD> l<>ncot.
.
.TP
.B \-vop <...,sz<73>r<EFBFBD>2[=param<61>ter1:param<61>ter2:...],sz<73>r<EFBFBD>1> (IDEJ<45>TM<54>LT)
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a vide<64> sz<73>r<EFBFBD>k list<73>j<EFBFBD>t, amit
.B ford<EFBFBD>tott
sorrendben kell v<>grehajtani.
Elhagytuk a \-vf kedv<64><76>rt.
.PP
T<EFBFBD>bb param<61>ter opcion<6F>lis <20>s elhagy<67>sa eset<65>n az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>ket veszi fel.
Ha explicit el<65> akarod <20>rni az alap<61>rtelmezett param<61>ter haszn<7A>lat<61>t, <20>rj be '-1'-et.
A w:h param<61>terek sz<73>less<73>g x magass<73>g-ot jelentenek pixelben, x:y
x;y poz<6F>ci<63>t jel<65>l a nagyobb k<>p bal fels<6C> sark<72>hoz viszony<6E>tva.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Az el<65>rhet<65> vide<64> sz<73>r<EFBFBD>k list<73>j<EFBFBD>t megkaphatod a \-vf help kapcsol<6F>val.
.sp 1
A vide<64> sz<73>r<EFBFBD>ket list<73>ban kezelj<6C>k.
Van p<>r parancs a sz<73>r<EFBFBD> list<73>k kezel<65>s<EFBFBD>hez.
.
.TP
.B \-vf-add <sz<73>r<EFBFBD>1[,sz<73>r<EFBFBD>2,...]>
A param<61>terk<72>nt megadott sz<73>r<EFBFBD>ket hozz<7A>f<EFBFBD>zi a sz<73>r<EFBFBD> list<73>hoz.
.
.TP
.B \-vf-pre <sz<73>r<EFBFBD>1[,sz<73>r<EFBFBD>2,...]>
A param<61>terk<72>nt megadott sz<73>r<EFBFBD>ket a sz<73>r<EFBFBD> lista el<65> f<>zi.
.
.TP
.B \-vf-del <index1[,index2,...]>
T<EFBFBD>rli az adott index-<2D> sz<73>r<EFBFBD>ket.
Az index sz<73>mok 0-val kezd<7A>dnek, a negat<61>v sz<73>mok a lista v<>g<EFBFBD>t jel<65>lik
(-1 az utols<6C>).
.
.TP
.B \-vf-clr
Teljesen ki<6B>r<EFBFBD>ti a sz<73>r<EFBFBD> list<73>t.
.PP
Azokn<EFBFBD>l a sz<73>r<EFBFBD>kn<6B>l, amik t<>mogatj<74>k ezt, a param<61>tereket a neveikkel is el<65>rheted.
.
.TP
.B \-vf <sz<73>r<EFBFBD>>=help
Ki<EFBFBD>rja a param<61>ter neveket <20>s a param<61>ter <20>rt<72>keket egy megadott
sz<EFBFBD>r<EFBFBD>n<EFBFBD>l.
.
.TP
.B \-vf <sz<73>r<EFBFBD>=neves_param<61>ter1=<3D>rt<72>k1[:neves_param<61>ter2=<3D>rt<72>k2:...]>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a neves param<61>tert az adott <20>rt<72>kre.
Haszn<EFBFBD>ld az on <20>s off vagy yes <20>s no <20>rt<72>keket a flag param<61>terekn<6B>l.
.PP
Az el<65>rhet<65> sz<73>r<EFBFBD>k:
.
.TP
.B crop[=w:h:x:y]
Kiv<EFBFBD>gja a megadott r<>szt <20>s figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja a t<>bbit.
Hasznos a fekete s<>vok elt<6C>vol<6F>t<EFBFBD>sakor a sz<73>lesv<73>szn<7A> filmekn<6B>l.
.PD 0
.RSs
.IPs <w>,<h>
A v<>g<EFBFBD>si sz<73>less<73>g <20>s magass<73>g, alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt az eredeti sz<73>less<73>g <20>s magass<73>g.
.IPs <x>,<y>
A v<>gott k<>p poz<6F>ci<63>ja, alap<61>rtelmezettk<74>nt k<>z<EFBFBD>pen.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B cropdetect[=hat<61>r:kerek<65>t<EFBFBD>s]
Kisz<EFBFBD>m<EFBFBD>tja a sz<73>ks<6B>ges v<>g<EFBFBD>si param<61>tereket <20>s ki<6B>rja a javasolt param<61>tereket
az stdout-ra.
.PD 0
.RSs
.IPs <hat<61>r>
K<EFBFBD>sz<EFBFBD>b, mely opcion<6F>lisan megadhat<61> a semmit<69>l (0) a mindenig (255) (alap<61>rtelmezett: 24).
.br
.IPs <kerek<65>t<EFBFBD>s>
<EFBFBD>rt<EFBFBD>k, mellyel a sz<73>less<73>gnek/\:magass<EFBFBD>gnak oszthat<61>nak kell lennie (alap<61>rtelmezett: 16).
Az offset automatikusan be<62>ll<6C>t<EFBFBD>dik a vide<64> k<>zep<65>re.
Haszn<EFBFBD>lj 2-t csak a p<>ros dimenzi<7A>khoz (4:2:2 vide<64>n<EFBFBD>l sz<73>ks<6B>ges).
16 a legjobb a legt<67>bb vide<64> codec-n<>l.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B rectangle[=w:h:x:y]
Ez a sz<73>r<EFBFBD> az input.conf 'change_rectangle' direkt<6B>v<EFBFBD>j<EFBFBD>nak megfelel<65>je,
melynek k<>t param<61>tere van.
.PD 0
.RSs
.IPs <w>,<h>
sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g <20>s magass<73>g (alap<61>rtelmezett: -1, maxim<69>lisan lehets<74>ges sz<73>less<73>g, ahol a
hat<EFBFBD>rok m<>g l<>that<61>ak.)
.IPs <x>,<y>
bal fels<6C> sarok poz<6F>ci<63>ja (alap<61>rtelmezett: -1, legfels<6C> legbaloldalibb)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B expand[=w:h:x:y:o:a:r]
Felnagy<EFBFBD>tja (nem <20>tm<74>retezi) a film felbont<6E>s<EFBFBD>t a megadott <20>rt<72>kre <20>s a nem <20>tm<74>retezett eredeti
x, y koordin<69>t<EFBFBD>kra teszi.
Feliratok/\:OSD a megl<67>v<EFBFBD> fekete s<>vokba t<>rt<72>n<EFBFBD> igaz<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>lhat<61>.
.RSs
.IPs <w>,<h>
A felnagy<67>tott sz<73>less<73>g,magass<73>g (alap<61>rtelmezett: eredeti sz<73>less<73>g,magass<73>g).
Negat<EFBFBD>v <20>rt<72>kek a w <20>s h hely<6C>n az eredeti m<>rethez viszony<6E>tott eltol<6F>st jelentenek.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IP expand=0:-50:0:0
Egy 50 pixel-es hat<61>rt ad a k<>p alj<6C>hoz.
.RE
.PD 1
.IPs <x>,<y>
az eredeti k<>p poz<6F>ci<63>ja a nagy<67>tott k<>pen (alap<61>rtelmezett: center)
.IPs <o>\ \ 
OSD/\:felirat renderel<65>s
.RSss
0: kikapcsolva (alap<61>rtelmezett)
.br
1: bekapcsolva
.REss
.IPs <a>\ \ 
Felbont<EFBFBD>s helyett egy ar<61>nynak megfelel<65>en nagy<67>t (alap<61>rtelmezett: 0).
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IP expand=800::::4/3
800x600-ra nagy<67>t, hacsak a forr<72>s nem nagyobb felbont<6E>s<EFBFBD>, mert akkor
a 4/3-as ar<61>nynak megfelel<65>en nagy<67>t.
.RE
.PD 1
.IPs <r>\ \
<EFBFBD>gy kerek<65>t, hogy mind a sz<73>less<73>g, mind a magass<73>g <r>-rel oszthat<61>
legyen (alap<61>rtelmezett: 1).
.RE
.
.TP
.B flip (l<>sd m<EFBFBD>g \-flip)
Fejtet<EFBFBD>re <20>ll<6C>tja a k<>pet.
.
.TP
.B mirror\ 
T<EFBFBD>kr<EFBFBD>zi a k<>pet az Y tengelyre.
.
.TP
.B rotate[=<0\-7>]
Elforgatja a k<>pet 90 fokkal <20>s opcion<6F>lisan fejtet<65>re is <20>ll<6C>tja.
A 4\-7 k<>z<EFBFBD>tti <20>rt<72>kekre a forgat<61>s csak akkor t<>rt<72>nik meg, ha a film geometri<72>ja
<EFBFBD>ll<EFBFBD> <20>s nem fekv<6B>.
.RSs
.IPs 0
90 fokkal forgat <20>ramutat<61> j<>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val megegyez<65> ir<69>nyban (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
90 fokkal forgat <20>ramutat<61> j<>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val megegyez<65> ir<69>nyban.
.IPs 2
90 fokkal forgat <20>ramutat<61> j<>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val ellenkez<65> ir<69>nyban.
.IPs 3
90 fokkal forgat <20>ramutat<61> j<>r<EFBFBD>s<EFBFBD>val ellenkez<65> ir<69>nyban <20>s megford<72>t.
.RE
.
.TP
.B scale[=w:h[:interlaced[:chr_drop[:param[:param2[:presize[:noup]]]]]]]
<EFBFBD>tm<EFBFBD>retezi a k<>pet szoftveres m<>retez<65>vel (lass<73>) <20>s v<>grehajt egy YUV<\->RGB
sz<EFBFBD>nt<EFBFBD>r konverzi<7A>t (l<>sd m<>g \-sws).
.RSs
.IPs <w>,<h>
m<EFBFBD>retezett sz<73>less<73>g/\:magass<EFBFBD>g (alap<61>rtelmezett: eredeti sz<73>less<73>g/\:magass<EFBFBD>g)
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ha a \-zoom kapcsol<6F>t is haszn<7A>lod <20>s az alap sz<73>r<EFBFBD>k (bele<6C>rtve a libvo-t) nem k<>pesek
m<EFBFBD>retezni, alap<61>rtelmezett lesz a d_width/\:d_height!
.RSss
 0:   m<>retezett d_width/\:d_height
.br
-1:   eredeti sz<73>less<73>g/\:magass<EFBFBD>g
.br
-2:   Sz<53>m<EFBFBD>tott w/h a m<>sik dimenzi<7A> <20>s az m<>retezett k<>par<61>ny seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
.br
-3:   Sz<53>m<EFBFBD>tott w/h a m<>sik dimenzi<7A> <20>s az eredeti k<>par<61>ny seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
.br
-(n+8): Mint a -n fent, csak a dimenzi<7A>t 16 legk<67>zelebbi t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>re kerek<65>ti.
.REss
.IPs <interlaced>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>tlapolt m<>retez<65>st.
.RSss
0: ki (alap<61>rtelmezett)
.br
1: be
.REss
.IPs <chr_drop>
sz<EFBFBD>ntel<EFBFBD>tetts<EFBFBD>g figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagy<67>sa
.RSss
0: Minden el<65>rhet<65> bej<65>v<EFBFBD> sor haszn<7A>lata a tel<65>tetts<74>ghez.
.br
1: Csak minden 2. bej<65>v<EFBFBD> sor haszn<7A>lata a tel<65>tetts<74>ghez.
.br
2: Csak minden 4. bej<65>v<EFBFBD> sor haszn<7A>lata a tel<65>tetts<74>ghez.
.br
3: Csak minden 8. bej<65>v<EFBFBD> sor haszn<7A>lata a tel<65>tetts<74>ghez.
.REss
.IPs "<param>[:<param2>] (l<>sd m<>g \-sws)"
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t p<>r m<>retez<65>si param<61>tert a \-sws kapcsol<6F>val kiv<69>lasztott m<>retez<65>
t<EFBFBD>pus<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>gg<67>en.
.RSss
\-sws 2 (bicubic):  B (blurring) <20>s C (ringing)
.br
0.00:0.60 alap<61>rtelmezett
.br
0.00:0.75 VirtualDub "prec<65>z bicubic"-je
.br
0.00:0.50 Catmull-Rom spline
.br
0.33:0.33 Mitchell-Netravali spline
.br
1.00:0.00 cubic B-spline
.br
\-sws 7 (gaussian): <20>less<73>g (0 (l<>gy) \- 100 (<28>les))
.br
\-sws 9 (lanczos):  sz<73>r<EFBFBD> hossz (1\-10)
.REss
.IPs <presize>
M<EFBFBD>retez<EFBFBD>s el<65>re be<62>ll<6C>tott m<>retekre.
.RSss
qntsc:   352x240 (NTSC negyed k<>perny<6E>)
.br
qpal:    352x288 (PAL negyed k<>perny<6E>)
.br
ntsc:    720x480 (szabv<62>nyos NTSC)
.br
pal:     720x576 (szabv<62>nyos PAL)
.br
sntsc:   640x480 (square pixel NTSC)
.br
spal:    768x576 (square pixel PAL)
.REss
.IPs <noup>
Letiltja az eredeti m<>retekn<6B>l nagyobbra t<>rt<72>n<EFBFBD> m<>retez<65>st.
.RSss
0: Megengedi a m<>retez<65>st (alap<61>rtelmezett).
.br
1: Letiltja a m<>retez<65>st, ha az egyik dimenzi<7A> <20>tl<74>pi az eredeti <20>rt<72>k<EFBFBD>t.
.br
2: Letiltja a m<>retez<65>st, ha mindk<64>t dimenzi<7A> <20>tl<74>pi az eredeti <20>rt<72>k<EFBFBD>t.
.REss
.RE
.
.TP
.B dsize[=ar<61>ny|w:h:ar<61>ny-m<>d:r]
Megv<EFBFBD>ltoztatja tervezett megjelen<65>t<EFBFBD>si m<>retet/\:ar<EFBFBD>nyt egy tetsz<73>leges helyen
a sz<73>r<EFBFBD> l<>ncban.
Az ar<61>ny megadhat<61> t<>rtk<74>nt (4/3) vagy lebeg<65>pontos sz<73>mk<6D>nt (1.33).
Alternat<EFBFBD>vak<EFBFBD>nt megadhatod a k<>v<EFBFBD>nt k<>p sz<73>less<73>get <20>s magass<73>got.
Figyelj r<>, hogy ez a sz<73>r<EFBFBD> saj<61>t maga
.B nem
v<EFBFBD>gez <20>tm<74>retez<65>st; csak <20>rinti a k<>s<EFBFBD>bbi m<>retez<65>k
(szoftveres vagy hardveres) tev<65>keny<6E>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t a megfelel<65> ar<61>nyra t<>rt<72>n<EFBFBD>
automatikus m<>retez<65>sn<73>l.
.RSs
.IPs <w>,<h>
<EFBFBD>j k<>perny<6E> sz<73>less<73>g <20>s magass<73>g.
Speci<EFBFBD>lis <20>rt<72>keket is felvehet:
.RSss
 0:   eredeti k<>perny<6E> sz<73>less<73>g <20>s magass<73>g
.br
-1:   eredeti vide<64> sz<73>less<73>g\:/magass<73>g (alap<61>rtelmezett)
.br
-2:   A w/h kisz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sa a m<>sik m<>ret <20>s az eredeti k<>perny<6E> ar<61>nyai alapj<70>n.
.br
-3:   A w/h kisz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sa a m<>sik m<>ret <20>s az eredeti vide<64> k<>par<61>nyai alapj<70>n.
.REss
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IP dsize=800:-2
800x600-as felbont<6E>st ad meg egy 4/3-as vagy 800x450-eset egy
16/9 k<>par<61>ny<6E> vide<64>hoz.
.RE
.IPs <ar<61>ny-m<>d>
M<EFBFBD>dos<EFBFBD>tja a sz<73>less<73>get <20>s a magass<73>got az eredeti k<>par<61>nyoknak megfelel<65>en.
.RSss
-1: Eredeti k<>par<61>ny figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagy<67>sa (alap<61>rtelmezett).
.br
 0: A k<>perny<6E> ar<61>nyainak megtart<72>sa <20>gy, hogy a <w> <20>s <h> lesz
a maxim<69>lis felbont<6E>s.
.br
 1: A k<>perny<6E> ar<61>nyainak megtart<72>sa <20>gy, hogy a <w> <20>s <h> lesz
a minim<69>lis felbont<6E>s.
.br
 2: A vide<64> k<>par<61>nyainak megtart<72>sa <20>gy, hogy a <w> <20>s <h> lesz
a maxim<69>lis felbont<6E>s.
.br
 3: A vide<64> k<>par<61>nyainak megtart<72>sa <20>gy, hogy a <w> <20>s <h> lesz
a minim<69>lis felbont<6E>s.
.REss
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IP dsize=800:600:0
Megad egy legfeljebb 800x600-as felbont<6E>st a k<>par<61>ny megtart<72>s<EFBFBD>hoz.
.RE
.PD 1
.IPs <r>
Kerek<EFBFBD>t<EFBFBD>st v<>gez <20>gy, hogy mind a sz<73>less<73>g, mind a magass<73>g oszthat<61>
legyen <r>-rel (alap<61>rtelmezett: 1).
.RE
.
.TP
.B yuy2\ \ \ 
Szoftveres YV12/\:I420/\:422P-b<>l YUY2-be konvert<72>l<EFBFBD>st k<>nyszer<65>t ki.
Hasznos lass<73> YV12, de gyors YUY2 t<>mogat<61>ssal rendelkez<65> vide<64> k<>rty<74>k/\:vez<EFBFBD>rl<EFBFBD>k
eset<EFBFBD>n.
.
.TP
.B yvu9\ \ \ 
Szoftveres YVU9-YV12 sz<73>nt<6E>r konvert<72>l<EFBFBD>st k<>nyszer<65>t ki.
Idej<EFBFBD>tm<EFBFBD>lt a szoftveres m<>retez<65> miatt.
.
.TP
.B yuvcsp\ 
A YUV sz<73>n<EFBFBD>rt<72>keket a CCIR 601 tartom<6F>nyba szor<6F>tja val<61>di konverzi<7A> n<>lk<6C>l.
.
.TP
.B rgb2bgr[=swap]
RGB 24/32 <\-> BGR 24/32 sz<73>nt<6E>r konvert<72>l<EFBFBD>s.
.PD 0
.RSs
.IPs swap\ 
R <-> B cser<65>t is v<>grehajt.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B palette
RGB/BGR 8 \-> 15/16/24/32bpp sz<73>nt<6E>r konverzi<7A> paletta haszn<7A>lattal.
.
.TP
.B format[=fourcc]
Korl<EFBFBD>tozza a sz<73>nteret a k<>vetkez<65> sz<73>r<EFBFBD>nek b<>rmif<69>le konverzi<7A> n<>lk<6C>l.
A scale sz<73>r<EFBFBD>vel egy<67>tt haszn<7A>lva v<>gez val<61>di konverzi<7A>t.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A haszn<7A>lhat<61> form<72>tumok list<73>j<EFBFBD>hoz l<>sd a format=fmt=help kapcsol<6F>t.
.PD 0
.RSs
.IPs <fourcc>
form<EFBFBD>tum n<>v mint pl. rgb15, bgr24, yv12, stb. (alap<61>rtelmezett: yuy2)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B noformat[=fourcc]
Korl<EFBFBD>tozza a sz<73>nteret a k<>vetkez<65> sz<73>r<EFBFBD>nek b<>rmif<69>le konverzi<7A> n<>lk<6C>l.
A format sz<73>r<EFBFBD>vel ellent<6E>tben ez enged<65>lyez b<>rmilyen sz<73>nteret
.B kiv<EFBFBD>ve
a megadottakat.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Az el<65>rhet<65> form<72>tumok list<73>j<EFBFBD>hoz l<>sd a noformat=fmt=help kapcsol<6F>t.
.PD 0
.RSs
.IPs <fourcc>
form<EFBFBD>tum n<>v, mint pl. rgb15, bgr24, yv12, stb. (alap<61>rtelmezett: yv12)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B pp[=sz<73>r<EFBFBD>1[:opci<63>1[:opci<63>2...]]/[-]sz<73>r<EFBFBD>2...] (l<>sd m<EFBFBD>g \-pphelp)
Enged<EFBFBD>lyezi az ut<75>feldolgoz<6F> alsz<73>r<EFBFBD>k megadott l<>ncolat<61>t.
Az alsz<73>r<EFBFBD>ket egy '/' jellel kell elv<6C>lasztani, letiltani pedig egy
megel<EFBFBD>z<EFBFBD> '\-' jellel lehet.
Minden alsz<73>r<EFBFBD> <20>s n<>h<EFBFBD>ny opci<63> is rendelkezik egy r<>vid <20>s egy hossz<73> n<>vvel,
melyek felcser<65>lhet<65>ek egym<79>ssal, pl.\& dr/dering ugyan az.
Az <20>sszes alsz<73>r<EFBFBD>nek vannak k<>z<EFBFBD>s opci<63>i a hat<61>sk<73>r<EFBFBD>k be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz:
.PD 0
.RSs
.IPs a/autoq
Az alsz<73>r<EFBFBD> automatikus kikapcsol<6F>sa, ha a CPU t<>l lass<73>.
.IPs c/chrom
Sz<EFBFBD>ntel<EFBFBD>tett<EFBFBD>sgi sz<73>r<EFBFBD>s v<>grehajt<6A>sa (alap<61>rtelmezett).
.IPs y/nochrom
Csak f<>nyer<65>ss<73>gi sz<73>r<EFBFBD>s v<>grehajt<6A>sa (nincs sz<73>ntel<65>tetts<74>g).
.IPs n/noluma
Csak sz<73>ntel<65>tetts<74>gi sz<73>r<EFBFBD>s v<>grehajt<6A>sa (nincs f<>nyer<65>ss<73>g).
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
\-pphelp megmutatja a haszn<7A>lhat<61> alsz<73>r<EFBFBD>ket.
.sp 1
Az el<65>rhet<65> alsz<73>r<EFBFBD>k
.RE
.RSs
.IPs hb/hdeblock[:k<>l<EFBFBD>nbs<62>g[:laposs<73>g]]
v<EFBFBD>zszintes deblocking sz<73>r<EFBFBD>
.RSss
<k<>l<EFBFBD>nbs<62>g>: K<>l<EFBFBD>nbs<62>gi faktor, ahol a nagyobb <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 32).
.br
<laposs<73>g>: Laposs<73>gi k<>sz<73>b, ahol az alacsony <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 39).
.REss
.IPs vb/vdeblock[:k<>l<EFBFBD>nbs<62>g[:laposs<73>g]]
f<EFBFBD>gg<EFBFBD>leges deblocking sz<73>r<EFBFBD>
.RSss
<k<>l<EFBFBD>nbs<62>g>: K<>l<EFBFBD>nbs<62>gi faktor, ahol a nagyobb <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 32).
.br
<laposs<73>g>: Laposs<73>gi k<>sz<73>b, ahol az alacsony <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 39).
.REss
.IPs ha/hadeblock[:k<>l<EFBFBD>nbs<62>g[:laposs<73>g]]
pontos v<>zszintes deblocking sz<73>r<EFBFBD>
.RSss
<k<>l<EFBFBD>nbs<62>g>: K<>l<EFBFBD>nbs<62>gi faktor, ahol a nagyobb <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 32).
.br
<laposs<73>g>: Laposs<73>gi k<>sz<73>b, ahol az alacsony <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 39).
.REss
.IPs va/vadeblock[:k<>l<EFBFBD>nbs<62>g[:laposs<73>g]]
pontos f<>gg<67>leges deblocking sz<73>r<EFBFBD>
.RSss
<k<>l<EFBFBD>nbs<62>g>: K<>l<EFBFBD>nbs<62>gi faktor, ahol a nagyobb <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 32).
.br
<laposs<73>g>: Laposs<73>gi k<>sz<73>b, ahol az alacsony <20>rt<72>k t<>bb
deblocking-ot jelent (alap<61>rtelmezett: 39).
.REss
.sp 1
A v<>zszintes <20>s a f<>gg<67>leges deblocking sz<73>r<EFBFBD>k megosztj<74>k
egym<EFBFBD>s k<>z<EFBFBD>tt a k<>l<EFBFBD>nbs<62>gi <20>s laposs<73>gi <20>rt<72>keket, ez<65>rt nem
tudsz k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> v<>zszintes <20>s f<>gg<67>leges <20>rt<72>keket be<62>ll<6C>tani.
.sp 1
.IPs h1/x1hdeblock
k<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti v<>zszintes deblocking sz<73>r<EFBFBD>
.IPs v1/x1vdeblock
k<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti f<>gg<67>leges deblocking sz<73>r<EFBFBD>
.IPs dr/dering
deringing sz<73>r<EFBFBD>
.IPs tn/tmpnoise[:k<>sz<73>b1[:k<>sz<73>b2[:k<>sz<73>b3]]]
id<EFBFBD>leges zajcs<63>kkent<6E>
.RSss
<k<>sz<73>b1>: nagyobb -> er<65>sebb sz<73>r<EFBFBD>s
.br
<k<>sz<73>b2>: nagyobb -> er<65>sebb sz<73>r<EFBFBD>s
.br
<k<>sz<73>b3>: nagyobb -> er<65>sebb sz<73>r<EFBFBD>s
.REss
.IPs al/autolevels[:f/fullyrange]
automatikus f<>nyer<65> / kontraszt jav<61>t<EFBFBD>s
.RSss
f/fullyrange: A f<>nyer<65>ss<73>g kiterjeszt<7A>se (0\-255)-ig.
.REss
.IPs lb/linblenddeint
Line<EFBFBD>ris blend deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>, ami deinterlacing-et hajt v<>gre
az adott blokkon, minden soron egy (1 2 1) sz<73>r<EFBFBD>t alkalmazva.
.IPs li/linipoldeint
Line<EFBFBD>ris interpol<6F>ci<63>s deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>, ami deinterlacing-et hajt
v<EFBFBD>gre egy adott blokkon, minden m<>sodik sor line<6E>ris interpol<6F>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val.
.IPs ci/cubicipoldeint
K<EFBFBD>b<EFBFBD>s interpol<6F>ci<63>s deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>, ami deinterlacing-et hajt
v<EFBFBD>gre egy adott blokkon, minden m<>sodik sor k<>b<EFBFBD>s interpol<6F>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val.
.IPs md/mediandeint
K<EFBFBD>z<EFBFBD>p deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>, ami deinterlacing-et hajt v<>gre egy adott
blokkon, minden m<>sodik soron alkalmazott k<>z<EFBFBD>psz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>ssal.
.IPs fd/ffmpegdeint
FFmpeg deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>, ami deinterlacing-et hajt v<>gre egy adott
blokkon, minden soron egy (-1 4 2 4 -1) sz<73>r<EFBFBD>t alkalmazva.
.IPs l5/lowpass5
F<EFBFBD>gg<EFBFBD>legesen alkalmazott FIR alul <20>tereszt<7A> deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>, ami
deinterlacing-ot hajt v<>gre az adott blokkon, minden soron egy
(-1 2 6 2 -1) sz<73>r<EFBFBD>t alkalmazva.
.IPs fq/forceQuant[:kvant<6E>l<EFBFBD>]
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja az input kvant<6E>l<EFBFBD>si t<>bl<62>j<EFBFBD>t a konstans kvant<6E>l<EFBFBD>val,
amit megadsz.
.RSss
<kvant<6E>l<EFBFBD>>: a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt kvant<6E>l<EFBFBD>
.REss
.IPs de/default
alap<EFBFBD>rtelmezett pp sz<73>r<EFBFBD> kombin<69>ci<63> (hb:a,vb:a,dr:a)
.IPs fa/fast
gyors pp sz<73>r<EFBFBD> kombin<69>ci<63> (h1:a,v1:a,dr:a)
.IPs ac\ \ \ 
j<EFBFBD> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> pp sz<73>r<EFBFBD> kombin<69>ci<63> (ha:a:128:7,va:a,dr:a)
.RE
.RS
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "\-vf pp=hb/vb/dr/al"
v<EFBFBD>zszintes <20>s f<>gg<67>leges deblocking, deringing <20>s automatikus
f<EFBFBD>nyer<EFBFBD>/\:kontraszt
.IPs "\-vf pp=de/-al"
alap<EFBFBD>rtelmezett sz<73>r<EFBFBD>k f<>nyer<65>/\:kontraszt korrekci<63> n<>lk<6C>l
.IPs "\-vf pp=default/tmpnoise:1:2:3"
Alap<EFBFBD>rtelmezett sz<73>r<EFBFBD>k bekapcsol<6F>sa & id<69>leges zajcs<63>kkent<6E>.
.IPs "\-vf pp=hb:y/vb:a"
V<EFBFBD>zszintes deblocking csak a f<>nyer<65>ss<73>gen, a f<>gg<67>leges deblocking-ot
pedig ki vagy bekapcsolja automatikusan, a CPU id<69>t<EFBFBD>l f<>gg<67>en.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B spp[=min<69>s<EFBFBD>g[:qp[:m<>d]]]
Egyszer<EFBFBD> ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>, ami bet<65>m<EFBFBD>r<EFBFBD>ti <20>s kicsomagolja a k<>pet
sz<EFBFBD>mos (vagy \- 6. min<69>s<EFBFBD>gi szint eset<65>n \- minden)
v<EFBFBD>ltoztat<EFBFBD>sn<EFBFBD>l <20>s <20>tlagolja az eredm<64>nyeket.
.RSs
.IPs <min<69>s<EFBFBD>g>
0\-6 (alap<61>rtelmezett: 3)
.IPs <qp>\ 
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si param<61>ter k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se (alap<61>rtelmezett: 0, a vide<64> QP-j<>t haszn<7A>lja).
.IPs <m<>d>
0: er<65>s korl<72>t (alap<61>rtelmezett)
.br
1: gyenge korl<72>t (jobb deringing, de hom<6F>lyosabb)
.br
4: mint a 0, de a B-kock<63>k QP-j<>t is haszn<7A>lja (vibr<62>l<EFBFBD>st okozhat)
.br
5: mint az 1, de a B-kock<63>k QP-j<>t is haszn<7A>lja (vibr<62>l<EFBFBD>st okozhat)
.RE
.
.TP
.B uspp[=min<69>s<EFBFBD>g[:qp]]
Ultra egyszer<65> & lass<73> ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>, ami t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>ti <20>s kibontja a
k<EFBFBD>pet t<>bb (vagy \- 8-as min<69>s<EFBFBD>gi szint eset<65>n \- az <20>sszes)
l<EFBFBD>p<EFBFBD>sben <20>s <20>tlagolja az eredm<64>nyeket.
Annyiban k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik az spp-t<>l, hogy az uspp minden esetben a lavc-mpeg4-gyel
v<EFBFBD>gzi a k<>dol<6F>st & dek<65>dol<6F>st, m<>g az spp egy MJPEG-hez hasonl<6E>
egyszer<EFBFBD>s<EFBFBD>tett csak intra 8x8 DCT-t haszn<7A>l.
.RSs
.IPs <min<69>s<EFBFBD>g>
0\-8 (alap<61>rtelmezett: 3)
.IPs <qp>\ 
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si param<61>ter k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se (alap<61>rtelmezett: 0, a vide<64> QP-j<>nek haszn<7A>lata).
.RE
.
.TP
.B fspp[=min<69>s<EFBFBD>g[:qp[:er<65>ss<73>g[:bframes]]]]
az egyszer<65> ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD> gyorsabb v<>ltozata
.RSs
.IPs <min<69>s<EFBFBD>g>
4\-5 (azonos az spp-vel; alap<61>rtelmezett: 4)
.IPs <qp>\ 
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si param<61>terek k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se (alap<61>rtelmezett: 0, a vide<64> QP-j<>t haszn<7A>lja).
.IPs <-15\-32>
Sz<EFBFBD>r<EFBFBD> er<65>ss<73>ge, az alacsonyabb <20>rt<72>k nagyobb r<>szletess<73>get jelent, de t<>bb mell<6C>khat<61>st is,
m<EFBFBD>g a nagy <20>rt<72>k sim<69>bb<62> teszi a k<>pet, de hom<6F>lyosabb<62> is (alap<61>rtelmezett:
0 \- PSNR optim<69>lis).
.IPs <bframes>
0: ne haszn<7A>lja a B-kock<63>k QP-j<>t (alap<61>rtelmezett)
.br
1: haszn<7A>lja a B-kock<63>k QP-j<>t is (vibr<62>l<EFBFBD>st okozhat)
.RE
.
.TP
.B pp7[=qp[:m<>d]]
Az spp sz<73>r<EFBFBD> veri<72>nsa, hasonl<6E> az spp=6-hoz 7 pontos DCT-vel,
ahol csak a k<>z<EFBFBD>ps<70> minta lesz haszn<7A>lva az IDCT ut<75>n.
.RSs
.IPs <qp>
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si param<61>ter k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se (alap<61>rtelmezett: 0, vide<64> QP haszn<7A>lata).
.IPs <m<>d>
0: er<65>s k<>sz<73>b
.br
1: gyenge k<>sz<73>b (jobb deringing, de foltosabb)
.br
2: k<>zepes k<>sz<73>b (alap<61>rtelmezett, j<> ered<65>nyt ad)
.RE
.
.TP
.B qp=egyenlet
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si param<61>ter (QP) v<>ltoztat<61> sz<73>r<EFBFBD>
.RSs
.IPs <egyenlet>
valamilyen egyenlet, pl. "2+2*sin(PI*qp)"
.RE
.
.TP
.B test\ \ \ 
K<EFBFBD>l<EFBFBD>nb<EFBFBD>z<EFBFBD> teszt mint<6E>k gener<65>l<EFBFBD>sa.
.
.TP
.B rgbtest
Egy RGB teszt mint<6E>t gener<65>l, hasznos az RGB vs. BGR hib<69>k megtal<61>l<EFBFBD>s<EFBFBD>ban.
Egy v<>r<EFBFBD>s, z<>ld <20>s k<>k cs<63>kot kell l<>tnod fentr<74>l lefel<65>.
.
.TP
.B lavc[=min<69>s<EFBFBD>g:fps]
Gyors szoftveres YV12-MPEG-1 konverzi<7A> libavcodec-kel DVB/\:DXR3-hoz.
Gyorsabb <20>s jobb min<69>s<EFBFBD>get ad, mint a \-vf fame.
.RSs
.IPs <min<69>s<EFBFBD>g>
.RSss
1\-31: fix qscale
.br
32\-:  fix bitr<74>ta kbit-ben
.REss
.IPs <fps>
kimeneti fps k<>nyszer<65>t<EFBFBD>se (lebeg<65>pontos <20>rt<72>k) (alap<61>rtelmezett: 0, automatikus
detekt<EFBFBD>l<EFBFBD>s a magass<73>g alapj<70>n)
.RE
.
.TP
.B fame\ \ \ 
Gyors szoftveres YV12-MPEG-1 konverzi<7A> libfame-mel DVB/\:DXR3-hoz.
.
.TP
.B dvbscale[=ar<61>ny]
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a DVB k<>rty<74>khoz az optim<69>lis m<>retez<65>st, hardveres x tengely menti <20>s
az ebb<62>l szoftveresen sz<73>m<EFBFBD>tott y tengely menti m<>retez<65>ssel az ar<61>ny megtart<72>s<EFBFBD>hoz.
Csak az expand-dal <20>s a scale-lel egy<67>tt hasznos.
.RSs
.IPs <ar<61>ny>
Ar<EFBFBD>ny megad<61>sa, sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>si k<>plete DVB_HEIGHT*ASPECTRATIO (alap<61>rtelmezett:
576*4/3=768), <20>ll<6C>tsd be 576*(16/9)=1024-re a 16:9-es TV-hez.
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "\-vf dvbscale,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1,lavc"
FIXME: le<6C>rni mit is csin<69>l ez.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B noise[=luma[u][t|a][h][p]:chroma[u][t|a][h][p]]
Zaj hozz<7A>ad<61>sa.
.PD 0
.RSs
.IPs <0\-100>
luma zaj
.IPs <0\-100>
chroma zaj
.IPs u
egyenletes zaj (k<>l<EFBFBD>nben gauss zaj)
.IPs t
ideiglenes zaj (a zaj minta v<>ltozik a k<>pkock<63>k k<>z<EFBFBD>tt)
.IPs a
<EFBFBD>tlagolt ideiglenes zaj (sim<69>bb, de sokkal lassabb)
.IPs h
j<EFBFBD> min<69>s<EFBFBD>g (kicsit jobban n<>z ki, kicsit lassabb)
.IPs p
v<EFBFBD>letlen zajok <20>sszekever<65>se egy (f<>lig) szab<61>lyos mint<6E>val
.RE
.PD 1
.
.TP
.B denoise3d[=luma:chroma:id<69>]
Ez a sz<73>r<EFBFBD> cs<63>kkenti a k<>p zaj<61>t, sim<69>bb k<>peket <20>ll<6C>t el<65> <20>s a
mozdulatlan k<>pekb<6B>l t<>nyleg mozdulatlanokat csin<69>l (Ez n<>veli a
t<EFBFBD>m<EFBFBD>r<EFBFBD>thet<EFBFBD>s<EFBFBD>get.).
.PD 0
.RSs
.IPs <luma>
t<EFBFBD>rbeli luma er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>s (alap<61>rtelmezett: 4)
.IPs <chroma>
t<EFBFBD>rbeli chroma er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>s (alap<61>rtelmezett: 3)
.IPs <time>
ideiglenes er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>s (alap<61>rtelmezett: 6)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B hqdn3d[=luma:chroma:id<69>]
A denoise3d sz<73>r<EFBFBD> nagy prec<65>zit<69>s<EFBFBD>/\:min<EFBFBD>s<EFBFBD>g<EFBFBD> v<>ltozata.
A param<61>terek <20>s a haszn<7A>lat ugyan olyan.
.
.TP
.B eq[=f<>nyer<65>ss<73>g:kontraszt] (IDEJ<45>TM<54>LT)
Szoftveres equalizer interakt<6B>v vez<65>rl<72>vel, majdnem mint egy hardveres
equalizer, olyan k<>rty<74>khoz/\:vez<EFBFBD>rl<EFBFBD>kh<EFBFBD>z, amik nem t<>mogatj<74>k a f<>nyer<65> <20>s
a kontraszt hardveres vez<65>rl<72>s<EFBFBD>t.
Hasznos lehet MEncoderrel is, ak<61>r a rosszul felvett filmek jav<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l,
ak<EFBFBD>r a kontraszt csek<65>ly cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>hez az alacsony bitr<74>ta miatti
mell<EFBFBD>khat<EFBFBD>sok elrejt<6A>s<EFBFBD>hez.
.PD 0
.RSs
.IPs <-100\-100>
kezdeti f<>nyer<65>ss<73>g
.IPs <-100\-100>
kezdeti kontraszt
.RE
.PD 1
.
.TP
.B eq2[=gamma:kontraszt:f<>nyer<65>:tel<65>tett<74>g:rg:gg:bg:s<>ly]
Alternat<EFBFBD>v szoftveres equalizer, ami lookup t<>bl<62>kat haszn<7A>l (nagyon
lass<EFBFBD>), mely tud gamma korrekci<63>t az egyszer<65> f<>nyer<65> <20>s kontraszt
m<EFBFBD>dos<EFBFBD>t<EFBFBD>son k<>v<EFBFBD>l.
Figylj r<>, hogy ugyan azt az MMX optimaliz<69>lt k<>dot haszn<7A>lja,
mint a \-vf eq ha minden gamma <20>rt<72>k 1.0.
A param<61>terek lebeg<65>pontos <20>rt<72>kk<6B>nt vannak megadva.
.PD 0
.RSs
.IPs <0.1\-10>
kezdeti gamma <20>rt<72>k (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.IPs <-2\-2>
kezdeti kontraszt, ahol a negat<61>v <20>rt<72>kek negat<61>v k<>pet
eredm<EFBFBD>nyeznek (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.IPs <-1\-1>
kezdeti f<>nyer<65> (alap<61>rtelmezett: 0.0)
.IPs <0\-3>
kezdeti tel<65>tetts<74>g (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.IPs <0.1\-10>
gamma <20>rt<72>k a v<>r<EFBFBD>s komponenshez (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.IPs <0.1\-10>
gamma <20>rt<72>k a z<>ld komponenshez (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.IPs <0.1\-10>
gamma <20>rt<72>k a k<>k komponenshez (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.IPs <0\-1>
Egy s<>ly param<61>ter, ami a magas gamma <20>rt<72>k cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>re haszn<7A>lhat<61> a
k<EFBFBD>pek vil<69>gos ter<65>letein, pl.\& a t<>ler<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>s elker<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>re <20>s a tiszta
feh<EFBFBD>r megtart<72>s<EFBFBD>ra.
A 0.0 <20>rt<72>k a gamma korrekci<63>t teljesen kikapcsolja, m<>g az 1.0 <20>rt<72>kn<6B>l
teljes er<65>ss<73>g<EFBFBD>vel m<>k<EFBFBD>dik (alap<61>rtelmezett: 1.0).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B hue[=sz<73>n<EFBFBD>rnyalat:tel<65>tetts<74>g]
Szoftveres equalizer interakt<6B>v vez<65>rl<72>kkel, majdnem mint egy hardveres
equalizer, olyan k<>rty<74>khoz/\:vez<EFBFBD>rl<EFBFBD>kh<EFBFBD>z, amik nem t<>mogatj<74>k a sz<73>n<EFBFBD>rnyalat
<EFBFBD>s a tel<65>tetts<74>g hardveres vez<65>rl<72>s<EFBFBD>t.
.PD 0
.RSs
.IPs <-180\-180>
kezdeti sz<73>n<EFBFBD>rnyalat (alap<61>rtelmezett: 0.0)
.IPs <-100\-100>
kezdeti tel<65>tetts<74>g, ahol a negat<61>v <20>rt<72>kek
negat<EFBFBD>v sz<73>ntel<65>tetts<74>get eredm<64>nyeznek (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B halfpack[=f]
A s<>kbeli YUV 4:2:0-b<>l f<>l-magass<73>g<EFBFBD> csomagolt 4:2:2-be konvert<72>l, a luma-t
lemint<EFBFBD>zza de megtartja a chroma mint<6E>kat.
Hasznos a kis felbont<6E>s<EFBFBD> k<>perny<6E>k<EFBFBD>n t<>rt<72>n<EFBFBD> megjelen<65>t<EFBFBD>skor, amikor a hardveres
lemint<EFBFBD>z<EFBFBD>s gyenge min<69>s<EFBFBD>get ad vagy nem haszn<7A>lhat<61>.
Haszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD> mint primit<69>v csak luma deinterlacer nagyon alacsony CPU haszn<7A>lattal.
.PD 0
.RSs
.IPs <f>\ \ 
Alap<EFBFBD>rtelmez<EFBFBD>sben a halfpack a lemint<6E>z<EFBFBD>sn<73>l sorp<72>rokat <20>tlagol.
B<EFBFBD>rmilyen 0-t<>l <20>s 1-t<>l k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> <20>rt<72>k az alap<61>rtelmezett (<28>tlagol<6F>)
m<EFBFBD>k<EFBFBD>d<EFBFBD>st v<>ltja ki.
.RSss
0: Csak a p<>ros sorokat haszn<7A>lja a lemint<6E>z<EFBFBD>sn<73>l.
.br
1: Csak a p<>ratlan sorokat haszn<7A>lja a lemint<6E>z<EFBFBD>sn<73>l.
.REss
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ilpack[=m<>d]
Ha az <20>tlapolt vide<64>t YUV 4:2:0 form<72>tumban t<>rolj<6C>k, a chroma
<EFBFBD>tlapol<EFBFBD>s nem lesz megfelel<65> a chroma csatorn<72>k f<>gg<67>leges lemint<6E>z<EFBFBD>sa miatt.
Ez a sz<73>r<EFBFBD> <20>sszecsomagolja a s<>kbeli 4:2:0 adatokat YUY2 (4:2:2) form<72>tumba,
a chroma sorokat a megfelel<65> hely<6C>kre t<>ve, <20>gy b<>rmilyen adott
scanline-ban, a luma <20>s a chroma adatok ugyanabb<62>l a mez<65>b<EFBFBD>l sz<73>rmaznak.
.PD 0
.RSs
.IPs <m<>d>
Mint<EFBFBD>z<EFBFBD>si m<>d kiv<69>laszt<7A>sa.
.RSss
0: legk<67>zelebbi szomsz<73>d mint<6E>z<EFBFBD>s, gyors, de hib<69>s
.br
1: line<6E>ris interpol<6F>ci<63> (alap<61>rtelmezett)
.REss
.RE
.PD 1
.
.TP
.B harddup
Csak a MEncoder-rel haszn<7A>lhat<61>.
Ha a harddup-ot haszn<7A>lod k<>dol<6F>sn<73>l, duplik<69>lt k<>pkock<63>kat fog belek<65>dolni
a kimenetbe.
Ez valamivel t<>bb helyet ig<69>nyel, de sz<73>ks<6B>ges az MPEG kimenethez
vagy ha k<>dol<6F>s ut<75>n demux-<2D>l<EFBFBD>st vagy remux-<2D>l<EFBFBD>st tervezel.
A sz<73>r<EFBFBD> l<>nc v<>g<EFBFBD>n vagy ahhoz k<>zel kell elhelyezni, hacsak nincs j<> indokod
ennek ellenkez<65>j<EFBFBD>re.
.
.TP
.B softskip
Csak a MEncoder-rel haszn<7A>lhat<61>.
A softskip a k<>pkocka kihagy<67>s (eldob<6F>s) l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>t a sz<73>r<EFBFBD> l<>nc elej<65>r<EFBFBD>l egy
tetsz<EFBFBD>leges pontra halasztja a sz<73>r<EFBFBD> l<>ncban.
<EFBFBD>gy az olyan sz<73>r<EFBFBD>k, melyek m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s<EFBFBD>hez az <20>sszes k<>pkocka kell (inverz
telecine, ideiglenes zajcs<63>kkent<6E>s, stb.) hib<69>tlanul fognak m<>k<EFBFBD>dni.
Azon sz<73>r<EFBFBD>k ut<75>n kell elhelyezni, melyeknek az <20>sszes k<>pkock<63>ra sz<73>ks<6B>g<EFBFBD>k
van <20>s az <20>sszes CPU ig<69>nyes sz<73>r<EFBFBD> el<65> kell tenni.
.
.TP
.B decimate[=max:hi:lo:frac]
Eldobja azokat a k<>pkock<63>kat, melyek nem k<>l<EFBFBD>nb<6E>znek nagyon az el<65>z<EFBFBD>t<EFBFBD>l,
a framer<65>ta cs<63>kkent<6E>se <20>rdek<65>ben.
F<EFBFBD> c<>lja ennek a sz<73>r<EFBFBD>nek a nagyon alacsony bitr<74>t<EFBFBD>s k<>dol<6F>sok (pl.\&
stream-el<65>s dialup modem-en), de elm<6C>letben j<> a hib<69>s inverz-telecine-en
<EFBFBD>teresztett filmek kijav<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz is.
.PD 0
.RSs
.IPs <max>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az egym<79>s ut<75>ni k<>pkock<63>k maxim<69>lis sz<73>m<EFBFBD>t, amit el lehet
dobni (ha pozit<69>v), vagy a minim<69>lis id<69>k<EFBFBD>z az eldobott k<>pkock<63>k
k<EFBFBD>z<EFBFBD>tt (ha negat<61>v).
.IPs <hi>,<lo>,<frac>
Egy k<>pkocka akkor lesz kijel<65>lve eldob<6F>sra, ha minden 8x8-as ter<65>lete
jobban k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik, mint a <hi> <20>s nem t<>bb, mint <frac> r<>sze (1
jelenti a teljes k<>pet) k<>l<EFBFBD>nb<6E>zik a <lo> <20>rt<72>kn<6B>l jobban.
A <hi> <20>s <lo> <20>rt<72>kei a 8x8 pixel blokkokra vonatkoznak <20>s az aktu<74>lis
pixel <20>rt<72>k k<>l<EFBFBD>nbs<62>geket jel<65>lik, <20>gy a 64-es hat<61>r<EFBFBD>rt<72>k 1 egys<79>gnyi
elt<EFBFBD>r<EFBFBD>st jelent minden egyes pixelen vagy ugyanezt a k<>l<EFBFBD>nbs<62>get a
blokkban egyenletlen<65>l elhelyezkedve.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dint[=<3D>rzet:szint]
A drop-deinterlace (dint) sz<73>r<EFBFBD> detekt<6B>lja <20>s eldobja az <20>tlapolt vide<64>
kock<EFBFBD>kb<EFBFBD>l az els<6C>t.
.PD 0
.RSs
.IPs <0.0\-1.0>
relat<EFBFBD>v k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD>s<EFBFBD>g a szomsz<73>dos pixelek k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 0.1)
.IPs <0.0\-1.0>
A k<>p mekkora r<>sz<73>t kell <20>tlapoltk<74>nt detekt<6B>lni a k<>pkocka eldob<6F>s<EFBFBD>hoz
(alap<61>rtelmezett: 0.15).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B lavcdeint (IDEJ<45>TM<54>LT)
Az FFmpeg deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>je, ugyan az, mint a \-vf pp=fd
.
.TP
.B kerndeint[=thresh[:map[:order[:sharp[:twoway]]]]]
Donald Graft adapt<70>v kernel deinterlacer-e.
Deinterling-ot hajt v<>gre a vide<64> egyes r<>szein, ha a be<62>ll<6C>tott k<>sz<73>b<EFBFBD>t <20>tl<74>pi.
.PD 0
.RSs
.IPs <0\-255>
k<EFBFBD>sz<EFBFBD>b (alap<61>rtelmezett: 10)
.IPs <map>
.RSss
0: A k<>sz<73>b<EFBFBD>t meghalad<61> pixelek figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagy<67>sa (alap<61>rtelmezett).
.br
1: A k<>sz<73>b<EFBFBD>t meghalad<61> pixelek feh<65>rre fest<73>se.
.REss
.IPs <order>
.RSss
0: Egyed<65>l hagyja a mez<65>ket (alap<61>rtelmezett).
.br
1: Megcser<65>li a mez<65>ket.
.REss
.IPs <sharp>
.RSss
0: A tov<6F>bbi <20>les<65>t<EFBFBD>s kikapcsol<6F>sa (alap<61>rtelmezett).
.br
1: A tov<6F>bbi <20>les<65>t<EFBFBD>s bekapcsol<6F>sa.
.REss
.IPs <twoway>
.RSss
0: Kikapcsolja a k<>tutas <20>les<65>t<EFBFBD>st (alap<61>rtelmezett).
.br
1: Bekapcsolja a k<>tutas <20>les<65>t<EFBFBD>st.
.REss
.RE
.PD 1
.
.TP
.B unsharp[=l|cWxH:mennyis<69>g[:l|cWxH:mennyis<69>g]]
hom<EFBFBD>lyos<EFBFBD>t<EFBFBD> maszk / gauss elmos<6F>s
.RSs
.IPs l\ \ \ \ 
Az effektus <20>rv<72>nyes<65>t<EFBFBD>se a luma komponensen.
.IPs c\ \ \ \ 
Az effektus <20>rv<72>nyes<65>t<EFBFBD>se a chroma komponensen.
.IPs <width>x<height>
a m<>trix sz<73>less<73>ge <20>s magass<73>ga, p<>ratlan sz<73>m<EFBFBD> mintk<74>t ir<69>nyban
(min = 3x3, max = 13x11 vagy 11x13, <20>ltal<61>ban 3x3 <20>s 7x7 k<>z<EFBFBD>tt valami)
.IPs mennyis<EFBFBD>g
A k<>phez hozz<7A>adott <20>less<73>g/\:elmos<EFBFBD>s relat<61>v <20>rt<72>ke
(az <20>sszer<65> <20>rt<72>ke -1.5\-1.5).
.RSss
<0: elmos<6F>s
.br
>0: <20>les<65>t<EFBFBD>s
.REss
.RE
.
.TP
.B swapuv\ 
U & V s<>k felcser<65>l<EFBFBD>se.
.
.TP
.B il[=d|i][s][:[d|i][s]]
Sorok (de)interleave-ol<6F>sa.
Ezen sz<73>r<EFBFBD> c<>lja, hogy az <20>tlapolt k<>peket deinterlacing n<>lk<6C>l is fel
lehessen dolgozni.
Sz<EFBFBD>rheted az <20>tlapolt DVD-det <20>s lej<65>tszhatod TV-n az interlacing elront<6E>sa
n<EFBFBD>lk<EFBFBD>l.
Deinterlacing k<>zben (az ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>vel) az <20>tlapol<6F>s v<>glegesen
elt<EFBFBD>nik (sim<69>t<EFBFBD>ssal, <20>tlagol<6F>ssal, stb.), a deinterleaving felosztja a keretet
2 mez<65>re (<28>gy nevezett f<>lk<6C>pekre), <20>gy f<>ggetlen<65>l fel tudod dolgozni
(sz<73>rni) majd <20>jra interleave-elni <20>ket.
.PD 0
.RSs
.IPs d
deinterleave (egyiket a m<>sik ut<75>n)
.IPs i
interleave
.IPs s
mez<EFBFBD>k felcser<65>l<EFBFBD>se (felcser<65>li a p<>ros & p<>ratlan sorokat)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B fil[=i|d]
Sorok (de)interleave-ol<6F>sa.
Ez a sz<73>r<EFBFBD> nagyon hasonl<6E> az il sz<73>r<EFBFBD>h<EFBFBD>z, de sokkal gyorsabb, a nagy h<>tr<74>nya,
hogy nem mindig m<>k<EFBFBD>dik.
K<EFBFBD>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen m<>s sz<73>r<EFBFBD>kkel kombin<69>lva v<>letlenszer<65>en elrontott k<>pet produk<75>l,
<EFBFBD>gy <20>r<EFBFBD>lj neki, ha m<>k<EFBFBD>dik <20>s ne panaszkodj, ha nem megy a te sz<73>r<EFBFBD>kombin<69>ci<63>ddal.
.PD 0
.RSs
.IPs d
Mez<EFBFBD>k deinterleave-je, egym<79>s mell<6C> helyezve <20>ket.
.IPs i
Mez<EFBFBD>k <20>jb<6A>li interleave-je (a fil=d <20>rv<72>nytelen<65>t<EFBFBD>se).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B field[=n]
Kicsomagol egy egyed<65>li mez<65>t egy <20>tlapolt k<>pb<70>l stride aritmetik<69>val
a CPU id<69> elveszteget<65>s<EFBFBD>nek megel<65>z<EFBFBD>s<EFBFBD>re.
Az n opcion<6F>lis argumentum megadja, hogy a p<>ros vagy p<>ratlan
mez<EFBFBD>t kell-e kicsomagolni (att<74>l f<>gg<67>en, hogy n p<>ros vagy p<>ratlan).
.
.TP
.B detc[=valt1=<3D>rt<72>k1:valt2=<3D>rt<72>k2:...]
Megpr<EFBFBD>b<EFBFBD>lja visszaford<72>tani a 'telecine' elj<6C>r<EFBFBD>st, hogy visszakapj
egy tiszta, nem <20>tlapolt folyamot a film framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>val.
Ez volt az els<6C> <20>s legpromit<69>vebb inverz telecine sz<73>r<EFBFBD>, mely
beker<EFBFBD>lt az MPlayer/\:MEncoder-be.
<EFBFBD>gy m<>k<EFBFBD>dik, hogy csatlakozik a telecine 3:2-es mint<6E>j<EFBFBD>hoz <20>s k<>veti,
am<EFBFBD>g csak lehets<74>ges.
Emiatt a t<>k<EFBFBD>letesen telecine-lt anyagokhoz megfelel<65>, ak<61>r m<>g egy
elfogadhat<EFBFBD> szint<6E> zaj mellett is, de sikertelen komplex, telecine ut<75>ni
szerkeszt<EFBFBD>sek eset<65>n.
Ezen sz<73>r<EFBFBD> fejleszt<7A>se m<>r nem zajlik, mivel az ivtc, pullup <20>s
filmdint jobbak a legt<67>bb esetben.
A k<>vetkez<65> argumentumokkal (l<>sd a szintaktik<69>t feljebb) a detc m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>se
befoly<EFBFBD>solhat<EFBFBD>:
.RSs
.IPs <dr>\ 
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a k<>pkocka eldob<6F>s m<>dj<64>t.
.RSss
0: Ne dobjon el k<>pkock<63>t a fix kimeneti framer<65>ta megtart<72>s<EFBFBD>hoz (alap<61>rtelmezett).
.br
1: Mindig dobjon el egy k<>pkock<63>t, ha nem volt eldob<6F>s vagy a telecine
<EFBFBD>sszevonta a legut<75>bbi 5 k<>pkock<63>t.
.br
2: Mindig tartsa meg az 5:4-es bemenetet a kimeneti k<>p ar<61>nyban.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A MEncoder-rel haszn<7A>ld az 1-es vagy 2-es m<>dot.
.REss
.IPs <am>\ 
Anal<EFBFBD>zis m<>d.
.RSss
0: Fix minta, megadott <fr> kezdeti k<>psz<73>mmal.
.br
1: agressz<73>v keres<65>s a telecine minta ut<75>n (alap<61>rtelmezett)
.REss
.IPs <fr>\ 
A sorban kezd<7A> k<>pkocka be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
0\-2 a tiszta progressz<73>v kock<63>k; 3 <20>s 4 a k<>t <20>tlapolt kocka.
Az alap<61>rtelmezett -1 azt jelenti, hogy 'nincs telecine sorrendben'.
Az itt megadott sz<73>m a film kezdete el<65>tti elk<6C>pzelt kocka t<>pusa.
.IPs "<t0>, <t1>, <t2>, <t3>"
Az egyes m<>dokban haszn<7A>land<6E> k<>sz<73>b<EFBFBD>rt<72>kek.
.RE
.
.TP
.B ivtc[=1]
K<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti 'hontalan' inverse telecine sz<73>r<EFBFBD>.
A detc sz<73>r<EFBFBD>vel ellent<6E>tben az ivtc nem k<>t<EFBFBD>dik a mint<6E>khoz,
hanem f<>ggetlen d<>nt<6E>seket hoz minden k<>pkock<63>n<EFBFBD>l.
Ez sokkal jobb eredm<64>nyt ad az olyan anyagokn<6B>l, amelyek komoly
szerkeszt<EFBFBD>sen estek <20>t a telecine ut<75>n, de az eredm<64>ny nem olyan
eln<EFBFBD>z<EFBFBD> a zajjal szemben, p<>ld<6C>ul lementett TV ad<61>s eset<65>n.
Az opcion<6F>lis param<61>ter (ivtc=1) megfelel a detc sz<73>r<EFBFBD> dr=1
opci<EFBFBD>j<EFBFBD>nak <20>s csak a MEncoder-rel haszn<7A>lhat<61> az MPlayerrel nem.
Mint a detc-vel, itt is meg kell adnod a megfelel<65> kimeneti
framer<EFBFBD>t<EFBFBD>t (\-ofps 24000/1001) a MEncoder haszn<7A>latakor.
Az ivtc tov<6F>bbi fejlesz<73>se meg<65>llt, mivel a pullup <20>s a filmdint
sz<EFBFBD>r<EFBFBD>k sokkal megfelel<65>bbeknek t<>nnek.
.
.TP
.B pullup[=jl:jr:jt:jb:sb:mp]
Harmadik gener<65>ci<63>s ford<72>tott pulldown (inverz telecine) sz<73>r<EFBFBD>,
mely k<>pes kezelni a kevert hard-telecine-s, 24000/1001 fps-es
progressz<EFBFBD>v <20>s 30000/1001 fps-es progressz<73>v tartalmat.
A pullup sz<73>r<EFBFBD> sokkal robosztusabbra lett tervezve, mint a detc vagy
az ivtc, az elk<6C>vetkez<65> k<>rnyezet el<65>nyeit kihaszn<7A>lva a d<>nt<6E>sekn<6B>l.
Mint az ivtc, a pullup is <20>llapotmentes abban az <20>rtelemben, hogy nem
k<EFBFBD>t<EFBFBD>dik a mint<6E>k k<>vet<65>s<EFBFBD>hez, ehelyett a k<>vetkez<65> mez<65>ket vizsg<73>lja
az <20>sszeilleszt<7A>sek azonos<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz <20>s a progressz<73>v k<>pkock<63>k
fel<EFBFBD>p<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez. M<>g feljeszt<7A>s alatt <20>ll, de nagyon haszn<7A>lhat<61>nak
t<EFBFBD>nik. A jl, jr, jt <20>s jb opci<63>k a "szem<65>t" m<>rt<72>k<EFBFBD>t, amit figyelmen
k<EFBFBD>v<EFBFBD>l kell hagyni a k<>p bal, jobb, fels<6C> <20>s als<6C> r<>sz<73>n.
A bal/\:jobb egys<79>g 8 pixel-es, a fels<6C>/\:als<EFBFBD> egys<79>g 2 soros.
Az alap<61>rtelmezett 8 pixel minden oldalon.
Az sb (strict breaks) opci<63> 1-re <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa cs<63>kkenti annak az es<65>ly<6C>t,
hogy a pullup v<>letlen<65>l hib<69>s p<>ros<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD> k<>pkock<63>t gener<65>ljon, de a
gyors mozg<7A>s<EFBFBD> jelenetekn<6B>l t<>lzott m<>rt<72>k<EFBFBD> k<>pkocka eldob<6F>st is
eredm<EFBFBD>nyezhet.
Ford<EFBFBD>tott helyzetben, -1-re <20>ll<6C>tva a pullup sokkal k<>nnyebben
p<EFBFBD>ros<EFBFBD>tja a mez<65>ket.
Ez seg<65>ti a vide<64> ut<75>feldolgoz<6F>s<EFBFBD>t azokon a helyeken, ahol kicsi
elmos<EFBFBD>d<EFBFBD>s van a mez<65>k k<>z<EFBFBD>tt, de <20>tlapolt k<>pkock<63>k kimenetbe ker<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t
is okozhatja.
Az mp (metric plane) opci<63>t javasolt 1-re vagy 2-re <20>ll<6C>tani a
luma s<>k helyett a chroma s<>k haszn<7A>lat<61>hoz a pullup sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sokban.
Ez n<>veli a hat<61>konys<79>got a nagyon tiszta anyagokon, de sokkal ink<6E>bb
cs<EFBFBD>kkenti, k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen ha chroma zaj van (sz<73>v<EFBFBD>rv<72>ny effektus) vagy
fekete-feh<65>r a vide<64>.
A f<> oka az mp chroma s<>kra t<>rt<72>n<EFBFBD> <20>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nak a CPU terhel<65>s
cs<EFBFBD>kkent<EFBFBD>se <20>s a pullup realtime valamint lass<73> g<>peken t<>rt<72>n<EFBFBD>
haszn<EFBFBD>lata lehet.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A pullup-ot mindig k<>vesse egy softskip sz<73>r<EFBFBD> k<>dol<6F>sn<73>l, hogy biztos
legyen, hogy a pullup minden k<>pkock<63>t l<>t.
Ha ez elmarad, akkor a kimenet hib<69>s lehet <20>s <20>ltal<61>ban <20>ssze is
omlik, a codec/\:sz<EFBFBD>r<EFBFBD> r<>teg tervez<65>sbeli korl<72>tai miatt.
.
.TP
.B filmdint[=opci<63>k]
Inverz telecine sz<73>r<EFBFBD>, hasonl<6E> a fenti pullup sz<73>r<EFBFBD>h<EFBFBD>z.
<EFBFBD>gy lett tervezve, hogy kezeljen minden pulldown mint<6E>t, bele<6C>rtve a
kevert soft <20>s hard telecine-t <20>s korl<72>tozottan t<>mogatja azokat a
filmeket, melyek le lettek lass<73>tva vagy fel lettek gyors<72>tva az
eredeti TV framer<65>t<EFBFBD>hoz k<>pest.
Csak a luma s<>kot haszn<7A>lja a kocka v<>lt<6C>sok megtal<61>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Ha nincs mez<65>tal<61>lat, akkor egy egyszer<65> line<6E>ris becsl<73>ssel
deinterlacing-ol.
Ha a forr<72>s MPEG-2, akkor ennek kell lennie az els<6C> sz<73>r<EFBFBD>nek, hogy
hozz<EFBFBD>f<EFBFBD>rjen a mez<65>-flag-ekhez, melyeket az MPEG-2 dek<65>dol<6F> <20>ll<6C>t be.
A forr<72>s MPEG-t<>l f<>gg<67>en, aj<61>nlott figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagynod ezt a
tan<EFBFBD>csot, am<61>g nem l<>tsz sok "Bottom-first field" figyelmeztet<65>st.
Opci<EFBFBD> n<>lk<6C>l norm<72>lis inverz telecine-t hajt v<>gre <20>s a mencoder
\-fps 30000/1001 \-ofps 24000/1001 kapcsol<6F>ival egy<67>tt kell haszn<7A>lni.
Ha ezt a sz<73>r<EFBFBD>t mplayerrel haszn<7A>lod, egyenletlen framer<65>t<EFBFBD>t eredm<64>nyez
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s k<>zben, de <20>ltal<61>ban m<>g ez is jobb, mint a pp=lb vagy a
deinterlacing mell<6C>z<EFBFBD>se.
T<EFBFBD>bb opci<63> is megadhat<61> / jellel elv<6C>lasztva.
.RSs
.IPs crop=<w>:<h>:<x>:<y>
Ugyan az, mint a crop sz<73>r<EFBFBD>, de gyorsabb <20>s kevert hard <20>s soft
telecine-s tartalommal is m<>k<EFBFBD>dik, felt<6C>ve, hogy az y nem 4 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se.
Ha az x vagy az y miatt r<>szlegesen kell v<>gni a pixeleket a chroma
s<EFBFBD>kon, a v<>g<EFBFBD>si ter<65>let ki lesz b<>v<EFBFBD>tve.
Ez <20>ltal<61>ban azt helenti, hogy az x-nek <20>s y-nak p<>rosnak kell lennie.
.IPs io=<ifps>:<ofps>
Minden ifps bemeneti k<>pkock<63>ra a sz<73>r<EFBFBD> ofps kimeneti k<>pkock<63>t ad.
Az ifps/\:ofps ar<61>ny<6E>nak meg kell felelnie a \-fps/\-ofps ar<61>nynak.
Olyan filmekn<6B>l kell haszn<7A>lni, amelyeket TV-n vet<65>tenek az eredeti
framer<EFBFBD>t<EFBFBD>t<EFBFBD>l k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> framer<65>t<EFBFBD>val.
.IPs luma_only=<n>
Ha az n nem nulla, a chroma s<>k m<>dos<6F>tatlanul ker<65>l <20>tm<74>sol<6F>sra.
Ez YV12 mint<6E>s TV-n hasznos, ami figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja az egyik chroma mez<65>t.
.IPs mmx2=<n>
x86-oson ha n=1, MMX2-re optimaliz<69>lt, ha n=2, 3DNow!-ra optimaliz<69>lt,
k<EFBFBD>l<EFBFBD>nben pedig sima C f<>ggv<67>nyeket haszn<7A>l.
Ha ez az opci<63> nincs megadva, az MMX2 <20>s 3DNow! automatikusan lesz
detekt<EFBFBD>lva, ezzel az opci<63>val az automatikus felirmer<65>st b<>r<EFBFBD>lhatod fel<65>l.
.IPs fast=<n>
Nagyobb n felgyors<72>tja a sz<73>r<EFBFBD>t a hat<61>konys<79>g k<>r<EFBFBD>ra.
Az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>k n=3.
Ha az n p<>ratlan, egy kock<63>t k<>vet<65> kocka, mely rendelkezik a
REPEAT_FIRST_FIELD MPEG flag-gel, progressz<73>vnek lesz felt<6C>telezve,
<EFBFBD>gy a sz<73>r<EFBFBD> nem fog id<69>t pazarolni a soft-telecine-s MPEG-2 tartalomra.
Ha az MMX2 vagy a 3DNow! el<65>rhet<65>, akkor csak ennyi ezen flag hat<61>sa.
MMX2 <20>s 3DNow n<>lk<6C>l ha n=0 vagy 1, ugyan azt a sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>st haszn<7A>lja, mint
az n=2 vagy 3 eset<65>n.
Ha n=2 vagy 3, a kockahat<61>rok keres<65>s<EFBFBD>hez haszn<7A>lt luma szintek sz<73>ma
lecs<EFBFBD>kken 256-r<>l 128-ra, ami gyorsabb sz<73>r<EFBFBD>t eredm<64>nyez t<>lzott
hat<EFBFBD>konys<EFBFBD>g-cs<63>kken<65>s n<>lk<6C>l.
Ha n=4 vagy 5, egy m<>g gyorsabb, de kev<65>sb<73> hat<61>kony <20>temez<65>st fog haszn<7A>lni
a kockav<61>lt<6C>sok keres<65>s<EFBFBD>hez, ami val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg t<>vesen detekt<6B>lja a gazdag
f<EFBFBD>gg<EFBFBD>leges r<>szletess<73>g<EFBFBD> kock<63>kat <20>tlapolt tartalomk<6D>nt.
.IPs verbose=<n>
Ha az n nem nulla, r<>szletesebb metri<72>t <20>r ki minden kock<63>hoz.
Debug-ol<6F>shoz hasznos.
.IPs dint_thres=<n>
Deinterlace k<>sz<73>b.
A nem megtal<61>lt kock<63>k deinterlacing-j<>n<EFBFBD>l haszn<7A>latos.
A nagyobb <20>rt<72>k kisebb deinterlacing-et jelent, haszn<7A>lj n=256-ot a
deinterlacing teljes kikapcsol<6F>s<EFBFBD>hoz.
Az alap<61>rtelmezett n=8.
.IPs comb_thres=<n>
K<EFBFBD>sz<EFBFBD>b a fels<6C> <20>s als<6C> mez<65>k <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Alap<EFBFBD>rtelmezetten 128.
.IPs diff_thres=<n>
K<EFBFBD>sz<EFBFBD>b az ideiglenes mez<65>v<EFBFBD>lt<6C>sok keres<65>s<EFBFBD>hez.
Alap<EFBFBD>rtelmezetten 128.
.IPs sad_thres=<n>
Az abszol<6F>t differencia k<>sz<73>b <20>sszege, alap<61>rtelmez<65>sben 64.
.RE
.
.TP
.B softpulldown
Ez a sz<73>r<EFBFBD> csak MEncoder-rel m<>k<EFBFBD>dik j<>l <20>s a 3:2-es soft pulldown (soft
telecine) eset<65>n haszn<7A>lt MPEG-2 flag-ekre van hat<61>sa.
Ha haszn<7A>lni akarod az ivtc vagy detc sz<73>r<EFBFBD>t r<>szben soft telecine-s
filmen, ezen sz<73>r<EFBFBD> besz<73>r<EFBFBD>sa el<65>j<EFBFBD>k sokkal megb<67>zhat<61>bb<62> teszi a
m<EFBFBD>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s<EFBFBD>ket.
.
.TP
.B divtc[=options]
Inverz telecine a deinterlace-s vide<64>hoz.
Ha a 3:2-pulldown telecine-s vide<64>ban elveszett egyik mez<65> vagy olyan
m<EFBFBD>dszerrel lett deinterlace-lve, ami megtartja az egyik mez<65>t <20>s interpol<6F>lja
a m<>sikat, az eredm<64>ny egy vibr<62>l<EFBFBD> vide<64> lesz, amiben minden negyedik kocka
dupl<EFBFBD>zott. Ez a sz<73>r<EFBFBD> ezeket a duplik<69>l<EFBFBD>sokat keresi <20>s sz<73>nteti meg <20>s
vissza<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az eredeti film framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>t.
Ezen sz<73>r<EFBFBD> haszn<7A>latakor meg kell adnod a \-ofps kapcsol<6F>t, ami a
bemeneti f<>jl fps-<2D>nek 4/5-e <20>s meg kell adnod a softskip-et valahol
h<EFBFBD>tr<EFBFBD>bb a sz<73>r<EFBFBD>l<EFBFBD>ncban, hogy a divtc az <20>sszes kock<63>t l<>ssa.
K<EFBFBD>t k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> m<>d <20>rhet<65> el:
Az egy l<>p<EFBFBD>ses m<>d az alap<61>rtelmezett <20>s javasoljuk a haszn<7A>lat<61>t, de megvan
az a h<>tr<74>nya, hogy b<>rmilyen v<>ltoz<6F>s a telecine f<>zisban (elveszett
kocka vagy rossz szerkeszt<7A>s) pillanatnyi villan<61>st okoz, am<61>g a sz<73>r<EFBFBD>
<EFBFBD>jra tud szinkroniz<69>lni.
A k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d elker<65>li ezt a teljes vide<64> el<65>zetes analiz<69>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val,
<EFBFBD>gy tudom<6F>sa lesz a f<>zis v<>ltoz<6F>sokr<6B>l <20>s a megfelel<65> helyen tud
szinkroniz<EFBFBD>lni.
Ezek a l<>p<EFBFBD>sek
.B nem
azonosak a k<>dol<6F>si elj<6C>r<EFBFBD>s els<6C> <20>s m<>sodik l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>vel.
Egy extra l<>p<EFBFBD>st kell lefuttatnod a divtc els<6C> l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>nek felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val
miel<EFBFBD>tt az aktu<74>lis k<>dol<6F>si l<>p<EFBFBD>s eldobn<62> a vide<64>t.
Haszn<EFBFBD>ld a \-nosound \-ovc raw \-o /dev/null kapcsol<6F>t a CPU id<69>
veszteget<EFBFBD>s<EFBFBD>nek elker<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
Tov<EFBFBD>bbi gyors<72>t<EFBFBD>shoz a divtc ut<75>n megadhatsz valami olyat, mint a crop=2:2:0:0.
Ezut<EFBFBD>n a divtc m<>sodik l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>t haszn<7A>ld az aktu<74>lis k<>dol<6F>shoz.
Ha t<>bb k<>dol<6F>si l<>p<EFBFBD>st haszn<7A>lsz, a divtc m<>sodik l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>t haszn<7A>ld
mindegyikhez.
Az opci<63>k:
.RSs
.IPs pass=1|2
K<EFBFBD>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d haszn<7A>lata.
.IPs file=<f<>jln<6C>v>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a m<>sodik l<>p<EFBFBD>s logj<67>nak f<>jlnev<65>t (alap<61>rtelmezett: "framediff.log").
.IPs threshold=<<3C>rt<72>k>
A telecine-s mint<6E>k minimum er<65>ss<73>g<EFBFBD>t adja meg, mely sz<73>ks<6B>ges ahhoz, hogy
a sz<73>r<EFBFBD> annak vegye (alap<61>rtelmezett: 0.5).
Ez a hib<69>s mint<6E>k felismer<65>s<EFBFBD>nek kiv<69>d<EFBFBD>s<EFBFBD>re haszn<7A>lhat<61> a vide<64> nagyon s<>t<EFBFBD>t
vagy nagyon <20>ll<6C> r<>szein.
.IPs window=<numframes>
Mintakeres<EFBFBD>sn<EFBFBD>l a vizsg<73>land<6E> ut<75>lagos kock<63>k sz<73>m<EFBFBD>t adja meg
(alap<61>rtelmezett: 30).
A hosszabb ablak n<>veli a mintakeres<65>s megb<67>zhat<61>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t, a r<>videbb ablak
viszont cs<63>kkenti a v<>ltoz<6F>sok reakci<63> idej<65>t a telecine f<>zisban.
Ez csak az egy l<>p<EFBFBD>ses m<>dot <20>rinti.
A k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d jelenleg fix m<>ret<65> ablakot haszn<7A>l, ami mind visszafel<65>,
mint el<65>re l<>v<EFBFBD> kock<63>kat mag<61>banfoglal.
.IPs phase=0|1|2|3|4
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a kezdeti telecine f<>zist az egy l<>p<EFBFBD>ses m<>dn<64>l (alap<61>rtelmezett: 0).
A k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d l<>tja a filmet, <20>gy a megfelel<65> f<>zist tudja alkalmazni
a kezdetekt<6B>l, az egy l<>p<EFBFBD>ses azonban csak tal<61>lgatni tud.
Ha megtal<61>lta, akkor marad a megfelel<65> f<>zisn<73>l, de ez az opci<63> haszn<7A>lhat<61>
a kezdetben jelentkez<65> esetleges vill<6C>dz<64>s elker<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>re is.
A k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d els<6C> l<>p<EFBFBD>se is haszn<7A>lja ezt, ez<65>rt ha elmented az els<6C> l<>p<EFBFBD>s
kimenet<EFBFBD>t, konstans f<>ziseredm<64>nyt kapsz.
.IPs deghost=<<3C>rt<72>k>
A deghosting k<>sz<73>b (0\-255 egy l<>p<EFBFBD>ses m<>dban, -255\-255 k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>dban,
alap<EFBFBD>rtelmezetten 0).
Ha nem nulla, a deghosting m<>d lesz haszn<7A>lva.
Ez olyan vide<64>khoz van, amik a mez<65>k <20>sszekever<65>s<EFBFBD>vel lett deinterlacing-elve
egyik mez<65> eldob<6F>sa helyett.
A deghosting n<>veli a kevert kock<63>k b<>rmilyen t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si hib<69>j<EFBFBD>t, ez<65>rt
az <20>rt<72>k param<61>ter k<>sz<73>bk<62>nt lesz haszn<7A>lva, hogy azok a pixelek ki legyenek
z<EFBFBD>rva a deghosting-b<>l, amiknek az elt<6C>r<EFBFBD>se az el<65>z<EFBFBD> kock<63>hoz k<>pest a
k<EFBFBD>sz<EFBFBD>bn<EFBFBD>l kisebb. Ha k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>dot haszn<7A>lsz, a negat<61>v <20>rt<72>k a teljes
vide<EFBFBD> analiz<69>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>lhat<61> a m<>sodik l<>p<EFBFBD>s elej<65>n, annak meg<65>llap<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>ra,
hogy egy<67>ltal<61>n sz<73>ks<6B>ges-e a deghosting vagy sem <20>s ezut<75>n a nulla vagy a
param<EFBFBD>ter abszol<6F>t <20>rt<72>ke lesz haszn<7A>lva.
Ezen opci<63> megad<61>sa a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sben nem v<>ltoztatja meg az els<6C> l<>p<EFBFBD>st.
.RE
.
.TP
.B phase[=t|b|p|a|u|T|B|A|U][:v]
Egy mez<65>nyi id<69>vel k<>slelteti az <20>tlapolt vide<64>t, <20>gy a mez<65>sorrend
megv<EFBFBD>ltozik. A sz<73>nd<6E>kolt haszn<7A>lata a PAL filmek jav<61>t<EFBFBD>sa, melyek film
vide<EFBFBD>ba val<61> <20>tvitelekor haszn<7A>lttal ellent<6E>tes mez<65>sorrenddel lettek felv<6C>ve.
Az opci<63>k:
.RSs
.IPs t
A mentett mez<65>k top-first, az <20>tvitel bottom-first sorrend<6E>.
A sz<73>r<EFBFBD> az als<6C> mez<65>t fogja k<>sleltetni.
.IPs b
A ment<6E>s bottom-first, az <20>tvitel top-first.
A sz<73>r<EFBFBD> a fels<6C> mez<65>t fogja k<>sleltetni.
.IPs p
Ment<EFBFBD>s <20>s <20>tvitel azonos mez<65>sorrenddel.
Ez a m<>d csak az<61>rt l<>tezik, hogy a t<>bbi dokument<6E>ci<63>ja tudjon valamire
hivatkozni, de ha kiv<69>lasztod, a sz<73>r<EFBFBD> nem csin<69>l semmit. ;-)
.IPs a
A ment<6E>s mez<65>sorrendje automatikusan ker<65>l meg<65>llap<61>t<EFBFBD>sra a mez<65> flag-ekb<6B>l,
az <20>tvitel ennek ellent<6E>te.
A sz<73>r<EFBFBD> v<>laszt a t <20>s b m<>d k<>z<EFBFBD>l egy mez<65>r<EFBFBD>l mez<65>re t<>rt<72>n<EFBFBD> vizsg<73>lattal,
a mez<65> flag-ek seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel. Ha nincs el<65>rhet<65> mez<65>inform<72>ci<63>,
akkor ugyan az, mint az u.
.IPs u
A ment<6E>s ismeretlen vagy v<>ltoz<6F>, az <20>tvitel az ellent<6E>te.
A sz<73>r<EFBFBD> v<>laszt a t <20>s a b k<>z<EFBFBD>l egy mez<65>r<EFBFBD>l mez<65>re t<>rt<72>n<EFBFBD> k<>panal<61>zissel,
<EFBFBD>s azt v<>lasztja, amelyik a legjobb p<>ros<6F>t<EFBFBD>st adja a mez<65>k k<>z<EFBFBD>tt.
.IPs T
A ment<6E>s top-first, az <20>tvitel ismeretlen vagy v<>ltoz<6F>.
A sz<73>r<EFBFBD> t <20>s p k<>z<EFBFBD>l v<>laszt k<>panal<61>zissel.
.IPs B
A ment<6E>s bottom-first, az <20>tvitel ismeretlen vagy v<>ltoz<6F>.
A sz<73>r<EFBFBD> v<>laszt b <20>s p k<>z<EFBFBD>l k<>panal<61>zissel.
.IPs A
A ment<6E>s t<>pus<75>t a mez<65>flag-ek alapj<70>n hat<61>rozza meg, az <20>tvitel ismeretlen
vagy v<>ltoz<6F>. A sz<73>r<EFBFBD> v<>laszt a t, b <20>s p k<>z<EFBFBD>l a mez<65> flag-ek <20>s
k<EFBFBD>panal<EFBFBD>zis seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel. Ha nem <20>rhet<65> el a mez<65>inform<72>ci<63>, akkor
ugyan <20>gy m<>k<EFBFBD>dik, mint az u. Ez az alap<61>rtelmezett m<>d.
.IPs U
Mind a ment<6E>s, mint az <20>tvitel ismeretlen vagy v<>ltoz<6F>.
A sz<73>r<EFBFBD> v<>laszt t, b <20>s p k<>z<EFBFBD>l k<>panal<61>zissel.
.IPs v
B<EFBFBD>besz<EFBFBD>d<EFBFBD> m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s.
Ki<EFBFBD>rja a kiv<69>lasztott m<>dot minden k<>pkock<63>hoz <20>s n<>gyzetes k<>l<EFBFBD>nbs<62>g <20>tlagot
sz<EFBFBD>mol a mez<65>kh<6B>z a t, b <20>s p alternat<61>v<EFBFBD>khoz.
.RE
.
.TP
.B telecine[=start]
3:2-es 'telecine' elj<6C>r<EFBFBD>st alkalmaz a framer<65>ta 20%-os n<>vel<65>s<EFBFBD>re.
Ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg nem fog j<>l m<>k<EFBFBD>dni az MPlayerrel, de haszn<7A>lhat<61> a
'mencoder \-fps 30000/1001 \-ofps 30000/1001 \-vf telecine' paranccsal.
Mintk<EFBFBD>t fps opci<63> fontos!
(A/V szinkron s<>r<EFBFBD>l, ha valamelyik rossz.)
Az opcion<6F>lis start param<61>ter megmondja a sz<73>r<EFBFBD>nek, hogy hol kezdjen a
telecine mint<6E>ban (0\-3).
.
.TP
.B tinterlace[=m<>d]
Ideiglenes mez<65> <20>tlapol<6F>s \- a k<>pkocka p<>rokat egy <20>tlapolt k<>pkock<63>ba vonja
<EFBFBD>ssze, megfelezve a framer<65>t<EFBFBD>t.
A p<>ros kock<63>k ker<65>lnek a fels<6C> mez<65>be, a p<>ratlanok az als<6C>ba.
Ezzel teljesen megford<72>that<61> a tfields sz<73>r<EFBFBD> hat<61>sa (0-<2D>s m<>dban).
A haszn<7A>lhat<61> m<>dok:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
A p<>ratlan kock<63>k ker<65>lnek a fels<6C> mez<65>be, a p<>ratlanok az als<6C> mez<65>be, <20>gy
egy teljes magass<73>g<EFBFBD> kock<63>t egy f<>l framer<65>t<EFBFBD>ban elk<6C>sz<73>t.
.IPs 1
Csak a p<>ratlan kock<63>k ker<65>lnek a kimenetre, a p<>rosak el lesznek dobva; a magass<73>g nem v<>ltozik.
.IPs 2
Csak a p<>ros kock<63>k ker<65>lnek a kimenetre, a p<>ratlanok el lesznek dobva; a magass<73>g nem v<>ltozik.
.IPs 3
Minden kock<63>t teljes magass<73>g<EFBFBD>v<EFBFBD> n<>vel, de a v<>ltakoz<6F> sorok feket<65>k lesznek;
a framer<65>ta v<>ltozatlan.
.IPs 4
<EFBFBD>tlapolja a p<>ros kock<63>k p<>ros sorait a p<>ratlan kock<63>k p<>ratlan soraival.
Teljes magass<73>g<EFBFBD> kock<63>t k<>sz<73>t fele framer<65>t<EFBFBD>val.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B tfields[=m<>d[:mez<65>_dominancia]]
Ideiglenes mez<65> sz<73>tv<74>laszt<7A>s \- a mez<65>ket kock<63>kra v<>gja, megdupl<70>zva a
kimeneti framer<65>t<EFBFBD>t.
Csak<EFBFBD>gy mint a telecine sz<73>r<EFBFBD>, a tfields is csak a MEncoder-rel
m<EFBFBD>k<EFBFBD>dik <20>s csak ha az \-fps <20>s \-ofps be van <20>ll<6C>tva a
k<EFBFBD>v<EFBFBD>nt (dupla) framer<65>t<EFBFBD>ra!
.PD 0
.RSs
.IPs <m<>d>
0: V<>ltozatlanul hagyja a mez<65>ket (ez ugr<67>lni/\:villogni fog).
.br
1: Interpol<6F>lja a hi<68>nyz<79> sorokat. (A haszn<7A>lt algoritmus nem t<>l j<>.)
.br
2: Eltolja a mez<65>ket 1/4 pixellel, line<6E>ris interpol<6F>ci<63>val (nincs ugr<67>s).
.br
4: Eltolja a mez<65>ket 1/4 pixellel, 4tap sz<73>r<EFBFBD>vel (jobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>) (alap<61>rtelmezett).
.IPs <mez<65>_dominancia>
-1: auto (alap<61>rtelmezett)
Csak akkor m<>k<EFBFBD>dik, ha a dek<65>dol<6F> export<72>lja a megfelel<65> inform<72>ci<63>kat
<EFBFBD>s nincs semmilyen m<>s, ezen inform<72>ci<63>kat eldob<6F> sz<73>r<EFBFBD> bet<65>ltve a
tfields el<65>tt, k<>l<EFBFBD>nben visszal<61>p 0-ra (fels<6C> mez<65> el<65>sz<73>r).
.br
0: fels<6C> el<65>sz<73>r
.br
1: als<6C> el<65>sz<73>r
.RE
.PD 1
.
.TP
.B yadif=[m<>d[:mez<65>_dominancia]]
M<EFBFBD>g egy deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>
.PD 0
.RSs
.IPs <m<>d>
0: Minden egyes kock<63>hoz 1 kocka kimenet.
.br
1: Minden egyes mez<65>h<EFBFBD>z 1 kocka kimenet.
.br
2: Mint a 0, de kihagyja a t<>rbeli interlacing ellen<65>rz<72>st.
.br
3: Mint az 1, de kihagyja a t<>rbeli interlacing ellen<65>rz<72>st.
.IPs <mez<65>_dominancia>
<EFBFBD>gy m<>k<EFBFBD>dik, mint a tfields-n<>l.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B mcdeint=[m<>d[:parit<69>s[:qp]]]
Mozg<EFBFBD>s kompenz<6E>ci<63>s deinterlacer.
Bemenetk<EFBFBD>nt egy mez<65>/kocka sz<73>ks<6B>ges, ez<65>rt a tfields=1,
yadif=1/3 vagy azonos kapcsol<6F>val egy<67>tt kell haszn<7A>lni.
.PD 0
.RSs
.IPs <m<>d>
0: gyors
.br
1: k<>zepes
.br
2: lass<73>, iterat<61>v mozg<7A>s becsl<73>s
.br
3: nagyon lass<73>, mint a 2 plusz t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s referencia kock<63>k
.IPs <parit<69>s>
0 vagy 1 v<>laszja ki a haszn<7A>land<6E> mez<65>t (figyelj, m<>g nincs automatikus detekt<6B>l<EFBFBD>s!).
.IPs <qp>\ 
A nagyobb <20>rt<72>kek sim<69>bb mozg<7A>svektort eredm<64>nyeznek,
de kev<65>sb<73> optim<69>lis egy<67>ni vektort adnak.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B boxblur=hat<61>sk<73>r:er<65>ss<73>g[:hat<61>sk<73>r:er<65>ss<73>g]
box blur
.PD 0
.RSs
.IPs <hat<61>sk<73>r>
blur sz<73>r<EFBFBD> er<65>ss<73>ge
.IPs <er<65>ss<73>g>
sz<EFBFBD>r<EFBFBD> alkalmaz<61>s<EFBFBD>nak sz<73>ma
.RE
.PD 1
.
.TP
.B sab=hat<61>sk<73>r:pf:colorDiff[:hat<61>sk<73>r:pf:colorDiff]
shape adapt<70>v blur
.PD 0
.RSs
.IPs <hat<61>sk<73>r>
blur sz<73>r<EFBFBD> er<65>ss<73>ge (~0.1\-4.0) (lassabb ha nagyobb)
.IPs <pf>\ 
el<EFBFBD>sz<EFBFBD>r<EFBFBD> er<65>ss<73>ge (~0.1\-2.0)
.IPs <colorDiff>
maxim<EFBFBD>lis elt<6C>r<EFBFBD>s a pixel-ek k<>z<EFBFBD>tt, amit m<>g figyelembe kell venni (~0.1\-100.0)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B smartblur=hat<61>sk<73>r:er<65>ss<73>g:k<>sz<73>b[:hat<61>sk<73>r:er<65>ss<73>g:k<>sz<73>b]
smart blur
.PD 0
.RSs
.IPs <hat<61>sk<73>r>
blur sz<73>r<EFBFBD> er<65>ss<73>ge (~0.1\-5.0) (lassabb, ha nagyobb)
.IPs <er<65>ss<73>g>
elmos<EFBFBD>s (0.0\-1.0) vagy <20>les<65>t<EFBFBD>s (-1.0\-0.0)
.IPs <k<>sz<73>b>
mindent sz<73>r (0), s<>k ter<65>letek sz<73>r<EFBFBD>se (0\-30) vagy sarkok sz<73>r<EFBFBD>se (-30\-0)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B perspective=x0:y0:x1:y1:x2:y2:x3:y3:t
Azon filmek perspekt<6B>v<EFBFBD>j<EFBFBD>nak jav<61>t<EFBFBD>sa, melyeket nem a k<>perny<6E>re mer<65>legesen vettek fel.
.PD 0
.RSs
.IPs <x0>,<y0>,...
a bal fels<6C>, jobb fels<6C>, bal als<6C>, jobb als<6C> sarkok
.IPs <t>\ \ 
line<EFBFBD>ris (0) vagy k<>b<EFBFBD>s resampling (1)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B 2xsai\ \ 
A k<>p m<>retez<65>se <20>s finom<6F>t<EFBFBD>sa a 2x m<>retez<65> <20>s interpol<6F>l<EFBFBD> algoritmussal.
.
.TP
.B 1bpp\ \ \ 
1bpp bitk<74>p YUV/\:BGR 8/\:15/\:16/\:32 konvert<72>l<EFBFBD>sa
.
.TP
.B down3dright[=sorok]
T<EFBFBD>rhat<EFBFBD>s<EFBFBD> k<>pek <20>jrapoz<6F>cion<6F>l<EFBFBD>sa <20>s <20>tm<74>retez<65>se.
Mindk<EFBFBD>t sztere<72> mez<65>t kiszedi <20>s egym<79>s mell<6C> teszi <20>ket, <20>tm<74>retezve,
hogy az eredeti film ar<61>nyt megtarts<74>k.
.PD 0
.RSs
.IPs <sorok>
a kiv<69>lasztand<6E> sorok sz<73>ma a k<>p k<>zep<65>t<EFBFBD>l (alap<61>rtelmezett: 12)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B bmovl=hidden:opaque:fifo
A bitk<74>p <20>tlapol<6F> sz<73>r<EFBFBD> beolvassa a bitk<74>peket egy FIFO-b<>l <20>s megjelen<65>ti
<EFBFBD>ket a filmen, engedve n<>h<EFBFBD>ny k<>ptranszform<72>ci<63>t.
L<EFBFBD>sd m<>g a kis bmovl teszt programot a TOOLS/bmovl-test.c f<>jlban.
.PD 0
.RSs
.IPs <hidden>
A 'hidden' (rejtett) flag alap<61>rtelmezett <20>rt<72>ke (0=l<>that<61>, 1=rejtett).
.IPs <opaque>
Az 'opaque' flag alap<61>rtelmezett <20>rt<72>ke (0=<3D>tl<74>tsz<73>, 1=nem <20>tl<74>tsz<73>).
.IPs <fifo>
el<EFBFBD>r<EFBFBD>si <20>t/\:f<EFBFBD>jln<EFBFBD>v a FIFO-hoz (nevezett pipe, mely az 'mplayer \-vf bmovl'-t
az ir<69>ny<6E>t<EFBFBD> alkalmaz<61>shoz k<>ti)
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
A FIFO parancsok:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "RGBA32 sz<73>less<73>g magass<73>g xpos ypos alpha clear"
sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g*magass<73>g*4 b<>jtnyi nyers RGBA32 adat k<>veti.
.IPs "ABGR32 sz<73>less<73>g magass<73>g xpos ypos alpha clear"
sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g*magass<73>g*4 b<>jtnyi nyers ABGR32 adat k<>veti.
.IPs "RGB24 sz<73>less<73>g magass<73>g xpos ypos alpha clear"
sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g*magass<73>g*3 b<>jtnyi nyers RGB24 adat k<>veti.
.IPs "BGR24 sz<73>less<73>g magass<73>g xpos ypos alpha clear"
sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g*magass<73>g*3 b<>jtnyi nyers BGR24 adat k<>veti.
.IPs "ALPHA sz<73>less<73>g magass<73>g xpos ypos alpha"
A megadott ter<65>let alfa <20>tl<74>tsz<73>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t v<>ltoztatja meg.
.IPs "CLEAR sz<73>less<73>g magass<73>g xpos ypos"
Ter<EFBFBD>let t<>rl<72>se.
.IPs OPAQUE
Az alfa <20>tl<74>tsz<73>s<EFBFBD>g kikapcsol<6F>sa.
"ALPHA 0 0 0 0 0" kik<69>ld<6C>s<EFBFBD>vel enged<65>lyezhet<65> <20>jra.
.IPs HIDE\ 
Bitt<EFBFBD>rk<EFBFBD>p elrejt<6A>se.
.IPs SHOW\ 
Bitt<EFBFBD>rk<EFBFBD>p megjelen<65>t<EFBFBD>se.
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
Argumentumok:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "<sz<73>less<73>g>, <magass<73>g>"
k<EFBFBD>p/ter<65>let m<>rete
.IPs "<xpos>, <ypos>"
Kezd<EFBFBD> x/y poz<6F>ci<63>.
.IPs <alpha>
Alfa k<>l<EFBFBD>nbs<62>g be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
Ha -255-re <20>ll<6C>tod, ut<75>na ALPHA-parancsok sorozat<61>nak kik<69>ld<6C>s<EFBFBD>vel a
ter<EFBFBD>letet -225, -200, -175, stb. <20>rt<72>kre <20>ll<6C>va sz<73>p el<65>t<EFBFBD>n<EFBFBD>st kapsz! ;)
.RSss
0:    ugyan az, mint az eredeti
.br
255:  Minden <20>tl<74>tszatlan.
.br
-255: Minden <20>tl<74>tsz<73>.
.REss
.IPs <clear>
Framebuffer ki<6B>r<EFBFBD>t<EFBFBD>se.
.RSss
0: A k<>p csak a r<>gin lesz m<>dos<6F>tva, <20>gy nem kell minden alkalommal 1,8MB-nyi
RGBA32 adatot kik<69>ldened, amikor a k<>p egy kis r<>sze friss<73>l.
.br
1: t<>rl<72>s
.REss
.RE
.PD 1
.
.TP
.B framestep=I|[i]l<>p<EFBFBD>s
Csak minden n. k<>pkock<63>t renderel vagy minden intra k<>pkock<63>t (kulcs k<>pkocka).
.sp 1
Ha param<61>terk<72>nt I-vel (nagy bet<65>) h<>vod meg a sz<73>r<EFBFBD>t, akkor
.B csak
a kulcs k<>pkock<63>k lesznek renderelve.
DVD-kn<6B>l ez <20>ltal<61>ban minden 15/12 k<>pkock<63>b<EFBFBD>l egyet jelent (IBBPBBPBBPBBPBB),
AVI-n<>l minden jelenetv<74>lt<6C>sn<73>l vagy minden keyint <20>rt<72>kn<6B>l (l<>sd \-lavcopts
keyint= <20>rt<72>k ha a MEncoder-rel k<>doltad a vide<64>t).
.sp 1
Ha egy kulcs k<>pkock<63>t tal<61>l, egy 'I!' <20>s egy <20>jsor karakter ker<65>l ki<6B>r<EFBFBD>sra,
meghagyva az MPlayer/\:MEncoder kimenet<65>nek aktu<74>lis sor<6F>t a k<>perny<6E>n,
mivel az tartalmazza az id<69>t (m<>sodpercben) <20>s a kulcs kocka sz<73>m<EFBFBD>t
(Ezekkel az inform<72>ci<63>kkal tudod sz<73>tv<74>gni az AVI-t.).
.sp 1
Ha egy 'l<>p<EFBFBD>s' numerikus param<61>terrel h<>vod meg a sz<73>r<EFBFBD>t, akkor csak 'l<>p<EFBFBD>s'-enk<6E>nt
egy k<>pkocka lesz renderelve.
.sp 1
Ha egy 'i'-t (kisbet<65>) adsz meg a sz<73>m el<65>tt, akkor az 'I!' ki<6B>r<EFBFBD>dik
(mint az I param<61>tern<72>l).
.sp 1
Ha csak az i-t adod meg, akkor semmi sem t<>rt<72>nik a k<>pkock<63>kkal, csak az I!
ker<EFBFBD>l ki<6B>r<EFBFBD>sra.
.
.TP
.B tile=xtiles:ytiles:kimenet:start:delta
Mozaikszer<EFBFBD>en <20>sszerakja k<>pek sorozat<61>t egy nagy k<>pbe.
Ha elhagysz egy param<61>tert vagy 0-n<>l kisebb <20>rt<72>ket haszn<7A>lsz, akkor az
alap<EFBFBD>rtelmezett <20>rt<72>k lesz haszn<7A>lva.
Ha el<65>gedett vagy, meg is <20>llhatsz (... \-vf tile=10:5 ...).
A scale sz<73>r<EFBFBD>t lehet<65>leg a tile sz<73>r<EFBFBD> el<65>tt haszn<7A>ld :-)
.sp 1
A param<61>terei:
.sp 1
.PD 0
.RSs
.IPs <xtiles>
mozaikok sz<73>ma az x tengelyen (alap<61>rtelmezett: 5)
.IPs <ytiles>
mozaikok sz<73>ma az y tengelyen (alap<61>rtelmezett: 5)
.IPs <output>
A mozaik renderel<65>se, ha 'kimenet' sz<73>m<EFBFBD> k<>pkocka megvan, ahol a 'kimenet'
egy xtile * ytile <20>rt<72>kn<6B>l kisebb sz<73>m.
A hi<68>nyz<79> mozaikok s<>t<EFBFBD>tek lesznek.
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul egy 8 * 7-es mozaikn<6B>l megadhatsz minden 50. k<>pkock<63>t,
<EFBFBD>gy 25 fps-n<>l 2 m<>sodpercenk<6E>nt kapsz egy k<>pet.
.IPs <start>
k<EFBFBD>ls<EFBFBD> hat<61>r vastags<67>ga pixelekben (alap<61>rtelmezett: 2)
.IPs <delta>
bels<EFBFBD> hat<61>r vastags<67>ga pixelekben (alap<61>rtelmezett: 4)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B delogo[=x:y:w:h:t]
Elrejti a TV <20>llom<6F>s log<6F>j<EFBFBD>t a k<>rnyez<65> pixel-ek egyszer<65> interpol<6F>ci<63>j<EFBFBD>val.
Csak <20>ll<6C>tsd be a log<6F>t takar<61> t<>glalapot <20>s n<>zd, hogy t<>nik el (<28>s n<>ha
valami m<>g ocsm<73>nyabb jelenik meg \- az eredm<64>ny v<>ltozhat).
.PD 0
.RSs
.IPs <x>,<y>
a logo bal fels<6C> sarka
.IPs <w>,<h>
a t<>r<EFBFBD>lt t<>glalap sz<73>less<73>ge <20>s magass<73>ga
.IPs <t>
A t<>glalap zavaros sz<73>l<EFBFBD>nek vastags<67>ga (hozz<7A>ad<61>dik a w <20>s h <20>rt<72>k<EFBFBD>hez).
Ha -1-re <20>ll<6C>tod, egy z<>ld t<>glalap lesz kirajzolva a k<>perny<6E>re a
helyes x,y,w,h param<61>terek k<>nnyebb meghat<61>roz<6F>s<EFBFBD>hoz.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B remove-logo=/eleresi/ut/logo_bitmap_fajl_nev.pgm
Elrejti a TV <20>llom<6F>s log<6F>j<EFBFBD>t <20>gy, hogy egy PGM vagy PPM k<>p f<>jl
seg<EFBFBD>ts<EFBFBD>g<EFBFBD>vel <20>llap<61>tja meg, mely pixel-ek alkotj<74>k a log<6F>t.
A k<>p f<>jl sz<73>less<73>g<EFBFBD>nek <20>s a magass<73>g<EFBFBD>nak illeszkednie kell
a feldolgozand<6E> vide<64> folyam m<>reteihez.
A sz<73>r<EFBFBD> k<>pet <20>s egy k<>rk<72>r<EFBFBD>s elmos<6F>si algoritmust
haszn<EFBFBD>l a log<6F> elt<6C>ntet<65>s<EFBFBD>hez.
.RSs
.IPs /eleresi/ut/logo_bitmap_fajl_nev.pgm
A sz<73>r<EFBFBD> k<>p [el<65>r<EFBFBD>si <20>t] + f<>jlneve.
.RE
.
.TP
.B zrmjpeg[=opci<63>k]
Szoftveres YV12-b<>l MJPEG-be k<>dol<6F> sz<73>r<EFBFBD> a zr2 vide<64> kimeneti
eszk<EFBFBD>z<EFBFBD>kkel t<>rt<72>n<EFBFBD> haszn<7A>lathoz.
.RSs
.IPs maxheight=<h>|maxwidth=<w>
Ezek az opci<63>k be<62>ll<6C>tj<74>k a maxim<69>lis sz<73>less<73>get <20>s magass<73>got, amit a zr
k<EFBFBD>rtya kezelni tud (az MPlayer sz<73>r<EFBFBD> r<>teg jelenleg nem tudja lek<65>rdezni ezeket).
.IPs {dc10+,dc10,buz,lml33}-{PAL|NTSC}
Ezekkel az opci<63>kkal a maxwidth <20>s maxheight automatikusan a k<>rtya/\:m<EFBFBD>d
egy<EFBFBD>tteshez ismert <20>rt<72>kekre <20>ll<6C>that<61> be.
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul helyes <20>rt<72>kek: dc10-PAL <20>s buz-NTSC (alap<61>rtelmezett: dc10+PAL)
.IPs color|bw
Sz<EFBFBD>nes vagy fekete-feh<65>r k<>dol<6F>s kiv<69>laszt<7A>sa.
A fekete-feh<65>r k<>dol<6F>s gyorsabb.
A sz<73>nes az alap<61>rtelmezett.
.IPs hdec={1,2,4}
V<EFBFBD>zszintes tizedel<65>s 1, 2 vagy 4.
.IPs vdec={1,2,4}
F<EFBFBD>gg<EFBFBD>leges tizedel<65>s 1, 2 vagy 4.
.IPs quality=1\-20
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a JPEG t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t [LEGJOBB] 1 \- 20 [NAGYON ROSSZ].
.IPs fd|nofd
Alap<EFBFBD>rtelmez<EFBFBD>sben a tizedel<65>s csak akkor hajt<6A>dik v<>gre, ha a Zoran hardver
fel tudja m<>retezni az eredm<64>nyk<79>nt kapott MJPEG k<>peket az eredeti m<>retre.
Az fd opci<63> utas<61>tja a sz<73>r<EFBFBD>t, hogy a k<>rt tizedel<65>st mindig v<>gezze el (cs<63>nya).
.RE
.
.TP
.B screenshot
Megengedi k<>perny<6E>ment<6E>sek k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t a filmb<6D>l a screenshot paranccsal
(alap<61>rtelmez<65>sben az 's' bet<65>h<EFBFBD>z van k<>tve).
'shotNNNN.png' nev<65> f<>jlok fognak l<>trej<65>nni a munkak<61>nyvt<76>rban,
az els<6C> szabad sz<73>m felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val - egy f<>jl sem lesz fel<65>l<EFBFBD>rva.
A sz<73>r<EFBFBD> nem jelent h<>tr<74>nyt, ha nem haszn<7A>lod <20>s elfogad minden
sz<EFBFBD>nteret, <20>gy nyugodtan bele<6C>rhat<61> a konfigur<75>ci<63>s f<>jlba.
.RE
.
.TP
.B ass\ \ \ \ 
Az SSA/ASS felirat renderel<65>t a vide<64> sz<73>r<EFBFBD> l<>nc egy meghat<61>rozott pontj<74>ra teszi.
Csak a \-ass kapcsol<6F>val egy<67>tt hasznos.
.RE
.
.TP
.B blackframe[=mennyis<69>g:k<>sz<73>b]
Megkeresi azok a k<>pkock<63>kat, melyek (majdnem) teljesen feket<65>k.
Fejezetv<EFBFBD>lt<EFBFBD>sok vagy rekl<6B>mok megkeres<65>s<EFBFBD>re haszn<7A>lhat<61>.
A kimeneti sorok a megtal<61>lt k<>pkocka sz<73>m<EFBFBD>b<EFBFBD>l, a s<>t<EFBFBD>ts<74>g sz<73>zal<61>kos
<EFBFBD>rt<EFBFBD>k<EFBFBD>b<EFBFBD>l, a kocka t<>pus<75>b<EFBFBD>l <20>s az utols<6C> kulcskocka sz<73>m<EFBFBD>b<EFBFBD>l <20>llnak.
.RSs
.IPs <mennyis<69>g>
a pixelek sz<73>zal<61>kos ar<61>nya, melyeknek a k<>sz<73>b alatt kell lenni<6E>k (alap<61>rtelmezett: 98)
.IPs <k<>sz<73>b>
hat<EFBFBD>r<EFBFBD>rt<EFBFBD>k, mely alatt egy pixel feket<65>nek min<69>s<EFBFBD>l (alap<61>rtelmezett: 32)
.RE
.
.
.
.SH "<22>LTAL<41>NOS K<>DOL<4F>SI OPCI<43>K (CSAK MENCODER)"
.
.TP
.B \-audio-delay <b<>rmilyen lebeg<EFBFBD>pontos sz<EFBFBD>m>
K<EFBFBD>slelteti vagy az audi<64>t vagy a vide<64>t a fejl<6A>c delay mez<65>j<EFBFBD>nek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>val
(alap<61>rtelmezett: 0.0).
Ez nem k<>slelteti egyik folyamot sem k<>dol<6F>s alatt, de a lej<65>tsz<73> l<>tni
fogja a delay mez<65>t <20>s ennek megfelel<65>en kompenz<6E>l.
A pozit<69>v <20>rt<72>kek az audi<64>t, a negat<61>v <20>rt<72>kek a vide<64>t k<>sleltetik.
Figyelj r<>, hogy ez pont a ford<72>tottja a \-delay opci<63>nak.
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul ha a vide<64> lej<65>tsz<73>s j<> \-delay 0.2 mellett, kijav<61>thatod a vide<64>t
a MEncoder-rel <20>s a \-audio-delay -0.2 haszn<7A>lat<61>val.
.sp 1
Jelenleg ez az opci<63> csak az alap<61>rtelmezett muxer-ral m<>k<EFBFBD>dik (\-of avi).
Ha m<>sik muxer-t haszn<7A>lsz, akkor a \-delay opci<63>t kell haszn<7A>lnod helyette.
.
.TP
.B \-audio-density <1\-50>
A m<>sodpercenk<6E>nti audio chunk-ok sz<73>ma (alap<61>rtelmez<65>sben 2 a 0.5 mp
hossz<EFBFBD>s<EFBFBD>g<EFBFBD> audio chunk-okhoz).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Csak CBR, a VBR minden egyes csomagot m<>sik chunk-ba tesz.
.
.TP
.B \-audio-preload <0.0\-2.0>
Az audio bufferel<65>s intervallum<75>nak be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: 0.5s).
.
.TP
.B \-endpos <[[hh:]mm:]ss[.ms]|size[b|kb|mb]> (also see \-ss and \-sb)
A k<>dol<6F>s meg<65>ll<6C>t<EFBFBD>sa a megadott id<69> illetve m<>ret el<65>r<EFBFBD>sekor.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A b<>jtban megadott poz<6F>ci<63> nem lesz teljesen pontos, mivel csak k<>pkocka
hat<EFBFBD>ron lehet meg<65>llni.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-endpos 56"
56 m<>sodperc elk<6C>dol<6F>sa.
.IPs "\-endpos 01:10:00"
1 <20>ra 10 perc elk<6C>dol<6F>sa.
.IPs "\-endpos 100mb"
100 MB elk<6C>dol<6F>sa.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-fafmttag <form<72>tum>
A kimeneti f<>jl audi<64> form<72>tum<75>nak fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-fafmttag 0x55"
A kimeneti f<>jl 0x55-<2D>t (mp3) fog tartalmazni audi<64> form<72>tum tag-k<>nt.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-ffourcc <fourcc>
A kimeneti f<>jl vide<64> fourcc-j<>nek fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-ffourcc div3"
A kimeneti f<>jl vide<64> fourcc-je 'div3' lesz.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-force-avi-aspect <0.2\-3.0>
Az AVI AVI OpenDML vprp fejl<6A>cben t<>rolt k<>par<61>ny fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>l<EFBFBD>sa.
Seg<EFBFBD>ts<EFBFBD>g<EFBFBD>vel '\-ovc copy' mellett is megv<67>ltoztathat<61> a k<>par<61>ny.
.
.TP
.B \-frameno-file <f<>jln<6C>v> (NEM AJ<EFBFBD>NLOTT)
Megadja a k<>pkocka lek<65>pez<65>seket tartalmaz<61> audi<64> f<>jl nev<65>t, ami a
speci<EFBFBD>lis, h<>rom l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>si m<>d els<6C> (csak audi<64>) l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>ben j<>n l<>tre.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ennek a m<>dnak a haszn<7A>lata val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg hib<69>t okoz az A-V szinkronban.
Ne haszn<7A>ld.
Csak kompatibil<69>t<EFBFBD>si okok miatt maradt meg <20>s val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg a k<>vetkez<65>
verzi<EFBFBD>kban el lesz t<>vol<6F>tva.
.
.TP
.B \-hr-edl-seek
Egy sokkal prec<65>zebb, de sokkal lassabb m<>dszer ter<65>letek kihagy<67>s<EFBFBD>ra.
A kihagy<67>sra jel<65>lt ter<65>letek nem ker<65>lnek <20>tl<74>p<EFBFBD>sre, helyette minden
k<EFBFBD>pkocka dek<65>dolva lesz, de csak a sz<73>ks<6B>ges k<>pkock<63>k lesznek elk<6C>dolva.
<EFBFBD>gy nem kulcs kocka hat<61>ron is lehet kezdeni a kihagy<67>st.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A helyes m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>se nem garant<6E>lhat<61> '\-ovc copy' mellett.
.
.TP
.B \-info <opci<63>1:opci<63>2:...> (csak AVI)
Megadja az eredm<64>ny AVI f<>jl inf<6E> fejl<6A>c<EFBFBD>t.
.sp 1
A rendelkez<65>sre <20>ll<6C> opci<63>k:
.RSs
.IPs help\ 
Megmutatja ezt a le<6C>r<EFBFBD>st.
.IPs name=<<3C>rt<72>k>
a munka c<>me
.IPs artist=<<3C>rt<72>k>
a munka szerepl<70>je vagy szerz<72>je
.IPs genre=<<3C>rt<72>k>
eredeti munka kateg<65>ri<72>ja
.IPs subject=<<3C>rt<72>k>
a munka tartalma
.IPs copyright=<<3C>rt<72>k>
szerz<EFBFBD>i jogi inform<72>ci<63>k
.IPs srcform=<<3C>rt<72>k>
a digitaliz<69>lt anyag eredeti form<72>ja
.IPs comment=<<3C>rt<72>k>
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>nos megjegyz<79>sek a munk<6E>r<EFBFBD>l
.RE
.
.TP
.B \-noautoexpand
Az expand sz<73>r<EFBFBD> MEncoder sz<73>r<EFBFBD> l<>ncba t<>rt<72>n<EFBFBD> automatikus beilleszt<7A>s<EFBFBD>nek letilt<6C>sa.
Hasznos a felirat renderel<65>s sz<73>r<EFBFBD>l<EFBFBD>ncon bel<65>li pontos hely<6C>nek megad<61>sakor,
ha a feliratok r<> lesznek <20>getve a filmre.
.
.TP
.B \-noencodedups
Nem pr<70>b<EFBFBD>lja meg a duplik<69>lt k<>pkock<63>kat dupl<70>n k<>dolni; mindig
nulla b<>jtos k<>pkock<63>kkal jel<65>li a duplik<69>l<EFBFBD>st.
Nulla b<>jtos k<>pkock<63>k ker<65>lnek mindig ki<6B>r<EFBFBD>sra, hacsak egy megadott
sz<EFBFBD>r<EFBFBD> vagy k<>dol<6F> nem k<>pes a duplik<69>tumok k<>dol<6F>s<EFBFBD>ra.
Jelenleg az egyetlen ilyen sz<73>r<EFBFBD> a harddup.
.
.TP
.B \-noodml (csak \-of avi)
Nem <20>r OpenDML index-et az >1GB AVI f<>jlokhoz.
.
.TP
.B \-noskip
Ne ugorjon <20>t k<>pkock<63>kat.
.
.TP
.B \-o <f<>jln<6C>v>
Megadott nev<65> file haszn<7A>lata kimenetk<74>nt.
.br
Ha egy alap<61>rtelmezett f<>jlnevet szeretn<74>l, bele<6C>rhatod ezt az opci<63>t a
MEncoder konfigur<75>ci<63>s f<>jlj<6C>ba is.
.
.TP
.B \-oac <codec n<EFBFBD>v>
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a megadott audi<64> codec-kel (nincs alap<61>rtelmezett).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A haszn<7A>lhat<61> codec-ek list<73>ja a \-oac help opci<63>val k<>rhet<65> le.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-oac copy"
nincs k<>dol<6F>s, csak folyamm<6D>sol<6F>s
.IPs "\-oac pcm"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tetlen PCM-be.
.IPs "\-oac mp3lame"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s MP3-ba (LAME-mel).
.IPs "\-oac lavc"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a libavcodec codec-kel.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-of <form<72>tum> (B<>TA K<EFBFBD>D!)
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a megadott kont<6E>ner form<72>tumba (alap<61>rtelmezett: AVI).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A haszn<7A>lhat<61> form<72>tumok list<73>ja az \-of help opci<63>val k<>rhet<65> le.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-of avi"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s AVI-ba.
.IPs "\-of mpeg"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s MPEG-be (l<>sd m<>g \-mpegopts).
.IPs "\-of lavf"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a libavformat muxer-eivel (l<>sd m<>g \-lavfopts).
.IPs "\-of rawvideo"
nyers vide<64> folyam (nincs mux-<2D>l<EFBFBD>s \- csak vide<64> folyam m<>sol<6F>s)
.IPs "\-of rawaudio"
nyers audi<64> folyam (nincs mux-<2D>l<EFBFBD>s \- csak audi<64> folyam m<>sol<6F>s)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-ofps <fps>
A kimeneti f<>jl a forr<72>st<73>l elt<6C>r<EFBFBD> fps-re be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa. Be kell <20>ll<6C>tani
v<EFBFBD>ltoz<EFBFBD> fps-<2D> (asf, n<>h<EFBFBD>ny mov) <20>s progressz<73>v (30000/1001 fps telecine
MPEG) f<>jlokn<6B>l.
.
.TP
.B \-ovc <codec n<EFBFBD>v>
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a megadott vide<64> codec-kel (nincs alap<61>rtelmezett).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A haszn<7A>lhat<61> vide<64> codec-ek list<73>ja a \-ovc help opci<63>val k<>rhet<65> le.
.sp 1
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs "\-ovc copy"
nincs k<>dol<6F>s, csak a folyam m<>sol<6F>s
.IPs "\-ovc raw"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s saj<61>tos, t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tetlen form<72>tumba ('\-vf format' seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel v<>laszthatsz).
.IPs "\-ovc lavc"
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a libavcodec codec-kel.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B \-passlogfile <f<>jln<6C>v>
Az els<6C> l<>p<EFBFBD>s inform<72>ci<63>it a <f<>jln<6C>v> f<>jlba menti az alap<61>rtelmezett divx2pass.log
helyett k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>sn<73>l.
.
.TP
.B \-skiplimit <<3C>rt<72>k>
Egy nem <20>tugrott k<>pkocka ut<75>ni <20>tugorhat<61> k<>pkock<63>k sz<73>ma
(a -noskiplimit opci<63>val v<>gtelen).
.
.TP
.B \-vobsubout <alapn<70>v>
A kimeneti .idx <20>s .sub f<>jlok nev<65>nek megad<61>sa.
Kikapcsolja a feliratok megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t, <20>s <20>tir<69>ny<6E>tja <20>ket a
VOBsub felirat f<>jlokba.
.
.TP
.B \-vobsuboutid <langid>
A feliratok nyelv<6C>nek k<>t bet<65>s k<>dja.
Fel<EFBFBD>lb<EFBFBD>r<EFBFBD>lja a DVD-r<>l illetve az .ifo f<>jlb<6C>l olvasott <20>rt<72>ket.
.
.TP
.B \-vobsuboutindex <index>
A kimeneti f<>jlokban l<>v<EFBFBD> feliratok index<65>nek megad<61>sa (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.
.
.SH "CODEC SPECIFIKUS K<>DOL<4F>SI OPCI<43>K (CSAK MENCODER)"
A codec specifikus k<>dol<6F>si param<61>tereket a k<>vetkez<65> szintaxissal adhatod meg:
.
.TP
.B \-<codec>opts <opci<63>1[=<3D>rt<72>k],opci<63>2,...>
.
.PP
Ahol a <codec> lehet: lavc, xvidenc, lame, toolame, twolame,
nuv, xvfw, faac, x264enc, mpeg, lavf.
.
.
s.SS lame (\-lameopts)
.
.TP
.B help\ \ \ 
seg<EFBFBD>ts<EFBFBD>g ki<6B>r<EFBFBD>sa
.
.TP
.B vbr=<0\-4>
v<EFBFBD>ltoz<EFBFBD> bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> k<>dol<6F>s m<>dja
.PD 0
.RSs
.IPs 0
cbr
.IPs 1
mt
.IPs 2
rh (alap<61>rtelmezett)
.IPs 3
abr
.IPs 4
mtrh
.RE
.PD 1
.
.TP
.B abr\ \ \ \ 
<EFBFBD>tlagos bitr<74>ta
.
.TP
.B cbr\ \ \ \ 
konstans bitr<74>ta
A CBR m<>d<EFBFBD> k<>dol<6F>st k<>nyszer<65>ti a k<>s<EFBFBD>bbi ABR preset m<>dokra is.
.
.TP
.B br=<0\-1024>
bitr<EFBFBD>ta megad<61>sa kBit-ben (csak CBR <20>s ABR)
.
.TP
.B q=<0\-9>
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g (0 \- legmagasabb, 9 \- legalacsonyabb) (csak VBR)
.
.TP
.B aq=<0\-9>
algoritmus min<69>s<EFBFBD>ge (0 \- legjobb/leglassabb, 9 \- legrosszabb/\:leggyorsabb)
.
.TP
.B ratio=<1\-100>
t<EFBFBD>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s m<>rt<72>ke
.
.TP
.B vol=<0\-10>
audi<EFBFBD> bemenet er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>se
.
.TP
.B mode=<0\-3>
(alap<61>rtelmezett: auto)
.PD 0
.RSs
.IPs 0
stereo
.IPs 1
joint-stereo
.IPs 2
dualchannel
.IPs 3
mono
.RE
.PD 1
.
.TP
.B padding=<0\-2>
.PD 0
.RSs
.IPs 0
nincs
.IPs 1
mind
.IPs 2
be<EFBFBD>ll<EFBFBD>t<EFBFBD>s
.RE
.PD 1
.
.TP
.B fast\ \ \ 
Az elk<6C>vetkez<65> VBR preset m<>dokban gyorsabb k<>dol<6F>sra kapcsol.
Az eredm<64>ny kicsit rosszabb min<69>s<EFBFBD>g <20>s nagyobb bitr<74>ta lesz.
.
.TP
.B highpassfreq=<frek>
A fel<65>l<EFBFBD>tereszt<7A> sz<73>r<EFBFBD> frekvenci<63>ja Hz-ben.
A megadott frekvencia alatti <20>rt<72>kek le lesznek v<>gva.
A -1-es <20>rt<72>k kikapcsolja a sz<73>r<EFBFBD>t, a 0 <20>rt<72>k a LAME-re
hagyja az <20>rt<72>k automatikus megv<67>laszt<7A>s<EFBFBD>t.
.
.TP
.B lowpassfreq=<frek>
Az alul<75>tereszt<7A> sz<73>r<EFBFBD> frekvenci<63>ja Hz-ben.
A megadott frekvencia feletti <20>rt<72>kek le lesznek v<>gva.
A -1-es <20>rt<72>k kikapcsolja a sz<73>r<EFBFBD>t, a 0 <20>rt<72>k a LAME-re
hagyja az <20>rt<72>k automatikus megv<67>laszt<7A>s<EFBFBD>t.
.
.TP
.B preset=<<3C>rt<72>k>
el<EFBFBD>re be<62>ll<6C>tott <20>rt<72>kek
.RSs
.IPs help\ 
Az el<65>re be<62>ll<6C>tott <20>rt<72>kekhez ad tov<6F>bbi opci<63>kat <20>s inform<72>ci<63>t.
.IPs medium
VBR k<>dol<6F>s, t<>rhet<65> min<69>s<EFBFBD>g, 150\-180 kbps bitr<74>ta tartom<6F>ny
.IPs standard
VBR k<>dol<6F>s, j<> min<69>s<EFBFBD>g, 170\-210 kbps bitr<74>ta tartom<6F>ny
.IPs extreme
VBR k<>dol<6F>s, nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g, 200\-240 kbps bitr<74>ta tartom<6F>ny
.IPs insane
CBR k<>dol<6F>s, a lehet<65> legjobb min<69>s<EFBFBD>g, 320 kbps bitr<74>ta
.IPs <8\-320>
ABR enk<6E>dol<6F>s, <20>tlaga a megadott bitr<74>ta
.RE
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LD<EFBFBD>K:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs fast:preset=standard
a legt<67>bb embernek megfelel<65> <20>s a legt<67>bb zene t<>pusn<73>l m<>r nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>
.IPs cbr:preset=192
ABR be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokkal k<>dol 192 kbps-es k<>nyszer<65>tett konstans bitr<74>t<EFBFBD>val.
.IPs preset=172
ABR be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokkal k<>dol 172-es <20>tlagos bitr<74>t<EFBFBD>val.
.IPs preset=extreme
nagyon j<> f<>llel vagy hasonl<6E> berendez<65>ssel rendelkez<65> embereknek
.RE
.PD 1
.
.
.SS toolame <EFBFBD>s twolame (\-toolameopts <EFBFBD>s \-twolameopts megfelel<EFBFBD>en)
.
.TP
.B br=<32\-384>
CBR m<>dban ez a param<61>ter <20>rja el<65> a bitr<74>t<EFBFBD>t kbps-ben,
VBR m<>dban a frame-enk<6E>nti minimum megengedett bitr<74>ta.
A VBR mod nem m<>k<EFBFBD>dik 112-n<>l kisebb <20>rt<72>kkel.
.
.TP
.B vbr=<-50\-50> (csak VBR)
Vari<EFBFBD>lhat<EFBFBD>s<EFBFBD>gi tartom<6F>ny; ha negat<61>v, a k<>dol<6F> az <20>tlagos bitr<74>t<EFBFBD>t az als<6C>
hat<EFBFBD>r fel<65> tolja el, ha pozit<69>v, akkor a fels<6C> fel<65>.
Ha 0 az <20>rt<72>ke, CBR k<>dol<6F>s lesz (alap<61>rtelmezett).
.
.TP
.B maxvbr=<32\-384> (csak VBR)
maxim<EFBFBD>lis enged<65>lyezett bitrate frame-enk<6E>nt, kbps-ben
.
.TP
.B mode=<stereo  |  jstereo  |  mono  |  dual>
(alap<61>rtelmezett: mono 1-csatorn<72>s audi<64>hoz, k<>l<EFBFBD>nben stereo)
.
.TP
.B psy=<-1\-4>
pszichoakusztikus modell (alap<61>rtelmezett: 2)
.
.TP
.B errprot=<0 | 1>
Hiba v<>delem be<62>p<EFBFBD>t<EFBFBD>se.
.
.TP
.B debug=<0\-10>
debug szint
.RE
.PD 1
.
.
.SS faac (\-faacopts)
.
.TP
.B br=<bitr<74>ta>
<EFBFBD>tlagos bitr<74>ta kbps-ben (a quality-vel <20>sszeegyeztethetetlen)
.
.TP
.B quality=<1\-1000>
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g m<>dja, a nagyobb a jobb (a br-rel <20>sszeegyeztethetetlen)
.
.TP
.B object=<0\-3>
objektum t<>pus komplexit<69>sa
.PD 0
.RSs
.IPs 1
F<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett)
.IPs 2
ALACSONY
.IPs 3
SSR
.IPs 4
LTP (hihetetlen<65>l lass<73>)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B mpeg=<2|4>
MPEG verzi<7A> (alap<61>rtelmezett: 4)
.
.TP
.B tns\ \ \ \ 
Ideiglenes zajsz<73>r<EFBFBD>s bekapcsol<6F>sa.
.
.TP
.B cutoff=<0\-mintav<61>teli_r<5F>ta/2>
lev<EFBFBD>g<EFBFBD>si frekvencia (alap<61>rtelmezett: mintav<61>teli_r<5F>ta/2)
.
.TP
.B raw\ \ \ \ 
A bitfolyamot nyers payload-k<>nt t<>rolja extra adatk<74>nt a kont<6E>ner fejl<6A>cben
(alap<61>rtelmezett: 0, megfelel az ADTS-nek).
Ne <20>ll<6C>tsd be ezt a flag-et, ha nincs kifejezetten sz<73>ks<6B>g r<> vagy k<>s<EFBFBD>bb
nem akarod az audi<64> folyamot remux-<2D>lni.
.RE
.PD 1
.
.
.SS lavc (\-lavcopts)
.
T<EFBFBD>bb libavcodec (r<>viden lavc) opci<63> r<>viden van dokument<6E>lva.
N<EFBFBD>zd meg a forr<72>st a r<>szletek<65>rt.
.PP
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs vcodec=msmpeg4:vbitrate=1800:vhq:keyint=250
.RE
.PD 1
.
.TP
.B acodec=<<3C>rt<72>k>
audi<EFBFBD> codec (alap<61>rtelmezett: mp2)
.PD 0
.RSs
.IPs mp2\ \ 
MPEG Layer 2
.IPs mp3\ \ 
MPEG Layer 3
.IPs ac3\ \ 
AC3
.IPs adpcm_ima_wav
IMA Adaptive PCM (4 bit mint<6E>nk<6E>nt, 4:1-es t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s)
.IPs sonic\ 
K<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti vesztes<65>ges/vesztes<65>g mentes codec
.RE
.PD 1
.
.TP
.B abitrate=<<3C>rt<72>k>
audi<EFBFBD> bitr<74>ta kbps-ben (alap<61>rtelmezett: 224)
.
.TP
.B atag=<<3C>rt<72>k>
A megadott Windows audi<64> form<72>tum tag haszn<7A>lata (pl.\& atag=0x55).
.
.TP
.B bit_exact
Csak bit exact algoritmusok haszn<7A>lata (kiv<69>tel (I)DCT).
Mell<EFBFBD>kesen a bit_exact letilt sz<73>mos optimaliz<69>ci<63>t <20>s <20>gy
csak tesztel<65>sekre haszn<7A>land<6E>, ami bin<69>risan azonos
f<EFBFBD>jlokat ig<69>nyel, m<>g ha a k<>dol<6F> verzi<7A>ja v<>ltozik is.
Ez elnyomja a user_data fejl<6A>cet az MPEG-4 folyamokban.
Ne haszn<7A>ld ezt az opci<63>t, csak ha pontosan tudod, hogy mit csin<69>lsz.
.
.TP
.B threads=<1\-8>
A haszn<7A>lhat<61> sz<73>lak maxim<69>lis sz<73>ma (alap<61>rtelmezett: 1).
Egy kis negat<61>v hat<61>sa lehet a mozg<7A>s becsl<73>sre.
.RE
.
.TP
.B vcodec=<<3C>rt<72>k>
A megadott codec-et alkalmazza (alap<61>rtelmezett: mpeg4).
.PD 0
.RSs
.IPs mjpeg
Motion JPEG
.IPs ljpeg
Vesztes<EFBFBD>gmentes JPEG
.IPs h261\ 
H.261
.IPs h263\ 
H.263
.IPs h263p
H.263+
.IPs mpeg4
MPEG-4 (DivX 4/5)
.IPs msmpeg4
DivX 3
.IPs msmpeg4v2
MS MPEG4v2
.IPs wmv1\ 
Windows Media Video, 1-es verzi<7A> (WMV7)
.IPs wmv2\ 
Windows Media Video, 2-es verzi<7A> (WMV8)
.IPs rv10\ 
egy r<>gi RealVideo codec
.IPs mpeg1video
MPEG-1 vide<64>
.IPs mpeg2video
MPEG-2 vide<64>
.IPs huffyuv
HuffYUV
.IPs ffvhuff (l<>sd m<EFBFBD>g: vstrict)
nem szabv<62>nyos 20%-kal kisebb HuffYUV YV12 haszn<7A>lattal
.IPs asv1\ 
ASUS Video v1
.IPs asv2\ 
ASUS Video v2
.IPs "ffv1 (l<>sd m<>g: vstrict)"
FFmpeg vesztes<65>gmentes vide<64> codec-je
.IPs flv\ \ 
Flash vide<64>kban haszn<7A>lt Sorenson H.263
.IPs dvvideo
Sony Digital Video
.IPs svq1\ 
Apple Sorenson Video 1
.IPs "snow (l<>sd m<>g: vstrict)"
FFmpeg k<>s<EFBFBD>rleti wavelet-alap<61> codec-je
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vqmin=<1\-31>
minim<EFBFBD>lis kvant<6E>l<EFBFBD> (pass 1/2)
.RSs
.IPs 1
Nem javasolt (sokkal nagyobb f<>jl, csek<65>ly min<69>s<EFBFBD>gbeli k<>l<EFBFBD>nbs<62>g <20>s ijeszt<7A>
mell<EFBFBD>khat<EFBFBD>sok: msmpeg4, h263 nagyon gyenge min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> lesz, a ratecontrol zavarodott
lesz <20>s gyeng<6E>bb min<69>s<EFBFBD>get ad, valamint n<>h<EFBFBD>ny dek<65>dol<6F> nem fogja tudni dek<65>dolni).
.IPs 2
Javasolt a norm<72>lis mpeg4/\:mpeg1video k<>dol<6F>shoz (alap<61>rtelmezett).
.IPs 3
Javasolt a h263(p)/\:msmpeg4-hez.
Az ok, ami<6D>rt a 3 jobb lehet, mint a 2, az az, hogy a 2 t<>lcsordul<75>sokhoz vezethet.
(Ez jav<61>tva lesz a h263(p)-n<>l a kvant<6E>l<EFBFBD>/MB j<>v<EFBFBD>beli megv<67>ltoztat<61>s<EFBFBD>val,
az msmpeg4 nem jav<61>that<61>, mivel az nem t<>mogatja ezt.)
.RE
.
.TP
.B lmin=<0.01\-255.0>
Minim<EFBFBD>lis Lagrange szorz<72> a ratecontrol-hoz, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg azt szeretn<74>d,
hogy egyenl<6E> vagy alacsonyabb legyen, mint a vqmin (alap<61>rtelmezett: 2.0).
.RE
.
.TP
.B lmax=<0.01\-255.0>
maxim<EFBFBD>lis Lagrange szorz<72> a ratecontrol-hoz (alap<61>rtelmezett: 31.0)
.RE
.
.TP
.B vqscale=<0\-31>
Konstans kvant<6E>l<EFBFBD> /\: konstans min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> k<>dol<6F>s (fix kvant<6E>l<EFBFBD>si m<>d kiv<69>laszt<7A>sa).
A kisebb <20>rt<72>k jobb min<69>s<EFBFBD>get, de nagyobb f<>jlt jelent (alap<61>rtelmezett: 0).
Snow codec eset<65>n a 0 vesztes<65>gmentes t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>st jelent.
Mivel a t<>bbi codec nem t<>mogatja ezt, a vqscale=0 figyelmen k<>v<EFBFBD>l lesz hagyva
<EFBFBD>s v<>ltoz<6F> kvant<6E>l<EFBFBD>k lesznek haszn<7A>lva, ami az alap<61>rtelmezett.
Az 1 nem javasolt (l<>sd a vqmin-t a r<>szletek<65>rt).
.
.TP
.B vqmax=<1\-31>
Maxim<EFBFBD>lis kvant<6E>l<EFBFBD> (1/2. l<>p<EFBFBD>s), 10\-31 k<>z<EFBFBD>tti <20>sszer<65> <20>rt<72>k (alap<61>rtelmezett: 31).
.
.TP
.B mbqmin=<1\-31>
idej<EFBFBD>tm<EFBFBD>lt, haszn<7A>ld a vqmin-t
.
.TP
.B mbqmax=<1\-31>
idej<EFBFBD>tm<EFBFBD>lt, haszn<7A>ld a vqmax-ot
.
.TP
.B vqdiff=<1\-31>
maxim<EFBFBD>lis kvant<6E>l<EFBFBD> k<>l<EFBFBD>nbs<62>g az egym<79>st k<>vet<65> I- vagy P-kock<63>kn<6B>l (1/2. l<>p<EFBFBD>s)
(alap<61>rtelmezett: 3)
.
.TP
.B vmax_b_frames=<0\-4>
B-kock<63>k maxim<69>lis sz<73>ma a nem-B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
nincs B-kocka (alap<61>rtelmezett)
.IPs 0\-2
<EFBFBD>sszer<EFBFBD> tartom<6F>ny MPEG-4-hez
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vme=<0\-5>
Mozg<EFBFBD>s becsl<73>s m<>dszere.
A haszn<7A>lhat<61> m<>dok:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
nincs (nagyon gyenge min<69>s<EFBFBD>g)
.IPs 1
teljes (lass<73>, jelenleg nem karbantartott <20>s letiltott)
.IPs 2
log (alacsony min<69>s<EFBFBD>g, jelenleg nem karbantartott <20>s letiltott)
.IPs 3
phods (alacsony min<69>s<EFBFBD>g, jelenleg nem karbantartott <20>s letiltott)
.IPs 4
EPZS: size=1 diamond, a m<>ret <20>ll<6C>that<61> a *dia opci<63>kkal
(alap<61>rtelmezett)
.IPs 5
X1 (k<>s<EFBFBD>rleti, jelenleg EPZS-re alias-olva)
.IPs 8
iter (iterat<61>v <20>tlapolt blokk, csak snow-ban haszn<7A>lj<6C>k)
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
0\-3 jelenleg figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja az elhaszn<7A>lt bit-eket,
<EFBFBD>gy a min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>k nagyon rossz.
.RE
.
.TP
.B me_range=<0\-9999>
mozg<EFBFBD>s becsl<73>s keres<65>si tartom<6F>nya (alap<61>rtelmezett: 0 (v<>gtelen))
.
.TP
.B mbd=<0\-2>
Makroblokk d<>nt<6E>si algoritmus (nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> m<>d), minden makr<6B>
blokkot elk<6C>dol minden m<>dban <20>s kiv<69>lasztja a legjobbat.
Ez lass<73>, de jobb min<69>s<EFBFBD>get <20>s f<>jl m<>retet ad.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
mbcmp haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
MB m<>d kiv<69>laszt<7A>sa, amihez a legkevesebb bit kell (=vhq).
.IPs 2
MB m<>d kiv<69>laszt<7A>sa, ami a legjobb ar<61>nytorz<72>t<EFBFBD>ssal rendelkezik.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vhq\ \ \ \ 
Ugyan az, mint az mbd=1, csak kompatibil<69>t<EFBFBD>si okokb<6B>l maradt meg.
.
.TP
.B v4mv\ \ \ 
4 mozg<7A>svektort enged<65>lyez makroblokkonk<6E>nt (kicsit jobb min<69>s<EFBFBD>g).
Jobb eredm<64>nyt ad, ha mbd>0-val haszn<7A>lod.
.
.TP
.B obmc\ \ \ 
<EFBFBD>tlapolt blokk mozg<7A>s kompenz<6E>ci<63> (H.263+)
.
.TP
.B loop\ \ \ 
loop sz<73>r<EFBFBD> (H.263+)
figyelj, ez hib<69>s
.
.TP
.B inter_threshold <-1000\-1000>
Jelenleg abszol<6F>t semmit sem csin<69>l.
.
.TP
.B keyint=<0\-300>
Maxim<EFBFBD>lis id<69>k<EFBFBD>z a kulcs k<>pkock<63>k k<>z<EFBFBD>tt k<>pkock<63>kban (alap<61>rtelmezett: 250
vagy egy kulcs k<>pkocka t<>z m<>sodpercenk<6E>nt egy 25fps-es filmben.
Ez a javasolt alap<61>rtelmez<65>s az MPEG-4-hez).
A legt<67>bb codec-nek szab<61>lyos kulcskock<63>k kellenek a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> hib<69>k halmoz<6F>d<EFBFBD>s<EFBFBD>nak
megakad<EFBFBD>lyoz<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Kulcs k<>pkock<63>k sz<73>ks<6B>gesek a l<>ptet<65>shez is, mivel a l<>ptet<65>s csak a kulcs
kock<EFBFBD>khoz lehets<74>ges, de a kulcs kock<63>knak t<>bb hely kell, mint a t<>bbi
k<EFBFBD>pkock<EFBFBD>nak, <20>gy a nagyobb <20>rt<72>k valamivel kisebb f<>jl m<>retet jelent, de
kev<EFBFBD>sb<EFBFBD> prec<65>z l<>ptet<65>st.
A 0 egyenl<6E> az 1-gyel, ami minden kock<63>b<EFBFBD>l kulcs k<>pkock<63>t k<>sz<73>t.
A >300 <20>rt<72>kek nem javasoltak, mivel a min<69>s<EFBFBD>g bizonytalanul f<>gg a dek<65>dol<6F>t<EFBFBD>l,
a k<>dol<6F>t<EFBFBD>l <20>s a szerencs<63>t<EFBFBD>l.
MPEG-1/2-h<>z <20>ltal<61>ban <=30 az aj<61>nlott.
.
.TP
.B sc_threshold=<-1000000000\-1000000000>
A jelenet v<>lt<6C>s detekt<6B>l<EFBFBD>s<EFBFBD>nak k<>sz<73>b<EFBFBD>rt<72>ke.
A libavcodec egy kulcs k<>pkock<63>t illeszt be ha jelenetv<74>lt<6C>st <20>rz<72>kel.
Ezzel az opci<63>val megadhatod a detekt<6B>l<EFBFBD>s <20>rz<72>keny<6E>sg<73>t.
A -1000000000 azt jelenti, hogy jelenet v<>lt<6C>st tal<61>l minen k<>pkocka v<>lt<6C>sn<73>l,
a 1000000000 pedig azt, hogy nem lesz jelenetv<74>lt<6C>s tal<61>lat (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B sc_factor=<b<>rmilyen pozit<EFBFBD>v eg<EFBFBD>sz>
A nagyobb kvant<6E>l<EFBFBD>val rendelkez<65> kock<63>k nagyobb val<61>sz<73>n<EFBFBD>s<EFBFBD>ggel fognak
jelenetv<EFBFBD>lt<EFBFBD>s tal<61>latot okozni <20>s <20>gy a libavcodec-et I-kocka haszn<7A>lat<61>ra
k<EFBFBD>telezik (alap<61>rtelmezett: 1).
1\-16 az <20>sszer<65> tartom<6F>nya.
A 2 <20>s 6 k<>z<EFBFBD>tti <20>rt<72>kek n<>velik a PSNR-t (kb. +0.04 dB-ig) <20>s az I-kock<63>k
elhelyez<EFBFBD>se is jobb lesz a gyors mozg<7A>s<EFBFBD> jelenetekben.
A 6-n<>l nagyobb <20>rt<72>kek nagyon kis m<>rt<72>k<EFBFBD> PSNR jav<61>t<EFBFBD>st hoznak (kb. 0.01 db-vel
t<EFBFBD>bb, mint az sc_factor=6), de l<>that<61>an rontj<74>k a vizu<7A>lis min<69>s<EFBFBD>get.
.
.TP
.B vb_strategy=<0\-2> (csak els<EFBFBD> l<EFBFBD>p<EFBFBD>s)
I/P/B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tti v<>laszt<7A>s strat<61>gi<67>ja:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Mindig a maxim<69>lis sz<73>m<EFBFBD> B-kocka haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
B-kock<63>k elker<65>l<EFBFBD>se a gyors mozg<7A>s<EFBFBD> jelenetekn<6B>l.
L<EFBFBD>sd a b_sensitivity opci<63>t ezen strat<61>gia finomhangol<6F>s<EFBFBD>hoz.
.IPs 2
A maxim<69>lis min<69>s<EFBFBD>g el<65>r<EFBFBD>se <20>rdek<65>ben a B-kock<63>kat t<>bb<62>-kev<65>sb<73> optim<69>lisan
helyezi el (lassabb).
Val<EFBFBD>sz<EFBFBD>n<EFBFBD>leg cs<63>kkenteni akarod ezen opci<63> sebess<73>gre gyakorolt hat<61>s<EFBFBD>t a
brd_scale opci<63> <20>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>val.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B b_sensitivity=<b<>rmilyen 0-n<>l nagyobb eg<EFBFBD>sz>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja, hogy a vb_strategy=1 mennyire <20>rz<72>kenyen detekt<6B>lja a mozg<7A>st <20>s
ker<EFBFBD>li el a B-kocka haszn<7A>lat<61>t (alap<61>rtelmezett: 40).
Az alacsonyabb <20>rz<72>kenys<79>g t<>bb B-kock<63>t eredm<64>nyez.
T<EFBFBD>bb B-kocka haszn<7A>lata n<>veli a PSNR-t, de a t<>l sok B-kocka ronthatja a
min<EFBFBD>s<EFBFBD>get a gyors mozg<7A>s<EFBFBD> jelenetekben.
Hacsak nincs nagyon nagy mennyis<69>g<EFBFBD> mozg<7A>s, a b_sensitivity nyugodtan
cs<EFBFBD>kkenthet<EFBFBD> az alap<61>rtelmezett al<61>; a 10 megfelel<65> a legt<67>bb esetben.
.
.TP
.B brd_scale=<0\-10>
Minden alkalommal, ha a brd_scale-t n<>veled eggyel, a kocka dimenzi<7A>k
oszt<EFBFBD>dnak kett<74>vel, ami n<>gyszeres ar<61>nnyal jav<61>tja a sebess<73>get.
A teljesen lem<65>retezett kocka mindk<64>t dimenzi<7A>j<EFBFBD>nak p<>ros sz<73>m<EFBFBD>nak kell
lennie, <20>gy a brd_scale=1-n<>l az eredeti m<>reteknek n<>gy t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>nek
kell lenni<6E>k, brd_scale=2-n<>l nyolc t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>nek, stb.
M<EFBFBD>s szavakkal, az eredeti kocka mindk<64>t m<>ret<65>nek oszthat<61>nak kell lennie
2^(brd_scale+1)-gyel marad<61>k n<>lk<6C>l.
.
.TP
.B bidir_refine=<0\-4>
Finom<EFBFBD>tja a k<>tir<69>ny<6E> makroblokkokban haszn<7A>lt k<>t mozg<7A>svektort,
az el<65>re <20>s visszafel<65> t<>rt<72>n<EFBFBD> keres<65>sb<73>l sz<73>rmaz<61> vektorok <20>jrafelhaszn<7A>l<EFBFBD>sa helyett.
Ennek az opci<63>nakl nincs hat<61>sa B-kock<63>k n<>lk<6C>l.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Letiltva (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1\-4
Egy sz<73>lesebb keres<65>s haszn<7A>lata (a nagyobb sz<73>m<EFBFBD> lassabb).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vpass=<1\-3>
Aktiv<EFBFBD>lja a bels<6C> k<>t (vagy t<>bb) l<>p<EFBFBD>ses m<>dot, csak akkor add meg, ha
k<EFBFBD>t (vagy t<>bb) l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st akarsz.
.PD 0
.RSs
.IPs 1
els<EFBFBD> l<>p<EFBFBD>s (l<>sd m<>g turbo)
.IPs 2
m<EFBFBD>sodik l<>p<EFBFBD>s
.IPs 3
n. l<>p<EFBFBD>s (m<>sodik <20>s a k<>vetkez<65> l<>p<EFBFBD>s egy N-l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>sban)
.RE
.RS
<EFBFBD>me a m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>se <20>s a haszn<7A>lata:
.br
Az els<6C> l<>p<EFBFBD>s (vpass=1) meg<65>rja a statisztika f<>jlt.
Aj<EFBFBD>nlott n<>h<EFBFBD>ny CPU-<2D>hes opci<63> letilt<6C>sa, mint ahogy a "turbo" m<>d is csin<69>lja.
.br
K<EFBFBD>t l<>p<EFBFBD>ses m<>dban a m<>sodik l<>p<EFBFBD>s (vpass=2) elolvassa a statisztika f<>jlt
<EFBFBD>s felhaszn<7A>lja a ratecontrol d<>nt<6E>seihez.
.br
N l<>p<EFBFBD>ses m<>dban a m<>sodik l<>p<EFBFBD>s (vpass=3, ez nem el<65>r<EFBFBD>s) mindkett<74>t
elv<EFBFBD>gzi: el<65>sz<73>r elolvassa a statisztika f<>jlt, majd fel<65>l<EFBFBD>rja.
Aj<EFBFBD>nlott a divx2pass.log elment<6E>se, miel<65>tt ezt megtenn<6E>d, ha es<65>ly van r<>,
hogy meg kell szak<61>tanod a MEncoder-t.
Haszn<EFBFBD>lhatod mindegyik k<>dol<6F>si opci<63>t, kiv<69>ve a nagyon CPU-ig<69>nyeseket, pl. "qns".
.br
Ezt a l<>p<EFBFBD>st <20>jra <20>s <20>jra lefuttathatod a k<>dol<6F>s finom<6F>t<EFBFBD>sa <20>rdek<65>ben.
Minden k<>vetkez<65> l<>p<EFBFBD>s felhaszn<7A>lja az el<65>z<EFBFBD> l<>p<EFBFBD>s statisztik<69>it a tov<6F>bbl<62>p<EFBFBD>shez.
Az utols<6C> l<>p<EFBFBD>sben m<>r mehet az <20>sszes CPU-ig<69>nyes k<>dol<6F>si opci<63> is.
.br
Ha 2 l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st akarsz, el<65>sz<73>r haszn<7A>ld a vpass=1-et majd a vpass=2-<2D>t.
.br
Ha 3 vagy t<>bb l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st akarsz, haszn<7A>ld a vpass=1-et az els<6C> l<>p<EFBFBD>sben,
majd vpass=3-at <20>s <20>jra vpass=3-at, am<61>g nem leszel el<65>gedett a k<>dol<6F>ssal.
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
huffyuv:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs "pass 1"
Elmenti a statisztik<69>t.
.IPs "pass 2"
K<EFBFBD>dol egy optim<69>lis Huffman t<>bl<62>val, mely az els<6C> l<>p<EFBFBD>s statisztik<69>j<EFBFBD>n
alapszik.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B turbo (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
Drasztikusan felgyors<72>tja az els<6C> l<>p<EFBFBD>st gyorsabb algoritmusok haszn<7A>lat<61>val
<EFBFBD>s a CPU-ig<69>nyes opci<63>k letilt<6C>s<EFBFBD>val.
Ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg cs<63>kkenti a glob<6F>lis PSNR-t egy kicsit (0.01dB k<>r<EFBFBD>l) <20>s
megv<EFBFBD>ltoztatja az egyedi kocka t<>pusokat <20>s PSNR-t egy kicsit (0.03dB-ig).
.
.TP
.B aspect=<x/y>
Film k<>par<61>ny<6E>nak elt<6C>rol<6F>sa, mint az MPEG file-okban.
Sokkal norm<72>lisabb ez a megold<6C>s mint a film <20>tm<74>retez<65>se, mivel ilyenkor
nem fog a min<69>s<EFBFBD>g az <20>tm<74>retez<65>s miatt leromlani.
Csak az MPlayer lesz k<>pes az <20>gy elk<6C>sz<73>lt file-ok lej<65>tsz<73>s<EFBFBD>ra, m<>s
lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>k rossz k<>par<61>nyt fognak haszn<7A>lni.
A param<61>ter megadhat<61> ar<61>nyk<79>nt vagy lebeg<65>pontos sz<73>mk<6D>nt.
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.RSs
.PD 0
.IPs "aspect=16/9 or aspect=1.78"
.PD 1
.RE
.
.TP
.B autoaspect
Ugyan az, mint az aspect opci<63>, de automatikusan sz<73>m<EFBFBD>tja ki az ar<61>nyt,
figyelembe v<>ve a m<>dos<6F>t<EFBFBD>sokat (crop/\:expand/\:scale/\:stb.), melyek a
sz<EFBFBD>r<EFBFBD> l<>ncban szerepelnek.
Nem okoz teljes<65>tm<74>nybeli roml<6D>st, <20>gy nyugodtan bekapcsolva maradhat.
.
.TP
.B vbitrate=<<3C>rt<72>k>
Bitr<EFBFBD>ta megad<61>sa (1/2. l<>p<EFBFBD>s) (alap<61>rtelmezett: 800).
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
1kbit = 1000 bit
.PD 0
.RSs
.IPs 4\-16000
(kbit-ben)
.IPs 16001\-24000000
(bit-ben)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vratetol=<<3C>rt<72>k>
Becs<EFBFBD>lt f<>jl m<>ret tolerancia kbit-ben.
1000\-100000 egy <20>sszer<65> tartom<6F>ny.
(figyelmeztet<65>s: 1kbit = 1000 bit)
(alap<61>rtelmezett: 8000)
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A vratetol nem aj<61>nlott, hogy t<>l nagy legyen a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sben, k<>l<EFBFBD>nben
probl<EFBFBD>m<EFBFBD>k lehetnek, ha vrc_(min|max)rate is haszn<7A>lva van.
.
.TP
.B vrc_maxrate=<<3C>rt<72>k>
maxim<EFBFBD>lis bitr<74>ta kbit/\:sec-ben (1/2. l<>p<EFBFBD>s)
(alap<61>rtelmezett: 0, hat<61>rtalan)
.
.TP
.B vrc_minrate=<<3C>rt<72>k>
minim<EFBFBD>lis bitr<74>ta kbit/\:sec-ben (1/2. l<>p<EFBFBD>s)
(alap<61>rtelmezett: 0, hat<61>rtalan)
.
.TP
.B vrc_buf_size=<<3C>rt<72>k>
buffer m<>ret kbit-ben (1/2. l<>p<EFBFBD>s).
MPEG-1/2-n<>l ez a vbv buffer m<>ret<65>t is be<62>ll<6C>tja, haszn<7A>lj 327-et
a VCD-hez, 917-et az SVCD-hez <20>s 1835-at a DVD-hez.
.
.TP
.B vrc_buf_aggressivity
jelenleg haszontalan
.
.TP
.B vrc_strategy
Ratecontrol m<>dszer.
Figyelj r<>, hogy n<>h<EFBFBD>ny ratecontrol-t <20>rint<6E> opci<63>nak nem lesz hat<61>sa,
ha a vrc_strategy nem 0-ra van <20>ll<6C>tva.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
A lavc bels<6C> ratecontrol-j<>t haszn<7A>lja (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
Az XviD ratecontrol-j<>t haszn<7A>lja (k<>s<EFBFBD>rleti; XViD 1.1 vagy <20>jabb
t<EFBFBD>mogat<EFBFBD>s<EFBFBD>val ford<72>tott MEncoder kell hozz<7A>).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vb_qfactor=<-31.0\-31.0>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si faktor a B- <20>s nem-B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (1/2. l<>p<EFBFBD>s) (alap<61>rtelmezett: 1.25)
.
.TP
.B vi_qfactor=<-31.0\-31.0>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si faktor az I- <20>s nem-I-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (1/2. l<>p<EFBFBD>s) (alap<61>rtelmezett: 0.8)
.
.TP
.B vb_qoffset=<-31.0\-31.0>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si l<>p<EFBFBD>s B- <20>s nem-B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (1/2. l<>p<EFBFBD>s) (alap<61>rtelmezett: 1.25)
.
.TP
.B vi_qoffset=<-31.0\-31.0>
(1/2. l<>p<EFBFBD>s) (alap<61>rtelmezett: 0.0)
.br
ha v{b|i}_qfactor > 0
.br
I/B-kock<63>k kvant<6E>l<EFBFBD>ja = P-kocka kvant<6E>l<EFBFBD>ja * v{b|i}_qfactor + v{b|i}_qoffset
.br
k<EFBFBD>l<EFBFBD>nben
.br
norm<EFBFBD>lis ratecontrol (nem k<>ti meg a k<>vetkez<65> P-kocka kvant<6E>l<EFBFBD>t) <20>s
q= -q * v{b|i}_qfactor + v{b|i}_qoffset
.br
.I TAN<EFBFBD>CS:
Konstans kvant<6E>l<EFBFBD>si k<>dol<6F>shoz k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> kvant<6E>l<EFBFBD>kkal az I/P- <20>s B-kock<63>khoz
haszn<EFBFBD>lhatod ezt:
lmin= <ip_quant>:lmax= <ip_quant>:vb_qfactor= <b_quant/\:ip_quant>.
.
.TP
.B vqblur=<0.0\-1.0> (els<6C> l<EFBFBD>p<EFBFBD>s)
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si elmos<6F>s (alap<61>rtelmezett: 0.5), a nagyobb <20>rt<72>k <20>tlagban t<>bb id<69>t
ad a kvant<6E>l<EFBFBD>nak (lassabb v<>lt<6C>s).
.PD 0
.RSs
.IPs 0.0
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si blur letiltva.
.IPs 1.0
Az <20>sszes el<65>z<EFBFBD> kocka alapj<70>n <20>tlagolja a kvant<6E>l<EFBFBD>t.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vqblur=<0.0\-99.0> (m<>sodik l<EFBFBD>p<EFBFBD>s)
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si gauss elmos<6F>s (alap<61>rtelmezett: 0.5), a nagyobb <20>rt<72>k <20>tlagban t<>bb
id<EFBFBD>t ad a kvant<6E>l<EFBFBD>nak (lassabb v<>lt<6C>s).
.
.TP
.B vqcomp=<0.0\-1.0>
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s, a vrc_eq f<>gg ett<74>l (1/2. l<>p<EFBFBD>s) (alap<61>rtelmezett: 0.5).
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul felt<6C>ve, hogy az alap<61>rtelmezett rate control egyenletet haszn<7A>ljuk,
ha a vqcomp=1.0, a ratecontrol minden kock<63>hoz annyi sz<73>m<EFBFBD> bitet foglal le,
amennyi sz<73>ks<6B>ges az azonos QP melletti k<>dol<6F>sukhoz.
Ha a vqcomp=0.0, a ratecontrol minden kock<63>hoz ugyanannyi sz<73>m<EFBFBD> bitet foglal le,
pl. szigor<6F> CBR.
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ezek extr<74>m be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sok <20>s nem aj<61>nlott <20>ket haszn<7A>lni.
A l<>that<61> min<69>s<EFBFBD>g valahol ezen k<>t sz<73>ls<6C>s<EFBFBD>ges eset k<>z<EFBFBD>tt lesz optim<69>lis.
.
.TP
.B vrc_eq=<egyenlet>
f<EFBFBD> ratecontrol egyenlet (1/2. l<>p<EFBFBD>s)
.RE
.RSs
.IPs 1\ \ \ \ 
konstans bitr<74>ta
.IPs tex\ \ 
konstans min<69>s<EFBFBD>g
.IPs 1+(tex/\:avgTex-1)*qComp
k<EFBFBD>r<EFBFBD>lbel<EFBFBD>l a r<>gi ratecontrol k<>dj<64>nak megfelel<65> egyenlet
.IPs tex^qComp
qcomp 0.5-tel vagy hasonl<6E>val (alap<61>rtelmezett)
.RE
.PP
.RS
infix oper<65>torok:
.RE
.RSs
.IPs +,-,*,/,^
.RE
.PP
.RS
v<EFBFBD>ltoz<EFBFBD>k:
.RE
.RSs
.IPs tex\ \ 
text<EFBFBD>ra komplexit<69>sa
.IPs iTex,pTex
intra, nem intra text<78>ra komplexit<69>sa
.IPs avgTex
<EFBFBD>tlagos text<78>rakomplexit<69>s
.IPs avgIITex
intra text<78>ra komplexit<69>sa I kock<63>kban
.IPs avgPITex
intra text<78>ra komplexit<69>sa P kock<63>kban
.IPs avgPPTex
nem-intra text<78>ra komplexit<69>sa P kock<63>kban
.IPs avgBPTex
nem-intra text<78>ra komplexit<69>sa B kock<63>kban
.IPs mv\ \ \ 
mozg<EFBFBD>svektorokhoz haszn<7A>lt bitek sz<73>ma
.IPs fCode
log2 scale eset<65>n a mozg<7A>svektorok maxim<69>lis hossza
.IPs iCount
intra makroblokkok sz<73>ma / makroblokkok sz<73>ma
.IPs var\ \ 
t<EFBFBD>rbeli komplexit<69>s
.IPs mcVar
id<EFBFBD>beli komplexit<69>s
.IPs qComp
qcomp a parancssorb<72>l
.IPs "isI, isP, isB"
1 ha a k<>p t<>pusa I/P/B k<>l<EFBFBD>nben 0.
.IPs Pi,E\ 
L<EFBFBD>sd a kedvenc matekk<6B>nyvedben.
.RE
.PP
.RS
f<EFBFBD>ggv<EFBFBD>nyek:
.RE
.RSs
.IPs max(a,b),min(a,b)
maximum / minimum
.IPs gt(a,b)
1 ha a>b, k<>l<EFBFBD>nben 0
.IPs lt(a,b)
1 ha a<b, k<>l<EFBFBD>nben 0
.IPs eq(a,b)
1 ha a==b, k<>l<EFBFBD>nben 0
.IPs "sin, cos, tan, sinh, cosh, tanh, exp, log, abs"
.RE
.
.TP
.B vrc_override=<opci<63>k>
Felhaszn<EFBFBD>l<EFBFBD> <20>ltal megadott min<69>s<EFBFBD>g a megadott r<>szekhez (befejez<65>s, feliratok, ...) (1/2. l<>p<EFBFBD>s).
Az opci<63>k <kezd<7A>-kocka>, <z<>r<EFBFBD>-kocka>, <min<69>s<EFBFBD>g>[/<kezd<7A>-kocka>,
<z<>r<EFBFBD>-kocka>, <min<69>s<EFBFBD>g>[/...]]:
.PD 0
.RSs
.IPs "quality (2\-31)"
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>
.IPs "quality (-500\-0)"
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g jav<61>t<EFBFBD>s %-ban
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vrc_init_cplx=<0\-1000>
kezdeti komplexit<69>s (1. l<>p<EFBFBD>s)
.
.TP
.B vrc_init_occupancy=<0.0\-1.0>
kezdeti buffer felt<6C>lt<6C>s, a vrc_buf_size egy r<>szek<65>nt (alap<61>rtelmezett: 0.9)
.
.TP
.B vqsquish=<0|1>
Itt adhat<61> meg hogy hogyan maradjon a kvant<6E>l<EFBFBD> a qmin <20>s qmax k<>z<EFBFBD>tt (1/2. l<>p<EFBFBD>s).
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Ny<EFBFBD>r<EFBFBD>s haszn<7A>lata.
.IPs 1
Egy sz<73>p differenci<63>lhat<61> f<>ggv<67>ny haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vlelim=<-1000\-1000>
Egyszer<EFBFBD> egy<67>tthat<61> elimin<69>ci<63> k<>sz<73>b<EFBFBD>rt<72>ke a f<>nyer<65>ss<73>ghez.
A negat<61>v <20>rt<72>kek meghat<61>rozz<7A>k a DC egy<67>tthat<61>t is (legal<61>bb -4-nek vagy
kisebbnek kell lennie quant=1 melletti k<>dol<6F>sn<73>l):
.PD 0
.RSs
.IPs 0
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs -4
JVT javaslat
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vcelim=<-1000\-1000>
Egyszer<EFBFBD> egy<67>tthat<61> elimin<69>ci<63> k<>sz<73>b<EFBFBD>rt<72>ke a sz<73>ner<65>ss<73>ghez.
A negat<61>v <20>rt<72>kek meghat<61>rozz<7A>k a DC egy<67>tthat<61>t is (legal<61>bb -4-nek vagy
kisebbnek kell lennie quant=1 melletti k<>dol<6F>sn<73>l):
.PD 0
.RSs
.IPs 0
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 7
JVT javaslat
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vstrict=<-2|-1|0|1>
szigor<EFBFBD> szabv<62>ny k<>vet<65>s
.PD 0
.RSs
.IPs 0
kikapcsolva
.IPs 1
Csak akkor aj<61>nlott ha a kimenetet MPEG-4 referencia dek<65>derrel akarod
dek<EFBFBD>dolni.
.IPs -1
Enged<EFBFBD>lyezi a libavcodec specifikus kiterjesz<73>seket (alap<61>rtelmezett).
.IPs -2
K<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti codec-ek <20>s funkci<63>k enged<65>lyez<65>se, melyek nem biztos, hogy
lej<EFBFBD>tszhat<EFBFBD>ak lesznek a j<>v<EFBFBD>beli MPlayer verzi<7A>kkal (snow, ffvhuff, ffv1).
.RE
.PD 1
.
.TP
.B vdpart\ 
Adat part<72>cion<6F>l<EFBFBD>s.
Minden vide<64> csomaghoz 2 b<>jtot ad, n<>veli a hibat<61>r<EFBFBD>st a megb<67>zhatatlan
csatorn<EFBFBD>kon t<>rt<72>n<EFBFBD> <20>tvitelkor (pl.\& stream-el<65>s Interneten).
Minden vide<64> csomag 3 k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> part<72>ci<63>ba lesz k<>dolva:
.PD 0
.RSs
.IPs "1. MVs"
mozg<EFBFBD>s
.IPs "2. DC coefficients"
kis felbont<6E>s<EFBFBD> k<>p
.IPs "3. AC coefficients"
r<EFBFBD>szletek
.RE
.PD 1
.RS
Az MV & DC a legfontosabbak, elveszt<7A>s<EFBFBD>kkel sokkal rosszabb lesz a kin<69>zet, mint
az AC <20>s az 1. & 2. part<72>ci<63> elveszt<7A>sekor.
(MV & DC) sokkal kisebbek, mint a 3. part<72>ci<63> (AC), ami azt jelenti, hogy a hib<69>k
sokkal t<>bbsz<73>r fogj<67>k <20>rinteni az AC part<72>ci<63>t, mint az MV & DC part<72>ci<63>kat.
<EFBFBD>gy a k<>p jobban fog kin<69>zni part<72>cion<6F>l<EFBFBD>ssal, mint an<61>lk<6C>l, de part<72>cion<6F>l<EFBFBD>s
n<EFBFBD>lk<EFBFBD>l a hiba egyform<72>n rontja az AC/\:DC/\:MV-t.
.RE
.
.TP
.B vpsize=<0\-10000> (l<>sd m<EFBFBD>g vdpart)
Vide<EFBFBD> csomag m<>rete, n<>veli a hibat<61>r<EFBFBD>st.
.PD 0
.RSs
.IPs 0\ \ \ \ 
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 100\-1000
j<EFBFBD> v<>laszt<7A>s
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ss\ \ \ \ \ 
darabolt, strukt<6B>r<EFBFBD>lt m<>d H.263+-hoz
.
.TP
.B gray\ \ \ 
csak sz<73>rke<6B>rnyalatos k<>dol<6F>s (gyorsabb)
.
.TP
.B vfdct=<0\-10>
DCT algoritmus
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Automatikusan kiv<69>laszt egy j<>t (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
gyors eg<65>sz
.IPs 2
pontos eg<65>sz
.IPs 3
MMX
.IPs 4
mlib
.IPs 5
AltiVec
.IPs 6
lebeg<EFBFBD>pontos AAN
.RE
.PD 1
.
.TP
.B idct=<0\-99>
IDCT algoritmus
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Legjobb tudom<6F>sunk szerint ezen IDCT-k mindegyike <20>tmegy az IEEE1180 teszten.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Automatikusan v<>laszt egy j<>t (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
JPEG referencia eg<65>sz
.IPs 2
egyszer<EFBFBD>
.IPs 3
simplemmx
.IPs 4
libmpeg2mmx (nem pontos, ne haszn<7A>ld keyint >100 k<>dol<6F>sokn<6B>l)
.IPs 5
ps2
.IPs 6
mlib
.IPs 7
arm
.IPs 8
AltiVec
.IPs 9
sh4
.RE
.PD 1
.
.TP
.B lumi_mask=<0.0\-1.0>
A f<>nys<79>r<EFBFBD>s<EFBFBD>g maszkol<6F>s egy 'pszicho<68>rz<72>ki' be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s, ami azt a t<>nyt
pr<EFBFBD>b<EFBFBD>lja kihaszn<7A>lni, hogy az emberi szem a kisebb r<>szletess<73>get a
k<EFBFBD>p nagyon vil<69>gos r<>szein veszi <20>szre.
A f<>nys<79>r<EFBFBD>s<EFBFBD>g maszkol<6F>s jobban t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>ti a f<>nyes ter<65>leteket, mint a
k<EFBFBD>zepesen f<>nyeseket, <20>gy biteket sp<73>rol, amik egy<67>b kock<63>kon
felhaszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD>ak, n<>velve az <20>sszmin<69>s<EFBFBD>get, a PSNR esetleges cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>vel.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>gy <20>vatos, a t<>l nagy <20>rt<72>kek katasztr<74>f<EFBFBD>lis dolgokat okozhatnak.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
A nagy <20>rt<72>kek egyes monitorokon j<>l n<>znek ki, m<>g m<>s monitorokon
sz<EFBFBD>rny<EFBFBD>en.
.PD 0
.RSs
.IPs 0.0\ \ 
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 0.0\-0.3
<EFBFBD>sszer<EFBFBD> <20>rt<72>kek
.RE
.PD 1
.
.TP
.B dark_mask=<0.0\-1.0>
A s<>t<EFBFBD>ts<74>g maszkol<6F>s egy 'pszicho<68>rz<72>ki' be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s, ami azt a t<>nyt
pr<EFBFBD>b<EFBFBD>lja kihaszn<7A>lni, hogy az emberi szem a kisebb r<>szletess<73>get a
k<EFBFBD>p nagyon s<>t<EFBFBD>t r<>szein veszi <20>szre.
A s<>t<EFBFBD>ts<74>g maszkol<6F>s jobban t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>ti a s<>t<EFBFBD>t ter<65>leteket, mint a
k<EFBFBD>zepeseket, <20>gy biteket sp<73>rol, amik egy<67>b kock<63>kon
felhaszn<EFBFBD>lhat<EFBFBD>ak, n<>velve az <20>sszmin<69>s<EFBFBD>get, a PSNR esetleges cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>vel.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
L<EFBFBD>gy <20>vatos, a t<>l nagy <20>rt<72>kek katasztr<74>f<EFBFBD>lis dolgokat okozhatnak.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
A nagy <20>rt<72>kek egyes monitorokon j<>l n<>znek ki, m<>g m<>s monitorokon, TV-n,
TFT-n sz<73>rny<6E>en.
.PD 0
.RSs
.IPs 0.0\ \ 
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 0.0\-0.3
<EFBFBD>sszer<EFBFBD> <20>rt<72>kek
.RE
.PD 1
.
.TP
.B tcplx_mask=<0.0\-1.0>
Id<EFBFBD>beli komplexit<69>s maszkol<6F>sa (alap<61>rtelmezett: 0.0 (letiltva)).
K<EFBFBD>pzelj el egy jelenetet, melyen egy mad<61>r r<>p<EFBFBD>l <20>t az eg<65>sz k<>pen; a
tcplx_mask n<>velni fogja a mad<61>r makroblokkj<6B>nak kvant<6E>l<EFBFBD>it (<28>gy cs<63>kkentve a
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g<EFBFBD>ket), mivel az emberi szemnek <20>ltal<61>ban nincs ideje a mad<61>r minden
r<EFBFBD>szlet<EFBFBD>t megfigyelni.
Figyelj r<>, hogy ha a maszkolt objektum meg<65>ll (pl.\& a mad<61>r lesz<73>ll),
val<EFBFBD>sz<EFBFBD>n<EFBFBD>leg borzaszt<7A>an fog kin<69>zni egy r<>vid ideig, am<61>g a k<>dol<6F>
kital<EFBFBD>lja, hogy az objektum nem mozog <20>s finom<6F>tott blokkokat ig<69>nyel.
A megsp<73>rolt bitek a vide<64> egy<67>b r<>szein felhaszn<7A>lhat<61>ak, ami n<>veli az
<EFBFBD>sszmin<EFBFBD>s<EFBFBD>get, felt<6C>ve, hogy a tcplx_mask <20>vatosan lett kiv<69>lasztva.
.
.TP
.B scplx_mask=<0.0\-1.0>
T<EFBFBD>rbeli kompexit<69>s maszkol<6F>sa.
A nagy <20>rt<72>k seg<65>thet a blokkosod<6F>son, ha nem haszn<7A>lsz deblocking sz<73>r<EFBFBD>t
a dek<65>dol<6F>sn<73>l, ami nem biztos, hogy j<> <20>tlet.
.br
K<EFBFBD>pzelj el egy f<>ves k<>pet (aminek <20>ltal<61>ban nagy a t<>rbeli komplexit<69>sa),
egy k<>k eget <20>s egy h<>zat; a scplx_mask n<>velni fogja a f<> makroblokkjainak
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>it, <20>gy cs<63>kkentve a min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t, hogy t<>bb bit jusson az <20>gre <20>s a h<>zra.
.br
.I TAN<EFBFBD>CS:
V<EFBFBD>gj le teljesen minden fekete hat<61>rt, mivel azok cs<63>kkentik a makroblokkok
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t (ez scplx_mask n<>lk<6C>l is <20>rv<72>nyes).
.PD 0
.RSs
.IPs 0.0\ \ 
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 0.0\-0.5
<EFBFBD>sszer<EFBFBD> <20>rt<72>kek
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ennek a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>snak ugyan az a hat<61>sa, mint egy saj<61>t m<>trixnak, ami
a magas frekvenci<63>kat jobban t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>ti, mivel az scplx_mask a P blokkok
min<EFBFBD>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t cs<63>kkenti, akkor is, ha csak a DC v<>ltozik.
Az scplx_mask eredm<64>nye val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg nem fog olyan j<>l kin<69>zni.
.RE
.
.TP
.B p_mask=<0.0\-1.0> (also see vi_qfactor)
Cs<EFBFBD>kkenti az intra blokkok min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t.
Ez azonos az intra blokkok min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nek n<>vel<65>s<EFBFBD>vel, mivel ugyan az az
<EFBFBD>tlagos bitr<74>ta lesz kiosztva a rate controller <20>ltal az eg<65>sz vide<64>
sor<EFBFBD>n (alap<61>rtelmezett: 0.0 (kikapcsolva)).
A p_mask=1.0 megdupl<70>zza az egyes intra blokkra jut<75> bitek sz<73>m<EFBFBD>t.
.
.TP
.B border_mask=<0.0\-1.0>
Hat<EFBFBD>r-feldolgoz<6F>s az MPEG-st<73>lus<75> k<>dol<6F>khoz.
A hat<61>r feldolgoz<6F>s n<>veli azon makroblokkok kvant<6E>l<EFBFBD>j<EFBFBD>t, ami a kocka
sz<EFBFBD>less<EFBFBD>g/magass<73>g<EFBFBD>n<EFBFBD>l kisebb, mint 1/5-del van t<>volabb a kocka hat<61>r<EFBFBD>t<EFBFBD>l,
mivel ezek vizu<7A>lisan m<>r kev<65>sb<73> fontosak.
.
.TP
.B naq\ \ \ \ 
Normaliz<EFBFBD>lt adapt<70>v kvant<6E>l<EFBFBD>s (k<>s<EFBFBD>rleti).
Ha adapt<70>v kvant<6E>l<EFBFBD>st haszn<7A>lsz (*_mask), az <20>tlagos MB-onk<6E>nti kvant<6E>l<EFBFBD>s
nem biztos, hogy el<65>ri a k<>v<EFBFBD>nt kocka-szint<6E> kvant<6E>l<EFBFBD>st.
A naq megpr<70>b<EFBFBD>lja be<62>ll<6C>tani a MB-onk<6E>nti kvant<6E>l<EFBFBD>kat <20>gy, hogy a
megfelel<EFBFBD> <20>tlag megmaradjon.
.
.TP
.B ildct\ \ 
<EFBFBD>tlapolt DCT haszn<7A>lata.
.
.TP
.B ilme\ \ \ 
<EFBFBD>tlapolt mozg<7A>s becsl<73>s (k<>lcs<63>n<EFBFBD>sen kiz<69>rj<72>k egym<79>st a qpel-lel).
.
.TP
.B alt\ \ \ \ 
Alternat<EFBFBD>v scantable haszn<7A>lata.
.
.TP
.B top=<-1\-1>\ \ \ 
.PD 0
.RSs
.IPs -1
automatikus
.IPs 0
als<EFBFBD> mez<65> el<65>sz<73>r
.IPs 1
fels<EFBFBD> mez<65> el<65>sz<73>r
.RE
.PD 1
.
.TP
.B format=<<3C>rt<72>k>
.PD 0
.RSs
.IPs YV12\ 
alap<EFBFBD>rtelmezett
.IPs 444P\ 
ffv1-hez
.IPs 422P\ 
HuffYUV-hoz, vesztes<65>gmentes JPEG-hez <20>s ffv1-hez
.IPs 411P,YVU9
vesztes<EFBFBD>gmentes JPEG-hez <20>s ffv1-hez
.IPs BGR32
vesztes<EFBFBD>gmentes JPEG-hez <20>s ffv1-hez
.RE
.PD 1
.
.TP
.B pred\ \ \ 
(HuffYUV-hoz)
.PD 0
.RSs
.IPs 0
bal becsl<73>s
.IPs 1
egyszer<EFBFBD>/\:emelked<EFBFBD> becsl<73>s
.IPs 2
k<EFBFBD>z<EFBFBD>p becsl<73>s
.RE
.PD 1
.
.TP
.B pred\ \ \ 
(vesztes<65>gmentes JPEG-hez)
.PD 0
.RSs
.IPs 0
bal becsl<73>s
.IPs 1
fels<EFBFBD> becsl<73>s
.IPs 2
balfels<EFBFBD> becsl<73>s
.IPs 3
egyszer<EFBFBD>/\:emelked<EFBFBD> becsl<73>s
.IPs 6
k<EFBFBD>z<EFBFBD>p becsl<73>s
.RE
.PD 1
.
.TP
.B coder\ \ 
(ffv1-hez)
.PD 0
.RSs
.IPs 0
vlc k<>dol<6F>s (Golomb-Rice)
.IPs 1
aritmetikus k<>dol<6F>s (CABAC)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B context
(ffv1-hez)
.PD 0
.RSs
.IPs 0
kicsi context modell
.IPs 1
nagy context modell
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
(ffvhuff-hoz)
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs 0
el<EFBFBD>re meghat<61>rozott Huffman t<>bl<62>k (be<62>p<EFBFBD>tett vagy k<>t l<>p<EFBFBD>ses)
.IPs 1
adapt<EFBFBD>v Huffman t<>bl<62>k
.RE
.PD 1
.
.TP
.B qpel\ \ \ 
Quarter pel mozg<7A>s kompenz<6E>ci<63> (k<>lcs<63>n<EFBFBD>sen kiz<69>rj<72>k egym<79>st az ilme-vel).
.br
.I TAN<EFBFBD>CS:
Ez csak a nagy bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> k<>dol<6F>sokn<6B>l t<>nik hasznosnak.
.
.TP
.B mbcmp=<0\-2000>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyt a makroblokk d<>nt<6E>shez, csak mdb=0
eset<EFBFBD>n haszn<7A>latos.
.PD 0
.RSs
.IPs "0 (SAD)"
abszol<EFBFBD>t k<>l<EFBFBD>nbs<62>gek <20>sszege, gyors (alap<61>rtelmezett)
.IPs "1 (SSE)"
n<EFBFBD>gyzetes hib<69>k <20>sszege
.IPs "2 (SATD)"
abszol<EFBFBD>t Hadamard transzform<72>lt k<>l<EFBFBD>nbs<62>gek <20>sszege
.IPs "3 (DCT)"
abszol<EFBFBD>t DCT transzform<72>lt k<>l<EFBFBD>nbs<62>gek <20>sszege
.IPs "4 (PSNR)"
n<EFBFBD>gyzetes kvant<6E>l<EFBFBD>si hiba <20>sszege (ker<65>ld el, gyenge min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>)
.IPs "5 (BIT)"
blokkhoz sz<73>ks<6B>ges bitek sz<73>ma
.IPs "6 (RD)"
r<EFBFBD>ta eloszl<7A>si optimum, lass<73>
.IPs "7 (ZERO)"
0
.IPs "8 (VSAD)"
abszol<EFBFBD>t f<>gg<67>leges k<>l<EFBFBD>nbs<62>gek <20>sszege
.IPs "9 (VSSE)"
n<EFBFBD>gyzetes f<>gg<67>leges k<>l<EFBFBD>nbs<62>gek <20>sszege
.IPs "10 (NSSE)"
n<EFBFBD>gyzetes k<>l<EFBFBD>nbs<62>gek zajtart<72> <20>sszege
.IPs "11 (W53)"
5/3 wavelet, csak a snow-ban haszn<7A>lj<6C>k
.IPs "12 (W97)"
9/7 wavelet, csak a snow-ban haszn<7A>lj<6C>k
.IPs +256\ 
A sz<73>ntel<65>tetts<74>get is haszn<7A>lja, jelenleg nem m<>k<EFBFBD>dik (helyesen) a B-kock<63>kkal.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B ildctcmp=<0\-2000>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyt az <20>tlapolt DCT d<>nt<6E>sekhez
(l<>sd az mbcmp-t a haszn<7A>lhat<61> <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyekhez).
.
.TP
.B precmp=<0\-2000>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyt a mozg<7A>s becsl<73>s pre-pass-hoz
(l<>sd az mbcmp-t a haszn<7A>lhat<61> <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyekhez) (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B cmp=<0\-2000>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyt a teljes pel mozg<7A>sbecsl<73>shez
(l<>sd az mbcmp-t a haszn<7A>lhat<61> <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyekhez) (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B subcmp=<0\-2000>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyt a sub pel mozg<7A>sbecsl<73>shez
(l<>sd az mbcmp-t a haszn<7A>lhat<61> <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyekhez) (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B nssew=<0\-1000000>
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s az NSSE sz<73>less<73>get <20>ll<6C>tja be, ahol a nagyobb sz<73>less<73>g nagyobb
zajt eredm<64>nyez.
0 NSSE azonos az SSE-vel
Akkor lehet ez hasznos, ha c<>lszer<65>nek tartod a zaj egy r<>sz<73>nek meg<65>rz<72>s<EFBFBD>t az
elk<EFBFBD>dolt vide<64>dban, mint a k<>dol<6F>s el<65>tti kisz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t (alap<61>rtelmezett: 8).
.
.TP
.B predia=<-99\-6>
rombusz t<>pus <20>s m<>ret a mozg<7A>sbecsl<73>s pre-pass-hoz
.
.TP
.B dia=<-99\-6>
Rombusz t<>pus & m<>ret a mozg<7A>sbecsl<73>shez.
A mozg<7A>s keres<65>s egy iterat<61>v elj<6C>r<EFBFBD>s.
A kis rombusz nem jelenti azt, hogy csak kis mozg<7A>svektorok lesznek megtal<61>lva.
Csak azt, hogy val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg valamivel el<65>bb abbahagyja a keres<65>st, mint ahogy
megtal<EFBFBD>ln<EFBFBD> a legjobb mozg<7A>svektort, k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen ha zaj is van.
A nagyobb rombusz sz<73>lesebb k<>r<EFBFBD> keres<65>st enged a jobb mozg<7A>svektorhoz, <20>gy
lassabb, de jobb min<69>s<EFBFBD>get ad.
.br
A nagy <20>tlagos rombuszok jobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>ek, mint a form<72>hoz illeszked<65> robumszok.
.br
A form<72>hoz alkalmazkod<6F> rombuszok viszont <20>sszer<65> kompromisszumok lehetnek a
sebess<EFBFBD>g <20>s a min<69>s<EFBFBD>g k<>z<EFBFBD>tt.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Az <20>tlagos rombuszok m<>retei <20>s a form<72>hoz illeszked<65>eknek nem ugyan az a jelent<6E>s<EFBFBD>k.
.RSs
.IPs -3
Form<EFBFBD>hoz illeszked<65> (gyors) rombusz 3-as m<>rettel
.IPs -2
Form<EFBFBD>hoz illeszked<65> (gyors) rombusz 2-es m<>rettel
.IPs -1
kiss<EFBFBD> k<>l<EFBFBD>nleges: lassabb lehet <20>s/vagy jobb, mint a dia=-2.
.IPs  1
<EFBFBD>tlagos, m<>ret=1 rombusz (alap<61>rtelmezett) =EPZS t<>pus<75> rombusz
.nf
.ne
      0
     000
      0
.fi
.IPs 2
<EFBFBD>tlagos, m<>ret=2 rombusz
.nf
.ne
      0
     000
    00000
     000
      0
.fi
.RE
.
.TP
.B trell\ \ 
R<EFBFBD>csos keres<65>s<EFBFBD> kvant<6E>l<EFBFBD>s.
Ez megkeresi az optim<69>lis k<>dol<6F>st minden egyes 8x8-as blokkhoz.
A r<>csos keres<65>s<EFBFBD> kvant<6E>l<EFBFBD>s el<65>g egyszer<65> optim<69>lis kvant<6E>l<EFBFBD>s a
PSNR jav<61>ra a bitr<74>ta <20>rz<72>kel<65>s k<>r<EFBFBD>ra (Felt<6C>ve, hogy az IDCT nem
hoz be kerek<65>t<EFBFBD>si hib<69>kat, de ny<6E>lv<6C>n nem ez a helyzet.).
Egyszer<EFBFBD>en  keres egy blokkot a minim<69>lis hib<69>val <20>s lambda*bit-tel.
.PD 0
.RSs
.IPs lambda
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>si param<61>tert<72>l (quantization parameter, QP) f<>gg<67> konstans
.IPs bits\ 
a blokk elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>hoz sz<73>ks<6B>ges bitek sz<73>ma
.IPs error
a kvant<6E>l<EFBFBD>s n<>gyzetes hiba<62>sszege
.RE
.PD 1
.
.TP
.B cbp\ \ \ \ 
R<EFBFBD>ta torz<72>tott optim<69>lisan k<>dolt blokkminta.
Megkeresi azt a k<>dolt blokkmint<6E>t, ami minimaliz<69>lja a torz<72>t<EFBFBD>st + lambda*rate-t.
Ez csak a r<>csos kvant<6E>l<EFBFBD>ssal egy<67>tt haszn<7A>lhat<61>.
.
.TP
.B mv0\ \ \ \ 
Megpr<EFBFBD>b<EFBFBD>l elk<6C>dolni minden MB-t a MV=<0,0>-lal <20>s kiv<69>lasztja a legjobbat.
Nincs hat<61>sa, ha mbd=0.
.
.TP
.B mv0_threshold=<b<>rmilyen nem negat<EFBFBD>v sz<EFBFBD>m>
Ha a k<>rnyez<65> mozg<7A>svektorok <20>rt<72>ke <0,0> <20>s az aktu<74>lis blokk mozg<7A>s
becsl<EFBFBD>s<EFBFBD>nek <20>rt<72>ke kevesebb, mint az mv0_threshold, <0,0> lesz
mozg<EFBFBD>svektork<EFBFBD>nt haszn<7A>lva <20>s a tov<6F>bbi mozg<7A>s becsl<73>s el lesz hagyva
(alap<61>rtelmezett: 256).
Az mv0_threshold <20>rt<72>k<EFBFBD>nek 0-ra cs<63>kkent<6E>se egy kicsi (0.01dB) PSNR
n<EFBFBD>veked<EFBFBD>st eredm<64>nyez <20>s val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg egy kicsit jav<61>tja a k<>dolt vide<64>
kin<EFBFBD>zet<EFBFBD>t; az mv0_threshold n<>vel<65>se 320 f<>l<EFBFBD> cs<63>kkent PSNR-t <20>s vizu<7A>lis
min<EFBFBD>s<EFBFBD>get eredm<64>nyez.
A nagyobb <20>rt<72>kek felgyors<72>tj<74>k a k<>dol<6F>st egy kicsit (<28>ltal<61>ban kisebb,
mint 1%-kal, a t<>bbi haszn<7A>lt opci<63>t<EFBFBD>l f<>gg<67>en).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ehhez az opci<63>hoz nem sz<73>ks<6B>ges az enged<65>lyezett mv0.
.
.TP
.B qprd (csak mbd=2)
r<EFBFBD>ta torz<72>tott optim<69>lis kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>ter (QP) minden makroblokk
adott lambd<62>j<EFBFBD>hoz
.
.TP
.B last_pred=<0\-99>
az el<65>z<EFBFBD> kock<63>b<EFBFBD>l sz<73>rmaz<61> mozg<7A>s el<65>rejelz<6C>k sz<73>ma
.PD 0
.RSs
.IPs 0
(alap<61>rtelmezett)
.IPs a
2a+1 x 2a+1 makroblokk n<>gyzetet haszn<7A>l az el<65>z<EFBFBD> kock<63>b<EFBFBD>l a mozg<7A>s vektor
becsl<EFBFBD>shez.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B preme=<0\-2>
mozg<EFBFBD>s becsl<73>s pre-pass
.PD 0
.RSs
.IPs 0
letiltva
.IPs 1
csak I-kock<63>k ut<75>n (alap<61>rtelmezett)
.IPs 2
mindig
.RE
.PD 1
.
.TP
.B subq=<1\-8>
subpel finom<6F>t<EFBFBD>si min<69>s<EFBFBD>g (qpel-hez) (alap<61>rtelmezett: 8 (nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g))
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Nincs jelent<6E>s hat<61>ssal a sebess<73>gre.
.
.TP
.B refs=<1\-8>
a figyelembe vett referencia k<>pkock<63>k sz<73>ma mozg<7A>s kompenz<6E>ci<63>n<EFBFBD>l
(csak Snow) (alap<61>rtelmezett: 1)
.
.TP
.B psnr\ \ \ 
ki<EFBFBD>rja a PSNR-t (peak signal to noise ratio, cs<63>csjel ar<61>nya a zajhoz) a teljes
vide<EFBFBD>ra a k<>dol<6F>s ut<75>n <20>s elt<6C>rolja a kock<63>nk<6E>nti PSNR-t egy f<>jlba, melynek
neve 'psnr_hhmmss.log' alak<61>.
A visszat<61>r<EFBFBD>si <20>rt<72>kek dB-ben (decibel) <20>rtend<6E>ek, a nagyobb a jobb.
.
.TP
.B mpeg_quant
MPEG kvan<61>l<EFBFBD>k haszn<7A>lata H.263 helyett.
.
.TP
.B aic\ \ \ \ 
Enged<EFBFBD>lyezi az AC el<65>rejelz<6C>st MPEG-4 vagy fejlett intra el<65>rejelz<6C>st H.263+ eset<65>n.
Ez kicsit jav<61>t a min<69>s<EFBFBD>gen (0.02 dB PSNR k<>r<EFBFBD>l) <20>s nagyon kicsit cs<63>kkenti
a k<>dol<6F>st (1% k<>r<EFBFBD>l).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A vqmin-nek 8-nak vagy nagyobbnak kell lennie a H.263+ AIC-hez.
.
.TP
.B aiv\ \ \ \ 
alternat<EFBFBD>v inter vlc H.263+-hoz
.
.TP
.B umv\ \ \ \ 
hat<EFBFBD>rtalan MV-k (csak H.263+)
<EFBFBD>nk<EFBFBD>nyesen nagy MV-kkel enged k<>dolni.
.
.TP
.B ibias=<-256\-256>
intra kvant<6E>l<EFBFBD> ferdes<65>ge (256 egyenl<6E> 1.0-val, MPEG st<73>lus<75> kvant<6E>l<EFBFBD> alap<61>rtelmez<65>se: 96,
H.263 st<73>lus<75> kvant<6E>l<EFBFBD> alap<61>rtelmez<65>se: 0)
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A H.263 MMX kvant<6E>l<EFBFBD> nem tudja kezelni a pozit<69>v ferdes<65>get (add meg a vfdct=1 vagy 2-<2D>t),
az MPEG MMX kvant<6E>l<EFBFBD> nem tudja kezelni a negat<61>v ferdes<65>get (add meg a vfdct=1 vagy 2-<2D>t).
.
.TP
.B pbias=<-256\-256>
inter kvant<6E>l<EFBFBD> ferdes<65>ge (256 egyenl<6E> 1.0-val, MPEG st<73>lus<75> kvant<6E>l<EFBFBD> alap<61>rtelmez<65>se: 0,
H.263 st<73>lus<75> kvant<6E>l<EFBFBD> alap<61>rtelmez<65>se: -64)
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A H.263 MMX kvant<6E>l<EFBFBD> nem tudja kezelni a pozit<69>v ferdes<65>get (add meg a vfdct=1 vagy 2-<2D>t),
az MPEG MMX kvant<6E>l<EFBFBD> nem tudja kezelni a negat<61>v ferdes<65>get (add meg a vfdct=1 vagy 2-<2D>t).
.br
.I TAN<EFBFBD>CS:
Egy pozit<69>vabb ferdes<65>g (-32 \- -16 a -64 helyett) l<>tsz<73>lag n<>veli a PSNR-t.
.
.TP
.B nr=<0\-100000>
Zajcs<EFBFBD>kkent<EFBFBD>s, a 0 azt jelenti, hogy kikapcsolva.
0\-600 a hasznos tartom<6F>ny egy <20>tlagos tartalom eset<65>n, de lehet, hogy kicsit feljebb
kell vinned, ha nagyon zajos az anyagod (alap<61>rtelmezett: 0).
Mivel kicsi hat<61>sa van a sebess<73>gre, ink<6E>bb ezt aj<61>nlott haszn<7A>lni, mint a
zajsz<EFBFBD>r<EFBFBD>st a vide<64> sz<73>r<EFBFBD>kn<6B>l, pl. denoise3d vagy hqdn3d-vel.
.
.TP
.B qns=<0\-3>
Kvant<EFBFBD>l<EFBFBD> zajalak<61>t<EFBFBD>sa.
A PSNR <20>rz<72>kel<65>s miatt a forr<72>s vide<64>hoz legk<67>zelebb es<65> kvant<6E>l<EFBFBD> v<>laszt<7A>sa
helyett <20>gy v<>laszt kvant<6E>l<EFBFBD>t, hogy a zaj (<28>ltal<61>ban gy<67>r<EFBFBD>s<EFBFBD>d<EFBFBD>s) maszkolva
lesz egy hasonl<6E> frekvenci<63>j<EFBFBD> tartalommal a k<>pen.
A nagyobb <20>rt<72>k lassabb <20>s nem biztos, hogy jobb eredm<64>nyt ad.
Ez a r<>csos kvant<6E>l<EFBFBD>ssal egy<67>tt alkalmazhat<61>, abban az esetben, ha a r<>csos
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>s (optim<69>lis konstans s<>lyoz<6F>shoz) iterat<61>v keres<65>s kiindul<75>pontjak<61>nt
lesz haszn<7A>lva.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
kikapcsolva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 1
Csak cs<63>kkenti az egy<67>tthat<61>k abszol<6F>t <20>rt<72>k<EFBFBD>t.
.IPs 2
Csak az utols<6C>, nem nulla egy<67>tthat<61> + 1 el<65>tti helyeken v<>ltoztat az egy<67>tthat<61>kon.
.IPs 3
Kipr<EFBFBD>b<EFBFBD>lja mindet.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B inter_matrix=<vessz<73>vel elv<EFBFBD>lasztott m<EFBFBD>trix>
Saj<EFBFBD>t inter m<>trix haszn<7A>lata.
Vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott, 64 eg<65>szb<7A>l <20>ll<6C> m<>trixot v<>r.
.
.TP
.B intra_matrix=<vessz<73>vel elv<EFBFBD>lasztott m<EFBFBD>trix>
Saj<EFBFBD>t intra m<>trix haszn<7A>lata.
Vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott, 64 eg<65>szb<7A>l <20>ll<6C> m<>trixot v<>r.
.
.TP
.B vqmod_amp
k<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti kvant<6E>l<EFBFBD>s modul<75>l<EFBFBD>
.
.TP
.B vqmod_freq
k<EFBFBD>s<EFBFBD>rleti kvant<6E>l<EFBFBD>s modul<75>l<EFBFBD>
.
.TP
.B dc\ \ \ \ \ 
intra DC pontoss<73>g bitekben (alap<61>rtelmezett: 8).
Ha megadod a vcodec=mpeg2video-t, az <20>rt<72>ke 8, 9, 10 vagy 11 lehet.
.
.TP
.B cgop (l<>sd m<EFBFBD>g sc_threshold)
Bez<EFBFBD>r minden GOP-ot.
Jelenleg csak akkor m<>k<EFBFBD>dik, ha a jelenet v<>lt<6C>s detekt<6B>l<EFBFBD> le van tiltva
(sc_threshold=1000000000).
.
.TP
.B vglobal=<0\-3>
Glob<EFBFBD>lis vide<64> fejl<6A>cek <20>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t szab<61>lyozza.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
A codec d<>nti el, hogy hova <20>rjon glob<6F>lis fejl<6A>ceket (alap<61>rtelmezett).
.IPs 1
Csak az extra adatba <20>rjon glob<6F>lis fejl<6A>ceket (.mp4/MOV/NUT eset<65>n sz<73>ks<6B>ges).
.IPs 2
Csak kulcskock<63>k el<65>tt <20>rjon glob<6F>lis fejl<6A>cet.
.IPs 3
Az 1 <20>s a 2 kombin<69>ci<63>ja.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B aglobal=<0\-3>
Ugyan az, mint a vglobal, csak audi<64> fejl<6A>cekhez.
.
.
.SS nuv (\-nuvopts)
.
A Nuppel vide<64> alapja az RTJPEG <20>s az LZO.
Alap<EFBFBD>rtelmez<EFBFBD>sk<EFBFBD>nt a kock<63>k el<65>sz<73>r el lesznek k<>dolva RTJPEG-gel, majd
ezut<EFBFBD>n lesznek t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tve LZO-val, azonban letilthat<61> egyik vagy mindk<64>t
l<EFBFBD>p<EFBFBD>s. Eredm<64>nyk<79>nt tulajdonk<6E>ppen nyers i420, LZO t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tett i420, RTJPEG
vagy az alap<61>rtelmezett LZO t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tett RTJPEG kimenetet kaphatsz.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A nuvrec dokument<6E>ci<63>ja tartalmaz p<>r tan<61>csot <20>s p<>ld<6C>t a leg<65>ltal<61>nosabb
TV k<>dol<6F>sokn<6B>l alkalmazand<6E> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokkal kapcsolatban.
.
.TP
.B c=<0\-20>
sz<EFBFBD>ness<EFBFBD>gi k<>sz<73>b (alap<61>rtelmezett: 1)
.
.TP
.B l=<0\-20>
f<EFBFBD>nyer<EFBFBD>ss<EFBFBD>g k<>sz<73>b (alap<61>rtelmezett: 1)
.
.TP
.B lzo\ \ \ \ 
LZO t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s enged<65>lyez<65>se (alap<61>rtelmezett).
.
.TP
.B nolzo\ \ 
LZO t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s letilt<6C>sa.
.
.TP
.B q=<3\-255>
min<EFBFBD>s<EFBFBD>gi szint (alap<61>rtelmezett: 255)
.
.TP
.B raw \ \ \ 
RTJPEG k<>dol<6F>s letilt<6C>sa.
.
.TP
.B rtjpeg\ 
RTJPEG k<>dol<6F>s enged<65>lyez<65>se (alap<61>rtelmezett).
.
.
.SS xvidenc (\-xvidencopts)
.
H<EFBFBD>rom m<>d el<65>rhet<65>: konstans bitr<74>ta (CBR), fix kvant<6E>l<EFBFBD> <20>s k<>t l<>p<EFBFBD>ses.
.
.TP
.B pass=<1|2>
Megadja a l<>p<EFBFBD>st k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>dban.
.
.TP
.B turbo (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses m<EFBFBD>dban)
Drasztikusan felgyors<72>tja az els<6C> l<>p<EFBFBD>st gyorsabb algoritmusok haszn<7A>lat<61>val
<EFBFBD>s a CPU-intenz<6E>v opci<63>k letilt<6C>s<EFBFBD>val.
Ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg kis m<>rt<72>kben cs<63>kkenti a glob<6F>lis PSNR-t <20>s egy kicsit
megv<EFBFBD>ltoztatja az egy<67>ni kocka t<>pusokat <20>s PSNR-eket.
.
.TP
.B bitrate=<<3C>rt<72>k> (CBR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses m<EFBFBD>d)
Megadja a haszn<7A>land<6E> bitr<74>t<EFBFBD>t kbit/\:m<EFBFBD>sodperc-ben ha <16000 vagy bit/\:m<EFBFBD>sodpercben
ha >16000.
Ha az <<3C>rt<72>k> negat<61>v, az XviD az abszol<6F>t <20>rt<72>k<EFBFBD>t fogja haszn<7A>lni a vide<64> c<>l
m<EFBFBD>retek<EFBFBD>nt (kb<6B>jtban) <20>s automatikusan kisz<73>m<EFBFBD>tja a megfelel<65> bitr<74>t<EFBFBD>t
(alap<61>rtelmezett: 687 kbits/s).
.
.TP
.B fixed_quant=<1\-31>
Fix kvant<6E>l<EFBFBD>sos m<>d kiv<69>laszt<7A>sa, egyben a haszn<7A>land<6E> kvant<6E>l<EFBFBD> megad<61>sa.
.
.TP
.B zones=<z<>na0>[/<z<>na1>[/...]] (CBR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses m<EFBFBD>d)
Felhaszn<EFBFBD>l<EFBFBD> <20>ltal megadott min<69>s<EFBFBD>g az egyes r<>szekhez (v<>ge, feliratok, ...).
Minden z<>na egy <kezd<7A>-kocka>,<m<>d>,<<3C>rt<72>k> h<>rmas, ahol a <m<>d> lehet
.PD 0
.RSs
.IPs "q"
Konstans kvant<6E>l<EFBFBD>s fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>l<EFBFBD>sa, ahol az <20>rt<72>k=<2.0\-31.0>
reprezent<EFBFBD>lja a kvant<6E>l<EFBFBD> <20>rt<72>k<EFBFBD>t.
.IPs "w"
Ratecontrol s<>lyoz<6F>s fel<65>lb<6C>r<EFBFBD>l<EFBFBD>sa, ahol az <20>rt<72>k=<0.01\-2.00>
reprezent<EFBFBD>lja a min<69>s<EFBFBD>gjav<61>t<EFBFBD>st %-ban.
.RE
.PD 1
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LDA:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs zones=90000,q,20
A 90000. kock<63>t<EFBFBD>l kezd<7A>d<EFBFBD>en minden kock<63>t 20-as, konstans kvant<6E>l<EFBFBD>val k<>dol.
.IPs zones=0,w,0.1/10001,w,1.0/90000,q,20
A 0\-10000 k<>z<EFBFBD>tti kock<63>kat 10%-os bitr<74>t<EFBFBD>val, a 90000-t<>l v<>g<EFBFBD>ig
l<EFBFBD>v<EFBFBD> kock<63>kat pedig 20-as konstans kvant<6E>l<EFBFBD>val k<>dolja.
Figyelj r<>, hogy a m<>sodik z<>n<EFBFBD>nak k<>r<EFBFBD>l kell hat<61>rolnia az els<6C>
z<EFBFBD>n<EFBFBD>t, mivel k<>l<EFBFBD>nben a 89999-ig kock<63>ig mindent 10%-os bitr<74>t<EFBFBD>val
k<EFBFBD>dolna.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B me_quality=<0\-6>
Ez az opci<63> a mozg<7A>s becsl<73>si alrendszert vez<65>rli.
Min<EFBFBD>l nagyobb az <20>rt<72>k, ann<6E>l prec<65>zebb lesz a becsl<73>s (alap<61>rtelmezett: 6).
Min<EFBFBD>l prec<65>zebb a becsl<73>s, ann<6E>l t<>bb bitet lehet megsp<73>rolni.
A precizit<69>st a CPU id<69>ben kell megfizetni, ez<65>rt cs<63>kkentsd ezt a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>st,
ha val<61>s id<69>ben akarsz k<>dolni.
.
.TP
.B (no)interlacing
Az <20>tlapolt vide<64> anyag mez<65>inek k<>dol<6F>sa.
Kapcsold be egy <20>tlapolt tartalomhoz.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ha <20>t kell m<>retezned a vide<64>t, egy <20>tlapol<6F>st figyelmbe vev<65> m<>retez<65>t
kell haszn<7A>lnod, amit a -vf scale=<width>:<height>:1 opci<63>val aktiv<69>lhatsz.
.
.TP
.B 4mv\ \ \ \ 
4 mozg<7A>s vektor haszn<7A>lata makroblokkonk<6E>nt.
Jobb t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>st ad, de lelass<73>tja a k<>dol<6F>st.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
A XviD-1.0.x-t<>l ez az opci<63> nem el<65>rhet<65> k<>l<EFBFBD>n, a funkcional<61>t<EFBFBD>sa beker<65>lt a
me_quality opci<63>ba.
Ha a me_quality > 4, a 4mv aktiv<69>lva lesz.
.
.TP
.B rc_reaction_delay_factor=<<3C>rt<72>k>
Ez a param<61>ter szab<61>lyozza, hogy a CBR rate controller h<>ny k<>pkock<63>t v<>rjon,
miel<EFBFBD>tt reag<61>lna a bitr<74>ta v<>ltoz<6F>sra <20>s kompenz<6E>ln<6C> a konstans bitr<74>ta
megtart<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz a kock<63>k egy <20>tlagos tartom<6F>ny<6E>n.
.
.TP
.B rc_averaging_period=<<3C>rt<72>k>
Az igazi CBR-t nagyon neh<65>z el<65>rni.
A vide<64> anyagt<67>l f<>gg<67>en a bitr<74>ta v<>ltozhat <20>s ezt neh<65>z el<65>re megj<67>solni.
Ez<EFBFBD>rt az XviD egy <20>tlagol<6F> peri<72>dust haszn<7A>l, ami alatt garant<6E>lja a megadott
bitmennyis<EFBFBD>get (minusz egy kis vari<72>ci<63>).
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s megadja a "kock<63>k sz<73>m<EFBFBD>t", amikre vonatkoztatva az XviD 
<EFBFBD>tlagol <20>s megpr<70>b<EFBFBD>lja el<65>rni a CBR-t.
.
.TP
.B rc_buffer=<<3C>rt<72>k>
a rate control bufferj<72>nek m<>rete
.
.TP
.B quant_range=<1\-31>\-<1\-31>[/<1\-31>\-<1\-31>]
CBR m<>d: min & max kvant<6E>l<EFBFBD> minden k<>pkock<63>hoz (alap<61>rtelmezett: 2\-31)
.br
k<EFBFBD>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d: min & max kvant<6E>l<EFBFBD> az I/P-kock<63>khoz (alap<61>rtelmezett: 2\-31/\:2\-31)
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Az XviD-1.0.x-t<>l ezt az opci<63>t felv<6C>ltott<74>k a [min|max]_[i|p|b]quant opci<63>k.
.
.TP
.B min_key_interval=<<3C>rt<72>k> (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
minim<EFBFBD>lis id<69>k<EFBFBD>z a kulcskock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 0)
.
.TP
.B max_key_interval=<<3C>rt<72>k>
maxim<EFBFBD>lis id<69>k<EFBFBD>z a kulcskock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 10*fps)
.
.TP
.B mpeg_quant
MPEG kvant<6E>l<EFBFBD>k haszn<7A>lata a H.263 helyett.
Nagyobb bitr<74>t<EFBFBD>kn<6B>l <20>gy t<>nik, hogy az MPEG kvant<6E>l<EFBFBD>s jobban meg<65>rzi a r<>szleteket.
Alacsony bitr<74>t<EFBFBD>kn<6B>l a H.263sim<EFBFBD>t<EFBFBD>sa cs<63>kkenti a blokk zajt.
Ha saj<61>t matric<69>kat haszn<7A>lsz, az MPEG-et kell haszn<7A>lni.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Az XviD-1.0.x-t<>l ezt az opci<63>t a quant_type opci<63> v<>ltotta fel.
.
.TP
.B mod_quant
Megadja, hogy MPEG vagy H.263 kvant<6E>l<EFBFBD>s legyen-e alkalmazva kock<63>nk<6E>nti alapon
(csak k<>t l<>p<EFBFBD>ses m<>d).
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Ez hib<69>t bitfolyamot fog gener<65>lni <20>s legval<61>sz<73>v<EFBFBD>bb, hogy semmilyen MPEG-4
dek<EFBFBD>dol<EFBFBD> <20>ltal nem lehet majd visszak<61>dolni, kiv<69>ve a libavcodec-et vagy az XviD-et.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Az XviD-1.0.x-t<>l ez az opci<63> nem el<65>rhet<65>.
.
.TP
.B keyframe_boost=<0\-1000> (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses m<EFBFBD>dban)
A m<>s kocka t<>pusok k<>z<EFBFBD>s tulajdon<6F>b<EFBFBD>l n<>h<EFBFBD>ny bitet az intra kock<63>knak ad,
<EFBFBD>gy n<>velve a kulcskock<63>k min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t.
Ez a mennyis<69>g az extra sz<73>zal<61>ka, <20>gy a 10-es <20>rt<72>k a kulcskock<63>idnak
10%-kal t<>bb bitet ad, mint alapesetben (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B kfthreshold=<<3C>rt<72>k> (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses m<EFBFBD>dban)
A kfreduction-nal egy<67>tt m<>k<EFBFBD>dik.
Megadja a minim<69>lis t<>vols<6C>got, ami alatt k<>t egym<79>s ut<75>ni kock<63>t
egym<EFBFBD>st k<>vet<65>nek tekint <20>s k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD>en kezeli <20>ket a kfreduction-nek
megfelel<EFBFBD>en (alap<61>rtelmezett: 10).
.
.TP
.B kfreduction=<0\-100> (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses m<EFBFBD>dban)
A fenti k<>t be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s haszn<7A>lhat<61> a kulcs k<>pkocka m<>ret<65>nek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz,
amit m<>r el<65>g k<>zelinek tartasz ahhoz, hogy az els<6C> legyen (a sorban).
A kfthreshold be<62>ll<6C>tja a tartom<6F>nyt, amiben a kulcs k<>pkock<63>k cs<63>kkennek
<EFBFBD>s a kfreduction szab<61>lyozza a bitr<74>ta cs<63>kkent<6E>st, ami jut r<>juk.
Az utols<6C> I-kocka norm<72>lisk<73>nt lesz kezelve (alap<61>rtelmezett: 30).
.
.TP
.B divx5bvop
DivX5 kompatibilis B-kock<63>k gener<65>l<EFBFBD>sa (alap<61>rtelmezett: be).
Ez csak a DivX dek<65>dol<6F>k r<>gebbi verzi<7A>in<69>l sz<73>ks<6B>ges.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Az XviD-1.0.x-t<>l ezt az opci<63>t a closed_gop opci<63> v<>ltotta fel.
.
.TP
.B (no)greyscale
Az XviD figyelmen k<>v<EFBFBD>l hagyja a sz<73>ntel<65>tetts<74>gi s<>kot, <20>gy a k<>dolt vide<64>
sz<EFBFBD>rke<EFBFBD>rnyalatos lesz. Vedd figyelembe, hogy ez nem gyors<72>tja fel a
k<EFBFBD>dol<EFBFBD>st, csak megakad<61>lyozza, hogy a sz<73>ntel<65>tetts<74>gi adatok ki<6B>r<EFBFBD>djanak
a k<>dol<6F>s utols<6C> szakasz<73>ban.
.
.TP
.B debug\ \ 
Kock<EFBFBD>nk<EFBFBD>nti statisztik<69>t ment el a ./xvid.dbg f<>jlba. (Ez nem a k<>t l<>p<EFBFBD>ses
control f<>jl.)
.RE
.
.PP
.sp 1
A k<>vetkez<65> opci<63>k csak az XviD 1.0.x (api4) leg<65>jabb stabil kiad<61>saiban
<EFBFBD>rhet<EFBFBD>ek el.
.
.TP
.B (no)packed
Ez az opci<63> a kocka-sorrendbeli gondokat oldja meg kont<6E>ner form<72>tumokba,
pl. AVI-ba t<>rt<72>n<EFBFBD> k<>dol<6F>skor, ami nem tud megb<67>rk<72>zni a nem sorrendben
l<EFBFBD>v<EFBFBD> kock<63>kkal. A gyakorlatban a legt<67>bb dek<65>dol<6F> (mind szoftveres, mind
hardveres) saj<61>t maga is tudja kezelni a kocka-sorrendet <20>s <20>sszezavarodhat,
ha ez az opci<63> be van kapcsolva, <20>gy nyugodtan kikapcsolva hagyhatod,
kiv<EFBFBD>ve ha pontosan tudod, hogy mit csin<69>lsz.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Ez egy hib<69>s bitfolyamot fog gener<65>lni, amit nem lehet lej<65>tszani az
ISO-MPEG-4 dek<65>dol<6F>kkal, kiv<69>ve a DivX/\:libavcodec/\:XviD-et.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Ez egy hamis DivX verzi<7A>t is elt<6C>rol a f<>jlban, <20>gy n<>j<EFBFBD>ny dek<65>dol<6F>
automatikus hibafelismer<65>se <20>sszezavarodhat.
.
.TP
.B max_bframes=<0\-4>
Az I/P-kock<63>k k<>z<EFBFBD> teend<6E> B-kock<63>k maxim<69>lis sz<73>ma (alap<61>rtelmezett: 2).
.
.TP
.B bquant_ratio=<0\-1000>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD> r<>ta a B- <20>s nem-B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt, 150=1.50 (alap<61>rtelmezett: 150)
.
.TP
.B bquant_offset=<-1000\-1000>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD> eltol<6F>s a B- <20>s nem-B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt, 100=1.00 (alap<61>rtelmezett: 100)
.
.TP
.B bf_threshold=<-255\-255>
Ezzel az opci<63>val megadhatod a B-kock<63>k haszn<7A>lat<61>nak prior<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
A nagyobb <20>rt<72>k a B-kocka felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>nak nagyobb val<61>sz<73>n<EFBFBD>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t jelenti
(alap<61>rtelmezett: 0).
Ne felejtsd el, hogy a B-kock<63>k <20>ltal<61>ban nagyobb kvant<6E>l<EFBFBD>val rendelkeznek,
ez<EFBFBD>rt a B-kock<63>k t<>lzott haszn<7A>lata cs<63>kkenti a vizu<7A>lis min<69>s<EFBFBD>get.
.
.TP
.B (no)closed_gop
Ez az opci<63> megmondja az XviD-nek, hogy z<>rja le az <20>sszes GOP-ot
(Group Of Pictures, K<>pek Csoportja, melyeket k<>t I-kocka hat<61>rol), ami <20>ltal
a GOP-ok f<>ggetlenek lesznek egym<79>st<73>l. Ez mag<61>ban foglalja azt, hogy a GOP
utols<EFBFBD> kock<63>ja vagy egy P-kocka vagy egy N-kocka, de nem B-kocka.
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban j<> <20>tlet bekapcsolni ezt az opci<63>t (alap<61>rtelmezett: be).
.
.TP
.B frame_drop_ratio=<0\-100> (csak max_bframes=0)
Ez az opci<63> megengedi a v<>ltoz<6F> framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD> vide<64> folyamok k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
Az <20>rt<72>k egy k<>sz<73>b<EFBFBD>t jel<65>l, ami mellett ha a k<>l<EFBFBD>nbs<62>g az el<65>z<EFBFBD> <20>s a
k<EFBFBD>vetkez<EFBFBD> kocka k<>z<EFBFBD>tt kisebb vagy egyenl<6E> vele, a kocka nem lesz elk<6C>dolva
(egy <20>gynevezett n-vop ker<65>l a folyamba).
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>skor az n-vop helyett az el<65>z<EFBFBD> kocka jelenik meg.
.br
.I FIGYELMEZTET<EFBFBD>S:
Ezzel a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>ssal t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>s szaggatott vide<64>t eredm<64>nyezhet,
teh<EFBFBD>t csak a saj<61>t felel<65>ss<73>gedre haszn<7A>ld!
.
.TP
.B (no)qpel
Az MPEG-4 f<>l pixel-es prec<65>zi<7A>t haszn<7A>l a mozg<7A>skeres<65>shez alap<61>rtelmez<65>sben.
A szabv<62>ny javasol egy m<>dot, ahol a k<>dol<6F> haszn<7A>lhatja a negyed
pixel-es prec<65>zi<7A>t is.
Ez az opci<63> <20>ltal<61>ban <20>lesebb k<>pet eredm<64>nyez.
Sajnos nagyon nagy hat<61>ssal van a bitr<74>t<EFBFBD>ra <20>s n<>ha a nagyobb bitr<74>ta
haszn<EFBFBD>lata megakad<61>lyozza abban, hogy t<>nyleg jobb k<>pet adjon
egy fix bitr<74>ta mellett.
Jobb, ha elv<6C>gzel egy tesztet ezzel az opci<63>val <20>s ez n<>lk<6C>l, majd
eld<EFBFBD>nt<EFBFBD>d, hogy meg<65>ri-e bekapcsolni.
.
.TP
.B (no)gmc
Bekapcsolja a Global Motion Compensation-t, aminek a hat<61>s<EFBFBD>ra az XviD
speci<EFBFBD>lis kock<63>kat (GMC-kock<63>kat) fog gener<65>lni, ami nagyon megfelel<65> a
Pan-nelt/\:Nagy<EFBFBD>tott/\:Forgatott k<>pekhez.
Az, hogy ez az opci<63> sp<73>rol-e biteket vagy sem, nagyban f<>gg a forr<72>s anyagt<67>l.
.
.TP
.B (no)trellis
A Trellis Quantization (r<>csos kvant<6E>l<EFBFBD>s) az adapt<70>v kvant<6E>l<EFBFBD>si m<>dszer
egy v<>ltozata, ami biteket sp<73>rol a kvant<6E>lt egy<67>tthat<61>k m<>dos<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>val,
lehet<EFBFBD>v<EFBFBD> t<>ve az entr<74>pia k<>dol<6F>nak azok jobb t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t.
A min<69>s<EFBFBD>gre gyakorolt hat<61>sa j<> <20>s ha a VHQ t<>l sok CPU-t eszik,
ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s j<> alternat<61>va lehet p<>r bit megment<6E>s<EFBFBD>hez (<28>s min<69>s<EFBFBD>g
nyer<EFBFBD>s<EFBFBD>hez fix bitr<74>t<EFBFBD>n<EFBFBD>l) kisebb <20>ldozattal, mint a VHQ (alap<61>rtelmezett: be).
.
.TP
.B (no)cartoon
Akkor kapcsold be ezt, ha a k<>dolt sorozatod anime/\:rajzfilm.
M<EFBFBD>dos<EFBFBD>t n<>h<EFBFBD>ny XviD bels<6C> k<>sz<73>b<EFBFBD>rt<72>ket, <20>gy az XviD jobb d<>nt<6E>seket hoz
a kocka t<>pusokn<6B>l <20>s a mozg<7A>svektorokn<6B>l az egyszer<65> kin<69>zet<65> rajzfilmekn<6B>l.
.
.TP
.B quant_type=<h263|mpeg>
A haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt kvant<6E>l<EFBFBD> t<>pus<75>t <20>ll<6C>tja be.
Nagy bitr<74>t<EFBFBD>n<EFBFBD>l <20>gy t<>nik, hogy az MPEG kvant<6E>l<EFBFBD> t<>bb r<>szletet <20>riz meg.
Alacsony bitr<74>t<EFBFBD>n<EFBFBD>l a H.263 sim<69>t<EFBFBD>sa kevesebb blokk zajt ad.
Ha saj<61>t matric<69>kat haszn<7A>lsz, az MPEG kvant<6E>l<EFBFBD>st
.B kell
haszn<EFBFBD>lni.
.
.TP
.B (no)chroma_me
Az <20>ltal<61>nos mozg<7A>sbecsl<73> algoritmusok csak a f<>nyer<65>ss<73>g inform<72>ci<63>kat
haszn<EFBFBD>lj<EFBFBD>k a legjobb mozg<7A>svektor megtal<61>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Azonban n<>h<EFBFBD>ny vide<64> anyagn<67>l a sz<73>ntel<65>tetts<74>gi s<>k seg<65>thet jobb vektorok
megtal<EFBFBD>l<EFBFBD>s<EFBFBD>ban.
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s bekapcsolja a sz<73>ntel<65>tetts<74>gi s<>k haszn<7A>lat<61>t a mozg<7A>s
becsl<EFBFBD>s sor<6F>n (alap<61>rtelmezett: be).
.
.TP
.B (no)chroma_opt
Bekapcsolja a sz<73>ntel<65>tetts<74>g optimaliz<69>l<EFBFBD> el<65>sz<73>r<EFBFBD>t.
N<EFBFBD>mi extra tr<74>kk<6B>z<EFBFBD>st v<>gez a sz<73>n inform<72>ci<63>kon a sz<73>leken jelentkez<65>
stepped-stairs effektus minimaliz<69>l<EFBFBD>sa <20>rdek<65>ben.
A k<>dol<6F>si sebess<73>g k<>r<EFBFBD>ra n<>veli a min<69>s<EFBFBD>get.
Term<EFBFBD>szet<EFBFBD>b<EFBFBD>l ad<61>d<EFBFBD>an cs<63>kkenti a PSNR-t, mivel a matematikai elt<6C>r<EFBFBD>s az
eredeti k<>pt<70>l nagyobb lesz, de a szubjekt<6B>v k<>pmin<69>s<EFBFBD>g jobb lesz.
Mivel sz<73>n inform<72>ci<63>kkal dolgozik, kikapcsolhatod, ha sz<73>rke<6B>rnyalatos
k<EFBFBD>dol<EFBFBD>st v<>gzel.
.
.TP
.B (no)hq_ac
Bekapcsolja az AC egy<67>tthat<61>k nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> el<65>rejelz<6C>s<EFBFBD>t a szomsz<73>dos
blokkokb<EFBFBD>l az intra kock<63>khoz (alap<61>rtelmezett: be).
.
.TP
.B vhq=<0\-4>
A mozg<7A>s keres<65> algoritmus az <20>ltal<61>nos sz<73>n tartom<6F>nyokban keres <20>s megpr<70>b<EFBFBD>lja
megtal<EFBFBD>lni azt a mozg<7A>svektort, ami minimaliz<69>lja a k<>l<EFBFBD>nbs<62>get a referencia
kocka <20>s a k<>dolt kocka k<>z<EFBFBD>tt.
Ha ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s akt<6B>v, az XviD a frekvencia tartom<6F>nyokat (DCT) is haszn<7A>lni
fogja a mozg<7A>svektorokhoz, ami nem csak a t<>rbeli k<>l<EFBFBD>nbs<62>get minimaliz<69>lja,
hanem a blokk k<>dol<6F>si hossz<73>t is.
Gyorsabbt<EFBFBD>l a lassabbig:
.PD 0
.RSs
.IPs 0
ki
.IPs 1
m<EFBFBD>d d<>nt<6E>s (inter/\:intra MB) (alap<61>rtelmezett)
.IPs 2
korl<EFBFBD>tozott keres<65>s
.IPs 3
k<EFBFBD>zepes keres<65>s
.IPs 4
sz<EFBFBD>les keres<65>s
.RE
.PD 1
.
.TP
.B (no)lumi_mask
Az adapt<70>v kvant<6E>l<EFBFBD>s megengedi a v<>ltoztat<61>st a kock<63>kon bel<65>l a makroblokk
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>knak.
Ez egy 'pszicho<68>rz<72>ki' be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s, ami azt a t<>nyt pr<70>b<EFBFBD>lja kihaszn<7A>lni,
hogy az emberi szem a k<>p nagyon vil<69>gos <20>s nagyon s<>t<EFBFBD>t r<>szein kev<65>sb<73>
figyeli meg a r<>szleteket.
Ezeket a ter<65>leteket sokkal jobban t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>ti, mint a k<>zepeseket, ami biteket
ment meg, melyek m<>s kock<63>kban felhaszn<7A>lhat<61>ak lesznek, n<>velve az
<EFBFBD>ssz szubjekt<6B>v min<69>s<EFBFBD>get <20>s val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg cs<63>kkentve a PSNR-t.
.
.TP
.B min_iquant=<0\-31>
minim<EFBFBD>lis I-kocka kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 2)
.
.TP
.B max_iquant=<0\-31>
maxim<EFBFBD>lis I-kocka kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 31)
.
.TP
.B min_pquant=<0\-31>
minim<EFBFBD>lis P-kocka kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 2)
.
.TP
.B max_pquant=<0\-31>
maxim<EFBFBD>lis P-kocka kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 31)
.
.TP
.B min_bquant=<0\-31>
minim<EFBFBD>lis B-kocka kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 2)
.
.TP
.B max_bquant=<0\-31>
maxim<EFBFBD>lis B-kocka kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 31)
.
.TP
.B quant_intra_matrix=<filename>
Bet<EFBFBD>lti a saj<61>t intra m<>trixot tartalmaz<61> f<>jlt.
Ilyen f<>jlt az xvid4conf m<>trix szerkeszt<7A>j<EFBFBD>vel k<>sz<73>thetsz.
.
.TP
.B quant_inter_matrix=<filename>
Bet<EFBFBD>lti a saj<61>t inter m<>trixot tartalmaz<61> f<>jlt.
Ilyen f<>jlt az xvid4conf m<>trix szerkeszt<7A>j<EFBFBD>vel k<>sz<73>thetsz.
.
.TP
.B curve_compression_high=<0\-100>
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s megengedi az XviD-nek a bitek bizonyos sz<73>zal<61>k<EFBFBD>nak
elv<EFBFBD>tel<EFBFBD>t a nagy bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> jelenetekt<6B>l <20>s visszateszi a nagy k<>z<EFBFBD>s
tart<EFBFBD>lyba.
Akkor is hasznos lehet, ha egy olyan klipped van, amiben m<>r olyan
sok bit jut a nagy bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> jelenetekre, hogy az alacsony(abb)
bitr<EFBFBD>t<EFBFBD>j<EFBFBD> r<>szek m<>r rosszul kezdenek kin<69>zni (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B curve_compression_low=<0\-100>
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s megengedi az XviD-nek, hogy az extra bitek bizonyos
sz<EFBFBD>zal<EFBFBD>k<EFBFBD>t az alacsony bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> fejezeteknek adja, elv<6C>ve p<>r bitet
a teljes klippt<70>l. Hasznos lehet, ha van p<>r alacsony bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD>
jeleneted, ami m<>g mindig blokkos (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B overflow_control_strength=<0\-100>
A k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s els<6C> l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>ben kisz<73>m<EFBFBD>t egy sk<73>l<EFBFBD>zott bitr<74>ta g<>rb<72>t.
Ezen v<>rt g<>rbe <20>s a k<>dol<6F>si eredm<64>ny k<>z<EFBFBD>tti elt<6C>r<EFBFBD>st t<>lcsordul<75>snak
h<EFBFBD>vjuk.
A k<>t l<>p<EFBFBD>ses rate controller term<72>szetesen megpr<70>b<EFBFBD>lja kompenz<6E>lni ezt a
t<EFBFBD>lcsordul<EFBFBD>st, elosztva a k<>vetkez<65> k<>pkock<63>kon.
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s azt szab<61>lyozza, hogy a t<>lcsordul<75>s mekkora r<>sze lesz
kiosztva minden egyes <20>j k<>pkock<63>n<EFBFBD>l.
Az alacsony <20>rt<72>kek laz<61>bb t<>lcsordul<75>s kezel<65>st eredm<64>nyeznek, a nagy
r<EFBFBD>ta ingadoz<6F>sok sokkal lassabban lesznek kompenz<6E>lva (a preciz<69>t<EFBFBD>s
elvesz<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez vezethet kis klippekn<6B>l).
A nagyobb <20>rt<72>kek sokkal gyorsabban v<>gzik el a bitek <20>jraoszt<7A>s<EFBFBD>t, tal<61>n
t<EFBFBD>l gyorsan is, ha t<>l nagy <20>rt<72>ked adsz meg, mell<6C>khat<61>sokat okozva
(alap<61>rtelmezett: 5).
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s jelent<6E>sen <20>rinti a min<69>s<EFBFBD>get, <20>vatosan sz<73>rakozz!
.
.TP
.B max_overflow_improvement=<0\-100>
A kocka bitfoglal<61>sa sor<6F>n a t<>lcsordul<75>s vez<65>rl<72>s n<>velheti a kocka m<>ret<65>t.
Ez a param<61>ter megadja a maxim<69>lis sz<73>zal<61>kot, amennyivel a t<>lcsordul<75>s
kezel<EFBFBD> megn<67>velheti a kocka m<>ret<65>t, <20>sszehasonl<6E>tva az ide<64>lis g<>rb<72>vel
(alap<61>rtelmezett: 5).
.
.TP
.B max_overflow_degradation=<0\-100>
A kocka bitfoglal<61>sa sor<6F>n a t<>lcsordul<75>s vez<65>rl<72>s cs<63>kkentheti a kocka m<>ret<65>t.
Ez a param<61>ter megadja a maxim<69>lis sz<73>zal<61>kot, amennyivel a t<>lcsordul<75>s
kezel<EFBFBD> cs<63>kkentheti a kocka m<>ret<65>t, <20>sszehasonl<6E>tva az ide<64>lis g<>rb<72>vel
(alap<61>rtelmezett: 5).
.
.TP
.B container_frame_overhead=<0...>
Megad egy <20>tlagos kock<63>nk<6E>nti t<>bbletet b<>jtokban.
Legt<EFBFBD>bbsz<EFBFBD>r a felhaszn<7A>l<EFBFBD>k <20>gy jel<65>lik meg a vide<64>juk c<>l bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD>t, hogy
nem veszik figyelembe a vide<64> kont<6E>ner<65>nek t<>bblet<65>t.
Ez a kicsi de (legt<67>bbsz<73>r) konstant t<>bblet azt okozhatja, hogy a c<>lzott
f<EFBFBD>jlm<EFBFBD>ret <20>t lesz l<>pve.
Az XviD megengedi a felhaszn<7A>l<EFBFBD>knak, hogy be<62>ll<6C>ts<74>k a t<>bblet kock<63>nk<6E>nti
m<EFBFBD>ret<EFBFBD>t, amit a kont<6E>ner gener<65>l (csak egy kock<63>nk<6E>nti <20>tlagot adva).
A 0-nak speci<63>lis jelent<6E>se van, ez engedi az XviD-nek a saj<61>t alap<61>rtelmezett
<EFBFBD>rt<EFBFBD>keit haszn<7A>lni (alap<61>rtelmezett: 24 \- AVI <20>tlagos t<>bblet).
.
.TP
.B profile=<profil_n<5F>v>
Lekorl<EFBFBD>tozza az opci<63>kat <20>s a VBV-t (cs<63>cs bitr<74>ta egy r<>vid peri<72>dusban)
a Simple, Advanced Simple <20>s DivX profiloknak megfelel<65>en.
Ezen profil specifik<69>ci<63>knak megfelel<65> eredm<64>ny vide<64>knak lej<65>tszhat<61>aknak
kell lenni<6E>k az asztali lej<65>tsz<73>kkal is.
.PD 0
.RSs
.IPs unrestricted
nincs korl<72>toz<6F>s (alap<61>rtelmezett)
.IPs sp0\ \ 
egyszer<EFBFBD> profil a 0. szinten
.IPs sp1\ \ 
egyszer<EFBFBD> profil az 1. szinten
.IPs sp2\ \ 
egyszer<EFBFBD> profil a 2. szinten
.IPs sp3\ \ 
egyszer<EFBFBD> profil a 3. szinten
.IPs asp0\ 
halad<EFBFBD> egyszer<65> profil a 0. szinten
.IPs asp1\ 
halad<EFBFBD> egyszer<65> profil az 1. szinten
.IPs asp2\ 
halad<EFBFBD> egyszer<65> profil a 2. szinten
.IPs asp3\ 
halad<EFBFBD> egyszer<65> profil a 3. szinten
.IPs asp4\ 
halad<EFBFBD> egyszer<65> profil a 4. szinten
.IPs asp5\ 
halad<EFBFBD> egyszer<65> profil az 5. szinten
.IPs dxnhandheld
DXN handheld profil
.IPs dxnportntsc
DXN hozdozhat<61> NTSC profil
.IPs dxnportpal
DXN hordozhat<61> PAL profil
.IPs dxnhtntsc
DXN h<>zimozi NTSC profil
.IPs dxnhtpal
DXN h<>zimozi PAL profil
.IPs dxnhdtv
DXN HDTV profil
.RE
.PD 1
.RS
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
Ezeket a profilokat a megfelel<65> \-ffourcc mellett aj<61>nlott haszn<7A>lni.
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban a DX50 a haszn<7A>latos, mivel n<>h<EFBFBD>ny lej<65>tsz<73> nem ismeri fel az
XviD-et, de a legt<67>bb felismeri a DivX-et.
.RE
.
.TP
.B par=<m<>d>
Megadja a Pixel Aspect Ratio m<>dot (nem <20>sszekeverend<6E> a DAR-ral,
a Display Aspect Ratio-val).
A PAR a egy egyszer<65> pixel sz<73>less<73>g<EFBFBD>nek <20>s magass<73>g<EFBFBD>nak az ar<61>nya.
A kett<74> <20>gy f<>gg <20>ssze: DAR = PAR * (sz<73>less<73>g/magass<73>g).
.br
Az MPEG-4 5-<2D>s pixel m<>retar<61>nyt defini<6E>l <20>s egy kiterjesztettet,
megadva a lehet<65>s<EFBFBD>get egy speci<63>lis pixel m<>retar<61>ny megad<61>s<EFBFBD>ra.
5 szabv<62>nyos m<>d adhat<61> meg:
.PD 0
.RSs
.IPs vga11
Az <20>ltal<61>nos PAR PC tartalomn<6D>l.
A pixelek n<>gyzetes egys<79>gek.
.IPs pal43
PAL szabv<62>ny 4:3-as PAR-ral.
A pixelek t<>glalapok.
.IPs pal169
mint az el<65>z<EFBFBD>
.IPs ntsc43
mint az el<65>z<EFBFBD>
.IPs ntsc169
mint az el<65>z<EFBFBD> (Ne felejtsd el megadni a pontos ar<61>nyt.)
.IPs ext\ \ 
Megengedi a felhaszn<7A>l<EFBFBD>nak, hogy saj<61>t pixel m<>retar<61>nyt adjon meg a par_width<74>
<EFBFBD>s par_height seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
.RE
.PD 1
.RS
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban a m<>ret <20>s az autoaspect be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa elegend<6E>.
.RE
.
.TP
.B par_width=<1\-255> (csak par=ext eset<EFBFBD>n)
Megadja a saj<61>t pixel m<>retar<61>nyn<79>l a sz<73>less<73>get.
.
.TP
.B par_height=<1\-255> (csak par=ext eset<EFBFBD>n)
Megadja a saj<61>t pixel m<>retar<61>nyn<79>l a magass<73>got.
.
.TP
.B aspect=<x/y | f (lebeg<65>pontos sz<EFBFBD>m)>
A film k<>par<61>ny<6E>nak bels<6C> t<>rol<6F>sa, csak<61>gy, mint az MPEG f<>jlokn<6B>l.
Sokkal szebb megold<6C>s, mint az <20>tm<74>retez<65>s, mert a min<69>s<EFBFBD>g nem romlik.
Az MPlayer <20>s n<>h<EFBFBD>ny m<>s lej<65>tsz<73> j<>l j<>tsza le ezeket a f<>jlokat, m<>sok
viszont rossz k<>par<61>nnyal fogj<67>k megjelen<65>teni a filmet.
Az aspect param<61>tere megadhat<61> ar<61>nyk<79>nt vagy egy lebeg<65>pontos sz<73>mk<6D>nt is.
.
.TP
.B (no)autoaspect
Ugyan az, mint az aspect opci<63>, de automatikusan sz<73>m<EFBFBD>tja ki az ar<61>nyt,
figyelembe v<>ve a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat (v<>g<EFBFBD>s/\:nagyt<EFBFBD>s/\:m<EFBFBD>retez<EFBFBD>s/\:stb.), melyek
a sz<73>r<EFBFBD>l<EFBFBD>ncban t<>rt<72>ntek.
.
.TP
.B psnr\ \ \ 
Ki<EFBFBD>rja a PSNR-t (peak signal to noise ratio) a teljes vide<64>ra a k<>dol<6F>s ut<75>n
<EFBFBD>s elt<6C>rolja a kock<63>nk<6E>nti PSNR-t egy f<>jlba 'psnr_hhmmss.log' form<72>tum<75>
f<EFBFBD>jln<EFBFBD>vvel az aktu<74>lis k<>nyvt<76>rba.
A visszat<61>r<EFBFBD>si <20>rt<72>k dB-ben (decibel) <20>rtend<6E>, a nagyobb a jobb.
.
.PP
.sp 1
A k<>vetkez<65> opci<63> csak az XviD 1.1.x v<>ltozat<61>ban l<>tezik.
.
.TP
.B bvhq=<0|1>
Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s megengedi a B-kocka vektor <20>sszetev<65>inek a felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t
a k<>dol<6F>sban, melyet a r<>ta torz<72>t<EFBFBD>shoz optimaliz<69>lt oper<65>tor v<>laszt
ki, ami a P-kock<63>kn<6B>l t<>rt<72>nik a vhq opci<63>n<EFBFBD>l.
Ez szebb kin<69>zet<65> B-kock<63>kat eredm<64>nyez, mik<69>zben nem eredm<64>nyez
teljes<EFBFBD>tm<EFBFBD>nybeli vesztes<65>get (alap<61>rtelmezett: 1).
.
.PP
.sp 1
A k<>vetkez<65> opci<63> csak az XViD CVS v<>ltozat<61>ban l<>tezik.
.
.TP
.B threads=<0\-n>
N sz<73>lat hoz l<>tre a mozg<7A>sbecsl<73>shez (alap<61>rtelmezett: 0).
A haszn<7A>lhat<61> sz<73>lak maxim<69>lis sz<73>ma a k<>p magass<73>ga osztva 16-tal.
.
.
.SS x264enc (\-x264encopts)
.
.TP
.B bitrate=<<3C>rt<72>k>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az <20>tlagos haszn<7A>land<6E> bitr<74>t<EFBFBD>t kbit/\:m<EFBFBD>sodpercben
(alap<61>rtelmezett: ki). Mivel a lok<6F>lis bitr<74>ta v<>ltozhat, ez az <20>tlag
pontatlan lehet a r<>vid vide<64>kn<6B>l (l<>sd ratetol).
A konstans bitr<74>ta ezen opci<63> <20>s a vbv_maxrate kombin<69>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val <20>rhet<65> el,
jelent<EFBFBD>s min<69>s<EFBFBD>groml<6D>s <20>r<EFBFBD>n.
.
.TP
.B qp_constant=<0\-51>
Ez kiv<69>lasztja a P-kock<63>khoz haszn<7A>lt kvant<6E>l<EFBFBD>t.
Az I- <20>s B-kock<63>k gyakran ebb<62>l az <20>rt<72>kb<6B>l sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>dnak az ip_factor <20>s
pb_factor seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
20\-40 a haszn<7A>lhat<61> tartom<6F>ny (alap<61>rtelmezett: 26).
Alacsonyabb <20>rt<72>kek nagyobb h<>s<EFBFBD>get, de nagyobb bitr<74>t<EFBFBD>t eredm<64>nyeznek.
A 0 a vesztes<65>gmentes t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s.
Figyelj r<>, hogy a kvant<6E>l<EFBFBD>s a H.264-ben m<>shogy m<>k<EFBFBD>dik, mint az MPEG-1/2/4-ben:
A H.264 kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>tere (QP) egy logaritmikus sk<73>la.
A map-pol<6F>s k<>r<EFBFBD>lbel<65>l H264QP = 12 + 6*log2(MPEGQP).
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul az MPEG QP=2-vel azonos a H.264 QP=18-cal.
.
.TP
.B crf=<1\-50>
Enged<EFBFBD>lyezi a konstans min<69>s<EFBFBD>gi m<>dot <20>s kiv<69>lasztja a min<69>s<EFBFBD>get.
Ez a sk<73>la hasonl<6E> a QP-hez.
Csak<EFBFBD>gy, mint a bitr<74>ta-alap<61> m<>dok, ez is megengedi az egyes kock<63>knak
k<EFBFBD>l<EFBFBD>nb<EFBFBD>z<EFBFBD> QP-k haszn<7A>lat<61>t a kocka komplexit<69>s<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>gg<67>en.
.
.TP
.B pass=<1\-3>
2 vagy 3-l<>p<EFBFBD>ses m<>d enged<65>lyez<65>se.
Aj<EFBFBD>nlott mindig 2 vagy 3-l<>p<EFBFBD>ses m<>dban k<>dolni, mivel jobb bit eloszt<7A>st
<EFBFBD>s megn<67>vekedett <20>sszmin<69>s<EFBFBD>get eredm<64>nyez.
.PD 0
.RSs
.IPs 1
els<EFBFBD> l<>p<EFBFBD>s
.IPs 2
m<EFBFBD>sodik l<>p<EFBFBD>s (k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>skor)
.IPs 3
n. l<>p<EFBFBD>s (m<>sodik vagy harmadik l<>p<EFBFBD>s egy h<>rom l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>skor)
.RE
.RS
<EFBFBD>me, hogyan m<>k<EFBFBD>dik <20>s hogyan kell haszn<7A>lni:
.br
Az els<6C> l<>p<EFBFBD>s (pass=1) <20>sszegy<67>jti a vide<64> statisztik<69>it <20>s ki<6B>rja egy f<>jlba.
Javasolt p<>r CPU-ig<69>nyes opci<63> letilt<6C>sa, kiv<69>ve azokat, amik alap<61>rtelmez<65>ben
be vannak kapcsolva.
.br
K<EFBFBD>t l<>p<EFBFBD>ses m<>dban a m<>sodik l<>p<EFBFBD>s (pass=2) elolvassa a statisztika f<>jlt
<EFBFBD>s r<> alapozza a ratecontrol d<>nt<6E>seket.
.br
H<EFBFBD>rom l<>p<EFBFBD>ses m<>dban a m<>sodik l<>p<EFBFBD>s (pass=3, ez nem el<65>r<EFBFBD>s)
mindkett<EFBFBD>t megcsin<69>lja: el<65>sz<73>r elolvassa a statisztik<69>t, majd fel<65>l<EFBFBD>rja.
Haszn<EFBFBD>lhatsz b<>rmilyen k<>dol<6F>si opci<63>t, kiv<69>ve a nagyon CPU-ig<69>nyeseket.
.br
A harmadik l<>p<EFBFBD>s (pass=3) ugyan az, mint a m<>sodik, kiv<69>ve hogy a m<>sodik
l<EFBFBD>p<EFBFBD>s statisztika f<>jlj<6C>b<EFBFBD>l dolgozik.
B<EFBFBD>rmilyen k<>dol<6F>si opci<63>t haszn<7A>lhatsz, bele<6C>rtve a CPU-ig<69>nyeseket is.
.br
Az els<6C> l<>p<EFBFBD>sben vagy <20>tlagos bitr<74>t<EFBFBD>t vagy konstans kvant<6E>l<EFBFBD>t aj<61>nlott
haszn<EFBFBD>lni. Az ABR a javasolt, mivel nem kell hozz<7A> kvant<6E>l<EFBFBD>t kital<61>lni.
A r<>k<EFBFBD>vetkez<65> l<>p<EFBFBD>sek ABR-esek <20>s meg kell adni egy bitr<74>t<EFBFBD>t is.
.REss
.
.TP
.B turbo=<0\-2>
Gyors els<6C> l<>p<EFBFBD>ses m<>d.
A k<>t vagy t<>bb l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s els<6C> l<>p<EFBFBD>se alatt lehet n<>velni a sebess<73>get
n<EFBFBD>h<EFBFBD>ny opci<63> letilt<6C>s<EFBFBD>val, melynek elhanyagolhat<61> vagy ak<61>r semmilyen hat<61>sa
sem lesz az utols<6C> l<>p<EFBFBD>s kimenet<65>nek min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>re.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
letiltva (alap<61>rtelmezett)
.IPs 1
Cs<EFBFBD>kkenti a subq <20>s frameref <20>rt<72>k<EFBFBD>t <20>s n<>h<EFBFBD>ny inter-makroblokk part<72>ci<63>
analiz<EFBFBD>l<EFBFBD> m<>d letilt<6C>sa.
.IPs 2
Cs<EFBFBD>kkenti a subq <20>s frameref <20>rt<72>k<EFBFBD>t 1-re, rombusz ME keres<65>s <20>s letilt
minden part<72>ci<63> analiz<69>l<EFBFBD> m<>dot.
.RE
.RS
Az 1. szint ak<61>r 2x-es<65>re is gyors<72>thatja az els<6C> l<>p<EFBFBD>st <20>gy, hogy az utols<6C>
l<EFBFBD>p<EFBFBD>s glob<6F>lis PSNR-je v<>ltozatlan marad a teljes min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> els<6C> l<>p<EFBFBD>shez k<>pest.
.br
A 2. szint ak<61>r a 4x-es<65>re is gyors<72>thatja az els<6C> l<>p<EFBFBD>st, kb. +/- 0.05dB
v<EFBFBD>ltoz<EFBFBD>ssal a glob<6F>lis PSNR-ben az utols<6C> l<>p<EFBFBD>sben a teljes min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> els<6C>
l<EFBFBD>p<EFBFBD>shez k<>pest.
.REss
.
.TP
.B keyint=<<3C>rt<72>k>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a maxim<69>lis id<69>k<EFBFBD>zt az IDR-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 250).
A nagyobb <20>rt<72>k biteket sp<73>rol, <20>gy n<>veli a min<69>s<EFBFBD>get, a l<>ptet<65>si
preciz<EFBFBD>t<EFBFBD>s k<>r<EFBFBD>ra.
Az MPEG-1/2/4-gyel ellent<6E>tben a H.264-n<>l nincs probl<62>ma a DCT mozg<7A>ssal
a keyint nagy <20>rt<72>kein<69>l.
.
.TP
.B keyint_min=<1\-keyint/2>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a minim<69>lis id<69>k<EFBFBD>zt az IDR-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 25).
Ha ezen id<69>k<EFBFBD>z<EFBFBD>n bel<65>l van jelenetv<74>g<EFBFBD>s, akkor is I-kockak<61>nt ker<65>lnek
elk<EFBFBD>dol<EFBFBD>sra, de nem kezdenek <20>j GOP-ot.
A H.264-ben az I-kock<63>k nem felt<6C>tlen<65>l k<>tnek <20>ssze egy lez<65>rt GOP-ot,
mert megengedett egy P-kock<63>nak, hogy t<>bb, mint egy megel<65>z<EFBFBD> kock<63>b<EFBFBD>l
legyen megj<67>solva (ugyan az, mint a frameref).
Ez<EFBFBD>rt az I-kock<63>k nem felt<6C>tlen<65>l kereshet<65>ek.
Az IDR-kock<63>k az elk<6C>vetkez<65> P-kock<63>knak megtiltj<74>k az IDR-kocka el<65>tti
b<EFBFBD>rmilyen kock<63>ra t<>rt<72>n<EFBFBD> hivatkoz<6F>st.
.
.TP
.B scenecut=<-1\-100>
Szab<EFBFBD>lyozza az extra I-kock<63>k besz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>nak agressziv<69>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t (alap<61>rtelmezett: 40).
A scenecut nagyon kicsi <20>rt<72>keire a codec gyakran olyankor k<>nyszer<65>l I-kocka
besz<EFBFBD>r<EFBFBD>s<EFBFBD>ra, amikor az meghaladja a keyint-et.
A scenecut j<> <20>rt<72>kei jobb helyet tal<61>lnak az I-kock<63>knak.
A nagy <20>rt<72>kek t<>bb I-kock<63>t haszn<7A>lnak a sz<73>ks<6B>gesn<73>l, biteket pazarolva.
A -1 letiltja a scene-cut detekt<6B>l<EFBFBD>st, <20>gy az I-kock<63>k csak egyszer
ker<EFBFBD>lnek besz<73>r<EFBFBD>sra minden m<>s keyint keretbe, akkor is, ha egy
scene-cut el<65>bb el<65>fordul.
Ez nem javasolt, bitr<74>t<EFBFBD>t pazarol, mivel a scenecut-ok, melyek
P-kock<63>kk<6B>nt ker<65>lnek elk<6C>dol<6F>sra, majdnem olyan nagyok, mint az I-kock<63>k,
de nem null<6C>zz<7A>k a "keyint sz<73>ml<6D>l<EFBFBD>t".
.
.TP
.B frameref=<1\-16>
A B- <20>s P-kock<63>k becsl<73>s<EFBFBD>hez felhaszn<7A>lt el<65>zetes k<>pkock<63>k sz<73>ma
(alap<61>rtelmezett: 1).
Ez hat<61>sos anime-n<>l, de <20>l<EFBFBD> akci<63>s anyagn<67>l a javul<75>s <20>ltal<61>ban
nagyon gyorsan el is veszik 6 vagy t<>bb referenciakocka felett.
Ennek nincs hat<61>sa a dek<65>dol<6F>si sebess<73>gre, de n<>veli a dek<65>dol<6F>shoz
sz<EFBFBD>ks<EFBFBD>ges mem<65>ri<72>t.
N<EFBFBD>h<EFBFBD>ny dek<65>der csak maximum 15 referenciakock<63>t tud kezelni.
.
.TP
.B bframes=<0\-16>
maxim<EFBFBD>lisan egym<79>st k<>vet<65> B-kock<63>k sz<73>ma az I- <20>s P-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 0)
.
.TP
.B (no)b_adapt
Automatikusan eld<6C>nti, hogy mikor <20>s mennyi B-kock<63>t haszn<7A>ljon, a
fent megadott maximumig (alap<61>rtelmezett: be).
Ha ez az opci<63> ki van kapcsolva, a maxim<69>lis sz<73>m<EFBFBD> B-kocka lesz
felhaszn<EFBFBD>lva.
.
.TP
.B b_bias=<-100\-100>
Vez<EFBFBD>rli a b_adapt <20>ltal hozott d<>nt<6E>st.
A nagyobb b_bias t<>bb B-kock<63>t eredm<64>nyez (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B (no)b_pyramid
A B-kock<63>k felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t enged<65>lyezi m<>s kock<63>k becsl<73>s<EFBFBD>hez.
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul vegy<67>nk 3 egym<79>s ut<75>ni B-kock<63>t: I0 B1 B2 B3 P4.
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l a B-kock<63>k ugyan azt a mint<6E>t k<>vetik, mint az
MPEG-[124]-ben. <20>gy I0 P4 B1 B2 B3 sorrendben lesznek elk<6C>dolva
<EFBFBD>s az <20>sszes B-kocka az I0-b<>l <20>s a P4-b<>l lesz meg<65>llap<61>tva.
Ezzel az opci<63>val I0 P4 B2 B1 B3 sorrendben lesznek elk<6C>dolva.
A B2 ugyan az, mint fent, de a B1 az I0-b<>l <20>s a B2-b<>l lesz
meg<EFBFBD>llap<EFBFBD>tva, a B3 pedig a B2-b<>l <20>s a P4-b<>l.
Ez <20>ltal<61>ban kiss<73> jav<61>t a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>sen, sebess<73>gcs<63>kken<65>s n<>lk<6C>l.
Azonban ez egy k<>s<EFBFBD>rleti opci<63>: nincs teljesen hangolva <20>s nem mindig seg<65>t.
bframes >= 2 sz<73>ks<6B>ges.
H<EFBFBD>tr<EFBFBD>ny: n<>veli a dek<65>dol<6F>si k<>sleltet<65>st 2 k<>pkock<63>val.
.
.TP
.B (no)deblock
Deblocking sz<73>r<EFBFBD> haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: be).
Nagyon kev<65>s id<69>t ig<69>nyel <20>sszehasonl<6E>tva a min<69>s<EFBFBD>gjav<61>t<EFBFBD> hat<61>s<EFBFBD>val,
ez<EFBFBD>rt nem javasolt kikapcsolni.
.
.TP
.B deblockalpha=<-6\-6>
A deblocking sz<73>r<EFBFBD> AlphaC0 param<61>tere (alap<61>rtelmezett: 0).
Ez be<62>ll<6C>tja a H.264 deblocking sz<73>r<EFBFBD>j<EFBFBD>nek in-loop k<>sz<73>b<EFBFBD>rt<72>keit.
Els<EFBFBD>sorban ez a param<61>ter szab<61>lyozza a v<>ltoztat<61>s maxim<69>lis m<>rt<72>k<EFBFBD>t,
amit a sz<73>r<EFBFBD> egy pixel-en okozhat.
M<EFBFBD>sodsorban ez a param<61>ter <20>rinti a k<>l<EFBFBD>nbs<62>gi hat<61>r<EFBFBD>rt<72>ket a kisz<73>rt
sarkok k<>z<EFBFBD>tt.
A pozit<69>v <20>rt<72>kek cs<63>kkentik a blokkosod<6F>si mell<6C>khat<61>sokat, de
elmaszatolj<EFBFBD>k a r<>szleteket.
.br
A sz<73>r<EFBFBD> alap<61>rtelmezett viselked<65>se majdnem mindig optim<69>lis min<69>s<EFBFBD>get
biztos<EFBFBD>t, <20>gy a legjobb vagy mag<61>ra hagyni vagy apr<70> v<>ltoztat<61>sokat
eszk<EFBFBD>z<EFBFBD>lni. Azonban ha a forr<72>s anyag m<>r tartalmaz n<>mi blokkosod<6F>st
vagy zajt, ami el szeretn<74>l t<>vol<6F>tani, jobb egy kicsit feltolni.
.
.TP
.B deblockbeta=<-6\-6>
A deblocking sz<73>r<EFBFBD> b<>ta param<61>tere (alap<61>rtelmezett: 0).
A r<>szletess<73>gi k<>sz<73>b<EFBFBD>t <20>rinti.
Nagyon r<>szletes blokkok nem lesznek kisz<73>rve, mivel a sz<73>r<EFBFBD> <20>ltal
v<EFBFBD>gzett elmos<6F>s sokkal <20>szrevehet<65>bb, mint az eredeti blokkosod<6F>s.
.
.TP
.B (no)cabac
CABAC (Context-Adaptive Binary Arithmetic Coding) haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: be).
Kiss<EFBFBD> lelass<73>tja a k<>dol<6F>st <20>s a dek<65>dol<6F>st, de megmenthet 10-15% bitr<74>t<EFBFBD>t.
Ha nem <20>rdekel a dek<65>dol<6F>si sebess<73>g, nem aj<61>nlott kikapcsolni.
.
.TP
.B qp_min=<1\-51> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
Minim<EFBFBD>lis kvant<6E>l<EFBFBD>, 10\-30 l<>tszik a haszn<7A>lhat<61> tartom<6F>nynak (alap<61>rtelmezett: 10).
.
.TP
.B qp_max=<1\-51> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
maxim<EFBFBD>lis kvant<6E>l<EFBFBD> (alap<61>rtelmezett: 51)
.
.TP
.B qp_step=<1\-50> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
maxim<EFBFBD>lis <20>rt<72>k, amennyivel a kvant<6E>l<EFBFBD> n<>vekedhet/cs<63>kkenhet a
kock<EFBFBD>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 2)
.
.TP
.B ratetol=<0.1\-100.0> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
megengedett variancia az <20>tlagos bitr<74>t<EFBFBD>ban (nincs saj<61>t m<>rt<72>kegys<79>ge) (alap<61>rtelmezett: 1.0)
.
.TP
.B vbv_maxrate=<<3C>rt<72>k> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
maxim<EFBFBD>lis lok<6F>lis bitr<74>ta, kbit/\:m<EFBFBD>sodpercben (alap<61>rtelmezett: letiltva)
.
.TP
.B vbv_bufsize=<<3C>rt<72>k> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
<EFBFBD>talgos peri<72>dus a vbv_maxrate-hez, kbit-ben
(alap<61>rtelmezett: nincs, meg kell adni, ha a vbv_maxrate enged<65>lyezett)
.
.TP
.B vbv_init=<0.0\-1.0> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
kezdeti buffer tel<65>tetts<74>g, a vbv_bufsize h<>nyadosak<61>nt (alap<61>rtelmezett: 0.9)
.
.TP
.B ip_factor=<<3C>rt<72>k>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD> faktor az I- <20>s a P-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 1.4)
.
.TP
.B pb_factor=<<3C>rt<72>k>
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD> faktor a P- <20>s a B-kock<63>k k<>z<EFBFBD>tt (alap<61>rtelmezett: 1.3)
.
.TP
.B qcomp=<0\-1> (ABR vagy k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses)
quantizer compression (alap<61>rtelmezett: 0.6).
A kisebb <20>rt<72>k a bitr<74>t<EFBFBD>t, a magasabb a kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>tert teszi konstansabb<62>.
.
.TP
.B cplx_blur=<0\-999> (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses k<EFBFBD>dol<EFBFBD>sn<EFBFBD>l)
A becs<63>lt kocka komplexit<69>s<EFBFBD>nak ideiglenes elmos<6F>sa a g<>rbe t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s el<65>tt
(alap<61>rtelmezett: 20).
Az alacsonyabb <20>rt<72>k nagyobb ugr<67>l<EFBFBD>st enged a kvant<6E>l<EFBFBD> <20>rt<72>k<EFBFBD>nek,
a magasabb <20>rt<72>kek finomabb v<>lt<6C>sokra k<>nyszer<65>tik.
A cplx_blur biztos<6F>tja, hogy minden I-kocka min<69>s<EFBFBD>ge <20>sszehasonl<6E>that<61>
az <20>t k<>vet<65> P-kock<63>val <20>s hogy a v<>ltakoz<6F> nagy <20>s kicsi komplexit<69>s<EFBFBD>
kock<EFBFBD>k (pl. alacsony fps-<2D> anim<69>ci<63>) nem vesztegetnek biteket egy
ingadoz<EFBFBD> kvant<6E>l<EFBFBD>val.
.
.TP
.B qblur=<0\-99> (csak k<EFBFBD>t l<EFBFBD>p<EFBFBD>ses k<EFBFBD>dol<EFBFBD>sn<EFBFBD>l)
A kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>ter id<69>leges elmos<6F>sa a g<>rbe t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s ut<75>n
(alap<61>rtelmezett: 0.5).
A kisebb <20>rt<72>kek nagyobb ugr<67>l<EFBFBD>st enged<65>lyeznek a kvant<6E>l<EFBFBD> <20>rt<72>k<EFBFBD>nek,
a nagyobbak finomabb v<>lt<6C>sokra k<>nyszer<65>tik.
.
.TP
.B zones=<z<>na0>[/<z<>na1>[/...]]
Felhaszn<EFBFBD>l<EFBFBD> <20>ltal megadott min<69>s<EFBFBD>g az egyes r<>szekhez (v<>ge, feliratok, ...)
(ABR vagy k<>t l<>p<EFBFBD>ses).
Minden z<>na egy <kezd<7A>-kocka>,<z<>r<EFBFBD>-kocka>,<opci<63>> h<>rmas, ahol az opci<63>
.PD 0
.RSs
.IPs "q=<0\-51>"
kvant<EFBFBD>l<EFBFBD>
.IPs "b=<0.01\-100.0>"
bitr<EFBFBD>ta szorz<72>
.RE
.PD 1
.RS
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A kvant<6E>l<EFBFBD> opci<63> nem szigor<6F> el<65><6C>r<EFBFBD>s.
Csak a ratecontrol tervez<65>si st<73>dium<75>t <20>rinti <20>s v<>ltoztatja m<>g a
t<EFBFBD>lcsordul<EFBFBD>s kompenz<6E>ci<63> <20>s a qp_min/qp_max is.
.RE
.
.TP
.B direct_pred=<0\-3>
Meg<EFBFBD>llap<EFBFBD>tja a B-kock<63>kban l<>v<EFBFBD> direkt makroblokkok mozg<7A>s becsl<73>s<EFBFBD>nek
t<EFBFBD>pus<EFBFBD>t.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Nincs: Nem lesznek felhaszn<7A>lva a direkt makroblokkok.
.IPs 1
T<EFBFBD>rbeli: A mozg<7A>svektorok a szomsz<73>dos blokkokb<6B>l lesznek extrapol<6F>lva.
(alap<61>rtelmezett)
.IPs 2
Id<EFBFBD>beli: A mozg<7A>svektorok a k<>vetkez<65> P-kock<63>b<EFBFBD>l lesznek interpol<6F>lva.
.IPs 3
Auto: A codec minden egyes kock<63>n<EFBFBD>l v<>laszt a t<>rbeli <20>s az id<69>beli k<>z<EFBFBD>l.

.RE
.PD 1
.RS
A t<>rbeli <20>s id<69>beli nagyj<79>b<EFBFBD>l ugyan olyan sebess<73>g<EFBFBD>ek <20>s PSNR-rel
j<EFBFBD>rnak, a v<>laszt<7A>s a vide<64> tartalm<6C>t<EFBFBD>l f<>gg.
Az auto kicsit jobb, de lassabb.
A direct_pred=0 mindkett<74>n<EFBFBD>l lassabb <20>s rosszabb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>.
.RE
.
.TP
.B (no)weight_b
S<EFBFBD>lyozott becsl<73>s haszn<7A>lata a B-kock<63>khoz.
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l a k<>tir<69>ny<6E>an megj<67>solt makroblokkok azonos sz<73>less<73>get
adnak mindegyik referencia kock<63>val.
Ezzel az opci<63>val a s<>lyok a B-kocka referenci<63>khoz viszony<6E>tott
ideiglenes helyzet<65>b<EFBFBD>l sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>dnak ki.
bframes > 1 sz<73>ks<6B>ges.
.
.TP
.B (no)i4x4
Tov<EFBFBD>bbi i4x4 t<>pus<75> makroblokkok haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l a P- <20>s B-kock<63>k csak i16x16 <20>s a
lentebb megadott inter t<>pus<75> blokkokat fogj<67>k haszn<7A>lni.
.
.TP
.B (no)i8x8
Tov<EFBFBD>bbi i8x8 t<>pus<75> makroblokkok haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
Ennek az opci<63>nak nincs hat<61>sa, hacsak a 8x8dct nincs enged<65>lyezve.
.
.TP
.B (no)b8x8mv
Tov<EFBFBD>bbi b16x8, b8x16, b8x8 t<>pus<75> makroblokkok haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l a B-kock<63>k csak i16x16, i8x8, i4x4,
b16x16, skip <20>s direct t<>pus<75>ak lehetnek.
L<EFBFBD>sd a 4x4mv-t a r<>szletek<65>rt.
.
.TP
.B (no)8x8mv
Tov<EFBFBD>bbi p16x8, p8x16, p8x8 t<>pus<75> makroblokkok haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l a P-kock<63>k csak i16x16, i8x8, i4x4,
p16x16 <20>s skip t<>pus<75>ak lehetnek.
Ez az opci<63> csak a k<>s<EFBFBD>rletez<65>s miatt van biztos<6F>tva.
Nem javasolt a 8x8mv letilt<6C>sa val<61>s k<>dol<6F>sban.
.
.TP
.B (no)4x4mv
Tov<EFBFBD>bbi p8x4, p4x8, p4x4 t<>pus<75> makroblokkok haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett: letiltva).
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l a P-kock<63>k csak i16x16, i8x8, i4x4,
p16x16, p16x8, p8x16, p8x8 <20>s skip t<>pus<75>ak lehetnek.
8x8mv sz<73>ks<6B>ges.
.br
Az <20>tlet az, hogy megtal<61>ljuk a k<>p egy bizonyos ter<65>let<65>t legjobban
le<EFBFBD>r<EFBFBD> t<>pust <20>s m<>retet.
P<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul egy glob<6F>lis pan-t jobban reprezent<6E>l egy 16x16-os blokk, m<>g
az apr<70>, mozg<7A> objektumokat a kisebb blokkok <20>br<62>zolj<6C>k j<>l.
.br
Az 4x4mv csak subq >= 3 mellett javasolt.
.
.TP
.B (no)8x8dct
Adapt<EFBFBD>v t<>rbeli transzform<72>ci<63> m<>rete: megengedi a makroblokkoknak a
v<EFBFBD>laszt<EFBFBD>st a 4x4 <20>s a 8x8 DCT k<>z<EFBFBD>tt.
Emelett enged<65>lyezi az i8x8 makroblokk t<>pust is.
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l 4x4 DCT lesz haszn<7A>lva.
.
.TP
.B me=<1\-4>
Teljes pixeles mozg<7A>s becsl<73>si algoritmus kiv<69>laszt<7A>sa.
.PD 0
.RSs
.IPs 1
rombusz keres<65>s, 1-es sug<75>r (gyors)
.IPs 2
hatsz<EFBFBD>g keres<65>s, 2-es sug<75>r (alap<61>rtelmezett)
.IPs 3
p<EFBFBD>ratlan t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s-hatsz<73>g keres<65>s (lass<73>)
.IPs 4
alapos keres<65>s (nagyon lass<73> <20>s nem jobb, mint a 3)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B me_range=<4\-64>
az alapos vagy t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s-hatsz<73>g mozg<7A>s keres<65>s sugara (alap<61>rtelmezett: 16)
.
.TP
.B subq=<1\-7>
A subpel finom<6F>t<EFBFBD>si min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nek be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
Ez a param<61>ter szab<61>lyozza a min<69>s<EFBFBD>g kontra sebess<73>g ar<61>nyt a
mozg<EFBFBD>s becsl<73>si d<>nt<6E>sek folyamat<61>ban.
A subq=5 ak<61>r 10%-kal gyorsabb lehet, mint a subq=1.
.PD 0
.RSs
.IPs 1
Teljes pixeles pontoss<73>g<EFBFBD> mozg<7A>s becsl<73>st v<>gez minden r<>sztvev<65>
makroblokk t<>puson.
Ezut<EFBFBD>n  kiv<69>lasztja a legjobb t<>pust.
Majd finom<6F>tja azt a t<>pus<75> mozg<7A>st egy gyors negyedpixeles pontoss<73>ghoz (leggyorsabb).
.IPs 2
F<EFBFBD>lpixeles pontoss<73>g<EFBFBD> mozg<7A>s becsl<73>st v<>gez minden r<>szvev<65> makroblokk
t<EFBFBD>puson.
Ezut<EFBFBD>n kiv<69>lasztja a legjobb t<>pust.
Majd finom<6F>tja azt a t<>pus<75> mozg<7A>st egy gyors negyedpixeles pontoss<73>ghoz.
.IPs 3
Mint az 2, de lassabb negyedpixeles finom<6F>t<EFBFBD>st v<>gez.
.IPs 4
Gyors negyedpixeles pontoss<73>g<EFBFBD> mozg<7A>s becsl<73>st futtat le minden r<>sztvev<65>
makroblokk t<>puson.
Majd kiv<69>lasztja a legjobb t<>pust.
Ezut<EFBFBD>n befejezi a negyedpixeles finom<6F>t<EFBFBD>st azon a t<>puson.
.IPs 5
Legjobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> negyedpixel pontoss<73>g<EFBFBD> mozg<7A>s becsl<73>st futtat le
minden r<>sztvev<65> makroblokk t<>puson, miel<65>tt kiv<69>laszan<61> a legjobb
t<EFBFBD>pust. (alap<61>rtelmezett)
.IPs 6
Enged<EFBFBD>lyezi a r<>ta-torz<72>t<EFBFBD>s optimaliz<69>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t a makroblokk t<>pusokra
az I- <20>s P-kock<63>kn<6B>l.
.IPs 7
Enged<EFBFBD>lyezi a r<>ta-torz<72>t<EFBFBD>s optimaliz<69>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t az intra m<>dokra <20>s a mozg<7A>s
vektorokra. (legjobb)
.RE
.PD 1
.RS
A fentiekben a "r<>szvev<65>" nem pontosan az enged<65>lyezett t<>pusokat jelenti:
4x4, 4x8, 8x4 csak akkor, ha a 8x8 jobb, mint a 16x16.
.RE
.
.TP
.B (no)chroma_me
A sz<73>ntel<65>tetts<74>gi inform<72>ci<63>kat is figyelembe veszi a subpixel mozg<7A>skeres<65>sn<73>l
(alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
subq>=5 sz<73>ks<6B>ges.
.
.TP
.B (no)mixed_refs
Megengedi minden 8x8-as vagy 16x8-as mozg<7A>s part<72>ci<63>nak a f<>ggetlen
referencia kocka v<>laszt<7A>st.
Ezen opci<63> n<>lk<6C>l az eg<65>sz makroblokknak ugyan azt a referencia kock<63>t kell haszn<7A>lni.
frameref>1 sz<73>ks<6B>ges.
.
.TP
.B (no)brdo
Enged<EFBFBD>lyezi a r<>ta-torz<72>t<EFBFBD> optimaliz<69>l<EFBFBD>st a B-kock<63>k makroblokk t<>pusain.
subq>=6 sz<73>ks<6B>ges.
.
.TP
.B (no)bime
Finom<EFBFBD>tja a k<>tir<69>ny<6E> makroblokkokban haszn<7A>lt k<>t mozg<7A>svektort,
az el<65>re <20>s visszafel<65> t<>rt<72>n<EFBFBD> keres<65>sb<73>l sz<73>rmaz<61> vektorok <20>jrafelhaszn<7A>l<EFBFBD>sa helyett.
Ennek az opci<63>nakl nincs hat<61>sa B-kock<63>k n<>lk<6C>l.
.
.TP
.B trellis=<0\-2>
r<EFBFBD>ta-torz<72>t<EFBFBD> optim<69>lis kvant<6E>l<EFBFBD>s
.PD 0
.RSs
.IPs 0
letiltva
.IPs 1
csak a v<>gs<67> k<>dol<6F>shoz enged<65>lyezi (alap<61>rtelmezett)
.IPs 2
minden m<>d d<>nt<6E>sn<73>l enged<65>lyezi (lass<73>, subq>=6 sz<73>ks<6B>ges)
.RE
.PD 1
.
.TP
.B (no)fast_pskip
A P-kock<63>k korai skip detekt<6B>l<EFBFBD>s<EFBFBD>nak v<>grehajt<6A>sa (alap<61>rtelmezett: bekapcsolva).
Ez <20>ltal<61>ban jav<61>tja a sebess<73>get, de n<>ha a kev<65>sb<73> r<>szletes
ter<EFBFBD>leteken (pl. <20>g) mell<6C>khat<61>sokat okoz.
.
.TP
.B (no)dct_decimate
Elimin<EFBFBD>lja a dct blokkokat a P-kock<63>kon, melyek csak egy kicsi egy<67>tthat<61>t
tartalmaznak (alap<61>rtelmezett: enged<65>lyezve).
Ez elt<6C>vol<6F>t p<>r r<>szletet, <20>gy biteket takar<61>t meg, amiket m<>s kock<63>kon
fel lehet haszn<7A>lni, rem<65>lhet<65>leg n<>velve <20>gy az <20>ssz szubjekt<6B>v min<69>s<EFBFBD>get.
Ha nem anime tartalmat t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tesz nagy c<>l bitr<74>t<EFBFBD>val, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg j<> lesz
letiltani ezt, hogy annyi r<>szletet meg<65>rizz, amennyit csak lehet.
.
.TP
.B nr=<0\-100000>
Zajcs<EFBFBD>kkent<EFBFBD>s, a 0 a kikapcsol<6F>st jelenti.
100\-1000 a haszn<7A>land<6E> tartom<6F>ny egy <20>tlagos tartalomn<6D>l, de a nagyon zajos
tartalomn<EFBFBD>l kicsit felnyomhatod (alap<61>rtelmezett: 0).
Tekintve, hogy kicsi a befoly<6C>sa a sebess<73>gre, ink<6E>bb ez a prefer<65>land<6E> a
zajcs<EFBFBD>kkent<EFBFBD>sn<EFBFBD>l a vide<64> sz<73>r<EFBFBD>kkel, mint pl. a denoise3d-vel vagy hqdn3d-vel
t<EFBFBD>rt<EFBFBD>n<EFBFBD> zajcs<63>kkent<6E>s helyett.
.
.TP
.B chroma_qp_offset=<-12\-12>
K<EFBFBD>l<EFBFBD>nb<EFBFBD>z<EFBFBD> kvant<6E>l<EFBFBD>t haszn<7A>l a sz<73>ntel<65>tetts<74>ghez <20>s a f<>nyer<65>h<EFBFBD>z.
A haszn<7A>lhat<61> <20>rt<72>kek <-2\-2> (alap<61>rtelmezett: 0).
.
.TP
.B cqm=<flat|jvt|<f<>jln<6C>v>>
Vagy egy el<65>re defini<6E>lt saj<61>t kvant<6E>l<EFBFBD>st haszn<7A>l vagy bet<65>lt egy JM form<72>tum<75>
m<EFBFBD>trix f<>jlt.
.PD 0
.RSs
.IPs flat\ 
El<EFBFBD>redefini<EFBFBD>lt s<>k 16 m<>trix haszn<7A>lata (alap<61>rtelmezett).
.IPs jvt\ \ 
El<EFBFBD>redefini<EFBFBD>lt JVT m<>trix haszn<7A>lata.
.IPs <f<>jln<6C>v>
A megadott JM form<72>tum<75> m<>trix f<>jl haszn<7A>lata.
.PD 1
.RE
.RS
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A Windows-os CMD.EXE-t haszn<7A>l<EFBFBD>k probl<62>m<EFBFBD>kat tapasztalhatnak a parancssor
<EFBFBD>rtelmez<EFBFBD>sekor, ha az <20>sszes CQM list<73>t haszn<7A>lni szeretn<74>k.
Ez a parancssor hossz<73>nak korl<72>toz<6F>sa miatt van.
Ebben az esetben aj<61>nlott a list<73>kat egy JM form<72>tum<75> CQM f<>jlba tenni
<EFBFBD>s a fent megadott m<>don bet<65>lteni.
.RE
.
.TP
.B cqm4iy=<lista> (l<>sd m<EFBFBD>g cqm)
Egy<EFBFBD>ni 4x4 intra f<>nyer<65>ss<73>g m<>trix, 16 darab, 1\-255 tartom<6F>nyba es<65>,
vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott sz<73>m sorozata.
.
.TP
.B cqm4ic=<lista> (l<>sd m<EFBFBD>g cqm)
Egy<EFBFBD>ni 4x4 intra sz<73>ntel<65>tetts<74>g m<>trix, 16 darab, 1\-255 tartom<6F>nyba es<65>,
vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott sz<73>m sorozata.
.
.TP
.B cqm4py=<lista> (l<>sd m<EFBFBD>g cqm)
Egy<EFBFBD>ni 4x4 inter f<>nyer<65>ss<73>g m<>trix, 16 darab, 1\-255 tartom<6F>nyba es<65>,
vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott sz<73>m sorozata.
.
.TP
.B cqm4pc=<lista> (l<>sd m<EFBFBD>g cqm)
Egy<EFBFBD>ni 4x4 inter sz<73>ntel<65>tetts<74>g m<>trix, 16 darab, 1\-255 tartom<6F>nyba es<65>,
vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott sz<73>m sorozata.
.
.TP
.B cqm8iy=<lista> (l<>sd m<EFBFBD>g cqm)
Egy<EFBFBD>ni 8x8 intra f<>nyer<65>ss<73>g m<>trix, 16 darab, 1\-255 tartom<6F>nyba es<65>,
vessz<EFBFBD>vel elv<6C>lasztott sz<73>m sorozata.
.
.TP
.B cqm8py=<lista> (l<>sd m<EFBFBD>g cqm)
Egy<EFBFBD>ni 8x8 inter sz<73>ntel<65>tetts<74>g m<>trix, 16 darab, 1\-255 tartom<6F>nyba es<65>, vessz<73>vel
elv<EFBFBD>lasztott sz<73>m sorozata.
.
.TP
.B level_idc=<10\-51>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a bitfolyam szintj<74>t a H.264 szabv<62>ny A mell<6C>klet<65>ben defini<6E>ltaknak
megfelel<EFBFBD>en (alap<61>rtelmezett: 51 - 5.1 szint).
Ez arra haszn<7A>latos, hogy k<>z<EFBFBD>lje a dek<65>derrel, milyen tulajdons<6E>gokat kell
t<EFBFBD>mogatnia.
Csak akkor haszn<7A>ld ezt a param<61>tert, ha tudod, hogy mit jelent
<EFBFBD>s sz<73>ks<6B>ged van a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>ra.
.
.TP
.B threads=<1\-4>
Minden kock<63>t szeletekre v<>g <20>s p<>rhuzamosan k<>dolja el <20>ket (alap<61>rtelmezett: 1).
Enged<EFBFBD>lyezi a t<>bbsz<73>l<EFBFBD> dek<65>dol<6F>st is, ha a dek<65>der t<>mogatja (a lavc nem).
Ez egy kicsit vissza<7A>t a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>sben.
Haszn<EFBFBD>lat<EFBFBD>hoz pthread t<>mogat<61>ssal leford<72>tott libx264 sz<73>ks<6B>ges; ha nincs,
akkor ez az opci<63> egy figyelmeztet<65>st ad <20>s enged<65>lyezi a szeletel<65>st, de
letiltja a t<>bbsz<73>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t<EFBFBD>st.
.
.TP
.B log=<-1\-3>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a k<>perny<6E>re ki<6B>rt log info m<>rt<72>k<EFBFBD>t.
.PD 0
.RSs
.IPs "-1"
nincs
.IPs " 0"
Csak a hib<69>kat <20>rja ki.
.IPs " 1"
figyelmeztet<EFBFBD>sek
.IPs " 2"
PSNR <20>s egy<67>b anal<61>zis statisztik<69>k a k<>dol<6F>s befejeztekor (alap<61>rtelmezett)
.IPs " 3"
PSNR, QP, kocka t<>pus, m<>ret <20>s egy<67>b statisztika minden kock<63>ra
.RE
.PD 1
.
.TP
.B (no)psnr
Jel-zaj ar<61>ny statisztik<69>t <20>r ki.
.br
.I MEGJEGYZ<EFBFBD>S:
A 'Y', 'U', 'V', <20>s 'Avg' PSNR mez<65>k az <20>sszegz<67>sben nem matematikaiak
(egyszer<65>en a kock<63>nk<6E>nti PSNR <20>tlagai).
Csak a JM referencia codec-kel val<61> <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD>s kedv<64><76>rt lettek megtartva.
B<EFBFBD>rmilyen m<>s c<>lra k<>rj<72>k haszn<7A>ld vagy a 'Global' PSNR-t vagy a kock<63>nk<6E>nti
PSNR-eket, melyeket a log=3 <20>r ki.
.
.TP
.B (no)visualize
Enged<EFBFBD>lyezi az x264 vizualiz<69>ci<63>t a k<>dol<6F>s alatt.
Ha a rendszereden l<>v<EFBFBD> x264 t<>mogatja, egy <20>j ablak ny<6E>lik meg a k<>dol<6F>si
folyamat k<>zben, amiben az x264 megpr<70>b<EFBFBD>legy <20>ttekint<6E>st adni minden egyes
kocka k<>dol<6F>s<EFBFBD>r<EFBFBD>l.
Minden blokk t<>pus a megjelen<65>tett filmben sz<73>nezve lesz az al<61>bbiak szerint:
.PD 0
.RSs
.IPs v<EFBFBD>r<EFBFBD>s/r<>zsasz<73>n
intra blokk
.IPs k<EFBFBD>k\ 
inter blokk
.IPs z<EFBFBD>ld
kihagyott blokk
.IPs s<EFBFBD>rga
B-blokk
.RE
.PD 1
.RS
Ez a k<>pess<73>g k<>s<EFBFBD>rleti <20>s m<>g v<>ltozhat.
Gyakorlatilag att<74>l f<>gg, hogy az x264-et a vizualiz<69>ci<63> enged<65>lyez<65>s<EFBFBD>vel
ford<EFBFBD>tott<EFBFBD>k-e le. Vedd figyelembe, hogy ezen r<>sz <20>r<EFBFBD>sakor az x264 meg<65>ll
minden egyes kocka k<>dol<6F>sa <20>s megjelen<65>t<EFBFBD>se ut<75>n <20>s v<>r egy gombnyom<6F>sra,
aminek a hat<61>s<EFBFBD>ra a k<>vetkez<65> kocka k<>dol<6F>sa fog v<>grehajt<6A>dni.
.RE
.
.
.SS xvfw (\-xvfwopts)
.
K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s Video for Windows codec-ekkel, ami a legt<67>bbsz<73>r elavult, hacsak
nem akarsz valami perif<69>rikus, titokzatos codec-kel k<>dolni.
.
.TP
.B codec=<n<>v>
A bin<69>ris codec f<>jl neve, amivel k<>dolni akarsz.
.
.
.SS MPEG muxer (\-mpegopts)
.
Az MPEG muxer 5 k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> t<>pus<75> folyamot tud el<65><6C>ll<6C>tani, mindegyiknek megvannak
a maguk <20>sszer<65> param<61>terei, amiket a felhaszn<7A>l<EFBFBD> m<>dos<6F>that.
<EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban ha MPEG f<>jlok k<>sz<73>t<EFBFBD>sekor tan<61>csos letiltani a
MEncoder frame-kihagy<67> k<>dj<64>t (l<>sd \-noskip, \-mc csak<61>gy, mint a
harddup <20>s softskip vide<64> sz<73>r<EFBFBD>ket).
.PP
.I P<EFBFBD>LDA:
.PD 0
.RSs
.IPs format=mpeg2:tsaf:vbitrate=8000
.RE
.PD 1
.
.TP
.B format=<mpeg1 | mpeg2 | xvcd | xsvcd | dvd>
folyam form<72>tum (alap<61>rtelmezett: mpeg2)
.
.TP
.B size=<eg<65>szen 65535-ig>
Csomag m<>ret b<>jtban, ne v<>ltoztasd meg, csak ha pontosan tudod,
hogy mit csin<69>lsz (alap<61>rtelmezett: 2048).
.
.TP
.B muxrate=<int>
N<EFBFBD>vleges muxrate kbit/s-ben, mely a csomag fejl<6A>c<EFBFBD>ben lesz felhaszn<7A>lva
(alap<61>rtelmezett: 1800 kb/s).
Akkor lesz friss<73>tve, ha sz<73>ks<6B>ges, 'format=mpeg1' vagy 'mpeg2' eset<65>n.
.
.TP
.B tsaf\ \ \ 
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az id<69>b<EFBFBD>lyeget minden k<>pkock<63>n, ha lehets<74>ges.
.
.TP
.B init_vpts=<100\-700>
kezdeti vide<64> pts milliszekundumokban (alap<61>rtelmezett: 200)
.
.TP
.B init_apts=<100\-700>
kezdeti audi<64> pts milliszekundumokban (alap<61>rtelmezett: 200)
.
.TP
.B vdelay=<1\-32760>
Initial video delay time, in milliseconds (alap<61>rtelmezett: 0),
use it if you want to delay video with respect to audio.
.
.TP
.B drop\ \ \ 
Ha az init_adelay opci<63>val egy<67>tt haszn<7A>lod, a muxer eldobja az
audi<EFBFBD>nak azt a r<>sz<73>t, ami megel<65>zi a vide<64>t.
.
.TP
.B vwidth, vheight=<1\-4095>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a vide<64> sz<73>less<73>g<EFBFBD>t <20>s magass<73>g<EFBFBD>t, ha a vide<64> MPEG-1/2.
.
.TP
.B vpswidth, vpsheight=<1\-4095>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a pan and scan vide<64> sz<73>less<73>get <20>s magass<73>got ha a vide<64> MPEG-2.
.
.TP
.B vaspect=<1 | 4/3 | 16/9 | 221/100>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a k<>par<61>nyt az MPEG-1/2 vide<64>hoz.
.
.TP
.B vbitrate=<int>
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a vide<64> bitr<74>t<EFBFBD>t kbit/s-ben az MPEG-1/2 vide<64>ban.
.
.TP
.B vframerate=<24000/1001 | 24 | 25 | 30000/1001 | 30 | 50 | 60000/1001 | 60 >
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az MPEG-1/2 vide<64> framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>t.
Ez az opci<63> figyelmen k<>v<EFBFBD>l lesz hagyva, ha a telecine opci<63>val haszn<7A>lod.
.
.TP
.B telecine
Enged<EFBFBD>lyezi a 3:2-es pulldown soft telecine m<>dot: a muxer <20>gy tr<74>kk<6B>z a
vide<EFBFBD> folyammal, hogy 30000/1001 vagy 30 fps-en k<>doltnak t<>nik; csak MPEG-2
vide<EFBFBD>val m<>k<EFBFBD>dik, ha a kimeneti framer<65>ta, melyet a \-ofps <20>ll<6C>t be, vagy
24000/1001 vagy 24 fps.
B<EFBFBD>rmelyik m<>s framer<65>ta inkompatibilis ezzel az opci<63>val.
.
.TP
.B film2pal
Enged<EFBFBD>lyezi a FILM-PAL <20>s NTSC-PAL soft telecine m<>dot: a muxer <20>gy tr<74>kk<6B>z
a vide<64> folyammal, hogy 25 fps-en k<>doltnak fog t<>nni; csak MPEG-2 vide<64>val
m<EFBFBD>k<EFBFBD>dik, ha a kimeneti framer<65>ta, melyet a \-ofps <20>ll<6C>t be, vagy 24000/1001
vagy 24 fps.
B<EFBFBD>rmelyik m<>s framer<65>ta inkompatibilis ezzel az opci<63>val.
.
.
.SS FFmpeg libavformat muxer-ek (\-lavfopts) (l<>sd m<EFBFBD>g \-of lavf)
.
.TP
.B delay=<<3C>rt<72>k>
Jelenleg csak az MPEG[12]-n<>l van <20>rtelme: Maxim<69>lisan megengedett k<>l<EFBFBD>nbs<62>g
m<EFBFBD>sodpercben, a kimenet referencia id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>je (SCR) <20>s a dek<65>dol<6F>si id<69>b<EFBFBD>lyeg
(DTS) k<>z<EFBFBD>tt b<>rmelyik jelenl<6E>v<EFBFBD> folyamn<6D>l (k<>sleltet<65>s demux-b<>l dek<65>dol<6F>sba).
Az alap<61>rtelmezett 0.7 (ahogy az MPEG szabv<62>nyai el<65><6C>rj<72>k).
Nagyobb <20>rt<72>k eset<65>n nagyobb buffer kell, nem javasolt haszn<7A>lni.
.
.TP
.B format=<kont<6E>ner_form<72>tum>
Fel<EFBFBD>l<EFBFBD>rja, hogy milyen kont<6E>ner form<72>tumba kell mux-olni
(alap<61>rtelmezett: automatikus detekt<6B>l<EFBFBD>s a kimeneti f<>jl kiterjeszt<7A>se alapj<70>n).
.PD 0
.RSs
.IPs mpg\ \ 
MPEG-1 rendszerek <20>s MPEG-2 PS
.IPs asf\ \ 
Advanced Streaming Format
.IPs avi\ \ 
Audio Video Interleave f<>jl
.IPs wav\ \ 
Waveform Audio
.IPs swf\ \ 
Macromedia Flash
.IPs flv\ \ 
Macromedia Flash vide<64> f<>jlok
.IPs rm\ \ \ 
RealAudio <20>s RealVideo
.IPs au\ \ \ 
SUN AU format
.IPs nut\ \ 
NUT ny<6E>lt kont<6E>ner form<72>tum (k<>s<EFBFBD>rleti)
.IPs mov\ \ 
QuickTime
.IPs mp4\ \ 
MPEG-4 form<72>tum
.IPs dv\ \ \ 
Sony Digital Video kont<6E>ner
.RE
.PD 1
.TP
.B i_certify_that_my_video_stream_does_not_use_b_frames
A MEncoder nem tud megfelel<65> id<69>b<EFBFBD>lyegeket el<65><6C>ll<6C>tani, ha
B-kock<63>k vannak a vide<64> folyamban, hib<69>s k<>dol<6F>st eredm<64>nyezve.
.
.TP
.B muxrate=<r<>ta>
A multiplex n<>vleges bitr<74>t<EFBFBD>ja bit/m<>sodpercben;
jelenleg csak MPEG[12] eset<65>n van <20>rtelme.
N<EFBFBD>ha sz<73>ks<6B>ges n<>velni a "buffer alulcsordul<75>s" elker<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
.
.TP
.B packetsize=<m<>ret>
A kiv<69>lasztott form<72>tum egys<79>ges csomagm<67>rete, b<>jtokban kifejezve.
MPEG[12] implement<6E>ci<63>kba t<>rt<72>n<EFBFBD> mux<75>l<EFBFBD>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>kek:
2324 [S]VCD-hez, 2048 minden m<>s form<72>tumhoz.
.
.TP
.B preload=<k<>l<EFBFBD>nbs<62>g>
Jelenleg csak az MPEG[12]-n<>l van <20>rtelme: Kezdeti k<>l<EFBFBD>nbs<62>g m<>sodpercben
a kimenet referencia id<69>z<EFBFBD>t<EFBFBD>je (SCR) <20>s a dek<65>dol<6F>si id<69>b<EFBFBD>lyeg (DTS) k<>z<EFBFBD>tt
b<EFBFBD>rmelyik jelenl<6E>v<EFBFBD> folyamn<6D>l (k<>sleltet<65>s demux-b<>l dek<65>dol<6F>sba).
.
.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" k<>rnyezeti v<>ltoz<6F>k
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH K<EFBFBD>RNYEZETI V<EFBFBD>LTOZ<EFBFBD>K
.
Sz<EFBFBD>mos k<>rnyezeti v<>ltoz<6F> van, amivel szab<61>lyozhat<61> az MPlayer <20>s
a MEncoder m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>se.
.
.TP
.B MPLAYER_CHARSET (l<>sd m<EFBFBD>g \-msgcharset)
A konzol <20>zeneteket a megadott karaktert<72>bl<62>ra k<>dolja (alap<61>rtelmezett: automatikusan detekt<6B>lt).
A "noconv" <20>rt<72>k hat<61>s<EFBFBD>ra nem lesz konverzi<7A>.
.
.TP
.B MPLAYER_HOME
A k<>nyvt<76>r, ahol az MPlayer a felhaszn<7A>l<EFBFBD>i be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat keresi.
.
.TP
.B MPLAYER_VERBOSE (l<>sd m<EFBFBD>g \-v <EFBFBD>s \-msglevel)
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a kezdeti besz<73>dess<73>gi szintet az <20>sszes modulban
(alap<61>rtelmezett: 0).
A negat<61>v <20>rt<72>kek kevesebb <20>zenetet eredm<64>nyeznek, m<>g a pozit<69>vak
t<EFBFBD>bbet.
.
.SS libaf:
.
.TP
.B LADSPA_PATH
Ha a LADSPA_PATH be van <20>ll<6C>tva, keresi a megadott f<>jlt.
Ha nincs be<62>ll<6C>tva, egy teljes el<65>r<EFBFBD>si utat kell megadnod.
FIXME: Ez meg van eml<6D>tve a ladspa r<>szben is.
.
.SS libmpdvdkit2:
.
.TP
.B DVDCSS_CACHE
Megadja a k<>nyvt<76>rat, ahol a fejezet kulcsok <20>rt<72>keit t<>rolni kell.
Ez felgyors<72>tja a cache-ben l<>v<EFBFBD> DVD-k descrambling-j<>t.
A DVDCSS_CACHE k<>nyvt<76>r l<>trej<65>n, ha nem l<>tezik <20>s a DVD c<>m<EFBFBD>b<EFBFBD>l vagy
k<EFBFBD>sz<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek d<>tum<75>b<EFBFBD>l k<>pzett n<>vvel egy alk<6C>nyvt<76>r is.
Ha a DVDCSS_CACHE nincs be<62>ll<6C>tva vagy <20>res, a libdvdcss az alap<61>rtelmezett
k<EFBFBD>nyvt<EFBFBD>rat fogja haszn<7A>lni, ami "${HOME}/.dvdcss/" Unix alatt <20>s
"C:\\Documents and Settings\\$USER\\Application Data\\dvdcss\\" Win32 alatt.
Az "off" speci<63>lis <20>rt<72>k letiltja a cache-t.
.
.TP
.B DVDCSS_METHOD
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja az azonos<6F>t<EFBFBD>si <20>s titkos<6F>t<EFBFBD>si m<>dszert, amit a libdvdcss
haszn<EFBFBD>lni fog a titkos<6F>tott lemezekn<6B>l.
Lehet title, key vagy disc.
.PD 0
.RSs
.IPs key\ \ 
az alap<61>rtelmezett m<>dszer.
A libdvdcss kisz<73>m<EFBFBD>tott lej<65>tsz<73> kulcsok halmaz<61>t fogja haszn<7A>lni a lemez
kulcs<EFBFBD>nak meg<65>llap<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Ez sikertelen lehet, ha a meghajt<6A> nem ismeri fel a lej<65>tsz<73> kulcsokat.
.IPs disc\ 
egy m<>dszer, amire visszal<61>p ha a key sikertelen.
Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD> kulcsok helyett a libdvdcss egy brute force algoritmussal felt<6C>ri
a lemez kulcs<63>t.
Ez a l<>p<EFBFBD>s CPU ig<69>nyes <20>s 64 MB mem<65>ria kell az ideiglenes adatok t<>rol<6F>s<EFBFBD>hoz.
.IPs title
egy m<>dszer, amire visszal<61>p, ha minden m<>s m<>dszer sikertelen.
Nem a DVD meghajt<6A>val val<61> kulcs cser<65>n alapszik, hanem egy crypto t<>mad<61>st
alkalmaz a title kulcs kital<61>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
Ritka esetekben ez sikertelen lehet, mert nincs el<65>g titkos<6F>tott adat
a lemezen a statisztikai t<>mad<61>shoz, de m<>sr<73>szt ez az egyetlen m<>dszer
egy merevlemezen t<>rolt DVD titkos<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nak felold<6C>s<EFBFBD>ra, vagy rossz r<>gi<67>k<EFBFBD>d<EFBFBD>
vagy RPC2-es meghajt<6A>ban l<>v<EFBFBD> DVD eset<65>n.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B DVDCSS_RAW_DEVICE
Megadja a haszn<7A>land<6E> nyers eszk<7A>zt.
A pontos haszn<7A>lat az oper<65>ci<63>s rendszeredt<64>l f<>gg, Linux alatt
p<EFBFBD>ld<EFBFBD>ul a raw(8) eszk<7A>zzel <20>ll<6C>thatsz be nyers eszk<7A>z<EFBFBD>ket.
K<EFBFBD>rlek figyelj r<>, hogy a legt<67>bb oper<65>ci<63>s rendszeren a nyers
eszk<EFBFBD>z nagyon nagy igaz<61>t<EFBFBD>st ig<69>nyel a bufferhez: a Linux 2048 b<>jtos
igaz<EFBFBD>t<EFBFBD>st k<>r (ami egy DVD szektor hossza).
.
.TP
.B DVDCSS_VERBOSE
Be<EFBFBD>ll<EFBFBD>tja a libdvdcss besz<73>dess<73>gi szintj<74>t.
.PD 0
.RSs
.IPs 0
Nem <20>r ki semmilyen <20>zenetet.
.IPs 1
Az stderr-re <20>rja ki a hiba<62>zeneteket.
.IPs 2
Az stderr-re <20>rja ki a hiba <20>s debug <20>zeneteket.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B DVDREAD_NOKEYS
Kihagyja a kulcsok lek<65>rdez<65>s<EFBFBD>t ind<6E>t<EFBFBD>sn<73>l.
Jelenleg letiltva.
.
.TP
.B HOME
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS libao2:
.
.TP
.B AO_SUN_DISABLE_SAMPLE_TIMING
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B AUDIODEV
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B AUDIOSERVER
Megadja a Network Audio System szervert amihez a nas audi<64>
kimeneti vez<65>rl<72>nek csatlakoznia kell <20>s a haszn<7A>land<6E> <20>tvitelt.
Ha nincs be<62>ll<6C>tva, a DISPLAY lesz haszn<7A>lva helyette.
Az <20>tvitel lehet tcp vagy unix lehet.
A szintaxis tcp/<valamihoszt>:<valamiport>, <valamihoszt>:<p<>ld<6C>nysz<73>m>
vagy [unix]:<p<>ld<6C>nysz<73>m>.
A NAS alap portja 8000, a <p<>ld<6C>nysz<73>m> ehhez ad<61>dik hozz<7A>.
.sp 1
.RS
.I P<EFBFBD>LD<EFBFBD>K:
.RE
.PD 0
.RSs
.IPs AUDIOSERVER=valamihoszt:0
Csatlakozik a valamihoszt-on l<>v<EFBFBD> NAS szerverhez az alap<61>rtelmezett
porton <20>s <20>tvitellel.
.IPs AUDIOSERVER=tcp/valamihoszt:8000
Csatlakozik a valamihoszt-on l<>v<EFBFBD> 8000-es TCP porton figyel<65> NAS szerverhez.
.IPs AUDIOSERVER=(unix)?:0
Csatlakozik a 0. p<>ld<6C>nysz<73>m<EFBFBD>, localhost-on fut<75> NAS szerverhez unix domain
socket seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
.RE
.PD 1
.
.TP
.B DISPLAY
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS vidix:
.
.TP
.B VIDIX_CRT
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS osdep:
.
.TP
.B TERM
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS libvo:
.
.TP
.B DISPLAY
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B FRAMEBUFFER
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B HOME
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS libmpdemux:
.
.TP
.B HOME
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B HOMEPATH
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B http_proxy
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B LOGNAME
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B USERPROFILE
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS libmpcodecs:
.
.TP
.B XANIM_MOD_DIR
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS GUI:
.
.TP
.B CHARSET
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B DISPLAY
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B HOME
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.SS libavformat:
.
.TP
.B AUDIO_FLIP_LEFT
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B BKTR_DEV
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B BKTR_FORMAT
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B BKTR_FREQUENCY
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B http_proxy
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.TP
.B no_proxy
FIXME: Ezt m<>g dokument<6E>lni kell.
.
.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" F<>jlok
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH F<EFBFBD>JLOK
.
.TP
/usr/\:local/\:etc/\:mplayer/\:mplayer.conf
MPlayer rendszer szint<6E> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sai
.
.TP
/usr/\:local/\:etc/\:mplayer/\:mencoder.conf
MEncoder rendszer szint<6E> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sai
.
.TP
~/.mplayer/\:config
MPlayer felhaszn<7A>l<EFBFBD> szint<6E> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sai
.
.TP
~/.mplayer/\:mencoder.conf
MEncoder felhaszn<7A>l<EFBFBD> szint<6E> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sai
.
.TP
~/.mplayer/\:input.conf
input k<>t<EFBFBD>sek (l<>sd a '\-input keylist' kimenet<65>t a teljes list<73>hoz)
.
.TP
~/.mplayer/\:gui.conf
GUI konfigur<75>ci<63>s f<>jl
.
.TP
~/.mplayer/\:gui.pl
GUI lej<65>tsz<73>si lista
.
.TP
~/.mplayer/\:font/
bet<EFBFBD> k<>nyvt<76>r (Kell egy font.desc f<>jl <20>s f<>jlok .RAW kierjeszt<7A>ssel.)
.
.TP
~/.mplayer/\:DVDkeys/
t<EFBFBD>rolt CSS kulcsok
.
.TP
Felt<EFBFBD>telezve, hogy az /eleresi/\:ut/\:film.avi ker<65>l lej<65>tsz<73>sra, az MPlayer az
al<EFBFBD>bbi sorrendben keresi a felirat f<>jlokat:
.RS
/eleresi/\:ut/\:movie.sub
.br
~/.mplayer/\:sub/\:movie.sub
.RE
.PD 1
.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" P<>ld<6C>k
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH P<EFBFBD>LD<EFBFBD>K AZ MPLAYER HASZN<EFBFBD>LAT<EFBFBD>RA
.
.PP
.B DVD lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s gyorsind<EFBFBD>t<EFBFBD>sa:
.nf
mplayer dvd://1
.fi
.
.PP
.B Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s jap<EFBFBD>nul, angol felirattal:
.nf
mplayer dvd://1 \-alang ja \-slang en
.fi
.
.PP
.B Csak az 5, 6, 7. fejezet lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>sa:
.nf
mplayer dvd://1 \-chapter 5-7
.fi
.
.PP
.B Csak az 5, 6, 7. m<EFBFBD>sor lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>sa:
.nf
mplayer dvd://5-7
.fi
.
.PP
.B T<EFBFBD>bb felv<EFBFBD>teli sz<EFBFBD>ggel rendelkez<EFBFBD> DVD lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>sa:
.nf
mplayer dvd://1 \-dvdangle 2
.fi
.
.PP
.B Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s egy m<EFBFBD>sik DVD eszk<EFBFBD>zr<EFBFBD>l:
.nf
mplayer dvd://1 \-dvd-device /dev/\:dvd2
.fi
.
.PP
.B DVD vide<EFBFBD> lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>sa egy k<EFBFBD>nyvt<EFBFBD>rban l<EFBFBD>v<EFBFBD> VOB f<EFBFBD>jlokb<EFBFBD>l:
.nf
mplayer dvd://1 \-dvd-device /konyvtar/\:eleresi/\:utja/
.fi
.
.PP
.B Egy DVD m<EFBFBD>sor merevlemezre m<EFBFBD>sol<EFBFBD>sa, ment<EFBFBD>s a "title1.vob" f<EFBFBD>jlba:
.nf
mplayer dvd://1 \-dumpstream \-dumpfile title1.vob
.fi
.
.PP
.B Stream-el<65>s HTTP-n kereszt<EFBFBD>l:
.nf
mplayer http://mplayer.hq/example.avi
.fi
.
.PP
.B Stream-el<65>s RTSP-n kereszt<EFBFBD>l:
.nf
mplayer rtsp://server.pelda.com/streamName
.fi
.
.TP
.PP
.B Felirat konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa MPsub form<EFBFBD>tumba:
.nf
mplayer dummy.avi \-sub source.sub \-dumpmpsub
.fi
.
.PP
.B Felirat konvert<EFBFBD>l<EFBFBD>sa MPsub form<EFBFBD>tumba a film megtekint<EFBFBD>se n<EFBFBD>lk<EFBFBD>l:
.nf
mplayer /dev/\:zero \-rawvideo pal:fps=xx -demuxer rawvideo \-vc null \-vo null \-noframedrop \-benchmark \-sub source.sub \-dumpmpsub
.fi
.
.PP
.B Bemenet a szabv<EFBFBD>nyos V4L-r<>l:
.nf
mplayer tv:// \-tv driver=v4l:width=640:height=480:outfmt=i420 \-vc rawi420 \-vo xv
.fi
.
.PP
.B Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s Zoran k<EFBFBD>rty<EFBFBD>kon (r<>gi st<EFBFBD>lus, idej<EFBFBD>tm<EFBFBD>lt):
.nf
mplayer \-vo zr \-vf scale=352:288 file.avi
.fi
.
.PP
.B Lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>s Zoran k<EFBFBD>rty<EFBFBD>kon (<28>j st<EFBFBD>lus):
.nf
mplayer \-vo zr2 \-vf scale=352:288,zrmjpeg file.avi
.fi
.
.PP
.B Egy 6 csatorn<EFBFBD>s AAC f<EFBFBD>jl lej<EFBFBD>tsz<EFBFBD>sa k<EFBFBD>t hangsz<EFBFBD>r<EFBFBD>n:
.nf
mplayer \-rawaudio format=0xff \-demuxer rawaudio \-af pan=2:.32:.32:.39:.06:.06:.39:.17:-.17:-.17:.17:.33:.33 adts_he-aac160_51.aac
.fi
.br
Egy kicsit j<>tszadoznod kell a pan <20>rt<72>kekkel (pl. felszorozni az <20>rt<72>keket) a
hanger<EFBFBD> n<>vel<65>s<EFBFBD>hez vagy a kattog<6F>s elker<65>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
.
.SH P<EFBFBD>LD<EFBFBD>K A MENCODER HASZN<EFBFBD>LAT<EFBFBD>RA
.
.PP
.B A 2. DVD m<EFBFBD>sor elk<EFBFBD>dol<EFBFBD>sa, csak a kiv<EFBFBD>lasztott fejezetekkel:
.nf
mencoder dvd://2 \-chapter 10-15 \-o title2.avi \-oac copy \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mpeg4
.fi
.
.PP
.B A 2. DVD m<EFBFBD>sor elk<EFBFBD>dol<EFBFBD>sa, <EFBFBD>tm<EFBFBD>retez<EFBFBD>s 640x480-ra:
.nf
mencoder dvd://2 \-vf scale=640:480 \-o title2.avi \-oac copy \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mpeg4
.fi
.
.PP
.B DVD 2. fejezet<EFBFBD>nek elk<EFBFBD>dol<EFBFBD>sa, <EFBFBD>tm<EFBFBD>retez<EFBFBD>s 512xHHH-ra (k<>pat<61>ny megtart<EFBFBD>s<EFBFBD>val):
.nf
mencoder dvd://2 \-vf scale \-zoom \-xy 512 \-o title2.avi \-oac copy \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mpeg4
.fi
.
.PP
.B Ugyan ez 1800 kbit-es bitr<EFBFBD>t<EFBFBD>val <EFBFBD>s optimaliz<EFBFBD>lt makroblokkokkal:
.nf
mencoder dvd://2 \-o title2.avi \-oac copy \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mpeg4:mbd=1:vbitrate=1800
.fi
.
.PP
.B Ugyan ez, de MJPEG t<EFBFBD>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>ssel:
.nf
mencoder dvd://2 \-o titel2.avi \-oac copy \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mjpeg:mbd=1:vbitrate=1800
.fi
.
.PP
.B Az aktu<EFBFBD>lis k<EFBFBD>nyvt<EFBFBD>rban l<EFBFBD>v<EFBFBD> *.jpg elk<EFBFBD>dol<EFBFBD>sa:
.nf
mencoder "mf://*.jpg" \-mf fps=25 \-o output.avi \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mpeg4
.fi
.
.PP
.B K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s tuner-r<>l (form<72>tumot adj meg a \-vf format kapcsol<EFBFBD>val):
.nf
mencoder \-tv driver=v4l:width=640:height=480 tv:// \-o tv.avi \-ovc raw
.fi
.
.PP
.B K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s pipe-r<>l:
.nf
rar p test-SVCD.rar | mencoder \-ovc lavc \-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=800 \-ofps 24 \-
.fi
.
.
.\" --------------------------------------------------------------------------
.\" Bug-ok, szerz<72>k, szok<6F>sos lemond<6E>s
.\" --------------------------------------------------------------------------
.
.SH BUG-OK
Ne p<>nikolj.
Ha tal<61>lsz egyet, jelentsd nek<65>nk, de k<>rj<72>k, el<65>sz<73>r olvasd el az <20>sszes
ehhez kapcsol<6F>d<EFBFBD> dokument<6E>ci<63>t.
Figyelj a szm<7A>jlikra is. :)
Sok hiba a rossz be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s vagy param<61>terhaszn<7A>lat eredm<64>nye.
A dokument<6E>ci<63> hiba jelent<6E>si r<>sze (DOCS/\:HTML/\:hu/\:bugreports.html)
le<EFBFBD>rja, hogyan k<>sz<73>thetsz hasznos hibajelent<6E>st.
.
.
.
.SH SZERZ<EFBFBD>K
Az MPlayert eredetileg Gere<72>ffy <20>rp<72>d <20>rta.
L<EFBFBD>sd az AUTHORS f<>jlt a t<>bbi k<>zrem<65>k<EFBFBD>d<EFBFBD> list<73>j<EFBFBD>hoz.
.PP
MPlayer (C) 2000\-2006 Az MPlayer Csapat
.PP
Ezt a man oldalt nagyr<79>szt Gabucino, Jonas Jermann <20>s Diego Biurrun <20>rta.
A karbantart<72> Diego Biurrun.
A man oldallal kapcsolatos leveleket k<>rj<72>k az MPlayer-DOCS levelez<65>si list<73>ra k<>ldeni.
A ford<72>t<EFBFBD>s specifikus levelek az MPlayer-translations levelez<65>si list<73>ra tartoznak.
.\" end of file