mpv/DOCS/hu/video.html

1432 lines
60 KiB
HTML

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<HTML>
<HEAD>
<LINK REL="stylesheet" TYPE="text/css" HREF="../default.css">
<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">
</HEAD>
<BODY>
<H3><A NAME=2.3.1>2.3.1 Video kimeneti eszközök</A></H3>
<H4><A NAME=mtrr>2.3.1.1 MTRR</A></H4>
<P>Nagyon ajánlott az MTRR helyes beállítása, mert minden esetben
sebességnövekedést eredményez.</P>
<P>Nézd meg a <CODE>/proc/mtrr</CODE> file tartalmát :</P>
<P><CODE>
--($:~)-- cat /proc/mtrr<BR>
reg00: base=0xe4000000 (3648MB), size= 16MB: write-combining, count=9<BR>
reg01: base=0xd8000000 (3456MB), size= 128MB: write-combining, count=1<BR>
</CODE></P>
<P>Helyes, ott látszik a Matrox G400-am 16Mb memóriája. Ezt a parancsot
XFree 4.x.x alól adtam ki, ami automatikusan beállítja az MTRR-t.</P>
<P>Ha nálad nem sikerül neki, kézzel kell beállítani. Elõször a báziscímet kell
megkeresni. Erre van 3 módszer :</P>
<UL>
<LI>az X11 induló üzeneteibõl, például :
<CODE>(--) SVGA: PCI: Matrox MGA G400 AGP rev 4, Memory @ 0xd8000000, 0xd4000000<BR>
(--) SVGA: Linear framebuffer at 0xD8000000</CODE></LI>
<LI>a /proc/pci-bõl (használd az lspci -v parancsot):
<CODE>01:00.0 VGA compatible controller: Matrox Graphics, Inc.: Unknown device 0525</CODE><BR>
<CODE>Memory at d8000000 (32-bit, prefetchable)</CODE></LI>
<LI>from mga_vid kernel driver messages (use dmesg):
<CODE>mga_mem_base = d8000000</CODE></LI>
</UL>
<P>Ezután kell a memória mérete is. Csak át kell konvertálni a video ram
méretét hexadecimálisba, pl így:</P>
<TABLE BORDER=0>
<TR><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>1 MB</TD><TD WIDTH=10%></TD><TD>0x100000</TD></TR>
<TR><TD></TD><TD>2 MB</TD><TD></TD><TD>0x200000</TD></TR>
<TR><TD></TD><TD>4 MB</TD><TD></TD><TD>0x400000</TD></TR>
<TR><TD></TD><TD>8 MB</TD><TD></TD><TD>0x800000</TD></TR>
<TR><TD></TD><TD>16 MB</TD><TD></TD><TD>0x1000000</TD></TR>
<TR><TD></TD><TD>32 MB</TD><TD></TD><TD>0x2000000</TD></TR>
</TABLE>
<P>Már tudjuk a címet és a méretet, már csak a beállítás hiányzik!
Például a fenti Matrox kártyához (base=0xd8000000), 32mega memóriával
(size=0x2000000) ezt kell beírni:</P>
<P><CODE>echo "base=0xd8000000 size=0x2000000 type=write-combining" &gt;| /proc/mtrr</CODE></P>
<P>Nem minden CPU támogatja az MTRR-eket. Például régebbi K6/2-k (266Mhz
körül, stepping 0) nem, de stepping 12-esek igen (<CODE>cat /proc/cpuinfo
megadja a stepping értékét</CODE>).</P>
<H4><A NAME=normal>2.3.1.2. Video kimenetek szabvány videokártyákra</A></H4>
<H4><A NAME=xv>2.3.1.2.1 Xv</A></H4>
<P>XFree86 4.0.2 vagy újabb alatt használhatod a kártyád hardveres YUV
rutinjait, az XVideo kiterjesztéssel. Ezt használja a '-vo xv' opció.
Ez a meghajtó támogat fényerõ/kontraszt/stb állitást is (a régi és lassú
DirectShow-os DivX codec ezt más video meghajtóknál is lehetõvé teszi),
lásd a manpage-t.</P>
<P>Hogy mûködjön, a következõ feltételeknek kell teljesülniük :</P>
<UL>
<LI>XFree86 4.0.2 vagy újabb kell (elõzõ verziókban nincs XVideo)</LI>
<LI>A kártyádnak tudnia kell hardveres gyorsítást (a mai kártyák tudják)</LI>
<LI>Az X-nek be kell töltenie az XVideo kiterjesztést, valahogy így néz ki:
<CODE>&nbsp;&nbsp;(II) Loading extension XVideo</CODE>
a /var/log/XFree86.0.log file-ban.<BR>
<BR>
Megj.: ez csak az XFree86 kiterjesztését tölti be. Egy rendes installban
ez az alap, és nem azt jelenti, hogy a _kártyád_ XVideo támogatása
töltõdött be!</LI>
<LI>A kártyád Linuxos drivere támogatja-e az Xv-t. Ezt az 'xvinfo'-val lehet
megnezni, ez pedig az XFree86 disztribúció része. Egy hosszú szöveget
kell hogy kiírjon, hasonlót ehhez:
<PRE>
X-Video Extension version 2.2
screen #0
Adaptor #0: "Savage Streams Engine"
number of ports: 1
port base: 43
operations supported: PutImage
supported visuals:
depth 16, visualID 0x22
depth 16, visualID 0x23
number of attributes: 5
(...)
Number of image formats: 7
id: 0x32595559 (YUY2)
guid: 59555932-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 16
number of planes: 1
type: YUV (packed)
id: 0x32315659 (YV12)
guid: 59563132-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 12
number of planes: 3
type: YUV (planar)
(...stb...)
</PRE>
Támogatnia kell a YUY2 packed, YV12 planar pixelformátumokat, hogy
használható legyen az <B>MPlayer</B>-rel.</LI>
<LI>És végül, hogy az <B>MPlayer</B> tartalmazza-e az 'xv' támogatást.
./configure kiírja.</LI>
</UL>
<H4><A NAME=xv_3dfx>2.3.1.2.1.1 3dfx kártyák</A></H4>
<P>Régebbi 3dfx meghajtóknak problémái vannak az XVideo gyorsítással,
nem támogatták a YUY2-t vagy YV12-t, ésígytovább. Ellenõrizd hogy az
XFree86-od verziója 4.2.0 vagy újabb-e! Az elõzõek fagynak YV12-tõl.
Ha furcsa effekteket észlelsz -vo xv-vel, próbáld ki az SDL meghajtót
(annak is van XVideo támogatása), az segíthet. Nézd meg a <A HREF="#sdl">2.3.1.4-es</A>
fejezetet a részletekhez.</P>
<P><B>VAGY</B> inkább használd az ÚJ -vo tdfxfb meghajtót! Lásd
<A HREF=#2.3.1.9>2.3.1.9-es</A> fejezet.</P>
<H4><A NAME=xv_s3>2.3.1.2.1.2 S3 kártyák</A></H4>
<P>S3 Savage3D-knek mûködniük kell, de Savage4-hez 4.0.3-as de inkább újabb
XFree86 kell (ha bajok vannak a képpel, próbáld meg 16bpp-n). S3 Virge-re vonatkozólag..
van Xv támogatás hozzá, de a kártya maga elég lassú szoval jobb ha
eladod.</P>
<P><B>Megj</B>.: jelenleg nem tisztázott, hogy mely Savage modellek csinálják
az YV12 támogatást a meghajtójuk segítségével, szoftverbõl (lassú). Ha
gyanakszol a kártyádra, próbálj egy újabb meghajtót, vagy udvariasan
érdeklõdj az mplayer-users listán egy MMX/3DNow-képes meghajtóról.</P>
<H4><A NAME=xv_nvidia>2.3.1.2.1.3 nVidia kártyák</A></H4>
<P>nVidia nem túl jó választás Linux alá.. A bináris, zárt forráskódú nVidia
meghajtót kell használnod, ami az nVidia honlapjáról tölthetõ le. A szabvány
XFree86 meghajtó nem tartalmaz XVideo támogatást ezekhez a kártyákhoz, mivel
az nVidia nem adja ki a specifikációikat.</P>
<P>Úgy tudom a legújabb XFree86 meghajtó már tartalmaz XVideo gyorsítást
a Geforce 2-es és 3-as kártyákhoz.</P>
<UL><LI>Riva128-as kártyáknak még az nVidia meghajtóval se lesz XVideo-juk :(
Panaszkodj az nVidiának.</LI></UL>
<H4><A NAME=xv_ati>2.3.1.2.1.4 ATI kártyák</A></H4>
<UL>
<LI>A <A HREF="http://gatos.sf.net">GATOS meghajtó</A> (amit
ajánlott használni, hacsak nem Rage128-ad vagy Radeon-od van mivel az
<B>MPlayer</B> ezekhez sokkal jobb, beépített támogatást nyújt)
alapállapotban bekapcsolt VSYNC-et tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a
dekódolási sebesség (!) hozzá van szinkronizálva a monitor frissítési
frekvenciájához. Ha a lejátszás lassúnak tûnik, próbáld meg valahogy
kikapcsolni a VSYNC-et, vagy állítsd a képfrissítést n*(a film fps-e)
Hz-re.</LI>
<LI>Radeon VE - ha X-re van szükséged, használd az XFree86 4.2.0-át, vagy
újabbat. Nincs benne TV kimenet támogatás.
Természetesen az <B>MPlayer</B>-rel teljeskörû
<B>hardveres gyorsítást</B> és <B>TV kimenetet</B> kapsz, és semmilyen
könyvtár vagy X nem kell. Olvasd el a <A HREF=#2.3.1.15>Vidix</A>
fejezetet.</LI>
</LI>
</UL>
<H4><A NAME=xv_neomagic>2.3.1.2.1.5. NeoMagic kártyák</A></H4>
<P>Ezek a kártyák sok laptopban megtalálhatók. XFree86 4.3.0-at vagy újabbat
kell használnod, régebbi verziókhoz tölts le tõlünk egy módosított, Xv-t tudó
meghajtót
<A HREF="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/">innen</A>.
</P>
<P>Az XFree86 4.3.0-os meghajtóhoz Bohdan Horst küldött egy
<A HREF="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/neo_driver.patch">patch-et</A>,
amivel az összes framebuffer hozzáférés (és így az XVideo) négyszeresére
gyorsul. A patch bekerült az XFree86 CVS-be, és a 4.3.0 után következõ
verzió tartalmazni is fogja.</P>
<P>DVD méretû filmek lejátszásához írd át az XF86Config-ot a következõképp :</P>
<P>
Section "Device"<BR>
&nbsp; &nbsp; <I>[...]</I><BR>
&nbsp; &nbsp; Driver "neomagic"<BR>
&nbsp; &nbsp; <B>Option "OverlayMem" "829440"</B><BR>
&nbsp; &nbsp; <I>[...]</I><BR>
EndSection
</P>
<H4><A NAME=xv_trident>2.3.1.2.1.6. Trident kártyák</A></H4>
<P>Ha egy Trident kártyád van és a 4.1.0-es X-szel nem mûködik az Xv kimenet,
installáld a 4.2.0-ás XFree-t, amiben már van teljesképernyõs támogatás a
Cyberblade XP kártyákhoz.</P>
<H4><A NAME="xv_powervr">2.3.1.2.1.7 Kyro/PowerVR kártyák</A></H4>
<P>Ha egy Kyro alapú kártyán akarsz Xv-t használni (mint például a Hercules
Prophed 4000XT), le kell töltened a meghajtót a
<A HREF="http://www.powervr.com">PowerVR oldaláról</A>.</P>
<H4><A NAME=dga>2.3.1.2.2 DGA</A></H4>
<H4>ELÕSZÓ</H4>
<P>Ez a dokumentum néhány szóban elmagyarázza, hogy általában véve mi is az a
DGA, és mit tud az MPlayerben (és mit nem).</P>
<H4>MI AZ A DGA?</H4>
<P>A DGA szó a Direct Graphics Access rövidítése, és egy olyan módszert takar,
amivel a program az X szerver kikerülésével közvetlenül írhat a framebuffer
memóriába. Szaknyelven szólva ez a framebuffer memóriának a processz
területére történõ lapozásával történik. Ezt a kernel csak root jogosultsággal
engedi. Ez történhet root-ként történõ bejelentkezéssel, vagy a suid bit
beállításával az mplayer programon (NEM ajánlott!).</P>
<P>A DGA-nak két verziója van: a DGA1-et az XFree 3.X.X használja, a DGA2
pedig az XFree 4.0.1 óta létezik.</P>
<P>A DGA1 csak a fent leírt közvetlen hozzáférést nyújtja. A felbontásváltáshoz
itt szükség van az XVidMode kiterjesztésre.</P>
<P>A DGA2 tartalmazza az XVidMode tudását, továbbá engedélyezi a színmélység
megváltoztatását. Így lehetséges, hogy egy 32 bites mélységû X szervert
átváltsunk 15 bitesbe, vagy fordítva.</P>
<P>A DGA-nak van néhány hátránya. Valamelyest függ a grafikus chiptõl és ennek
X-es driverétõl, ezért nem minden rendszeren mûködik ...</P>
<H4>DGA támogatás telepítése <B>MPlayer</B>-be</H4>
<P>Elõször bizonyosodj meg arról, hogy az X betölti-e a DGA kiterjesztést, lásd
/var/log/XFree86.0.log :</P>
<P>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;<CODE>(II) Loading extension XFree86-DGA</CODE></P>
<P>Amint látod, XFree86 4.0.x vagy újabb, NAGYON AJÁNLOTT!
Az <B>MPlayer</B> DGA meghajtója ./configure közben automatikusan
detektálódik, de az --enable-dga opcióval megerõsítheted.</P>
<P>Ha a meghajtó nem tud kisebb felbontásba váltani, próbálkozz a -vm, -fs
-bpp, -zoom opciókkal, hogy találj egy olyan videomódot amibe belefér a
film. Jelenleg nincs konverter.. :(</P>
<P>Legyél ROOT. A DGA-n root jogok kellenek hogy közvetlenül írjon a video
memóriába. Ha egyszerû felhasználóként akarod futtatni, az <B>MPlayer</B>-t
SUID root-ként kell installálnod :</P>
<P><CODE>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chown root /usr/local/bin/mplayer<BR>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chmod 750 /usr/local/bin/mplayer<BR>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chmod +s /usr/local/bin/mplayer</CODE></P>
<P>Így már felhasználóként is mûködik.</P>
<P><B>!!!! JÓL FIGYELJ !!!!</B><BR>
Ez egy ÓRIÁSI biztonsági lyuk! Soha ne csináld ezt egy szerveren, vagy
egy olyan gépen, amit több ember is elér, mert így root jogokat szerezhetn
a suid MPlayer-en keresztül.<BR>
<B>!!!! ÉN FIGYELMEZTETTELEK ... !!!!</B></P>
<P>Most használd a '-vo dga' opciót, és már megy is! (remélhetõleg:)
Ajánlatos kipróbálni továbbá a '-vo sdl:dga' opciót is, ha mûködik.
Sokkal gyorsabb!!!</P>
<H4>FELBONTÁSVÁLTÁS</H4>
<P>A DGA driver képes felbontásváltásra. Ezzel kikerülhetõ a (lassú) szoftveres
scale, ugyanakkor teljesképernyõs lesz a lejátszás. Ideális esetben pontosan
egyezõ felbontást választ, de csak azon videomódok közül tud választani,
ami az <CODE>/etc/X11/XF86Config</CODE> fileban szerepel. Ezeket úgynevezett modeline-okkal
definiáljuk, és a videokártya képességeitõl függenek. Az X szerver ezt
a config file-t nézi át induláskor, és kikapcsolja mindazokat, amiket a
kártya nem tud. A fennmaradó módok az X11 log-jában találhatóak:
<CODE>/var/log/XFree86.0.log</CODE></P>
<P>Ezek a bejegyzések mûködnek az én (Acki) Riva128-asomon, az nv.o driverrel.</P>
<PRE>
Section "Modes"
Identifier "Modes[0]"
Modeline "800x600" 40 800 840 968 1056 600 601 605 628
Modeline "712x600" 35.0 712 740 850 900 400 410 412 425
Modeline "640x480" 25.175 640 664 760 800 480 491 493 525
Modeline "400x300" 20 400 416 480 528 300 301 303 314 Doublescan
Modeline "352x288" 25.10 352 368 416 432 288 296 290 310
Modeline "352x240" 15.750 352 368 416 432 240 244 246 262 Doublescan
Modeline "320x240" 12.588 320 336 384 400 240 245 246 262 Doublescan
EndSection
</PRE>
<H4>DGA ÉS MPlayer</H4>
<P>Az <B>MPlayer</B>-ben két helyen lehet DGA-t használni: az SDL driverben
(-vo sdl:dga), valamint a DGA driverben (-vo dga). A fentiek mindkettõre
igazak; a következõ néhány részben elmagyarazom, hogy is mûködik az <B>MPlayer</B>
DGA drivere.</P>
<H4>A DGA MEGHAJTÓ KÉPESSÉGEI</H4>
<P>A DGA driver meghívása a -vo dga parancssori opció megadásával történik.
Az alapértelmezett magatartás szerint a video méretéhez legközelebb esõ
felbontásba vált. Figyelmen kívül hagyja a -vm és -fs kapcsolókat
(felbontásváltás és teljesképernyõ) - mindig az adott felbontás lehetõ legjobb
kihasználására törekszik, így egy árva CPU ciklusnak sem kell fordítódnia a
kép nagyítására.
Ha nem tetszik a mód amit kiválasztott, megadhatod, hogy az -x és -y által
kijelölt mérethez válasszon felbontást.
A -v opció megadásaval a DGA driver többek között kiírja az XF86Config
file-od által elérhetõ felbontásokat.
DGA2-vel megadhatod a használandó színmélységet is a -bpp opcióval.
A megadott szám lehet: 15, 16, 24 és 32. A hardveredtõl függ, hogy ezek
közül melyeket használhatod, valamint, hogy (lassú) konverzió kell-e.</P>
<P>Ha szerencséd van és van még elég memóriád hogy a kép mégegyszer elférjen,
akkor a DGA driver doublebuffering-et fog alkalmazni, ami sokkal folyamatosabb
lejátszást eredményez.</P>
<P>A doublebuffering azt jelenti, hogy a video következõ képkockájának kirajzolás
a videomemórián kívül történik, amíg az elõzõ képkocka kirajzolódik. Amint
elkészül, a grafikus kártya megkapja ennek a memóriaterületnek a címét, és azt
jeleníti meg, ami ott van. Mindeközben a másik memóriaterület újra feltöltõdik.</P>
<P>A doublebuffering a -double opcióval kapcsolható be és a -nodouble opcióval ki
Jelenleg alapállapotban ki van kapcsolva. Ha a DGA drivert használod, csak
doublebuffering esetén lesz OSD-d. Viszont, ha bekapcsolod az nagy
teljesítménycsökkenéssel járhat (a K6-II+ 525 gépemen plusz 20% CPU idõ!),
függõen a videokártyád DGA driverértõl.</P>
<H4>SEBESSÉG</H4>
<P>A DGA framebuffer használatával legalább olyan gyors képet kapunk mint X11-el,
plusz teljeskepérnyõs módot. A százalékos CPU használati értekeket, amiket az
MPlayer kiír óvatosan kezeljuk, mert pl. az X11 drivernél nem tartalmazzák
az X szerver által a megjelenítéshez használt idõt. Kapcsolj egy terminált
a soros portodra és indíts egy top-ot, hogy lásd valójában mi történik.</P>
<P>Általánosan szólva a DGA sebességnövekedése az X11-hez képest erõsen függ
a videokártyádtól és annak driverétõl.</P>
<P>Ha lassú a rendszered, jobb, ha 15 vagy 16bpp-s színmélységet használsz,
mivel ezek a 32bites mód memóriasávszélességének csak a felét igénylik.</P>
<P>A 24bites mélység használata akkor jó, ha a kártyád csak 32bites módot
támogat, mivel így 25%-al kevesebb adatnak kell átjutnia, a 32/32bites
módhoz képest.</P>
<P>Már láttam (divx) AVI file-okat lejátszódni Pentium MMX 266-on. AMD K6/2 CPU-k
400Mhz-en vagy afölött már jók.</P>
<H4>ISMERT HIBÁK</H4>
<P>Nos, néhány XFree fejlesztõ szerint a DGA nagy szörnyûség. Szerintük nem
érdemes használni. Az implementációja nem minden driverben tökeletes.</P>
<UL>
<LI>XFree 4.0.3-mal és nv.o driverrel van egy bug, ami furcsa színeket
eredménye</LI>
<LI>az ATI driverrel egynél többször kell módot váltani, miután a DGA
használat befejezõdott</LI>
<LI>némely driverek egyszerûen nem tudnak visszaváltani a normális
felbontásba (használd a Ctrl-Alt-Keypad +, - billentyûket)</LI>
<LI>néhány driver furcsa színeket jelenít meg</LI>
<LI>mások hazudnak arról, hogy mennyi memóriát map-elnek be, így vo_dga
nem fog doublebuffering-et használni (SIS?)</LI>
<LI>megint mások nem adnak vissza egyetlen videomódot se. Ebben az esetben
a DGA driver leáll valami nonszensz üzenettel mint pl 100000x100000 vagy
ilyesmi...</LI>
<LI>az OSD csak doublebuffering-el mûködik</LI>
</UL>
<H4><A NAME=sdl>2.3.1.2.3 SDL</A></H4>
<P>Az SDL (Simple Directmedia Layer) alapvetõen egy egységes felületet nyújt
video/audio meghajtókhoz történõ hozzáféréshez. A programok amik az SDL-t
használják, csak az SDL-rõl tudnak, arról nem hogy maga az SDL voltaképp
milyen video/audio-n nyomja ki a dolgot. Például egy SDL-re épülõ Doom
port futhat svgalib-en, aalib-en, X-en, fbdev-en vagy másokon. Az
SDL_VIDEODRIVER környezeti változóval például megadható a használni kívánt
meghajtó. Na ennyit az elméletrõl.</P>
<P>Az <B>MPlayer</B>-hez kapcsolódóan: sokáig az SDL X11 meghajtója volt
haszálandó a szoftveres nagyításhoz az olyan kártyákhoz/meghajtókhoz
amik nem tudtak XVideo-t. Manapság már a saját szoftveres nagyító
rutinunkat érdemes használni mert szebb és jobb. :) Volt továbbá
SDL-en keresztüli aalib kimenet, de már abból is sajátunk van. A DGA
módja kis ideig jobb volt mint a mienk.</P>
<P>Jót tesz továbbá olyankor ha a bugos video kártya vagy a meghajtója
szaggatva jeleníti meg a képet (NEM lassú gépre gondolok), vagy ha
az audio meghajtó a hibás.</P>
<P>Az SDL kimenet támogatja a feliratoknak a film alatti fekete sávon
történõ megjelenítését.</P>
<P>Néhány megjegyzés az <B>MPlayer</B>-nen található SDL meghajtóhoz:</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Van néhány parancssori opciója:</B></P></TD></TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>-vo sdl:név</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>
megadható hogy melyik video SDL meghajtót használja (pl. aalib, dga, x11)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-ao sdl:név</TD><TD></TD><TD>megadható hogy melyik audio SDL meghajtót használja (pl. dsp,
esd, arts)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-noxv</TD><TD></TD><TD>kikapcsolja az XVideo hardveres gyorsítást</TD><TR>
<TD></TD><TD>-forcexv</TD><TD></TD><TD>megerõsíti a hardveres gyorsítás használatát</TD><TR>
<TD COLSPAN=4><P><B>SDL billentyûk:</B></P></TD><TR>
<TD></TD><TD>F</TD><TD></TD><TD>teljesképernyõs/ablakos mód között vált</TD><TR>
<TD></TD><TD>C</TD><TD></TD><TD>a rendelkezésre álló videomódok között vált</TD><TR>
<TD></TD><TD>W/S</TD><TD></TD><TD>a * és / alteregói (hangerõ)</TD><TR>
</TABLE>
<H4>ISMERT HIBÁK</H4>
<UL>
<LI>az sdl:aalib-nél a lenyomott gombok örökké ismétlõdnek. (használj
<CODE>-vo aa</CODE>-t!) Ez SDL hiba, nem változtathatok rajta (SDL 1.2.1-el
tesztelve)</LI>
<LI>NE HASZNÁLJ SDL-T a GUI-val! Nem fog úgy mûködni ahogy az elvárható
lenne.</LI>
</UL>
<H4><A NAME=svgalib>2.3.1.2.4 SVGAlib</A></H4>
<P><B><U>Installálás</U></B><BR>
Fel kell installálnod az svgalib-et, és a fejlesztõi környezetét, hogy az
<B>MPlayer</B> le tudja fordítani az SVGAlib meghajtót (automatikusan
detektálja, de lehet kényszeríteni is), és ne felejtsd el átszerkeszteni az
<CODE>/etc/vga/libvga.config</CODE>-ot, hogy tükrözze a kártyád és a
monitorod tulajdonságait.</P>
<P><B><U>Megjegyzések</U></B><BR>
Bizonyosodj meg róla, hogy nem használod a -fs kapcsolót, mert ez itt a
szoftveres scaler-t kapcsolja be, ami pedig lassú. Ha tényleg szükséged van
rá használd az <CODE>-sws 4</CODE> opciót, ami valamivel rosszabb minõség
mellett sokkal gyorsabban mûködik.</P>
<P><B><U>EGA (4bpp) támogatás</U></B><BR>
Az SVGAlib tartalmazza az EGAlib-et, és az <B>MPlayer</B> képes 4bpp
színmélységben lejátszani bármilyen filmet. A kettõ együttesen a következõ
konfigurációk támogatását jelenti:</P>
<UL>
<LI>EGA kártya EGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp, 640x350x4bpp</LI>
<LI>EGA kártya CGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp</LI>
</UL>
<P>A bpp (bits per pixel) értéket kézzel kell 4-re állítani:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-bpp 4</CODE><BR>
A filmet valószínûleg le kell kicsinyíteni egy EGA módra:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-vf scale=640:350</CODE> vagy<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-vf scale=320:200</CODE><BR>
Ehhez pedig egy gyors scaler kell:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-sws 4</CODE><BR>
Valószínûleg az aspektus javítást ki kell kapcsolni:<BR>
&nbsp;&nbsp;<CODE>-noaspect</CODE><BR>
</P>
<P><B>Megjegyzés</B>: tapasztalatom szerint EGA monitoron a legjobb a
fényességet csökkenteni kicsit: <CODE-vf eq=-20:0</CODE>. A gépemen le
kell csökkenteni a mintavételezési frekit is, mert 44kHz-en rossz a hang:
<CODE>-srate 22050</CODE>.</P>
<P>Az OSD-t és a feliratokat az <CODE>expand</CODE> szûrõvel lehet bekapcsolni,
lásd a man page-t.</P>
<H4><A NAME=fbdev>2.3.1.2.5 Framebuffer meghajtó (FBdev)</A></H4>
<P>Annak eldöntése, hogy legyen-e framebuffer meghajtó, a ./configure alatt dõl
el. Olvasd el a kernelforrásban található framebuffer dokumentációt
(Documentation/fb/*), ami leírja, hogy hogy kapcsold be stb. !</P>
<P>Ha a kártyád nem támogatja a VBE 2.0 szabványt (régebbi ISA/PCI kártyák,
például az S3 Trio64), csak a VBE 1.2-et (vagy régebbit?) : Nos, VESAfb még
mindig használható, de a Linux bootolása elõtt be kell töltened a SciTech
Display Doctor-t (régebben UniVBE). Használj DOS bootlemezt, vagy valami! És
ne felejtsd regisztrálni az UniVBE-det ;))</P>
<P>Az FBdev meghajtónak van néhány saját opciója is :</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>-fb</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>
a framebuffer egység megadása (/dev/fb0)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fbmode</TD><TD></TD><TD>a használni kívánt videomód neve (/etc/fb.modes szerint)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fbmodeconfig</TD><TD></TD><TD>módkonfigurációs file (alapban /etc/fb.modes)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor_hfreq</TD><TD></TD><TD ROWSPAN=3>see etc/example.conf</TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor_vfreq</TD><TD></TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor_dotclock</TD><TD></TD><TR>
</TABLE>
<P>Ha egy specifikus videomódba akarsz váltani, azt így teheted :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;mplayer -vm -fbmode (A mód neve) filenév</CODE></P>
<UL>
<LI><B>-vm</B> egymaga kiválasztja a leginkább ideillõ módot az /etc/fb.modes fileból.
Használható az -x és -y opciókkal együtt is. A -flip opció csak akkor
támogatott, ha a film pixelformátuma megegyezik a videomód formátumával.
Figyelj a bpp értékére is, az fbdev meghajtó a jelenlegit próbálja
használni, vagy ha a -bpp opciót használod, akkor azt.</LI>
<LI><B>-zoom</B> opció nem támogatott (használd a <CODE>-vf scale</CODE>
opciót). Nem használhatsz 8 vagy kisebb bpp-s módokat.</LI>
<LI>a kurzor kikapcsolása a <CODE>echo -e '\033[?25l'</CODE> vagy a
<CODE>setterm -cursor off</CODE> paranccsal történik, a képernyõkímélõ
pedig a <CODE>setterm -blank 0</CODE> utasítással taszítható a nemlétbe.
Kurzor visszakapcsolása: <CODE>echo -e '\033[?25h'</CODE> vagy
<CODE>setterm -cursor on</CODE></LI>
</UL>
<P>Megj: az FBdev módváltás _NEM_ mûködik a VESA framebufferrel, és ne is
kérdezd miért, mert nem <B>MPlayer</B> hiba.</P>
<H4><A NAME=mga_vid>2.3.1.2.6 Matrox framebuffer (mga_vid)</A></H4>
<P>Ez a rész a Matrox G200/G400/G450/G550 BES (Back-End Scaler) támogatásról szól,
azaz az mga_vid kernel meghajtóról. Hardveres VSYNC támogatást tartalmaz,
tripla buffereléssel. Framebufferes konzolon is, és X alatt is mûködik.</P>
<P><B>FIGYELEM</B>: nem Linux rendszereken <A HREF=#vidix>Vidix</A>-en
keresztül lehet csak használni az mga_vid-et !!!</P>
<P>A használatához elõszöris le kell fordítani :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;cd drivers<BR>
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;make</CODE></P>
<P>Aztán létrehozni a /dev/mga_vid egységet :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;mknod /dev/mga_vid c 178 0</CODE></P>
<P>betölteni a meghajtót :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;insmod mga_vid.o</CODE></P>
<P>Ellenõrizd hogy jól detektálta-e a memória méretét, a 'dmesg' paranccsal.
Ha rosszul, akkor használd az mga_ram_size opciót (elõtte rmmod mga_vid) :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;insmod mga_vid.o mga_ram_size=16</CODE></P>
<P>Hogy mindez automatikus legyen, elõszöris a következõ sor kell az /etc/modules.conf
végére :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alias char-major-178 mga_vid</CODE></P>
<P>Ezután másold az <CODE>mga_vid.o</CODE> file-t a megfelelõ helyre a
<CODE>/lib/modules/&lt;kernel verzió&gt;</CODE> könyvtárakon belül.</P>
<P>Végül futtasd le a depmod-ot :</P>
<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;depmod -a</CODE></P>
<P>Most (újra) le kell fordítanod az <B>MPlayer</B>-t, a ./configure detektálja
a /dev/mga_vid létezését, és lefordítja az 'mga' meghajtót. Az
<B>MPlayer</B>-bõl a használata a '-vo mga' opcióval történik ha
framebufferes konzolról vagy, és '-vo xmga' ha X-bõl.</P>
<P>Az mga_vid meghajtó probléma nélkül együttmûködik az Xv-vel.</P>
<P>A <CODE>/dev/mga_vid</CODE> filebõl kiolvasható néhány info (pl cat-tal),
és meg lehet változtatni a fényerõt is rajta keresztül :
<CODE>echo "brightness=120" &gt; /dev/mga_vid</CODE></P>
<H4><A NAME=tdfxfb>2.3.1.2.7 3dfx YUV támogatás</A></H4>
<P>Ez a meghajtó a kernel tdfx framebufferét használva jelenít meg filmeket
hardveres gyorsítással. tdfxfb kell a kernelbe, és a következõképp kell
újrafordítani az <B>MPlayer</B>-t : <CODE>./configure
--enable-tdfxfb</CODE></P>
<H4><A NAME=opengl>2.3.1.2.8 OpenGL kimenet</A></H4>
<P>Az <B>MPlayer</B> támogatja filmek lejátszását OpenGL-en keresztül. Sajnos,
nem minden meghajtónak van meg ez a képessége. Például az Utah-GLX
(3-as X-hez) meghajtók mindegyike tudja ezt, minden támogatott kártyával.
Lásd a <A HREF="http://utah-glx.sourceforge.net">http://utah-glx.sourceforge.net</A> címen.</P>
<P>XFree86(DRI) &gt;= 4.0.3 csak Matrox, és Radeon kártyákkal támogatja.
Lásd a <A HREF="http://dri.sourceforge.net">http://dri.sourceforge.net</A> címen.</P>
<H4><A NAME=aalib>2.3.1.2.9 AAlib - szöveges módú megjelenítés</A></H4>
<P>Az <B>AAlib</B> könyvtár grafikák szöveges módban történõ megjelenítésére
szolgál. Nagyon sok program támogatja, mint például a Doom vagy a Quake, stb.
Az <B>MPlayer</B> egy nagyon jó drivert tartalmaz hozzá.
Ha a ./configure úgy detektálta hogy fent van az aalib, lefordul az aalib
meghajtó.</P>
<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Az AA ablakban használhatsz néhány extra billentyût:</B></P></TD><TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>1</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>kontraszt csökkentése</TD><TR>
<TD></TD><TD>2</TD><TD></TD><TD>kontraszt növelése</TD><TR>
<TD></TD><TD>3</TD><TD></TD><TD>fényerõ csökkentése</TD><TR>
<TD></TD><TD>4</TD><TD></TD><TD>fényerõ növelése</TD><TR>
<TD></TD><TD>5</TD><TD></TD><TD>gyors megjelenítés be/ki</TD><TR>
<TD></TD><TD>6</TD><TD></TD><TD>ditherelési módok (nincs, error distribution, floyd steinberg)</TD><TR>
<TD></TD><TD>7</TD><TD></TD><TD>kép invertálása</TD><TR>
<TD></TD><TD>a</TD><TD></TD><TD>AA és MPlayer billentyûk között vált)</TD><TR>
<TD COLSPAN=4><P><B>A következõ parancssori opciók állnak rendelkezésre:</B></P></TD></TR>
<TD></TD><TD>-aaosdcolor=V</TD><TD></TD><TD>OSD szín megváltoztatása</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aasubcolor=V</TD><TD></TD><TD>feliratok színének megváltoztatása</TD><TR>
<TD COLSPAN=3></TD><TD><P><I>ahol a V lehet: (0/normál, 1/sötét, 2/bold, 3/boldfont, 4/reverz, 5/special)</P></TD></TR>
<TD COLSPAN=4><P><B>AAlib itselves provides a large sum of options.
Here are some important:</P></B></TD><TR>
<TD></TD><TD>-aadriver</TD><TD></TD><TD>aa meghajtó beállítása (X11, curses, linux)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aaextended</TD><TD></TD><TD>az összes 256 karakter használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aaeight</TD><TD></TD><TD>8 bites ascii használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aahelp</TD><TD></TD><TD>az összes aalib opció kiírása</TD><TR>
</TABLE>
<P>Megj: a renderelés nagyon CPU igényes, különösen ha AA-on-X-et
(X alatti aalib) használsz, és a legkevésbe CPU igényes, ha síma,
nem-framebufferes konzolon futtatod. Használd az SVGATextMode-t
hogy legyen szép nagy szöveges módod, és mehet!</P>
<P>Használd a -framedrop opciót ha a géped nem elég gyors.</P>
<P>Ha konzolon játszol le, jobb sebességet érhetsz el ha a 'linux'
meghajtót használod, nem a 'curses'-t (-aadriver linux). De így
írási hozzáférés kell a /dev/vcsa*-hoz! vo_aa megpróbálja a legjobb
módot megtalálni.
Lásd a http://aa-project.sourceforge.net/tune/ címet további
részletekért.</P>
<H4><A NAME=vesa>2.3.1.2.10 VESA - megjelenítés a VESA BIOS segítségével</A></H4>
<P>Ez egy <B>általános meghajtó</B> minden olyan kártyára, melynek VESA VBE 2.0+
kompatibilis BIOS-a van. Ezen kívül még egy oka van ezen meghajtó
kifejlesztésének - a TV-n történõ lejátszással kapcsolatos gondok.<BR>
<B>VESA BIOS EXTENSION (VBE) 3.0-ás verzió Dátum: Szeptember 16, 1998</B>
(70. oldal) ezt írja:
</P>
<BLOCKQUOTE>
<b>Duál-Kontroller Elv</b><br>
A VBE 3.0 támogatja a duál-kontroller elvet, miszerint mivel mindkét
kontroller tipikusan ugyanattól az OEM-tõl került ki, ugyanazon a grafikus
kártyán ugyanazon BIOS ROM irányítása alatt, lehetséges az applikáció elöl
elrejteni a tényt, hogy tulajdonképpen két kontroller van jelen.
Ennek megvan az a hátránya hogy nem lehet egyszerre használni a két adaptert,
de cserébe a VBE 3.0 elõtti programok normálisan futhatnak. A 00h VBE
funkció (Kontroller Információ Lekérése) visszaadja az adapterek
információit, beleértve a rendelkezésre álló videomódok kombinált
listáját. Mikor egy program kiválaszt egy módot, a megfelelõ kontroller
aktiválódik.
</BLOCKQUOTE>
<P>Azaz ezzel a meghajtóval van esély hogy a TV kimenetet mûködésre bírd.</P>
<P><B>Elõnyök:</B></P>
<UL>
<LI>Akkor is nézhetsz filmeket ha a Linux <B>nem is ismeri</B> a kártyádat.</LI>
<LI>Nem kell semmilyen grafikai program a Linuxodra (mint az XFree86, fbdev,
stb). Ez a meghajtó <B>szöveges módból</B> is futtatható.</LI>
<LI>Lehetséges hogy mûködni fog vele a <B>TV kimenet</B>. (ATI kártyákkal
legalábbis)</LI>
<LI>A meghajtó a <B>10h megszakítást</B> hívja, tehát nem emulátor - az
<B>igazi</B> BIOS-t hívja, <B>valós</B> módban. (igazából vm86 módból)</LI>
<LI>Használhatod vele a Vidix-et, így a hardveres gyorsítású megjelenítést,
ÉS a TV kimenetet egyszerre használhatod! (ATI kártyákhoz ajánlott)</LI>
<LI>Ha a videokártyád VESA VBE 3.0-át is tud és megfelelõen kitöltötted a
<CODE>monitor_hfreq</CODE>, <CODE>monitor_vfreq</CODE>,
<CODE>monitor_dotclock</CODE> értékeket (akár a config file-ban, akár
parancssorban), a lehetõ legmagasabb képfrissítési frekvencia lesz
kiválasztva.</LI>
</UL>
<P><B>Hátrányok:</B></P>
<UL>
<LI>Csak <B>x86 rendszereken</B> mûködik.</LI>
<LI>Csak <B>ROOT</B> használhatja.</LI>
<LI>Csak <B>Linux</B>on elérhetõ.</LI>
</UL>
<P>Ne használd ezt a meghajtót <B>GCC 2.96-tal</B> együtt ! Nem fog mûködni !</P>
<P><B>Jelenleg a következõ opciókat veszi figyelembe:</B></P>
<DL>
<DT><CODE>-vo vesa:opciók</CODE></DT>
<DD>jelenleg a következõk: <b>dga</b> a DGA módot kényszeríti, a <b>nodga</b>
pedig megtiltja. DGA módban a double buffering használata a
<CODE>-double</CODE> opcióval adható meg.Megj.: a paraméterek elhagyása a DGA
mód autodetektálását eredményezi.</DD>
</DL>
<H4>Ismert problémák, és elkerülésük:</H4>
<UL>
<LI>Ha van installálva <B>NLS</B> betûtipus a Linuxodon és szöveges módból
futtatod a meghajtót, kilépés után a <B>ROM betütipus</B> lesz betöltve.
A szokásos betûtipusodat a <B><I>setsysfont</I></B> programmal töltheted
be.</LI>
<LI>Gyakran kilépés után <B>fekete a képernyõ</B>. Ilyenkor válts át egy
másik konzolra, és vissza.</LI>
<LI>A <B>mûködõ TV kimenethez</B> be kell dugnod a TV kábelt bootolás elõtt,
mivel a BIOS csak akkor inicializálja magát.</LI>
</UL>
<H4><A NAME=x11>2.3.1.2.11 X11</A></H4>
<P>Kerülendõ. Szabványos X11 kimenet (megosztott memóriával - mitshm),
és abszolut nélkülözi a hardveres gyorsítást. Támogat (MMX/3DNow/SSE
optimalizált, de még mindig lassú) szoftveres nagyítást, az <CODE>-fs
-zoom</CODE> opciók használata esetén. A legtöbb mai kártyának van hardveres
támogatása, nekik a <CODE>-vo xv</CODE> opció kell, vagy Matroxokhoz
<CODE>-vo xmga</CODE>.</P>
<P>A baj ott van hogy a legtöbb kártya meghajtója nem támogatja a hardveres
gyorsítást a második fejen vagy TV kimeneten. Ezekben az esetekben zöld/kék
színû ablak látszik a film helyett. Itt lesz hasznos ez a meghajtó, de
a szoftveres nagyításhoz erõs CPU is szükségeltetik. Ne használd az SDL
meghajtó szoftveres kimenetét+nagyítását mert annak sokkal rosszabb
képminõsége van !</P>
<P>A szoftveres nagyítás nagyon lassú, jobb ha videomódot váltasz inkább.
Írd bele az XF86Config-ba a DGA fejezet modeline-it.</P>
<UL>
<LI>ha 4-es XFree86-od van, használd a <CODE>-vm</CODE> opciót, ami
majd a megfelelõ videomódba kapcsol. Ha nem teszi:</LI>
<LI>3-as XFree86-tal, a <B>CTRL-ALT-plusz</B> és <B>minusz</B> billentyûkkel
válts a megfelelõ módba.</LI>
</UL>
<P>Ha nem találod az általad beillesztett videomódokat, nézd át az XFree86
kimenetét. Néhány meghajtója nem támogatja az alacsony pixelclock-okat
amiket ezek a módok használnak.</P>
<H4><A NAME=vidix>2.3.1.2.12. VIDIX</A></H4>
<P><B><I>MI IS AZ A VIDIX?</I></B></P>
<P>A VIDIX a <B>VID</B>eo <B>I</B>nterface for *ni<B>X</B> szavak rövidítése.
A VIDIX egy interface az olyan meghajtók számára, mint például az
mga_vid. Könnyen portolható.</P>
<P>Ez az interface a meglévõ meghajtókat (amik mga_vid, rage128_vid, radeon_vid, pm3_vid
neveken ismertek) egy fix keretbe foglalja. Továbbá magas szintû interface-t
nyújt a BES (BackEnd Scaler) vagy OV (Video Overlay) chip-ek eléréséhez.
Nincs benne viszont alacsonyszintû interface a grafikus szerverekhez
hasonlóan.</P>
<P><B><I>HASZNÁLAT</I></B></P>
<UL>
<LI>Használható például közvetlenül: <CODE>-vo xvidix</CODE><BR>
Ez a meghajtó csak X alatt használható, es egyfajta frontend a VIDIX
technológiához.</LI>
<LI>A VIDIX használható alegységként is, más ismert kimeneteken keresztül,
például :<BR>
<CODE>-vo vesa:vidix</CODE> vagy <CODE>-vo fbdev:vidix</CODE></LI>
</UL>
A <B>VIDIX</B> számára mindez teljesen lényegtelen.
<P><B>SZÜKSÉGES</B></P>
<UL>
<LI>Hogy a videokártya grafikus módban legyen (bár megnéztem szöveges
módban is.. hát elég rettenetes ;) arra AAlib való).<BR>
<I>Megjegyzés: ez kipróbálható, csak a vo_vesa meghajtóban kell
kikommentezni a grafikus módba váltó sort.</I></LI>
<LI>Az <B>MPlayer</B> választott video kimeneti meghajtójának tudnia kell
a használt képernyõ méreteirõl, és ezt el is kell mondania a VIDIX
almeghajtónak.</LI>
</UL>
<P><B><I>VARIÁCIÓK A HASZNÁLATRA</I></B></P>
<P>Amikor a VIDIX-et almeghajtóként használod, a tulajdonképpeni konfigurálást
maga a "fõ" meghajtó végzi (rövidebben a vo_server). Így használhatod
azokat az opciókat is, amiket VIDIX nélkül is használhattál. Plusz,
értelmezi a <CODE>-double</CODE> opciót (a használata ajánlott, legalábbis
az ATI kártyákhoz).<BR>
A <CODE>-vo xvidix</CODE> opció jelenleg a következõ opciókat ismeri fel :
<CODE>-fs -zoom -x -y -double</CODE>.<BR>
</P>
<P>Továbbá, lehetséges átugrani az autodetektálást, a kívánt VIDIX
meghajtó harmadik opcióként történõ megadásával :<BR>
<BR>
&nbsp;&nbsp;<code>mplayer -vo xvidix:mga_vid.so -fs -zoom -double
file.avi</code><BR>
vagy<BR>
&nbsp;&nbsp;<code>mplayer -vo vesa:vidix:radeon_vid.so -fs -zoom -double -bpp
32 file.avi</code><BR>
<BR>
Viszont ez elég veszélyes, mivel ilyenkor mindenképp a megadott meghajtó
lesz betöltve, és elõre nem látható következményekhez vezethet, akár
lefagyáshoz is. Csak akkor próbáld ezt ha teljesen biztos vagy abban hogy
mûködni fog, viszont az <B>MPlayer</B> automatikusan nem tesz hasonlóan.
Szólj a fejlesztõknek. A helyes módszer az, amikor a VIDIX autodetektál.
</P>
<P>
A VIDIX nagyon új technológia, és nagyon valószínû hogy a Te rendszereden
(számunkra ismeretlen OS, stb) nem fog mûködni. Ilyenkor az egyetlen
lehetõség, ha átportolod (fõleg a libdha-t). Nagyon valószínû hogy a VIDIX
minden olyan rendszeren mûködõképes, ahol az X11.</P>
<P>Mivel a VIDIX közvetlen hozzáférést igényel a hardverhez, vagy root
jogosultsággal kell futtatni, vagy a SUID bitet kell bebillenteni a
binárisra (<B>Vigyázat: Ez egy sechole!</B>). Alternatív megoldásként
lehetséges egy speciális kernelmodul használata, valahogy így:</P>
<OL>
<LI>Töltsd le az svgalib
<A HREF="http://www.arava.co.il/matan/svgalib/">fejlesztõi verzióját</A>
(mint például az 1.9.17),<BR>
<B>VAGY</B><BR>
használd az Alex által az MPlayer-re specializált
verziót (nem igényel svgalib-et a fordításhoz),
<A HREF="http://www.mplayerhq.hu/~alex/svgalib_helper-1.9.17-mplayer.tar.bz2">innen</A>.</LI>
<LI>Fordítsd le az <CODE>svgalib_helper</CODE> könyvtárban az illetõ
modult, és töltsd be insmod-dal.</LI>
<LI>Mozgasd át az <CODE>svgalib-1.9.17/kernel/svgalib_helper</CODE> könyvtárat
ide: <CODE>mplayer/main/libdha/svgalib_helper</CODE>.</LI>
<LI>Ha az svgalib-es verziót töltötted le, a <CODE>libdha/Makefile</CODE>
file-ban az "svgalib_helper"-t tartalmazó CFLAGS sor elõl töröld ki a
commentet.</LI>
<LI>Fordíts újra és installáld a libdha-t.</LI>
</OL>
<H4><A NAME="vidix_ati">2.3.1.2.12.1 ATI kártyák</A></H4>
<P>Jelenleg a legtöbb ATI kártya natív támogatást élvez, a Mach64-tõl kezdve
a legújabb Radeon-okig.</P>
<P>Két bináris van: <CODE>radeon_vid</CODE> a Radeon-okhoz, és
<CODE>rage128_vid</CODE> a Rage 128 kártyákhoz. Lehet kényszeríteni a
betöltésüket, vagy engedni a VIDIX-nek hogy automatikusan megkeresse a
használandót közülük.</P>
<H4><A NAME="vidix_matrox">2.3.1.2.12.2 Matrox kártyák</A></H4>
<P>A Matrox G200,G400,G450 és G550 bizonyosan mûködik.</P>
<P>A meghajtó támogatja a video equalizereket, és legalább olyan gyors mint a
<A HREF="#mga_vid">Matrox framebuffer</A>.</P>
<H4><A NAME="vidix_trident">2.3.1.12.3 Trident kártyák</A></H4>
<P>Rendelkezésre áll egy meghajtó a Trident Cyberblade/i1 chipset-hez, amely
a VIA Epia alaplapokon található.</P>
<P>A meghajtó írója és karbantartója Alastair M. Robinson, akinek
<A HREF="http://www.blackfiveservices.co.uk/EPIAVidix.shtml">honlapjáról</A>
letölthetõk ezen meghajtónak esetleges újabb verziói is. Az MPlayer CVS-be
hamar bekerülnek ezek az újítások.</P>
<H4><A NAME="vidix_3dlabs">2.3.1.2.12.4 3DLabs kártyák</A></H4>
<P>Bár van meghajtó a 3DLabs GLINT R3 és Permedia3 chip-ekhez, ezeket
még senki nem tesztelte, ígyhát nyugodtan írjatok róla.</P>
<H4><A NAME=directfb>2.3.1.2.13 DirectFB</A></H4>
<P><I>"A DirectFB egy embedded rendszerek szem elõtt tartásával tervezett
grafikus könyvtár. Minimális erõforrásigénnyel nyújt maximális
teljesítményt."</I> - állítja a
<A HREF="http://www.directfb.org">http://www.directfb.org</A>.</P>
<P>Ez a fejezet nem írja le a DirectFB képességeit.</P>
<P>Bár az MPlayer nem egy DirectFB által támogatott "video provider", ez
a video kimeneti meghajtó a DirectFB-n keresztül nagyszerû videolejátszást
biztosít. Teszi ezt a DirectFB-nek megfelelõ sebességgel: a Matrox G400-amon
a sebesség egyenértékû volt az XVideo-val.</P>
<P>Mindig próbáld meg a DirectFB lehetõ legújabb verzióját használni. A
DirectFB-nek parancssorban a <CODE>-dfbopts</CODE> opcióval lehet
opciókat átadni. A használandó layer megadása subdevice-ként történik,
például: <CODE>-vo directfb:2</CODE> (a -1 az alapértelmezett:
autodetektálás)</P>
<H4><A NAME=dfbmga>2.3.1.2.14 DirectFB/Matrox (dfbmga)</A></H4>
<P>Olvasd el a <A HREF=#directfb>fõ DirectFB fejezetet</A> az általános
információkhoz.</P>
<P>Ez a video kimeneti meghajtó a Matrox G400/G450/G550-as kártyákon lévõ
második fej bekapcsolására szolgál (tipikusan TV), ezáltal az elsõ fejtõl
függetlenül képes video megjelenítésére.</P>
<P>A mûködésre bírásához szükséges információ a következõ címen található:
<A HREF="http://www.sci.fi/~syrjala/directfb/Matrox_TV-out_README.txt">http://www.sci.fi/~syrjala/directfb/Matrox_TV-out_README.txt</A></P>
<P>Megj.: az elsõ olyan DirectFB verzió amivel ez nekünk is mûködött, az a
0.9.17 (viszont ez is bugos, rá kell rakni a <CODE>surfacemanager</CODE>
patch-et a fenti címrõl). Egyébként folyamatban van a CRTC2 kód portolása
az <B>mga_vid</B>-be.</P>
<H4><A NAME=mpegdec>2.3.1.3 MPEG dekóderek kártyák</A></H4>
<H4><A NAME=dvb>2.3.1.3.1 DVB</A></H4>
<P>Az MPlayer támogatja a Siemens, Technotrend, Galaxis, Hauppage és hasonló
gyártóktól származó Siemens DVB chipsetet. A legújabb DVB meghajtók a
<A HREF="http://www.linuxtv.org">Linux TV site</A>-ról tölhetõk le.
A szoftveres transzkódoláshoz legalább 1Ghz-es CPU ajánlott.</P>
<P>A configure detektálja a DVB kártyát. Ha ez sikertelen volt, a detektálás
kényszerítése a következõ opcióval történik:</P>
<PRE>
./configure --enable-dvb
</PRE>
<P>Ha az ost fejlécek nem szabványos útvonalon találhatóak, az útvonal
megadására szolgáló opció:</P>
<PRE>
./configure --with-extraincdir=&lt;DVB forrás könyvtár&gt;/ost/include
</PRE>
<P>Ezután a fordítás és installálás a szokásos módszerrel történik.</P>
<H4>HASZNÁLAT</H4>
<P>A hardveres dekódolás (szabványos MPEG1/2 file-ok esetén) a következõ
paranccsal történik:</P>
<PRE>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes file.mpg|vob
</PRE>
<P>A szoftveres dekódolás, illetõleg más formátumok MPEG1-é konvertálása
hasonlóképp történik:</P>
<PRE>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes file.ext
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf expand file.ext
</PRE>
<P>Fontos megjegyezni hogy a DVB kártyák csak 288 és 576 pixel,
(PAL esetén), illetve 240 és 480 (NTSC) magasságú videókat támogatnak.
Más felbontású filmeket át <B>kell</B> méretezni a megfelelõ méretre,
a <CODE>scale=szélesség:magasság</CODE> szûrõ megadásával (<CODE>-vf</CODE>
opció). Szélességbõl többféle is használható, pl. 720, 704, 640, 512, 480,
352, továbbá a kártyák a horizontális átméretezést hardveresen is képesek
megoldani, ezért a horizontális nagyítás a legtöbb esetben szükségtelen.
Es 512x384-es felbontású (aspect 4:3) DivX lejátszása így történik:</P>
<PRE>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=512:576
</PRE>
<P>Ha szélesvásznú filmrõl van szó és nem akarod teljes magasságra nagyítani,
az <CODE>expand=szélesség:magasság</CODE> szûrõvel fekete sávokat lehet a
kép köré rakni. Es 640x384-es DivX-hez a következõ opciók kellenek:</P>
<PRE>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf expand=640:576 file.avi
</PRE>
<P>Ha a CPU-d túl lassú egy 720x576-os DivX-hez, csökkentsd le a file
felbontását:</P>
<PRE>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=352:576 file.avi
</PRE>
<P>Ha ettõl se javul a sebesség, vertikálisan is csökkentheted a méretet:</P>
<PRE>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=352:288 file.avi
</PRE>
<P>OSD és/vagy feliratok megjelenítéséhez az expand szûrõ OSD részét kell
használni. Például, az <CODE>expand=sz:m</CODE> vagy <CODE>expand=sz:m:x:y</CODE>
opciók helyett a <CODE>expand=sz:m:x:y:1</CODE> paraméterezés a megfelelõ
(az 5.-ik paraméter kapcsolja be az OSD renderelést). Ha akarod, tedd
feljebb a képet hogy több helye legyen a feliratoknak. Ha a feliratok
kilógnak a TV képernyõjérõl, azokat is feljebb teheted: használd a
<CODE>-subpos &lt;0-100&gt;</CODE> opciót (a 80-as érték az esetek
többségében megfelelõ).</P>
<P>A nem 25-ös fps-û filmek PAL szabványú TV-n történõ lejátszásához használd a
<CODE>-framedrop</CODE> opciót.</P>
<P>A DivX filmek képarányának megtartásához, és emellett az optimális
nagyítási paraméterek kiszámításához használd a <CODE>dvbscale</CODE>
szûrõt:</P>
<PRE>
4:3-es TV-hez: -vf dvbscale,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1
16:9-es TV-hez: -vf dvbscale=1024,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1
</PRE>
<H4>A JÖVÕ</H4>
<P>Ha kérdésed van illetve szeretnél bekapcsolódni a DVB beszélgetésekbe,
csatlakozz az <A HREF="http://mplayerhq.hu/mailman/listinfo/mplayer-dvb">MPlayer-DVB</A>
listához. A lista nyelve angol.</P>
<P>A jövõben várhatóan támogatni fogjuk az OSD hardveres megjelenítését a
DVB kártyák ezt támogató képességének felhasználásával, továbbá
nem 25fps-es filmek folyamatosabb lejátszását, illetve valós idejû
transzkódolást MPEG2 és MPEG4 között (részleget dekódolás).</P>
<H4><A NAME="dxr2">2.3.1.3.2 DXR2</A></H4>
<P>AZ MPlayer támogatja a hardveresen gyorsított lejátszást a Creative
DXR2 kártyájával.</P>
<P>A legfontosabb, hogy fel kell installálni a DXR2 meghajtót. Ez, és az
útmutatója letölthetõ a <A HREF="http://dxr2.sf.net">DXR2 Resource Center</A>
site-ról.</P>
<H4>HASZNÁLAT</H4>
<DL>
<DT><CODE>-vo dxr2</CODE></DT>
<DD>TV kimenet bekapcsolása</DD>
<DT><CODE>-vo dxr2:x11</CODE> vagy <CODE>-vo dxr2:xv</CODE></DT>
<DD>overlay használata X11 ablakban</DD>
<DT><CODE>-dxr2 &lt;opció1:opció2:...&gt;</CODE></DT>
<DD>Ezzel az opcióval lehet a DXR2 meghajtót finomhangolni.</DD>
</DL>
<P>A DXR2 overlay chipset-e elég rossz minõségû, de általában nem szükséges
változtatni az alapértelmezett beállításain. Az OSD csak overlay módban
(nem TV-n) használható, ahol a colorkey színével kerül kirajzolásra.
Az alapértelmezett beállításokkal elképzelhetõ hogy a karakterek körül
itt-ott látható lesz a colorkey színe, vagy egyéb extrém effektek.
Helyes beállításokkal elfogadható minõség érhetõ el.</P>
<P>Lásd a manpage-t a rendelkezésre álló opciókhoz.</P>
<H4><A NAME="dxr3">2.3.1.3.3 DXR3/Hollywood+</A></H4>
<P>Az MPlayer támogatja a hardveresen gyorsított lejátszást az olyan
kártyákon mint a Creative DXR3, és a Sigma Designs Hollywood Plus. Ezen
kártyák mindegyike a Sigma Designs által készített em8300 MPEG dekóder
chip-et használja.</P>
<P>A legelsõ dolog amire szükséged van, a megfelelõen installált DXR3/H+
meghajtó, mégpedig a 0.12.0-ás vagy késõbbi verzió. A meghajtó és az
installálási útmutató a <A HREF="http://dxr3.sourceforge.net/">DXR3 és
Hollywood Plus Linuxhoz</A> site-ról tölthetõek le. A configure
automatikusan detektálja a kártyádat, a fordítás pedig elviekben
zökkenõmentes.</P>
<H4>Használat:</H4>
<DL>
<DT><CODE>-vo dxr3:prebuf:sync:norm=x:&lt;device&gt;</CODE></DT>
<DD>Az <CODE>overlay</CODE> opció megadása esetén a TV kimenet helyett az
overlay mód kerül bekapcsolásra. Ehhez egy megfelelõen konfigurált overlay
beállítás szükséges. A konfigurálás legegyszerübben az autocal nevû
program futtatásával történik. Ezután futtasd az MPlayer-t a dxr3 kimenettel
de egyelõre overlay nélkül. Indítsd el a dxr3view-et. Ebben a programban
valós idõben lehet finomhangolni az overlay beállításait. Miután az overlay
konfigurálása megtörtént, már nem szükséges a dxr3view használata.<BR>
A <CODE>prebuf</CODE> opció bekapcsolja a prebufferelést. Ez a feature
az em8300 chip sajátja, mellyel lehetséges egynél több video frame-t
(elõre) tárolni. Ez annyit tesz hogy az opció megadása esetén az MPlayer
mindig arra törekszik hogy a buffer tele legyen. Ha a géped lassú, az MPlayer
processzorhasználata ebben az esetben közelíti, vagy el is éri a 100%-ot.
Prebuffering használata esetén a lejátszás sokkal kevésbé lesz érzékeny
egyéb processz-ek CPU használatára.<BR>
Amennyiben nem használod ezt az opciót, mindenképpen ajánlott a
<CODE>-framedrop</CODE> opció használata, a további A/V szinkron csúszás
elkerülésére.<BR>
A <CODE>sync</CODE> opció az új szinkronizáció engine-t kapcsolja be.
Ez annyit tesz hogy az em8300 órája folytonos figyelés alá kerül, és
amennyiben eltér az MPlayer órájától, elõbbit reseteljük.<BR>
A <CODE>norm=x</CODE> opcióval megadható a használt TV normája, külsõ
programok (mint például az em8300setup) használata nélkül. Használható
opciók: 5 = NTSC, 4 = PAL-60, 3 = PAL. Speciális értékek a 2 (automata
állítás PAL/PAL-60) és az 1 (automata állítás PAL/NTSC), mert ezek a
film framerátájának alapján döntenek a használandó normáról. A 0
érték (alapállapot) nem változtat a normán.<BR>
<CODE>&lt;egysegnev&gt;</CODE> - ha több em8300 kártyád van, itt
megadhatod hogy melyiket akarod használni.
<BR>
Mindegyik opció opcionális. Jó mi?<BR>
<CODE>:prebuf:sync</CODE> kombináció a legmegfelelõbb a DivX filmek
lejátszására. Néhányak szerint a <CODE>prebuf</CODE> opció problémákat
okozhat MPEG1/2 lejátszásnál. A <CODE>sync</CODE> opció akkor használandó,
ha valamilyen probléma adódik az opciók nélküli lejátszásnál, például
nem megjelenõ DVD feliratok, stb.</DD>
<DT><CODE>-ao oss:/dev/em8300_ma-X</CODE></DT>
<DD>Ezzel az opcióval az em8300 kártyán keresztül lesz lejátszva a
hang (a használandó érték egy kártya esetén 0).</DD>
<DT><CODE>-aop list=resample:fout=xxxxx</CODE></DT>
<DD>Az em8300 nem tud 44100Hz-nél alacsonyabb frekvencián lejátszani.
Ha ilyen audióval van dolgod, a fenti opcióba írj 44100-at vagy 48000-at
annak megfelelõen hogy az eredeti érték melyikhez van közelebb. Tehát
22050Hz esetén 44100, 24000Hz esetén 48000. Ez az opció természetesen
nem mûködik digitális AC3 esetén (<CODE>-ac hwac3</CODE>).</DD>
<DT><CODE>-vf expand=-1:-1:-1:-1:1</CODE></DT>
<DD>OSD megjelenítése</DD>
<DT><CODE>-ac hwac3</CODE></DT>
<DD>Az em8300 képes a rajta áthaladó dekódolatlan AC3 adatot a digitális
kimeneten egy erõsítõnek továbbadni. Ebben az esetben meg kell adni
a fenti <CODE>-ao oss:...</CODE> opciót, hogy a hangkártya helyett
a DXR3-on keresztül menjen a hang.</DD>
</DL>
<H4><A NAME=other>2.3.1.4 Egyéb vizualizációs ketyerék</A></H4>
<H4><A NAME=zr>2.3.1.4.1. Zr</A></H4>
<P>Ez a meghajtó néhány hardveres MJPEG capture/dekóder kártyával használható
(DC10+-szal van lett tesztelve, de mûködnie kell LML33-mal és DC10-zel is).
A meghajtó elõször JPEG-be kódolja a képkockát, ezután elküdli a kártyának.
Az enkódolás a <B>libavcodec</B>-kel történik. A különleges <I>cinerama</I>
módban lehetõség van a filmek valóban szélesvásznú lejátszására, feltéve
hogy van két kártyád és két kivetítõd van. A felbontástól és a beállított
minõségtõl függõen ez a videokimenet sok CPU idõt is igényelhet, így
ajánlott a <CODE>-framedrop</CODE> opció használata.</P>
<P>Mûködnie kell továbbá a
<A HREF="http://mjpeg.sourceforge.net">http://mjpeg.sourceforge.net</A>
címrõl letölthetõ kernel meghajtónak. Ezután már csak újra kell fordítani
az MPlayer-t az <CODE>--enable-zr</CODE> configure opcióval.</P>
<P>A kimenet minõségét sok - a man page-ban részletezett - opcióval lehet
állítgatni. Egy rövid listát a következõ opcióval kaphatsz:</P>
<PRE>
mplayer -zrhelp
</PRE>
<P>A nagyítás és az OSD kiírását nem végzi el ez a video meghajtó, de azokat
az MPlayer megfelelõ szûrõivel megfelelõen lehet pótolni. Például
vegyünk egy <CODE>512x272</CODE> méretû filmet amit teljes képernyõn
szeretnél megtekinteni. 3 lehetséges méretbe tudod nagyítani a képet, amik
<CODE>768</CODE>, <CODE>384</CODE>, vagy <CODE>192</CODE>. A minõségre
és a sebességre való tekintettel én a <CODE>384x204</CODE>-et javaslom,
a gyors bilineáris szoftever nagyítással. A parancsok:</P>
<PRE>
mplayer -vo zr -sws 0 -vf scale=384:204 movie.avi
</PRE>
<P>A vágást a <CODE>crop</CODE> szûrõvel is el lehet végezni. Tegyük fel hogy
túl széles a film ahhoz hogy megjelenítsd. Ilyenkor a <CODE>-zrcrop</CODE>
opciót is lehet használni, mégpedig a következõképp:</P>
<PRE>
mplayer -vo zr -zrcrop 720x320+80+0 benhur.avi
</PRE>
<P>ugyanez a <CODE>crop</CODE> szûrõvel:</P>
<PRE>
mplayer -vo zr -vf crop=720:320:80:0 benhur.avi
</PRE>
<P>A <CODE>-zrcrop</CODE> használatával állítható be a <I>cinerama</I> mód is.
Tegyük fel hogy 2 kivetítõd van. A bal oldali a <CODE>/dev/video1</CODE>-en,
a jobb oldali pedig a <CODE>/dev/video0</CODE>-án érhetõ el. A film mérete
<CODE>704x288</CODE>. Tegyük fel továbbá hogy a jobb oldalit fekete
fehérbe akarod állítani, 10-es JPEG minõségre:</P>
<PRE>
mplayer -vo zr -zrdev /dev/video0 -zrcrop 352x288+352+0 -zrxdoff 0 -zrbw \
-zrcrop 352x288+0+0 -zrdev /dev/video1 -zrquality 10 movie.avi
</PRE>
<P>Látható hogy a második <CODE>-zrcrop</CODE> elõtt elõforduló opciók
az elsõ eszközre, míg a <CODE>-zrcrop</CODE> után lévõk a másodikra
vonatkoznak. A maximálisan használható kártyák száma 4, így lehetséges
egy 2x2-es videofal kiépítése is.</P>
<P>Végül egy fontos megjegyzés: ne indítsd el az Xawtv-t miközben MPlayerrel
éppen lejátszol, mert elcrashel a gép. Viszont ha az MPlayer elõtt indítasz
Xawtv-t, valamint az MPlayer leállítása elõtt leállítod az Xawtv-t, akkor
így mûködni fog.</P>
<P>A fordító (Gabucino) megj.: ha hozzám akarsz vágni ilyen Zr-es cuccot,
ne tétovázz :) Ha lehet, rögtön négyet :)</P>
<H4><A NAME=blinken>2.3.1.4.2. Blinkenlights</A></H4>
<P>Ez a kimeneti meghajtó a <A HREF="http://www.blinkenlights.de">Blinkenlights</A>
UDP protokolljával játszik le videot. Ha nem tudod mi az a Blinkenlights,
nincs erre szükséged.</P>
<H4><A NAME=tv_out>2.3.1.5 TV kimenet</A></H4>
<H4><A NAME=tv-out_matrox>2.3.1.5.1 Matrox G400 kártyák</A></H4>
<P>Linux alatt két lehetõséged van a G400 TV kimenetre :</P>
<P><B>FONTOS:</B> a Matrox G450/G550 TV kimeneti leírást lásd a
következõ fejezetben!</P>
<UL>
<LI><B>XFree86</B>: a <A HREF="http://www.matrox.com">Matroxtól</A> letölthetõ
meghajtó, és a hozzávaló HAL modul. Ez X-et tud kiadni TV-re.<BR>
<B>Ezzel a módszerrel nem lesz hardveres gyorsítás</B> mint Windoze alatt!
A második fejnek csak YUV framebuffere van, a <I>BES</I> (Back End Scaler,
azaz a YUV scaler a G200/G400/G450/G550 kártyákon) nem mûködik rajta !
A windowsos meghajtó valahogy megkerüli ezt a limitet, valószínûleg
a 3D motorral nagyítva, és a YUV framebufferrel megjelenítve a képet.
Ha tényleg X-et akarsz használni, a <CODE>-vo x11 -fs -zoom</CODE>
opciók bekapcsolják a <B>LASSÚ</B> szoftveres nagyítást, és ráadásul
Macrovision másolásvédelem tetõzi az egészet (ezt egyébként
meg lehet tö^H^Hkerülni
<A HREF="http://avifile.sourceforge.net/mgamacro.pl">ezzel</A> a
perl script-tel).</LI>
<LI><B>Framebuffer</B>: a 2.4-es kernelek <B>matroxfb moduljait</B>
használva. A 2.2-es kernelekben nincs TV kimenet, így használhatatlanok
ilyen célra. Kernelfordításnál kapcsolj be MINDEN matroxfb-vel kapcsolatos
dolgot (MultiHead-et ne), és fordítsd õket <B>modulba</B>! Szükséges
továbbá bekapcsolni a kernelben az I2C-t.
<UL>
<LI>
Menj a <CODE>TVout/matroxset</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
Installáld a <CODE>matroxset</CODE>-et valahova a PATH-ba.</LI>
<LI>
Ha nincs <CODE>fbset</CODE>-ed installálva, lépj a
<CODE>TVout/fbset</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
Installáld az <CODE>fbset</CODE>-et valahova a PATH-ba.</LI>
<LI>
Ha nincs <CODE>con2fb</CODE> installálva, lépj a
<CODE>TVout/con2fb</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
Installáld a <CODE>con2fb</CODE>-t valahova a PATH-ba.</LI>
<LI>
Ezekután lépj bele a <CODE>TVout/</CODE> könyvtárba, és futtasd le a
<CODE>./modules</CODE> scriptet root-ként. A szöveges módú konzolodnak
most framebuffer módba kellett hogy lépjen (nincs visszaút!).</LI>
<LI>Szerkeszd át (!) és futtasd a <CODE>./matroxtv</CODE> scriptet. Ez egy egyszerû
menût ad. Írd be <B>2</B> és nyomj <B>ENTER-t</B>. Most a monitoron
és a TV-n ugyanannak a képnek kell lennie.
Ha a TV (alapértelmezésben PAL) képén furcsa csíkok vannak, a script nem tudta
beállítani megfelelõen a felbontást (alapban 640x512-re). Próbálj
más felbontást választani a menûbõl, és/vagy játssz az fbset-tel.</LI>
</UL>
<P>
Oks. A következõ feladat a kurzor eltüntetése, és a képernyõkímélõ
kikapcsolása. Futtasd a következõ parancsokat :</P>
<P>
<CODE>echo -e '\033[?25l'</CODE> vagy <CODE>setterm -cursor off<BR>
setterm -blank 0</CODE>
</P>
<P>
Jobb ha valami script-be teszed õket, és kiüríted a képernyõt is..
A kurzor visszakapcsolása :<BR><CODE>echo -e '\033[?25h'</CODE>
or <CODE>setterm -cursor on</CODE>
</P>
<P>Yeah kewl. A lejátszást a következõ paraméterekkel indítsd :
<CODE>mplayer -vo mga -fs -screenw 640 -screenh 512 &lt;filename&gt;</CODE><BR>
(ha X-et használsz, most válts át konzolra például CTRL-ALT-F1 billentyûkkel)<BR>
A 640x512-t értelemszerûen írd át ha más felbontást állítottál be a matroxfb-n..<BR>
<B>És igen, élvezd az Xv-nél és windoznál szebb, jobb, gyorsabb Matrox TV kimenetet!</B>
</P>
</LI>
</UL>
<H4>Matrox TV kábel építése</H4>
<P>Természetesen senki nem vállal semmilyen felelõsséget az építésbõl fakadó
károkért, sem pedig nyújt garanciát a módszer mûködésére.</P>
<P><B>G400 kábel</B>: A kompozit video jelet a második fej csatlakozójának 4-es tûjérõl lehet
leszedni, földet hozzá pedig a 6-7-8-as tûkrõl. Nekem spec nem volt tvout
kábelem, de ennyi info alapján tudtam csinálni (és nagyon szépen futott).
(info by Rácz Balázs)</B>
<P><B>G450 kábel</B>: A kompozit video jel a második fej csatlakozójának
elsõ tûjérõl lehet leszedni, földet hozzá pedig az 5, 6, 7, 15-ös tûkrõl.
(info by Kerekes Balázs)</P>
<H4><A NAME=tv-out_matrox_g450>2.3.1.5.2 Matrox G450/G550 kártyák</A></H4>
<P>Ezekhez a kártyákhoz csak most kezdõdött el a Linuxos TV kimenet
fejlesztése, és még nem került be a fõ kernelfába. Úgy tudom jelenleg
az <B>mga_vid</B> modul nem használható, mert a G450/G550 meghajtó
most csak egy konfigurációban mûködik, ahol az elsõ CRTC chip
(ami fejlettebb) az elsõ megjelenítõn (monitor), és a második CRTC
(nincs <B>BES</B> - a BES magyarázatát lásd feljebb a G400 fejezetben)
a TV-n. Igyhát az egyetlen használható kimenet az fbdev.</P>
<P>Az elsõ CRTC jelenleg nem irányítható át a második fejre. A kernelben
levõ matroxfb meghajtó készítõje - Petr Vandrovec - ígérte ennek
támogatását, amivel az elsõ CRTC átirányítható lesz egyszerre mindkét
kimenetje, ami jelenleg az ajánlott üzemmód G400 kártyákhoz, lásd az
elõzõ fejezetet.</P>
<P>A szükséges kernel patch és a részletes leírás a
<A HREF="http://www.bglug.ca/matrox_tvout">http://www.bglug.ca/matrox_tvout</A>
címrõl tölthetõ le.</P>
<H4><A NAME=tv-out_ati>2.3.1.5.3 ATI kártyák</A></H4>
<P>Az ATI TV kimenetek jelenlegi támogatottsága:</P>
<UL>
<LI><b>ATI Mach64</b>: <i>ImpacTV</i> van rajta, amit a <A HREF="http://gatos.sourceforge.net">gatos</A>
támogat.</LI>
<LI><b>ASIC Radeon VIVO</b>: <i>Rage Theatre</i>, ami szintén támogatott a <A HREF="http://gatos.sourceforge.net">gatos</A>
által.</LI>
<LI><b>Radeon VE</b> és <b>Rage PRO LT</b>: <i>ImpacTV2+</i> ami jelenleg nem támogatott Linux alatt.
Viszont <B>MPlayer</B>-rel teljeskörû <B>hardveres gyorsítást</B> és
<B>TV kimenetet</B> kapsz Radeonokhoz! Lásd a <a href=#2.3.1.12>VESA meghajtó</a> és
<A HREF=#2.3.1.14>Radeon video overlay</A> fejezeteket.</LI>
</UL>
<P>Szerencsére ha elég gyors processzorod van (Duron, Celeron2 vagy jobb),
<B>használhatod a TV kimenetet</B> a <A HREF=#2.3.1.12>VESA meghajtón</A>
keresztül.</P>
<P>A <B>VESA meghajtó</B> nem használ hardveres gyorsítást, hanem <B>DGA-t</B>
szimulál egy 64k-s ablakon keresztül, ami a BIOS 32 bites funkcióin keresztül
konfigurálható. Az ATI kártyák elég gyors memóriával rendelkeznek, így az itt
elveszített sebesség minimális. Más kártyákkal ellentétben itt nincs
meghatározva a TV-n használható módok száma, így <B>320x200</B>-tól
<B>1024x768</B>-ig bármilyen módot használhatsz.<BR>
Van <B>DGA</B> mód (legalábbis a Radeonoknál biztosan), ami automatikusan
detektálódik, és így hasonló teljesítményt kapsz mint a <B>-vo dga</B> és
<B>-vo fbdev</B> módokban.<BR>
Egy dologra kell figyelned : a PC bekapcsolásakor <B>legyen bedugva a TV
kábele</B>, mert a BIOS csak bootolásnál inicializálja magát.</P>
<P>A részleteket lásd a <A HREF=#2.3.1.12>VESA meghajtó</A> leírásánál.</P>
<H4><A NAME=tv-out_voodoo>2.3.1.5.4 Voodoo 3</A></H4>
<P>
Nézd meg <A HREF="http://www.iki.fi/too/tvout-voodoo3-3000-xfree">ezt az URL-t</A>.
</P>
<H4><A NAME=tv-out_nvidia>2.3.1.5.5 nVidia</A></H4>
<P>Elõszöris le KELL töltened az nVidia zárt forráskódú meghajtóját a
<A HREF="http://nvidia.com">http://nvidia.com</A>-ról. A letöltési és
installálási procedúrát nem írom le, mert túlmutat ezen dokumentáció
keretein.</P>
<P>Miután az XFree86, az XVideo, és a 3D gyorsítás is megfelelõen mûködik,
szerkeszd át az <CODE>XF86Config</CODE> file-t az alábbiaknak megfelelõen
(értelemszerûen alakítsd át a leírtakat hogy fedjék a kártyád/TV-d
tulajdonságait):</P>
<PRE>
Section "Device"
Identifier "GeForce"
VendorName "ASUS"
BoardName "nVidia GeForce2/MX 400"
Driver "nvidia"
#Option "NvAGP" "1"
Option "NoLogo"
Option "CursorShadow" "on"
Option "TwinView"
Option "TwinViewOrientation" "Clone"
Option "MetaModes" "1024x768,640x480"
Option "ConnectedMonitor" "CRT, TV"
Option "TVStandard" "PAL-B"
Option "TVOutFormat" "Composite"
EndSection
</PRE>
<P>Természetesen csak a TwinView rész a lényeges.</P>
</BODY>
</HTML>