mpv/DOCS/xml/hu/video.xml

2558 lines
91 KiB
XML

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!-- synced to 1.78 -->
<sect1 id="video">
<title>Videó kimeneti eszközök</title>
<sect2 id="mtrr">
<title>Az MTRR beállítása</title>
<para>
NAGYON javasoljuk, hogy ellenõrizd le, hogy az MTRR regiszterek
megfelelõen be vannak-e állítva, mert hatalmas teljesítményjavulást
hozhatnak.
</para>
<para>
Írd be: <command>cat /proc/mtrr</command>:
<screen>
<prompt>--($:~)--</prompt> cat /proc/mtrr
reg00: base=0xe4000000 (3648MB), size= 16MB: write-combining, count=9
reg01: base=0xd8000000 (3456MB), size= 128MB: write-combining, count=1<!--
--></screen>
</para>
<para>
Ez jó, mutatja a 16 MB memóriával rendelkezõ Matrox G400-as kártyámat.
Ezt XFree 4.x.x-bõl csináltam, ami automatikusan beállítja az MTRR
regisztereket.
</para>
<para>
Ha semmi sem mûködik, kézzel kell beállítanod. Elõször meg kell találnod
a bázis címet. 3 módszer van a megtalálására:
<orderedlist>
<listitem><para>
az X11 indulási üzeneteibõl, például:
<screen>
(--) SVGA: PCI: Matrox MGA G400 AGP rev 4, Memory @ 0xd8000000, 0xd4000000
(--) SVGA: Linear framebuffer at 0xD8000000<!--
--></screen>
</para></listitem>
<listitem><para>
a <filename>/proc/pci</filename> fájlból (használd az <command>lspci -v</command>
parancsot):
<screen>
01:00.0 VGA compatible controller: Matrox Graphics, Inc.: Unknown device 0525
Memory at d8000000 (32-bit, prefetchable)
</screen>
</para></listitem>
<listitem><para>
az mga_vid kernel vezérlõ üzeneteibõl (használd a <command>dmesg</command>-et):
<screen>mga_mem_base = d8000000</screen>
</para></listitem>
</orderedlist>
</para>
<para>
Ezután keresd meg a memória méretét. Ez nagyon egyszerû, csak számold át
a videó RAM méretét hexadecimálisra, vagy használd ezt a táblázatot:
<informaltable frame="none">
<tgroup cols="2">
<tbody>
<row><entry>1 MB</entry><entry>0x100000</entry></row>
<row><entry>2 MB</entry><entry>0x200000</entry></row>
<row><entry>4 MB</entry><entry>0x400000</entry></row>
<row><entry>8 MB</entry><entry>0x800000</entry></row>
<row><entry>16 MB</entry><entry>0x1000000</entry></row>
<row><entry>32 MB</entry><entry>0x2000000</entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
</para>
<para>
Már tudjuk a bázis címet és a memória méretét, hát állítsuk be az
MTRR regisztereket!
Például a fenti Matrox kártyánál (<literal>base=0xd8000000</literal>)
32MB RAM-mal (<literal>size=0x2000000</literal>) csak futtasd ezt:
<screen>
echo "base=0xd8000000 size=0x2000000 type=write-combining" &gt;| /proc/mtrr
</screen>
</para>
<para>
Nem minden CPU-ban van MTRR. Például a régebbi K6-2 (266MHz körül,
stepping 0) CPU-kban nincs MTRR, de a stepping 12-ben van
(futtasd le a <command>cat /proc/cpuinfo</command> parancsot az ellenõrzéshez).
</para>
</sect2>
<sect2 id="output-trad">
<title>Videó kimenet tradícionális videó kártyákhoz</title>
<sect3 id="xv">
<title>Xv</title>
<para>
XFree86 4.0.2 vagy újabb alatt használhatod a kártyád YUV rutinjait
az XVideo kiterjesztés használatával. Ez az, amit a '<option>-vo xv</option>'
kapcsoló használ. Ez a vezérlõ támogatja a
fényerõsség/kontraszt/árnyalat/stb. állítását (hacsa nem a régi, lassú DirectShow DivX
codec-et használod, ami mindenhol támogatja), lásd a man oldalt.
</para>
<para>
A beüzemeléséhez ellenõrizd a következõket:
<orderedlist>
<listitem><para>
XFree86 4.0.2 vagy újabbat kell használnod (korábbi verziókban nincs XVideo)
</para></listitem>
<listitem><para>
A kártyádnak támogatnia kell a hardveres gyorsítást (a modern kártyák tudják)
</para></listitem>
<listitem><para>
Az X-nek írnia kell az XVideo kiegészítés betöltését valahogy így:
<programlisting>(II) Loading extension XVideo</programlisting>
a <filename>/var/log/XFree86.0.log</filename> fájlban.
<note><para>
Ez csak az XFree86 kiegészítését tölti be. Egy jó telepítésben ez mindig betöltõdik,
de ez nem jelenti azt, hogy a <emphasis role="bold">kártya</emphasis> XVideo
támogatása is be van töltve!
</para></note>
</para></listitem>
<listitem><para>
A kártyádnak van Xv támogatása Linux alatt. Ennek az ellenõrzéséhez add ki az
<command>xvinfo</command> parancsot, ez része az XFree86 disztribúciónak. Egy
hosszú szöveget kell kiírnia, valami ilyesmit:
<screen>
X-Video Extension version 2.2
screen #0
Adaptor #0: "Savage Streams Engine"
number of ports: 1
port base: 43
operations supported: PutImage
supported visuals:
depth 16, visualID 0x22
depth 16, visualID 0x23
number of attributes: 5
(...)
Number of image formats: 7
id: 0x32595559 (YUY2)
guid: 59555932-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 16
number of planes: 1
type: YUV (packed)
id: 0x32315659 (YV12)
guid: 59563132-0000-0010-8000-00aa00389b71
bits per pixel: 12
number of planes: 3
type: YUV (planar)
(...stb...)<!--
--></screen>
Támogatnia kell a tömörített YUY2 és a YV12 planar pixel formátumokat, hogy az
<application>MPlayer</application> használni tudja.
</para></listitem>
<listitem><para>
És végül, nézd meg, hogy az <application>MPlayer</application> 'xv' támogatással
lett-e fordítva. Írd be ezt: <command>mplayer -vo help | grep xv </command>.
Ha az 'xv' támogatás be van építve, egy ehhez hasonló sornak szerepelnie kell:
<screen>
xv X11/Xv<!--
--></screen>
</para></listitem>
</orderedlist>
</para>
<sect4 id="tdfx">
<title>3dfx kártyák</title>
<para>
A régebbi 3dfx vezérlõknek tudvalevõleg problémáik vannak az XVideo gyorsítással,
nem támogatják sem a YUY2-t sem a YV12-t, és így tovább. Nézd meg, hogy 4.2.0 vagy
újabb XFree86-tal rendelkezel-e, ez rendben mûködik YV12-vel és YUY2-vel. A korábbi
verziók, beleértve a 4.1.0-t, <emphasis role="bold">összeomlanak az YV12-vel</emphasis>.
Ha különös effekteket tapasztalsz a <option>-vo xv</option> használatakor,
próbáld ki az SDL-t (ebben is van XVideo) és nézd meg, hogy ez segít-e. Lásd az
<link linkend="sdl">SDL</link> fejezetet a részletekért.
</para>
<para>
<emphasis role="bold">VAGY</emphasis>, próbáld ki az ÚJ
<option>-vo tdfxfb</option> vezérlõt! Lásd a <link linkend="tdfxfb">tdfxfb</link>
részt.
</para>
</sect4>
<sect4 id="s3">
<title>S3 kártyák</title>
<para>
Az S3 Savage3D nem mûködik megfelelõen, de a Savage4 igen 4.0.3 vagy újabb XFree86
használata mellett (képhibák esetén próbáld 16bpp-vel). Ami az S3 Virge-eket illeti:
van xv támogatás, de maga a kártya túl lassú, így jobb, ha eladod.
</para>
<note>
<para>
Jelenleg nem tisztázott, hogy mely Savage modellekbõl hiányzik a YV12 támogatás, és
konvertál a vezérlõ (lassú). Ha a kártyára gyanakodsz, szerezz be egy újabb vezérlõt,
vagy udvariasan kérj az mplayer-users levelezési listán egy MMX/3DNow! támogatású vezérlõt.
</para>
</note>
</sect4>
<sect4 id="nvidia">
<title>nVidia kártyák</title>
<para>
Az nVidia soha nem volt egy jó választás Linux alatt (az nVidia szerint ez
<link linkend="nvidia-opinions">nem igaz</link>)... Az XFree86
nyílt forráskódú vezérlõje támogatja a legtöbb kártyát, de a legtöbb esetben a
bináris, zárt forrású nVidia vezérlõt kell használnod, ami elérhetõ
az <ulink url="http://www.nvidia.com/object/linux.html">nVidia weboldalán</ulink>.
Erre a vezérlõre mindenképpen szükséged lesz, ha 3D gyorsítást akarsz.
</para>
<para>
A Riva128 kártyákkal nincs XVideo támogatás az XFree86 nVidia vezérlõjével :(
Panaszkodj az nVidia-nak.
</para>
<para>
Habár az <application>MPlayer</application> a legtöbb nVidia kártyához
rendelkezik <link linkend="vidix">VIDIX</link> vezérlõvel. Jelenleg még
béta állapotú, és van pár bökkenõje. További információkért lásd az
<link linkend="vidix-nvidia">nVidia VIDIX</link> részt.
</para>
</sect4>
<sect4 id="ati">
<title>ATI kártyák</title>
<para>
A <ulink url="http://gatos.sf.net">GATOS vezérlõ</ulink> (amit
használnod illene, hacsak nem Rage128 vagy Radeon kártyád van) alapértelmezésként
engedélyezi a VSYNC-et. Ez azt jelenti, hogy a dekódolási sebesség (!) a
monitor frissítési rátájához van szinkronizálva. Ha a lejátszás lassúnak
tûnik, próbáld meg valahogy kikapcsolni a VSYNC-et vagy állítsd be a
frissítést n*(film fps értéke) Hz-re.
</para>
<para>
A Radeon VE - ha X kell, használj XFree 4.2.0-t vagy újabbat ehhez a kártyához.
Nincs TV kimenet támogatás. Természetesen az <application>MPlayer</application>rel
simán is <emphasis role="bold">gyorsított</emphasis> megjelenítést kapsz,
<emphasis role="bold">TV kimenettel</emphasis> vagy anélkül, és így sem
függvénykönyvtárra sem X-re nincs szükség.
Olvasd el a <link linkend="vidix">VIDIX</link> részt.
</para>
</sect4>
<sect4 id="neomagic">
<title>NeoMagic kártyák</title>
<para>
Ilyen kártyák általában laptopokban találhatóak. XFree86 4.3.0 vagy
újabbat kell használnod, vagy Stefan Seyfried
<ulink url="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/">Xv-t támogató vezérlõjét</ulink>.
Csak válaszd ki az te XFree86-odhoz illõ verziót.
</para>
<para>
Az XFree86 4.3.0-ban van Xv támogatás, Bohdan Horst pedig küldött egy kis
<ulink url="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/neo_driver.patch">javítást</ulink>
az XFree86 forrásához, ami a framebuffer mûveleteket felgyorsítja (XVideo-t is)
akár négyszeresére is. A javítás belekerült az XFree86 CVS-ébe és a 4.3.0 utáni
következõ kiadásban is benne lesz.
</para>
<para>
A DVD méretû tartalmak lejátszásához az XF86Config-odat módosítanod kell:
<programlisting>
Section "Device"
[...]
Driver "neomagic"
<emphasis>Option "OverlayMem" "829440"</emphasis>
[...]
EndSection<!--
--></programlisting>
</para>
</sect4>
<sect4 id="trident">
<title>Trident kártyák</title>
<para>
Ha az Xv-t Trident kártyával akarod használni, feltéve hogy nem megy 4.1.0-val,
telepítsd fel az XFree 4.2.0-t. A 4.2.0-ban teljes képernyõs Xv támogatás van
a Cyberblade XP kártyával.
</para>
<para>
Alternatívaként az <application>MPlayer</application> is tartalmaz egy
<link linkend="vidix">VIDIX</link> vezérlõt a Cyberblade/i1 kártyához.
</para>
</sect4>
<sect4 id="kyro">
<title>Kyro/PowerVR kártyák</title>
<para>
Ha az Xv-t Kyro alapú kártyával akarod használni (például Hercules
Prophet 4000XT-vel), akkor le kell töltened a vezérlõt a
<ulink url="http://www.powervr.com/">PowerVR oldaláról</ulink>
</para>
</sect4>
</sect3>
<!-- ********** -->
<sect3 id="dga">
<title>DGA</title>
<formalpara>
<title>BEVEZETÉS</title>
<para>
Ez a dokumentum megpróbálja pár szóban elmagyarázni, hogy mi is az a DGA
tulajdonképpen és mit tehet a DGA vezérlõ az <application>MPlayer</application>nek
(és mit nem).
</para>
</formalpara>
<formalpara>
<title>MI AZ A DGA</title>
<para>
A <acronym>DGA</acronym> a <emphasis>Direct Graphics Access</emphasis>
rövidítése és azt jelenti, hogy egy program az X szerver megkerülésével
direkt eléréssel módosíthatja a framebuffer memóriát. Gyakorlatilag ez úgy
történik, hogy a framebuffer memória a processzed memória tartományába
kerül leképezésre. Ezt a kernel csak superuser jogokkal engedélyezi. Vagy
<systemitem class="username">root</systemitem> néven történõ bejelentkezéssel
vagy az <application>MPlayer</application> futtatható állományának SUID
bitjének beállításával juthatsz ilyen jogokhoz. (<emphasis role="bold">nem
javasoljuk</emphasis>).
</para>
</formalpara>
<para>
Két verziója van a DGA-nak: a DGA1 az XFree 3.x.x-ban volt használatos, a DGA2
az XFree 4.0.1-ben került bevezetésre.
</para>
<para>
A DGA1 csak direkt framebuffer elérést biztosít a fent leírt módszerrel. A
videó jel felbontásának megváltoztatásához az XVidMode kiterjesztést kell
használnod.
</para>
<para>
A DGA2 már tartalmazza az XVidMode kiterjesztés képességeit és a képernyõ
színmélységét is engedi változtatni. Így alaphelyzetben 32 bites színmélységben
futtatott X szervert átállíthatsz 15 bites mélységre és vissza.
</para>
<para>
Ennek ellenére a DGA-nak van néhány hátránya. Úgy tûnik ez az általad használt
grafikus chip-tõl függ és az ezen chip-et irányító vezérlõ X szerverben való
megvalósításától. Így nem minden rendszeren mûködik...
</para>
<formalpara>
<title>DGA TÁMOGATÁS TELEPÍTÉSE AZ MPLAYERHEZ</title>
<para>
Elõször gyõzõdj meg, hogy az X betölti a DGA kiterjesztést: lásd
a <filename>/var/log/XFree86.0.log</filename> fájlt:
<programlisting>(II) Loading extension XFree86-DGA</programlisting>
XFree86 4.0.x vagy újabb <emphasis role="bold">nagyon javasolt</emphasis>!
Az <application>MPlayer</application> DGA vezérlõjét a
<filename>./configure</filename> automatikusan megtalálja, de elõ is írhatod
a használatát a <option>--enable-dga</option> kapcsolóval.
</para>
</formalpara>
<para>
Ha a vezérlõ nem tud kisebb felbontásra váltani, kísérletezz a
<option>-vm</option> (csak X 3.3.x esetén), <option>-fs</option>,
<option>-bpp</option>, <option>-zoom</option> kapcsolókkal a filmnek
legmegfelelõbb videó mód megtalálásához. Még nincs konverter :(
</para>
<para>
Lépj be <systemitem class="username">root</systemitem>ként. A DGA-hoz root
elérés kell, hogy közvetlenül tudjon írni a videó memóriába. Ha felhasználóként
akarod futtatni, telepítsd az <application>MPlayer</application>t SUID root-tal:
<screen>
chown root <replaceable>/usr/local/bin/mplayer</replaceable>
chmod 750 <replaceable>/usr/local/bin/mplayer</replaceable>
chmod +s <replaceable>/usr/local/bin/mplayer</replaceable>
</screen>
Így már egyszerû felhasználók esetében is mûködik.
</para>
<caution>
<title>Biztonsági kockázat</title>
<para>
Ez <emphasis role="bold">nagy</emphasis> biztonsági kockázatot jelent!
<emphasis role="bold">Soha</emphasis> ne csináld ezt meg egy szerveren vagy egy
olyan számítógépen amihez mások is hozzáférnek, mert root jogokat szerezhetnek
a SUID root-os <application>MPlayer</application>rel.
</para>
</caution>
<para>
Használd a <option>-vo dga</option> kapcsolót, és már megy is! (reméljük:)
Kipróbálhatod a <option>-vo sdl:dga</option> kapcsolót is, hogy mûködik-e!
Sokkal gyorsabb!
</para>
<formalpara id="dga-modelines">
<title>FELBONTÁS VÁLTÁS</title>
<para>
A DGA vezérlõ lehetõvé teszi a kimeneti jel felbontásának megváltoztatását.
Ezzel elkerülhetõ a (lassú) szoftveres méretezés és ugyanakkor teljes képernyõs
képet biztosít. Ideális helyzetben pontosan a videó adat felbontására vált
(kivéve az aspect arányt), de az X szerver csak a
<filename>/etc/X11/XF86Config</filename>
(<filename>/etc/X11/XF86Config-4</filename> XFree 4.X.X esetén)
fájlban elõírt felbontásokra enged váltani.
Ezeket modline-oknak nevezik és a videó hardvered tulajdonságain múlik.
Az X szerver átnézi ezt a konfigurációs fájlt indításkor és letiltja a
hardverednek nem megfelelõeket.
Az X11 log fájlból kiderítheted, hogy mely módok engedélyezettek. Megtalálhatóak
a <filename>/var/log/XFree86.0.log</filename> fájlban.
</para>
</formalpara>
<para>
Ezek a bejegyzések tudvalevõleg mûködnek Riva128 chip-en, az nv.o X szerver
vezérlõ modul használatával.
</para>
<para><programlisting>
Section "Modes"
Identifier "Modes[0]"
Modeline "800x600" 40 800 840 968 1056 600 601 605 628
Modeline "712x600" 35.0 712 740 850 900 400 410 412 425
Modeline "640x480" 25.175 640 664 760 800 480 491 493 525
Modeline "400x300" 20 400 416 480 528 300 301 303 314 Doublescan
Modeline "352x288" 25.10 352 368 416 432 288 296 290 310
Modeline "352x240" 15.750 352 368 416 432 240 244 246 262 Doublescan
Modeline "320x240" 12.588 320 336 384 400 240 245 246 262 Doublescan
EndSection
</programlisting></para>
<formalpara>
<title>DGA &amp; MPLAYER</title>
<para>
A DGA két helyen használható az <application>MPlayer</application>ben: Az SDL
vezérlõnek elõírhatod a használatát (<option>-vo sdl:dga</option>) és
a DGA vezérlõben (<option>-vo dga</option>). A fent említettek vonatkoznak mind
a kettõre; a következõ részben leírom, hogyan mûködik az <application>MPlayer</application>
DGA vezérlõje.
</para>
</formalpara>
<formalpara>
<title>TULAJDONSÁGOK</title>
<para>
A DGA vezérlõ használatát a <option>-vo dga</option> kapcsoló parancssorban
történõ megadásával írhatod elõ. Alapértelmezésként az videó eredeti
felbontásához legközelebb álló felbontásra vált. Szándékosan figyelmen kívül
hagyja a <option>-vm</option> és <option>-fs</option> kapcsolókat
(videó mód váltás engedélyezése és teljes képernyõ) - mindig a lehetõ legtöbbet
megpróbálja elfedni a képernyõdbõl a videó mód váltásával, így megspórolja a
képméretezéshez szükséges plusz CPU ciklusokat. Ha nem tetszik az általa
választott mód, kényszerítheted, hogy az általad megadott felbontáshoz
legközelebbit keresse meg az <option>-x</option> és <option>-y</option> kapcsolókkal.
A <option>-v</option> kapcsoló beírásának hatására a DGA vezérlõ sok egyéb
mellett kilistázza az aktuális <filename>XF86Config</filename> fájl által
támogatott összes felbontást. DGA2 használata esetén elõírhatod a színmélységet
is a <option>-bpp</option> kapcsolóval. Az érvényes színmélységek 15, 16, 24 és 32.
A hardvereden múlik, hogy ezek a színmélységek alapból támogatottak-e vagy
(valószínûleg lassú) konverziót kell végezni.
</para>
</formalpara>
<para>
Ha vagy olyan szerencsés, hogy elegendõ memóriád van az egész, nem képernyõn
lévõ kép bemásolásához, a DGA vezérlõ dupla bufferelést fog használni, ami
egyenletesebb film lejátszást eredményez. Kiírja, hogy a dupla bufferelés
engedélyezett-e vagy sem.
</para>
<para>
A dupla bufferelés azt jelenti,h ogy a videód következõ képkockája a memória
egy nem megjelenített részére másolódik, amíg az aktuális képkocka van a
képernyõn. Ha kész a következõ képkocka, a grafikus chip megkapja az új kép
memóriabeli helyét, és egyszerûen onnan megjeleníti a képet. Eközben a másik
buffer ismét feltöltõdik új videó adattal.
</para>
<para>
A dupla bufferelés bekapcsolható a <option>-double</option> kapcsolóval, vagy
letiltható a <option>-nodouble</option>-lal. A jelenlegi alapértelmezett
beállítás szerint le van tiltva a dupla bufferelés. DGA vezérlõ használata
esetén az onscreen display (OSD) csak akkor mûködik, ha a dupla bufferelés
engedélyezve van. Azonban a dupla bufferelés nagy sebességcsökkenéssel járhat
(az én K6-II+ 525 gépemen további 20% CPU idõ!) a hardvered DGA implementációjától
függõen.
</para>
<formalpara>
<title>SEBESSÉGI ADATOK</title>
<para>
Általánosságban a DGA framebuffer elérésének legalább olyan gyorsnak
kell lennie, mint az X11-es vezérlõnek a teljes képernyõs képhez szükséges
kiegészítõk használatával. Az <application>MPlayer</application> által kiírt
százalékos sebesség értékeket azonban fenntartással kezeld, mert például az
X11-es vezérlõ esetén nem tartalmazzák azt az idõt, ami az X szervernek kell
a kirajzoláshoz. Hurkold rá a terminált egy soros vonalra és indítsd el a
<command>top</command> programot, akkor megtudod mi is történik valójában a
dobozodban.
</para>
</formalpara>
<para>
Kijelenthetjük, hogy a DGA gyorsítása a 'normális' X11-es használathoz képest
erõteljesen függ a grafikus kártyádtól és hogy a hozzá tartozó X szerver modul
mennyire optimalizált.
</para>
<para>
Ha lassú rendszered van, jobb ha 15 vagy 16 bites színmélységet használsz,
mivel ezek fele akkora memória sávszélességet igényelnek, mint a 32 bites
megjelenítés.
</para>
<para>
A 24 bites színmélység használata is jó ötlet, ha a kártyád natívan támogatja a
32 bites mélységet, mivel ez is 25%-kal kevesebb adatátvitelt jelent a 32/32
módhoz képest.
</para>
<para>
Láttam pár AVI fájlt 266-os Pentium MMX-en lejátszva. Az AMD K6-2 CPU-k is
mûködnek 400 MHZ vagy afölött.
</para>
<formalpara>
<title>ISMERT HIBÁK</title>
<para>
Nos, az XFree néhány fejlesztõje szerint a DGA egy szörnyeteg. Õk azt mondják,
jobb ha nem használod. Az implementációja nem mindig tökéletes az XFree-hez
tartozó chipset vezérlõkkel.
</para>
</formalpara>
<itemizedlist>
<listitem><simpara>
Az XFree 4.0.3 és az <filename>nv.o</filename> esetén van egy hiba, ami
érdekes színeket eredményez.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
ATI vezérlõ esetén egynél többször kell visszaváltani a módot a DGA-s
lejátszás után.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Néhány vezérlõ egyszerûen képtelen visszaváltani normál felbontásra
(használd a <keycap>Ctrl</keycap>+<keycap>Alt</keycap>+<keycap>Keypad +</keycap> és
<keycap>Ctrl</keycap>+<keycap>Alt</keycap>+<keycap>Keypad -</keycap>
kombinációkat a kézi váltáshoz).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Néhány vezérlõ egyszerûen rossz színeket jelenít meg.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Néhány vezérlõ hamis adatot ad a processz címterébe bemappolt memória méretérõl,
így a vo_dga nem használ dupla bufferelést (SIS?).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Néhány vezérlõ egy használható módot sem jelez. Ebben az esetben a
DGA vezérlõ összeomlik és azt írja, hogy 100000x100000-es értelmetlen mód
vagy valami hasonló.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Az OSD csak engedélyezett dupla buffereléssel mûködik (különben villog).
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>
<!--</sect2>-->
<!-- ********** -->
<sect3 id="sdl">
<title>SDL</title>
<para>
Az <acronym>SDL</acronym> (Simple Directmedia Layer) tulajdonképpen egy
egységesített videó/audió interfész. Az ezt használó programok csak az
SDL-rõl tudnak, arról nem, az hogy milyen videó és audió vezérlõt használ.
Például egy SDL-t használó Doom port futhat svgalib, aalib, X, fbdev és
még más vezérlõk segítségével, de neked csak (például) a videó vezérlõt kell
megadnod az <envar>SDL_VIDEODRIVER</envar> környezeti változóval. Legalábbis
elméletben.
</para>
<para>
Az <application>MPlayer</application>rel mi az X11 vezérlõ szoftveres
képméretezõ képességét használtuk XVideo-t nem támogató kártyák/vezérlõk
esetén, amíg el nem készült a mi saját (gyorsabb, szebb) szoftveres méretezõnk.
Használtuk az aalib kimeneti képességét is, de most már abból is van saját,
ami sokkal komfortosabb. A DGA módja jobb volt a mienkénél, legalábbis a
közelmúltig. Vágod? :)
</para>
<para>
Segít pár hibás vezérlõ/kártya esetén is, ha a videó szaggatott (nem lassú
rendszer miatt) vagy az audió késett.
</para>
<para>
Az SDL videó kimenet támogatja a feliratok megjelenítését a film alatt, a
(ha van) fekete soron.
</para>
<variablelist>
<title>Számos parancssori kapcsoló van az SDL-hez:</title>
<varlistentry>
<term><option>-vo sdl:<replaceable>name</replaceable></option></term>
<listitem><simpara>
elõírja a használni kívánt SDL videó vezérlõt (pl. <literal>aalib</literal>,
<literal>dga</literal>, <literal>x11</literal>)
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-ao sdl:<replaceable>name</replaceable></option></term>
<listitem><simpara>
elõírja a használni kívánt SDL audió vezérlõt (pl. <literal>dsp</literal>,
<literal>esd</literal>, <literal>artsc</literal>)
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-noxv</option></term>
<listitem><simpara>
letiltja a XVideo hardveres gyorsítását
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-forcexv</option></term>
<listitem><simpara>
megpróbálja kikényszeríteni az XVideo gyorsítást
</simpara></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<table>
<title>Csak SDL alatt használható billentyûk</title>
<tgroup cols="2">
<thead>
<row><entry>Gomb</entry><entry>Tevékenység</entry></row>
</thead>
<tbody>
<row><entry><keycap>c</keycap></entry><entry>
váltás az elérhetõ teljes képernyõs módok között
</entry></row>
<row><entry><keycap>n</keycap></entry><entry>
váltás normál módra
</entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</table>
<itemizedlist>
<title>Ismert hibák:</title>
<listitem><simpara>
Az sdl:aalib konzol vezérlõ alatt leütött billentyûk a végtelenségig ismétlõdnek.
(használd a <option>-vo aa</option>-t!) Ez egy SDL hiba, nem tudunk segíteni rajta
(tesztelve SDL 1.2.1-el).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
NE HASZNÁLD AZ SDL-T GUI-VAL! Nem úgy mûködik, ahogy kellene neki.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>
<sect3 id="svgalib">
<title>SVGAlib</title>
<formalpara>
<title>TELEPÍTÉS</title>
<para>
Telepítened kell az svgalib-et és a fejlesztõi csomagjait ahhoz, hogy az
<application>MPlayer</application> elkészítse az SVGAlib vezérlõjét (automatikusan
felismeri, de lehet kényszeríteni is rá) és ne felejtsd el átírni a
<filename>/etc/vga/libvga.config</filename> fájlt, hogy megfeleljen a kártyádnak
és a monitorodnak.
</para>
</formalpara>
<note>
<para>
Ne használd a <option>-fs</option> kapcsolót, mert bekapcsolja a szoftveres
méretezést és lassú. Ha tényleg szükség van rá, használd a
<option>-sws 4</option> kapcsolót, ami rossz minõséget ad, de valamivel gyorsabb.
</para>
</note>
<formalpara><title>EGA (4BPP) TÁMOGATÁS</title>
<para>
Az SVGAlib tartalmazza az EGAlib-et és az <application>MPlayer</application> így
képes bármely film 16 színben történõ megjelenítésére, lehetõvé téve az alábbi
beállítások használatát:
</para>
</formalpara>
<itemizedlist>
<listitem><simpara>
EGA kártya EGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp, 640x350x4bpp
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
EGA kártya CGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<para>
A bpp (bit per pixel) értéket kézzel kell 4-re állítanod:
<option>-bpp 4</option>
</para>
<para>
A filmet valószínûleg át kell méretezni, hogy megfeleljen az EGA módnak:
<screen>-vf scale=640:350</screen>
or
<screen>-vf scale=320:200</screen>
</para>
<para>
Ehhez gyors, de rossz minõséget produkáló méretezõ rutin kell:
<screen>-sws 4</screen>
</para>
<para>
Talán az automatikus arány-javítást kikapcsolhatod:
<screen>-noaspect</screen>
</para>
<note><para>
A kísérleteimbõl úgy tûnik, a legjobb képminõség EGA monitorokon
a világosság enyhe csökkentésével állítható elõ:
<option>-vf eq=-20:0</option>. Nálam szükséges volt az audió mintavételi
ráta csökkentése is, mert a hang szétesett 44kHz-en:
<option>-srate 22050</option>.
</para></note>
<para>
Csak az <option>expand</option> szûrõ segítségével tudod bekapcsolni a
feliratokat és az OSD-t, lásd a man oldalt a megfelelõ paraméterekért.
</para>
</sect3>
<sect3 id="fbdev">
<title>Framebuffer kimenet (FBdev)</title>
<para>
Az FBdev elkészítése automatikusan kiválasztódik a
<filename>./configure</filename> során. Olvasd el a framebuffer dokumentációt
a kernel forrásban (<filename>Documentation/fb/*</filename>) a bõvebb
információkért.
</para>
<para>
Ha a kártyád nem támogatja a VBE 2.0 szabványt (régebbi ISA/PCI kártyák, mint
például az S3 Trio64), csak a VBE 1.2-t (vagy régebbit?): Nos, a VESAfb még
elérhetõ, de be kell töltened a SciTech Display Doctor-t (egykori UniVBE),
mielõtt betöltenéd a Linuxot. Használj DOS boot lemezt vagy valamit. És ne
felejtsd el regisztrálni az UniVBE-det! ;))
</para>
<para>
Az FBdev kimenetnek a fentiek mellett van néhány paramétere is:
</para>
<variablelist>
<varlistentry>
<term><option>-fb</option></term>
<listitem><simpara>
megadhatod a használni kívánt framebuffer eszközt (<filename>/dev/fb0</filename>)
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-fbmode</option></term>
<listitem><simpara>
használni kívánt mód neve (a <filename>/etc/fb.modes</filename> fájlnak megfelelõen)
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-fbmodeconfig</option></term>
<listitem><simpara>
módokat tartalmazó konfigurációs fájl (alapértelmezésben <filename>/etc/fb.modes</filename>)
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-monitor-hfreq</option></term>
<term><option>-monitor-vfreq</option></term>
<term><option>-monitor-dotclock</option></term>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">fontos</emphasis> értékek, lásd
<filename>example.conf</filename>
</simpara></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<para>
Ha egy különleges módra akarsz váltani, akkor így használd:
<screen>
mplayer -vm -fbmode <replaceable>mod_neve</replaceable> <replaceable>fajlnev</replaceable>
</screen>
</para>
<itemizedlist>
<listitem><para>
Magában a <option>-vm</option> kiválasztja a legmegfelelõbb módot a
<filename>/etc/fb.modes</filename> fájlból. Használható együtt a
<option>-x</option> és <option>-y</option> kapcsolókkal is. A
<option>-flip</option> kapcsoló csak akkor támogatott, ha a film pixel
formátuma megfelel a videó mód pixel formátumának. Figyelj a bpp
értékére, az fbdev vezérlõ az aktuálisat próbálja meg használni, vagy
ha megadsz valamit a <option>-bpp</option> kapcsolóval, akkor azt.
</para></listitem>
<listitem><para>
A <option>-zoom</option> kapcsoló nem támogatott (használd a <option>-vf scale</option>-t).
Nem használhatsz 8bpp (vagy kevesebb) módokat.
</para></listitem>
<listitem><para>
Valószínûleg el szeretnéd tüntetni a kurzort:
<screen>echo -e '\033[?25l'</screen>
vagy
<screen>setterm -cursor off</screen>
és a képernyõvédõt:
<screen>setterm -blank 0</screen>
Kurzor visszakapcsolása:
<screen>echo -e '\033[?25h'</screen>
vagy
<screen>setterm -cursor on</screen>
</para></listitem>
</itemizedlist>
<note>
<para>
Az FBdev videó mód váltása <emphasis>nem mûködik</emphasis> a VESA
framebufferrel és ne is kérd, hogy mûködjön, mivel ez nem az
<application>MPlayer</application> korlátja.
</para>
</note>
</sect3>
<sect3 id="mga_vid">
<title>Matrox framebuffer (mga_vid)</title>
<para>
Ez a rész a Matrox G200/G400/G450/G550 BES (Back-End Scaler) támogatásról
szól, az mga_vid kernel vezérlõrõl. Jelenleg A'rpi fejleszti, van
benne hardveres VSYNC támogatás tripla buffereléssel. Mûködik mind
framebufferes konzolon, mind X alatt.
</para>
<warning>
<para>
Mindez csak Linux alatt! Nem-Linux (FreeBSD-n tesztelve) rendszereken a
<link linkend="vidix">VIDIX</link>-et használhatod helyette!
</para>
</warning>
<procedure>
<title>Telepítés:</title>
<step><para>
A használatához elõször <filename>mga_vid.o</filename>-t kell forgatnod:
<screen>
cd drivers
make<!--
--></screen>
</para></step>
<step><para>
Majd hozd létre a <filename>/dev/mga_vid</filename> eszközt:
<screen>mknod /dev/mga_vid c 178 0</screen>
és töltsd be a vezérlõt
<screen>insmod mga_vid.o</screen>
</para></step>
<step><para>
Ellenõrizd a memória méret detektálását a <command>dmesg</command>
parancs segítségével. Ha hibásan írja, használd a
<option>mga_ram_size</option> kapcsolót
(elõtte <command>rmmod mga_vid</command>),
a kártya memóriájának MB-ban történõ megadásához:
<screen>insmod mga_vid.o mga_ram_size=16</screen>
</para></step>
<step><para>
Az automatikus betöltéshez/törléshez elõször írd be ezt a sort a
<filename>/etc/modules.conf</filename> fájlod végére:
<programlisting>alias char-major-178 mga_vid</programlisting>
Majd másold be a <filename>mga_vid.o</filename> modult a megfelelõ
helyre a <filename>/lib/modules/<replaceable>kernel
verzió</replaceable>/<replaceable>valahol</replaceable></filename> könyvtárba.
</para><para>
Ezután futtasd le a
<screen>depmod -a</screen>
parancsot.
</para></step>
<step><para>
Ezekután le kell fordítanod (újra) az <application>MPlayer</application>t, a
<filename>./configure</filename> meg fogja találni a
<filename>/dev/mga_vid</filename>-et és elkészíti az 'mga' vezérlõt. Az
<application>MPlayer</application>ben a <option>-vo mga</option> kapcsolóval
használhatod, ha matroxfb konzolod van vagy a <option>-vo xmga</option>-val
XFree86 3.x.x vagy 4.x.x alatt.
</para></step>
</procedure>
<para>
Az mga_vid vezérlõ együttmûködik az Xv-vel.
</para>
<para>
A <filename>/dev/mga_vid</filename> eszköz fájlt megnézheted némi infóért
például a
<screen>cat /dev/mga_vid</screen>
segítségével és beállíthatod a fényerõsséget:
<screen>echo "brightness=120" &gt; /dev/mga_vid</screen>
</para>
</sect3>
<sect3 id="tdfxfb" xreflabel="3Dfx YUV support (tdfxfb)">
<title>3Dfx YUV támogatás</title>
<para>
Ez a vezérlõ a kernel tdfx framebuffer vezérlõjét használja a filmek
YUV gyorsításával történõ lejátszásához. Kell hozzá egy kernel tdfxfb
támogatással, és egy újrafordítás a
<screen>./configure --enable-tdfxfb</screen>
paranccsal.
</para>
</sect3>
<sect3 id="opengl">
<title>OpenGL kimenet</title>
<para>
Az <application>MPlayer</application> támogatja a filmek OpenGL-lel történõ
megjelenítését is, de ha a platformod/vezérlõd támogatja az Xv-t, inkább azt
használd PC-n Linux-szal, az OpenGL teljesítménye észrevehetõen gyengébb. Ha
Xv támogatás nélküli X11-ed van, az OpenGL jó alternatíva lehet.
</para>
<para>
Sajnos nem minden vezérlõ támogatja ezt a tulajdonságot. A Utah-GLX vezérlõk
(az XFree86 3.3.6-hoz) minden kártya esetén támogatják.
Lásd a <ulink url="http://utah-glx.sf.net"/> oldalt a részletes telepítési
leíráshoz.
</para>
<para>
Az XFree86(DRI) 4.0.3 vagy késõbbi támogatja az OpenGL-t Matrox és Radeon
kártyákkal, a 4.2.0 vagy késõbbi Rage128-cal.
Lásd a <ulink url="http://dri.sf.net"/> oldalt a letöltéshez és a telepítési
utasításokért.
</para>
<para>
Egy felhasználónk tanácsa: a GL videó kimenetet függõlegesen szinkronizált
TV kimenet elõállításához is felhasználhatod. Csak be kell állítanod egy
környezeti változót (legalábbis az nVidia-n):
</para>
<para>
<command>export $__GL_SYNC_TO_VBLANK=1</command>
</para>
</sect3>
<sect3 id="aalib">
<title>AAlib - szöveges módú megjelenítés</title>
<para>
Az AAlib egy függvény könyvtár grafika karakteres módban történõ megjelenítéséhez,
egy nagyszerû ASCII renderelõ segítségével. Már jelenleg is <emphasis>rengeteg</emphasis>
program támogatja, például a Doom, Quake, stb. Az <application>MPlayer</application>ben
is van egy roppant jól használható vezérlõ hozzá. Ha a <filename>./configure</filename>
talál telepített aalib-et, az aalib libvo vezérlõ alapértelmezett lesz.
</para>
<para>
Pár billentyû segítségével állíthatod a renderelési opciókat az AA Ablakban:
</para>
<informaltable>
<tgroup cols="2">
<thead>
<row><entry>Gomb</entry><entry>Mûvelet</entry></row>
</thead>
<tbody>
<row><entry><keycap>1</keycap></entry><entry>
kontraszt csökkentése
</entry></row>
<row><entry><keycap>2</keycap></entry><entry>
kontraszt növelése
</entry></row>
<row><entry><keycap>3</keycap></entry><entry>
fényerõ csökkentése
</entry></row>
<row><entry><keycap>4</keycap></entry><entry>
fényerõ növelése
</entry></row>
<row><entry><keycap>5</keycap></entry><entry>
gyors renderelés be/kikapcsolása
</entry></row>
<row><entry><keycap>6</keycap></entry><entry>
dithering módjának beállítása (nincs, hiba eloszlás, Floyd Steinberg)
</entry></row>
<row><entry><keycap>7</keycap></entry><entry>
kép megfordítása
</entry></row>
<row><entry><keycap>8</keycap></entry><entry>
váltás az aa és az <application>MPlayer</application> vezérlése között
</entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<variablelist>
<title>A következõ parancssori kapcsolókat használhatod:</title>
<varlistentry>
<term><option>-aaosdcolor=<replaceable>V</replaceable></option></term>
<listitem><para>
OSD szín megváltoztatása
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-aasubcolor=<replaceable>V</replaceable></option></term>
<listitem><para>
felirat szín megváltoztatása
</para><para>
ahol a <replaceable>V</replaceable> lehet:
<literal>0</literal> (normális),
<literal>1</literal> (sötét),
<literal>2</literal> (vastag),
<literal>3</literal> (félkövér betû),
<literal>4</literal> (ellentétes),
<literal>5</literal> (speciális).
</para></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<variablelist>
<title>Maga az AAlib számtalan lehetõséget biztosít. Itt van pár fontosabb:</title>
<varlistentry>
<term><option>-aadriver</option></term>
<listitem><simpara>
beállítja a javasolt aa vezérlõt (X11, curses, Linux)
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-aaextended</option></term>
<listitem><simpara>
mind a 256 karakter használata
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-aaeight</option></term>
<listitem><simpara>
nyolc bites ASCII
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-aahelp</option></term>
<listitem><simpara>
kiírja az összes aalib kapcsolót
</simpara></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<note>
<para>
A renderelés nagyon CPU igényes, különösen ha AA-on-X-et
(aalib használata X alatt) használsz, a legalacsonyabb a standard,
nem framebuffer-es konzolon. Használd az SVGATextMode-ot a nagy
felbontás beállításához, és élvezd! (másodlagos Hercules kártyák a
sirályak :)) (de SZVSZ használhatod a
<option>-vf 1bpp</option> kapcsolót is a hgafb-en megjelenõ grafikához :)
</para>
</note>
<para>
A <option>-framedrop</option> kapcsoló használatát javasoljuk, ha nem
elég gyors a géped az összes képkocka rendeléséhez!
</para>
<para>
Terminálon lejátszva jobb sebességet és minõséget kapsz a Linux vezérlõvel,
mint a curses-szal (<option>-aadriver linux</option>). De ehhez írási joggal
kell rendelkezned a <filename>/dev/vcsa<replaceable>&lt;terminal&gt;</replaceable></filename>
fájlhoz! Ezt az aalib nem ismeri fel magától, de a vo_aa megpróbálja
megtalálni a legjobb módot.
Lásd a <ulink url="http://aa-project.sf.net/tune"/> oldalt a további
tuningolási dolgokhoz.
</para>
</sect3>
<sect3 id="caca">
<title><systemitem class="library">libcaca</systemitem> - Színes ASCII Art függvénykönyvtár</title>
<para>
A <ulink url="http://sam.zoy.org/projects/libcaca/"><systemitem class="library">libcaca</systemitem></ulink>
függvénykönyvtár egy grafikus könyvtár, ami szöveget jelenít meg pixelek helyett, így
mûködik régebbi videó kártyákkal vagy szöveges terminálokon is. Hasonló a népszerû
<systemitem class="library">AAlib</systemitem> könyvtárhoz.
A <systemitem class="library">libcaca</systemitem>-nak egy terminál kell a mûködéshez, így
bármilyen Unix rendszeren (beleértve a Mac OS X-et) mûködik, vagy a
<systemitem class="library">slang</systemitem> vagy az
<systemitem class="library">ncurses</systemitem> vagy DOS alatt a
<systemitem class="library">conio.h</systemitem> illetve Windows rendszereken
akár a <systemitem class="library">slang</systemitem> vagy az
<systemitem class="library">ncurses</systemitem> (Cygwin emuláción keresztül) vagy
a <systemitem class="library">conio.h</systemitem> könyvtárak használatával. Ha
a <filename>./configure</filename>
megtalálja a <systemitem class="library">libcaca</systemitem>-t, a caca libvo vezérlõ
elkészül.
</para>
<itemizedlist>
<title>A különbség az <systemitem class="library">AAlib</systemitem>-hez képest
a következõek:</title>
<listitem><simpara>
16 elérhetõ szín a karakter kimenetre (256 színû párok)
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
színes kép dithering
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<itemizedlist>
<title>De a <systemitem class="library">libcaca</systemitem>-nak megvan az
alábbi korlátja:</title>
<listitem><simpara>
nincs fényerõ, kontraszt és gamma támogatás
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<para>
Pár billentyûvel szabályozhatod a caca ablakban a renderelés opcióit:
</para>
<informaltable>
<tgroup cols="2">
<thead>
<row><entry>Gomb</entry><entry>Mûvelet</entry></row>
</thead>
<tbody>
<row><entry><keycap>d</keycap></entry><entry>
Váltás a <systemitem class="library">libcaca</systemitem> dithering metódusai között.
</entry></row>
<row><entry><keycap>a</keycap></entry><entry>
A <systemitem class="library">libcaca</systemitem> antialiasing ki-/bekapcsolása.
</entry></row>
<row><entry><keycap>b</keycap></entry><entry>
A <systemitem class="library">libcaca</systemitem> háttérbe küldése.
</entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>
<variablelist>
<title>A <systemitem class="library">libcaca</systemitem> figyel pár környezeti változót is:</title>
<varlistentry>
<term><option>CACA_DRIVER</option></term>
<listitem><simpara>
Állítsd be a javasolt caca vezérlõt, pl. ncurses, slang, x11.
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>CACA_GEOMETRY (csak X11)</option></term>
<listitem><simpara>
Megadja a sorok és oszlopok számát, pl. 128x50.
</simpara></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>CACA_FONT (csak X11)</option></term>
<listitem><simpara>
Megadja a használni kívánt betûtípust, pl. fixed, nexus.
</simpara></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<para>
Használd a <option>-framedrop</option> kapcsolót ha a számítógéped nem elég
gyors az összes képkocka rendeléséhez.
</para>
</sect3>
<sect3 id="vesa">
<title>VESA - kimenet a VESA BIOS-hoz</title>
<para>
Ezt a vezérlõt egy <emphasis role="bold">általános vezérlõként</emphasis>
terveztük meg és vezettük be bármilyen, VESA VBE 2.0 kompatibilis BIOS-szal
rendelkezõ monitorkártya esetében. A másik elõnye ennek a vezérlõnek, hogy
megpróbálja használni a TV kimenetet.
<citetitle>VESA BIOS EXTENSION (VBE) Version 3.0 Dátum: 1998. szeptember 16.
</citetitle> (70. oldal) ezt írja:
</para>
<blockquote>
<formalpara><title>Duál-Vezérlõs Tervezés</title>
<para>
A VBE 3.0 támogatja a duál-vezérlõs tervezést, feltételezve hogy általában
mindkét vezérlõt ugyanaz az OEM biztosítja, egy BIOS ROM vezérlésével
ugyan azon a grafikus kártyán, lehetséges az alkalmazás számára elrejteni
azt a tényt, hogy valójában két vezérlõ van jelen. Ez ugyan megakadályozza
a vezérlõk egyidejûleg történõ egyedi használatát, azonban lehetõvé teszi
a VBE 3.0 elõtt kiadott alkalmazások normális mûködését. A 00h VBE funció
(Vezérlõ információkkal tér vissza) a két vezérlõ kombinált információit
adja vissza, beleértve a használható módok kombinált listáját. Ha az
alkalmazás kiválaszt egy módot, a megfelelõ vezérlõ aktiválódik. Az összes
többi VBE funkció ezután az aktív vezérlõvel dolgozik.
</para>
</formalpara>
</blockquote>
<para>
Így van esélyed a TV kimenet használatára ezzel a vezérlõvel.
(Gondolom a TV-out legtöbbször legalább egyedülálló fej vagy egyedüli kimenet.)
</para>
<itemizedlist spacing="compact">
<title>ELÕNYÖK</title>
<listitem><simpara>
Van esélyed a film nézésre akkor is <emphasis role="bold">ha a Linux nem ismeri</emphasis>
a videó hardveredet.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Nem kell telepítened semmiféle grafikus dolgot a Linuxodra (mint pl. X11 (AKA XFree86),
fbdev és így tovább). Ez a vezérlõ fut <emphasis role="bold">szöveges-módban</emphasis>.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Jó eséllyel <emphasis role="bold">mûködõ TV-kimenetet</emphasis> kapsz.
(Legalábbis az ATI kártyákon).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Ez a vezérlõ meghívja az <function>int 10h</function> kezelõt így nem
emulátor - <emphasis role="bold">igazi</emphasis> dolgokat hív az
<emphasis>igazi</emphasis> BIOS-ban <emphasis>valós-módban</emphasis>
(valójában vm86 módban).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Használhatod a VIDIX-et vele, így gyorsított videó megjelenítést kapsz
<emphasis role="bold">és</emphasis> TV kimenetet egy idõben!
(Javasolt az ATI kártyákhoz.)
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Ha VESA VBE 3.0+-od van, és megadtad a
<option>monitor-hfreq, monitor-vfreq, monitor-dotclock</option>-ot valahol
(konfigurációs fájlban vagy paranccsorban), a lehetõ legjobb frissítési rátát kapod.
(Általános Idõzítõ Formulát használva). Ezen képesség engedélyezéséhez meg kell adnod
a monitorod <emphasis role="bold">összes</emphasis> opcióját.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<itemizedlist spacing="compact">
<title>HÁTRÁNYOK</title>
<listitem><simpara>
Csak <emphasis role="bold">x86 rendszereken</emphasis> mûködik.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Csak a <systemitem class="username">root</systemitem> használhatja.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Jelenleg csak <emphasis role="bold">Linux</emphasis> alatt elérhetõ.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<important>
<para>
Ne használd ezt a vezérlõt <emphasis role="bold">GCC 2.96</emphasis>-tal!
Nem fog menni!
</para>
</important>
<variablelist>
<title>A VESA PARANCSSORI KAPCSOLÓI</title>
<varlistentry>
<term><option>-vo vesa:<replaceable>opts</replaceable></option></term>
<listitem><simpara>
jelenleg felismert: <literal>dga</literal> a dga mód használatához és
<literal>nodga</literal> a dga mód letiltásához. A dga módban engedélyezheted
a dupla bufferelést a <option>-double</option> kapcsolóval. Megjegyzés: ezen
paraméterek elhagyásával engedélyezed a dga mód <emphasis role="bold">automatikus
detektálását</emphasis>.
</simpara></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<itemizedlist spacing="compact">
<title>ISMERT PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSAIK</title>
<listitem><simpara>
Ha telepítettél <emphasis role="bold">NLS</emphasis> betûtípust a Linux rendszeredre
és VESA vezérlõt használsz szöveges-módban, akkor az <application>MPlayer</application>bõl
való kilépés után a <emphasis role="bold">ROM betûtípusa</emphasis> lesz betöltve a nemzeti
helyett.
A nemzeti betûkészletet újra betöltheted a <command>setsysfont</command> nevû, pl. Mandrake
disztribúcióban megtalálható segédprogram használatával.
(<emphasis role="bold">Tanács</emphasis>: Ugyan ez a segédprogram használható az
fbdev honosítására is).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Some <emphasis role="bold">Linux graphics drivers</emphasis> don't update
active <emphasis role="bold">BIOS mode</emphasis> in DOS memory.
Tehát ha ilyen problémáid vannak - mindig csak <emphasis role="bold">szöveges módban</emphasis>
használd a VESA vezérlõt. Különben a szöveges mód (#03) aktiválódik mindenképp
és újra kell indítanod a számítógépedet.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Gyakran a VESA vezérlõ bezárása után <emphasis role="bold">fekete</emphasis>
képernyõt kapsz. Hogy visszaállítsd a képernyõdet az eredeti állapotába - egyszerûen csak
válts át másik konzolra (az <keycap>Alt</keycap>+<keycap>F&lt;x&gt;</keycap> gombok
megnyomásával) majd válts vissza ugyanígy.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
A <emphasis role="bold">mûködõ TV kimenethez</emphasis> be kell dugnod a
TV-csatlakozót mielõtt betöltene a PC-d, mivel a videó BIOS csak egyszer,
a POST eljárás során inicializálja magát.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>
<sect3 id="x11">
<title>X11</title>
<para>
Ha lehet, kerüld el! Az X11-es kimenetnek (megosztott memória kiterjesztést használnak),
nincs semmilyen hardveres támogatásuk. Tudja ugyan (MMX/3DNow/SSE által gyorsítva, de
így is lassan) a szoftveres méretezést, használhatod a <option>-fs -zoom</option>
kapcsolókat. A legtöbb hardverben benne van a hardveres méretezés támogatása, használd
a <option>-vo xv</option> kimenetet hozzá vagy a <option>-vo xmga</option>-t a Matrox
kártyákhoz.
</para>
<para>
A probléma az, hogy a legtöbb kártya vezérlõje nem támogatja a hardveres
gyorsítást a második fejen/TV-n. Ezekben az esetekben zöld/kék színû
ablakot látsz a film helyett. Az ilyen esetekben jön jól ez a vezérlõ,
de erõs CPU-val kell rendelkezned a szoftveres méretezés használatához.
Ne használd az SDL vezérlõ szoftveres kimenetét+méretezõjét, annak még
rosszabb a képminõsége!
</para>
<para>
A szoftveres méretezés nagyon lassú, jobb, ha megpróbálsz videó módot váltani
inkább. Az egyszerûbb. Lásd a <link linkend="dga-modelines">DGA rész
modeline-jait</link>, és írd be õket az <filename>XF86Config</filename>
fájlba.
<itemizedlist spacing="compact">
<listitem><simpara>
Ha XFree86 4.x.x-ed van: használd a <option>-vm</option> kapcsolót. Ez átvált
egy olyan felbontásra, amin elfér a film. Ha mégsem:
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
XFree86 3.x.x-szel: körkörösen végigmehetsz az elérhetõ felbontásokon a
<keycap>Ctrl</keycap>+<keycap>Alt</keycap>+<keycap>plusz</keycap>
és
<keycap>Ctrl</keycap>+<keycap>Alt</keycap>+<keycap>minusz</keycap>
gombokkal.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
</para>
<para>
Ha nem találod a beszúrt módokat, nézd át az XFree86 kimenetét. Néhány
vezérlõ nem tud alacsony pixelclock-ot használni, ami szükséges az alacsony
felbontású videó módokhoz.
</para>
</sect3>
<sect3 id="vidix">
<title>VIDIX</title>
<formalpara>
<title>BEVEZETÉS</title>
<para>
A <acronym>VIDIX</acronym> a <emphasis role="bold">VID</emphasis>eo
<emphasis role="bold">I</emphasis>nterface for *ni<emphasis role="bold">X</emphasis>
rövidítése. A VIDIX-et egy felhasználói térben használható vezérlõként tervezték és
mutatták be, mely olyan videó teljesítményt nyújt, mint az mga_vid a Matrox kártyákon.
Ráadásul könnyen portolható.
</para>
</formalpara>
<para>
Ezt az interfészt úgy tervezték meg, hogy illeszkedjen a már létezõ videó
gyorsító interfészekhez (mga_vid, rage128_vid, radeon_vid, pm3_vid) egy állandó
sémával. Magas szintû interfészt biztosít a BES (BackEnd Scalers) néven ismert
chip-ekhez vagy az OV-hoz (Video Overlays). Nem nyújt a grafikus szerverekhez
hasonló alacsony szintû interfészt. (Nem akarok versenyezni a z X11 csapattal a
grafikus mód váltásban). Pl. ezen interfész fõ célja a videó lejátszás sebességének
maximalizálása.
</para>
<itemizedlist spacing="compact">
<title>HASZNÁLAT</title>
<listitem><simpara>
Használhatsz egyedülálló videó kimeneti vezérlõt: <option>-vo xvidix</option>.
Ez a vezérlõ a VIDIX-es technológia X11-es front end-je. X szerver kell hozzá
és csak X szerverrel mûködik. Jegyezd meg, hogy mivel közvetlenül éri el a hardvert
az X vezérlõ megkerülésével, a grafikus kártya memóriájában lévõ pixmap-ok sérülhetnek.
Ezt elkerülheted az X által használt videó memória korlátozásával, amit az XF86Config
"VideoRam" opciójával adhatsz meg az eszköz részben. Ajánlott ezt a kártyádon lévõ
memória mínusz 4 MB-ra állítani. Ha kevesebb, mint 8 MB videó ram-od van, akkor
ehelyett használhatod az "XaaNoPixmapCache" opciót a képernyõ részben.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Van egy konzolos VIDIX vezérlõ: <option>-vo cvidix</option>.
Ehhez egy mûködõ és inicializált frambuffer kell a legtöbb kártyánál (vagy különben
csak összeszemeteled a képernyõd), és hasonló eredményt kapsz, mint a
<option>-vo mga</option> vagy <option>-vo fbdev</option> kapcsolókkal. Az nVidia
kártyák azonban képesek tényleges grafikus kimenetre igazi szöveges konzolon.
Lásd az <link linkend="vidix-nvidia">nvidia_vid</link> részt a további információkért.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Használhatod a VIDIX aleszközt, ami számos videó kimeneti vezérlõvel együtt használható,
például: <option>-vo vesa:vidix</option>
(<emphasis role="bold">csak Linux</emphasis>) és
<option>-vo fbdev:vidix</option>.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<para>
Igazából nem számít, hogy melyik videó kimeneti vezérlõt használod együtt a
<emphasis role="bold">VIDIX</emphasis>-szel.
</para>
<itemizedlist spacing="compact">
<title>KÖVETELMÉNYEK</title>
<listitem><simpara>
A videó kártyának grafikus módban kell lennie (kivéve az nVidia kártyákat a
<option>-vo cvidix</option> kimeneti vezérlõvel).
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
Az <application>MPlayer</application> videó kimeneti vezérlõnek tudnia kell
aktiválni a videó módot és információkat kell tudnia átadni a VIDIX aleszköznek
a szerver videó karakterisztikájáról.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<formalpara>
<title>HASZNÁLATI MÓDOK</title>
<para>
Ha a VIDIX-et <emphasis role="bold">aleszközként</emphasis> használod (<option>-vo
vesa:vidix</option>), akkor a videó mód konfigurációt a videó kimeneti vezérlõ
(röviden <emphasis role="bold">vo_server</emphasis>) végzi. Ezért az
<application>MPlayer</application> parancssorában ugyan azokat a kulcsokat
használhatod, mint a vo_server-rel. Ráadásul ismeri a <option>-double</option>
kulcsot mint globálisan látható paramétert. (Javaslom ezen kulcs VIDIX-szel
történõ használatát legalább az ATI kártyával). Ami a <option>-vo xvidix</option>-et
illeti, most csak a következõ kapcsolókat ismeri: <option>-fs -zoom -x -y -double</option>.
</para>
</formalpara>
<para>
A parancssorban harmadik alkapcsolóként megadhatod közvetlenül a VIDIX vezérlõjét:
<screen>mplayer -vo xvidix:mga_vid.so -fs -zoom -double <replaceable>file.avi</replaceable></screen>
or
<screen>mplayer -vo vesa:vidix:radeon_vid.so -fs -zoom -double -bpp 32 <replaceable>file.avi</replaceable></screen>
De ez veszélyes, inkább ne használd. Ebben az esetben a megadott vezérlõ
lesz kényszerítve, így az eredmény megjósolhatatlan
(<emphasis role="bold">lefagyaszthatja</emphasis> a számítógéped). CSAK akkor
csinálj ilyet, ha teljesen biztos vagy benne, hogy mûködik és az
<application>MPlayer</application> nem teszi meg automatikusan. Ez esetben
kérjük jelezd ezt a fejlesztõknek is. A helyes módszer a VIDIX argumentumok
nélküli használata, és így az automatikus detektálás engedélyezése.
</para>
<para>
A VIDIX egy új technológia és eléggé elképzelhetõ, hogy a te rendszereden
nem fog mûködni. Ebben az esetben az egyetlen megoldás, ha portolod
(leginkább a libdha-t). De van remény, hogy mûködni fog azokon a rendszereken,
amiken az X11 megy.
</para>
<para>
Mivel a VIDIX-nek direkt hardver elérés kell, futtathatod root-ként vagy
beállíthatod a SUID bit-et az <application>MPlayer</application> binárisán
(<emphasis role="bold">Figyelem: Ez biztonsági kockázatot jelent!</emphasis>).
Alternatívaként használhatsz egy speciális kernel modult, így:
</para>
<procedure>
<step><para>
Töltsd le az svgalib (pl. 1.9.17-es) <ulink url="http://www.arava.co.il/matan/svgalib/">fejlesztõi verzióját</ulink>,
<emphasis role="bold">VAGY</emphasis>
az Alex által speciálisan az <application>MPlayer</application>rel történõ
használatra készítettet (a lefordításához nem kell az svgalib forrás)
<ulink url="http://www.mplayerhq.hu/~alex/svgalib_helper-1.9.17-mplayer.tar.bz2">innen</ulink>.
</para></step>
<step><para>
Fordítsd le a modult az <filename class="directory">svgalib_helper</filename>
könyvtárban (az <filename class="directory">svgalib-1.9.17/kernel/</filename>
könyvtáron belül található, ha az svgalib oldaláról töltötted le a forrást) és
insmod-old.
</para></step>
<step><para>
A <filename class="directory">/dev</filename> könyvtárban a megfelelõ eszközök
létrehozásához add ki a <screen>make device</screen> parancsot az <filename class="directory">svgalib_helper</filename>
könyvtárban rootként.
</para></step>
<step><para>
Mozgasd át az <filename class="directory">svgalib_helper</filename> könyvtárat az
<filename class="directory">mplayer/main/libdha/svgalib_helper</filename>-be.
</para></step>
<step><para>
Szükséges, ha a forrást az svgalib oldaláról szerezted be: töröld a megjegyzést az
"svgalib_helper"-t tartalmazó CFLAGS sor elõl a
<filename class="directory">libdha/Makefile</filename>-ban.
</para></step>
<step><para>
Fordítsd újra és telepítsd a libdha-t.
</para></step>
</procedure>
<sect4 id="vidix-ati">
<title>ATI kártyák</title>
<para>
Jelenleg a legtöbb ATI kártya natívan támogatott, a Mach64-tõl a
legújabb Radeonokig.
</para>
<para>
Két lefordított bináris van: <filename>radeon_vid</filename> a Radeonhoz és
<filename>rage128_vid</filename> a Rage 128 kártyákhoz. Elõírhatsz egyet vagy
hagyhatod a VIDIX rendszernek automatikusan kipróbálni az összes elérhetõ vezérlõt.
</para>
</sect4>
<sect4 id="vidix-mga">
<title>Matrox kártyák</title>
<para>
A Matrox G200, G400, G450 és G550 mûködik a jelentések szerint.
</para>
<para>
A vezérlõ támogatja a videó equalizereket és majdnem olyan gyors, mint a
<link linkend="mga_vid">Matrox framebuffer</link>.
</para>
</sect4>
<sect4 id="vidix-trident">
<title>Trident kártyák</title>
<para>
Van egy vezérlõ a Trident Cyberblade/i1 chipset-hez, ami
a VIA Epia alaplapokon található.
</para>
<para>
A vezérlõt
<ulink url="http://www.blackfiveservices.co.uk/EPIAVidix.shtml">Alastair M. Robinson</ulink>
írta és tartja karban.
</para>
</sect4>
<sect4 id="vidix-3dlabs">
<title>3DLabs kártyák</title>
<para>
Habár van vezérlõ a 3DLabs GLINT R3 és Permedia3 chip-ekhez, senki sem
tesztelte le, így örömmel fogadjuk a jelentéseket.
</para>
</sect4>
<sect4 id="vidix-nvidia">
<title>nVidia kártya</title>
<para>
Van egy eléggé új nVidia vezérlõ, tudvalevõleg mûködik a Riva
128, TNT és GeForce2 chipset-ekkel, de a többi esetében is jelezték, hogy megy.
</para>
<itemizedlist spacing="compact">
<title>KORLÁTOZÁSOK</title>
<listitem><para>
Ajánlatos a bináris nVidia vezérlõk használata az X-szel, mielõtt ezen VIDIX
vezérlõt használnád, mert néhány regiszter, melyek inicializálása szükséges,
még nem lettek teljesen felderítve, így valószínûleg sikertelen lesz a Nyílt
Forráskódú XFree86 <filename>nv.o</filename> vezérlõjével.
</para></listitem>
<listitem><para>
Jelenleg csak az UYVY színterû kimenetre képes codec-ek mûködnek együtt ezzel
ezzel a vezérlõvel. Sajnos ez kizár minden egyes dekódolót a
<systemitem class="library">libavcodec</systemitem> családból. Emiatt a
következõ használható, népszerû codec-ek maradnak:
<systemitem>cvid, divxds, xvid, divx4, wmv7, wmv8</systemitem> és pár
egyéb. Kérjük vedd figyelembe, hogy ez csak ideiglenes kényelmetlenség.
A használati szintaxis a következõ:
<screen>
mplayer -vf format=uyvy -vc divxds <replaceable>divx3file.avi</replaceable>
</screen>
</para></listitem>
</itemizedlist>
<para>
Egy egyedülálló tulajdonsága az nvidia_vid vezérlõnek a
<emphasis role="bold">sima, egyszerû, csak szöveges konzolon</emphasis> történõ
videó megjelenítés - framebuffer vagy X varázslag és egyebek nélkül. Ehhez a
<option>cvidix</option> videó kimenetet kell használni, amint az itt látható:
<screen>
mplayer -vf format=uyvy -vc divxds -vo cvidix <replaceable>example.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
Várjuk a visszajelzéseket!
</para>
</sect4>
<sect4 id="vidix-sis">
<title>SiS kártyák</title>
<para>
Ez nagyon kísérleti kód, csakúgy mint az nvidia_vid.
</para>
<para>
Tesztelték SiS 650/651/740-en (a leggyakrabban használt SiS chipset verziók
a "Shuttle XPC" dobozokban).
</para>
<para>
Várjuk a visszajelzéseket!
</para>
</sect4>
</sect3>
<sect3 id="directfb">
<title>DirectFB</title>
<blockquote><para>
&quot;A DirectFB egy grafikus függvénykönyvtár, amit a beágyazott rendszereket szem elõtt
tartva terveztek meg. Maximális hardver gyorsítási teljesítményt ad minimális erõforrás
felhasználással és terheléssel.&quot; - idézet a <ulink url="http://www.directfb.org"/> oldalról
</para></blockquote>
<para>Ki fogom hagyni a DirectFB tulajdonságokat ebbõl a fejezetbõl.</para>
<para>
Mivel az <application>MPlayer</application> nem támogatott, mint &quot;video
provider&quot; a DirectFB-ben, ez a kimeneti vezérlõ engedélyezi a videó lejátszást
DirectFB-n keresztül. Természetesen gyorsított lesz, az én Matrox G400-amon a DirectFB
sebessége majdnem megegyezik az XVideo-éval.
</para>
<para>
Mindig próbáld meg a DirectFB legújabb verzióját használni. Megadhatsz
DirectFB opciókat a parancssorban a <option>-dfbopts</option> kapcsoló használatával.
A réteg választás egy aleszköz módszerével történhet, pl.: <option>-vo directfb:2</option>
(-1-es réteg az alapértelmezett: automatikus keresés)
</para>
</sect3>
<sect3 id="dfbmga">
<title>DirectFB/Matrox (dfbmga)</title>
<para>
Kérjük olvasd el a <link linkend="directfb">fõ DirectFB</link> részt az általános
információkért.
</para>
<para>
Ez a videó kimeneti vezérlõ engedélyezi a CRTC2-t (a második fejen) a Matrox
G400/G450/G550 kártyákon, a videót az elsõ fejtõl
<emphasis role="bold">függetlenül</emphasis> jelenítve meg.
</para>
<para>
Ville Syrjala-nak van egy
<ulink url="http://www.sci.fi/~syrjala/directfb/Matrox_TV-out_README.txt">README</ulink>-je
és egy
<ulink url="http://www.sci.fi/~syrjala/directfb/matrox-tv-out-howto">HOWTO</ulink>-ja
a weboldalán, ami leírja, hogy hogyan hozhatod mûködésbe a DirectFB TV kimenetet a Matrox kártyákon.
</para>
<note><para>
Az elsõ DirectFB verzió, amit mûködésre tudtunk bírni a
0.9.17 volt (hibás, kell hozzá az a <systemitem>surfacemanager</systemitem>
javítás a fenti URL-rõl). A CRTC2 kód portolását az
<link linkend="mga_vid">mga_vid</link>-be évekig terveztük, a
<ulink url="../../tech/patches.txt">javításokat</ulink> szívesen fogadjuk.
</para></note>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="mpeg_decoders">
<title>MPEG dekóderek</title>
<sect3 id="dvb">
<title>DVB kimenet és bemenet</title>
<para>
Az <application>MPlayer</application> támogatja a Siemens DVB chipset-tel szerelt
kártyákat olyan gyártóktól, mint a Siemens, Technotrend, Galaxis vagy a Hauppauge. A
legújabb DVB vezérlõk elérhetõek a <ulink url="http://www.linuxtv.org">Linux TV oldalról</ulink>.
Ha szoftveres átkódolást akarsz csinálni, legalább egy 1GHz-es CPU-ra lesz szükséged.
</para>
<para>
A configure megtalálja a DVB kártyádat. Ha mégsem, kényszerítheted:
</para>
<para><screen>./configure --enable-dvb</screen></para>
<para>Ha ost fejléc fájlaid vannak egy nem szabványos elérési útvonalon, add meg:</para>
<para><screen>./configure --with-extraincdir=<replaceable>DVB forrás könyvtár</replaceable>/ost/include
</screen></para>
<para>Majd fordíts és telepíts, mint rendesen.</para>
<formalpara>
<title>HASZNÁLAT</title>
<para>
A hardveres dekódolás (szabványos MPEG-1/2 fájlok lejátszása) elvégezhetõ ezzel a paranccsal:
</para>
</formalpara>
<para>
<screen>mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes <replaceable>file.mpg|vob</replaceable></screen>
</para>
<para>
A Szoftveres dekódolás vagy átkódolás különbözõ formátumokról MPEG-1-re egy ehhez hasonló
paranccsal érhetõ el:
</para>
<para><screen>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes <replaceable>yourfile.ext</replaceable>
mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf expand <replaceable>yourfile.ext</replaceable>
</screen></para>
<para>
Figyelj rá, hogy a DVB kártyák PAL esetén csak a 288-as és 576-os, NTSC esetén a 240-es és 480-as
magasságokat ismerik. <emphasis role="bold">Muszáj</emphasis> átméretezned más magassághoz a
<option>scale=szélesség:magasság</option> kapcsolóval és a kívánt szélesség és magasság
megadásával a <option>-vf</option> kapcsolónál. A DVB kártyák számos szélességet elfogadnak,
mint például 720, 704, 640, 512, 480, 352 stb. és hardveres méretezést alkalmaznak vízszintes
irányban, így a legtöbb esetben nem kell vízszintesen méretezned. Egy 512x384 (4:3 arányú)
MPEG-4 (DivX)-hez:
</para>
<para><screen>mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=512:576</screen></para>
<para>Ha szélesvásznú filmed van és nem akarod átméretezni teljes magasságúra,
használhatod az <option>expand=w:h</option> szûrõt a fekete sávok hozzáadásához. Egy
640x384 MPEG-4 (DivX) megnézésénél:
</para>
<para>
<screen>mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf expand=640:576 <replaceable>file.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
Ha a CPU-d túl lassú a teljes méretû 720x576 MPEG-4 (DivX)-hez, próbáld meg leméretezni:
</para>
<para>
<screen>mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=352:576 <replaceable>file.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>Ha a sebesség nem javul, próbáld meg a függõleges leméretezést is:</para>
<para>
<screen>mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=352:288 <replaceable>file.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
Az OSD és a feliratokhoz használd az expand szûrõ OSD tulajdonságát. Így, az
<option>expand=w:h</option> vagy <option>expand=w:h:x:y</option> helyett írj
<option>expand=w:h:x:y:1</option>-et (az ötödik paraméter, a <option>:1</option>
a végén engedélyezi az OSD render-elést). A képet egy kicsit feljebb szeretnéd
vinnni valószínûleg, hogy nagyobb hely maradjon a feliratoknak. Vagy akár a
feliratokat is felviheted, ha a TV képernyõjén kívülre esnek, használd a
<option>-subpos &lt;0-100&gt;</option> kapcsolót ennek beállításához
(a <option>-subpos 80</option> egy jó választás).
</para>
<para>
A nem-25fps-es filmek PAL TV-n vagy lassú CPU-n való lejátszásához még add hozzá a
<option>-framedrop</option> kapcsolót.
</para>
<para>
Az MPEG-4 (DivX) fájlok méretarányának megtartásához és az optimális méretezési
paraméterekhez (hardveres vízszintes és szoftveres függõleges méretezés a helyes
méretarány megtartásával) használd az új dvbscale szûrõt:
</para>
<para><screen>
for a 4:3 TV: -vf dvbscale,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1
for a 16:9 TV: -vf dvbscale=1024,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1
</screen></para>
<formalpara>
<title>Digital TV (DVB bemeneti modul)</title>
<para>A DVB kártyád segítségével digitalis TV-t is nézhetsz.</para>
</formalpara>
<para>
A <command>scan</command> és <command>szap/tzap/czap/azap</command> programoknak
telepítve kell lenniük; mind benne vannak a drivers csomagban.
</para>
<para>
Ellenõrizd, hogy a vezérlõid megfelelõen mûködnek egy olyan programmal, mint a
<ulink url="http://sf.net/projects/dvbtools/"><command>dvbstream</command></ulink>
(ez a DVB bemeneti modul alapja).
</para>
<para>
Most már fordíthatsz egy <filename>~/.mplayer/channels.conf</filename>
fájlt, a <command>szap/tzap/czap/azap</command> által elfogadott szintaktikával, vagy
engeded a <command>scan</command>nek, hogy elkészítse neked.
</para>
<para>
Ha több típusú kártyád van (pl. mûholdas, földi, kábel és ATSC), a csatorna
fájlokat elmentheted
<filename>~/.mplayer/channels.conf.sat</filename>,
<filename>~/.mplayer/channels.conf.ter</filename>,
<filename>~/.mplayer/channels.conf.cbl</filename>,
és <filename>~/.mplayer/channels.conf.atsc</filename> néven,
így az <application>MPlayer</application>nek implicit javaslod ezen
fájlok használatát a <filename>~/.mplayer/channels.conf</filename> helyett
és csak azt kell megadnod, hogy melyik kártyát akarod használni.
</para>
<para>
Gyõzõdj meg róla, hogy <emphasis>csak</emphasis> Free to Air
csatornák vannak a <filename>channels.conf</filename> fájlodban, vagy
az <application>MPlayer</application> a következõ nézhetõig ugrik,
de ez sokáig tart, ha egymás után sok kódolt csatorna van.
</para>
<para>
Az audió és a videó mezõkidben használhatsz kiterjesztett szintaxist:
<option>...:pid[+pid]:...</option> (egyenként maximálisan 6 pid);
ebben az esetben az <application>MPlayer</application> beleveszi a
stream-be az összes jelzett pid-et, plusz a pid 0-t (ami a PAT-ot
tartalmazza). Javasolt a PMT pid bevétele minden sorba a megfelelõ
csatornáknál (ha tudod).
Egyéb lehetõségek: televideo pid, második audió sáv, stb.
</para>
<para>
A csatornák beállításainak kilistázásához futtast ezt:
</para>
<screen>
mplayer dvb://
</screen>
<para>
Ha egy adott csatornát akarsz nézni, mint pl. az R1-et, írd be:
</para>
<screen>
mplayer dvb://R1
</screen>
<para>
Ha egynél több kártyád van, meg kell adnod a kártya számát is,
ahol a csatorna látható (pl. 2) az alábbi szintaxissal:
</para>
<screen>
mplayer dvb://2@R1
</screen>
<para>
A csatornaváltáshoz nyomd meg a <keycap>h</keycap> (következõ) vagy a
<keycap>k</keycap> (elõzõ) gombot vagy használd az OSD menüt (mûködõ
<link linkend="subosd">OSD alrendszer</link> kell hozzá).
</para>
<para>
Ha a <filename>~/.mplayer/menu.conf</filename> fájlod tartalmazza a
<literal>&lt;dvbsel&gt;</literal> bejegyzést, úgy, mint az
<filename>etc/dvb-menu.conf</filename> példafájl (ezt felhasználhatod a
<filename>~/.mplayer/menu.conf</filename> fájl felülírásához), a fõ menüben
egy al-menü bejegyzést láthatsz, aminek a segítségével választhatsz a
<filename>channels.conf</filename>-ban elõre beállított csatornák közül,
melyet az elérhetõ kártyák listája követhet, ha egynél több
<application>MPlayer</application> által használható kártya van.
</para>
<para>
Ha el akarod menteni a programot a lemezre, használhatod az alábbi parancsot:
</para>
<screen>
mplayer -dumpfile r1.ts -dumpstream dvb://R1
</screen>
<para>
Ha inkább másik formátumban akarsz rögzíteni (újrakódolni), kiadhatsz egy
ehhez hasonló parancsot:
</para>
<screen>
mencoder -o r1.avi -ovc xvid -xvidencopts bitrate=800 -oac mp3lame -lameopts cbr:br=128 -pp=ci dvb://R1
</screen>
<para>
Olvasd el a man oldalt a kapcsolók listájához, amiket megadhatsz a DVB bemeneti modulnak.
</para>
<formalpara>
<title>A JÖVÕ</title>
<para>
Ha kérdésed van vagy további bejelentésekrõl szeretnél tudomást szerezni és
részt venni a beszélgetéseinkben, csatlakozz az
<ulink url="http://mplayerhq.hu/mailman/listinfo/mplayer-dvb">MPlayer-DVB</ulink>
levelezési listához. Kérjük vedd figyelembe, hogy a lista nyelve az angol.
</para>
</formalpara>
<para>
A jövõben tervezzük a DVB kártyák által biztosított natív OSD használatát az
OSD menü és a feliratok megjelenítéséhez, valamint a nem-25fps-es filmek sokkal
folyékonyabb lejátszását és a valós idejû átkódolást MPEG-2 és MPEG-4
között (részleges kitömörítés).
</para>
</sect3>
<sect3 id="dxr2">
<title>DXR2</title>
<para>Az <application>MPlayer</application> támogatja a hardveresen gyorsított
lejátszást a Creative DXR2 kártyával.</para>
<para>
Mindenek elõtt megfelelõen telepített DXR2 vezérlõ kell. A vezérlõt és
a telepítési útmutatót megtalálhatod a
<ulink url="http://dxr2.sf.net/">DXR2 Resource Center</ulink> oldalán.
</para>
<variablelist>
<title>HASZNÁLAT</title>
<varlistentry>
<term><option>-vo dxr2</option></term>
<listitem><para>TV kimenet bekapcsolása</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-vo dxr2:x11</option> vagy <option>-vo dxr2:xv</option></term>
<listitem><para>átlapolásos kimenet bekapcsolása X11-en</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-dxr2 &lt;opció1:opció2:...&gt;</option></term>
<listitem><para>Ezzel a kapcsolóval a DXR2 vezérlõ irányítható.</para></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<para>
A DXR2-n használt átlapolásos chipset elég rossz minõségû, de az alapértelmezett
beállítások mindenkinél mûködnek. Az OSD használható az átlapolással
(nem TV-n) a színkulcsban történi kirajzolással. Az alapértelmezett színkulcs
beállításokkal változó eredményeket kaphatsz, valószínûleg látni fogod a színkulcsot
a karakterek körül vagy más egyéb érdekes effektet. De ha megfelelõen beállítod
a színkulcsot, elfogadható eredményt kapsz.
</para>
<para>Kérjük nézd meg a man oldalt a használható kapcsolókhoz.</para>
</sect3>
<sect3 id="dxr3">
<title>DXR3/Hollywood+</title>
<para>
Az <application>MPlayer</application> támogatja a hardveresen gyorsított lejátszást
a Creative DXR3 és Sigma Designs Hollywood Plus kártyákkal. Ezek a kártyák
a Sigma Designs em8300 MPEG dekódoló chip-jét használják.
</para>
<para>
Mindenek elõtt megfelelõen telepített DXR3/H+ vezérlõ kell, 0.12.0 verziójú
vagy régebbi. A vezérlõket és a telepítési utasításokat megtalálhatod a
<ulink url="http://dxr3.sf.net/">DXR3 &amp; Hollywood Plus for Linux</ulink>
oldalon. A <filename>configure</filename>nak automatikusan meg kell találnia
a kártyádat, és a fordításnak hiba nélkül le kell futnia.
</para>
<!-- FIXME: find a more clear presentation -->
<variablelist>
<title>HASZNÁLAT</title>
<varlistentry>
<term><option>-vo dxr3:prebuf:sync:norm=x:<replaceable>eszköz</replaceable></option></term>
<listitem><para>
Az <option>overlay</option> az átlapolást aktiválja a TVOut helyett. A helyes
mûködéshez megfelelõen beállított overlay setup kell. A legegyszerûbb út
az átlapolás beállításához elõször az autocal majd az mplayer futtatása
dxr3 kimenettel és az átlapolás bekapcsolása nélkül futtasd a dxr3view-t. A
dxr3view-ban állíthatsz az átlapolási beállításokon és láthatod az effekteket
valós idõben, talán ezt a funkciót az <application>MPlayer</application> GUI
is támogatni fogja a jövõben. Ha az átlapolás megfelelõen be lett állítva,
többet nem kell használnod a dxr3view-t. A <option>prebuf</option> bekapcsolja az
elõbufferelést. Az elõbufferelés az em8300 chip egy olyan képessége, mellyel
egynél több képkockát tud megtartani egy idõben. Ez azt jelenti, hogy ha
elõbuffereléssel futtatod az <application>MPlayer</application>t, az megpróbálja
folyamatosan tele tartani a videó buffert adatokkal. Ha lassú gépen vagy, az
<application>MPlayer</application> közel vagy pontosan 100% CPU kihasználtságot
fog okozni. Ez különösen gyakori ha egyszerû MPEG streamet játszasz le (pl. DVD-k,
SVCD-k, stb.), mivel ekkor az <application>MPlayer</application>nek nem kell
újrakódolnia MPEG-be, és nagyon gyorsan tölti a buffert.
Az elõbuffereléssel a videó lejátszás <emphasis role="bold">sokkal</emphasis>
kevésbé érzékeny az többi program CPU foglalására, nem fog képkockát eldobni,
hacsak az alkalmazások nem foglalják túl hosszú ideig a CPU-t. Ha elõbufferelés
nélkül futtatod, az em8300 sokkal érzékenyebb a CPU terhelésre, így nagyon
javasolt, hogy használd az <application>MPlayer</application>
<option>-framedrop</option> kapcsolóját a további szinkronvesztés elkerüléséhez.
A <option>sync</option> bekapcsolja az új szinkron-motort. Ez jelenleg még
egy tesztelés alatt lévõ képesség. A bekapcsolt szinkron tulajdonsággal az
em8300 belsõ órája folyamatosan figyelve lesz, és ha eltér az
<application>MPlayer</application> órájától, resetel, ezzel az em8300-t az összes
hátralévõ képkocka eldobására kényszeríti.
A <option>norm=x</option> beállítja a DXR3 kártya TV normáját külsõ segédeszköz,
pl. em8300setup nélkül. A helyes norma értékek: 5 = NTSC, 4 = PAL-60, 3 = PAL.
Speciális norma a 2 (auto-beállítás PAL/PAL-60 használatával) és az 1
(auto-beállítás PAL/NTSC használatával) mivel ezek a film képkocka rátájának
segítségével állapítják meg a normát. A norm = 0 (alapértelmezett) nem változtat
a jelenlegi normán.
<option><replaceable>eszköz</replaceable></option> = a használni kívánt eszköz
száma több em8300 kártya esetén.
Ezen opciók bármelyike elhagyható.
<option>:prebuf:sync</option> látszólag nagyszerûen mûködik MPEG-4 (DivX) filmek
lejátszásakor. Többen problémákról számoltak be MPEG-1/2 fájlok lejátszásakor
bekapcsolt prebuf esetén. Elõször mindenféle opció nélkül nézd meg, majd ha
szinkron vagy DVD felirat problémáid vannak, adj egy esélyt a
<option>:sync</option>-nek.
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-ao oss:/dev/em8300_ma-<replaceable>X</replaceable></option></term>
<listitem><para>
Audió kimenethez, ahol az <replaceable>X</replaceable> az eszköz száma (0 ha egy kártya).
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-af resample=<replaceable>xxxxx</replaceable></option></term>
<listitem><para>
A em8300 nem tud lejátszani 44100Hz-nél alacsonyabb mintavételû hangot. Ha a
mintavételi ráta 44100Hz alatt van, válassz 44100Hz-et vagy 48000Hz-et, attól
függõen, hogy melyik van közelebb. Pl. ha egy film 22050Hz-et használ, válaszd
a 44100Hz-et, mivel 44100 / 2 = 22050, ha 24000Hz-et, válaszd a 48000Hz-et, mert
48000 / 2 = 24000 és így tovább.
Ez nem mûködik digitális audió kimenettel (<option>-ac hwac3</option>).
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-vf lavc/fame</option></term>
<listitem><para>
Nem-MPEG tartalom em8300-on történõ nézéséhez (pl. MPEG-4 (DivX) vagy RealVideo)
meg kell adnod egy MPEG-1 videó szûrõt, mint pl. a
<systemitem class="library">libavcodec</systemitem> (lavc) vagy a
<systemitem class="library">libfame</systemitem> (fame). Jelenleg
a lavc gyorsabb is és jobb képminõséget is ad, javaslom, hogy ezt
használd, hacsak nincs problémád vele. Lásd a man oldalt a további
infókért a <option>-vf lavc/fame</option> kapcsolóról.
A lavc használata nagyon javasolt. Jelenleg nem lehet az em8300 fps értékét
módosítani, ami azt jelenti, hogy fixen 30000/1001 fps. Emiatt javasolt a
<option>-vf lavc=<replaceable>minõség</replaceable>:25</option> kapcsoló
használata, különösen ha elõbufferelést használsz. Hogy miért 25 és nem
30000/1001? Nos, a dolog úgy áll, hogy ha 30000/1001-et használsz, a kép kicsit
ugrálós lesz. Ennek az okát nem tudjuk. Ha beállítod valahova 25 és 27
közé, a kép stabillá válik. Jelenleg mást nem tehetünk, elfogadjuk ezt
tényként.
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-vf expand=-1:-1:-1:-1:1</option></term>
<listitem><para>
Habár a DXR3 vezérlõ tud némi OSD-t tenni az MPEG-1/2/4 videóra,
sokkal rosszabb minõsége van, mint az <application>MPlayer</application>
tradícionális OSD-jének és számos frissítési problémája is van. A fenti
parancssor elõször is átkonvertálja a bemeneti videót MPEG-4-be (ez szükséges,
bocs), majd alkalmazza rá az expand szûrõt, ami nem terjeszt ki semmit
(-1: alapértelmezett), de a normális OSD-t teszi a képre (ezt csinálja az
"1" a végén).
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term><option>-ac hwac3</option></term>
<listitem><para>
A em8300 támogatja az AC3 audió lejátszását (térhatású hang) a kártya
digitális audió kimenetén keresztül. Lásd a <option>-ao oss</option>
kapcsolót fent, a DXR3 kimenetének meghatározására használható a
hangkártya helyett.
</para></listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="other">
<title>Egyéb vizualizációs hardverek</title>
<sect3 id="zr">
<title>Zr</title>
<para>
Ez egy képernyõ-vezérlõ (<option>-vo zr</option>) számos MJPEG
mentõ/lejátszó kártyához (DC10+ és Buz-zal tesztelve, és mûködnie kell
LML33, a DC10 esetén is). A vezérlõ úgy mûködik, hogy kódolja a képkockát
JPEG-be majd kiküldi a kártyára. A JPEG kódoláshoz a
<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használja, ami
ezért szükséges hozzá. Egy speciális <emphasis>cinerama</emphasis> móddal
igazi nagyképernyõn nézhetsz filmeket, feltéve, hogy két felvevõd és két
MJPEG kártyád van. A felbontástól és a minõségi beállításoktól függõen ez
a vezérlõ rengeteg CPU erõt igényel, ne felejtsd el megadni a
<option>-framedrop</option> kapcsolót, ha lassú a géped.
Megjegyzés: Az én AMD K6-2 350MHz-es gépem (<option>-framedrop</option>-pal)
eléggé elfogadható volt VCD méretû anyag nézésekor és
leméretezett filmnél.
</para>
<para>
Ez a vezérlõ a <ulink url="http://mjpeg.sf.net"/> címen található kernel
vezérlõvel társalog, így elõször ezt kell beizzítanod. Az MJPEG kártya
jelenléte automatikusan detektálva lesz a
<filename>configure</filename> script által, ha ez nem sikerül, kényszerítsd
a detektálásra a <screen>./configure --enable-zr</screen> kapcsolóval.
</para>
<para>
A kimenet számos kapcsolóval szabályozható, a kapcsolók hosszú leírással
megtalálhatóak a man oldalon, egy rövidebb listát a
<screen>mplayer -zrhelp</screen>
parancs lefuttatásával kaphatsz.
</para>
<para>
Az olyan dolgokat, mint méretezés és OSD (on screen display) ez a vezérlõ
nem kezeli, de megoldhatóak videó szûrõkkel. Például tegyük fel, hogy van
egy filmed 512x272-es felbontással és teljes képernyõn akarod nézni a
DC10+-eden. Három lehetõséged van, méretezned kell a filmet 768, 384 vagy
192-es szélességre. Teljesítmény és minõségi okokból én a 384x204-re való
méretezést választanám, gyors bilineáris szoftveres méretezõ használatával.
A parancssor:
<screen>
mplayer -vo zr -sws 0 -vf scale=384:204 <replaceable>movie.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
A levágás a <option>crop</option> szûrõ segítségével valósítható meg és
magával a vezérlõvel. Feltéve, hogy a film túl széles a megjelenítéshez
a Buz-odon és hogy a <option>-zrcrop</option>-ot akarod használni a film
szûkítéséhez, a következõ parancs a te barátod:
<screen>
mplayer -vo zr -zrcrop 720x320+80+0 <replaceable>benhur.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
Ha használni akarod a <option>crop</option> szûrõt, ez kell:
<screen>
mplayer -vo zr -vf crop=720:320:80:0 <replaceable>benhur.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
Extra esetben a <option>-zrcrop</option> meghívja a <emphasis>cinerama</emphasis>
módot, pl. a filmet több TV vagy beamer között sugározhatod egy nagyobb kép
létrehozásához. Feltéve, hogy két beamer-ed van. A bal oldali a Buz-odhoz
csatlakozik a <filename>/dev/video1</filename>-en, a jobb oldali a DC10+-odhoz
a <filename>/dev/video0</filename>-án. A film felbontása 704x288. Továbbá
tegyük fel azt is, hogy a jobb beamer-t fekete-fehéren szeretnéd, a balnak
pedig 10-es minõségû JPEG képeket kell adnia. Ekkor a következõ parancsot kell
használnod:
<screen>
mplayer -vo zr -zrdev /dev/video0 -zrcrop 352x288+352+0 -zrxdoff 0 -zrbw \
-zrcrop 352x288+0+0 -zrdev /dev/video1 -zrquality 10 \
<replaceable>movie.avi</replaceable>
</screen>
</para>
<para>
Láthatod, hogy a második <option>-zrcrop</option> elõtt feltûnõ opciók csak
a DC10+-re, a második <option>-zrcrop</option> után lévõk csak a Buz-ra
vonatkoznak. A <emphasis>cinerama</emphasis>-ban használható MJPEG kártyák
maximális száma négy, így egy 2x2-es vidi-falat építhetsz.
</para>
<para>
Végül egy fontos megjegyzés: Ne indítsd el vagy állítsd meg a XawTV-t a lejátszó
eszközön a lejátszás alatt, ez összeomlasztja a számítógépedet. Legjobb
<emphasis role="bold">ELÕSZÖR</emphasis> elindítani a XawTV-t, <emphasis role="bold">EZUTÁN</emphasis>
elindítani az <application>MPlayer</application>t, várni, míg az <application>MPlayer</application>
végez, és <emphasis role="bold">EZUTÁN</emphasis> megállítani a XawTV-t.
</para>
</sect3>
<sect3 id="blinkenlights">
<title>Blinkenlights</title>
<para>
Ez a vezérlõ képes a lejátszásra a Blinkenlights UDP protokol felhasználásával.
Ha nem tudod, hogy mi az a <ulink url="http://www.blinkenlights.de/">Blinkenlights</ulink>,
vagy az utóda az <ulink url="http://www.blinkenlights.de/arcade/">Arcade</ulink>,
nézz utána. Habár ez a legutoljára használt videó kimeneti vezérlõ, kétségkívül ez
a legjobb, amit az <application>MPlayer</application> nyújtani tud. Csak nézz meg
pár <ulink url="http://www.blinkenlights.de/video.en.html">Blinkenlights dokumentációs
videót</ulink>.
Az Arcade videóban láthatod a Blinkenlights kimeneti vezérlõt akcióban a
00:07:50-en.
</para>
</sect3>
</sect2>
<sect2 id="tvout">
<title>TV-kimenet támogatás</title>
<sect3 id="tvout-mga-g400">
<title>Matrox G400 kártyák</title>
<para>
Linux alatt két módon bírhatod mûködésre a G400 TV kimenetét:
</para>
<important>
<para>
a Matrox G450/G550 TV-kimenet utasításaiért lásd a következõ részt!
</para>
</important>
<variablelist>
<varlistentry>
<term>XFree86</term>
<listitem><para>
A vezérlõ és a HAL modul használatával, mely elérhetõ a <ulink
url="http://www.matrox.com">Matrox oldalán</ulink>. Ezzel X-et kapsz a TV-n.
</para><para>
<emphasis role="bold">Ez a módszer nem nyújt gyorsított lejátszást</emphasis>
Windows alatt! A második fejnek csak YUV framebuffer-e van, a <emphasis>BES</emphasis>
(Back End Scaler, a YUV méretezõ a G200/G400/G450/G550 kártyákon) nem
mûködik rajta! A Windows-os vezérlõk ezt valahogy megkerülik, talán 3D motort
használnak a nagyításhoz és a YUV framebuffer-t a nagyított képek
megjelenítéséhez. Ha tényleg X-et akarsz használni, válaszd a <option>-vo x11 -fs
-zoom</option> kapcsolókat, de <emphasis role="bold">LASSÚ</emphasis> lesz,
és <emphasis role="bold">Macrovision</emphasis> másolásvédelem van rajta
(ezzel a <ulink url="http://avifile.sf.net/mgamacro.pl">perl script</ulink>-tel
"megkerülheted" a Macrovisiont).
</para></listitem>
</varlistentry>
<varlistentry>
<term>Framebuffer</term>
<listitem><para>
A 2.4-es kernelekben lévõ <emphasis role="bold">matroxfb modulok</emphasis>
használatával. A 2.2-es kernel-ekben nincs TVout tulajdonság hozzájuk, így
használhatatlanok erre. Engedélyezned kell az ÖSSZES matroxfb-specifikus
tulajdonságot a fordítás alatt (kivéve a MultiHead-et) és
<emphasis role="bold">modulokba</emphasis> kell fordítanod!
Az engedélyezett I2C-re is szükséged lesz.
</para>
<procedure>
<step><para>
Lépj be a <filename class="directory">TVout</filename>-ba és írd be:
<command>./compile.sh</command>. Telepítsd a
<filename>TVout/matroxset/matroxset</filename>-et
valahova a <envar>PATH</envar>-odon belülre.
</para></step>
<step><para>
Ha nincs telepítve <command>fbset</command>-ed, tedd a
<filename>TVout/fbset/fbset</filename>-et
valahova a <envar>PATH</envar>-odba.
</para></step>
<step><para>
Ha nincs <command>con2fb</command>-ed telepítve, tedd a
<filename>TVout/con2fb/con2fb</filename>-t
valahova a <envar>PATH</envar>-odba.
</para></step>
<step><para>
Majd lépj be a <filename class="directory">TVout/</filename> könyvtárba
az <application>MPlayer</application> forrásában és futtasd le a
<filename>./modules</filename>-t root-ként. A szöveges módú konzolod
átvált framebuffer módba (nincs visszaút!).
</para></step>
<step><para>
Ezután ÍRD ÁT és futtasd a <filename>./matroxtv</filename> script-et. Ez
egy roppant egyszerû menüt kínál neked. Nyomd meg a <keycap>2</keycap>-est
és az <keycap>Enter</keycap>-t. Most már ugyan azt a képet kell látnod
a monitorodon és a TV-n. ha a TV (PAL alapértelmezettként)
képén furcsa csíkok vannak, a script nem tudta beállítani jól a
felbontást (640x512-ra alapesetben). Próbálj meg másik felbontást
a menübõl és/vagy kísérletezz az fbset-tel.
</para></step>
<step><para>
Yoh. A következõ dolog, hogy a kurzort eltûntesd a tty1-rõl (vagy akármirõl)
és kikapcsold a képernyõ törlést. Futtasd le a következõ parancsokat:
<screen>
echo -e '\033[?25l'
setterm -blank 0<!--
--></screen>
vagy
<screen>
setterm -cursor off
setterm -blank 0<!--
--></screen>
A fentieket valószínûleg beleírod egy script-be, egy képernyõ törléssel együtt.
A kurzor visszakapcsolása:
<screen>echo -e '\033[?25h'</screen> vagy
<screen>setterm -cursor on</screen>
</para></step>
<step><para>
Yeah sirály. Indítsd el a film lejátszást:
<screen>
mplayer -vo mga -fs -screenw 640 -screenh 512 <replaceable>filename</replaceable><!--
--></screen>
(Ha X-et használsz, most válts át matroxfb-re, például a
<keycap>Ctrl</keycap>+<keycap>Alt</keycap>+<keycap>F1</keycap> gombokkal.)
Változtasd meg a <literal>640</literal>-et és az <literal>512</literal>-t,
ha másra állítottad a felbontást...
</para></step>
<step><para>
<emphasis role="bold">Élvezd az ultra-gyors ultra-különleges Matrox TV
kimenetet (jobb mint az Xv)!</emphasis>
</para></step>
</procedure>
</listitem>
</varlistentry>
</variablelist>
<formalpara>
<title>Matrox TV-kimeneti kábel készítése</title>
<para>
Senki sem vállal ezért semmilyen felelõsséget, sem garanciát bármilyen,
ezen leírásból származó kárért.
</para>
</formalpara>
<formalpara>
<title>Kábel a G400-hoz</title>
<para>
A CRTC2 csatlakozójának negyedik pin-je a kompozit videó jel. A
földelés a hatodik, hetedik és nyolcadik pin. (az infót Rácz Balázs
adta)
</para>
</formalpara>
<formalpara>
<title>Kábel a G450-hez</title>
<para>
A CRTC2 csatlakozójának elsõ pin-je a kompozit videó jel. A
földelés az ötödik, hatodik, hetedik és tizenötödik (5, 6, 7, 15)
pin. (az infót Kerekes Balázs adta)
</para>
</formalpara>
</sect3>
<sect3 id="tv-out_matrox_g450">
<title>Matrox G450/G550 kártyák</title>
<para>
A TV kimenet támogatása ezeken a kártyákon csak nemrég jelent meg, és még
nincs a a fõ kernelben. Jelenleg az <emphasis role="bold">mga_vid</emphasis>
modul nem használható AFAIK, mert a G450/G550-es vezérlõ csak egy konfigurációban
mûködik: az elsõ CRTC chip (a sokkal több képességgel) az elsõ képernyõn
(a monitoron) és a második CRTC (nincs <emphasis role="bold">BES</emphasis> - a
BES magyarázatához lásd a G400-as részt fent) TV-n. Így csak az
<application>MPlayer</application> <emphasis>fbdev</emphasis> kimeneti
vezérlõjét használhatod jelenleg.
</para>
<para>
Az elsõ CRTC nem irányítható át a második fejre jelenleg. A matroxfb kernel
vezérlõ szerzõje - Petr Vandrovec - talán készít támogatást ehhez, az
elsõ CRTC kimenetét egyszerre mindkét fejen megjelenítve, mint ahogy most is
javasolt a G400-on, lásd a fenti részt.
</para>
<para>
A szükséges kernel javítás és a bõvebb HOWTO letölthetõ:
<ulink url="http://www.bglug.ca/matrox_tvout/"/>
</para>
</sect3>
<sect3 id="tvout-ati">
<title>ATI kártyák</title>
<formalpara>
<title>BEVEZETÉS</title>
<para>
Jelenleg az ATI nem akarja támogatni semelyik TV-out chip-jét sem Linux alatt,
a licenszelt Macrovision technológiájuk miatt.
</para>
</formalpara>
<itemizedlist>
<title>ATI KÁRTYÁK TV-KIMENETÉNEK ÁLLAPOTA LINUXON</title>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">ATI Mach64</emphasis>:
támogatja a <ulink url="http://gatos.sf.net">GATOS</ulink>.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">ASIC Radeon VIVO</emphasis>:
támogatja a <ulink url="http://gatos.sf.net">GATOS</ulink>.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">Radeon</emphasis> és <emphasis role="bold">Rage128</emphasis>:
támogatja az <application>MPlayer</application>!
Lásd a <link linkend="vesa">VESA vezérlõ</link> és
a <link linkend="vidix">VIDIX</link> részt.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">Rage Mobility P/M, Radeon, Rage 128, Mobility M3/M4</emphasis>:
támogatja az <ulink url="http://www.stud.uni-hamburg.de/users/lennart/projects/atitvout/">atitvout</ulink>.
</simpara></listitem>
</itemizedlist>
<para>
Egyéb kártyák esetében lásd a <link linkend="vesa">VESA</link> vezérlõt,
VIDIX nélkül. Bár ehhez erõs CPU kell.
</para>
<para>
Az egyeten dolog, amit tenned kell - <emphasis role="bold">Be kell dugnod a
TV csatlakozóját, mielõtt bekapcsolnád a PC-t</emphasis> mivel a videó BIOS
csak egyszer, a POST folyamat során inicializálja magát.
</para>
</sect3>
<sect3 id="tvout-voodoo">
<title>Voodoo 3</title>
<para>
Nézd meg <ulink url="http://www.iki.fi/too/tvout-voodoo3-3000-xfree">ezt az URL-t</ulink>.
</para>
</sect3>
<sect3 id="tvout-nvidia">
<title>nVidia</title>
<para>
Elõször le KELL töltened a zárt-forrású vezérlõt az <ulink url="http://nvidia.com"/>-ról.
Nem írom le a telepítés és a konfiguráció lépéseit, mert ez nem tartozik ezen
dokumentáció céljához.
</para>
<para>
Miután az XFree86, az XVideo és a 3D gyorsítás is megfelelõen mûködik, írd
át a kártya Device részét az <filename>XF86Config</filename> fájlban, a
következõ példának megfelelõen (a te kártyádhoz/TV-dhez igazítva):
<programlisting>
Section "Device"
Identifier "GeForce"
VendorName "ASUS"
BoardName "nVidia GeForce2/MX 400"
Driver "nvidia"
#Option "NvAGP" "1"
Option "NoLogo"
Option "CursorShadow" "on"
Option "TwinView"
Option "TwinViewOrientation" "Clone"
Option "MetaModes" "1024x768,640x480"
Option "ConnectedMonitor" "CRT, TV"
Option "TVStandard" "PAL-B"
Option "TVOutFormat" "Composite"
EndSection
</programlisting>
</para>
<para>
Természetesen a legfontosabb a TwinView rész.
</para>
</sect3>
<sect3 id="tvout-neomagic">
<title>NeoMagic</title>
<para>
A NeoMagic chip számos laptop-ban megtalálható, pár közülük egy egyszerû
analóg TV kódolóval van felszerelve, mások sokkal fejlettebbel rendelkeznek.
<itemizedlist>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">Analóg kódoló chip</emphasis>:
Tesztelve Toshiba Tecra 8000-en. A TV kimeneti chip-je egy kalap szar.
Kerüld el ha teheted.
</simpara> <simpara>
A <option>-vo vesa</option>-t kell használnod. A tesztelt chip csak
1.333333-as méret arányra volt képes, így gyõzõdj meg róla, hogy a <option>-x</option>,
<option>-y</option> kapcsolók és/vagy a
<option>-vf scale,crop,expand</option> szûrõk használatáról, ha a doboz nem
engedélyezi a TV kimenetet. A maximum felbontás 720*576 volt 16bpp-n.
</simpara>
<simpara>
Ismert dolgok: Csak VESA, 1.33333-as korlátozás, a kép nem mindig középre
igazított, a film minden 10 percben 4bpp-s lesz és úgy is marad. Gyakori súlyos
fagyások, LCD kijelzõ problémák.
</simpara></listitem>
<listitem><simpara>
<emphasis role="bold">Chrontel 70xx kódoló chip</emphasis>:
Az IBM Thinkpad 390E és talán más Thinkpad-okban és notebook-okban található.
</simpara><simpara>
A <option>-vo vesa:neotv_pal</option>-t kell használnod a PAL-hoz vagy
a <option>-vo vesa:neotv_ntsc</option>-t az NTSC-hez.
TV kimenetet biztosít az alábbi 16 bpp és 8 bpp módokban:
</simpara>
<itemizedlist>
<listitem><simpara>NTSC 320x240, 640x480 és talán 800x600 is.</simpara></listitem>
<listitem><simpara>PAL 320x240, 400x300, 640x480, 800x600. </simpara></listitem>
</itemizedlist>
<simpara>Az 512x384-es módot nem támogatja a BIOS. Át kell méretezned a képet
egy másik felbontásra a TV kimenet aktiválásához. Ha egy képet látsz a
képernyõn 640x480-ban vagy 800x600-ban, de semmit 320x240-ben vagy kisebb
felbontáson, ki kell cserélned két táblázatot a <filename>vbelib.c</filename>
fájlban. Lásd a vbeSetTV függvényeket a részletekért. Kérlek keresd meg a szerzõt
ebben az esetben.
</simpara>
<simpara>
Ismert dolgok: Csak VESA, semmilyen más beállítás, pl. fényesség, kontraszt,
blacklevel, flickfilter nincs implementálva.
</simpara>
</listitem>
</itemizedlist>
</para>
</sect3>
</sect2>
</sect1>