2.3.1. Video kimeneti eszközök
Nagyon ajánlott az MTRR helyes beállítása, mert minden esetben sebességnövekedést eredményez.
Nézd meg a /proc/mtrr file tartalmát :
--($:~)-- cat /proc/mtrr
reg00: base=0xe4000000 (3648MB), size= 16MB: write-combining, count=9
reg01: base=0xd8000000 (3456MB), size= 128MB: write-combining, count=1
Helyes, ott látszik a Matrox G400-am 16Mb memóriája. Ezt a parancsot XFree 4.x.x alól adtam ki, ami automatikusan beállítja az MTRR-t.
Ha nálad nem sikerül neki, kézzel kell beállítani. Először a báziscímet kell megkeresni. Erre van 3 módszer :(--) SVGA: PCI: Matrox MGA G400 AGP rev 4, Memory @ 0xd8000000, 0xd4000000
(--) SVGA: Linear framebuffer at 0xD8000000
01:00.0 VGA compatible controller: Matrox Graphics, Inc.: Unknown device 0525
Memory at d8000000 (32-bit, prefetchable)
mga_mem_base = d8000000
Ezután kell a memória mérete is. Csak át kell konvertálni a video ram méretét hexadecimálisba, pl így :
| 1 MB | 0x100000 | ||
| 2 MB | 0x200000 | ||
| 4 MB | 0x400000 | ||
| 8 MB | 0x800000 | ||
| 16 MB | 0x1000000 | ||
| 32 MB | 0x2000000 | ||
Már tudjuk a címet és a méretet, már csak a beállítás hiányzik! Például a fenti Matrox kártyához (base=0xd8000000), 32mega memóriával (size=0x2000000) ezt kell beírni:
echo "base=0xd8000000 size=0x2000000 type=write-combining" >| /proc/mtrr
Nem minden CPU támogatja az MTRR-eket. Például régebbi K6/2-k (266Mhz
körül, stepping 0) nem, de stepping 12-esek igen (cat /proc/cpuinfo
megadja a stepping értékét).
XFree86 4.0.2 vagy újabb alatt használhatod a kártyád hardveres YUV rutinjait, az XVideo kiterjesztéssel. Ezt használja a '-vo xv' opció. Ez a meghajtó támogat fényerő/kontraszt/stb állitást is (a régi és lassú DirectShow-os DivX codec ezt más video meghajtóknál is lehetővé teszi), lásd a manpage-t.
Hogy működjön, a következő feltételeknek kell teljesülniük :
(II) Loading extension XVideo
a /var/log/XFree86.0.log file-ban.
MEGJ : ez csak az XFree86 kiterjesztését tölti be. Egy rendes installban ez az alap, és nem azt jelenti, hogy a _kártyád_ XVideo támogatása töltődött be!
X-Video Extension version 2.2 screen #0 Adaptor #0: "Savage Streams Engine" number of ports: 1 port base: 43 operations supported: PutImage supported visuals: depth 16, visualID 0x22 depth 16, visualID 0x23 number of attributes: 5 (...) Number of image formats: 7 id: 0x32595559 (YUY2) guid: 59555932-0000-0010-8000-00aa00389b71 bits per pixel: 16 number of planes: 1 type: YUV (packed) id: 0x32315659 (YV12) guid: 59563132-0000-0010-8000-00aa00389b71 bits per pixel: 12 number of planes: 3 type: YUV (planar) (...stb...)
Támogatnia kell a YUY2 packed, YV12 planar pixelformátumokat, hogy használható legyen az MPlayer-rel.
Régebbi 3dfx meghajtóknak problémái vannak az XVideo gyorsítással, nem támogatták a YUY2-t vagy YV12-t, ésígytovább. Ellenőrizd hogy az XFree86-od verziója 4.1.0 vagy újabb-e, az már jó YUY2-vel, viszont szétfagy az YV12-től! Szóval vagy vársz a 4.2.0-re, vagy frissíted a DRI-det CVS-ből. Ha furcsa effekteket észlelsz -vo xv-vel, próbáld ki az SDL meghajtót (annak is van XVideo támogatása), az segíthet. Nézd meg a 2.3.1.4-es fejezetet a részletekhez.
VAGY inkább használd az ÚJ -vo tdfxfb meghajtót! Lásd 2.3.1.9-es fejezet.
S3 Savage3D-knek működniük kell, de Savage4-hez 4.0.3-as de inkább újabb XFree86 kell (ha bajok vannak a képpel, próbáld meg 16bpp-n). S3 Virge-re vonatkozólag.. van Xv támogatás hozzá, de a kártya maga elég lassú szoval jobb ha eladod.
Megj.: a Savage kártyáknak lassú az YV12 megjelenítési képessége (YV12-YUY2 konverziót csinál a meghajtója mert a Savage hardver képtelen YV12-t megjeleníteni). Így amikor ezen dokumentáció azt mondja hogy "itt az YV12 kimenetet használd mert az gyorsabb", az nem biztos. Próbáld ki ezt a meghajtót - MMX2 utasításokat használ a konverzióra, így gyorsabb mint az alap X-es meghajtó.
nVidia nem túl jó választás Linux alá.. A bináris, zárt forráskódú nVidia meghajtót kell használnod, ami az nVidia honlapjáról tölthető le. A szabvány XFree86 meghajtó nem tartalmaz XVideo támogatást ezekhez a kártyákhoz, mivel az nVidia nem adja ki a specifikációikat.
Úgy tudom a legújabb XFree86 meghajtó már tartalmaz XVideo gyorsítást a Geforce 2-es és 3-as kártyákhoz.
Ezek a kártyák sok laptopban megtalálhatók. Sajnos az alap 4.2.0-es X-ben lévő meghajtó nem tud Xv-t. Tölts le tőlünk egy módosított, Xv-t tudó meghajtót innen. 4.2.0 előtti X-szel fölösleges próbálkozni...
Ha egy Trident kártyád van és a 4.1.0-es X-szel nem működik az xv kimenet, próbáld a legújabb XFree cvs-t, vagy várd meg a 4.2.0-ás XFree-t. A legújabb cvs-ben már van teljesképernyős támogatás a Cyberblade XP kártyákhoz.
Ez a dokumentum néhány szóban elmagyarázza, hogy általában véve mi is az a DGA, és mit tud az MPlayerben (és mit nem).
A DGA szó a Direct Graphics Access rövidítése, és egy olyan módszert takar, amivel a program az X szerver kikerülésével közvetlenül írhat a framebuffer memóriába. Szaknyelven szólva ez a framebuffer memóriának a processz területére történő lapozásával történik. Ezt a kernel csak root jogosultsággal engedi. Ez történhet root-ként történő bejelentkezéssel, vagy a suid bit beállításával az mplayer programon (NEM ajánlott!).
A DGA-nak két verziója van: a DGA1-et az XFree 3.X.X használja, a DGA2 pedig az XFree 4.0.1 óta létezik.
A DGA1 csak a fent leírt közvetlen hozzáférést nyújtja. A felbontásváltáshoz itt szükség van az XVidMode kiterjesztésre.
A DGA2 tartalmazza az XVidMode tudását, továbbá engedélyezi a színmélység megváltoztatását. Így lehetséges, hogy egy 32 bites mélységű X szervert átváltsunk 15 bitesbe, vagy fordítva.
A DGA-nak van néhány hátránya. Valamelyest függ a grafikus chiptől és ennek X-es driverétől, ezért nem minden rendszeren működik ...
2.3.1.3.3. DGA támogatás telepítése MPlayer-be
Először bizonyosodj meg arról, hogy az X betölti-e a DGA kiterjesztést, lásd /var/log/XFree86.0.log :
(II) Loading extension XFree86-DGA
Amint látod, XFree86 4.0.x vagy újabb, NAGYON AJÁNLOTT! Az MPlayer DGA meghajtója ./configure közben automatikusan detektálódik, de az --enable-dga opcióval megerősítheted.
Ha a meghajtó nem tud kisebb felbontásba váltani, próbálkozz a -vm, -fs -bpp, -zoom opciókkal, hogy találj egy olyan videomódot amibe belefér a film. Jelenleg nincs konverter.. :(
Legyél ROOT. A DGA-n root jogok kellenek hogy közvetlenül írjon a video memóriába. Ha egyszerű felhasználóként akarod futtatni, az MPlayer-t SUID root-ként kell installálnod :
chown root /usr/local/bin/mplayer
chmod 750 /usr/local/bin/mplayer
chmod +s /usr/local/bin/mplayer
Így már felhasználóként is működik.
!!!! JÓL FIGYELJ !!!!
Ez egy ÓRIÁSI biztonsági lyuk! Soha ne csináld ezt egy szerveren, vagy
egy olyan gépen, amit több ember is elér, mert így root jogokat szerezhetn
a suid MPlayer-en keresztül.
!!!! ÉN FIGYELMEZTETTELEK ... !!!!
Most használd a '-vo dga' opciót, és már megy is! (remélhetőleg:) Ajánlatos kipróbálni továbbá a '-vo sdl:dga' opciót is, ha működik. Sokkal gyorsabb!!!
A DGA driver képes felbontásváltásra. Ezzel kikerülhető a (lassú) szoftveres
scale, ugyanakkor teljesképernyős lesz a lejátszás. Ideális esetben pontosan
egyező felbontást választ, de csak azon videomódok közül tud választani,
ami az /etc/X11/XF86Config fileban szerepel. Ezeket úgynevezett modeline-okkal
definiáljuk, és a videokártya képességeitől függenek. Az X szerver ezt
a config file-t nézi át induláskor, és kikapcsolja mindazokat, amiket a
kártya nem tud. A fennmaradó módok az X11 log-jában találhatóak:
/var/log/XFree86.0.log
Az A függelékben néhány modeline példa található.
Az MPlayer-ben két helyen lehet DGA-t használni: az SDL driverben (-vo sdl:dga), valamint a DGA driverben (-vo dga). A fentiek mindkettőre igazak; a következő néhány részben elmagyarazom, hogy is működik az MPlayer DGA drivere.
2.3.1.3.6. A DGA meghajtó képességei
A DGA driver meghívása a -vo dga parancssori opció megadásával történik. Az alapértelmezett magatartás szerint a video méretéhez legközelebb eső felbontásba vált. Figyelmen kívül hagyja a -vm és -fs kapcsolókat (felbontásváltás és teljesképernyő) - mindig az adott felbontás lehető legjobb kihasználására törekszik, így egy árva CPU ciklusnak sem kell fordítódnia a kép nagyítására. Ha nem tetszik a mód amit kiválasztott, megadhatod, hogy az -x és -y által kijelölt mérethez válasszon felbontást. A -v opció megadásaval a DGA driver többek között kiírja az XF86Config file-od által elérhető felbontásokat. DGA2-vel megadhatod a használandó színmélységet is a -bpp opcióval. A megadott szám lehet: 15, 16, 24 és 32. A hardveredtől függ, hogy ezek közül melyeket használhatod, valamint, hogy (lassú) konverzió kell-e.Ha szerencséd van és van még elég memóriád hogy a kép mégegyszer elférjen, akkor a DGA driver doublebuffering-et fog alkalmazni, ami sokkal folyamatosabb lejátszást eredményez.
A doublebuffering azt jelenti, hogy a video következő képkockájának kirajzolás a videomemórián kívül történik, amíg az előző képkocka kirajzolódik. Amint elkészül, a grafikus kártya megkapja ennek a memóriaterületnek a címét, és azt jeleníti meg, ami ott van. Mindeközben a másik memóriaterület újra feltöltődik.
A doublebuffering a -double opcióval kapcsolható be és a -nodouble opcióval ki Jelenleg alapállapotban ki van kapcsolva. Ha a DGA drivert használod, csak doublebuffering esetén lesz OSD-d. Viszont, ha bekapcsolod az nagy teljesítménycsökkenéssel járhat (a K6-II+ 525 gépemen plusz 20% CPU idő!), függően a videokártyád DGA driverértől.
A DGA framebuffer használatával legalább olyan gyors képet kapunk mint X11-el, plusz teljeskepérnyős módot. A százalékos CPU használati értekeket, amiket az MPlayer kiír óvatosan kezeljuk, mert pl. az X11 drivernél nem tartalmazzák az X szerver által a megjelenítéshez használt időt. Kapcsolj egy terminált a soros portodra és indíts egy top-ot, hogy lásd valójában mi történik.
Általánosan szólva a DGA sebességnövekedése az X11-hez képest erősen függ a videokártyádtól és annak driverétől.
Ha lassú a rendszered, jobb, ha 15 vagy 16bpp-s színmélységet használsz, mivel ezek a 32bites mód memóriasávszélességének csak a felét igénylik.
A 24bites mélység használata akkor jó, ha a kártyád csak 32bites módot támogat, mivel így 25%-al kevesebb adatnak kell átjutnia, a 32/32bites módhoz képest.
Már láttam (divx) AVI file-okat lejátszódni Pentium MMX 266-on. AMD K6/2 CPU-k 400Mhz-en vagy afölött már jók.
Nos, néhány XFree fejlesztő szerint a DGA nagy szörnyűség. Szerintük nem érdemes használni. Az implementációja nem minden driverben tökeletes.
Section "Modes"
Identifier "Modes[0]"
Modeline "800x600" 40 800 840 968 1056 600 601 605 628
Modeline "712x600" 35.0 712 740 850 900 400 410 412 425
Modeline "640x480" 25.175 640 664 760 800 480 491 493 525
Modeline "400x300" 20 400 416 480 528 300 301 303 314 Doublescan
Modeline "352x288" 25.10 352 368 416 432 288 296 290 310
Modeline "352x240" 15.750 352 368 416 432 240 244 246 262 Doublescan
Modeline "320x240" 12.588 320 336 384 400 240 245 246 262 Doublescan
EndSection
Ezek a bejegyzések működnek az én Riva128-asomon, az nv.o driverrel.
If you experience troubles with the DGA driver please feel free to file a bug report to me (e-mail address below). Please start mplayer with the -v option and include all lines in the bug report that start with vo_dga:
Please do also include the version of X11 you are using, the graphics card and your CPU type. The X11 driver module (defined in XF86-Config) might also help. Thanks!
Acki (acki@acki-netz.de, www.acki-netz.de)
Az SDL (Simple Directmedia Layer) alapvetően egy egységes felületet nyújt video/audio meghajtókhoz történő hozzáféréshez. A programok amik az SDL-t használják, csak az SDL-ről tudnak, arról nem hogy maga az SDL voltaképp milyen video/audio-n nyomja ki a dolgot. Például egy SDL-re épülő Doom port futhat svgalib-en, aalib-en, X-en, fbdev-en vagy másokon. Az SDL_VIDEODRIVER környezeti változóval például megadható a használni kívánt meghajtó. Na ennyit az elméletről.
Az MPlayer-hez kapcsolódóan: sokáig az SDL X11 meghajtója volt haszálandó a szoftveres nagyításhoz az olyan kártyákhoz/meghajtókhoz amik nem tudtak XVideo-t. Manapság már a saját szoftveres nagyító rutinunkat érdemes használni mert szebb és jobb. :) Volt továbbá SDL-en keresztüli aalib kimenet, de már abból is sajátunk van. A DGA módja kis ideig jobb volt mint a mienk.
Jót tesz továbbá olyankor ha a bugos video kártya vagy a meghajtója szaggatva jeleníti meg a képet (NEM lassú gépre gondolok), vagy ha az audio meghajtó a hibás.
Az SDL kimenet támogatja a feliratoknak a film alatti fekete sávon történő megjelenítését.
Néhány megjegyzés az MPlayer-nen található SDL meghajtóhoz:
Van néhány parancssori opciója: |
-vo sdl:név | megadható hogy melyik video SDL meghajtót használja (pl. aalib, dga, x11) | |
| -ao sdl:név | megadható hogy melyik audio SDL meghajtót használja (pl. dsp, esd, arts) | ||
| -noxv | kikapcsolja az XVideo hardveres gyorsítást | ||
| -forcexv | megerősíti a hardveres gyorsítás használatát | ||
SDL billentyűk: | |||
| F | teljesképernyős/ablakos mód között vált | ||
| C | a rendelkezésre álló videomódok között vált | ||
| W/S | a * és / alteregói (hangerő) | ||
Ismert hibák:
Ha nincs X-ed, használd az SVGAlib meghajtót! Bizonyosodj meg róla, hogy nem használod a -fs kapcsolót, mert ez itt a szoftveres scaler-t kapcsolja be, és ez LASSÚÚÚÚ egyelőre, hacsak nincs egy igazán gyors procid (és/vagy MTRR?). :(
Természetesen fel kell installálnod az svgalib-et, és a fejlesztői környezetét, hogy az MPlayer le tudja fordítani az SVGAlib meghajtót (automatikusan detektálja, de lehet kényszeríteni is), és ne felejtsd el átszerkeszteni az /etc/vga/libvga.config-ot, hogy tükrözze a kártyád és a monitorod tulajdonságait.
2.3.1.6. Framebuffer meghajtó (FBdev)
Annak eldöntése, hogy legyen-e framebuffer meghajtó, a ./configure alatt dől el. Olvasd el a kernelforrásban található framebuffer dokumentációt (Documentation/fb/*), ami leírja, hogy hogy kapcsold be stb. !
Ha a kártyád nem támogatja a VBE 2.0 szabványt (régebbi ISA/PCI kártyák, például az S3 Trio64), csak a VBE 1.2-et (vagy régebbit?) : Nos, VESAfb még mindig használható, de a Linux bootolása előtt be kell töltened a SciTech Display Doctor-t (régebben UniVBE). Használj DOS bootlemezt, vagy valami! És ne felejtsd regisztrálni az UniVBE-det ;))
Az FBdev meghajtónak van néhány saját opciója is :
| -fb | a framebuffer egység megadása (/dev/fb0) | ||
| -fbmode | a használni kívánt videomód neve (/etc/fb.modes szerint) | ||
| -fbmodeconfig | módkonfigurációs file (alapban /etc/fb.modes) | ||
| -monitor_hfreq | FONTOS ! lásd example.conf | ||
| -monitor_vfreq | |||
| -monitor_dotclock | |||
Ha egy specifikus videomódba akarsz váltani, azt így teheted :
mplayer -vm -fbmode (A mód neve) filenév
Megj: az FBdev módváltás _NEM_ működik a VESA framebufferrel, és ne is kérdezd miért, mert nem MPlayer hiba.
2.3.1.7. Matrox framebuffer (mga_vid)
Ez a rész a Matrox G200/G400/G450/G550 BES (Back-End Scaler) támogatásról szól, azaz az mga_vid kernel meghajtóról. Hardveres VSYNC támogatást tartalmaz, tripla buffereléssel. Framebufferes konzolon is, és X alatt is működik.
FIGYELEM: nem Linux rendszereken Vidix-en keresztül lehet csak használni az mga_vid-et !!!
A használatához előszöris le kell fordítani :
cd drivers
make
Aztán létrehozni a /dev/mga_vid egységet :
mknod /dev/mga_vid c 178 0
betölteni a meghajtót :
insmod mga_vid.o
Ellenőrizd hogy jól detektálta-e a memória méretét, a 'dmesg' paranccsal. Ha rosszul, akkor használd az mga_ram_size opciót (előtte rmmod mga_vid) :
insmod mga_vid.o mga_ram_size=16
Hogy mindez automatikus legyen, előszöris a következő sor kell az /etc/modules.conf végére :
alias char-major-178 mga_vid
Ezután másold az mga_vid.o file-t a megfelelő helyre a
/lib/modules/<kernel verzió> könyvtárakon belül.
Végül futtasd le a depmod-ot :
depmod -a
Most (újra) le kell fordítanod az MPlayer-t, a ./configure detektálja a /dev/mga_vid létezését, és lefordítja az 'mga' meghajtót. Az MPlayer-ből a használata a '-vo mga' opcióval történik ha framebufferes konzolról vagy, és '-vo xmga' ha X-ből.
Az mga_vid meghajtó probléma nélkül együttműködik az Xv-vel.
A /dev/mga_vid fileből kiolvasható néhány info (pl cat-tal),
és meg lehet változtatni a fényerőt is rajta keresztül :
echo "brightness=120" > /dev/mga_vid
2.3.1.8. SiS 6326 framebuffer (sis_vid)
SiS 6326 YUV Framebuffer meghajtó -> sis_vid kernel meghajtó
A felülete elvileg kompatibilis az mga_vid-del, de ebbe nem kerültek bele az mga_vid-es változtatások, úgyhogy valószínűleg nem működik. Jelentkezők kellenek tesztelésre, javításra.
Ez a meghajtó a kernel tdfx framebufferét használva jelenít meg filmeket
hardveres gyorsítással. tdfxfb kell a kernelbe, és a következőképp kell
újrafordítani az MPlayer-t : ./configure --enable-tdfxfb
Az MPlayer támogatja filmek lejátszását OpenGL-en keresztül. Sajnos, nem minden meghajtónak van meg ez a képessége. Például az Utah-GLX (3-as X-hez) meghajtók mindegyike tudja ezt, minden támogatott kártyával. Lásd a http://utah-glx.sourceforge.net címen.
XFree86(DRI) >= 4.0.3 csak Matrox, és Radeon kártyákkal támogatja. Lásd a http://dri.sourceforge.net címen.
2.3.1.11. AAlib - szöveges módú megjelenítés
Az AAlib könyvtár grafikák szöveges módban történő megjelenítésére szolgál. Nagyon sok program támogatja, mint például a Doom vagy a Quake, stb. Az MPlayer egy nagyon jó drivert tartalmaz hozzá. Ha a ./configure úgy detektálta hogy fent van az aalib, lefordul az aalib meghajtó.
Az AA ablakban használhatsz néhány extra billentyűt: | |||
| 1 | kontraszt csökkentése | ||
| 2 | kontraszt növelése | ||
| 3 | fényerő csökkentése | ||
| 4 | fényerő növelése | ||
| 5 | gyors megjelenítés be/ki | ||
| 6 | ditherelési módok (nincs, error distribution, floyd steinberg) | ||
| 7 | kép invertálása | ||
| a | AA és MPlayer billentyűk között vált) | ||
A következő parancssori opciók állnak rendelkezésre: | -aaosdcolor=V | OSD szín megváltoztatása | |
| -aasubcolor=V | feliratok színének megváltoztatása | ||
ahol a V lehet: (0/normál, 1/sötét, 2/bold, 3/boldfont, 4/reverz, 5/special) | AAlib itselves provides a large sum of options. Here are some important: | ||
| -aadriver | aa meghajtó beállítása (X11, curses, linux) | ||
| -aaextended | az összes 256 karakter használata | ||
| -aaeight | 8 bites ascii használata | ||
| -aahelp | az összes aalib opció kiírása | ||
Megj: a renderelés nagyon CPU igényes, különösen ha AA-on-X-et (X alatti aalib) használsz, és a legkevésbe CPU igényes, ha síma, nem-framebufferes konzolon futtatod. Használd az SVGATextMode-t hogy legyen szép nagy szöveges módod, és mehet!
Használd a -framedrop opciót ha a géped nem elég gyors.
Ha konzolon játszol le, jobb sebességet érhetsz el ha a 'linux' meghajtót használod, nem a 'curses'-t (-aadriver linux). De így írási hozzáférés kell a /dev/vcsa*-hoz! vo_aa megpróbálja a legjobb módot megtalálni. Lásd a http://aa-project.sourceforge.net/tune/ címet további részletekért.
2.3.1.12. VESA - megjelenítés a VESA BIOS segítségével
Ez egy általános meghajtó minden olyan kártyára, melynek VESA VBE 2.0
kompatibilis BIOS-a van. Ezen kívül még egy oka van ezen meghajtó
kifejlesztésének - a TV-n történő lejátszással kapcsolatos gondok.
VESA BIOS EXTENSION (VBE) 3.0-ás verzió Dátum: Szeptember 16, 1998 (70. oldal)
ezt írja:
Duál-Kontroller Elv
A VBE 3.0 támogatja a duál-kontroller elvet, miszerint mivel mindkét
kontroller tipikusan ugyanattól az OEM-től került ki, ugyanazon a grafikus
kártyán ugyanazon BIOS ROM irányítása alatt, lehetséges az applikáció elöl
elrejteni a tényt, hogy tulajdonképpen két kontroller van jelen.
Ennek megvan az a hátránya hogy nem lehet egyszerre használni a két adaptert,
de cserébe a VBE 3.0 előtti programok normálisan futhatnak. A 00h VBE
funkció (Kontroller Információ Lekérése) visszaadja az adapterek
információit, beleértve a rendelkezésre álló videomódok kombinált
listáját. Mikor egy program kiválaszt egy módot, a megfelelő kontroller
aktiválódik.
Azaz ezzel a meghajtóval van esély hogy a TV kimenetet működésre bírd.
Előnyök:
- Akkor is nézhetsz filmeket ha a Linux nem is ismeri a kártyádat.
- Nem kell semmilyen grafikai program a Linuxodra (mint az XFree86, fbdev, stb).
Ez a meghajtó szöveges módból is futtatható.
- Lehetséges hogy működni fog vele a TV kimenet. (ATI kártyákkal
legalábbis)
- A meghajtó a 10h megszakítást hívja, tehát nem emulátor -
az igazi BIOS-t hívja, valós módban. (igazából vm86 módból)
- Legfontosabb :) 320x200-as felbontásban nézhetsz vele DVD-t, ha nincs elég erős processzorod
a magasabb módokhoz.
Hátrányok:
- Csak x86 rendszereken működik.
(De csak akkor ha a kártyád nem támogatja a DGA módot - ha igen,
akkor ez a meghajtó hasonló sebességet nyújt mint a -vo dga és a
-vo fbdev.
- Ez a leglassabb meghajtó az MPlayer meghajtói közül.
- Csak ROOT használhatja.
- Csak Linuxon elérhető.
- Jelenleg nem használ hardveres gyorsítást (mint például a YUV
overlay, vagy hardveres skálázás)
Ne használd ezt a meghajtót GCC 2.96-tal együtt ! Nem fog működni !
Jelenleg a következő opciókat veszi figyelembe: | |||||||||||||||||||||||
| -vo vesa:opciók | jelenleg a következők: dga a DGA módot kényszeríti, a nodga pedig megtiltja. Megj.: a paraméterek elhagyása a DGA mód autodetektálását eredményezi. (A közeljövőben lehetséges lesz itt megadni a mód paramétereit mint például képfrissítés, váltottsor, doublescan, stb) | ||||||||||||||||||||||
| -screenw, -screenh, -bpp | felhasználó által megadott videomód használata | ||||||||||||||||||||||
| -x, -y | megadott skálázás használata | ||||||||||||||||||||||
| -zoom | skálázás bekapcsolása | ||||||||||||||||||||||
| -fs | teljesképernyős módra nagyítás | ||||||||||||||||||||||
| -fs -zoom | megadott skálázás teljesképernyős módra | ||||||||||||||||||||||
| -double | dupla bufferelés bekapcsolása. (Csak DGA módban). Lassabb mint a síma bufferelés, de kizárja a villogást. | ||||||||||||||||||||||
Ismert problémák, és elkerülésük :
- Ha van installálva NLS betűtipus a Linuxodon és szöveges módból
futtatod a meghajtót, kilépés után a ROM betütipus lesz betöltve.
A szokásos betűtipusodat a setsysfont programmal töltheted
be.
- Gyakran kilépés után fekete a képernyő. Ilyenkor válts át egy
másik konzolra, és vissza.
- A működő TV kimenethez be kell dugnod a TV kábelt bootolás előtt,
mivel a BIOS csak akkor inicializálja magát.
Kerülendő. Szabványos X11 kimenet (megosztott memóriával - mitshm),
és abszolut nélkülözi a hardveres gyorsítást. Támogat (MMX/3DNow/SSE
optimalizált, de még mindig lassú) szoftveres nagyítást, az -fs -zoom
opciók használata esetén. A legtöbb mai kártyának van hardveres támogatása,
nekik a -vo xv opció kell, vagy Matroxokhoz -vo xmga.
A baj ott van hogy a legtöbb kártya meghajtója nem támogatja a hardveres gyorsítást a második fejen vagy TV kimeneten. Ezekben az esetekben zöld/kék színű ablak látszik a film helyett. Itt lesz hasznos ez a meghajtó, de a szoftveres nagyításhoz erős CPU is szükségeltetik. Ne használd az SDL meghajtó szoftveres kimenetét+nagyítását mert annak sokkal rosszabb képminősége van !
2.3.1.14. Rage128 (Pro) / Radeon video overlay (radeon_vid)
Rossz helyen keresel.. Neked a Vidix kell !
MI IS AZ A VIDIX ?
A VIDIX a VIDeo Interface for *niX szavak rövidítése.
A VIDIX tervezésekor a cél egy - néhány userspace meghajtót egységbe fogó -
interface létrehozása volt, ezáltal - az X11-től eltérően - mindenhol
elérhetővé tenni a DGA-t, ahol ez lehetséges. Remélem hogy ezek a meghajtók
legalább annyira portolhatóak lesznek mint az X11 (és nem csak
*nix-okon).
Amiből áll:
És ilyen szép nagy betűkkel :
A VIDIX KÖZVETLEN HOZZÁFÉRÉST NYÚJT A KÁRTYA BES YUV MEMÓRIÁJÁHOZ.
Ez az interface a meglévő meghajtókat (amik mga_vid, mga_yuv, radeon_vid neveken ismertek) egy fix keretbe foglalja. Továbbá magas szintű interface-t nyújt a BES (BackEnd Scaler) vagy OV (Video Overlay) chip-ek eléréséhez. Nincs benne viszont alacsonyszintű interface a grafikus szerverekhez hasonlóan (nem akarok az X11-gyel versengeni). A jövőben el tudok képzelni valami olyasmit mint egy mini-X (nem összekeverendő a Minix-szel ;), ha elegendően jelentkeznek.
HASZNÁLAT
-vo xvidix-vo vesa:vidix vagy -vo fbdev:vidixSZÜKSÉGES
:vidix
almeghajtót.
VARIÁCIÓK A HASZNÁLATRA
Amikor a VIDIX-et almeghajtóként használod, a tulajdonképpeni konfigurálást
maga a "fő" meghajtó végzi (rövidebben a vo_server). Így használhatod
azokat az opciókat is, amiket VIDIX nélkül is használhattál. Plusz,
értelmezi a -double opciót (a használata ajánlott, legalábbis
az ATI kártyákhoz).
A -vo xvidix opció jelenleg a következő opciókat ismeri fel :
-fs -zoom -x -y -double.
Továbbá, lehetséges átugrani az autodetektálást, a kívánt VIDIX
meghajtó harmadik opcióként történő megadásával :
mplayer -vo xvidix:mga_vid.so -fs -zoom -double
file.avi
vagy
mplayer -vo vesa:vidix:radeon_vid.so -fs -zoom -double -bpp
32 file.avi
Viszont ez elég veszélyes, mivel ilyenkor mindenképp a megadott meghajtó
lesz betöltve, és előre nem látható következményekhez vezethet, akár
lefagyáshoz is. Csak akkor próbáld ezt ha teljesen biztos vagy abban hogy
működni fog, viszont az MPlayer automatikusan nem tesz hasonlóan.
Szólj a fejlesztőknek. A helyes módszer az, amikor a VIDIX autodetektál.
A VIDIX nagyon új technológia, és nagyon valószínű hogy a Te rendszereden (számunkra ismeretlen OS, stb) nem fog működni. Ilyenkor az egyetlen lehetőség, ha átportolod (főleg a libdha-t). Nagyon valószínű hogy a VIDIX minden olyan rendszeren működőképes, ahol az X11.
És egy utolsó figyelmezetetés: sajnos/szerencsére a VIDIX CSAK ROOT jogosultsággal elérhető, mivel közvetlen hardveres hozzáférésre van szükség. A minimum, hogy a suid bitet bebillented az MPlayer binárison.
VIDEO EQUALIZER
A Vidix tartalmaz tartalmaz egy video equalizert, ami vagy a szokásos 1-8 billentyűkkel (lásd a manpage-t), vagy parancssori opciókkal szabályozható. Az MPlayer a következő opciókat ismeri fel :
-brightness - FÉNYERŐ állítása.
-contrast - KONTRASZT állítása.
-saturation - SZATURÁCIÓ állítása. Lehet
fekete-fehér képet is előállítani vele.
-hue - HUE állítása.
-red_intensity - VÖRÖS komponens állítása.
-green_intensity - ZÖLD komponens állítása.
-blue_intensity - KÉK komponens állítása.
Mindegyik opció egy -1000-től +1000-ig terjedő számot fogad el
paraméterként.
Az alapértelmezett a 0.
Megj.: Nem mindegyik meghajtó támogatja ezeket az opciókat. Jelenleg csak a radeon_vid.so nyújt teljeskörű támogatást a video equalizinghez.
Példák:
mplayer -vo vesa:vidix -brightness -300 -contrast 200
filenév.avi
vagy
mplayer -vo xvidix -red_intensity -50 -saturation 400 -hue 300
filenév.vob
Ez a meghajtó néhány hardveres MJPEG capture/dekóder kártyával használható (DC10+-szal van lett tesztelve, de működnie kell LML33-mal és DC10-zel is). A meghajtó először JPEG-be kódolja a képkockát, ezután elküdli a kártyának. Az enkódolás a libavcodec-kel történik.
Működnie kell továbbá a
http://mjpeg.sourceforge.net
címről letölthető kernel meghajtónak. Ezután már csak újra kell fordítani
az MPlayer-t az --enable-zr configure opcióval.
Néhány megjegyzés:
-zr* parancssori opciókkal
történik. Ezen opciók help-je a -zrhelp opcióval kérhető
le.Linux alatt két lehetőséged van :
-vo x11 -fs -zoom
opciók bekapcsolják a LASSÚ szoftveres nagyítást, és ráadásul
Macrovision másolásvédelem tetőzi az egészet (ezt egyébként
meg lehet tö^H^Hkerülni
ezzel a
perl script-tel).TVout/matroxset könyvtárba, és írd be: make.
Installáld a matroxset-et valahova a PATH-ba.fbset-ed installálva, lépj a
TVout/fbset könyvtárba, és írd be: make.
Installáld az fbset-et valahova a PATH-ba.TVout/ könyvtárba, és futtasd le a
./modules scriptet root-ként. A szöveges módú konzolodnak
most framebuffer módba kellett hogy lépjen (nincs visszaút!)../matroxtv scriptet. Ez egy egyszerű
menűt ad. Írd be 2 és nyomj ENTER-t. Most a monitoron
és a TV-n ugyanannak a képnek kell lennie. A 3-as menűpont
két független megjelenítőt kapcsol be, de így nem használhatsz X-et !
Ha a TV (PAL !) képén furcsa csíkok vannak, a script nem tudta
beállítani megfelelően a felbontást (alapban 640x512-re). Ilyenkor
próbáld ki a TV-* scripteket a TVout/ könyvtárban.Oks. A következő feladat a kurzor eltüntetése, és a képernyőkímélő kikapcsolása. Futtasd a következő parancsokat :
echo -e '\033[?25l' vagy setterm -cursor off
setterm -blank 0
Jobb ha valami script-be teszed őket, és kiüríted a képernyőt is..
A kurzor visszakapcsolása :echo -e '\033[?25h'
or setterm -cursor on
Yeah kewl. A lejátszást a következő paraméterekkel indítsd :
mplayer -vo mga -fs -screenw 640 -screenh 512 <filename>
(ha X-et használsz, most válts át konzolra például CTRL-ALT-F1 billentyűkkel)
A 640x512-t értelemszerűen írd át ha más felbontást állítottál be a matroxfb-n..
És igen, élvezd az Xv-nél és windoznál szebb, jobb, gyorsabb Matrox TV kimenetet !
Néhány szó az ATI kártyák TV kimenetéről:
Jelenleg az ATI nem akarja hogy bármely TV kimeneti chip-je Linux alatt
is támogatott legyen. Íme a tőlük származó hivatalos állásfoglalás :
> Hello!
>
> A honlapjukon azt írják hogy támogatják a Linuxos fejlesztőket.
> Jelenleg az mplayer projectben veszek részt, (www.mplayerhq.hu)
> és a Radeon VE kártyák TV kimenetét szeretném bekapcsolni
> filmlejátszás alatt. Ezt a képességet szeretném a radeonfb-be is beépíteni
> (ami az mplayer CVS fa main/drivers/radeon könyvtárában található).
> Lehetséges hogy hivatalos technikai dokumentációt kapjak?
A TV kimeneti dokumentációt a Macrovision miatt nem adjuk ki.
Az MPEG2 dekódolást LEHET hogy megfontoljuk a jövőben, de ezt se most.
Szintén a nem kiadható információk miatt.
Milyen kár.
Q:Mi az a Macrovision?
A:Egy másolásvédelmi mechanizmus.
Tehát ha kiadnák a dokumentációt, a hackerek képesek lennének kikapcsolni a másolásvédelmet a chipjeiken. Ígyhát nincs esélyünk TV kimenetre.
Az ATI TV kimenetek jelenlegi támogatottsága :
Szerencsére ha elég gyors processzorod van (Duron, Celeron2 vagy jobb), használhatod a TV kimenetet a VESA meghajtón keresztül.
A VESA meghajtó nem használ hardveres gyorsítást, hanem DGA-t
szimulál egy 64k-s ablakon keresztül, ami a BIOS 32 bites funkcióin
keresztül konfigurálható. Az ATI kártyák elég gyors memóriával rendelkeznek,
így az itt elveszített sebesség minimális. Más kártyákkal ellentétben
itt nincs meghatározva a TV-n használható módok száma, így 320x200-tól
1024x768-ig bármilyen módot használhatsz.
Van DGA mód (legalábbis a Radeonoknál biztosan), ami automatikusan
detektálódik, és így hasonló teljesítményt kapsz mint a -vo dga és
-vo fbdev módokban.
Egy dologra kell figyelned : a PC bekapcsolásakor legyen bedugva a TV
kábele, mert a BIOS csak bootolásnál inicializálja magát.
A részleteket lásd a VESA meghajtó leírásánál.
Nézd meg ezt az URL-t.