mpv/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!-- synced with 1.7 $ -->
<chapter id="encoding-guide">
<title>K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a <application>MEncoder</application>rel</title>

<sect1 id="menc-feat-dvd-mpeg4">
<title>Nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) rip k<>sz<73>t<EFBFBD>se DVD filmb<6D>l</title>

<para>
  Egy gyakran feltett k<>rd<72>s: "Hogyan k<>sz<73>thetem el a legjobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>
  DVD rip-et egy adott m<>retben? Vagy: "Hogyan k<>sz<73>thetem el a
  lehet<65> legjobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> DVD rip-et? Nem <20>rdekel a f<>jl m<>ret, csak a
  legjobb min<69>s<EFBFBD>get akarom."
</para>

<para>
  Az ut<75>bbi k<>rd<72>s tal<61>n kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem
  <20>rdekel a f<>jl m<>ret, akkor mi<6D>rt nem m<>solod <20>t az eg<65>sz MPEG-2 vide<64>
  stream-et a DVD-r<>l egy az egyben? Az AVI f<>jlod 5GB k<>r<EFBFBD>l fogja v<>gezni,
  fogd <20>s vidd, de ha a legjobb min<69>s<EFBFBD>get akarod <20>s nem <20>rdekel a m<>ret,
  akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehet<65>s<EFBFBD>ged.
</para>

<para>
  Val<61>j<EFBFBD>ban egy DVD MPEG-4-be t<>rt<72>n<EFBFBD> <20>tk<74>dol<6F>s<EFBFBD>nak az oka pont az, hogy
  <emphasis role="bold"><EFBFBD>rdekel</emphasis> a f<>jl m<>rete.
</para>

<para>
  Neh<65>z egy <20>ltal<61>nos receptet adni a j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> DVD rip-ek k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
  Sz<53>mos szempontot figyelembe kell venni <20>s meg kell <20>rtened ezeket a
  r<>szleteket, k<>l<EFBFBD>nben el<65>gedetlen leszel a v<>geredm<64>nnyel. Kicsit k<>rbej<65>rjuk
  ezen dolgok k<>z<EFBFBD>l n<>h<EFBFBD>nyat <20>s ut<75>na p<>ld<6C>t is adunk. Felt<6C>telezz<7A>k, hogy a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et haszn<7A>lod a vide<64>
  k<>dol<6F>s<EFBFBD>hoz, hab<61>r az elm<6C>let b<>rmilyen codec-kel haszn<7A>lhat<61>.
</para>

<para>
  Ha ez t<>l sok neked, akkor tal<61>n jobb, ha a sok nagyszer<65> frontend
  valamelyik<69>t haszn<7A>lod, amik fel vannak sorolva a
  kapcsol<6F>d<EFBFBD> projektek oldal<61>n a
  <ulink url="http://mplayerhq.hu/homepage/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder r<>szben</ulink>.
  <20>gy nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> rip-eket k<>sz<73>thetsz t<>l sok gondolkod<6F>s n<>lk<6C>l,
  mert ezen eszk<7A>z<EFBFBD>k legt<67>bbje <20>gy lett megtervezve, hogy j<> d<>nt<6E>seket
  hozzon.
</para>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode">
<title>Felk<EFBFBD>sz<EFBFBD>l<EFBFBD>s a k<>dol<6F>sra: A forr<72>s anyag <20>s framer<65>ta azonos<6F>t<EFBFBD>sa</title>
<para>
  Miel<65>tt eszedbe jutna b<>rmif<69>le film <20>tk<74>dol<6F>sa, meg kell tenned
  p<>r el<65>k<EFBFBD>sz<73>leti l<>p<EFBFBD>st.
</para>

<para>
  Az els<6C> <20>s legfontosabb l<>p<EFBFBD>s a k<>dol<6F>s el<65>tt annak meg<65>llap<61>t<EFBFBD>sa,
  hogy mif<69>le anyaggal van egy<67>ltal<61>n dolgod.
  Ha a forr<72>s anyagod DVD-r<>l sz<73>rmazik vagy sug<75>rzott/k<>beles/m<>holdas
  TV, a k<>vetkez<65> k<>t form<72>tum valamelyik<69>ben t<>rol<6F>dik: NTSC <20>szak
  Amerik<69>ban <20>s Jap<61>nban, PAL Eur<75>p<EFBFBD>ban.
  Fontos tudatos<6F>tani, hogy ez csak a telev<65>zi<7A>n t<>rt<72>n<EFBFBD> megjelen<65>t<EFBFBD>s
  form<72>tuma <20>s gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis>
  <20>sszhangban a film eredeti form<72>tum<75>val.
  Ahhoz, hogy megfelel<65> legyen a k<>dol<6F>s, ismerned kell az eredeti
  form<72>tumot.
  Ennek elmulaszt<7A>sa eset<65>n cs<63>nya t<>r<EFBFBD>si (<28>tlapol<6F>s) mell<6C>khat<61>sok
  lesznek a k<>dol<6F>sodban.
  Mindamellett, hogy cs<63>nya, a mell<6C>khat<61>sok rontj<74>k a k<>dol<6F>si
  hat<61>konys<79>got is: rosszabb min<69>s<EFBFBD>g per bitr<74>ta ar<61>nyt kapsz.
</para>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-fps">
<title>A forr<72>s framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>nak azonos<6F>t<EFBFBD>sa</title>
<para>
  Itt van egy lista a forr<72>s anyagok <20>ltal <20>ltal<61>ban haszn<7A>lt t<>pusokr<6B>l,
  ebben val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg megtal<61>lod a ti<74>det <20>s annak jellemz<6D>it:
</para>
<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Szabv<EFBFBD>nyos film</emphasis>: Moziban t<>rt<72>n<EFBFBD>
  vet<65>t<EFBFBD>shez r<>gz<67>tett<74>k 24 fps-sel.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL vide<64></emphasis>: PAL vide<64>kamer<65>val
  r<>gz<67>tett<74>k 50 mez<65> per m<>sodperc sebess<73>ggel.
  Egy mez<65> csak a k<>pkocka p<>ros vagy p<>ratlan sorsz<73>m<EFBFBD> sorait
  tartalmazza.
  A telev<65>zi<7A>t <20>gy tervezt<7A>k meg, hogy ilyen ar<61>nyban friss<73>tsen,
  az anal<61>g t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s egy olcs<63> form<72>jak<61>nt.
  Az emberi szemnek ezt kompenz<6E>lnia kellene, de ha egyszer meg<65>rted
  az <20>tlapol<6F>st, meg fogod l<>tni a TV-n <20>s soha t<>bb<62> nem fogod
  <20>lvezni a TV ad<61>st.
  K<>t mez<65> m<>g <emphasis role="bold">nem</emphasis> alkot egy
  teljes k<>pkock<63>t, mert 1/50 m<>sodpercnyire vannak egym<79>st<73>l id<69>ben
  <20>s <20>gy csak mozg<7A>sn<73>l igazodnak <20>ssze.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC Vide<64></emphasis>: NTSC kamer<65>val felvett,
  60000/1001 mez<65> per m<>sodperc vagy a sz<73>nek el<65>tti id<69>ben 60 mez<65> per
  m<>sodperc sebess<73>g<EFBFBD> film. Egy<67>bk<62>nt hasonl<6E> a PAL-hoz.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Anim<EFBFBD>ci<EFBFBD></emphasis>: <20>ltal<61>ban 24fps-sel
  rajzolj<6C>k, de tal<61>lhat<61> kevert-framer<65>t<EFBFBD>s v<>ltozat is.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Sz<EFBFBD>m<EFBFBD>t<EFBFBD>g<EFBFBD>pes grafika (CG)</emphasis>: B<>rmilyen
  framer<65>t<EFBFBD>val mehet, de van p<>r, ami gyakoribb a t<>bbin<69>l; 24 <20>s
  30 k<>pkocka per m<>sodpercesek a tipikusak NTSC-n<>l <20>s 25fps PAL-n<>l.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">R<EFBFBD>gi film</emphasis>: K<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> alacsony
  framer<65>t<EFBFBD>k.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-material">
<title>A forr<72>sanyag beazonos<6F>t<EFBFBD>sa</title>
<para>
  A k<>pkock<63>kb<6B>l <20>ll<6C> filmekre progressz<73>vk<76>nt szoktak hivatkozni,
  m<>g az egym<79>st<73>l f<>ggetlen mez<65>kb<6B>l <20>ll<6C>akra vagy <20>tlapoltk<74>nt
  vagy vide<64>k<EFBFBD>nt - b<>r ez ut<75>bbi f<>lre<72>rthet<65>.
</para>
<para>
  Tov<6F>bbi bonyol<6F>t<EFBFBD>sk<73>nt n<>h<EFBFBD>ny film a fenti kett<74> kever<65>ke.
</para>
<para>
  A legfontosabb k<>l<EFBFBD>nbs<62>g, amit <20>szre kell venni a k<>t form<72>tum
  k<>z<EFBFBD>tt, hogy van, amelyik k<>pkocka-alap<61> m<>g m<>sok mez<65> alap<61>ak.
  <emphasis role="bold">B<EFBFBD>rmikor</emphasis>, ha egy filmet telev<65>zi<7A>s
  megjelen<65>t<EFBFBD>sre k<>sz<73>tenek el<65> (bele<6C>rtve a DVD-t is), <20>tkonvert<72>lj<6C>k
  mez<65>-alap<61> form<72>ba.
  A k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> m<>dszereket, amikkel ez v<>grehajthat<61>, gy<67>jt<6A>n<EFBFBD>ven
  "pulldown"-nak h<>vjuk, ennek egyik v<>ltozata a h<>rhedt NTSC-s
  "3:2 telecine".
  Hacsak nem volt az eredeti anyag is mez<65>-alap<61> (<28>s megegyez<65>
  mez<65> r<>t<EFBFBD>j<EFBFBD>), m<>s form<72>tumb<6D> lesz a filmed, mint az eredeti.
</para>

<itemizedlist>
<title>Sz<EFBFBD>mos <20>ltal<61>nos t<>pusa van a pulldown-nak:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL 2:2 pulldown</emphasis>: Az <20>sszes k<>z<EFBFBD>l a
  legjobb.
  Minden k<>pkocka k<>t mez<65> idej<65>ig l<>tsz<73>dik, <20>gy, hogy a p<>ros <20>s p<>ratlan
  sorokat kinyeri bel<65>l<EFBFBD>k <20>s v<>ltakozva mutatja <20>ket.
  Ha az eredeti anyag 24fps-es, ez az elj<6C>r<EFBFBD>s felgyors<72>tja a filmet
  4%-kal.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown</emphasis>:
  Minden 12. kock<63>t h<>rom mez<65> hosszan mutat kett<74> helyett.
  Ezzel elker<65>li a 4%-os gyorsul<75>st, de sokkal nehezebben megford<72>that<61>v<EFBFBD>
  teszi a folyamatot.
  <20>ltal<61>ban musical k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l haszn<7A>lj<6C>k, ahol a 4%-os sebess<73>gm<67>dosul<75>s
  komolyan rontan<61> a zenei jelet.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC 3:2 telecine</emphasis>: A kock<63>k
  felv<6C>ltva 3 vagy 2 mez<65>nyi ideig l<>tsz<73>dnak. Ez<45>ltal a mez<65> r<>ta
  2.5-sz<73>r<EFBFBD>se lesz az eredeti framer<65>t<EFBFBD>nak.
  Az eredm<64>ny nagyon kis m<>rt<72>kben lelassul, 60 mez<65> per m<>sodpercr<63>l
  59.94 mez<65> per m<>sodpercre, az NTSC mez<65> r<>ta megtart<72>sa miatt.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC 2:2 pulldown</emphasis>: A 30fps-es
  anyagok NTSC-n t<>rt<72>n<EFBFBD> megjelen<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez haszn<7A>lj<6C>k.
  Sz<53>p, csak<61>gy, mint a 2:2 PAL pulldown.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<para>
  Vannak m<>g egy<67>b m<>dszerek az NTSC <20>s a PAL vide<64> k<>z<EFBFBD>tti konvert<72>l<EFBFBD>shoz,
  de ez a t<>ma meghaladja ezen le<6C>r<EFBFBD>s c<>lkit<69>z<EFBFBD>seit.
  Ha ilyen filmbe futsz bele <20>s el szeretn<74>d k<>dolni, a legjobb, ha
  keresel egy m<>solatot az eredeti form<72>tumban.
  A k<>t form<72>tum k<>z<EFBFBD>tti konvert<72>l<EFBFBD>s nagyon rombol<6F> hat<61>s<EFBFBD> <20>s nem
  lehet teljesen visszaford<72>tani, <20>gy a k<>dolt adatod nagyon
  megszenvedi, ha m<>r konvert<72>lt forr<72>sb<73>l k<>sz<73>l.
</para>
<para>
  Ha a vide<64> DVD-n van, az egym<79>st k<>vet<65> mez<65>k k<>pkock<63>v<EFBFBD>
  csoportos<6F>that<61>ak, m<>g akkor is, ha nem egyidej<65> megjelen<65>t<EFBFBD>sre
  tervezt<7A>k <20>ket.
  A DVD-n <20>s digit<69>lis TV-n haszn<7A>lt MPEG-2 szabv<62>ny lehet<65>s<EFBFBD>get ny<6E>jt
  mind az eredeti progressz<73>v kock<63>k elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>ra, mind pedig arra, hogy
  azon mez<65>k sz<73>m<EFBFBD>t, amelyhez egy k<>pkock<63>t meg kell jelen<65>teni, az
  adott k<>pkocka fejl<6A>c<EFBFBD>ben t<>rolhassuk.
  Ha ezt a m<>dszert haszn<7A>lj<6C>k, a filmet gyakran "soft-telecined"-k<>nt
  jellemzik, mert ez az elj<6C>r<EFBFBD>s csak utas<61>tja a DVD lej<65>tsz<73>t a pulldown
  alkalmaz<61>s<EFBFBD>ra a film t<>nyleges megv<67>ltoztat<61>sa helyett.
  Ez a lehet<65>s<EFBFBD>g nagyon prefer<65>lt, mert k<>nnyen visszaford<72>that<61>
  (tulajdonk<6E>ppen kihagyhat<61>) a k<>dol<6F> <20>ltal <20>s megtartja a maxim<69>lis
  min<69>s<EFBFBD>get.
  B<>r sok DVD <20>s m<>sorsz<73>r<EFBFBD> st<73>di<64> nem haszn<7A>l megfelel<65> k<>dol<6F>si
  technik<69>t, hanem ink<6E>bb "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak,
  ahol a mez<65>k tulajdonk<6E>ppen dupl<70>zva vannak az elk<6C>dolt MPEG-2-ben.
</para>
<para>
  Az elj<6C>r<EFBFBD>s, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, k<>s<EFBFBD>bb ker<65>l le<6C>r<EFBFBD>sra
  ebben az <20>tmutat<61>ban.
  Most k<>vetkezz<7A>k p<>r tan<61>cs, amik seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel eld<6C>ntheted, hogy milyen
  anyaggal van dolgod:
</para>

<itemizedlist>
<title>NTSC r<>gi<67>k:</title>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> azt <20>rja ki, hogy a framer<65>ta
  megv<67>ltozott 24000/1001-re a film n<>z<EFBFBD>se k<>zben, <20>s soha nem v<>lt vissza,
  akkor majdnem biztosan progressz<73>v tartalomr<6D>l van sz<73>, amit "soft telecine"
  elj<6C>r<EFBFBD>snak vetettek al<61>.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> a framer<65>ta oda-vissza
  v<>ltakoz<6F>s<EFBFBD>t mutatja 24000/1001 <20>s 30000/1001 k<>z<EFBFBD>tt <20>s "hull<6C>mz<6D>st"
  l<>tsz ilyenkor, akkor t<>bb lehet<65>s<EFBFBD>g is van.
  A 24000/1001 fps-es r<>szek majdnem biztosan progressz<73>v
  tartalmak, "soft telecine"-ltek, de a 30000/1001 fps-es r<>szek
  lehetnek vagy hard-telecine-lt 24000/1001 fps-esek vagy 60000/1001
  mez<65> per m<>sodperces NTSC vide<64>k.
  K<>vesd a k<>vetkez<65> k<>t esetben le<6C>rt ir<69>nyelveket, hogy el tudd
  d<>nteni, val<61>j<EFBFBD>ban melyik form<72>tummal van dolgod.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a framer<65>ta
  v<>ltoz<6F>st <20>s minden egyes mozg<7A>st tartalmaz<61> kocka hull<6C>mosnak t<>nik,
  akkor a filmed NTSC vide<64> 60000/1001 mez<65> per m<>sodperc sebess<73>ggel.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a framer<65>ta
  v<>ltoz<6F>st <20>s minden <20>tb<74>l k<>t kocka hull<6C>mosnak t<>nik, akkor a filmed
  "hard telecine"-s 24000/1001fps-es form<72>tum<75>.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<itemizedlist>
<title>PAL r<>gi<67>k:</title>
<listitem><para>
  Ha sosem l<>tsz hull<6C>mz<6D>st, akkor a filmed 2:2 pulldown-os.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha hull<6C>mz<6D>st l<>tsz v<>ltakoz<6F>an ki-be minden f<>l m<>sodpercben,
  akkor a filmed 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown-os.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha mindig l<>tsz hull<6C>mz<6D>st a mozg<7A>s k<>zben, akkor a filmed PAL
  vide<64> 50 mez<65> per m<>sodperces sebess<73>ggel.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<note><title>Tan<EFBFBD>cs:</title>
<para>
  Az <application>MPlayer</application> le tudja lass<73>tani a lej<65>tsz<73>st
  a -speed kapcsol<6F>val vagy a kock<63>r<EFBFBD>l-kock<63>ra t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>ssal.
  Pr<50>b<EFBFBD>ld meg haszn<7A>lni a <option>-speed</option> 0.2-t, hogy nagyon lassan
  n<>zhesd a filmet vagy nyomogasd a "<keycap>.</keycap>" gombot a kock<63>r<EFBFBD>l
  kock<63>ra t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>shoz <20>s azonos<6F>tsd a mint<6E>kat, ha nem l<>tod meg
  teljes sebess<73>gn<67>l.
</para>
</note>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-2pass">
<title>Konstans kvant<6E>l<EFBFBD>s vs. t<>bbmenetes k<>dol<6F>s</title>

<para>
  Nagyon sokf<6B>le min<69>s<EFBFBD>gben tudod elk<6C>dolni a filmedet.
  A modern vide<64> k<>dol<6F>kkal <20>s egy kis pre-codec t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>ssel
  (lem<65>retez<65>s <20>s zajcs<63>kkent<6E>s), lehets<74>ges nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g el<65>r<EFBFBD>se
  700 MB-on, egy 90-110 perces sz<73>lesv<73>szn<7A> filmn<6D>l.
  Tov<6F>bb<62> minden, kiv<69>ve a leghosszabb filmeket, elk<6C>dolhat<61> majdnem
  t<>k<EFBFBD>letes min<69>s<EFBFBD>ggel 1400 MB-ba.
</para>

<para>
  H<>rom f<>le megk<67>zel<65>t<EFBFBD>se van egy vide<64> k<>dol<6F>s<EFBFBD>nak: konstans bitr<74>ta
  (CBR), konstans kvant<6E>l<EFBFBD>s, <20>s t<>bbmenetes (ABR vagy <20>tlagos bitr<74>ta).
</para>

<para>
  A komplexit<69>s (<28>s <20>gy a bitek sz<73>ma) miatt megk<67>vetelt, a film k<>pkock<63>in<69>l
  haszn<7A>lt t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s nagy m<>rt<72>kben v<>ltozhat jelentr<74>l jelenetre.
  A modern vide<64> k<>dol<6F>k m<>r alkalmazkodnak az ig<69>nyekhez a bitr<74>ta vari<72>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val.
  Azonban az egyszer<65> m<>dokban, mint pl. a CBR, nem l<>phetik t<>l az <20>tlagos
  bitr<74>t<EFBFBD>t hossz<73> ideig, mert nem ismerik az k<>vetkez<65> jelenetek bitr<74>ta
  ig<69>ny<6E>t.
  Az okosabb m<>dok, mint pl. a t<>bb l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s, figyelembe tudj<64>k venni
  az el<65>z<EFBFBD> l<>p<EFBFBD>sek statisztik<69>it, ami megoldja a fent eml<6D>tett probl<62>m<EFBFBD>t.
</para>

<note><title>Megjegyz<EFBFBD>s:</title>
<para>
  A legt<67>bb ABR k<>dol<6F>st t<>mogat<61> codec csak a k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st
  t<>mogatja, m<>g n<>h<EFBFBD>ny m<>sik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>,
  az <systemitem class="library">XviD</systemitem> <20>s a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> t<>mogatj<74>k
  a t<>bbmenetest, ami kiss<73> jav<61>t a min<69>s<EFBFBD>gen minden l<>p<EFBFBD>sben,
  b<>r ez a javul<75>s nem m<>rhet<65> <20>s nem is <20>szrevehet<65> a 4. l<>p<EFBFBD>s ut<75>n.
  Ez<45>rt, ebben a r<>szben a k<>t l<>p<EFBFBD>ses <20>s a t<>bbmenetes felv<6C>ltva
  <20>rtelmezhet<65>.
</para>
</note>

<para>
  Ezen m<>dok mindegyik<69>ben a vide<64> codec (mint pl. a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>)
  a vide<64> k<>pkock<63>kat 16x16 pixel nagys<79>g<EFBFBD> macroblock-okra osztja, majd egy
  kvant<6E>l<EFBFBD>st v<>gez mindegyik macroblock-on. Min<69>l alacsonyabb a kvant<6E>l<EFBFBD>s, ann<6E>l
  jobb a min<69>s<EFBFBD>g <20>s nagyobb a bitr<74>ta. A film k<>dol<6F>k <20>ltal egy adott macroblockhoz
  a megfelel<65> kvant<6E>l<EFBFBD> kiv<69>laszt<7A>s<EFBFBD>ra haszn<7A>lt m<>dszer v<>ltoz<6F> <20>s nagym<79>rt<72>kben
  tuningolhat<61>. (Ez egy extr<74>m t<>l-egyszer<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>se a tulajdonk<6E>ppeni folyamatnak,
  de az alap koncepci<63>t hasznos meg<65>rteni.)
</para>

<para>
  Ha el<65><6C>rsz egy konstans bitr<74>t<EFBFBD>t, a vide<64> codec elk<6C>dolja a vide<64>t, figyelmen
  k<>v<EFBFBD>l hagyva a r<>szleteket amennyire csak lehets<74>ges <20>s a legkisebb m<>rt<72>kben,
  amennyire sz<73>ks<6B>ges, hogy a megadott bitr<74>t<EFBFBD>n<EFBFBD>l alacsonyabban maradjon. Ha
  t<>nyleg nem <20>rdekel a f<>jl m<>ret, haszn<7A>lhatsz CBR-t <20>s megadhatsz egy bitr<74>t<EFBFBD>t
  vagy hagyhatod hat<61>rozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kell<6C>en magas <20>rt<72>ket
  jelent, ami nem szab g<>tat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sebb megk<67>t<EFBFBD>s a
  bitr<74>t<EFBFBD>ra vonatkoz<6F>an, az eredm<64>ny az lesz, hogy a codec a lehet<65> legalacsonyabb
  kvant<6E>l<EFBFBD>st fogja haszn<7A>lni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a
  <option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>n<EFBFBD>l, alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt 2). Amint
  el<65><6C>rsz egy megfelel<65>en alacsony bitr<74>t<EFBFBD>t, ami a codecet magasabb kvant<6E>l<EFBFBD>s
  haszn<7A>lat<61>ra k<>nyszer<65>ti, majdnem biztos, hogy rontod a vide<64>d min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t.
  Ahhoz, hogy ezt elker<65>ld, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg downscale-t kell v<>grehajtani a
  vide<64>n, az al<61>bbiakban szerepl<70> m<>dszernek megfelel<65>en. <20>ltal<61>ban igaz,
  hogy jobb ha ker<65>l<EFBFBD>d a CBR-t, ha sz<73>m<EFBFBD>t a min<69>s<EFBFBD>g.
</para>

<para>
  Konstans kvant<6E>l<EFBFBD>ssal a codec ugyan azt a kvant<6E>l<EFBFBD>t haszn<7A>lja, amit
  a <option>vqscale</option> kapcsol<6F>val megadt<64>l (a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-n<>l. Ha
  a lehet<65> legjobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> rip-et szeretn<74>d, szint<6E>n a bitr<74>ta kihagy<67>s<EFBFBD>val,
  haszn<7A>lhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsol<6F>t. Ez ugyan azt a bitr<74>t<EFBFBD>t
  <20>s PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolg<6C>ltatja, mint a CBR a
  <option>vbitrate</option>=v<>gtelen kapcsol<6F>val <20>s a alap<61>rtelmezett 2-es
  <option>vqmin</option>-nal.
</para>

<para>
  A konstans kvant<6E>l<EFBFBD>s probl<62>m<EFBFBD>ja, hogy a megadott kvant<6E>l<EFBFBD>t alkalmazza, ak<61>r
  sz<73>ks<6B>ges a macroblock-hoz, ak<61>r nem. Lehet, hogy haszn<7A>lhat<61> lenne egy
  nagyobb kvant<6E>l<EFBFBD>s is a mackroblock-on a vizu<7A>lis min<69>s<EFBFBD>g fel<65>ldoz<6F>sa n<>lk<6C>l
  is. Mi<4D>rt pazaroln<6C>nk a biteket sz<73>ks<6B>gtelen<65>l alacsony kvant<6E>l<EFBFBD>ra? A
  CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi id<69>d csak van, de a merevlemezed v<>ges.
</para>

<para>
  K<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>sban az els<6C> l<>p<EFBFBD>s <20>gy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne,
  de megtartja a tulajdons<6E>gok list<73>j<EFBFBD>t minden egyes k<>pkock<63>n<EFBFBD>l. Ezeket az
  adatokat haszn<7A>lja fel azt<7A>n a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sben a haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt kvant<6E>l<EFBFBD>t
  meghat<61>roz<6F> intelligens d<>nt<6E>sekben. Gyors akci<63>n<EFBFBD>l vagy kis r<>szletess<73>g<EFBFBD>
  jelenetekn<6B>l magasabb kvant<6E>l<EFBFBD>t haszn<7A>l, lass<73> mozg<7A>sn<73>l vagy nagy
  r<>szletess<73>g<EFBFBD> jelenetekn<6B>l alacsonyabbat.
</para>

<para>
  Ha haszn<7A>lod a <option>vqscale=2</option> kapcsol<6F>t, akkor biteket pazarolsz.
  Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsol<6F>t adod meg, akkor nem a legjobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>
  rip-et kapod. Tegy<67>k fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal,
  <20>s az eredm<64>ny 1800Kbit. Ha k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st csin<69>lsz <option>vbitrate=1800</option>
  kapcsol<6F>val, az kimeneti vide<64> <emphasis role="bold">jobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD></emphasis> lesz
  <emphasis role="bold">ugyanolyan bitr<74>t<EFBFBD>val</emphasis>.
</para>

<para>
  Mivel most meggy<67>z<EFBFBD>dt<64>l r<>la, hogy a k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s a megfelel<65> m<>dszer,
  az igazi k<>rd<72>s az, hogy milyen bitr<74>t<EFBFBD>t aj<61>nlott haszn<7A>lni? A v<>lasz az, hogy
  nincs egyszer<65> v<>lasz. Val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg olyan bitr<74>t<EFBFBD>t akarsz v<>lasztani, ami a
  legjobb egyens<6E>lyt biztos<6F>tja a min<69>s<EFBFBD>g <20>s a f<>jl m<>ret k<>z<EFBFBD>tt. Ez viszont a
  forr<72>s vide<64>t<EFBFBD>l f<>gg<67>en v<>ltozik.
</para>

<para>
  Ha a m<>ret nem sz<73>m<EFBFBD>t, egy j<> kiindul<75>si pont minden nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>
  rip-hez egy 2000Kbit k<>r<EFBFBD>li <20>rt<72>k, plusz-m<>nusz 200Kbit.
  A gyors akci<63>khoz <20>s a nagy r<>szletess<73>g<EFBFBD> vide<64>khoz vagy ha sas szemed
  van, akkor v<>laszthatsz 2400-at vagy 2600-at.
  N<>h<EFBFBD>ny DVD-n<>l nem fogsz k<>l<EFBFBD>nbs<62>get felfedezni 1400Kbit-en sem. J<> <20>tlet
  az egyes fejezeteket k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> bitr<74>t<EFBFBD>val megn<67>zni, hogy megl<67>sd a
  k<>l<EFBFBD>nbs<62>get.
</para>

<para>
  Ha egy bizonyos m<>retet c<>lozt<7A>l be, valahogy ki kell sz<73>m<EFBFBD>tanod a bitr<74>t<EFBFBD>t.
  De ezel<65>tt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az
  audi<64> s<>v(ok)nak, <20>gy el<65>sz<73>r <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket
  kell lerippelned</link>.
  A k<>vetkez<65> egyenlettel tudod kisz<73>m<EFBFBD>tani a bitr<74>t<EFBFBD>t:
  <systemitem>bitr<EFBFBD>ta = (c<>l_m<5F>ret_Mbyteokban - hang_m<5F>rete_Mbyteokban) *
  1024 * 1024 / hossz_m<5F>sodpercben * 8 / 1000</systemitem>
  P<>ld<6C>ul egy k<>t <20>r<EFBFBD>s film 702 Mb<4D>jtos CD-re val<61> <20>sszenyom<6F>s<EFBFBD>hoz, 60
  Mb<4D>jtnyi hang s<>vval, a vide<64> bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD>nak
  <systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 =
  740kbps</systemitem>-nek kell lennie.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-constraints">
<title>Megszor<EFBFBD>t<EFBFBD>sok a hat<61>kony k<>dol<6F>shoz</title>

<para>
  Az MPEG-t<>pus<75> t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s term<72>szet<65>b<EFBFBD>l ad<61>d<EFBFBD>an sz<73>mos megszor<6F>t<EFBFBD>s
  van, amit k<>vetned kell a maxim<69>lis min<69>s<EFBFBD>g <20>rdek<65>ben.
  Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett n<>gyzetre osztja fel a vide<64>t,
  mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzit<69>s) inform<72>ci<63>t <20>s k<>t
  f<>l-felbont<6E>s<EFBFBD> 8x8 chroma (sz<73>n) blokkot tartalmaz (egy a v<>r<EFBFBD>s-vil<69>gosk<73>k
  tengelyen, a m<>sik a k<>k-s<>rga tengelyen).
  Ha a film sz<73>less<73>ge <20>s magass<73>ga nem 16 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se, a k<>dol<6F> akkor is
  elegend<6E> 16x16-os makroblokkot fog haszn<7A>lni, hogy lefedje a teljes
  k<>pet, a marad<61>k hely veszend<6E>be megy.
  <20>gy ha a min<69>s<EFBFBD>g maximaliz<69>l<EFBFBD>sa a c<>l egy fix f<>jlm<6C>rettel, akkor
  el<65>gg<67> rossz <20>tlet nem 16 valamelyik t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t haszn<7A>lni m<>retk<74>nt.
</para>

<para>
  A legt<67>bb DVD-n van valamekkora fekete s<>v a sarkokban. Ha ezeket
  b<>k<EFBFBD>n hagyod, akkor t<>bb m<>don is ronthatj<74>k a min<69>s<EFBFBD>get.
</para>

<orderedlist>
<listitem>
<para>
  Az MPEG-t<>pus<75> t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s szint<6E>n nagyban f<>gg a frekvencia tartom<6F>nyok
  transzform<72>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t<EFBFBD>l is, <20>ltal<61>ban a Diszkr<6B>t Koszinusz Transzform<72>ci<63>t
  (DCT) haszn<7A>lj<6C>k, ami hasonl<6E> a Fourier transzform<72>ci<63>hoz. Ez a fajta
  k<>dol<6F>s hat<61>kony a mint<6E>k <20>s a sima <20>tmenetek <20>talak<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz, de
  nehezen b<>rk<72>zik meg az <20>les <20>lekkel. Ezek elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>hoz sokkal t<>bb
  bitre van sz<73>ks<6B>ge, k<>l<EFBFBD>nben egy gy<67>r<EFBFBD>s<EFBFBD>d<EFBFBD>snek nevezett mell<6C>khat<61>s
  jelenik meg.
</para>

<para>
  A frekvencia transzform<72>ci<63> (DCT) k<>l<EFBFBD>n hajt<6A>dik v<>gre minden egyes
  makroblokkon (tulajdonk<6E>ppen minden blokkon), <20>gy ez a probl<62>ma csak
  akkor jelentkezik, ha az <20>les <20>l a blokkon bel<65>l van. Ha a fekete
  hat<61>r <20>pp olyan pixel hat<61>ron kezd<7A>dik, ami 16 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se, akkor nincs
  probl<62>ma. Hab<61>r a fekete hat<61>rok a DVD-ken ritk<74>n vannak sz<73>pen
  eligaz<61>tva, <20>gy a gyakorlatban majdnem mindig v<>gni kell, hogy
  elker<65>ld ez a b<>ntet<65>st.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A frekvencia tartom<6F>nyok k<>dol<6F>sa mellett az MPEG-t<>pus<75> t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s
  mozg<7A> vektorokat haszn<7A>l a k<>pkock<63>k k<>z<EFBFBD>tti v<>ltoz<6F>sok <20>br<62>zol<6F>s<EFBFBD>hoz.
  A mozg<7A> vektorok term<72>szetesen kev<65>sb<73> hat<61>konyak a sarkokb<6B>l <20>rkez<65>
  <20>j tartalomn<6D>l, mert az m<>g nincs jelen az el<65>z<EFBFBD> k<>pkock<63>n. Am<41>g a
  tartalom a sarkok fel<65> terjed ki, a mozg<7A> vektoroknak nincs probl<62>m<EFBFBD>juk
  a tartalom kifel<65> mozg<7A>s<EFBFBD>val. Hab<61>r a fekete hat<61>rok megjelen<65>sekor
  lehetnek gondok:
</para>

<orderedlist continuation="continues">
<listitem>
<para>
  Minden egyes makroblokkn<6B>l az MPEG-t<>pus<75> k<>dol<6F>s egy vektort is elt<6C>rol,
  mely azt mondja meg, hogy az el<65>z<EFBFBD> k<>pkocka melyik r<>sz<73>t kell <20>tm<74>solni
  ebbe a makroblokkba a k<>vetkez<65> kocka megbecsl<73>s<EFBFBD>hez. Csak a megmaradt
  k<>l<EFBFBD>nbs<62>get kell elk<6C>dolni. Ha a makroblokkot kett<74>osztja a k<>p sz<73>le
  <20>s a fekete s<>v, akkor a k<>p t<>bbi r<>sz<73>nek mozg<7A> vektorai fel<65>l fogj<67>k
  <20>rni a fekete s<>vot. Ez azt jelenti, hogy sok bitet kell elpazarolni
  vagy a hat<61>r fel<65>l<EFBFBD>rt r<>sz<73>nek <20>jrafeket<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez vagy (ink<6E>bb) a
  mozg<7A> vektor nem ker<65>l felhaszn<7A>l<EFBFBD>sra <20>s <20>gy a makroblokk <20>sszes
  v<>ltoz<6F>s<EFBFBD>t expliciten el kell k<>dolni. Mindk<64>t esetben jelent<6E>sen
  romlik a k<>dol<6F>s hat<61>konys<79>ga.
</para>

<para>
  Ez a probl<62>ma szint<6E>n csak akkor jelentkezik, ha a fekete s<>v nem 16
  t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD> pixel-hat<61>ron van.
</para>
</listitem>

<listitem>
<para>
  V<>g<EFBFBD>l tegy<67>k fel, hogy van egy makroblokkunk a k<>p belsej<65>ben <20>s
  egy objektum mozog be ebbe a blokkba a k<>p sarka fel<65>l. Az MPEG-t<>pus<75>
  k<>dol<6F>s nem tudja azt mondani, hogy "m<>sold <20>t azt a r<>szt, ami a k<>p
  belsej<65>ben van, de a fekete s<>vot ne". <20>gy a fekete s<>v is <20>tm<74>sol<6F>dik
  <20>s <20>gy rengeteg bitet kell fel<65>ldozni a k<>p ott l<>v<EFBFBD> r<>sz<73>nek
  <20>jrak<61>dol<6F>s<EFBFBD>hoz.
</para>

<para>
  Ha a k<>p tov<6F>bb fut az elk<6C>dolt ter<65>let sarka fel<65>, az MPEG-nek speci<63>lis
  optimaliz<69>ci<63>i vannak az k<>p sz<73>l<EFBFBD>n l<>v<EFBFBD> pixelek ism<73>tl<74>d<EFBFBD> m<>sol<6F>s<EFBFBD>ra,
  ha a mozg<7A> vektorok a k<>dolt ter<65>leten k<>v<EFBFBD>lr<6C>l j<>nnek. Ez a tulajdons<6E>g
  haszontalann<6E> v<>lik, ha a filmen fekete s<>vok vannak. Az els<6C> k<>t
  probl<62>m<EFBFBD>val ellent<6E>tben itt nem seg<65>t a 16 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>re val<61> igaz<61>t<EFBFBD>s.
</para>
</listitem>

<listitem>
<para>
  Hab<61>r a s<>vok teljesen feket<65>k <20>s soha nem v<>ltoznak, mindenk<6E>ppen
  egy kis plusz munk<6E>t ig<69>nyelnek, mivel t<>bb macroblokk van.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen v<>gd le a fekete s<>vokat.
  Tov<6F>bb<62> ha a k<>p sarkain<69>l zaros/torz r<>sz van, ennek a lev<65>g<EFBFBD>sa is
  jav<61>t a k<>dol<6F>si hat<61>konys<79>gon. A kem<65>nyvonalas vide<64>sok, akik az eredeti
  tartalmat akarj<72>k megtartani, amennyire csak lehet, biztos tiltakozni
  fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvant<6E>l<EFBFBD>s haszn<7A>lat<61>t, akkor
  a v<>g<EFBFBD>s miatt nyert min<69>s<EFBFBD>gjavul<75>s jelent<6E>sen nagyobb lesz, mint a sarkok
  lev<65>g<EFBFBD>sa miatti inform<72>ci<63>veszt<7A>s.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-crop">
<title>V<EFBFBD>g<EFBFBD>s <20>s m<>retez<65>s</title>

<para>
  Eml<6D>kezz r<> az el<65>z<EFBFBD> fejezetb<74>l, hogy a v<>gs<67> k<>pm<70>ret, amibe k<>dolsz,
  16 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se aj<61>nlott, hogy legyen (mind sz<73>less<73>gben, mind magass<73>gban).
  Ezt v<>g<EFBFBD>ssal, m<>retez<65>ssel vagy ezek kombin<69>ci<63>j<EFBFBD>val <20>rheted el.
</para>

<para>
  V<>g<EFBFBD>sn<73>l van egy p<>r <20>k<EFBFBD>lszab<61>ly, amit j<> ha betartasz, ha nem akarsz
  k<>rt tenni a filmben.
  A norm<72>l YUV form<72>tum 4:2:0, a chroma (sz<73>n) inform<72>ci<63>kat almintak<61>nt
  t<>rolja, pl. a chroma csak fele annyiszor ker<65>l mint<6E>z<EFBFBD>sra minden
  ir<69>nyban, mint a luma (intenz<6E>t<EFBFBD>s) inform<72>ci<63>k.
  Tanulm<6C>nyozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mint<6E>z<EFBFBD>si pontokat
  <20>s C a chroma-kat!
</para>

<informaltable>
<?dbhtml table-width="40%" ?>
<?dbfo table-width="40%" ?>
<tgroup cols="8" align="center">
<colspec colnum="1" colname="col1"/>
<colspec colnum="2" colname="col2"/>
<colspec colnum="3" colname="col3"/>
<colspec colnum="4" colname="col4"/>
<colspec colnum="5" colname="col5"/>
<colspec colnum="6" colname="col6"/>
<colspec colnum="7" colname="col7"/>
<colspec colnum="8" colname="col8"/>
<spanspec spanname="spa1-2" namest="col1" nameend="col2"/>
<spanspec spanname="spa3-4" namest="col3" nameend="col4"/>
<spanspec spanname="spa5-6" namest="col5" nameend="col6"/>
<spanspec spanname="spa7-8" namest="col7" nameend="col8"/>
  <tbody>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
  </tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Amint l<>thatod, a k<>p sorai <20>s oszlopai term<72>szetszer<65>leg p<>rokba
  rendez<65>dnek. <20>gy a v<>g<EFBFBD>si eltol<6F>sodnak <20>s a m<>reteidnek p<>ros
  sz<73>moknak <emphasis>kell</emphasis> lenni<6E>k.
  Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val.
  Elm<6C>letben lehets<74>ges a v<>g<EFBFBD>s p<>ratlan eltol<6F>ssal, de ehhez a
  chroma <20>jramint<6E>z<EFBFBD>sa sz<73>ks<6B>ges, ami egy vesztes<65>ges m<>velet <20>s
  nem is t<>mogatja a v<>g<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD>.
</para>

<para>
  Tov<6F>bb<62> az <20>tlapolt vide<64>t a k<>vetkez<65>k<EFBFBD>ppen mint<6E>zz<7A>k:
</para>

<informaltable>
<?dbhtml table-width="80%" ?>
<?dbfo table-width="80%" ?>
<tgroup cols="16" align="center">
<colspec colnum="1"  colname="col1"/>
<colspec colnum="2"  colname="col2"/>
<colspec colnum="3"  colname="col3"/>
<colspec colnum="4"  colname="col4"/>
<colspec colnum="5"  colname="col5"/>
<colspec colnum="6"  colname="col6"/>
<colspec colnum="7"  colname="col7"/>
<colspec colnum="8"  colname="col8"/>
<colspec colnum="9"  colname="col9"/>
<colspec colnum="10" colname="col10"/>
<colspec colnum="11" colname="col11"/>
<colspec colnum="12" colname="col12"/>
<colspec colnum="13" colname="col13"/>
<colspec colnum="14" colname="col14"/>
<colspec colnum="15" colname="col15"/>
<colspec colnum="16" colname="col16"/>
<spanspec spanname="spa1-2"   namest="col1" nameend="col2"/>
<spanspec spanname="spa3-4"   namest="col3" nameend="col4"/>
<spanspec spanname="spa5-6"   namest="col5" nameend="col6"/>
<spanspec spanname="spa7-8"   namest="col7" nameend="col8"/>
<spanspec spanname="spa9-10"  namest="col9" nameend="col10"/>
<spanspec spanname="spa11-12" namest="col11" nameend="col12"/>
<spanspec spanname="spa13-14" namest="col13" nameend="col14"/>
<spanspec spanname="spa15-16" namest="col15" nameend="col16"/>
  <tbody>
    <row>
      <entry namest="col1" nameend="col8">Top field</entry>
      <entry namest="col9" nameend="col16">Bottom field</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry spanname="spa9-10">C</entry>
      <entry spanname="spa11-12">C</entry>
      <entry spanname="spa13-14">C</entry>
      <entry spanname="spa15-16">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry spanname="spa9-10">C</entry>
      <entry spanname="spa11-12">C</entry>
      <entry spanname="spa13-14">C</entry>
      <entry spanname="spa15-16">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
  </tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Amint l<>thatod a mint<6E>k nem ism<73>tl<74>dnek meg a 4 sor ut<75>n.
  <20>gy az <20>tlapolt vide<64>hoz a v<>g<EFBFBD>s y-eltol<6F>s<EFBFBD>nak <20>s a magass<73>g<EFBFBD>nak
  4 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>nek kell lennie.
</para>

<para>
  A nat<61>v DVD felbont<6E>s 720x480 NTSC-vel <20>s 720x576 PAL-lal, de van egy
  ar<61>nyjelz<6C> is, ami megmutatja, hogy teljes k<>perny<6E>s (4:3) vagy sz<73>les
  v<>szn<7A> (16:9). Sok (ha nem az <20>sszes) sz<73>les k<>perny<6E>s DVD nem szigor<6F>an
  16:9-es, vagy 1.85:1-hez vagy 2.35:1-hez (cinescope). Ez azt jelenti, hogy
  fekete s<>vok lesznek a vide<64>n, amit le kell v<>gni.
</para>

<para>
  Az <application>MPlayer</application> rendelkezik egy crop detection sz<73>r<EFBFBD>vel,
  ami meg<65>llap<61>tja a lev<65>gand<6E> t<>glalapot (<option>-vf cropdetect</option>).
  Futtasd az <application>MPlayer</application>t a
  <option>-vf cropdetect</option> kapcsol<6F>val <20>s ki<6B>rja a v<>g<EFBFBD>si be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat
  a hat<61>rok elt<6C>vol<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
  A filmet elegend<6E> ideig kell engedned futni ahhoz, hogy legyen teljesen
  lefedett k<>p <20>s helyes v<>g<EFBFBD>si eredm<64>nyeket kapj.
</para>

<para>
  Ezut<75>n teszteld le a kapott <20>rt<72>keket az <application>MPlayer</application>rel,
  felhaszn<7A>lva a <option>cropdetect</option> <20>ltal ki<6B>rt parancssort <20>s <20>ll<6C>ts
  a t<>glalapon, ha sz<73>ks<6B>ges.
  A <option>t<EFBFBD>glalap</option> sz<73>r<EFBFBD> seg<65>t neked a v<>g<EFBFBD>si t<>glalap
  filmen val<61>, interakt<6B>v m<>don t<>rt<72>n<EFBFBD> elhelyez<65>s<EFBFBD>ben.
  Eml<6D>kezz, <20>s k<>vesd a fenti oszthat<61>s<EFBFBD>gi <20>k<EFBFBD>lszab<61>lyokat, nehogy
  f<>lreigaz<61>tsd a chroma plane-eket.
</para>

<para>
  Bizonyos esetekben a m<>retez<65>s nem k<>v<EFBFBD>natos.
  A m<>retez<65>s f<>gg<67>leges ir<69>nyban neh<65>z <20>tlapolt vide<64>n<EFBFBD>l <20>s ha meg akarod
  <20>rizni az <20>tlapolts<74>got, tart<72>zkodnod kell a m<>retez<65>st<73>l.
  Ha nem fogsz m<>retezni, de 16 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t akarod haszn<7A>lni k<>pm<70>retk<74>nt,
  t<>l kell v<>gnod a filmet. Ne v<>gj kisebbet, mert a fekete sz<73>lek nagyon
  rosszak k<>dol<6F>skor!
</para>

<para>
  Mivel az MPEG-4 16x16-os macroblock-okat haszn<7A>l, meg kell gy<67>z<EFBFBD>dn<64>d r<>la,
  hogy a k<>dolt vide<64> mindegyik dimenzi<7A>ja 16 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se-e, k<>l<EFBFBD>nben rontod
  a min<69>s<EFBFBD>get, k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen alacsony bitr<74>t<EFBFBD>n<EFBFBD>l. Ezt megteheted a lev<65>gand<6E> ter<65>let
  sz<73>less<73>g<EFBFBD>nek <20>s magass<73>g<EFBFBD>nak 16 legk<67>zelebbi t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>re val<61> kerek<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>vel.
  Amint az m<>r szerepelt kor<6F>bban, v<>g<EFBFBD>sn<73>l n<>velni szeretn<74>d az y-offszetet a
  r<>gi <20>s az <20>j magass<73>g k<>z<EFBFBD>tti k<>l<EFBFBD>nbs<62>g fel<65>vel, <20>gy a keletkez<65> vide<64>
  elmozdul a k<>p k<>z<EFBFBD>ppontj<74>b<EFBFBD>l. A DVD vide<64> mintav<61>telez<65>si m<>dja miatt meg
  kell gy<67>z<EFBFBD>dn<64>d r<>la, hogy az offszet p<>ros sz<73>m-e. (Val<61>j<EFBFBD>ban <20>ratlan szab<61>ly,
  hogy soha ne haszn<7A>lj p<>ratlan <20>rt<72>keket semmilyen param<61>ternek se, ha v<>gsz
  vagy m<>retezel egy vide<64>t.) Ha nem akarsz p<>r extra pixelt eldobni, akkor a
  vide<64> m<>retez<65>s<EFBFBD>t kell megfontolnod ink<6E>bb. Ezt n<>zz<7A>k meg a k<>vetkez<65> p<>ld<6C>nkban.
  Tulajdonk<6E>ppen enged<65>lyezheted a <option>cropdetect</option> sz<73>r<EFBFBD>nek,
  hogy ezt az eg<65>szet megcsin<69>lja helyetted, mivel van egy opcion<6F>lis
  <option>kerek<EFBFBD>t<EFBFBD>si</option> param<61>tere, ami alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt 16.  
</para>

<para>
  Szint<6E>n figyelned kell a "f<>lfekete" pixelekre a sarkokban. Gy<47>z<EFBFBD>dj meg r<>la,
  hogy ezeket szint<6E>n lev<65>gtad, k<>l<EFBFBD>nben olyan biteket pazarolsz el ott,
  amiket m<>shoz jobban felhaszn<7A>lhatn<74>l.
</para>

<para>
  Miut<75>n mindent elmondtunk <20>s k<>sz, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg olyan vide<64>t kapsz, aminek
  a pixeljei nem <20>ppen 1.85:1 vagy 2.35:1 ar<61>ny<6E>ak, de legal<61>bb valami hasonl<6E>.
  Az <20>j k<>par<61>nyt kisz<73>m<EFBFBD>thatod k<>zzel is, de a <application>MEncoder</application>
  rendelkezik egy kapcsol<6F>val a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>hez, amit <option>autoaspect</option>-nek
  h<>vnak, ami megcsin<69>lja ezt neked. Ne m<>retezd <20>t ezt a vide<64>t a pixelek
  n<>gysz<73>gletes<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez, hacsak nem akarod pazarolni a helyet a merevlemezeden.
  A m<>retez<65>s t<>rt<72>nhet lej<65>tsz<73>skor, <20>s a lej<65>tsz<73> az AVI-ban t<>rolt ar<61>nyt
  fogja haszn<7A>lni a megfelel<65> felbont<6E>s meg<65>llap<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
  Sajnos nem minden lej<65>tsz<73> teszi k<>telez<65>v<EFBFBD> ezt az auto-m<>retez<65>si inform<72>ci<63>t,
  ez<65>rt lehet, hogy m<>gis <20>tm<74>retez<65>sre k<>nyszer<65>lsz.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-resolution-bitrate">
<title>Felbont<EFBFBD>s <20>s bitr<74>ta kiv<69>laszt<7A>sa</title>

<para>
  Ha nem konstans kvant<6E>l<EFBFBD>si m<>dban fogsz k<>dolni, akkor meg kell adnod
  a bitr<74>t<EFBFBD>t.
  A bitr<74>ta koncepci<63>ja el<65>g egyszer<65>.
  A filmed t<>rol<6F>s<EFBFBD>ra m<>sodpercenk<6E>nt felhaszn<7A>lt bitek (<28>tlagos) sz<73>ma.
  Norm<72>lis esetben a bitr<74>t<EFBFBD>t kilobit (1000 bit) per m<>sodpercben m<>rik.
  A filmed m<>rete a lemezen egyenl<6E> a bitr<74>ta <20>s a film hossz<73>nak
  szorzat<61>val, plusz egy kis "t<>lterhel<65>ssel" (l<>sd
  <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-avi-limitations">az AVI kont<6E>ner</link>t
  p<>ld<6C>ul).
  Az egy<67>b param<61>terek, mint a m<>retez<65>s, v<>g<EFBFBD>s, stb.
  <emphasis role="bold">nem</emphasis> v<>ltoztatj<74>k meg a f<>jl m<>ret<65>t,
  am<61>g nem v<>ltoztatsz a bitr<74>t<EFBFBD>n is.
</para>
<para>
  A bitr<74>ta <emphasis role="bold">nem</emphasis> ar<61>nylik a felbont<6E>shoz.
  Ez<45>rt mondhatjuk, hogy egy 320x240-es f<>jl 200 kbit/sec-kel nem lesz
  ugyan olyan min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>, mint ugyan az a film 640x480-ban, 800 kbit/sec-kel!
  Ennek k<>t oka van:
<orderedlist>
  <listitem><para>
    <emphasis role="bold"><EFBFBD>rz<EFBFBD>kelhet<EFBFBD></emphasis>: Jobban <20>szreveszed az
    MPEG hib<69>it ha fel vannak nagy<67>tva!
    A hib<69>k a blokkok (8x8) m<>retez<65>s<EFBFBD>b<EFBFBD>l ad<61>dnak.
    A szemed nem l<>tja meg a hib<69>t 4800 kicsi blokkban olyan k<>nnyen,
    mint 1200 nagy blokkban (felt<6C>telezve, hogy mindkett<74>t teljes
    k<>perny<6E>re nagy<67>tod).
  </para></listitem>
  <listitem><para>
    <emphasis role="bold">Elm<EFBFBD>leti</emphasis>: Ha egy k<>pet lem<65>retezel,
    de ugyan akkora m<>ret<65> (8x8) blokkokat haszn<7A>lsz a frekvenciatartom<6F>ny
    transzform<72>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz, t<>bb adatot mozgatsz a magasabb
    frekvenciatartom<6F>nyokba. Egyszer<65>en fogalmazva, minden pixel t<>bb
    r<>szletet fog tartalmazni, mint el<65>tte.
    <20>gy hab<61>r a lem<65>retezett k<>ped kiterjed<65>s<EFBFBD>ben az inform<72>ci<63> 1/4-ed<65>t
    tartalmazza csak, m<>gis az inform<72>ci<63> nagy r<>sz<73>t tartalmazhatja a
    frekvenciatartom<6F>nyban (felt<6C>ve, hogy a magas frekvenci<63>k nincsenek
    kell<6C>k<EFBFBD>ppen kihaszn<7A>lva az eredeti 640x480-as k<>pen).
  </para></listitem>
  </orderedlist>
</para>
<para>
  A r<>gi le<6C>r<EFBFBD>sok egy "bit per pixel" megk<67>zel<65>t<EFBFBD>s szerint javasolt<6C>k a
  bitr<74>ta <20>s a felbont<6E>s megv<67>laszt<7A>s<EFBFBD>t, ez azonban <20>ltal<61>ban nem helyes
  a fentiek miatt.
  A legjobb becsl<73>snek az t<>nik, ha a bitr<74>ta l<>pt<70>ke a felbont<6E>s
  n<>gyzetgy<67>k<EFBFBD>vel ar<61>nyos, <20>gy a 320x240 <20>s 400 kbit/sec <20>sszehasonl<6E>that<61>
  a 640x480 <20>s 800 kbit/sec-kel.
  Azonban ez m<>g nem lett bizony<6E>tva sem elm<6C>leti sem gyakorlati t<>rv<72>nnyel.
  Tov<6F>bb<62>, tekintve, hogy a filmek nagyon v<>ltozatosak a zajt<6A>l,
  r<>szletess<73>gt<67>l, a mozg<7A>s sz<73>g<EFBFBD>t<EFBFBD>l, <20>s a t<>bbit<69>l f<>gg<67>en, haszontalan
  <20>ltal<61>nos tan<61>csokat adni bit per <20>tl<74> hossz<73>ra vonatkoz<6F>an (a bit per
  pixel anal<61>gi<67>ja, a n<>gyzetgy<67>k felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val).
</para>
<para>
  Eddig csak a felbont<6E>s <20>s a bitr<74>ta kiv<69>laszt<7A>s neh<65>zs<7A>geir<69>l besz<73>lt<6C>nk.
</para>


<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-resolution-bitrate-compute">
<title>Felbont<EFBFBD>s kisz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sa</title>
<para>
  El<45>sz<73>r, ki kell sz<73>m<EFBFBD>tanod az elk<6C>dolt k<>par<61>nyt:
  <systemitem>ARc = (Wc x (ARa / PRdvd )) / Hc</systemitem>
<itemizedlist>
<title>ahol:</title>
<listitem><para>
  Wc <20>s Hc a v<>gott vide<64> sz<73>less<73>ge <20>s a magass<73>ga,
</para></listitem>
<listitem><para>
  ARa a megjelen<65>tett k<>p ar<61>nya, ami <20>ltal<61>ban 4/3 vagy 16/9,
</para></listitem>
<listitem><para>
  PRdvd a DVD pixel r<>t<EFBFBD>ja, ami PAL DVD-k eset<65>n 1.25=(720/576)
  <20>s 1.5=(720/480) NTSC DVD-kn<6B>l,
</para></listitem>
</itemizedlist>
</para>

<para>
  Ezut<75>n, kisz<73>m<EFBFBD>thatod az X <20>s Y felbont<6E>st, egy bizonyos T<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si
  Min<69>s<EFBFBD>g (Compression Quality, CQ) faktornak megfelel<65>en:
  <systemitem>ResY = INT(SQRT( 1000*Bitrate/25/ARc/CQ )/16) * 16</systemitem>
  <20>s
  <systemitem>ResX = INT( ResY * ARc / 16) * 16</systemitem>
</para>

<para>
  Ok<4F>, de mi az a CQ?
  A CQ reprezent<6E>lja a k<>dol<6F>s pixelenk<6E>nti <20>s k<>pkock<63>nk<6E>nti bitsz<73>ks<6B>glet<65>t.
  Nagy vonalakban min<69>l nagyobb a CQ, ann<6E>l kisebb a val<61>sz<73>n<EFBFBD>s<EFBFBD>ge, hogy
  k<>dol<6F>si hib<69>t fog l<>tni.
  B<>r ha van c<>l m<>ret a filmedhez (1 vagy 2 CD p<>ld<6C>ul), akkor korl<72>tozott
  a felhaszn<7A>lhat<61> bitek sz<73>ma; ez<65>rt sz<73>ks<6B>ges, hogy megfelel<65> ar<61>nyt tal<61>lj
  a t<>m<EFBFBD>rs<72>g <20>s a min<69>s<EFBFBD>g k<>z<EFBFBD>tt.
</para>

<para>
  A CQ f<>gg mind a bitr<74>t<EFBFBD>t<EFBFBD>l mind a film felbont<6E>s<EFBFBD>t<EFBFBD>l.
  Ha n<>velni akarod a CQ-t, <20>ltal<61>ban lem<65>retez<65>st kell v<>gezned a filmen,
  mivel a bitr<74>ta a c<>l m<>ret <20>s a film hossz<73>b<EFBFBD>l sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>dik, ami konstans.
  Egy 0,18 alatti CQ <20>ltal<61>ban nagyon kock<63>s k<>pet eredm<64>nyez, mert nincs
  el<65>g bit minden egyes macroblokk inform<72>ci<63>inak elt<6C>rol<6F>s<EFBFBD>hoz (az MPEG4,
  mint sok m<>s codec, csoportokba gy<67>jti a pixeleket a k<>p t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez;
  ha nincs el<65>g bit, l<>that<61>v<EFBFBD> v<>lik ezen blokkok sz<73>le).
  Ez<45>rt <20>sszer<65> a CQ-t a 0,20-0,22-es tartom<6F>nyb<79>l v<>lasztani 1 CD-s rip
  eset<65>n, <20>s 0,26-0,28-b<>l a 2 CD-sn<73>l.
</para>

<para>
  K<>rlek figyelj r<>, hogy a CQ csak egy mutat<61>, mely az elk<6C>dolt tartalomt<6D>l
  f<>gg, egy 0,18-as CQ-val j<>l n<>zhet ki egy Bergman, szemben az olyan
  filmekkel, mint p<>ld<6C>ul a M<>trix, ami sok gyors-mozg<7A>s<EFBFBD> r<>szt tartalmaz.
  M<>sr<73>szt nem <20>ri meg n<>velni a CQ-t 0,30-n<>l magasabbra, mert csak
  pazarolni fogod a biteket <20>szrevehet<65> min<69>s<EFBFBD>gi nyeres<65>g n<>lk<6C>l.
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-filtering">
<title>Sz<EFBFBD>r<EFBFBD>s</title>

<para>
  A <application>MEncoder</application> vide<64> sz<73>r<EFBFBD>i haszn<7A>lat<61>nak ismerete
  alapvet<65> fontoss<73>g<EFBFBD> a j<> k<>dol<6F>shoz.
  Az <20>sszes vide<64> feldolgoz<6F>s a sz<73>r<EFBFBD>k<EFBFBD>n kereszt<7A>l t<>rt<72>nik -- v<>g<EFBFBD>s,
  m<>retez<65>s, sz<73>n <20>ll<6C>t<EFBFBD>s, zajsz<73>r<EFBFBD>s, <20>les<65>t<EFBFBD>s, deinterlacing, telecine,
  inverz telecine <20>s deblocking, csak hogy n<>h<EFBFBD>nyat megeml<6D>ts<74>nk.
  A t<>mogatott form<72>tumok sokas<61>g<EFBFBD>val egy<67>tt a <application>MEncoder</application>
  sz<73>r<EFBFBD>inek v<>ltozatoss<73>ga a f<> el<65>nye a hasonl<6E> programokkal szemben.
</para>

<para>
  A sz<73>r<EFBFBD>k l<>ncban t<>lt<6C>dnek be a -vf kapcsol<6F> haszn<7A>lat<61>val:

  <screen>-vf szuro1=opciok,szuro2=opciok,...</screen>

  A legt<67>bb sz<73>r<EFBFBD> t<>bb numerikus opci<63>t v<>r, kett<74>spontokkal elv<6C>lasztva,
  de igaz<61>b<EFBFBD>l a szintaxis sz<73>r<EFBFBD>r<EFBFBD>l sz<73>r<EFBFBD>re v<>ltozik, ez<65>rt olvasd el a man
  oldal <20>ltalad haszn<7A>lni k<>v<EFBFBD>nt sz<73>r<EFBFBD>h<EFBFBD>z tartoz<6F> r<>sz<73>t!
</para>

<para>
  A sz<73>r<EFBFBD>k olyan sorrendben m<>dos<6F>tj<74>k a vide<64>t, ahogy be lettek t<>ltve.
  P<>ld<6C>ul a k<>vetkez<65> l<>nc:

  <screen>-vf crop=688:464:12:4,scale=640:464</screen>

  el<65>sz<73>r kiv<69>gja a 688x464 ter<65>let<65> r<>gi<67>t (12,4)-es bal fels<6C> sarokkal,
  majd az eredm<64>nyt lem<65>retezi 640x464-re.
</para>

<para>
  Bizonyos sz<73>r<EFBFBD>ket a sz<73>r<EFBFBD> l<>nc elej<65>n, vagy ahhoz k<>zel kell bet<65>lteni,
  ahhoz, hogy a vide<64> dek<65>dol<6F>t<EFBFBD>l <20>rkez<65> inform<72>ci<63>kat megkapja, azok ne
  vesszenek el vagy v<>ltozzanak meg m<>sik sz<73>r<EFBFBD> miatt.
  A legjobb p<>lda erre a <option>pp</option> (ut<75>feldolgoz<6F>s, csak ha
  deblock vagy dering m<>veleteket hajt v<>gre), az
  <option>spp</option> (m<>sik ut<75>feldolgoz<6F> az MPEG mell<6C>khat<61>sok elt<6C>vol<6F>t<EFBFBD>s<EFBFBD>ra),
  a <option>pullup</option> (inverz telecine) <20>s a
  <option>softpulldown</option> (a soft telecine hard telecine-re t<>rt<72>n<EFBFBD>
  konvert<72>l<EFBFBD>sa).
</para>

<para>
  <20>ltal<61>ban olyan kev<65>s sz<73>r<EFBFBD>st szeretn<74>l, amennyit csak lehet, hogy az eredeti
  DVD forr<72>shoz h<> maradj. A v<>g<EFBFBD>s gyakran elker<65>lhetetlen (amint azt fentebb
  le<6C>rtuk), de ne m<>retezd a vide<64>t. Noha a kicsiny<6E>t<EFBFBD>s n<>ha el<65>nyben r<>szes<65>l
  a magas kvant<6E>l<EFBFBD>kn<6B>l, mi szeretn<74>nk elker<65>lni mindk<64>t dolgot: eml<6D>kezz, hogy
  mit hat<61>roztunk el kezdetben a bitek min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>rt t<>rt<72>n<EFBFBD> fel<65>ldoz<6F>s<EFBFBD>r<EFBFBD>l.
</para>

<para>
  Szint<6E>n hagyd b<>k<EFBFBD>n a gamma, kontraszt, f<>nyer<65>, stb. be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat. Ami j<>l n<>z
  ki a monitorodon nem biztos, hogy m<>sn<73>l is sz<73>p lesz. Ezeket a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokat
  lej<65>tsz<73>skor kell elv<6C>gezni.
</para>

<para>
  Az egyetlen dolog, amit szeretn<74>l, a vide<64> nagyon k<>nny<6E> zajsz<73>r<EFBFBD>n t<>rt<72>n<EFBFBD>
  <20>tereszt<7A>se, mint pl. <option>-vf hqdn3d=2:1:2</option>. Ism<73>telten, ezen bitek
  jobb felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>r<EFBFBD>l van sz<73>: mi<6D>rt vesztegess<73>k el <20>ket a zaj k<>dol<6F>s<EFBFBD>ra, ha
  ezt a zajt lej<65>tsz<73>s k<>zben is hozz<7A> tudod adni? A <option>hqdn3d</option>
  param<61>tereinek n<>vel<65>s<EFBFBD>vel m<>g jobb t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>tetts<74>get <20>rhetsz el, de ha t<>l magasra
  <20>ll<6C>tod az <20>rt<72>keket, rontod a k<>p l<>that<61>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t. A fent javasolt <20>rt<72>kek
  (<option>2:1:2</option>) el<65>gg<67> konzervat<61>vak; k<>s<EFBFBD>rletezz szabadon nagyobb
  <20>rt<72>kekkel <20>s ellen<65>rizd az eredm<64>nyeket magad.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-interlacing">
<title>Interlacing <20>s Telecine</title>

<para>
  Majdnem minden filmet 24 fps-sel f<>nyk<79>peznek. Mivel az NTSC 30000/1001 fps-es,
  n<>mi <20>tdolgoz<6F>s sz<73>ks<6B>ges ezen a 24 fps-es vide<64>n, hogy a megfelel<65> NTSC
  framer<65>t<EFBFBD>val menjen. Ez az elj<6C>r<EFBFBD>st 3:2 pulldown-nak h<>vj<76>k, de <20>ltal<61>ban csak
  telecine n<>ven hivatkoznak r<> (mivel a pulldownt gyakran haszn<7A>lj<6C>k a telecine
  elj<6C>r<EFBFBD>s sor<6F>n), ami egyszer<65>en le<6C>rva lelass<73>tja a filmet 24000/1001 fps-re <20>s
  megism<73>tel minden negyedik k<>pkock<63>t.
</para>

<para>
  Ez nem speci<63>lis feldolgoz<6F>s, hab<61>r minden PAL DVD eset<65>ben megcsin<69>lj<6C>k, ami
  25 fps-sel megy. (M<>szaki szempontb<74>l a PAL-t lehet telecine-elni, ezt 2:2
  pulldown-nak h<>vj<76>k, de ez nem terjedt el a gyakorlatban.) A 24 fps-es filmet
  egyszer<65>en 25 fps-sel j<>tsz<73>k le. Az eredm<64>ny az, hogy a film kiss<73> gyorsabban
  megy, de ha nem vagy egy f<>ld<6C>nk<6E>v<EFBFBD>li, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg nem fogod <20>szrevenni a
  k<>l<EFBFBD>nbs<62>get. A legt<67>bb PAL DVD zajszint-jav<61>tott audi<64>t tartalmaz, <20>gy amikor
  25 fps-sel j<>tsz<73>k le <20>ket, a hangok j<>l hangzanak, m<>g akkor is, ha az
  audi<64> s<>v (<28>s ebb<62>l ad<61>d<EFBFBD>an az eg<65>sz film) az NTSC DVD-k<>n<EFBFBD>l 4%-kal lassabb
  fut<75>si id<69>vel megy.
</para>

<para>
  Mivel a PAL DVD-ben a vide<64>t nem v<>ltoztatt<74>k meg, nem kell agg<67>dnod a
  framer<65>ta miatt. A forr<72>s 25 fps-es <20>s a rip-ed is 25 fps-es lesz. De ha
  egy NTSC DVD filmet rippelsz, ford<72>tott telecine-t kell alkalmaznod.
</para>

<para>
  A 24 fps-sel felvett filmekn<6B>l az NTSC DVD-n l<>v<EFBFBD> vide<64> vagy telecine-elt
  30000/1001 fps-re vagy pedig progressz<73>v 24000/1001 fps-es <20>s sz<73>nd<6E>k szerint
  a DVD lej<65>tsz<73> v<>gzi a telecine-t lej<65>tsz<73>s k<>zben. M<>sr<73>szr<7A>l a TV sorozatok
  <20>ltal<61>ban csak <20>tlapoltak, nem telecine-ltek. Ez azonban nem <20>k<EFBFBD>lszab<61>ly:
  n<>h<EFBFBD>ny TV sorozat <20>tlapolt (mint a Buffy a V<>mp<6D>r gyilkos) m<>g m<>sik a
  progressz<73>v <20>s az <20>tlapolt kever<65>kei (mint pl. az Angyal vagy a 24).
</para>

<para>
  Javasoljuk, hogy olvasd el a <link
  linkend="menc-feat-telecine">mit kezdj<64>nk a telecine-nel <20>s az <20>tlapol<6F>ssal
  NTSC DVD-ken</link> r<>szt, hogy kezelni tudd a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> lehet<65>s<EFBFBD>geket.
</para>

<para>
  B<>r ha legt<67>bbsz<73>r csak filmeket rippelsz, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg vagy 24 fps-es
  progressz<73>v vagy telecine-lt vide<64>val lesz dolgod, ezekben az esetekben
  haszn<7A>lhatod a <option>pullup</option> sz<73>r<EFBFBD>t a <option>-vf
  pullup,softskip</option> kapcsol<6F>val.
</para>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-encoding-interlaced">
<title><EFBFBD>tlapolt vide<64> elk<6C>dol<6F>sa</title>

<para>
  Ha az <20>ltalad elk<6C>dolni k<>v<EFBFBD>nt film <20>tlapolt (NTSC vide<64> vagy
  PAL vide<64>), el kell d<>ntened, hogy akarsz-e deinterlacing-et
  vagy sem.
  A deinterlacing haszn<7A>lhat<61>v<EFBFBD> teszi a filmed progressz<73>v scan-es
  megjelen<65>t<EFBFBD>k<EFBFBD>n, mint pl. a sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>g<EFBFBD>p monitorok vagy a projektorok,
  van <20>ra is: az 50 vagy 60000/1001-es mez<65>r<EFBFBD>ta felez<65>dik 25 vagy
  30000/1001 k<>pkocka per m<>sodpercre <20>s <20>gy a filmedben t<>rolt
  inform<72>ci<63>k durv<72>n fele elveszik a jelent<6E>s mozg<7A>st tartalmaz<61>
  r<>szekben.
</para>

<para>
  <20>gy h<>t ha archiv<69>l<EFBFBD>si okokb<6B>l j<> min<69>s<EFBFBD>g kell, akkor ker<65>ld el a
  deinterlace-t.
  B<>rmikor deinterlace-lheted a filmet lej<65>tsz<73>s k<>zben is, ha
  progressz<73>v scan-es megjelen<65>t<EFBFBD>d van, valamint a j<>v<EFBFBD> lej<65>tsz<73>i
  k<>pesek lesznek teljes mez<65>r<EFBFBD>t<EFBFBD>val deinterlacing-elni, 50 vagy
  60000/1001 teljes k<>pkocka per m<>sodpercre interpol<6F>lni az <20>tlapolt
  vide<64>b<EFBFBD>l.
</para>

<para>
Fokozott figyelemmel kell elj<6C>rni, ha <20>tlapolt vide<64>val dolgozol:
</para>

<orderedlist>
<listitem><para>
  A v<>g<EFBFBD>si magass<73>g <20>s y-offszet 4 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se kell, hogy legyen.
</para></listitem>
<listitem><para>
  B<>rmilyen f<>gg<67>leges <20>tm<74>retez<65>st <20>tlapolt m<>dban kell elv<6C>gezni.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Az ut<75>feldolgoz<6F> <20>s a zajcs<63>kkent<6E> sz<73>r<EFBFBD>k nem az elv<6C>rtnak megfelel<65>en
  m<>k<EFBFBD>dnek, ha nem gondoskodsz r<>la, hogy egyszerre csak egy mez<65>vel
  dolgozzanak, k<>l<EFBFBD>nben a nem megfelel<65> haszn<7A>lat miatt s<>r<EFBFBD>lhet a vide<64>.
</para></listitem>
</orderedlist>

<para>
Mindezt <20>szben tartva, itt az els<6C> p<>ld<6C>nk:
</para>
<screen>
  mencoder <replaceable>capture.avi</replaceable> -mc 0 -oac lavc -ovc lavc -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:vbitrate=6000:ilmv:ildct:acodec=mp2:abitrate=224
</screen>
<para>
Figyelj az <option>ilmv</option> <20>s az <option>ildct</option> kapcsol<6F>kra.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">
<title>Audi<EFBFBD></title>

<para>
  Az audi<64> egy sokkal k<>nnyebben megoldhat<61> probl<62>ma: ha sz<73>m<EFBFBD>t a min<69>s<EFBFBD>g,
  akkor egyszer<65>en hagyd <20>gy, ahogy van.
  M<>g az AC3 5.1 stream-ek is legink<6E>bb 448Kbit/s-osak <20>s minden
  bitet meg<65>rnek. Cs<43>b<EFBFBD>t<EFBFBD> lehet az audi<64> j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> Vorbis-ba t<>rt<72>n<EFBFBD>
  konvert<72>l<EFBFBD>sa, de az, hogy ma nincs egy A/V receiver-ed az AC3 <20>tereszt<7A>shez,
  nem jelenti azt, hogy holnap sem lesz. K<>sz<73>ts a j<>v<EFBFBD>ben is haszn<7A>lhat<61>
  DVD rip-eket az AC3 stream megtart<72>s<EFBFBD>val.
  Megtarthatod az AC3 stream-et a <link linkend="menc-feat-mpeg4">k<EFBFBD>dol<EFBFBD>s k<>zben</link>
  a vide<64> stream-be t<>rt<72>n<EFBFBD> k<>zvetlen <20>tm<74>sol<6F>ssal.
  Vagy ki is szedheted az AC3 stream-et, hogy elkeverd valamilyen kont<6E>ner
  form<72>tumba, mint pl. a NUT vagy a Matroska.
  <screen>mplayer <replaceable>forras_fajl.vob</replaceable> -aid 129 -dumpaudio -dumpfile <replaceable>hang.ac3</replaceable></screen>
  a 129-es audi<64> s<>vot kiszedi a <replaceable>sound.ac3</replaceable> nev<65>
  f<>jlba a <replaceable>source_file.vob</replaceable>-b<>l (NB: a DVD VOB
  f<>jlok <20>ltal<61>ban k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> audi<64> sz<73>moz<6F>st haszn<7A>lnak, ami azt jelenti,
  hogy a 129-es VOB audio s<>v a 2. audi<64> s<>v a f<>jlban).
</para>

<para>
  De n<>ha t<>nyleg nincs m<>s v<>laszt<7A>sod, mint tov<6F>bb t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>teni a
  hangot <20>gy t<>bb bit jut a vide<64>ra.
  A legt<67>bb ember vagy MP3-at vagy Vorbis-t v<>laszt az audi<64> t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
  M<>g az ut<75>bbi nagyon hely-takar<61>kos codec, az MP3-nak jobb a hardveres
  lej<65>tsz<73>k ter<65>n a t<>mogatotts<74>ga, b<>r ez a trend v<>ltoz<6F>ban van.
</para>

<para>
  Mindenek el<65>tt <20>t kell konvert<72>lnod a DVD hangj<67>t WAV f<>jlba, hogy az audi<64>
  codec haszn<7A>lhassa bemenetk<74>nt.
  P<>ld<6C>ul:
  <screen>mplayer <replaceable>forras_fajl.vob</replaceable> -ao pcm:file=<replaceable>cel_hang.wav</replaceable> -vc dummy -aid 1 -vo null</screen>
  ki fogja szedni a m<>sodik audi<64> s<>vot a <replaceable>source_file.vob</replaceable>
  f<>jlb<6C>l a <replaceable>destination_sound.wav</replaceable> f<>jlba.
  K<>dol<6F>s el<65>tt val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg normaliz<69>lni akarod a hangot, mivel a DVD audi<64>
  s<>vjait legt<67>bbsz<73>r alacsony hanger<65>vel r<>gz<67>tik.
  Haszn<7A>lhatod a <application>normalize</application> eszk<7A>zt, ami megtal<61>lhat<61>
  a legt<67>bb disztrib<69>ci<63>ban.
  Ha Windows-t haszn<7A>lsz, egy eszk<7A>z, mint pl. a <application>BeSweet</application>
  megcsin<69>lja ezt neked.
  Vagy Vorbis-ba vagy MP3-ba k<>dolsz.
  P<>ld<6C>ul:
  <screen>oggenc -q1 <replaceable>cel_hang.wav</replaceable></screen>
  elk<6C>dolja a <replaceable>destination_sound.wav</replaceable>-ot az 1-es
  k<>dol<6F>si mins<6E>s<EFBFBD>ggel, ami nagyj<79>b<EFBFBD>l megfelel 80Kb/s-nak <20>s annak a minimum
  min<69>s<EFBFBD>gnek, amit legal<61>bb haszn<7A>lnod kell, ha <20>rdekel a min<69>s<EFBFBD>g.
  K<>rlek jegyezd meg, hogy a MEncoder jelenleg nem tud Ogg Vorbis s<>vokat
  belekeverni a kimeneti f<>jlba, mert csak AVI <20>s MPEG kont<6E>nereket t<>mogat
  kimenetk<74>nt <20>s mindkett<74>n<EFBFBD>l audi<64>/vide<64> lej<65>tsz<73>si szinkroniz<69>ci<63>s probl<62>m<EFBFBD>kat
  okozhat n<>h<EFBFBD>ny lej<65>tsz<73>val, ha az AVI f<>jl VBR-es audi<64> stream-et tartalmaz,
  mint pl. a Vorbis.
  De ne agg<67>dj, ez a dokument<6E>ci<63> megmutatja, hogy hogy tudod
  ezt megcsin<69>lni egy<67>b programokkal.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing">
<title>Kever<EFBFBD>s</title>
<para>
  Most, hogy elk<6C>doltad a vide<64>dat, val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg szeretn<74>d elkeverni egy
  vagy t<>bb audi<64> s<>vval egy<67>tt egy film kont<6E>nerbe, mint pl. az AVI,
  Matroska vagy a NUT.
  A <application>MEncoder</application> jelenleg csak MPEG <20>s AVI
  kont<6E>ner form<72>tumokba tud audi<64> <20>s vide<64> kimenetet k<>sz<73>teni.
  P<>ld<6C>ul:
  <screen>mencoder -oac copy -ovc copy  -o <replaceable>kimenet_film.avi</replaceable> -audiofile <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable></screen>
  Ez a <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> vide<64> f<>jlb<6C>l
  <20>s a <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> audi<64> f<>jlb<6C>l
  elk<6C>sz<73>ti a <replaceable>kimenet_film.avi</replaceable> f<>jlt.
  Ez a parancs m<>k<EFBFBD>dik MPEG-1 layer I, II <20>s III (ismertebb nev<65>n
  MP3) audi<64>val, WAV <20>s egy p<>r m<>s audi<64> form<72>tummal.
</para>

<para>
  A MEncoderben k<>s<EFBFBD>rleti jelleggel van
  <systemitem class="library">libavformat</systemitem> t<>mogat<61>s, ami
  az FFmpeg projektb<74>l egy f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r, ami sz<73>mos kont<6E>ner kever<65>s<EFBFBD>t <20>s
  demux-<2D>l<EFBFBD>s<EFBFBD>t t<>mogatja.
  P<>ld<6C>ul:
  <screen>mencoder -oac copy -ovc copy  -o <replaceable>kimenet_film.asf</replaceable> -audiofile <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> -of lavf -lavfopts format=asf</screen>
  Ez ugyan azt csin<69>lja, mint az el<65>bbi p<>lda, de a kimeneti
  kont<6E>ner ASF lesz.
  K<>rlek figyelj, hogy ez a t<>mogat<61>s m<>g nagyon k<>s<EFBFBD>rleti (de minden
  nap egyre jobb lesz) <20>s csak akkor m<>k<EFBFBD>dik, ha az
  <application>MPlayer</application>t a
  <systemitem class="library">libavformat</systemitem> t<>mogat<61>s
  bekapcsol<6F>s<EFBFBD>val ford<72>tottad (ami azt jelenti, hogy az el<65>re
  csomagolt bin<69>risok a legt<67>bb esetben nem fognak m<>k<EFBFBD>dni).
</para>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-avi-limitations">
<title>Az AVI kont<6E>ner korl<72>tai</title>
<para>
  Hab<61>r a legsz<73>lesebb k<>rben t<>mogatott kont<6E>ner form<72>tum az MPEG-1
  ut<75>n, az AVI-nak is van n<>h<EFBFBD>ny nagy h<>tr<74>nya.
  Tal<61>n a legnyilv<6C>nval<61>bb a t<>lterhel<65>s.
  Az AVi f<>jl minden egyes chunk-ja 24 b<>jtot pazarol a fejl<6A>cekre <20>s
  az index-re.
  Ez egy kicsit t<>bb mint 5 MB <20>r<EFBFBD>nk<6E>nt vagy 1-2,5% plusz egy 700 MB-os
  filmn<6D>l. Ez nem t<>nik soknak, de eld<6C>ntheti, hogy 700 kbit/sec-os
  vide<64>t tudsz csak haszn<7A>lni vagy 714 kbit/sec-osat, ahol minden bit a
  min<69>s<EFBFBD>gre megy.
</para>

<para>
  Ezen hatalmas h<>tr<74>ny mellett az AVI-nak a k<>vetkez<65> f<> korl<72>tai vannak:  
</para>

<orderedlist>
<listitem>
<para>
  Csak fix-fps-<2D> tartalmat tud t<>rolni. Ez k<>l<EFBFBD>nleges korl<72>toz<6F>s, ha
  az eredeti anyag, amit el akarsz k<>dolni, kevert tartalom, p<>ld<6C>ul
  NTSC vide<64> <20>s film anyag kever<65>ke.
  M<>r vannak olyan hack-ek, amivel kevert framer<65>t<EFBFBD>s tartalmat lehetne
  AVI-ba tenni, de <20>tsz<73>r<EFBFBD>s vagy m<>g nagyobb m<>rt<72>kben n<>velik a (m<>r
  am<61>gy is nagy) t<>lterhel<65>st, <20>gy nem praktikusak.
</para>
</listitem>
<listitem>
<para>
  Az AVI f<>jlokban az audi<64>nak vagy konstans-bitr<74>t<EFBFBD>snak (CBR) vagy
  konstans-k<>pkocka m<>ret<65>nek (pl. minden k<>pkocka ugyan annyi sz<73>m<EFBFBD>
  mint<6E>t dek<65>dol) kell lennie.
  Sajnos a leghat<61>konyabb codec, a Vorbis, egyik k<>v<EFBFBD>nalomnak sem
  felel meg.
  Ez<45>rt ha AVI-ban t<>rolod a filmjeidet, egy kev<65>sb<73> hat<61>kony
  codec-et kell haszn<7A>lnod, mint pl. az MP3 vagy az AC3.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A fentiek miatt a <application>MEncoder</application> jelenleg nem
  t<>mogatja a v<>ltoz<6F>-fps-es kimenetet vagy a Vorbis k<>dol<6F>st.
  <20>gy ezeket nem korl<72>toz<6F>sk<73>nt fogod fel, ha a
  <application>MEncoder</application> az egyetlen
  eszk<7A>z, mellyel k<>dolsz.
  Azonban lehets<74>ges a <application>MEncoder</application>t csak
  a vide<64> k<>dol<6F>s<EFBFBD>ra haszn<7A>lni <20>s valamilyen egy<67>b eszk<7A>zzel
  elk<6C>dolni az audi<64>t majd <20>sszekeverni <20>ket egy kont<6E>ner form<72>tumba.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-matroska">
<title>Kever<EFBFBD>s a Matroska kont<6E>nerbe</title>
<para>
  A Matroska szabad, ny<6E>lt szabv<62>ny<6E> kont<6E>ner form<72>tum, melynek
  c<>lja, hogy rengeteg tov<6F>bbfejlesztett k<>pess<73>get biztos<6F>tson,
  amit a r<>gebbi kont<6E>nerek, mint pl. az AVI nem tud kezelni.
  p<>ld<6C>ul a Matroska t<>mogatja a v<>ltoz<6F> bitr<74>t<EFBFBD>s audi<64> tartalmat
  (VBR), v<>ltoz<6F> framer<65>t<EFBFBD>t (VFR), fejezeteket, f<>jl csatol<6F>sokat,
  hiba keres<65> k<>dot (EDC) <20>s a modern A/V codec-eket, mint az
  "Advanced Audio Coding" (AAC), "Vorbis" vagy "MPEG-4 AVC" (H.264),
  szemben az AVI-val, amelyik egyiket sem.
</para>

<para>
  A Matroska f<>jlok k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez sz<73>ks<6B>ges eszk<7A>z<EFBFBD>ket egy<67>tt
  <application>mkvtoolnix</application>-nek h<>vj<76>k <20>s el<65>rhet<65>ek a
  legt<67>bb Unix platformon, ak<61>rcsak <application>Windows</application>on.
  Mivel a Matroska ny<6E>lt szabv<62>ny<6E>, tal<61>lhatsz m<>s eszk<7A>z<EFBFBD>ket is, amik
  jobban megfelelnek neked, de mivel az mkvtoolnix a leggyakrabban
  haszn<7A>lt, <20>s maga a Matroska csapat t<>mogatja, csak ennek a
  haszn<7A>lat<61>t mutatjuk be.
</para>

<para>
  Tal<61>n a legegyszer<65>bb m<>dszer, hogy elindulj a Matroska-val, az
  <application>MMG</application> haszn<7A>lata, az
  <application>mkvtoolnix</application>-szel sz<73>ll<6C>tott grafiksu frontend
  <20>s k<>vesd a
  <ulink url="http://www.bunkus.org/videotools/mkvtoolnix/doc/mkvmerge-gui.html">mkvmerge GUI (mmg) le<6C>r<EFBFBD>st</ulink>.
</para>

<para>
  A parancssor seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel is <20>sszekverheted az audi<64> <20>s vide<64> f<>jlokat:
  <screen>mkvmerge -o <replaceable>kimenet.mkv</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> <replaceable>bemenet_audio1.mp3</replaceable> <replaceable>bemenet_audio2.ac3</replaceable></screen>
  Ez a <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> f<>jlt <20>s a
  k<>t audi<64> f<>jlt, a <replaceable>bemenet_audio1.mp3</replaceable>-at
  <20>s a <replaceable>bemenet_audio2.ac3</replaceable>-at <20>sszef<65>zi a
  <replaceable>kimenet.mkv</replaceable> Matroska f<>jlba.
  A Matroska, mint ahogy azt m<>r megeml<6D>tettem, enn<6E>l sokkal t<>bbre
  k<>pes, mint pl. t<>bb audi<64> s<>v haszn<7A>lat<61>ra (bele<6C>rtve az audi<64>/vide<64>
  szinkroniz<69>ci<63> finom-hangol<6F>s<EFBFBD>t), fejezetek, feliratok, v<>g<EFBFBD>s, stb...
  K<>rlek olvasd el ezen alkalmaz<61>sok dokument<6E>ci<63>it a r<>szletek<65>rt.
</para>

</sect3>

</sect2>

</sect1>

<sect1 id="menc-feat-telecine">
<title>Mit kezdj<64>nk a telecine-nel <20>s az <20>tlapol<6F>ssal NTSC DVD-ken</title>

<sect2 id="menc-feat-telecine-intro">
<title>Bevezet<EFBFBD>s</title>
<formalpara>
<title>Mi az a telecine?</title>
<para>
  Gondolom az<61>rt kerested meg ezt a r<>szt, mert nem sok mindent <20>rtesz abb<62>l,
  ami ebben a dokumentumban le van <20>rva:
  <ulink url="http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10">http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10</ulink>
  Ez az URL egy <20>rthet<65> <20>s meglehet<65>sen <20>tfog<6F> le<6C>r<EFBFBD>s arr<72>l, hogy mi is az
  a telecine.
</para></formalpara>

<formalpara>
<title>Megjegyz<EFBFBD>s a sz<73>mokhoz.</title>
<para>
  Sok dokument<6E>ci<63>, bele<6C>rtve a fent belinkeltet is, az NTSC vide<64> mez<65>
  per m<>sodperc <20>rt<72>k<EFBFBD>t 59.94-k<>nt hat<61>rozza meg, <20>s a megfelel<65> k<>pkocka
  per m<>sodperc <20>rt<72>ket 29.97-nek (telecine-s <20>s <20>tlapolt) <20>s 23.976-nak
  <20>rja (progressz<73>v). Az egyszer<65>s<EFBFBD>g kedv<64><76>rt sok dokument<6E>ci<63> m<>g ezeket
  a sz<73>mokat is lekerek<65>ti 60-ra, 30-ra <20>s 24-re.
</para></formalpara>

<para>
  Pontosan fogalmazva az <20>sszes sz<73>m csak k<>zel<65>t<EFBFBD>s. A fekete-feh<65>r
  NTSC vide<64> pontosan 60 mez<65> per m<>sodperces volt, de k<>s<EFBFBD>bb 60000/1001-et
  v<>lasztottak, hogy a sz<73>n adatokat hozz<7A>igaz<61>ts<74>k, de kompatibilisek
  maradjanak a kort<72>rs fekete-feh<65>r telev<65>zi<7A>kkal. A digit<69>lis NTSC vide<64>
  (mint ami a DVD-n van) is 60000/1001 mez<65> per m<>sodperces. Ebb<62>l sz<73>rmazik,
  hogy az <20>tlapolt <20>s telecine-lt vide<64> 30000/1001 k<>pkocka per m<>sodperces;
  a progressz<73>v vide<64> 24000/1001 k<>pkocka per m<>sodperces.
</para>

<para>
  A <application>MEncoder</application> dokument<6E>ci<63>j<EFBFBD>nak r<>gebbi v<>ltozatai
  <20>s sz<73>mos archiv<69>lt levelez<65>si list<73>ra k<>ld<6C>tt lev<65>l az 59.94-re, 29.97-re
  <20>s a 23.976-ra hivatkozik. Az <20>sszes <application>MEncoder</application>
  dokument<6E>ci<63> friss<73>tve lett a t<>rt sz<73>mokra <20>s neked is aj<61>nlatos ezeket
  haszn<7A>lni.
</para>

<para>
  <option>-ofps 23.976</option> helytelen.
  <option>-ofps 24000/1001</option> haszn<7A>land<6E> helyette.
</para>

<formalpara>
<title>Hogyan haszn<7A>lj<6C>k a telecine-t.</title>
<para>
  Az <20>sszes vide<64>nak, amit NTSC telev<65>zi<7A>n sz<73>nd<6E>koznak megjelen<65>teni,
  60000/1001 mez<65> per m<>sodperc sebess<73>g<EFBFBD>nek kell lennie. A TV-nek k<>sz<73>tett
  filmeket <20>s show-kat gyakran direkt 60000/1001 mez<65> per m<>sodperces sebess<73>ggel
  f<>nyk<79>pezik, de a mozifilmek nagy r<>sze 24 vagy 24000/1001 k<>pkocka per
  m<>sodperccel k<>sz<73>l. Amikor a mozis film DVD-j<>t k<>sz<73>tik, a vide<64>t egy
  telecine-nek nevezett elj<6C>r<EFBFBD>s keret<65>ben telev<65>zi<7A>s form<72>tumra konvert<72>lj<6C>k.
</para></formalpara>

<para>
  Egy DVD-n a vide<64>t tulajdonk<6E>ppen soha sem 60000/1001 mez<65> per m<>sodperccel
  t<>rolj<6C>k. Abban a vide<64>ban, ami eredetileg 60000/1001-es volt, egy p<>r
  mez<65> alkot egy k<>pkock<63>t, 30000/1001 k<>pkocka per m<>sodperces sebess<73>get
  eredm<64>nyezve. A hardveres DVD lej<65>tsz<73>k ezut<75>n beolvasnak egy, a vide<64>
  folyamban benne l<>v<EFBFBD> jelz<6C>t, hogy meg<65>llap<61>ts<74>k, hogy a p<>ros vagy p<>ratlan
  sorsz<73>m<EFBFBD> sorok alkotj<74>k-e az els<6C> mez<65>t.
</para>

<para>
  <20>ltal<61>ban a 24000/1001 k<>pkocka per m<>sodperces tartalom v<>ltozatlan
  marad, ha DVD-re k<>dolj<6C>k <20>s a DVD lej<65>tsz<73>nak kell telecine-t v<>gezni
  menet k<>zben. De n<>ha a vide<64>t a DVD-re ment<6E>s <emphasis>el<EFBFBD>tt</emphasis>
  telecine-lik, akkor is, ha eredetileg 24000/1001 k<>pkocka per m<>sodperces
  volt, <20>gy 60000/1001 mez<65> per m<>sodperces lesz, <20>s a lemezen 30000/1001
  k<>pkocka per m<>sodpercesk<73>nt t<>rol<6F>dik.
</para>

<para>
  Ha megn<67>zed az egyes k<>pkock<63>kat az 60000/1001 mez<65> per m<>sodperces vide<64>ban,
  telecine-lt vagy sem, az <20>tlapol<6F>s tiszt<7A>n l<>that<61> b<>rmilyen mozg<7A>sn<73>l, mert
  az egyik mez<65> (mondjuk a p<>ros sorsz<73>m<EFBFBD> sorok) id<69>ben 1/(60000/1001)
  m<>sodperccel k<>s<EFBFBD>bbi t<>rt<72>n<EFBFBD>st reprezent<6E>l, mint a m<>sik. <20>tlapolt vide<64>
  sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>g<EFBFBD>pen t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>skor rond<6E>n n<>z ki, mert egyr<79>szt a monitornak
  nagyobb a felbont<6E>sa, m<>sr<73>szt mert a vide<64>t kock<63>r<EFBFBD>l kock<63>ra mutatja meg,
  mez<65>r<EFBFBD>l mez<65>re t<>rt<72>n<EFBFBD> lej<65>tsz<73>s helyett.
</para>

<itemizedlist>
<title>Megjegyz<EFBFBD>sek:</title>
<listitem><para>
  Ez a r<>sz csak NTSC DVD-re vonatkozik, nem a PAL-ra.
  </para></listitem>
<listitem><para>
  A <application>MEncoder</application> p<>lda sorok a dokumentumban
  <emphasis role="bold">nem</emphasis> h<>tk<74>znapi felhaszn<7A>l<EFBFBD>sra lettek
  <20>rva. Csak a legalapvet<65>bb dolgokat mutatj<74>k, ami a megfelel<65> kateg<65>ri<72>ba
  tartoz<6F> vide<64>k k<>dol<6F>s<EFBFBD>hoz sz<73>ks<6B>ges. A j<> DVD rip-ek k<>sz<73>t<EFBFBD>se vagy a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> finomhangol<6F>sa a
  maxim<69>lis min<69>s<EFBFBD>g el<65>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hez nem tartozik ezen dokumentum c<>lkit<69>z<EFBFBD>sei k<>z<EFBFBD>.
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Sok megjegyz<79>s vonatkozik erre a le<6C>r<EFBFBD>sra, melyek <20>gy vannak jel<65>lve:
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-ident">
<title>Hogyan <20>llap<61>that<61> meg egy vide<64> t<>pusa</title>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-progressive">
<title>Progressz<EFBFBD>v</title>
<para>
  A progressz<73>v vide<64>t eredetileg 24000/1001 fps-sel r<>gz<67>tett<74>k <20>s v<>ltoztat<61>s
  n<>lk<6C>l t<>rolj<6C>k a DVD-n.
</para>

<para>
  Ha egy progressive DVD-t az <application>MPlayer</application>rel j<>tszasz
  le, az <application>MPlayer</application> a k<>vetkez<65> sort fogja ki<6B>rni,
  amint a film lej<65>tsz<73>sa megkezd<7A>dik:

  <screen> demux_mpg: 24000/1001 fps progressive NTSC content detected, switching framerate.</screen>
  
  magyarul:
  <screen> demux_mpg: 24000/1001 fps progressz<73>v NTSC form<72>tumot tal<61>ltam, framer<65>ta v<>lt<6C>s.</screen>

  Ett<74>l a pontt<74>l kezdve a demux_mpg soha sem mondhatja azt, hogy
  &quot;30000/1001 fps NTSC form<72>tumot&quot; tal<61>lt.
</para>

<para>
  Ha progressz<73>v vide<64>t n<>zel, soha nem l<>thatod meg az <20>tlapol<6F>st. De vigy<67>zz,
  n<>ha p<>r telecine-s bit belekeveredik oda, ahol nem sz<73>m<EFBFBD>tasz r<>. <20>n DVD-n l<>v<EFBFBD>
  TV m<>sorokn<6B>l l<>ttam egy m<>sodpercnyi telecine-t minden jelenet v<>lt<6C>skor vagy
  v<>letlen helyeken t<>rt<72>n<EFBFBD> belen<65>z<EFBFBD>skor. Egyszer l<>ttam olyan DVD-t is, aminek
  az els<6C> fele progressz<73>v volt, a m<>sodik fele pedig telecine-s. Ha
  <emphasis>t<EFBFBD>nyleg</emphasis> biztosra akarsz menni, <20>tvizsg<73>lhatod az eg<65>sz
  filmet:

  <screen>mplayer dvd://1 -nosound -vo null -benchmark</screen>

  A <option>-benchmark</option> kapcsol<6F> hat<61>r<EFBFBD>sa az
  <application>MPlayer</application> olyan gyorsan j<>tsza le a filmet, amennyire
  csak lehets<74>ges; a hardveredt<64>l f<>gg<67>en sok<6F>ig is eltarthat. Minden esetben,
  ha a demux_mpg framer<65>ta v<>lt<6C>st <20>szlel, a fenti sor azonnal megmutatja neked
  a v<>lt<6C>s idej<65>t.
</para>

<para>
  N<>ha a progressz<73>v vide<64>ra &quot;soft-telecine&quot;-k<>nt hivatkoznak,
  mert a DVD lej<65>tsz<73>nak kell ezt telecine-elnie.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-telecined">
<title>Telecine-lt</title>
<para>
  A telecine-lt vide<64>t eredetileg 24000/1001 fps-sel vett<74>k fel, de telecine-lve lett
  a DVD-re <20>r<EFBFBD>s <emphasis>el<EFBFBD>tt</emphasis>.
</para>

<para>
  Az <application>MPlayer</application> nem <20>r semmilyen framer<65>ta v<>ltoz<6F>st,
  ha telecine-lt vide<64>t j<>tszik le.
</para>

<para>
  Egy telecine-lt vide<64> n<>z<EFBFBD>sekor <20>tlapol<6F>si hib<69>kat l<>thatsz, amik miatt
  &quot;villoghat&quot; a k<>p: ism<73>tl<74>d<EFBFBD>en megjelennek majd elt<6C>nnek.
  Ezt jobban megfigyelheted <20>gy:
  <orderedlist>
  <listitem>
    <screen>mplayer dvd://1</screen>
    </listitem>
  <listitem><para>
    Menj egy mozg<7A>st <20>br<62>zol<6F> r<>szhez.
    </para></listitem>
  <listitem><para>
    Haszn<7A>ld a <keycap>.</keycap> gombot az egy k<>pkock<63>val t<>rt<72>n<EFBFBD> el<65>rel<65>ptet<65>shez.
    </para></listitem>
  <listitem><para>
    N<>zd meg az <20>tlapoltnak l<>tsz<73> <20>s a progressz<73>vnak l<>tsz<73> k<>pkock<63>k
    mint<6E>j<EFBFBD>t. Ha a minta, amit l<>tsz PPPII, PPPII, PPPII,... akkor a
    vide<64> telecine-lt. Ha valami m<>s mint<6E>t l<>tsz, akkor a vide<64>t lehet,
    hogy egy m<>sik, nem szabv<62>nyos m<>dszerrel telecine-lt<6C>k;
    a <application>MEncoder</application> nem tudja vesztes<65>gmentesen
    <20>tkonvert<72>lni a nem-sabv<62>nyos telecine-t progressz<73>vba. Ha egy<67>ltal<61>n
    nem l<>tsz semmilyen mint<6E>t, akkor val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg <20>tlapolt.
    </para></listitem>
  </orderedlist>
</para>

<para>
  N<>ha a DVD-ken l<>v<EFBFBD> telecine-lt vide<64>t &quot;hard-telecine&quot;-nak is h<>vj<76>k.
  Mivel a hard-telecine m<>r 60000/1001 mez<65> per m<>sodperces, a DVD lej<65>tsz<73>
  mindenf<6E>le manipul<75>l<EFBFBD>s n<>lk<6C>l j<>tsza le a vide<64>t.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-interlaced">
<title><EFBFBD>tlapolt</title>
<para>
  Az <20>tlapolt vide<64>t eredetileg 60000/1001 mez<65> per m<>sodperc sebess<73>ggel filmezt<7A>k
  <20>s 30000/1001 k<>pkocka per m<>sodperccel ker<65>lt fel a DVD-re. Az <20>tlapol<6F>si effektus
  (gyakran &quot;combing&quot;-nak h<>vj<76>k) a mez<65> p<>rok k<>pkock<63>v<EFBFBD> t<>rt<72>n<EFBFBD>
  egyes<65>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek eredm<64>nye. Minden mez<65>nek 1/(60000/1001) m<>sodpercnyire kellene lennie
  egym<79>st<73>l, megjelen<65>t<EFBFBD>sn<73>l a k<>l<EFBFBD>nbs<62>g szemmel l<>that<61>.
</para>

<para>
  Ak<41>r csak a telecine-s vide<64>kn<6B>l, az <application>MPlayer</application>nek
  a nem kell semmif<69>le framer<65>ta v<>ltoz<6F>sr<73>l <20>rtes<65>tenie <20>tlapolt vide<64>k
  lej<65>tsz<73>sakor.
</para>

<para>
  Ha egy <20>tlapolt vide<64>t k<>zelebbr<62>l megn<67>zel k<>pkocka-l<>ptet<65>ssel a
  <keycap>.</keycap> gombot nyomogatva, megl<67>thatod, hogy minden egyes k<>pkocka <20>tlapolt.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-mixedpt">
<title>Kevert progressz<73>v <20>s telecine</title>
<para>
  Az <20>sszes &quot;kevert progressz<73>v <20>s telecine&quot; vide<64>t eredetileg
  24000/1001 k<>pkocka per m<>sodperccel r<>gz<67>tett<74>k, de egyes r<>szei ut<75>lag
  telecine-lve lettek.
</para>

<para>
  Ha az <application>MPlayer</application> ilyen vide<64>t j<>tszik le,
  (sokszor ism<73>tl<74>d<EFBFBD>en) oda-vissza v<>lt &quot;30000/1001 fps NTSC&quot; <20>s
  &quot;24000/1001 fps progressz<73>v NTSC&quot; k<>z<EFBFBD>tt. Figyeld az
  <application>MPlayer</application> kimenet<65>nek alj<6C>t, ott megl<67>thatod
  az <20>zeneteket.
</para>

<para>
  N<>zd meg a &quot;30000/1001 fps NTSC&quot; r<>szeket, <20>s meggy<67>z<EFBFBD>dhetsz r<>la,
  hogy telecine-ltek, nem csak <20>tlapoltak.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-mixedpi">
<title>Kevert progressz<73>v <20>s <20>tlapolt</title>
<para>
  &quot;Kevert progressz<73>v <20>s <20>tlapolt&quot; tartalomn<6D>l a progressz<73>v
  <20>s az <20>tlapolt vide<64>t <20>sszeillesztett<74>k.
</para>

<para>
  Ez a kateg<65>ria ugyan <20>gy viselkedik, mint a &quot;kevert progressz<73>v <20>s telecine&quot;,
  eg<65>szen addig, am<61>g meg nem vizsg<73>lod a 30000/1001 fps-es r<>szeket <20>s <20>szre
  nem veszed, hogy nincs benn<6E>k telecine minta.
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-encode">
<title>Hogyan lehet elk<6C>dolni ezen kateg<65>ri<72>kat</title>
<para>
  Ahogy eml<6D>tettem az elej<65>n, p<>ld<6C>ul a <application>MEncoder</application>
  al<61>bbi parancssorai <emphasis role="bold">nem</emphasis> igaz<61>n haszn<7A>lhat<61>ak;
  csak demonstr<74>lj<6C>k a minimum param<61>tereket az egyes kateg<65>ri<72>k megfelel<65> k<>dol<6F>s<EFBFBD>hoz.
</para>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-progressive">
<title>Progressz<EFBFBD>v</title>
<para>
  A progressz<73>v vide<64>hoz nem kell semmilyen k<>l<EFBFBD>nleges sz<73>r<EFBFBD>s. Az egyetlen
  param<61>term, amit biztosan haszn<7A>lnod kell, az a
  <option>-ofps 24000/1001</option>. Egy<67>bk<62>nt a <application>MEncoder</application>
  30000/1001 fps-sel <20>s duplik<69>lt k<>pkock<63>kkal pr<70>b<EFBFBD>l k<>dolni.
</para>

<para>
  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
</para>

<para>
  Gyakran az az eset <20>ll fenn, hogy a vide<64> progressz<73>vnek t<>nik, de val<61>j<EFBFBD>ban
  nagyon r<>vid telecine-s r<>szek vannak belekeverve. Ha nem vagy biztos
  a dolgodban, a legbiztons<6E>gosabb, ha
  <link linkend="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">kevert progressz<73>v <20>s telecine-lt</link>
  vide<64>k<EFBFBD>nt kezeled. A teljes<65>tm<74>nyveszt<7A>s kicsi
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[3]</link>.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-telecined">
<title>Telecine-lt</title>
<para>
  A telecine visszaford<72>that<61>, hogy megkapd az eredeti 24000/1001-es
  tartalmat, egy inverz-telecine-nek nevezett elj<6C>r<EFBFBD>ssal.
  Az <application>MPlayer</application> sz<73>mos sz<73>r<EFBFBD>vel rendelkezik ennek
  az elv<6C>gz<67>s<EFBFBD>hez; a legjobb sz<73>r<EFBFBD> a <option>pullup</option> le van <20>rva
  a <link linkend="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">kevert progressz<73>v <20>s telecine</link>
  r<>szben.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-interlaced">
<title><EFBFBD>tlapolt</title>
<para>
  A legt<67>bb gyakorlati esetben nem lehets<74>ges a teljes progressz<73>v vide<64>
  visszanyer<65>se az <20>tlapolt tartalomb<6D>l. Az egyetlen <20>t ehhez a f<>gg<67>leges
  felbont<6E>s fel<65>nek elveszt<7A>se n<>lk<6C>l a framer<65>ta megdupl<70>z<EFBFBD>sa <20>s
  &quot;megtippelni&quot;, hogy mi kellene minden egyes mez<65> megfelel<65> sorainak
  fel<65>p<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez (ennek vannak h<>tr<74>nyai - l<>sd a 3. m<>dszert).
</para>

<orderedlist>
<listitem><para>

  K<>dold el a vide<64>t <20>tlapolt form<72>ban. Norm<72>lis esetben az <20>tlapol<6F>s
  el<65>gg<67> odav<61>g a k<>dol<6F> t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si k<>pess<73>geinek, de a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>nek van k<>t
  param<61>tere speci<63>lisan az <20>tlapolt vide<64> t<>rol<6F>s<EFBFBD>nak egy kicsit jobb
  kezel<65>s<EFBFBD>hez: <option> ildct</option> <20>s <option>ilme</option>. Az
  <option>mbd=2</option> haszn<7A>lata is javasolt
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[2] </link>, mert ez a
  makroblokkokat nem-<2D>tlapoltk<74>nt fogja elk<6C>dolni azokon a helyeken, ahol
  nincs mozg<7A>s. <20>gyelj r<>, hogy itt a <option>-ofps</option> NEM kell.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -ovc lavc -lavcopts ildct:ilme:mbd=2</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Haszn<7A>lj deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>t a k<>dol<6F>s el<65>tt. Sz<53>mos k<>z<EFBFBD>l v<>laszthatsz,
  mindegyiknek megvan a maga el<65>nye <20>s h<>tr<74>nya. L<>sd az <option>mplayer -pphelp</option>
  kimenet<65>t, hogy megtudd, mit haszn<7A>lhatsz (grep-pelj a &quot;deint&quot;-re),
  <20>s keress az <ulink url="http://www.mplayerhq.hu/homepage/design6/info.html#mailing_lists">
  MPlayer levelez<65>si list<73>in</ulink> a sok besz<73>lget<65>s k<>z<EFBFBD>tt, ami a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD>
  sz<73>r<EFBFBD>kr<6B>l sz<73>l. A framer<65>ta itt sem v<>ltozik, <20>gy nem kell
  <option>-ofps</option>. A deinterlacing-et a v<>g<EFBFBD>s ut<75>n
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link> <20>s a m<>retez<65>s
  el<65>tt kell elv<6C>gezni.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf pp=lb -ovc lavc</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Sajnos ez a kapcsol<6F> hib<69>s a <application>MEncoder</application>ben;
  tal<61>n a <application>MEncoder G2</application>-vel m<>k<EFBFBD>dni fog, de itt
  most m<>g nem. Belefuthatsz fagy<67>sokba. Egy<67>bk<62>nt a <option> -vf
  tfields</option> c<>lja az lenne, hogy teljes k<>pkock<63>t k<>sz<73>t mindegyik
  mez<65>b<EFBFBD>l, ami miatt a framer<65>ta 60000/1001 lesz. Ennek a megk<67>zel<65>t<EFBFBD>snek az
  az el<65>nye, hogy soha nincs adatveszt<7A>s; hab<61>r mivel minden egyes kocka
  csak egy mez<65>b<EFBFBD>l keletkezik, a hi<68>nyz<79> sorokat valahogy interpol<6F>lni kell.
  Igaz<61>b<EFBFBD>l nincs j<> m<>dszer a hi<68>nyz<79> adat <20>sszegy<67>jt<6A>s<EFBFBD>re <20>s <20>gy az
  eredm<64>ny kicsit <20>gy fog kin<69>zni, mint amikor valamilyen deinterlacing
  sz<73>r<EFBFBD>t haszn<7A>lsz. A hi<68>nyz<79> sorok gener<65>l<EFBFBD>sa egy<67>b dolgokat id<69>z el<65>,
  egyszer<65>en mivel az adat mennyis<69>ge megdupl<70>z<EFBFBD>dik. <20>gy, nagyobb k<>dol<6F>si
  bitr<74>t<EFBFBD>k sz<73>ks<6B>gesek a min<69>s<EFBFBD>g megtart<72>s<EFBFBD>hoz, <20>s nagyobb CPU teljes<65>tm<74>ny
  mind a k<>dol<6F>shoz, mind a dek<65>dol<6F>shoz. A tfield-eknek sz<73>mos k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD>
  opci<63>juk van az egyes k<>pkock<63>kban hi<68>nyz<79> sorok el<65><6C>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz. Ha ezt a
  m<>dszert haszn<7A>lod, akkor n<>zd meg a manual-t <20>s v<>lassz, hogy melyik
  opci<63>val n<>z ki legjobban az anyagod. Figyelj r<>, hogy ha
  <option>tfield</option>-eket haszn<7A>lsz,
  mind a <option>-fps</option>-nek, mind a <option>-ofps</option>-nek az eredeti
  forr<72>sod framer<65>t<EFBFBD>j<EFBFBD>nak k<>tszeres<65>t <emphasis role="bold">kell megadnod</emphasis>.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf tfields=2 -ovc lavc -fps 60000/1001 -ofps 60000/1001</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Ha drasztikus downscaling-et tervezel, kiszedhetsz <20>s elk<6C>dolhatsz egy mez<65>t is
  a kett<74> helyett. Term<72>szetesen <20>gy elvesz<73>ted a f<>gg<67>leges felbont<6E>s
  fel<65>t, de ha downscaling-et tervezel legfeljebb az eredeti 1/2-<2D>vel, a
  vesztes<65>g nem sz<73>mottev<65>. Az eredm<64>ny egy progressz<73>v 30000/1001 k<>pkocka per
  m<>sodperces f<>jl lesz. Az helyes elj<6C>r<EFBFBD>s a <option>-vf field</option>
  haszn<7A>lata, majd v<>g<EFBFBD>s <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>
  <20>s megfelel<65> m<>retez<65>s. Eml<6D>kezz, hogy be kell <20>ll<6C>tanod a m<>retar<61>nyt a
  felezett f<>gg<67>leges felbont<6E>snak megfelel<65>en.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf field=0 -ovc lavc</screen>
  </para></listitem>
</orderedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">
<title>Kevert progressz<73>v <20>s telecine</title>
<para>
  Ahhoz, hogy egy kevert, progressz<73>v <20>s telecine-s vide<64>t teljesen
  progressz<73>v vide<64>v<EFBFBD> konvert<72>lj, a telecine-lt r<>szeket
  inverz-telecine-elni kell. Ez h<>romf<6D>le k<>ppen v<>gezhet<65> el,
  mint ahogy az lejjebb l<>that<61>. Figyelj r<>, hogy <emphasis role="bold">mindig</emphasis>
  az inverse-telecine legyen meg b<>rmilyen <20>tm<74>retez<65>s el<65>tt; hacsak
  nem vagy teljesen biztos a dolgodban, <20>s az inverse-telecine legyen a
  v<>g<EFBFBD>s el<65>tt is <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>.
  A <option>-ofps 24000/1001</option> kell ide, mert a kimeneti vide<64> 24000/1001
  k<>pkocka per m<>sodperc sebess<73>g<EFBFBD> lesz.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  A <option>-vf pullup</option> a telecine-s r<>szek inverz-telecine-l<>s<EFBFBD>hez
  lett tervezve <20>gy, hogy a progressz<73>v adatokat <20>rintetlen<65>l hagyja.
  A helyes m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>shez a <option>pullup</option>-ot
  a <option>softskip</option> sz<73>r<EFBFBD>nek <emphasis role="bold">kell</emphasis>
  k<>vetnie, k<>l<EFBFBD>nben a <application>MEncoder</application> <20>sszeomlik.
  Ennek ellen<65>re a <option>pullup</option> a legtiszt<7A>bb <20>s legjobb m<>dszer
  mind a telecine-s, mind a &quot;kevert progressz<73>v <20>s telecine-s&quot;
  vide<64>k elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>hoz.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf pullup,softskip -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
  </para>


  </listitem>
  <listitem><para>
  A m<>sik m<>dszer, a telecine-s r<>szek inverz-telecine-l<>se helyett a
  nem-telecine-s r<>szek telecine-l<>se majd a teljes vide<64>
  inverz-telecine-l<>se. Zavarosan hangzik? A softpulldown egy olyan sz<73>r<EFBFBD>,
  ami v<>gigmegy a vide<64>n <20>s a teljes f<>jlt telecine-li. Ha a softpulldown-t
  vagy <option>detc</option> vagy <option>ivtc</option> k<>veti, a v<>gs<67>
  eredm<64>ny teljesen progressz<73>v lesz. A <option>-ofps 24000/1001</option>
  kapcsol<6F>t meg kell adni.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf softpulldown,ivtc=1 -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
  </para>
  </listitem>

<listitem><para>
  <20>n magam nem haszn<7A>ltam a <option>-vf filmdint</option>-et, de <20>lljon itt
  D Richard Felker III hozz<7A>sz<73>l<EFBFBD>sa:

  <blockquote><para>Rendben, de IMO ink<6E>bb deinterlace-t pr<70>b<EFBFBD>lj
    a t<>l gyakori inverz telecine helyett (ink<6E>bb settop DVD
    lej<65>tsz<73>k &amp; progressz<73>v TV-k) ami cs<63>nya vibr<62>l<EFBFBD>st <20>s egy<67>b
    jelens<6E>geket okoz. Ha haszn<7A>lni akarod, el kell t<>ltened egy kis
    id<69>t az opci<63>k pr<70>b<EFBFBD>lgat<61>s<EFBFBD>val <20>s az eredm<64>ny megfigyel<65>s<EFBFBD>vel,
    hogy biztos l<>gy benne, nem rontja el az eg<65>szet.</para></blockquote>
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-mixedpi">
<title>Kevert progressz<73>v <20>s <20>tlapolt</title>
<para>
  K<>t m<>don kezelheted ezt a kateg<65>ri<72>t, mindkett<74> kompromisszum. Az
  id<69>tartam/hely alapj<70>n kell d<>ntened.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  Kezeld <20>gy, mintha progressz<73>v lenne. Az <20>tlapolt r<>szek <20>tlapoltnak
  l<>tszanak <20>s n<>h<EFBFBD>ny <20>tlapolt mez<65>t el kell dobni, ami egyenletlen
  ugr<67>sokat eredm<64>nyez. Haszn<7A>lhatsz ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>t, ha akarsz,
  de ez kiss<73> rontja a progressz<73>v r<>szeket.
  </para>

  <para>
  Ez az opci<63> haszn<7A>lhatatlan akkor, ha a vide<64>t egy <20>tlapolt eszk<7A>z<EFBFBD>n
  akarod megjelen<65>teni (TV k<>rty<74>val p<>ld<6C>ul). Ha <20>tlapolt k<>pkock<63>id
  vannak 24000/1001 k<>pkocka per m<>sodperces vide<64>ban, telecine-lve
  lesznek a progressz<73>v k<>pkock<63>kkal egy<67>tt. Az <20>tlapolt "k<>pkock<63>k"
  fele h<>rom mez<65> hosszon lesz l<>that<61> (3/(60000/1001) m<>sodperc), ami
  kattan<61> &quot;visszaugr<EFBFBD>s az id<69>ben&quot; egy olyan effektus, ami
  nagyon rosszul n<>z ki. Ha m<>gis k<>s<EFBFBD>rletezel ezzel, haszn<7A>lnod
  <emphasis role="bold">kell</emphasis> egy deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>t, mint
  pl. az <option>lb</option> vagy az <option>l5</option>.
  </para>

  <para>
  Rossz <20>tlet a progressz<73>v megjelen<65>t<EFBFBD>shez is. Eldobja az egym<79>st
  k<>vet<65> <20>tlapolt mez<65>p<EFBFBD>rokat, megszak<61>tva ezzel a folyamatoss<73>got,
  ami sokkal szembet<65>n<EFBFBD>bb, mint a m<>sodik m<>dszer, ami n<>h<EFBFBD>ny
  progressz<73>v k<>pkock<63>t dupl<70>n mutat. A 30000/1001 k<>pkocka per
  m<>sodperces <20>tlapolt vide<64> am<61>gy is egy kicsit fodroz<6F>d<EFBFBD> mert
  igaz<61>b<EFBFBD>l 60000/1001 mez<65> per m<>sodperc sebess<73>ggel kellene
  megjelen<65>teni, <20>gy a duplik<69>lt k<>pkock<63>k nem l<>tszanak annyira.
  </para>

  <para>
  Mindk<64>t esetben <20>rdemes megn<67>zni a tartalmat <20>s eld<6C>nteni, hogy
  hogyan szeretn<74>d megjelen<65>teni. Ha a vide<64> 90%-ban progressz<73>v <20>s
  soha nem akarod TV-n lej<65>tszani, akkor a progressz<73>v megk<67>zel<65>t<EFBFBD>st
  fogod el<65>nyben r<>szes<65>teni. Ha csak f<>lig progressz<73>v, akkor
  val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg <20>tlapoltk<74>nt akarod elk<6C>dolni az eg<65>szet.
  </para>
  </listitem>

<listitem><para>
  Kezeld teljesen <20>tlapoltk<74>nt. A progressz<73>v r<>szekben n<>h<EFBFBD>ny
  k<>pkock<63>t meg kell dupl<70>zni, ami egyenl<6E>tlen ugr<67>sokat eredm<64>nyez.
  De hangs<67>lyozom, a deinterlacing sz<73>r<EFBFBD>k rontj<74>k a progressz<73>v r<>szeket.
  </para></listitem>

</itemizedlist>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-footnotes">
<title>L<EFBFBD>bjegyzet</title>
<orderedlist>
<listitem><formalpara>
  <title>A v<>g<EFBFBD>sr<73>l:</title>
  <para>
  A vide<64> adatot a DVD-ken egy <20>gynevezett YUV 4:2:0 form<72>tumban t<>rolj<6C>k.
  A YUV vide<64>ban a luma (&quot;f<EFBFBD>nyer<EFBFBD>&quot;) <20>s a chroma (&quot;sz<EFBFBD>n&quot;)
  k<>l<EFBFBD>n t<>rol<6F>dik. Mivel az emberi szem valamivel <20>rz<72>ketlenebb a sz<73>nre,
  mint a f<>nyer<65>re, a YUV 4:2:0 k<>pen csak egy chroma pixel jut minden
  n<>gy luma pixelre. Egy progressz<73>v k<>pen minden n<>gy luma pixel <20>ltal
  alkotott n<>gyzetben (kett<74> mindk<64>t oldalon) egy k<>z<EFBFBD>s chroma pixel van.
  A progressz<73>v YUV 4:2:0-t le kell v<>gnod p<>ros felbont<6E>s<EFBFBD>ra <20>s p<>ros
  offszetet kell haszn<7A>lnod. P<>ld<6C>ul a
  <option>crop=716:380:2:26</option> j<> de a
  <option>crop=716:380:3:26 </option> nem.
  </para>
  </formalpara>

  <para>
  Ha <20>tlapolt YUV 4:2:0-lal van dolgod, a szitu<74>ci<63> egy kicsit bonyol<6F>dik.
  Ahelyett, hogy az egy <emphasis>k<EFBFBD>pkock<EFBFBD>ban</emphasis> l<>v<EFBFBD> mind a
  n<>gy luma pixel osztozna egy chroma pixelen, a <emphasis>mez<EFBFBD>ben</emphasis>
  l<>v<EFBFBD> n<>gy luma osztozik egy chroma pixelen. Ha a mez<65>k <20>t vannak
  lapolva egy k<>pkocka fel<65>p<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez, minden egyes scanline egy pixel
  magas. Nos, ahelyett, hogy a n<>gy luma pixel egy n<>gysz<73>gben lenne,
  k<>t pixel van egym<79>s mellett, a m<>sik kett<74> k<>t scanline-nal lejjebb
  van egym<79>s mellett. A k<>t luma pixel a k<>zbees<65> scanline-on a m<>sik
  mez<65>b<EFBFBD>l van <20>s <20>gy egy m<>sik chroma pixel tartozik hozz<7A>juk <20>s k<>t
  darab, k<>t scanline t<>vols<6C>gra l<>v<EFBFBD> luma pixel. Mindezen kever<65>s
  teszi sz<73>ks<6B>gess<73> azt, hogy a f<>gg<67>leges v<>g<EFBFBD>si dimenzi<7A>knak <20>s az
  offszeteknek n<>ggyel oszthat<61>aknak kell lenni<6E>k. A v<>zszintes maradhat
  p<>ros.
  </para>

  <para>
  A telecine-lt vide<64>kn<6B>l javaslom, hogy a v<>g<EFBFBD>st az inverz telecine
  ut<75>n ejtsd meg. Ha a vide<64> m<>r progressz<73>v, csak p<>ros sz<73>mokkal el
  kell v<>gnod. Ha ki akarod haszn<7A>lni azt a sebess<73>gn<67>veked<65>st, amit a
  v<>g<EFBFBD>s rejteget mag<61>ban, akkor f<>gg<67>legesen n<>gy t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>vel kell
  v<>gnod, k<>l<EFBFBD>nben az inverz-telecine sz<73>r<EFBFBD> nem kap megfelel<65> adatokat.
  </para>

  <para>
  Az <20>tlapolt (nem telecine-lt) vide<64>n<EFBFBD>l f<>gg<67>legesen mindig n<>gy
  t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>vel kell v<>gnod, hacsak nem haszn<7A>lod a <option>-vf
  field</option>-et a v<>g<EFBFBD>s el<65>tt.
  </para>
  </listitem>

<listitem><formalpara>
  <title>A k<>dol<6F>si param<61>terekr<6B>l <20>s a min<69>s<EFBFBD>gr<67>l:</title>  
  <para>
  Csak mert itt javasoltam az <option>mbd=2</option>-t, nem jelenti
  azt, hogy m<>shol ne lehetne haszn<7A>lni. A <option>trell</option>-lel
  egy<67>tt az <option>mbd=2</option> egyike a k<>t <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem> kapcsol<6F>knak, amik legjobban
  n<>velik a min<69>s<EFBFBD>get <20>s igaz<61>b<EFBFBD>l mindig aj<61>nlott ezt a kett<74>t
  haszn<7A>lni, kiv<69>ve ha tilos a k<>dol<6F>si sebess<73>g ront<6E>sa (pl. val<61>s
  idej<65> k<>dol<6F>s). M<>g sz<73>mos egy<67>b opci<63>ja van a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>-nek, ami n<>veli a k<>dol<6F>s
  min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t (<28>s cs<63>kkenti a k<>dol<6F>s sebess<73>g<EFBFBD>t) de az m<>r t<>lmutat ezen
  dokumentum c<>lkit<69>z<EFBFBD>sein.
  </para>
  </formalpara>
  </listitem>

<listitem><formalpara>
  <title>A pullup teljes<65>tm<74>ny<6E>r<EFBFBD>l:</title>
  <para>
  B<>tran haszn<7A>lhatod a <option>pullup</option>-ot (a <option>softskip</option>pel
  egy<67>tt) a progressz<73>v vide<64>kon <20>s ez <20>ltal<61>ban j<> <20>tlet, hacsak a forr<72>s
  nem egy<67>rtelm<6C>en teljesen progressz<73>v. A teljes<65>tm<74>nyvesztes<65>g kicsi az
  esetek t<>bbs<62>g<EFBFBD>ben. Nagyon ritka k<>dol<6F>si esetekben a <option>pullup</option>
  a <application>MEncoder</application> 50%-os lassul<75>s<EFBFBD>t okozhatja.
  A zenefeldolgoz<6F>s hozz<7A>ad<61>sa <20>s a fejlett <option>lavcopts</option>
  h<>tt<74>rbe szor<6F>tja ezt a k<>l<EFBFBD>nbs<62>get, a <option>pullup</option> miatti
  teljes<65>tm<74>nyroml<6D>st 2%-ra cs<63>kkentve.
  </para>
  </formalpara>
  </listitem>

</orderedlist>

</sect2>

</sect1>


<sect1 id="menc-feat-enc-libavcodec">
<title>K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  codec csal<61>ddal</title>

<para>
A <link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
sz<EFBFBD>mos <20>rdekes vide<64> <20>s audi<64> form<72>tumba t<>rt<72>n<EFBFBD> egyszer<65> k<>dol<6F>st biztos<6F>t.
A k<>vetkez<65> codec-ekbe k<>dolhatsz (t<>bb<62>-kev<65>sb<73> friss lista):

<informaltable frame="all">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row><entry>Codec neve</entry><entry>Le<EFBFBD>r<EFBFBD>s</entry></row>
</thead>
<tbody>
<row><entry>mjpeg</entry><entry>
   Motion JPEG
  </entry></row>
<row><entry>ljpeg</entry><entry>
   Vesztes<65>gmentes JPEG
  </entry></row>
<row><entry>h261</entry><entry>
  H.261
  </entry></row>
<row><entry>h263</entry><entry>
  H.263
  </entry></row>
<row><entry>h263p</entry><entry>
  H.263+
  </entry></row>
<row><entry>mpeg4</entry><entry>
  ISO szabv<62>ny MPEG-4 (DivX 5, XVID kompatibilis)
  </entry></row>
<row><entry>msmpeg4</entry><entry>
  Szabv<62>ny el<65>tti MPEG-4 vari<72>ns az MS-t<>l, v3 (AKA DivX3)
  </entry></row>
<row><entry>msmpeg4v2</entry><entry>
  Szabv<62>ny el<65>tti MPEG-4 az MS-t<>l, v2 (r<>gi asf f<>jlokban haszn<7A>lj<6C>k)
  </entry></row>
<row><entry>wmv1</entry><entry>
  Windows Media Video, 1-es verzi<7A> (AKA WMV7)
  </entry></row>
<row><entry>wmv2</entry><entry>
  Windows Media Video, 2-es verzi<7A> (AKA WMV8)
  </entry></row>
<row><entry>rv10</entry><entry>
  egy r<>gi RealVideo codec
  </entry></row>
<row><entry>mpeg1video</entry><entry>
  MPEG-1 vide<64>
  </entry></row>
<row><entry>mpeg2video</entry><entry>
  MPEG-2 vide<64>
  </entry></row>
<row><entry>huffyuv</entry><entry>
  vesztes<65>gmentes t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s
  </entry></row>
<row><entry>asv1</entry><entry>
  ASUS Video v1
  </entry></row>
<row><entry>asv2</entry><entry>
  ASUS Video v2
  </entry></row>
<row><entry>ffv1</entry><entry>
  az FFmpeg vesztes<65>gmentes vide<64> codec-je
  </entry></row>
<row><entry>flv</entry><entry>
  Flash Vide<64>kban haszn<7A>lt Sorenson H.263
  </entry></row>
<row><entry>dvvideo</entry><entry>
  Sony Digital Video
  </entry></row>
<row><entry>snow</entry><entry>
  az FFmpeg k<>s<EFBFBD>rleti wavelet-alap<61> codecja
  </entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>

Az els<6C> oszlop a codec neveket tartalmazza, amit a <literal>vcodec</literal>
opci<EFBFBD> ut<75>n kell megadni, p<>ld<6C>ul: <option>-lavcopts vcodec=msmpeg4</option>
</para>

<informalexample>
<para>
Egy p<>lda MJPEG t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>ssel:
<screen>mencoder dvd://2 -o title2.avi -ovc lavc -lavcopts vcodec=mjpeg -oac copy</screen>
</para>
</informalexample>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-lavc-encoding-options">
<title>A libavcodec k<>dol<6F>si opci<63>i</title>

<para>
  Ide<64>lis esetben szeretn<74>d, ha csak azt kellene mondani a k<>dol<6F>nak, hogy
  v<>ltson "jobb min<69>s<EFBFBD>gre" <20>s k<>sz.
  Ez sz<73>p is lenne, de sajnos nehezen megval<61>s<EFBFBD>that<61>, mert a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> k<>dol<6F>si
  opci<63>k k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> min<69>s<EFBFBD>get eredm<64>nyeznek, mely f<>gg a forr<72>s anyagt<67>l is.
  Ez az<61>rt van, mert a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s f<>gg a sz<73>banforg<72> vide<64> vizu<7A>lis tulajdons<6E>gait<69>l.
  P<>ld<6C>ul az anime <20>s az <20>l<EFBFBD> felv<6C>tel k<>t nagyon k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> anyag <20>s <20>gy
  k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> opci<63>kat k<>vetelnek meg az optim<69>lis k<>dol<6F>shoz.
  A j<> h<>r, hogy n<>h<EFBFBD>ny opci<63>t soha sem lehet elhagyni, mint p<>ld<6C>ul az
  <option>mbd=2</option>, <option>trell</option> <20>s <option>v4mv</option>.
  Olvass tov<6F>bb a gyakori k<>dol<6F>si opci<63>k le<6C>r<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
</para>


<itemizedlist>
<title><EFBFBD>ll<EFBFBD>that<EFBFBD> opci<63>k:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vmax_b_frames</emphasis>: 1 vagy 2 a j<>, a filmt<6D>l
  f<>gg<67>en.
  Figyelj r<>, hogy <20>gy kell k<>dolnod, hogy DivX5-tel dek<65>dolhat<61> legyen az
  eredm<64>ny, aktiv<69>lnod kell a z<>rt GOP t<>mogat<61>st a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> <option>cgop</option>
  opci<63>j<EFBFBD>val, de ki kell kapcsolnod a jelenet detekt<6B>l<EFBFBD>st, ami
  nem t<>l j<> <20>tlet, mivel rontja a k<>dol<6F>si hat<61>konys<79>got egy kicsit.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vb_strategy=1</emphasis>: seg<65>t a gyors mozg<7A>s<EFBFBD> jelenetekn<6B>l.
  vmax_b_frames >= 2 sz<73>ks<6B>ges.
  N<>h<EFBFBD>ny vide<64>n<EFBFBD>l a vmax_b_frames rontja a min<69>s<EFBFBD>get, de a vmax_b_frames=2 a
  vb_strategy=1-gyel egy<67>tt seg<65>t.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">dia</emphasis>: mozg<7A>s keres<65> tartom<6F>ny. A nagyobb a
  jobb <20>s a lassabb.
  Negat<61>v <20>rt<72>kek teljesen m<>s sk<73>l<EFBFBD>t adnak.
  A j<> <20>rt<72>kek -1 a gyors k<>dol<6F>shoz vagy 2-4 a lassabbhoz.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">predia</emphasis>: mozg<7A>s keres<65> el<65>re-l<>p<EFBFBD>s.
  Nem olyan fontos, mint a dia. J<> <20>rt<72>kek 1-t<>l (alap<61>rtelmezett) 4-ig.
  preme=2 kell hozz<7A>, hogy igaz<61>n hasznos legyen.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">cmp, subcmp, precmp</emphasis>: <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> funkci<63>k
  a mozg<7A>s becsl<73>shez.
  K<>s<EFBFBD>rletezz a 0 (alap<61>rtelmezett), 2 (hadamard), 3 (dct) <20>s 6 (r<>ta
  torz<72>t<EFBFBD>s) <20>rt<72>kekkel!
  0 a leggyorsabb <20>s <20>s elegend<6E> a precmp-hez.
  A cmp-hez <20>s subcmp-hez 2 j<>, ha anime <20>s 3 ha <20>l<EFBFBD> akci<63>.
  A 6 vagy jobb vagy nem, de mindenk<6E>ppen lassabb.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">last_pred</emphasis>: Az el<65>z<EFBFBD> k<>pkock<63>b<EFBFBD>l megj<67>soland<6E>
  mozg<7A>sok sz<73>ma.
  1-3 vagy hasonl<6E> seg<65>t egy kis sebess<73>gcs<63>kken<65>s <20>r<EFBFBD>n.
  A magasabb <20>rt<72>kek lass<73>ak, de igazi hasznuk nincs.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">cbp, mv0</emphasis>: A makroblokkok kiv<69>laszt<7A>s<EFBFBD>t
  ir<69>ny<6E>tja. Egy kis sebess<73>gcs<63>kken<65>s egy kis min<69>s<EFBFBD>gjavul<75>s<EFBFBD>rt.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qprd</emphasis>: adapt<70>v kvant<6E>l<EFBFBD>s, mely a makroblokk
  komplexit<69>s<EFBFBD>n alapul.
  Vagy seg<65>t vagy nem, a vide<64> <20>s egy<67>b opci<63>k f<>ggv<67>ny<6E>ben.
  Ennek lehetnek mell<6C>khat<61>sai, hacsak nem <20>ll<6C>tod be a vqmax-ot valami
  <20>sszer<65>en alacsony <20>rt<72>kre (a 6 j<>, tal<61>n minimum 4); a vqmin=1 is seg<65>thet.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qns</emphasis>: nagyon lass<73>, k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sen ha a
  qprd-vel kombin<69>lod.
  Ezen opci<63> hat<61>s<EFBFBD>ra a k<>dol<6F> minimaliz<69>lja a zajt t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si mell<6C>khat<61>sokkal,
  ahelyett, hogy a szigor<6F>an a forr<72>shoz pr<70>b<EFBFBD>lna igazodni.
  Ne haszn<7A>ld ezt, csak ha m<>r minden m<>st kipr<70>b<EFBFBD>lt<6C>l <20>s az eredm<64>ny m<>g
  mindig nem el<65>g j<>.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vqcomp</emphasis>: R<>ta<74>r<EFBFBD>ny<6E>t<EFBFBD>s be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
  Hogy milyen <20>rt<72>kek j<>k, az a filmt<6D>l f<>gg.
  Nyugodtan elhagyhatod ezt, ha akarod.
  A vqcomp cs<63>kkent<6E>se t<>bb bitet enged<65>lyez az alacsony komplexit<69>s<EFBFBD> r<>szekn<6B>l,
  a n<>vel<65>se a nagy komplexit<69>s<EFBFBD> r<>szekre teszi <20>ket (alap<61>rtelmez<65>s: 0.5,
  tartom<6F>ny: 0-1, javasolt tartom<6F>ny: 0.5-0.7).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vlelim, vcelim</emphasis>: Be<42>ll<6C>tja a szimpla egy<67>tthat<61>
  elimin<69>ci<63>s k<>sz<73>b<EFBFBD>t a f<>nyer<65>ss<73>ghez <20>s a chroma plane-khez.
  Ezt elk<6C>l<EFBFBD>n<EFBFBD>tve k<>dolja le minden MPEG-szer<65> algor<6F>tmus.
  Az <20>tlet em<65>g<EFBFBD>tt az opci<63> m<>g<EFBFBD>tt az, hogy egy j<> heurisztik<69>t haszn<7A>lnak
  annak meg<65>llap<61>t<EFBFBD>s<EFBFBD>ra, hogy a blokkban t<>rt<72>nt v<>ltoz<6F>s kisebb-e, mint az
  <20>ltalad megadott k<>sz<73>b <20>s ebben az esetben egyszer<65>en "v<>ltoztat<61>s n<>lk<6C>l"
  ker<65>l elk<6C>dol<6F>sra a blokk.
  Ez biteket ment meg <20>s tal<61>n gyors<72>t is a k<>dol<6F>son. A vlelim=-4 <20>s
  vcelim=9 l<>tsz<73>lag j<>k az <20>l<EFBFBD> filmekhez, de nem seg<65>tenek az anime-n<>l;
  ha anim<69>ci<63>t k<>dolsz, ink<6E>bb hagyd <20>ket v<>ltozatlanul.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qpel</emphasis>: Negyed pixel mozg<7A>s becsl<73>s.
  Az MPEG-4 f<>l pixeles prec<65>zi<7A>t haszn<7A>l a mozg<7A>skeres<65>shez alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt,
  ez<65>rt ez az opci<63> plusz terhel<65>st hoz, mivel t<>bb inform<72>ci<63> t<>rol<6F>dik az
  elk<6C>dolt f<>jlban. A t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>si nyeres<65>g/vesztes<65>g a filmt<6D>l f<>gg, de
  <20>ltal<61>ban nem hat<61>kony anime-okn<6B>l.
  A qpel mindig jelent<6E>s dek<65>dol<6F>si CPU id<69> ig<69>nnyel j<>r (+20% a gyakorlatban).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">psnr</emphasis>: nem <20>rinti az aktu<74>lis k<>dol<6F>st,
  de k<>sz<73>t egy log f<>jlt, mely megadja minden k<>pkocka t<>pus<75>t/m<>ret<65>t/min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t
  <20>s a v<>g<EFBFBD>re oda<64>rja a PSNR-t (Peak Signal to Noise Ratio, Zajar<61>ny cs<63>cspontja).
</para></listitem>

</itemizedlist>

<itemizedlist>
<title>Opci<EFBFBD>k, melyekkel nem javasolt j<>tszadozni:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vme</emphasis>: Az alap<61>rtelmezett a legjobb.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">lumi_mask, dark_mask</emphasis>: Pszichovizu<7A>lis
  adapt<70>v kvant<6E>l<EFBFBD>s.
  Ne j<>tszadozz ezekkel az opci<63>kkal, ha sz<73>m<EFBFBD>t a min<69>s<EFBFBD>g.
  Az <20>sszer<65> <20>rt<72>kek j<>k lehetnek a te esetedben, de vigy<67>zz, ez nagyon
  szubjekt<6B>v.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">scplx_mask</emphasis>: Megpr<70>b<EFBFBD>lja megel<65>zni a
  blokkos mell<6C>khat<61>sokat, de az ut<75>feldolgoz<6F>s jobb.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>


<sect2 id="custommatrices"><title>Egyedi inter/intra matric<69>k</title>

<para>
A <link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
ezen k<>pess<73>g<EFBFBD>vel egyedi inter (I-frame/kulcs frame) <20>s intra
(P-frame/j<>solt frame) matric<69>kat <20>ll<6C>thatsz be. T<>bb codec t<>mogatja ezt: az
<systemitem>mpeg1video</systemitem> <20>s <systemitem>mpeg2video</systemitem>
a jelent<6E>sek szerint m<>k<EFBFBD>dik.
</para>

<para>
Ennek egy tipikus felhaszn<7A>l<EFBFBD>sa a <ulink url="http://www.kvcd.net/">KVCD</ulink>
<EFBFBD>ltal javasolt matric<69>k be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa.
</para>

<para>
Egy <emphasis role="bold">KVCD &quot;Notch&quot; Kvant<6E>l<EFBFBD>si M<>trix:</emphasis>
</para>

<para>
Intra:
<screen>
 8  9 12 22 26 27 29 34
 9 10 14 26 27 29 34 37
12 14 18 27 29 34 37 38
22 26 27 31 36 37 38 40
26 27 29 36 39 38 40 48
27 29 34 37 38 40 48 58
29 34 37 38 40 48 58 69
34 37 38 40 48 58 69 79
</screen>

Inter:
<screen>
16 18 20 22 24 26 28 30
18 20 22 24 26 28 30 32
20 22 24 26 28 30 32 34
22 24 26 30 32 32 34 36
24 26 28 32 34 34 36 38
26 28 30 32 34 36 38 40
28 30 32 34 36 38 42 42
30 32 34 36 38 40 42 44
</screen>
</para>

<para>
Haszn<EFBFBD>lat:
<screen>
$ mencoder <replaceable>input.avi</replaceable> -o <replaceable>output.avi</replaceable> -oac copy -ovc lavc -lavcopts inter_matrix=...:intra_matrix=...
</screen>
</para>

<para>
<screen>
$ mencoder <replaceable>input.avi</replaceable> -ovc lavc -lavcopts
vcodec=mpeg2video:intra_matrix=8,9,12,22,26,27,29,34,9,10,14,26,27,29,34,37,
12,14,18,27,29,34,37,38,22,26,27,31,36,37,38,40,26,27,29,36,39,38,40,48,27,
29,34,37,38,40,48,58,29,34,37,38,40,48,58,69,34,37,38,40,48,58,69,79
:inter_matrix=16,18,20,22,24,26,28,30,18,20,22,24,26,28,30,32,20,22,24,26,
28,30,32,34,22,24,26,30,32,32,34,36,24,26,28,32,34,34,36,38,26,28,30,32,34,
36,38,40,28,30,32,34,36,38,42,42,30,32,34,36,38,40,42,44 -oac copy -o svcd.mpg
</screen>
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-example">
<title>P<EFBFBD>lda</title>

<para>
  Nos h<>t, <20>ppen most vetted meg a Harry Potter <20>s a titkok kamr<6D>ja gy<67>ny<6E>r<EFBFBD>
  <20>j p<>ld<6C>ny<6E>t (widescreen edition term<72>szetesen) <20>s le akarod rip-pelni
  ezt a DVD-t, hogy hozz<7A>adhasd a PC-s h<>zimozidhoz. Ez egy r<>gi<67> 1-es
  DVD, <20>gy NTSC-s. Az al<61>bbi p<>lda egyszer<65>en alkalmazhat<61> PAL-ra is, a
  <option>-ofps 24000/1001</option> kapcsol<6F> elhagy<67>s<EFBFBD>val (mert a kimeneti
  framer<65>ta ugyan annyi, mint a bemeneti) <20>s term<72>szetesen a v<>g<EFBFBD>s m<>retei
  is m<>sok lesznek.
</para>

<para>
  Miut<75>n lefuttattad az <option>mplayer dvd://1</option> parancsot, k<>vesd
  a <link linkend="menc-feat-telecine">mit kezdj<64>nk a telecine-nel <20>s az
  <20>tlapol<6F>ssal NTSC DVD-ken</link> r<>szben le<6C>rt utas<61>t<EFBFBD>sokat <20>s fedezd
  fel, hogy ez egy 24000/1001 fps-es progressz<73>v vide<64>, ami azt jelenti,
  hogy nem kell inverz telecine sz<73>r<EFBFBD>t haszn<7A>lnod, mint pl. a
  <option>pullup</option> vagy a <option>filmdint</option>.
</para>

<para>
  K<>vetkez<65>nek meg<65>llap<61>tjuk a megfelel<65> v<>g<EFBFBD>si t<>glalapot, <20>gy haszn<7A>ljuk a
  cropdetect sz<73>r<EFBFBD>t:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf cropdetect</screen>

  Gy<47>z<EFBFBD>dj meg r<>la, hogy egy teljesen kit<69>lt<6C>tt k<>pkock<63>n <20>llsz (pl. egy vil<69>gos
  jelenet), ezt fogod l<>tni az <application>MPlayer</application> konzol kimenet<65>n:

  <screen>crop area: X: 0..719  Y: 57..419  (-vf crop=720:362:0:58)</screen>

  Ezut<75>n lej<65>tszuk a filmet ezzel a sz<73>r<EFBFBD>vel a sz<73>mok ellen<65>rz<72>s<EFBFBD>hez:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf crop=720:362:0:58</screen>

  <20>s azt l<>tjuk, hogy t<>k<EFBFBD>letesen megfelel. Majd meggy<67>z<EFBFBD>d<EFBFBD>nk, hogy a
  sz<73>less<73>g <20>s a magass<73>g oszthat<61> 16-tal. A sz<73>less<73>g j<>, de a magass<73>g
  nem. Mivel nem buktunk hetedik oszt<7A>lyban matekb<6B>l, tudjuk, hogy a 16
  legk<67>zelebbi t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se, ami kisebb, mint 362, a 352.
</para>

<para>
  <20>gy egyszer<65>en haszn<7A>lhatjuk a <option>crop=720:352:0:58</option> opci<63>t,
  de j<> lenne egy kicsit lecs<63>pni a telej<65>b<EFBFBD>l <20>s az alj<6C>b<EFBFBD>l, hogy k<>z<EFBFBD>pen
  maradjunk. <20>sszeh<65>zzuk a magass<73>got 10 pixellel, de nem akarjuk n<>velni
  az y-offszetet 5 pixellel, mert az p<>ratlan sz<73>m <20>s rontja a min<69>s<EFBFBD>get.
  Helyette ink<6E>bb 4 pixellel n<>velj<6C>k az y-offszetet:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf crop=720:352:0:62</screen>

  A m<>sik ok, hogy lecs<63>pj<70>nk pixeleket mid fent, mint lent, hogy biztosak
  legy<67>nk, hogy a f<>l-fekete pixeleket is lev<65>gtuk, amennyiben vannak.
  Figyelj r<>, hogy ha a vide<64> telecine-lt, a <option>pullup</option> sz<73>r<EFBFBD>
  (vagy b<>rmelyik inverz telecine sz<73>r<EFBFBD>, amit haszn<7A>lsz) a v<>g<EFBFBD>s el<65>tt
  szerepeljen a sz<73>r<EFBFBD>k l<>nc<6E>ban. Ha <20>tlapolt, v<>gezz deinterlace-t a v<>g<EFBFBD>s
  el<65>tt. (Ha <20>gy d<>ntesz, hogy megtartod az <20>tlapolt vide<64>t, gy<67>z<EFBFBD>dj meg
  r<>la, hogy a f<>gg<67>leges v<>g<EFBFBD>si offszet 4 t<>bbsz<73>r<EFBFBD>se.)
</para>

<para>
  Ha <20>rdekel annak a 10 pixelnek az elveszt<7A>se, ink<6E>bb a m<>retek 16
  legk<67>zelebbi t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>re val<61> kicsiny<6E>t<EFBFBD>se <20>rdekelhet. A sz<73>r<EFBFBD> l<>nc
  ez esetben:

  <screen>-vf crop=720:362:0:58,scale=720:352</screen>

  A vide<64> ilyen m<>don t<>rt<72>n<EFBFBD> lekicsiny<6E>t<EFBFBD>se azt jelenti, hogy n<>h<EFBFBD>ny
  apr<70> r<>szlet elveszik, de ez val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg nem lesz <20>szrevehet<65>. A
  nagy<67>t<EFBFBD>s rosszabb min<69>s<EFBFBD>get eredm<64>nyez (hacsak nem n<>veled a bitr<74>t<EFBFBD>t).
  A v<>g<EFBFBD>s az <20>sszes ilyen pixelt<6C>l megszabad<61>t. Ez egy <20>zlet, amit minden
  esetben meg kell fontolnod. p<>ld<6C>ul ha a DVD vide<64> telev<65>zi<7A>ra k<>sz<73>lt,
  aj<61>nlott elker<65>lni a f<>gg<67>leges m<>retez<65>st, mert a sor mint<6E>z<EFBFBD>s az
  eredeti felv<6C>telhez igazodik.
</para>

<para>
  Megtekint<6E>s ut<75>n azt l<>tjuk, hogy a film<6C>nk el<65>gg<67> esem<65>nyd<79>s <20>s
  nagyon r<>szletes, <20>gy 2400Kbit-et v<>lasztunk bitr<74>t<EFBFBD>nak.
</para>

<para>
  Most m<>r k<>szen vagyunk a k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>shoz. Els<6C> l<>p<EFBFBD>s:

  <screen>mencoder dvd://1 -ofps 24000/1001 -oac copy -vf crop=720:352:0:62,hqdn3d=2:1:2 -ovc lavc \
-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=2400:v4mv:mbd=2:trell:cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3:autoaspect:vpass=1 \
-o Harry_Potter_2.avi</screen>

  A m<>sodik l<>p<EFBFBD>s ugyan ez, csak megadjuk a <option>vpass=2</option>-t:

  <screen>mencoder dvd://1 -ofps 24000/1001 -oac copy -vf crop=720:352:0:62,hqdn3d=2:1:2 -ovc lavc \
-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=2400:v4mv:mbd=2:trell:cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3:autoaspect:vpass=2 \
-o Harry_Potter_2.avi</screen>
</para>

<para>
  A <option>v4mv:mbd=2:trell</option> kapcsol<6F>k nagyban jav<61>tj<74>k a min<69>s<EFBFBD>get
  a k<>dol<6F>si id<69> rov<6F>s<EFBFBD>ra. Nem aj<61>nlott ezen opci<63>k elhagy<67>sa, ha a f<> c<>l a
  j<> min<69>s<EFBFBD>g. A <option>cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3</option> opci<63>k egy
  <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD> f<>ggv<67>nyt v<>lasztanak ki, ami jobb min<69>s<EFBFBD>get biztos<6F>t, mint
  az alap<61>rtelmezettek. Ezzel a param<61>terrel is k<>s<EFBFBD>rletezhetsz (l<>sd a man
  oldalt a lehets<74>ges <20>rt<72>kek<65>rt), mivel a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> f<>ggv<67>nyek nagyban
  befoly<6C>solj<6C>k a min<69>s<EFBFBD>get a forr<72>s anyagt<67>l f<>gg<67>en. P<>ld<6C>ul ha <20>gy tal<61>lod,
  hogy a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> t<>l
  kock<63>s eredm<64>nyt ad, megpr<70>b<EFBFBD>lhatod a k<>s<EFBFBD>rleti NSSE <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD>
  f<>ggv<67>ny haszn<7A>lat<61>t a <option>*cmp=10</option> opci<63>val.
</para>

<para>
  Enn<6E>l a filmn<6D>l a keletkez<65> AVI 138 perc hossz<73> lesz <20>s k<>zel 3 GB-os. <20>s
  mivel azt mondtuk, hogy a f<>jl m<>ret nem sz<73>m<EFBFBD>t, ez egy t<>k<EFBFBD>letesen megfelel<65>
  m<>ret. De ha kisebbet szeretn<74>l, pr<70>b<EFBFBD>lj ki egy alacsonyabb bitr<74>t<EFBFBD>t. A bitr<74>t<EFBFBD>k
  n<>vel<65>se cs<63>kken<65> m<>rt<72>k<EFBFBD> javul<75>st hoz, <20>gy pl. tiszt<7A>n kivehet<65> a k<>l<EFBFBD>nbs<62>g
  az 1800Kbit <20>s a 2000Kbit k<>z<EFBFBD>tt, szinte <20>szrevehetetlen 2000Kbit felett.
  Nyugodtan k<>s<EFBFBD>rletezz, am<61>g csak kedved tartja.
</para>

<para>
  Mivel a forr<72>s vide<64>t <20>teresztett<74>k a zajelt<6C>vol<6F>t<EFBFBD> sz<73>r<EFBFBD>n, tal<61>n egy picit
  vissza akarsz tenni a lej<65>tsz<73>s k<>zben. Ez, az <option>spp</option>
  ut<75>feldolgoz<6F> sz<73>r<EFBFBD>vel drasztikusan jav<61>tja a felfoghat<61> min<69>s<EFBFBD>get <20>s
  seg<65>t a seg<65>t a vide<64> kock<63>sod<6F>s<EFBFBD>nak megsz<73>ntet<65>s<EFBFBD>ben. Az
  <application>MPlayer</application> <option>autoq</option> opci<63>j<EFBFBD>val
  szab<61>lyozhatod az spp sz<73>r<EFBFBD> ut<75>feldolgoz<6F>s<EFBFBD>nak m<>rt<72>k<EFBFBD>t a CPU-t<>l f<>gg<67>en.
  Emellett val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg gamma <20>s/vagy sz<73>n korrekci<63>t is szeretn<74>l csin<69>lni,
  hogy jobban illeszkedjen a monitorodhoz. P<>ld<6C>ul:

  <screen>mplayer Harry_Potter_2.avi -vf spp,noise=9ah:5ah,eq2=1.2 -autoq 3</screen>  

</para>
</sect2>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-xvid">
<title>K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s az <systemitem class="library">XviD</systemitem>
codec-kal</title>
<para>
 Az <systemitem class="library">XviD</systemitem> egy szabad f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r
 MPEG-4 ASP vide<64> stream-ek elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>hoz.
 A k<>dol<6F>s megkezd<7A>se el<65>tt <link linkend="xvid">be kell <20>ll<6C>tanod
 a <application>MEncoder</application>ben a t<>mogat<61>s<EFBFBD>t</link>.
</para>
<para>
 Ez a le<6C>r<EFBFBD>s f<>k<EFBFBD>nt hasonl<6E> inform<72>ci<63>kat szeretne ny<6E>jtani, mint az
 x264 k<>dol<6F>si le<6C>r<EFBFBD>s.
 Ez<45>rt, k<>rlek kezdd azzal, hogy elolvasod azon le<6C>r<EFBFBD>snak az
 <link linkend="menc-feat-x264-encoding-options-intro">els<EFBFBD> r<>sz<73>t</link>.
</para>


<sect2 id="menc-feat-xvid-intro">
<title>Milyen opci<63>kat kell haszn<7A>lnom, ha a legjobb eredm<64>nyt akarom?</title>

<para>
 Kezd<7A>sk<73>nt n<>zd <20>t az <application>MPlayer</application> man oldal<61>nak
 <systemitem class="library">XviD</systemitem> r<>sz<73>t!
 Ez a r<>sz csak a man oldal kieg<65>sz<73>t<EFBFBD>sek<65>nt haszn<7A>lhat<61>.
</para>
<para>
 Az XviD alap<61>rtelmezett be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sai egyens<6E>lyt teremtenek a sebess<73>g <20>s
 a min<69>s<EFBFBD>g k<>z<EFBFBD>tt, <20>gy nyugodtan haszn<7A>lhatod azokat, ha a k<>vetkez<65> r<>sz
 t<>l zavarosnak t<>nik.
</para>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-xvid-encoding-options">
<title>Az <systemitem class="library">XviD</systemitem> k<>dol<6F>si opci<63>i</title>

<itemizedlist>
<listitem><para>
 <emphasis role="bold">vhq</emphasis>
  Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s a makroblokk d<>nt<6E>si algoritmust <20>rinti, min<69>l nagyobb
  a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s, ann<6E>l okosabb a d<>nt<6E>s.
  Az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>k b<>tran haszn<7A>lhat<61> minden k<>dol<6F>shoz, m<>g
  a nagyobb <20>rt<72>kek seg<65>tik a PSNR-t de jelent<6E>sen lassabbak.
  K<>rlek vedd figyelembe, hogy a jobb PSNR nem felt<6C>tlen<65>l jelenti azt,
  hogy a k<>p jobban fog kin<69>zni, de k<>zelebb lesz az eredetihez.
  A kikapcsol<6F>sa <20>szrevehet<65>en felgyors<72>tja a k<>dol<6F>st; ha a sebess<73>g
  kritikus sz<73>modra, meg<65>ri a cser<65>t.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">bvhq</emphasis>
  Ez ugyan azt csin<69>lja, mint a vhq, de a B-kock<63>kon.
  Elhanyagolhat<61> a hat<61>sa a sebess<73>gre <20>s kism<73>rt<72>kben jav<61>t a min<69>s<EFBFBD>gen
  (+0.1dB PSNR k<>r<EFBFBD>l).
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">max_bframes</emphasis>
  Az egym<79>s ut<75>n enged<65>lyezett t<>bb B-kocka <20>ltal<61>ban jav<61>tja a
  t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>thet<65>s<EFBFBD>get, de t<>bb blokkosod<6F>si mell<6C>khat<61>st okoz.
  Az alap<61>rtelmezett be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s j<> kompromisszum a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>thet<65>s<EFBFBD>g <20>s a
  min<69>s<EFBFBD>g k<>z<EFBFBD>tt, de n<>velheted 3-ig ha ki vagy <20>hezve a bitr<74>t<EFBFBD>ra.
  Cs<43>kkentheted 1-re vagy 0-ra ha a t<>k<EFBFBD>letes min<69>s<EFBFBD>get c<>loztad meg,
  de ekkor biztosan tudnod kell, hogy a forr<72>sod bitr<74>t<EFBFBD>ja el<65>g nagy
  ahhoz, hogy a k<>dol<6F>nak nem kell n<>velni a kvant<6E>l<EFBFBD>st, hogy el<65>re ezt.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">bf_threshold</emphasis>
  Ez a k<>dol<6F> B-kocka <20>rz<72>kenys<79>g<EFBFBD>t szab<61>lyozza, a nagyobb <20>rt<72>k hat<61>s<EFBFBD>ra
  t<>bb B-kock<63>t haszn<7A>l (<28>s ford<72>tva).
  Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s a <option>max_bframes</option>-szel egy<67>tt haszn<7A>lhat<61>;
  ha bitr<74>ta <20>hs<68>gben szenvedsz, n<>velned kell mind a
  <option>max_bframes</option>, mind a <option>bf_threshold</option> <20>rt<72>k<EFBFBD>t,
  m<>g ha n<>veled a <option>max_bframes</option>-t <20>s cs<63>kkented a
  <option>bf_threshold</option>-ot, akkor a k<>dol<6F> t<>bb B-kock<63>t fog
  haszn<7A>lni, de csak azokon a helyeken, ahol <emphasis role="bold">t<EFBFBD>nyleg</emphasis>
  sz<73>ks<6B>ges.
  A <option>max_bframes</option> alacsony <20>rt<72>ke <20>s a <option>bf_threshold</option>
  magas <20>rt<72>ke nem t<>l b<>lcs d<>nt<6E>s, mert ez arra k<>nyszer<65>ti a k<>dol<6F>t,
  hogy olyan helyekre is tegyen B-kock<63>t, ahol nincs r<>juk sz<73>ks<6B>g, <20>gy
  cs<63>kkenti a vizu<7A>lis min<69>s<EFBFBD>get. De ha kompatibilis akarsz maradni az
  egyedi lej<65>tsz<73>kkal, amik csak a r<>gi DivX profilokat t<>mogatj<74>k
  (amik csak legfeljebb 1 B-kock<63>t t<>mogatnak sorban), ez az egyetlen
  lehet<65>s<EFBFBD>ged a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>thet<65>s<EFBFBD>g n<>vel<65>s<EFBFBD>re a B-kock<63>k haszn<7A>lat<61>val.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">trellis</emphasis>
  Optimaliz<69>lja a kvant<6E>l<EFBFBD>si elj<6C>r<EFBFBD>st, hogy optim<69>lis ar<61>nyt tal<61>ljon
  a PSNR <20>s a bitr<74>ta k<>z<EFBFBD>tt, ami jelent<6E>s bitmegtakar<61>t<EFBFBD>st enged<65>lyez.
  Cser<65>be ezek a bitek a vide<64>ban m<>shol ker<65>lnek felhaszn<7A>l<EFBFBD>sra,
  n<>velve az <20>ssz min<69>s<EFBFBD>get.
  Mindig aj<61>nlott bekapcsolva hagyni, mert jelent<6E>sen befoly<6C>solja a
  min<69>s<EFBFBD>get. M<>g ha neked a sebess<73>g sz<73>m<EFBFBD>t, akkor is ne kapcsold ki,
  am<61>g nem kapcsoltad ki a <option>vhq</option>-t <20>s a t<>bbi CPU-<2D>hes
  opci<63>t nem <20>ll<6C>tottad a minimumra.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">hq_ac</emphasis>
  Bekapcsol egy jobb egy<67>tthat<61> k<>lcs<63>gbecsl<73> m<>dszert, ami kiss<73> cs<63>kkenti
  a f<>jlm<6C>retet, kb. 0,15-0,19% k<>z<EFBFBD>tt, mik<69>zben jelent<6E>ktelen hat<61>sa
  van a sebess<73>gre.
  Ez<45>rt aj<61>nlott mindig bekapcsolva hagyni.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">cartoon</emphasis>
  A rajzfilm tartalom jobb k<>dol<6F>s<EFBFBD>ra lett kital<61>lva <20>s nincs hat<61>sa a
  sebess<73>gre, mivel csak a d<>nt<6E>si heurisztik<69>t tuningolja az ilyen
  t<>pus<75> tartalomn<6D>l.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">me_quality</emphasis>
  Ez a be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s a mozg<7A>s el<65>rejelz<6C>s pontoss<73>g<EFBFBD>t vez<65>rli.
  Min<69>l nagyobb a <option>me_quality</option> <20>rt<72>k, ann<6E>l
  pontosabb lesz az eredeti mozg<7A>s el<65>rejelz<6C>se <20>s min<69>l pontosabb
  ez, ann<6E>l jobban k<>zel<65>ti majd az eredm<64>ny az eredeti mozg<7A>st.
 </para>
 <para>
  Az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>k j<> a legt<67>bb esetben; <20>gy nem javasolt a
  v<>ltoztat<61>sa, csak ha t<>nyleg a sebess<73>g sz<73>m<EFBFBD>t, mivel minden a
  mozg<7A>s becsl<73>s<EFBFBD>vel megmentett bit m<>sra lesz felhaszn<7A>lva, n<>velve
  az <20>ssz min<69>s<EFBFBD>get. Ez<45>rt ne menj 5 al<61> <20>s ezt is csak v<>gsz<73>ks<6B>g
  eset<65>n <20>ll<6C>tsd be.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">chroma_me</emphasis>
  Jav<61>tja a mozg<7A>s el<65>rejelz<6C>st <20>gy, hogy a sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>sba beleveszi
  a chroma (sz<73>n) inform<72>ci<63>kat is, m<>g a <option>me_quality</option>
  csak a luma-t (grayscale) haszn<7A>lja.
  Ez 5-10%-kal lass<73>tja a k<>dol<6F>st, de el<65>gg<67> jav<61>tja a vizu<7A>lis
  min<69>s<EFBFBD>get a blokkosod<6F>si effektusok cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>vel <20>s cs<63>kkenti a
  f<>jlm<6C>retet kb. 1,3%-kal.
  Ha a sebess<73>g <20>rdekel, kapcsold ki ezt az opci<63>t, miel<65>tt
  elkezden<65>l t<>prengeni a <option>me_quality</option> cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>n.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">chroma_opt</emphasis>
    A chroma k<>pek min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nek jav<61>t<EFBFBD>sa a c<>lja az egyszer<65>
    feh<65>r/fekete sarkokn<6B>l a t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s jav<61>t<EFBFBD>sa helyett.
    Ezzel cs<63>kkentheted a "red stairs" effektust.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">lumi_mask</emphasis>
    Megpr<70>b<EFBFBD>l kevesebb bitr<74>t<EFBFBD>t adni a k<>p azon r<>szeinek, amiket az
    emberi szem nem l<>t olyan j<>l, <20>gy a k<>dol<6F>nak lehet<65>s<EFBFBD>ge van a
    megsp<73>rolt biteket a k<>p sokkal fontosabb r<>szein<69>l felhaszn<7A>lni.
    Ezen opci<63> nyeres<65>ge a k<>dol<6F>s min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>nek szempontj<74>b<EFBFBD>l er<65>sen
    f<>gg az egy<67>ni be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sokt<6B>l <20>s a megtekint<6E>shez haszn<7A>lt monitor
    t<>pus<75>t<EFBFBD>l <20>s be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sait<69>l (tipikusan egy vil<69>gosabb vagy TFT
    monitoron nem fog olyan j<>l kin<69>zni).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qpel</emphasis>
    N<>veli a v<>rhat<61> mozg<7A>svektorok sz<73>m<EFBFBD>t a mozg<7A>s el<65>rejelz<6C>s
    pontoss<73>g<EFBFBD>nak n<>vel<65>s<EFBFBD>vel halfpel-r<>l quarterpel-re.
    Az <20>tlet annyi, hogy a jobb mozg<7A>svektorok<6F>rt cser<65>be cs<63>kken a
    bitr<74>ta (ez<65>rt n<> a min<69>s<EFBFBD>g).
    Hab<61>r a quarterpel pontoss<73>g<EFBFBD> mozg<7A>svektorok k<>dol<6F>s<EFBFBD>hoz egy kicsivel
    t<>bb bit kell, a v<>rhat<61> vektorok nem mindig adnak (sokkal) jobb
    min<69>s<EFBFBD>get.
    El<45>g gyakran a codec m<>g mindig biteket biztos<6F>t az extra
    pontoss<73>ghoz, de csak kicsi vagy semmilyen min<69>s<EFBFBD>gi nyeres<65>g nincs
    cser<65>ben.
    Sajnos, nem lehet el<65>re megmondani a <option>qpel</option> lehets<74>ges
    nyeres<65>geit, <20>gy k<>dolnod kell vele is <20>s n<>lk<6C>le is, hogy biztosan
    tudd.
  </para><para>
    A <option>qpel</option> majdnem dupla k<>dol<6F>si id<69>t jelent <20>s 25%-kal
    t<>bb feldolgoz<6F>si er<65>forr<72>st ig<69>nyel a dek<65>dol<6F>sa. Nem minden
    asztali lej<65>tsz<73> t<>mogatja.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">gmc</emphasis>
    Biteket pr<70>b<EFBFBD>l megsp<73>rolni bizonyos jelenetekn<6B>l <20>gy, hogy egy
    mozg<7A>svektort haszn<7A>l az eg<65>sz kock<63>hoz.
    Ez majdnem mindig n<>veli a PSNR-t, de jelent<6E>sen lelass<73>tja a
    k<>dol<6F>st (<28>s a dek<65>dol<6F>st is).
    Ez<45>rt csak akkor aj<61>nlott haszn<7A>lnod, ha a <option>vhq</option>
    a maximumra <20>ll<6C>tottad.
    Az <systemitem class="library">XviD</systemitem> GMC-je sokkal
    kifinomultabb, mint a DivX-<2D>, de csak kev<65>s lej<65>tsz<73> t<>mogatja.
</para></listitem>

</itemizedlist>
</sect2>
</sect1>

<sect1 id="menc-feat-x264">
<title>K<EFBFBD>dol<EFBFBD>s az <systemitem class="library">x264</systemitem> codec-kel</title>
<para>
  Az <systemitem class="library">x264</systemitem> egy szabad f<>ggv<67>nyk<79>nyvt<76>r
  a H.264/AVC vide<64> folyamok k<>dol<6F>s<EFBFBD>hoz.
  Miel<65>tt elkezden<65>l k<>dolni, <link linkend="codec-x264-encode">be kell <20>ll<6C>tanod a 
  <application>MEncoder</application>ben a t<>mogat<61>s<EFBFBD>t</link>.
</para>

<sect2 id="menc-feat-x264-encoding-options">
<title>Az x264 k<>dol<6F>si opci<63>i</title>

<para>
  K<>rlek kezd az olvas<61>st az <application>MPlayer</application> man oldal<61>nak
  <systemitem class="library">x264</systemitem> r<>sz<73>vel.
  Ez a r<>sz a man oldal kieg<65>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>nek lett sz<73>nva. Itt csak r<>vid
  tan<61>csokat tal<61>lhatsz, hogy mely opci<63>k <20>rdekelhetik a let<65>bb embert.
  A man oldal t<>m<EFBFBD>rebb, de ugyanakkor kimer<65>t<EFBFBD>bb is <20>s esetenk<6E>nt
  t<>bb technikai inform<72>ci<63>val szolg<6C>l.
</para>

<sect3 id="menc-feat-x264-encoding-options-intro">
<title>Bevezet<EFBFBD>s</title>
<para>Ez a le<6C>r<EFBFBD>s a k<>dol<6F>si opci<63>k k<>t f<> kateg<65>ri<72>j<EFBFBD>t t<>rgyalja:</para>

<orderedlist>
  <listitem><para>Opci<EFBFBD>k, melyekkel a k<>dol<6F>si id<69> vs. min<69>s<EFBFBD>g ar<61>ny szab<61>lyozhat<61>
  </para></listitem>
  <listitem><para>Opci<EFBFBD>k, melyek a k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> egy<67>ni <20>rdekeknek <20>s speci<63>lis ig<69>nyeknek
  pr<70>b<EFBFBD>lnak eleget tenni</para></listitem>
</orderedlist>

<para>
  Igaz<61>b<EFBFBD>l csak te tudod, hogy mely opci<63>k a legjobbak neked. Az els<6C>
  csoportba tartoz<6F> opci<63>kn<6B>l k<>nny<6E> d<>nteni: csak azt kell megfontolnod,
  hogy a min<69>s<EFBFBD>gi k<>l<EFBFBD>nbs<62>g meg<65>ri-e a sebess<73>gbeli k<>l<EFBFBD>nbs<62>get. A m<>sik
  csoport m<>r sokkal szubjekt<6B>vebb <20>s t<>bb szempontot kell figyelembe
  venni. Tartsd <20>szben, hogy az "egy<67>ni <20>rdekek <20>s speci<63>lis ig<69>nyeknek"
  eleget tev<65> opci<63>k jelent<6E>sen befoly<6C>solj<6C>k a sebess<73>get vagy a min<69>s<EFBFBD>get,
  de els<6C>sorban nem ez<65>rt haszn<7A>lj<6C>k <20>ket. Az "egy<67>ni <20>rdekek" opci<63>i k<>z<EFBFBD>l
  t<>bb olyan v<>ltoz<6F>sokat id<69>zhet el<65>, ami n<>h<EFBFBD>ny embernek tetszhet, m<>g
  m<>soknak nem.
</para>

<para>
  Miel<65>tt folytatn<74>d, meg kell <20>rtened, hogy ez a le<6C>r<EFBFBD>s csak egy
  min<69>s<EFBFBD>gi m<>rc<72>t haszn<7A>l: a glob<6F>lis PSNR-t.
  A PSNR r<>vid le<6C>r<EFBFBD>sa megtal<61>lhat<61>
  <ulink url="http://en.wikipedia.org/wiki/PSNR">a Wikipedia PSNR-r<>l sz<73>l<EFBFBD> cikk<6B>ben</ulink>.
  A glob<6F>lis PSNR az utols<6C> PSNR sz<73>m, amit ki<6B>r az <option>x264encopts</option>,
  ha megadod neki a <option>psnr</option> opci<63>t.
  B<>rmikor, amikor egy kijelent<6E>st olvasol a PSNR-r<>l, <20>l az a
  felt<6C>telez<65>s, hogy azonos bitr<74>t<EFBFBD>t haszn<7A>lsz.
</para>

<para>
  Ezen le<6C>r<EFBFBD>s majdnem teljesen eg<65>sz<73>ben felt<6C>telezi, hogy k<>t l<>p<EFBFBD>ses
  k<>dol<6F>st haszn<7A>lsz.
  Az opci<63>k <20>sszehasonl<6E>t<EFBFBD>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l k<>t f<> <20>rv sz<73>l a k<>tl<74>p<EFBFBD>ses
  k<>dol<6F>s mellett.
  Az egyik, hogy a k<>t l<>p<EFBFBD>s alkalmaz<61>sa kb. 1dB PSNR-t jelent pluszban,
  ami nagyon nagy k<>l<EFBFBD>nbs<62>g.
  A m<>sik, hogy az opci<63>k tesztel<65>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l a direkt min<69>s<EFBFBD>g-<2D>sszehasonl<6E>t<EFBFBD>s
  az egy l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>sokkal behoz egy zavar<61> t<>nyez<65>t: a bitr<74>ta
  gyakran jelent<6E>sen v<>ltozik a k<>dol<6F>sok k<>z<EFBFBD>tt.
  Nem minden esetben k<>nny<6E> megmondani, hogy a min<69>s<EFBFBD>gi v<>ltoz<6F>s a
  megv<67>ltozott opci<63>k miatt k<>vetkezett-e be vagy a f<>k<EFBFBD>nt v<>letlen<65>l
  el<65>rt bitr<74>ta k<>l<EFBFBD>nbs<62>gb<67>l ad<61>dik.
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-x264-encoding-options-speedvquality">
<title>Els<EFBFBD>sorban a sebess<73>get <20>s a min<69>s<EFBFBD>get <20>rint<6E> opci<63>k</title>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">subq</emphasis>:
  Azon opci<63>k k<>z<EFBFBD>l, amik seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel a sebess<73>g <20>s min<69>s<EFBFBD>g k<>z<EFBFBD>tti ar<61>nyt
  befoly<6C>solhatod, a <option>subq</option> <20>s a <option>frameref</option>
  (l<>sd lejjebb) a legfontosabbak <20>ltal<61>ban.
  Ha <20>rdekel ak<61>r a sebess<73>g, ak<61>r a min<69>s<EFBFBD>g tuningol<6F>sa, akkor ezt a
  k<>t opci<63>t kell el<65>sz<73>r megvizsg<73>lnod.
  Sebess<73>g szempontj<74>b<EFBFBD>l a <option>frameref</option> <20>s a
  <option>subq</option> opci<63>k el<65>g er<65>teljes k<>lcs<63>nhat<61>sban
  vannak.
  A tapasztalatok szerint egy referencia kock<63>val a
  <option>subq=5</option> (alap<61>rtelmezett <20>rt<72>k) kb. 35%-kal t<>bb id<69>t
  k<>v<EFBFBD>n, mint a <option>subq=1</option>.
  6 referencia kock<63>val az ig<69>ny 60% f<>l<EFBFBD> megy.
  A <option>subq</option> hat<61>sa a PSNR-re el<65>g egyenletes,
  a referencia kock<63>k sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>ggetlen<65>l.
  <20>ltal<61>ban a <option>subq=5</option> 0.2-0.5 dB-vel magasabb
  glob<6F>lis PSNR-t biztos<6F>t a <option>subq=1</option>-gyel <20>sszehasonl<6E>tva.
  <20>ltal<61>ban ez m<>r l<>that<61> k<>l<EFBFBD>nbs<62>g.
</para>
<para>
  A <option>subq=6</option> a leglassabb, legjobb min<69>s<EFBFBD>get ny<6E>jt<6A> m<>d.
  A <option>subq=5</option>-tel <20>sszehasonl<6E>tva <20>ltal<61>ban 0.1-0.4 dB nyeres<65>get
  jelent a glob<6F>lis PSNR-ben, 25%-100% k<>z<EFBFBD>tt v<>ltoz<6F> sebess<73>gvesztes<65>g <20>r<EFBFBD>n.
  A <option>subq</option> egy<67>b <20>rt<72>keit<69>l elt<6C>r<EFBFBD>en a <option>subq=6</option>
  viselked<65>se nem f<>gg olyan nagy m<>rt<72>kben a <option>frameref</option> <20>s
  a <option>me</option> opci<63>kt<6B>l. A <option>subq=6</option> hat<61>konys<79>ga
  ink<6E>bb a haszn<7A>lt B-kock<63>k sz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>l f<>gg. Norm<72>lis haszn<7A>lat eset<65>n ez
  azt jelenti, hogy a <option>subq=6</option>-nak nagy hat<61>sa van mind a
  sebess<73>gre, mint a min<69>s<EFBFBD>gre az <20>sszetett, sok mozg<7A>st tartalmaz<61> jelenetek
  eset<65>ben, de sokkal kevesebb a kev<65>s mozg<7A>st r<>gz<67>t<EFBFBD> r<>szekn<6B>l. Jegyezd
  meg, hogy m<>g mindig javasoljuk a <option>bframes</option> <20>rt<72>k<EFBFBD>nek
  valamilyen null<6C>t<EFBFBD>l k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> <20>rt<72>kre t<>rt<72>n<EFBFBD> <20>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>t (l<>sd lejjebb).
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">frameref</emphasis>:
  A <option>frameref</option> alap<61>rt<72>ke 1, de ez nem jelenti
  azt, hogy j<> dolog 1-re <20>ll<6C>tani.
  Puszt<7A>n a <option>frameref</option> n<>vel<65>se 2-re kb.
  0.15dB PSNR nyeres<65>get jelent 5-10%-os sebess<73>gcs<63>kken<65>ssel; ez <20>gy
  m<>g j<> <20>zletnek t<>nik.
  A <option>frameref=3</option> 0.25dB PSNR-t hoz a
  <option>frameref=1</option>-hez k<>pest, ami l<>that<61> k<>l<EFBFBD>nbs<62>g.
  A <option>frameref=3</option> kb. 15%-kal lassabb a
  <option>frameref=1</option>-n<>l.
  Ezut<75>n sajnos gyorsan j<>n a cs<63>kken<65>s.
  A <option>frameref=6</option> val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg csak
  0.05-0.1 dB pluszt jelent a <option>frameref=3</option>-hoz k<>pest,
  tov<6F>bbi 15% sebess<73>gvesztes<65>g mellett.
  <option>frameref=6</option> felett a min<69>s<EFBFBD>gjavul<75>s <20>ltal<61>ban nagyon
  kicsi (b<>r vedd figyelembe az eg<65>sz r<>sz olvas<61>sa k<>zben, hogy ez
  nagym<79>rt<72>kben v<>ltozhat a forr<72>sodt<64>l f<>gg<67>en).
  Egy <20>tlagos esetben a <option>frameref=12</option>
  a glob<6F>lis PSNR-t csek<65>ly 0.02dB-vel jav<61>tja a
  <option>frameref=6</option>-hoz k<>pest, 15%-20% sebess<73>gvesztes<65>g <20>r<EFBFBD>n.
  Az ilyen magas <option>frameref</option> <20>rt<72>kekn<6B>l az egyed<65>li
  igaz<61>n j<> dolog, amit mondhatunk, hogy a tov<6F>bbi n<>vel<65>s szinte
  soha sem <emphasis role="bold"><EFBFBD>rt</emphasis> a PSNR-nek, de a min<69>s<EFBFBD>gi
  javul<75>s szinte alig m<>rhet<65> <20>s nem is <20>szrevehet<65>.
</para>
<note><title>Megjegyz<EFBFBD>s:</title>
<para>
  A <option>frameref</option> n<>vel<65>se sz<73>ks<6B>gtelen<65>l magas <20>rt<72>kekre
  <emphasis role="bold">ronthatja</emphasis> <20>s
  <emphasis role="bold"><EFBFBD>ltal<EFBFBD>ban rontja is</emphasis>
  a k<>dol<6F>si hat<61>konys<79>got, ha kikapcsolod a CABAC-ot.
  Bekapcsolt CABAC-kal (alap<61>rtelmezett), a <option>frameref</option>
  "t<>l magas" <20>rt<72>kre t<>rt<72>n<EFBFBD> be<62>ll<6C>t<EFBFBD>sa jelenleg nagyon t<>volinak
  t<>nik ahhoz, hogy agg<67>djunk miatta <20>s a j<>v<EFBFBD>ben az optimaliz<69>ci<63>k
  lehet, hogy meg is sz<73>ntetik ennek lehet<65>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t.
</para>
</note>
<para>
  Ha sz<73>m<EFBFBD>t a sebess<73>g, akkor megfontoland<6E>, hogy alacsony
  <option>subq</option> <20>s <option>frameref</option> <20>rt<72>keket
  haszn<7A>lj az els<6C> l<>p<EFBFBD>sben <20>s majd a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sben emeld.
  <20>ltal<61>ban ez jelent<6E>ktelen negat<61>v hat<61>ssal van a v<>gs<67> min<69>s<EFBFBD>gre:
  val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg j<>val kevesebb, mint 0.1dB PSNR-t vesz<73>tesz, ami
  t<>l kicsi k<>l<EFBFBD>nbs<62>g ahhoz, hogy <20>szrevedd.
  B<>r a <option>frameref</option> k<>l<EFBFBD>nb<6E>z<EFBFBD> <20>rt<72>kei alkalmank<6E>nt
  befoly<6C>solhatj<74>k a frametype d<>nt<6E>seket.
  Ezek legt<67>bbsz<73>r ritka, sz<73>ls<6C>s<EFBFBD>ges esetek, de ha teljesen biztos
  akarsz lenni, gondolkozz el rajta, hogy van-e a vide<64>dban teljes
  k<>perny<6E>s ism<73>tl<74>d<EFBFBD>, csillog<6F> minta vagy nagyon nagy ideiglenes
  elz<6C>r<EFBFBD>d<EFBFBD>s, ami kik<69>nyszer<65>thet egy I-kock<63>t. 
  Az els<6C> l<>p<EFBFBD>s <option>frameref</option>-j<>t <20>gy <20>ll<6C>tsd be, hogy
  el<65>g nagy legyen ahhoz, hogy tartalmazza a vill<6C>dz<64>si ciklust
  (vagy az elz<6C>r<EFBFBD>st). P<>ld<6C>ul ha a jelenet oda-vissza ugr<67>l k<>t k<>p
  k<>z<EFBFBD>tt h<>rom keret idej<65>ig, <20>ll<6C>tsd be az els<6C> l<>p<EFBFBD>s
  <option>frameref</option>-j<>t 3-ra vagy magasabbra.
  Ez a dolog el<65>gg<67> ritka az <20>l<EFBFBD> akci<63>t tartalmaz<61> vide<64>anyagokban,
  de n<>ha el<65>j<EFBFBD>n vide<64>j<EFBFBD>t<EFBFBD>kok k<>p<EFBFBD>nek ment<6E>sekor.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">me</emphasis>:
  Ez az opci<63> a mozg<7A>sbecsl<73>shez haszn<7A>lt keres<65>s m<>dszer<65>t v<>lasztja ki.
  Ezen opci<63> megv<67>ltoztat<61>sa term<72>szetesen mag<61>val hozza a
  min<69>s<EFBFBD>g-vs-sebess<73>g ar<61>ny v<>ltoz<6F>s<EFBFBD>t. A <option>me=1</option> csak kis
  m<>rt<72>kben gyorsabb, mint az alap<61>rtelmezett keres<65>s, kevesebb, mint
  0.1dB glob<6F>lis PSNR <20>r<EFBFBD>n. Az alap<61>rtelmezett be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s (<option>me=2</option>)
  egy <20>sszer<65> kompromisszum a sebess<73>g <20>s a min<69>s<EFBFBD>g k<>z<EFBFBD>tt. A <option>me=3</option>
  kicsivel kevesebb, mint 0.1dB glob<6F>lis PSNR-t jelent, ami<6D>rt v<>ltoz<6F>
  <20>rat kell fizetni a sebess<73>gben a <option>frameref</option>-t<>l f<>gg<67>en.
  Ha a <option>frameref</option> <20>rt<72>ke nagy (pl. 12 vagy hasonl<6E>), a
  <option>me=3</option> kb. 40%-kal lassabb, mint az alap<61>rtelmezett
  <option> me=2</option>. <option>frameref=3</option>-mal a sebess<73>gbeli
  vesztes<65>g visszaesik 25%-30%-ra.
</para>
<para>
  A <option>me=4</option> egy nagyon alapos keres<65>st haszn<7A>l, ami t<>l
  lass<73> a gyakorlati alkalmaz<61>shoz.
</para>
</listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">4x4mv</emphasis>:
  Ez az opci<63> enged<65>lyezi a 8x4-es, 4x8-as <20>s 4x4-es alpart<72>ci<63>k
  haszn<7A>lat<61>t a megj<67>solt makroblokkokban. A bekapcsol<6F>sa viszonylag
  egyenletes 10%-15%-os sebess<73>gvesztes<65>get jelent. Ez az opci<63> el<65>gg<67>
  hasztalan a kev<65>s mozg<7A>st tartalmaz<61> vide<64>kban, b<>r n<>h<EFBFBD>ny gyors
  mozg<7A>s<EFBFBD> forr<72>s, tipikusan a sok apr<70> mozg<7A> objektumot tartalmaz<61>,
  v<>rhat<61>an kb. 0.1dB-t javul.
</para>
</listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">bframes</emphasis>:
  Ha k<>dolt<6C>l m<>r m<>s codec-kel, r<>j<EFBFBD>hett<74>l, hogy a B-kock<63>k nem mindig
  hasznosak.
  A H.264-n<>l ez megv<67>ltozott: <20>j technik<69>k <20>s blokk t<>pusok lehetnek a
  B-kock<63>kban.
  <20>ltal<61>ban m<>g a na<6E>v B-kocka v<>laszt<7A> algoritmus is jelent<6E>s
  PSNR hasznot hozhat.
  Azt is <20>rdemes megjegyezni, hogy a B-kock<63>k haszn<7A>lata <20>ltal<61>ban
  egy kicsit gyors<72>t a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sen <20>s tal<61>n az egy l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st
  is gyors<72>tja kicsit, ha az adapt<70>v B-kocka d<>nt<6E>s ki van kapcsolva.
</para>
<para>
  Az adapt<70>v B-kocka d<>nt<6E>s kikapcsol<6F>s<EFBFBD>val
  (<option>x264encopts</option> <option>nob_adapt</option> opci<63>ja)
  ezen be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s optim<69>lis <20>rt<72>ke <20>ltal<61>ban nem t<>bb, mint
  <option>bframes=1</option>, k<>l<EFBFBD>nben a gyors mozg<7A>s<EFBFBD> r<>szek romolhatnak.
  Bekapcsolt adapt<70>v B-kocka d<>nt<6E>ssel (alap<61>rtelmezett tulajdons<6E>g)
  nyugodtan haszn<7A>lhatsz magasabb <20>rt<72>ket; a k<>dol<6F> cs<63>kkenti a
  B-kock<63>k haszn<7A>lat<61>t azokban a r<>szekben, ahol amiatt s<>r<EFBFBD>lne a
  t<>m<EFBFBD>r<EFBFBD>t<EFBFBD>s. A k<>dol<6F> ritk<74>n v<>laszt 3 vagy 4 B-kock<63>n<EFBFBD>l t<>bbet;
  ezen opci<63> magasabb <20>rt<72>kre <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa nagyon kicsi k<>l<EFBFBD>nbs<62>get eredm<64>nyez.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">b_adapt</emphasis>:
  Megjegyz<79>s: Ez alap<61>rtelmezetten be van kapcsolva.
</para>
<para>
  Ezzel az opci<63>val a k<>dol<6F> egy el<65>gg<67> gyors d<>nt<6E>si elj<6C>r<EFBFBD>st
  fog haszn<7A>lni a B-kock<63>k sz<73>m<EFBFBD>nak cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>re az olyan
  jelenetekben, amelyek nem profit<69>lnak bel<65>l<EFBFBD>k.
  Haszn<7A>lhatod a <option>b_bias</option>-t a k<>dol<6F>
  B-kocka-haszn<7A>lat<61>nak nyomonk<6E>vet<65>s<EFBFBD>re.
  Az adapt<70>v B-kock<63>k sebess<73>gbeli h<>tr<74>nya jelenleg el<65>g
  szer<65>ny, de ilyen a potenci<63>lis min<69>s<EFBFBD>gbeli javul<75>s is.
  De <20>ltal<61>ban nem <20>rt.
  Jegyezd meg, hogy ez csak az els<6C> l<>p<EFBFBD>sben <20>rinti a
  sebess<73>get <20>s a k<>pkocka t<>pus d<>nt<6E>seket.
  A <option>b_adapt</option>-nak <20>s a <option>b_bias</option>-nak
  nincs hat<61>sa a k<>vetkez<65> l<>p<EFBFBD>sekre.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">b_pyramid</emphasis>:
  J<> ha enged<65>lyezed ezt az opci<63>t, ha >=2 B-kock<63>t haszn<7A>lsz;
  ahogy a man oldal is <20>rja, egy kicsi min<69>s<EFBFBD>gi javul<75>st
  kapsz sebess<73>gcs<63>kken<65>s n<>lk<6C>l.
  Jegyezd meg, hogy ezen vide<64>k nem olvashat<61>ak a 2005.
  m<>rcius 5-n<>l kor<6F>bbi libavcodec-alap<61> dek<65>dol<6F>kkal.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">weight_b</emphasis>:
  <20>ltal<61>nos esetekben ez az opci<63> nem hoz sokat a konyh<79>ra.
  B<>r az <20>t- <20>s az els<6C>t<EFBFBD>t<EFBFBD>l<EFBFBD> jelenetekn<6B>l, a s<>lyozott
  j<>sl<73>s jelent<6E>s bitr<74>ta sp<73>rol<6F>st hoz.
  Az MPEG-4 ASP-ben az els<6C>t<EFBFBD>t<EFBFBD>l<EFBFBD>s <20>ltal<61>ban dr<64>ga I-kock<63>k
  sorozat<61>val ker<65>l legjobban elk<6C>dol<6F>sra; a B-kock<63>kban
  haszn<7A>lt s<>lyozott j<>sl<73>ssal lehets<74>ges ezek legal<61>bb
  r<>szben a sokkal kisebb B-kock<63>kkal t<>rt<72>n<EFBFBD> lecser<65>l<EFBFBD>se.
  A k<>dol<6F>si id<69>ben jelentkez<65> plusz r<>ford<72>t<EFBFBD>s minim<69>lis, mivel nem kell
  k<>l<EFBFBD>n d<>nt<6E>seket hozni.
  Ellent<6E>tben azzal, amire p<>r ember gondol, a dek<65>dol<6F> CPU
  ig<69>ny<6E>t nem <20>rinti jelent<6E>sen a s<>lyozott j<>sl<73>s.
</para>
<para>
  Sajnos a jelenlegi adapt<70>v B-kocka d<>nt<6E>si algoritmusnak
  van egy olayn <20>rdekes tulajdons<6E>ga, hogy ker<65>li a B-kock<63>kat
  az els<6C>t<EFBFBD>ted<65>sekn<6B>l. Am<41>g ez nem v<>ltozik meg, j<> <20>tlet
  lehet a <option>nob_adapt</option> opci<63> hozz<7A>ad<61>sa az
  x264encopts-hoz, ha arra sz<73>m<EFBFBD>tasz, hogy s<>t<EFBFBD>ted<65>sek jelent<6E>sen
  befoly<6C>solj<6C>k a vide<64>dat.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-x264-encoding-options-misc-preferences">
<title>K<EFBFBD>l<EFBFBD>nb<EFBFBD>z<EFBFBD> ig<69>nyekhez tartoz<6F> opci<63>k</title>
<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">K<EFBFBD>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s</emphasis>:
  Fentebb azt javasoltuk, hogy mindig haszn<7A>lj k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>st,
  azonban vannak indokok az elker<65>l<EFBFBD>se mellett is. P<>ld<6C>ul ha <20>l<EFBFBD> TV
  ad<61>st mentesz <20>s k<>dolsz val<61>s id<69>ben, k<>nytelen vagy egy l<>p<EFBFBD>st
  haszn<7A>lni. Az egy l<>p<EFBFBD>s nyilv<6C>nval<61>an gyorsabb, mint a k<>t l<>p<EFBFBD>ses;
  ha teljesen ugyan azokkal az opci<63>kat haszn<7A>lod mind a k<>t l<>p<EFBFBD>sben,
  a k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s majdnem k<>tszer olyan lass<73>.
</para>
<para>
  M<>gis van p<>r nagyon j<> indok a k<>t l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s haszn<7A>lat<61>ra. Az
  egyik, hogy az egy l<>p<EFBFBD>s r<>takontollja nem pszichikai, <20>gy gyakran
  <20>sszer<65>tlen d<>nt<6E>seket hoz, mert nem l<>tja a nagy k<>pet. P<>ld<6C>ul tegy<67>k
  fel, hogy van egy k<>t perces vide<64>d, mely k<>t elt<6C>r<EFBFBD> f<>lb<6C>l <20>ll. Az
  els<6C> fele nagyon gyors mozg<7A>s<EFBFBD>, 60 m<>sodperces jelenet, ami mag<61>ban
  kb. 2500kbps-t ig<69>nyel, hogy megfelel<65>en n<>zzen ki. Majd r<>gt<67>n ez
  ut<75>n egy sokkal kisebb ig<69>ny<6E> 60 m<>sodperces jelenet j<>n, ami 300
  kbps-sel is j<>l n<>z ki. Tegy<67>k fel, hogy 1400kbps-t k<>rsz, ami elm<6C>letileg
  el<65>g mind a k<>t jelenethez. Az egy l<>p<EFBFBD>ses r<>takontroll rengeteg "hib<69>t"
  ejt egy ilyen esetben. Mindenek el<65>tt az 1400kbps-t c<>lozza meg mind a
  k<>t szegmensben. Az els<6C> r<>sz er<65>teljesen t<>l lesz kvant<6E>lva, emiatt
  elfogadhatatlan <20>s t<>lzottan blokkos k<>pet kapsz. A m<>sodik szegmens
  pedig er<65>teljesen alul lesz kvant<6E>lva; t<>k<EFBFBD>letesen n<>z ki, de az
  ezzel j<>r<EFBFBD> bitr<74>ta t<>bblet teljesen <20>sszer<65>tlen. Amit m<>g nehezebb
  elker<65>lni, az a k<>t jelenet k<>z<EFBFBD>tti <20>tmenet probl<62>m<EFBFBD>ja. A lass<73> mozg<7A>s<EFBFBD>
  r<>sz els<6C> p<>r m<>sodperce t<>ls<6C>gosan t<>l lesz kvant<6E>lva, mert a
  r<>takontroll m<>g a vide<64> els<6C> fel<65>b<EFBFBD>l sz<73>rmaz<61> bitr<74>ta ig<69>nyre sz<73>m<EFBFBD>t.
  Ez a t<>lkvant<6E>l<EFBFBD>si "hiba peri<72>dus" a kev<65>s mozg<7A>st tartalmaz<61> r<>szt
  sz<73>rnyen rossz<73> teszi, tulajdonk<6E>ppen kevesebb, mint 300kbps-t fog
  haszn<7A>lni, ami a megfelel<65> kin<69>zethez kellene. T<>bb lehet<65>s<EFBFBD>g is van
  az egy l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s buktat<61>ib<69>l sz<73>rmaz<61> hib<69>k cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>re, de
  <20>sszess<73>g<EFBFBD>ben m<>gis n<>velik a bitr<74>ta f<>lrebecsl<73>s<EFBFBD>nek es<65>ly<6C>t.
</para>
<para>
  A t<>bbl<62>p<EFBFBD>ses r<>takontrollnak t<>bb el<65>nye is van az egyl<79>p<EFBFBD>sessel
  szemben. Az els<6C> l<>p<EFBFBD>sb<73>l nyert statisztikai adatokb<6B>l a k<>dol<6F> eg<65>sz
  j<> pontoss<73>ggal meg tudja j<>solni egy b<>rmilyen adott kocka b<>rmilyen
  adott kvant<6E>l<EFBFBD>s melletti k<>dol<6F>s<EFBFBD>nak "k<>lts<74>g<EFBFBD>t" (bitekben). Ez a bitek
  sokkal <20>sszer<65>bb, jobban megtervezett eloszt<7A>s<EFBFBD>t eredm<64>nyezi a dr<64>ga
  (sok mozg<7A>s<EFBFBD>) <20>s az olcs<63> (kev<65>s mozg<7A>s<EFBFBD>) jelenetek k<>z<EFBFBD>tt. L<>sd a
  <option>qcomp</option> opci<63>t lejjebb n<>h<EFBFBD>ny <20>tlet<65>rt, hogy hogyan
  tudod ezt a feloszt<7A>st kedvedre v<>ltoztatni.
</para>
<para>
  Tov<6F>bb<62> a k<>t l<>p<EFBFBD>s nem tart k<>tszer annyi ideig, mint az egy. Az els<6C>
  l<>p<EFBFBD>s opci<63>it r<> lehet hangolni a nagyobb sebess<73>gre <20>s a gyeng<6E>bb
  min<69>s<EFBFBD>gre. Ha j<>l v<>lasztod meg az opci<63>kat, egy nagyon gyors els<6C>
  l<>p<EFBFBD>sed lehet. Az eredm<64>ny min<69>s<EFBFBD>ge a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sben kicsit alacsonyabb
  lesz mert a m<>ret becsl<73>s kev<65>sb<73> pontos, de a min<69>s<EFBFBD>gi k<>l<EFBFBD>nbs<62>g
  norm<72>lis esetben t<>l kicsi ahhoz, hogy <20>szrevedd. P<>ld<6C>ul pr<70>b<EFBFBD>ld meg a
  <option>subq=1:frameref=1</option> opci<63> hozz<7A>ad<61>s<EFBFBD>t a
  <option>x264encopts</option> els<6C> l<>p<EFBFBD>s<EFBFBD>hez. Majd, a m<>sodik l<>p<EFBFBD>sben
  haszn<7A>lj lassabb, jobb min<69>s<EFBFBD>get biztos<6F>t<EFBFBD> opci<63>kat:
  <option>subq=6:frameref=15:4x4mv:me=3</option>
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">H<EFBFBD>rom l<>p<EFBFBD>ses k<>dol<6F>s</emphasis>?

  Az x264 lehet<65>s<EFBFBD>get ny<6E>jt tetsz<73>leges sz<73>m<EFBFBD> egym<79>s ut<75>ni l<>p<EFBFBD>sek
  elv<6C>gz<67>s<EFBFBD>re. Ha megadod a <option>pass=1</option> opci<63>t az els<6C> l<>p<EFBFBD>sben,
  majd <option>pass=3</option>-at haszn<7A>lsz az egyik k<>vetkez<65> l<>p<EFBFBD>sben,
  a k<>vetkez<65> l<>p<EFBFBD>s beolvassa az el<65>z<EFBFBD> statisztik<69>j<EFBFBD>t <20>s meg<65>rja a saj<61>tj<74>t.
  Egy ezt k<>vet<65> l<>p<EFBFBD>snek m<>r nagyon j<> alapjai lesznek, nagyon pontos
  d<>nt<6E>seket tud hozni a k<>pkocka m<>retre vonatkoz<6F>an a v<>lasztott kvant<6E>l<EFBFBD>s
  mellett. A gyakorlatban az <20>ssz min<69>s<EFBFBD>gi nyeres<65>g ebb<62>l k<>zel van a
  null<6C>hoz <20>s lehets<74>ges, hogy egy harmadik l<>p<EFBFBD>s kiss<73> m<>g rontja is a
  glob<6F>lis PSNR-t az el<65>z<EFBFBD> l<>p<EFBFBD>shez k<>pest. Az <20>tlagos felhaszn<7A>l<EFBFBD>sban
  a h<>rom l<>p<EFBFBD>s akkor seg<65>t, ha k<>t l<>p<EFBFBD>ssel rossz bitr<74>ta j<>sl<73>st kapt<70>l
  vagy ronda <20>tmeneteket a jelenetek k<>z<EFBFBD>tt. Ilyen dolog csak a nagyon
  r<>vid klippekn<6B>l fordulhat el<65>. Van m<>g p<>r speci<63>lis eset is, amikor
  a h<>rom (vagy t<>bb) l<>p<EFBFBD>s j<>l j<>het a halad<61> felhaszn<7A>l<EFBFBD>knak, de a
  r<>vid<69>t<EFBFBD>s v<>gett ezeket az eseteket nem t<>rgyaljuk ebben a le<6C>r<EFBFBD>sban.

</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qcomp</emphasis>:
  A <option>qcomp</option> a "dr<64>ga", sok mozg<7A>st <20>s az "olcs<63>", kev<65>s
  mozg<7A>st tartalmaz<61> jelenetekhez haszn<7A>lt bitek ar<61>ny<6E>t szab<61>lyozza.
  Extr<74>m esetben a <option>qcomp=0</option> az igazi konstans bitr<74>t<EFBFBD>t
  c<>lozza meg. Ezzel a sok mozg<7A>s<EFBFBD> r<>szek borzaszt<7A>an fognak kin<69>zni, m<>g
  a kev<65>s mozg<7A>st tartalmaz<61> r<>szek val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg t<>k<EFBFBD>letesen fognak kin<69>zni,
  de a hasonl<6E> kin<69>zethez sz<73>ks<6B>ges bitr<74>ta t<>bbsz<73>r<EFBFBD>s<EFBFBD>t fogj<67>k felhaszn<7A>lni.
  A m<>sik extr<74>m v<>glet a <option>qcomp=1</option> majdnem konstans
  kvant<6E>l<EFBFBD>si param<61>tert <20>r el (QP). A konstans QP nem n<>z ki rosszul, de a
  legt<67>bb ember <20>gy gondolja, hogy <20>sszer<65>bb egy kis bitr<74>t<EFBFBD>t fel<65>ldozni a
  roppant dr<64>ga jelenetekn<6B>l (ahol a min<69>s<EFBFBD>groml<6D>s nem olyan <20>szrevehet<65>)
  <20>s felhaszn<7A>lni <20>ket a kit<69>n<EFBFBD> min<69>s<EFBFBD>gben is k<>nnyebben k<>dolhat<61>
  jelenetekn<6B>l. A <option>qcomp</option> alap<61>rtelmezett <20>rt<72>ke 0.6, ami
  el<65>gg<67> alacsony sok ember <20>zl<7A>s<EFBFBD>hez k<>pest (0.7-0.8 a leggyakrabban
  haszn<7A>lt).
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">keyint</emphasis>:
  A <option>keyint</option> kiz<69>r<EFBFBD>lag a a f<>jlon bel<65>li keres<65>st rontja a
  k<>dol<6F>si hat<61>konys<79>g jav<61>ra. Alap<61>rtelmez<65>sk<73>nt a <option>keyint</option>
  250-re van <20>ll<6C>tva. Egy 25fps-es anyagn<67>l ez garant<6E>lja a 10 m<>sodpercen
  bel<65>li pontoss<73>ggal t<>rt<72>n<EFBFBD> ugr<67>st. Ha <20>gy gondolod, hogy fontos <20>s hasznos
  lenne az 5 m<>sodperces pontoss<73>g, <20>ll<6C>tsd be a <option>keyint=125</option>
  <20>rt<72>ket; ez egy kiss<73> rontja a min<69>s<EFBFBD>get/bitr<74>t<EFBFBD>t. Ha csak a min<69>s<EFBFBD>g
  <20>rdekel <20>s a kereshet<65>s<EFBFBD>g nem, be<62>ll<6C>thatod magasabb <20>rt<72>kre (<28>szben tartva
  azt, hogy egyre cs<63>kken<65> hasznot hoz, mely v<>g<EFBFBD>l szinte <20>szrevehetetlen<65>l
  kicsi vagy ak<61>r nulla lesz). A vide<64> folyam m<>g <20>gy is fog tartalmazni
  kereshet<65> pontokat, am<61>g van benne jelenet v<>lt<6C>s.
</para></listitem> 
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">deblockalpha, deblockbeta</emphasis>:
  Ez a r<>sz egy kicsit vitathat<61> lesz.
</para>
<para>
  A H.264 egy egyszer<65> deblocking elj<6C>r<EFBFBD>st defini<6E>l az I-blokkokra,
  ami el<65>re be<62>ll<6C>tott er<65>ss<73>get <20>s <20>tereszt<7A>st haszn<7A>l a sz<73>banforg<72>
  blokk QP-je alapj<70>n.
  Alap<61>rtelmezettk<74>nt a nagy QP blokkok er<65>s sz<73>r<EFBFBD>n mennek <20>t, az
  alacsony QP blokkok nem ker<65>lnek deblock-ol<6F>sra semennyire sem.
  Az alap<61>rtelmezett <20>rt<72>kek szerint el<65>re be<62>ll<6C>tott er<65>ss<73>g j<>l
  megv<67>lasztott <20>s j<> es<65>llyel PSNR-optim<69>lis b<>rmilyen vide<64>hoz,
  amit csak pr<70>b<EFBFBD>lsz elk<6C>dolni.
  A <option>deblockalpha</option> <20>s a <option>deblockbeta</option>
  param<61>terekkel megadhatod az el<65>re be<62>ll<6C>tott deblocking <20>tereszt<7A>s
  eltol<6F>s<EFBFBD>t.
</para>
<para>
  Sokan <20>gy gondolj<6C>k, hogy j<> <20>tlet nagy m<>rt<72>kben cs<63>kkenteni a
  deblocking sz<73>r<EFBFBD> er<65>ss<73>g<EFBFBD>t (mondjuk -3-ra).
  Ez val<61>j<EFBFBD>ban szinte soha sem j<> <20>tlet <20>s a legt<67>bb esetben
  azok az emberek, akik ezt csin<69>lj<6C>k, nem is <20>rtik igaz<61>n,
  hogy hogyan m<>k<EFBFBD>dik a deblocking alapb<70>l.
</para>
<para>
  Az els<6C> <20>s legfontosabb dolog azt tudni a be<62>p<EFBFBD>tett deblocking
  sz<73>r<EFBFBD>r<EFBFBD>l, hogy az alap<61>rtelmezett <20>tereszt<7A>s majdnem mindig
  PSNR-optim<69>lis.
  Ritk<74>bb esetben nem optim<69>lis, az ide<64>lis eltol<6F>s plusz vagy
  m<>nusz 1.
  A deblocking param<61>tereinek nagy m<>rt<72>kben t<>rt<72>n<EFBFBD> megv<67>ltoztat<61>sa
  majdnem garant<6E>ltan rontja a PSNR-t.
  A sz<73>r<EFBFBD> er<65>s<EFBFBD>t<EFBFBD>se elmaszatol n<>h<EFBFBD>ny r<>szletet; a sz<73>r<EFBFBD> gyeng<6E>t<EFBFBD>se
  a kock<63>sod<6F>s l<>that<61>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t n<>veli.
</para>
<para>
  Tipikusan rossz <20>tlet a deblocking <20>tereszt<7A>s cs<63>kkent<6E>se, ha a
  forr<72>sod t<>rbeli komplexit<69>sa alacsony (pl. nem t<>l r<>szletes vagy
  zajos).
  A be<62>p<EFBFBD>tett sz<73>r<EFBFBD> remek munk<6E>t v<>gez a felbukkan<61> mell<6C>khat<61>sok
  elrejt<6A>se <20>rdek<65>ben.
  Ha a forr<72>sban t<>rbeli komplexit<69>sa nagy, a mell<6C>khat<61>sok m<>g
  kev<65>sb<73> l<>that<61>ak.
  Ez az<61>rt van, mert a gy<67>r<EFBFBD>s halad<61>s r<>szletnek vagy zajnak l<>tszik.
  Az emberi szem k<>nnyen megl<67>tja, ha egy r<>szlet elmozdul, de nem
  olyan k<>nny<6E> <20>szrevenni, ha a zaj rosszul van reprezent<6E>lva.
  Ha szubjekt<6B>v min<69>s<EFBFBD>ghez <20>r, a zaj <20>s a r<>szletess<73>g valamennyire
  felcser<65>lhet<65>.
  A deblocking sz<73>r<EFBFBD> er<65>ss<73>g<EFBFBD>nek cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>vel a legval<61>sz<73>n<EFBFBD>bb,
  hogy n<>veled a hib<69>kat a gy<67>r<EFBFBD>s mell<6C>khat<61>sok hozz<7A>ad<61>s<EFBFBD>val, de
  a szem nem veszi <20>szre, mert <20>sszekeveri a mell<6C>khat<61>sokat <20>s a
  r<>szleteket.
</para>

<para>
  Ez <emphasis role="bold">m<EFBFBD>g</emphasis> nem igazolja a deblocking
  sz<73>r<EFBFBD> er<65>ss<73>g<EFBFBD>nek cs<63>kkent<6E>s<EFBFBD>t.
  <20>ltal<61>ban jobb zajmin<69>s<EFBFBD>get <20>rhetsz el az ut<75>feldolgoz<6F>ssal.
  Ha a H.264 k<>dol<6F>sod t<>l foltos vagy maszatos, pr<70>b<EFBFBD>ld meg 
  lej<65>tszani a <option>-vf noise</option> kapcsol<6F>val.
  A <option>-vf noise=8a:4a</option>-nak a gyenge mell<6C>khat<61>sokat
  el kell t<>ntetnie.
  Majdnem biztos, hogy jobb eredm<64>nyt kapsz, mint a deblocking
  sz<73>r<EFBFBD>vel val<61> pepecsel<65>ssel.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>
</sect2>
</sect1>

<sect1 id="menc-feat-vcd-dvd">
<title>MEncoder haszn<7A>lata VCD/SVCD/DVD-kompatibilis f<>jlok k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.</title>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints">
<title>Form<EFBFBD>tum korl<72>tok</title>
<para>
  A <application>MEncoder</application> k<>pes VCD, SCVD <20>s DVD form<72>tum<75>
  MPEG f<>jlok l<>trehoz<6F>s<EFBFBD>ra a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> k<>nyvt<76>r seg<65>ts<74>g<EFBFBD>vel.
  Ezek a f<>jlok a 
  <ulink url="http://www.gnu.org/software/vcdimager/vcdimager.html">vcdimager</ulink>-rel
  vagy a
  <ulink url="http://dvdauthor.sourceforge.net/">dvdauthor</ulink>-ral
  egy<67>ttm<74>k<EFBFBD>dve felhaszn<7A>lhat<61>k szabv<62>nyos lej<65>tsz<73>kban lej<65>tszhat<61>
  lemezek k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
</para>

<para>
  A DVD, SVCD <20>s VCD form<72>tumok s<>lyos korl<72>tokkal rendelkeznek.
  A k<>dolt k<>pm<70>retekb<6B>l <20>s a k<>par<61>nyokb<6B>l csak nagyon kev<65>s <20>ll
  rendelkez<65>sre.
  Ha a filmed nem felel meg ezeknek a k<>vetelm<6C>nyeknek, m<>retezned,
  v<>gnod vagy fekete keretet kell hozz<7A>adnod a k<>phez, hogy kompatibilis
  legyen.
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints-resolution">
<title>Form<EFBFBD>tum korl<72>tok</title>

<informaltable frame="all">
<tgroup cols="9">
<thead>
    <row>
        <entry>Form<EFBFBD>tum</entry>
        <entry>Felbont<EFBFBD>s</entry>
        <entry>V. Codec</entry>
        <entry>V. Bitr<74>ta</entry>
        <entry>Mintav<EFBFBD>teli r<>ta</entry>
        <entry>A. Codec</entry>
        <entry>A. Bitr<74>ta</entry>
        <entry>FPS</entry>
        <entry>Ar<EFBFBD>ny</entry>
    </row>
</thead>
<tbody>
    <row>
        <entry>NTSC DVD</entry>
        <entry>720x480, 704x480, 352x480, 352x240</entry> 
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>9800 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>23.976, 29.97</entry>
        <entry>4:3, 16:9 (csak 720x480-n<>l)</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>NTSC DVD</entry>
        <entry>352x240<footnote id='fn-rare-resolutions'><para>
      Ezek a felbont<6E>sok ritk<74>n haszn<7A>latosak a DVD-ken, mert el<65>g
      alacsony min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>ek.</para></footnote></entry>         
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1856 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>23.976, 29.97</entry>
        <entry>4:3, 16:9</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>NTSC SVCD</entry>
        <entry>480x480</entry>
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>2600 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>384 kbps</entry>
        <entry>29.97</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>NTSC VCD</entry>
        <entry>352x240</entry>
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1150 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>224 kbps</entry>
        <entry>23.976, 29.97</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL DVD</entry>
        <entry>720x576, 704x576, 352x576, 352x288</entry>
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>9800 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>MP2,AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3, 16:9 (csak 720x576-n<>l)</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL DVD</entry>
        <entry>352x288<footnoteref linkend='fn-rare-resolutions'/></entry>
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1856 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>MP2,AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3, 16:9</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL SVCD</entry>
        <entry>480x576</entry>
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>2600 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>384 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL VCD</entry>
        <entry>352x288</entry>
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1150 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>224 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Ha a filmednek 2.35:1 m<>retar<61>nya van (a legt<67>bb akci<63> film), fekete
  keretet kell hozz<7A>adnod vagy le kell v<>gnod a filmet 16:9-es m<>retar<61>nyra
  DVD vagy VCD k<>sz<73>t<EFBFBD>shez.
  Ha fekete keretet adsz hozz<7A>, pr<70>b<EFBFBD>ld meg 16 pixel-es hat<61>rra igaz<61>tani
  <20>ket a k<>dol<6F>si teljes<65>tm<74>nyre val<61> hat<61>suk minimaliz<69>l<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz.
  Szerencs<63>re a DVD-nek el<65>gg<67> magas a bitr<74>t<EFBFBD>ja, nem kell agg<67>dnod
  t<>ls<6C>gosan a k<>dol<6F>s hat<61>konys<79>ga miatt, de az SVCD <20>s a VCD
  bitr<74>ta-szeg<65>ny, ez<65>rt er<65>fesz<73>t<EFBFBD>seket kell tenni az elfogadhat<61>
  min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>rt is.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints-gop">
<title>GOP m<>ret hat<61>rok</title>
<para>
  A DVD, VCD <20>s SVCD el<65>gg<67> alacsony GOP (Group of Pictures) m<>ret
  <20>rt<72>kekre korl<72>toz le.
  Egy 30 fps-es anyagn<67>l a legnagyobb megengedett GOP m<>ret 18.
  25 vagy 24 fps-n<>l a maximum 15.
  A GOP m<>ret<65>t a <option>keyint</option> opci<63>val lehet be<62>ll<6C>tani.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints-bitrate">
<title>Bitr<EFBFBD>ta korl<72>tok</title>
<para>
  A VCD vide<64>nak CBR-esnek kell lennie 1152 kbps-en.
  Ehhez a nagyon er<65>s megk<67>t<EFBFBD>shez egy extr<74>m alacsony, 327 kilobit-es vbv
  buffer m<>ret t<>rsul.
  Az SVCD megengedi a bitr<74>ta v<>ltoztat<61>s<EFBFBD>t 2500 kbps-ig <20>s kicsit kev<65>sb<73>
  korl<72>toz<6F>, 917 kilobit-es vbv buffer m<>retet enged<65>lyez.
  A DVD vide<64> bitr<74>t<EFBFBD>ja b<>rhol lehet 9800 kbps-ig (b<>r az <20>ltal<61>nos
  bitr<74>t<EFBFBD>k ennek fel<65>n<EFBFBD>l vannak) <20>s a vbv buffer m<>ret is 1835 kilobit.
</para>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-output">
<title>Kimeneti opci<63>k</title>
<para>
  A <application>MEncoder</application> rendelkezik a kimeneti form<72>tumot
  be<62>ll<6C>t<EFBFBD> kapcsol<6F>kkal.
  Ezen opci<63>k haszn<7A>lat<61>val utas<61>thatod, hogy helyes t<>pus<75> f<>jlt k<>sz<73>tsen.
</para>

<para>
  A VCD <20>s SVCD opci<63>kat xvcd-nek <20>s xsvcd-nek h<>vj<76>k, mert kiterjesztett
  form<72>tum<75>ak.
  Nem teljesen kompatibilisek, f<>k<EFBFBD>nt mivel a kimenet nem tartalmaz
  scan offszet-eket.
  Ha SVCD CD k<>pet kell k<>sz<73>tened, add <20>t a kimeneti f<>jlt a
  <ulink url="http://www.gnu.org/software/vcdimager/vcdimager.html">vcdimager</ulink>-nek.
</para>

<para>
  VCD:
  <screen>
  -of mpeg -mpegopts format=xvcd
  </screen>
</para>

<para>
  SVCD:
  <screen>
  -of mpeg -mpegopts format=xsvcd
  </screen>
</para>

<para>
  DVD:
  <screen>
  -of mpeg -mpegopts format=dvd
  </screen>
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-output-aspect">
<title>K<EFBFBD>par<EFBFBD>ny</title>
<para>
  A <option>-lavcopts</option> aspect argumentuma haszn<7A>lhat<61> a f<>jl
  k<>par<61>ny<6E>nak elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>hoz.
  Lej<65>tsz<73>s k<>zben a k<>par<61>nyt a vide<64> megfelel<65> m<>ret<65>re <20>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz
  haszn<7A>lj<6C>k.
</para>

<para>
  16:9 vagy "Widescreen"
  <screen>
  -lavcopts aspect=16/9
  </screen>
</para>

<para>
  4:3 vagy "Fullscreen"
  <screen>
  -lavcopts aspect=4/3
  </screen>
</para>

<para>
  2.35:1 vagy "Cinemascope" NTSC
  <screen>
  -vf scale=720:368,expand=720:480 -lavcopts aspect=16/9
  </screen>
  A helyes m<>retar<61>ny kisz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>ld a 854/2.35 = 368-as kib<69>v<EFBFBD>tett
  NTSC sz<73>less<73>get.  
</para>

<para>
  2.35:1 vagy "Cinemascope" PAL
  <screen>
  -vf scale="720:432,expand=720:576 -lavcopts aspect=16/9
  </screen>
  A helyes m<>retar<61>ny kisz<73>m<EFBFBD>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>ld a 1024/2.35 = 432-es kib<69>v<EFBFBD>tett
  PAL sz<73>less<73>get.
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-output-srate">
<title>Mintav<EFBFBD>teli r<>ta konvert<72>l<EFBFBD>s</title>
<para>
  Ha az eredeti f<>jl audi<64> mintav<61>teli r<>t<EFBFBD>ja nem ugyan olyan, mint ami
  a c<>l form<72>tumban sz<73>ks<6B>ges, mintav<61>teli r<>ta konvert<72>l<EFBFBD>st kell
  v<>grehajtani.
  Ez a <option>-srate</option> <20>s <option>-af lavcresample</option>
  kapcsol<6F>k egy<67>ttes haszn<7A>lat<61>val <20>rhet<65> el.
  </para>
  <para>
  DVD:
  <screen>
  -srate 48000 -af lavcresample=48000
  </screen>
</para>
<para>
  VCD <20>s SVCD:
  <screen>
  -srate 44100 -af lavcresample=44100
  </screen>
  </para>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc">
<title>A libavcodec haszn<7A>lata VCD/SVCD/DVD k<>dol<6F>shoz</title>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-intro">
<title>Bevezet<EFBFBD>s</title>
<para>
  A <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> haszn<7A>lhat<61>
  VCD/SVCD/DVD kompatibilis vide<64> k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez a megfelel<65> opci<63>kkal.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-options">
<title>lavcopts</title>
<para>
  K<>vetkezz<7A>k egy lista a <option>-lavcopts</option>-ban haszn<7A>lhat<61>
  mez<65>kr<6B>l, amiknek a megv<67>ltoztat<61>s<EFBFBD>ra sz<73>ks<6B>ged lehet a VCD, SVCD,
  vagy DVD kompatibilis film k<>sz<73>t<EFBFBD>sekor:
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">acodec</emphasis>:
  <option>mp2</option> a VCD-hez, SVCD-hez vagy PAL DVD-hez;
  <option>ac3</option> a leggyakoribb DVD-hez.
  PCM audi<64> is haszn<7A>lhat<61> DVD-hez, de legt<67>bbsz<73>r csak helypazarl<72>s.
  Figyelj r<>, hogy az MP3 audi<64> ezen form<72>tumok egyik<69>vel sem kompatibilis,
  de a lej<65>tsz<73>knak gyakran semmi gondot nem okoz a lej<65>tsz<73>sa.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">abitrate</emphasis>:
  224 VCD-n<>l; 384-ig SVCD-n<>l; 1536-ig DVD-n<>l, de <20>ltal<61>ban a haszn<7A>lt
  <20>rt<72>kek a sztere<72>n<EFBFBD>l 192 kbps-<2D>t<EFBFBD>l az 5.1 csatorn<72>s hang 384 kbps-<2D>ig
  v<>ltoznak.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vcodec</emphasis>:
  <option>mpeg1video</option> VCD-hez;
  <option>mpeg2video</option> SVCD-hez;
  <option>mpeg2video</option> haszn<7A>latos <20>ltal<61>ban a DVD-hez, de lehet
  <option>mpeg1video</option> is a CIF felbont<6E>sokhoz.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">keyint</emphasis>:
  A GOP m<>ret be<62>ll<6C>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hoz haszn<7A>lhat<61>.
  18 a 30fps-es anyag<61> vagy 15 a 25/24 fps-es<65>.
  A kereskedelmi el<65><6C>ll<6C>t<EFBFBD>k a 12-es kulcskocka intervallumot prefer<65>lj<6C>k.
  Lehets<74>ges ezen <20>rt<72>k nagyobbra <20>ll<6C>t<EFBFBD>sa is a legt<67>bb lej<65>tsz<73>val val<61>
  kompatibili<6C>t<EFBFBD>s megtart<72>sa mellett.
  A 25-<2D>s <option>keyint</option> soha nem okoz probl<62>m<EFBFBD>t.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vrc_buf_size</emphasis>:
  327 VCD-n<>l, 917 SVCD-n<>l <20>s 1835 DVD-n<>l.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vrc_minrate</emphasis>:
  1152 VCD-n<>l. Elhagyhat<61> SVCD <20>s DVD eset<65>ben.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vrc_maxrate</emphasis>:
  1152 VCD-n<>l; 2500 SVCD-n<>l; 9800 DVD-n<>l.
  SVCD-hez <20>s DVD-hez az egy<67>ni k<>v<EFBFBD>nalmaidnak <20>s ig<69>nyeidnek megfelel<65>en
  haszn<7A>lhatsz magasabb <20>rt<72>keket is.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vbitrate</emphasis>:
  1152 VCD-n<>l;
  legfeljebb 2500 SVCD-n<>l;
  legfeljebb 9800 DVD-n<>l.
  Az ut<75>bbi k<>t form<72>tumn<6D>l a vbitrate egy<67>ni ig<69>nyek szerint <20>ll<6C>that<61> be.
  P<>ld<6C>ul szeretn<74>d, hogy 20 <20>ra vagy ak<61>r<EFBFBD>li anyag felf<6C>rjen egy DVD-re,
  haszn<7A>lhatod a vbitrate=400-at.
  Az eredm<64>ny vide<64> min<69>s<EFBFBD>ge val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg el<65>g rossz lesz.
  Ha megpr<70>b<EFBFBD>lod kisakkozni a lehet<65> legjobb min<69>s<EFBFBD>get a DVD-n, haszn<7A>ld
  a vbitrate=9800-at, de eml<6D>kezz r<>, hogy emiatt kevesebb, mint egy <20>r<EFBFBD>nyi
  vide<64>d lehet egy egyr<79>teg<65> DVD-n.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-examples">
<title>P<EFBFBD>ld<EFBFBD>k</title>
<para>
  <20>ltal<61>ban ez a minimum <option>-lavcopts</option> egy vide<64> elk<6C>dol<6F>s<EFBFBD>hoz:
</para>
<para>
  VCD:
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg1video:vrc_buf_size=327:vrc_minrate=1152:\
  vrc_maxrate=1152:vbitrate=1152:keyint=15:acodec=mp2
  </screen>
</para>

<para>
  SVCD:
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=917:vrc_maxrate=2500:vbitrate=1800:\
  keyint=15:acodec=mp2
  </screen>
</para>

<para>
  DVD:
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=5000:\
  keyint=15:acodec=ac3
  </screen>
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-advanced">
<title>Halad<EFBFBD> opci<63>k</title>
<para>
  Jobb min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> k<>dol<6F>shoz val<61>sz<73>n<EFBFBD>leg haszn<7A>lni szeretn<74>d a lavcopts
  min<69>s<EFBFBD>g-jav<61>t<EFBFBD> opci<63>it is, mint p<>ld<6C>ul a <option>trell</option>,
  <option>mbd=2</option>, vagy m<>sok.
  Figyelj r<>, hogy a <option>qpel</option> <20>s a <option>v4mv</option>
  b<>r gyakran hasznosak MPEG-4 eset<65>n, nem haszn<7A>lhat<61>ak MPEG-1 vagy MPEG-2-vel.
  Ha nagyon j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> DVD k<>dol<6F>st akarsz k<>sz<73>teni, hasznos lehet a
  <option>dc=10</option> opci<63> hozz<7A>ad<61>sa a lavcopts-hoz.
  Ez seg<65>ti cs<63>kkenteni a blokkosod<6F>st a sz<73>ntelen r<>szekn<6B>l. Mindezt
  <20>sszerakva, itt egy p<>lda j<> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> DVD k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez sz<73>ks<6B>ges
  lavcopts-ra:
</para>

<para>
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=8000:\
  keyint=15:trell:mbd=2:precmp=2:subcmp=2:cmp=2:dia=-10:predia=-10:cbp:mv0:\
  vqmin=1:lmin=1:dc=10
  </screen>
</para>

</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-audio">
<title>Audi<EFBFBD> k<>dol<6F>sa</title>
<para>
  A VCD <20>s az SVCD t<>mogatja az MPEG-1 layer II audi<64>t, a
  <systemitem class="library">toolame</systemitem>,
  <systemitem class="library">twolame</systemitem>,
  vagy a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> MP2
  k<>dol<6F>j<EFBFBD>nak felhaszn<7A>l<EFBFBD>s<EFBFBD>val.
  A libavcodec MP2 messze nincs olyan j<>, mint a m<>sik k<>t k<>nyvt<76>r,
  azonban az mindig el<65>rhet<65> <20>s haszn<7A>lhat<61>.
  A VCD csak konstans bitr<74>t<EFBFBD>j<EFBFBD> audi<64>t (CBR) t<>mogat, m<>g az SVCD
  tudja a v<>ltoz<6F> bitr<74>t<EFBFBD>t (VBR) is.
  De vigy<67>zz a VBR-rel, mert n<>h<EFBFBD>ny hib<69>s asztali lej<65>tsz<73> sem t<>mogatja.
</para>

<para>
  A DVD audi<64>hoz a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  AC3 codec-je haszn<7A>lhat<61>.
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-audio-toolame">
<title>toolame</title>
<para>
  VCD-hez <20>s SVCD-hez:
  <screen>
  -oac toolame -toolameopts br=224
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-audio-twolame">
<title>twolame</title>
<para>
  VCD-hez <20>s SVCD-hez:
  <screen>
  -oac twolame -twolameopts br=224
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-audio-lavc">
<title>libavcodec</title>
<para>
  DVD-hez k<>t csatorn<72>s hanggal:
  <screen>
  -oac lavc -lavcopts acodec=ac3:abitrate=192
  </screen>
</para>
<para>
  DVD-hez 5.1 csatorn<72>s hanggal:
  <screen>
  -channels 6 -oac lavc -lavcopts acodec=ac3:abitrate=384
  </screen>
</para>
<para>
  VCD-hez <20>s SVCD-hez:
  <screen>
  -oac lavc -lavcopts acodec=mp2:abitrate=224
  </screen>
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-all">
<title>Mindent <20>sszevetve</title>
<para>
  Ez a r<>sz n<>h<EFBFBD>ny teljes parancsot mutat a VCD/SVCD/DVD kompatibilis
  vide<64>k k<>sz<73>t<EFBFBD>s<EFBFBD>hez.
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-dvd">
<title>PAL DVD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:576,\
  harddup -srate 48000 -af lavcresample=48000 -lavcopts vcodec=mpeg2video:\
  vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=5000:keyint=15:acodec=ac3:\
  abitrate=192:aspect=16/9 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-dvd">
<title>NTSC DVD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:480,\
  harddup -srate 48000 -af lavcresample=48000 -lavcopts vcodec=mpeg2video:\
  vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=5000:keyint=18:acodec=ac3:\
  abitrate=192:aspect=16/9 -ofps 30000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-ac3-copy">
<title>AC3 Audi<64>t tartalmaz<61> PAL AVI DVD-re</title>
<para>
  Ha a forr<72>s m<>r AC3 audi<64>val rendelkezik, haszn<7A>ld a -oac copy kapcsol<6F>t az
  <20>jrak<61>dol<6F>sa helyett.
  <screen>
  mencoder -oac copy -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:576,\
  harddup -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:\
  vbitrate=5000:keyint=15:aspect=16/9 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-ac3-copy">
<title>AC3 Audi<64>t tartalmaz<61> NTSC AVI DVD-re</title>
<para>
  Ha a forr<72>s m<>r AC3 audi<64>t tartalmaz <20>s NTSC @ 23.976 fps:
  <screen>
  mencoder -oac copy -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:480,\
  harddup -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:\
  vbitrate=5000:keyint=15:aspect=16/9 -ofps  24000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-svcd">
<title>PAL SVCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xsvcd -vf \
  scale=480:576,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:mbd=2:keyint=15:vrc_buf_size=917:vrc_minrate=600:\
  vbitrate=2500:vrc_maxrate=2500:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-svcd">
<title>NTSC SVCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xsvcd  -vf \
  scale=480:480,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:mbd=2:keyint=18:vrc_buf_size=917:vrc_minrate=600:\
  vbitrate=2500:vrc_maxrate=2500:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 30000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-vcd">
<title>PAL VCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xvcd -vf \
  scale=352:288,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg1video:keyint=15:vrc_buf_size=327:vrc_minrate=1152:vbitrate=1152:\
  vrc_maxrate=1152:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-vcd">
<title>NTSC VCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xvcd -vf \
  scale=352:240,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg1video:keyint=18:vrc_buf_size=327:vrc_minrate=1152:vbitrate=1152:\
  vrc_maxrate=1152:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 30000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

</sect2>

</sect1>

</chapter>