mpv/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!-- synced with 1.11 $ -->
<chapter id="encoding-guide">
<title>Kódolás a <application>MEncoder</application>rel</title>

<sect1 id="menc-feat-dvd-mpeg4">
<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) rip készítése DVD filmből</title>

<para>
  Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű
  DVD rip-et egy adott méretben? Vagy: "Hogyan készíthetem el a
  lehető legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a
  legjobb minőséget akarom."
</para>

<para>
  Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem
  érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó
  stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni,
  fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret,
  akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged.
</para>

<para>
  Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy
  <emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete.
</para>

<para>
  Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez.
  Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a
  részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk
  ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó
  kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható.
</para>

<para>
  Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend
  valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a
  kapcsolódó projektek oldalán a
  <ulink url="http://mplayerhq.hu/homepage/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>.
  Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül,
  mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket
  hozzon.
</para>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode">
<title>Felkészülés a kódolásra: A forrás anyag és frameráta azonosítása</title>
<para>
  Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned
  pár előkészületi lépést.
</para>

<para>
  Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása,
  hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod.
  Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas
  TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak
  Amerikában és Japánban, PAL Európában.
  Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés
  formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis>
  összhangban a film eredeti formátumával.
  A tapasztalatok szerint az NTSC tartalmat sokkal nehezebb elkódolni, mert
  több elemet kell azonosítani a forrásban.
  Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti
  formátumot.
  Ennek elmulasztása esetén különböző hibák lesznek a kódolásodban,
  csúnya törési (átlapolás) mellékhatások, duplázott
  vagy akár elveszett képkockák.
  Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási
  hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta egység arányt kapsz.
</para>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-fps">
<title>A forrás framerátájának azonosítása</title>
<para>
  Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról,
  ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit:
</para>
<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Szabványos film</emphasis>: Moziban történő
  vetítéshez rögzítették 24 fps-sel.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL videó</emphasis>: PAL videókamerával
  rögzítették 50 mező per másodperc sebességgel.
  Egy mező csak a képkocka páros vagy páratlan sorszámú sorait
  tartalmazza.
  A televíziót úgy tervezték meg, hogy ilyen arányban frissítsen,
  az analóg tömörítés egy olcsó formájaként.
  Az emberi szemnek ezt kompenzálnia kellene, de ha egyszer megérted
  az átlapolást, meg fogod látni a TV-n és soha többé nem fogod
  élvezni a TV adást.
  Két mező még <emphasis role="bold">nem</emphasis> alkot egy
  teljes képkockát, mert 1/50 másodpercnyire vannak egymástól időben
  és így csak mozgásnál igazodnak össze.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC Videó</emphasis>: NTSC kamerával felvett,
  60000/1001 mező per másodperc vagy a színek előtti időben 60 mező per
  másodperc sebességű film. Egyébként hasonló a PAL-hoz.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Animáció</emphasis>: Általában 24fps-sel
  rajzolják, de található kevert-framerátás változat is.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Számítógépes grafika (CG)</emphasis>: Bármilyen
  framerátával mehet, de van pár, ami gyakoribb a többinél; 24 és
  30 képkocka per másodpercesek a tipikusak NTSC-nél és 25fps PAL-nál.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Régi film</emphasis>: Különböző alacsony
  frameráták.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-material">
<title>A forrásanyag beazonosítása</title>
<para>
  A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni,
  míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként
  vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető.
</para>
<para>
  További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke.
</para>
<para>
  A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum
  között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak.
  <emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós
  megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják
  mező-alapú formába.
  A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven
  "pulldown"-nak hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s
  "3:2 telecine".
  Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező
  mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti.
</para>

<itemizedlist>
<title>Számos általános típusa van a pulldown-nak:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL 2:2 pulldown</emphasis>: Az összes közül a
  legjobb.
  Minden képkocka két mező idejéig látszódik, úgy, hogy a páros és páratlan
  sorokat kinyeri belőlük és váltakozva mutatja őket.
  Ha az eredeti anyag 24fps-es, ez az eljárás felgyorsítja a filmet
  4%-kal.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown</emphasis>:
  Minden 12. kockát három mező hosszan mutat kettő helyett.
  Ezzel elkerüli a 4%-os gyorsulást, de sokkal nehezebben megfordíthatóvá
  teszi a folyamatot.
  Általában musical készítésénél használják, ahol a 4%-os sebességmódosulás
  komolyan rontaná a zenei jelet.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC 3:2 telecine</emphasis>: A kockák
  felváltva 3 vagy 2 mezőnyi ideig látszódnak. Ezáltal a mező ráta
  2.5-szöröse lesz az eredeti framerátának.
  Az eredmény nagyon kis mértékben lelassul, 60 mező per másodpercről
  59.94 mező per másodpercre, az NTSC mező ráta megtartása miatt.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC 2:2 pulldown</emphasis>: A 30fps-es
  anyagok NTSC-n történő megjelenítéséhez használják.
  Szép, csakúgy, mint a 2:2 PAL pulldown.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<para>
  Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz,
  de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit.
  Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha
  keresel egy másolatot az eredeti formátumban.
  A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem
  lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon
  megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül.
</para>
<para>
  Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává
  csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre
  tervezték őket.
  A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt
  mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy
  azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az
  adott képkocka fejlécében tárolhassuk.
  Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként
  jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown
  alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett.
  Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható
  (tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális
  minőséget.
  Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási
  technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak,
  ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben.
</para>
<para>
  Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, <link
  linkend="menc-feat-telecine">később kerül leírásra</link> ebben
  az útmutatóban.
  Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen
  anyaggal van dolgod:
</para>

<itemizedlist>
<title>NTSC régiók:</title>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> azt írja ki, hogy a frameráta
  megváltozott 24000/1001-re a film nézése közben, és soha nem vált vissza,
  akkor majdnem biztosan progresszív tartalomról van szó, amit "soft telecine"
  eljárásnak vetettek alá.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> a frameráta oda-vissza
  váltakozását mutatja 24000/1001 és 30000/1001 között és "hullámzást"
  látsz ilyenkor, akkor több lehetőség is van.
  A 24000/1001 fps-es részek majdnem biztosan progresszív
  tartalmak, "soft telecine"-ltek, de a 30000/1001 fps-es részek
  lehetnek vagy hard-telecine-lt 24000/1001 fps-esek vagy 60000/1001
  mező per másodperces NTSC videók.
  Kövesd a következő két esetben leírt irányelveket, hogy el tudd
  dönteni, valójában melyik formátummal van dolgod.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a frameráta
  változást és minden egyes mozgást tartalmazó kocka hullámosnak tűnik,
  akkor a filmed NTSC videó 60000/1001 mező per másodperc sebességgel.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a frameráta
  változást és minden ötből két kocka hullámosnak tűnik, akkor a filmed
  "hard telecine"-s 24000/1001fps-es formátumú.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<itemizedlist>
<title>PAL régiók:</title>
<listitem><para>
  Ha sosem látsz hullámzást, akkor a filmed 2:2 pulldown-os.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha hullámzást látsz váltakozóan ki-be minden fél másodpercben,
  akkor a filmed 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown-os.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha mindig látsz hullámzást a mozgás közben, akkor a filmed PAL
  videó 50 mező per másodperces sebességgel.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<note><title>Tanács:</title>
<para>
  Az <application>MPlayer</application> le tudja lassítani a lejátszást
  a -speed kapcsolóval vagy a kockáról-kockára történő lejátszással.
  Próbáld meg használni a <option>-speed</option> 0.2-t, hogy nagyon lassan
  nézhesd a filmet vagy nyomogasd a "<keycap>.</keycap>" gombot a kockáról
  kockára történő lejátszáshoz és azonosítsd a mintákat, ha nem látod meg
  teljes sebességnél.
</para>
</note>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-2pass">
<title>Konstans kvantálás vs. többmenetes kódolás</title>

<para>
  Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet.
  A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel
  (leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése
  700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél.
  Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem
  tökéletes minőséggel 1400 MB-ba.
</para>

<para>
  Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta
  (CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta).
</para>

<para>
  Egy film képkockáinak komplexitása és így a tömörítéshez szükséges bitek
  száma nagy mértékben változhat jelentről jelenetre.
  A modern videó kódolók már alkalmazkodnak az igényekhez a bitráta variálásával.
  Az egyszerű módokban, mint pl. a CBR, a kódolók nem ismerik az elkövetkező
  jelenetek bitráta igényét és így nem tudják átlépni az igényelt átlagos
  bitrátát hosszabb időre. A fejlettebb módokban, mint pl. a több lépéses
  kódolásnál, már figyelembe lehet venni az előző lépés statisztikáját; ez
  megoldja a fent említett problémát.
</para>

<note><title>Megjegyzés:</title>
<para>
  A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást
  támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>,
  az <systemitem class="library">XviD</systemitem> és a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják
  a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben,
  bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után.
  Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva
  értelmezhető.
</para>
</note>

<para>
  Ezen módok mindegyikében a videó codec (mint pl. a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>)
  a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy
  kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál
  jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A film kódolók által egy adott macroblockhoz
  a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer változó és nagymértékben
  tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a tulajdonképpeni folyamatnak,
  de az alap koncepciót hasznos megérteni.)
</para>

<para>
  Ha előírsz egy konstans bitrátát, a videó codec elkódolja a videót, figyelmen
  kívül hagyva a részleteket amennyire csak lehetséges és a legkisebb mértékben,
  amennyire szükséges, hogy a megadott bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha
  tényleg nem érdekel a fájl méret, használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát
  vagy hagyhatod határozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket
  jelent, ami nem szab gátat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a
  bitrátára vonatkozóan, az eredmény az lesz, hogy a codec a lehető legalacsonyabb
  kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a
  <option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>nél, alapértelmezésként 2). Amint
  előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a codecet magasabb kvantálás
  használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét.
  Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a
  videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz,
  hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség.
</para>

<para>
  Konstans kvantálással a codec ugyan azt a kvantálót használja, amit
  a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál (a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-nál. Ha
  a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával,
  használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát
  és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a
  <option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es
  <option>vqmin</option>-nal.
</para>

<para>
  A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár
  szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy
  nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül
  is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A
  CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges.
</para>

<para>
  Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne,
  de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az
  adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót
  meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy kis részletességű
  jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy nagy
  részletességű jeleneteknél alacsonyabbat.
</para>

<para>
  Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz.
  Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű
  rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal,
  és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option>
  kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz
  <emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>.
</para>

<para>
  Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer,
  az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy
  nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a
  legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a
  forrás videótól függően változik.
</para>

<para>
  Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű
  rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit.
  A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed
  van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at.
  Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet
  az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a
  különbséget.
</para>

<para>
  Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát.
  De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az
  audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket
  kell lerippelned</link>.
  A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát:
  <systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) *
  1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem>
  Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60
  Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának
  <systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 =
  740kbps</systemitem>-nek kell lennie.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-constraints">
<title>Megszorítások a hatékony kódoláshoz</title>

<para>
  Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás
  van, amit követned kell a maximális minőség érdekében.
  Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót,
  mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két
  fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék
  tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen).
  Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is
  elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes
  képet, a maradék hely veszendőbe megy.
  Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor
  eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként.
</para>

<para>
  A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket
  békén hagyod, akkor több módon is ronthatják a minőséget.
</para>

<orderedlist>
<listitem>
<para>
  Az MPEG-típusú tömörítés szintén nagyban függ a frekvencia tartományok
  transzformálásától is, általában a Diszkrét Koszinusz Transzformációt
  (DCT) használják, ami hasonló a Fourier transzformációhoz. Ez a fajta
  kódolás hatékony a minták és a sima átmenetek átalakításához, de
  nehezen bírkózik meg az éles élekkel. Ezek elkódolásához sokkal több
  bitre van szüksége, különben egy gyűrűsödésnek nevezett mellékhatás
  jelenik meg.
</para>

<para>
  A frekvencia transzformáció (DCT) külön hajtódik végre minden egyes
  makroblokkon (tulajdonképpen minden blokkon), így ez a probléma csak
  akkor jelentkezik, ha az éles él a blokkon belül van. Ha a fekete
  határ épp olyan pixel határon kezdődik, ami 16 többszöröse, akkor nincs
  probléma. Habár a fekete határok a DVD-ken ritkán vannak szépen
  eligazítva, így a gyakorlatban majdnem mindig vágni kell, hogy
  elkerüld ez a büntetést.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés
  mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához.
  A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező
  új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a
  tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk
  a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor
  lehetnek gondok:
</para>

<orderedlist continuation="continues">
<listitem>
<para>
  Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is eltárol,
  mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét kell átmásolni
  ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. Csak a megmaradt
  különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot kettéosztja a kép széle
  és a fekete sáv, akkor a kép többi részének mozgó vektorai felül fogják
  írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, hogy sok bitet kell elpazarolni
  vagy a határ felülírt részének újrafeketítéséhez vagy (inkább) a
  mozgó vektor nem kerül felhasználásra és így a makroblokk összes
  változását expliciten el kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen
  romlik a kódolás hatékonysága.
</para>

<para>
  Ez a probléma szintén csak akkor jelentkezik, ha a fekete sáv nem 16
  többszörösű pixel-határon van.
</para>
</listitem>

<listitem>
<para>
  Végül tegyük fel, hogy van egy makroblokkunk a kép belsejében és
  egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az MPEG-típusú
  kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a részt, ami a kép
  belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a fekete sáv is átmásolódik
  és így rengeteg bitet kell feláldozni a kép ott lévő részének
  újrakódolásához.
</para>

<para>
  Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek speciális
  optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek ismétlődő másolására,
  ha a mozgó vektorok a kódolt területen kívülről jönnek. Ez a tulajdonság
  haszontalanná válik, ha a filmen fekete sávok vannak. Az első két
  problémával ellentétben itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás.
</para>
</listitem>

<listitem>
<para>
  Habár a sávok teljesen feketék és soha nem változnak, mindenképpen
  egy kis plusz munkát igényelnek, mivel több macroblokk van.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat.
  Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is
  javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az eredeti
  tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos tiltakozni
  fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás használatát, akkor
  a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen nagyobb lesz, mint a sarkok
  levágása miatti információvesztés.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-crop">
<title>Vágás és méretezés</title>

<para>
  Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz,
  16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban).
  Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el.
</para>

<para>
  Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz
  kárt tenni a filmben.
  A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként
  tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden
  irányban, mint a luma (intenzítás) információk.
  Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat
  és C a chroma-kat!
</para>

<informaltable>
<?dbhtml table-width="40%" ?>
<?dbfo table-width="40%" ?>
<tgroup cols="8" align="center">
<colspec colnum="1" colname="col1"/>
<colspec colnum="2" colname="col2"/>
<colspec colnum="3" colname="col3"/>
<colspec colnum="4" colname="col4"/>
<colspec colnum="5" colname="col5"/>
<colspec colnum="6" colname="col6"/>
<colspec colnum="7" colname="col7"/>
<colspec colnum="8" colname="col8"/>
<spanspec spanname="spa1-2" namest="col1" nameend="col2"/>
<spanspec spanname="spa3-4" namest="col3" nameend="col4"/>
<spanspec spanname="spa5-6" namest="col5" nameend="col6"/>
<spanspec spanname="spa7-8" namest="col7" nameend="col8"/>
  <tbody>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
  </tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba
  rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros
  számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük.
  Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val.
  Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a
  chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és
  nem is támogatja a vágó szűrő.
</para>

<para>
  Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mintázzák:
</para>

<informaltable>
<?dbhtml table-width="80%" ?>
<?dbfo table-width="80%" ?>
<tgroup cols="16" align="center">
<colspec colnum="1"  colname="col1"/>
<colspec colnum="2"  colname="col2"/>
<colspec colnum="3"  colname="col3"/>
<colspec colnum="4"  colname="col4"/>
<colspec colnum="5"  colname="col5"/>
<colspec colnum="6"  colname="col6"/>
<colspec colnum="7"  colname="col7"/>
<colspec colnum="8"  colname="col8"/>
<colspec colnum="9"  colname="col9"/>
<colspec colnum="10" colname="col10"/>
<colspec colnum="11" colname="col11"/>
<colspec colnum="12" colname="col12"/>
<colspec colnum="13" colname="col13"/>
<colspec colnum="14" colname="col14"/>
<colspec colnum="15" colname="col15"/>
<colspec colnum="16" colname="col16"/>
<spanspec spanname="spa1-2"   namest="col1" nameend="col2"/>
<spanspec spanname="spa3-4"   namest="col3" nameend="col4"/>
<spanspec spanname="spa5-6"   namest="col5" nameend="col6"/>
<spanspec spanname="spa7-8"   namest="col7" nameend="col8"/>
<spanspec spanname="spa9-10"  namest="col9" nameend="col10"/>
<spanspec spanname="spa11-12" namest="col11" nameend="col12"/>
<spanspec spanname="spa13-14" namest="col13" nameend="col14"/>
<spanspec spanname="spa15-16" namest="col15" nameend="col16"/>
  <tbody>
    <row>
      <entry namest="col1" nameend="col8">Top field</entry>
      <entry namest="col9" nameend="col16">Bottom field</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry spanname="spa9-10">C</entry>
      <entry spanname="spa11-12">C</entry>
      <entry spanname="spa13-14">C</entry>
      <entry spanname="spa15-16">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry spanname="spa9-10">C</entry>
      <entry spanname="spa11-12">C</entry>
      <entry spanname="spa13-14">C</entry>
      <entry spanname="spa15-16">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
  </tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Amint láthatod a minták nem ismétlődnek meg a 4 sor után.
  Így az átlapolt videóhoz a vágás y-eltolásának és a magasságának
  4 többszörösének kell lennie.
</para>

<para>
  A natív DVD felbontás 720x480 NTSC-vel és 720x576 PAL-lal, de van egy
  arányjelző is, ami megmutatja, hogy teljes képernyős (4:3) vagy széles
  vásznú (16:9). Sok (ha nem az összes) széles képernyős DVD nem szigorúan
  16:9-es, vagy 1.85:1-hez vagy 2.35:1-hez (cinescope). Ez azt jelenti, hogy
  fekete sávok lesznek a videón, amit le kell vágni.
</para>

<para>
  Az <application>MPlayer</application> rendelkezik egy crop detection szűrővel,
  ami megállapítja a levágandó téglalapot (<option>-vf cropdetect</option>).
  Futtasd az <application>MPlayer</application>t a
  <option>-vf cropdetect</option> kapcsolóval és kiírja a vágási beállításokat
  a határok eltávolításához.
  A filmet elegendő ideig kell engedned futni ahhoz, hogy legyen teljesen
  lefedett kép és helyes vágási eredményeket kapj.
</para>

<para>
  Ezután teszteld le a kapott értékeket az <application>MPlayer</application>rel,
  felhasználva a <option>cropdetect</option> által kiírt parancssort és állíts
  a téglalapon, ha szükséges.
  A <option>téglalap</option> szűrő segít neked a vágási téglalap
  filmen való, interaktív módon történő elhelyezésében.
  Emlékezz, és kövesd a fenti oszthatósági ökölszabályokat, nehogy
  félreigazítsd a chroma plane-eket.
</para>

<para>
  Bizonyos esetekben a méretezés nem kívánatos.
  A méretezés függőleges irányban nehéz átlapolt videónál és ha meg akarod
  őrizni az átlapoltságot, tartózkodnod kell a méretezéstől.
  Ha nem fogsz méretezni, de 16 többszörösét akarod használni képméretként,
  túl kell vágnod a filmet. Ne vágj kisebbet, mert a fekete szélek nagyon
  rosszak kódoláskor!
</para>

<para>
  Mivel az MPEG-4 16x16-os macroblock-okat használ, meg kell győződnöd róla,
  hogy a kódolt videó mindegyik dimenziója 16 többszöröse-e, különben rontod
  a minőséget, különösen alacsony bitrátánál. Ezt megteheted a levágandó terület
  szélességének és magasságának 16 legközelebbi többszörösére való kerekítésével.
  Amint az már szerepelt korábban, vágásnál növelni szeretnéd az y-offszetet a
  régi és az új magasság közötti különbség felével, így a keletkező videó
  elmozdul a kép középpontjából. A DVD videó mintavételezési módja miatt meg
  kell győződnöd róla, hogy az offszet páros szám-e. (Valójában íratlan szabály,
  hogy soha ne használj páratlan értékeket semmilyen paraméternek se, ha vágsz
  vagy méretezel egy videót.) Ha nem akarsz pár extra pixelt eldobni, akkor a
  videó méretezését kell megfontolnod inkább. Ezt nézzük meg a következő példánkban.
  Tulajdonképpen engedélyezheted a <option>cropdetect</option> szűrőnek,
  hogy ezt az egészet megcsinálja helyetted, mivel van egy opcionális
  <option>kerekítési</option> paramétere, ami alapértelmezésként 16.  
</para>

<para>
  Szintén figyelned kell a "félfekete" pixelekre a sarkokban. Győződj meg róla,
  hogy ezeket szintén levágtad, különben olyan biteket pazarolsz el ott,
  amiket máshoz jobban felhasználhatnál.
</para>

<para>
  Miután mindent elmondtunk és kész, valószínűleg olyan videót kapsz, aminek
  a pixeljei nem éppen 1.85:1 vagy 2.35:1 arányúak, de legalább valami hasonló.
  Az új képarányt kiszámíthatod kézzel is, de a <application>MEncoder</application>
  rendelkezik egy kapcsolóval a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>hez, amit <option>autoaspect</option>-nek
  hívnak, ami megcsinálja ezt neked. Ne méretezd át ezt a videót a pixelek
  négyszögletesítéséhez, hacsak nem akarod pazarolni a helyet a merevlemezeden.
  A méretezés történhet lejátszáskor, és a lejátszó az AVI-ban tárolt arányt
  fogja használni a megfelelő felbontás megállapításához.
  Sajnos nem minden lejátszó teszi kötelezővé ezt az auto-méretezési információt,
  ezért lehet, hogy mégis átméretezésre kényszerülsz.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-resolution-bitrate">
<title>Felbontás és bitráta kiválasztása</title>

<para>
  Ha nem konstans kvantálási módban fogsz kódolni, akkor meg kell adnod
  a bitrátát.
  A bitráta koncepciója elég egyszerű.
  A filmed tárolására másodpercenként felhasznált bitek (átlagos) száma.
  Normális esetben a bitrátát kilobit (1000 bit) per másodpercben mérik.
  A filmed mérete a lemezen egyenlő a bitráta és a film hosszának
  szorzatával, plusz egy kis "túlterheléssel" (lásd
  <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-avi-limitations">az AVI konténer</link>t
  például).
  Az egyéb paraméterek, mint a méretezés, vágás, stb.
  <emphasis role="bold">nem</emphasis> változtatják meg a fájl méretét,
  amíg nem változtatsz a bitrátán is.
</para>
<para>
  A bitráta <emphasis role="bold">nem</emphasis> aránylik a felbontáshoz.
  Ezért mondhatjuk, hogy egy 320x240-es fájl 200 kbit/sec-kel nem lesz
  ugyan olyan minőségű, mint ugyan az a film 640x480-ban, 800 kbit/sec-kel!
  Ennek két oka van:
<orderedlist>
  <listitem><para>
    <emphasis role="bold">Érzékelhető</emphasis>: Jobban észreveszed az
    MPEG hibáit ha fel vannak nagyítva!
    A hibák a blokkok (8x8) méretezéséből adódnak.
    A szemed nem látja meg a hibát 4800 kicsi blokkban olyan könnyen,
    mint 1200 nagy blokkban (feltételezve, hogy mindkettőt teljes
    képernyőre nagyítod).
  </para></listitem>
  <listitem><para>
    <emphasis role="bold">Elméleti</emphasis>: Ha egy képet leméretezel,
    de ugyan akkora méretű (8x8) blokkokat használsz a frekvenciatartomány
    transzformálásához, több adatot mozgatsz a magasabb
    frekvenciatartományokba. Egyszerűen fogalmazva, minden pixel több
    részletet fog tartalmazni, mint előtte.
    Így habár a leméretezett képed kiterjedésében az információ 1/4-edét
    tartalmazza csak, mégis az információ nagy részét tartalmazhatja a
    frekvenciatartományban (feltéve, hogy a magas frekvenciák nincsenek
    kellőképpen kihasználva az eredeti 640x480-as képen).
  </para></listitem>
  </orderedlist>
</para>
<para>
  A régi leírások egy "bit per pixel" megközelítés szerint javasolták a
  bitráta és a felbontás megválasztását, ez azonban általában nem helyes
  a fentiek miatt.
  A legjobb becslésnek az tűnik, ha a bitráta léptéke a felbontás
  négyzetgyökével arányos, így a 320x240 és 400 kbit/sec összehasonlítható
  a 640x480 és 800 kbit/sec-kel.
  Azonban ez még nem lett bizonyítva sem elméleti sem gyakorlati törvénnyel.
  Továbbá, tekintve, hogy a filmek nagyon változatosak a zajtól,
  részletességtől, a mozgás szögétől, és a többitől függően, haszontalan
  általános tanácsokat adni bit per átló hosszára vonatkozóan (a bit per
  pixel analógiája, a négyzetgyök felhasználásával).
</para>
<para>
  Eddig csak a felbontás és a bitráta kiválasztás nehézségeiről beszéltünk.
</para>


<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-resolution-bitrate-compute">
<title>Felbontás kiszámítása</title>
<para>
  Először, ki kell számítanod az elkódolt képarányt:
  <systemitem>ARc = (Wc x (ARa / PRdvd )) / Hc</systemitem>
<itemizedlist>
<title>ahol:</title>
<listitem><para>
  Wc és Hc a vágott videó szélessége és a magassága,
</para></listitem>
<listitem><para>
  ARa a megjelenített kép aránya, ami általában 4/3 vagy 16/9,
</para></listitem>
<listitem><para>
  PRdvd a DVD pixel rátája, ami PAL DVD-k esetén 1.25=(720/576)
  és 1.5=(720/480) NTSC DVD-knél,
</para></listitem>
</itemizedlist>
</para>

<para>
  Ezután, kiszámíthatod az X és Y felbontást, egy bizonyos Tömörítési
  Minőség (Compression Quality, CQ) faktornak megfelelően:
  <systemitem>ResY = INT(SQRT( 1000*Bitrate/25/ARc/CQ )/16) * 16</systemitem>
  és
  <systemitem>ResX = INT( ResY * ARc / 16) * 16</systemitem>
</para>

<para>
  Oké, de mi az a CQ?
  A CQ reprezentálja a kódolás pixelenkénti és képkockánkénti bitszükségletét.
  Nagy vonalakban minél nagyobb a CQ, annál kisebb a valószínűsége, hogy
  kódolási hibát fog látni.
  Bár ha van cél méret a filmedhez (1 vagy 2 CD például), akkor korlátozott
  a felhasználható bitek száma; ezért szükséges, hogy megfelelő arányt találj
  a tömörség és a minőség között.
</para>

<para>
  A CQ függ mind a bitrátától mind a film felbontásától.
  Ha növelni akarod a CQ-t, általában leméretezést kell végezned a filmen,
  mivel a bitráta a cél méret és a film hosszából számítódik, ami konstans.
  Egy 0,18 alatti CQ általában nagyon kockás képet eredményez, mert nincs
  elég bit minden egyes macroblokk információinak eltárolásához (az MPEG4,
  mint sok más codec, csoportokba gyűjti a pixeleket a kép tömörítéséhez;
  ha nincs elég bit, láthatóvá válik ezen blokkok széle).
  Ezért ésszerű a CQ-t a 0,20-0,22-es tartományból választani 1 CD-s rip
  esetén, és 0,26-0,28-ból a 2 CD-snél.
</para>

<para>
  Kérlek figyelj rá, hogy a CQ csak egy mutató, mely az elkódolt tartalomtól
  függ, egy 0,18-as CQ-val jól nézhet ki egy Bergman, szemben az olyan
  filmekkel, mint például a Mátrix, ami sok gyors-mozgású részt tartalmaz.
  Másrészt nem éri meg növelni a CQ-t 0,30-nál magasabbra, mert csak
  pazarolni fogod a biteket észrevehető minőségi nyereség nélkül.
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-filtering">
<title>Szűrés</title>

<para>
  A <application>MEncoder</application> videó szűrői használatának ismerete
  alapvető fontosságú a jó kódoláshoz.
  Az összes videó feldolgozás a szűrőkön keresztül történik -- vágás,
  méretezés, szín állítás, zajszűrés, élesítés, deinterlacing, telecine,
  inverz telecine és deblocking, csak hogy néhányat megemlítsünk.
  A támogatott formátumok sokaságával együtt a <application>MEncoder</application>
  szűrőinek változatossága a fő előnye a hasonló programokkal szemben.
</para>

<para>
  A szűrők láncban töltődnek be a -vf kapcsoló használatával:

  <screen>-vf szuro1=opciok,szuro2=opciok,...</screen>

  A legtöbb szűrő több numerikus opciót vár, kettőspontokkal elválasztva,
  de igazából a szintaxis szűrőről szűrőre változik, ezért olvasd el a man
  oldal általad használni kívánt szűrőhöz tartozó részét!
</para>

<para>
  A szűrők olyan sorrendben módosítják a videót, ahogy be lettek töltve.
  Például a következő lánc:

  <screen>-vf crop=688:464:12:4,scale=640:464</screen>

  először kivágja a 688x464 területű régiót (12,4)-es bal felső sarokkal,
  majd az eredményt leméretezi 640x464-re.
</para>

<para>
  Bizonyos szűrőket a szűrő lánc elején, vagy ahhoz közel kell betölteni,
  ahhoz, hogy a videó dekódolótól érkező információkat megkapja, azok ne
  vesszenek el vagy változzanak meg másik szűrő miatt.
  A legjobb példa erre a <option>pp</option> (utófeldolgozás, csak ha
  deblock vagy dering műveleteket hajt végre), az
  <option>spp</option> (másik utófeldolgozó az MPEG mellékhatások eltávolítására),
  a <option>pullup</option> (inverz telecine) és a
  <option>softpulldown</option> (a soft telecine hard telecine-re történő
  konvertálása).
</para>

<para>
  Általában olyan kevés szűrést szeretnél, amennyit csak lehet, hogy az eredeti
  DVD forráshoz hű maradj. A vágás gyakran elkerülhetetlen (amint azt fentebb
  leírtuk), de ne méretezd a videót. Noha a kicsinyítés néha előnyben részesül
  a magas kvantálóknál, mi szeretnénk elkerülni mindkét dolgot: emlékezz, hogy
  mit határoztunk el kezdetben a bitek minőségért történő feláldozásáról.
</para>

<para>
  Szintén hagyd békén a gamma, kontraszt, fényerő, stb. beállításokat. Ami jól néz
  ki a monitorodon nem biztos, hogy másnál is szép lesz. Ezeket a beállításokat
  lejátszáskor kell elvégezni.
</para>

<para>
  Az egyetlen dolog, amit szeretnél, a videó nagyon könnyű zajszűrőn történő
  áteresztése, mint pl. <option>-vf hqdn3d=2:1:2</option>. Ismételten, ezen bitek
  jobb felhasználásáról van szó: miért vesztegessük el őket a zaj kódolására, ha
  ezt a zajt lejátszás közben is hozzá tudod adni? A <option>hqdn3d</option>
  paramétereinek növelésével még jobb tömörítettséget érhetsz el, de ha túl magasra
  állítod az értékeket, rontod a kép láthatóságát. A fent javasolt értékek
  (<option>2:1:2</option>) eléggé konzervatívak; kísérletezz szabadon nagyobb
  értékekkel és ellenőrizd az eredményeket magad.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-interlacing">
<title>Interlacing és Telecine</title>

<para>
  Majdnem minden filmet 24 fps-sel fényképeznek. Mivel az NTSC 30000/1001 fps-es,
  némi átdolgozás szükséges ezen a 24 fps-es videón, hogy a megfelelő NTSC
  framerátával menjen. Ez az eljárást 3:2 pulldown-nak hívják, de általában csak
  telecine néven hivatkoznak rá (mivel a pulldownt gyakran használják a telecine
  eljárás során), ami egyszerűen leírva lelassítja a filmet 24000/1001 fps-re és
  megismétel minden negyedik képkockát.
</para>

<para>
  Ez nem speciális feldolgozás, habár minden PAL DVD esetében megcsinálják, ami
  25 fps-sel megy. (Műszaki szempontból a PAL-t lehet telecine-elni, ezt 2:2
  pulldown-nak hívják, de ez nem terjedt el a gyakorlatban.) A 24 fps-es filmet
  egyszerűen 25 fps-sel játszák le. Az eredmény az, hogy a film kissé gyorsabban
  megy, de ha nem vagy egy földönkívüli, valószínűleg nem fogod észrevenni a
  különbséget. A legtöbb PAL DVD zajszint-javított audiót tartalmaz, így amikor
  25 fps-sel játszák le őket, a hangok jól hangzanak, még akkor is, ha az
  audió sáv (és ebből adódóan az egész film) az NTSC DVD-kénél 4%-kal lassabb
  futási idővel megy.
</para>

<para>
  Mivel a PAL DVD-ben a videót nem változtatták meg, nem kell aggódnod a
  frameráta miatt. A forrás 25 fps-es és a rip-ed is 25 fps-es lesz. De ha
  egy NTSC DVD filmet rippelsz, fordított telecine-t kell alkalmaznod.
</para>

<para>
  A 24 fps-sel felvett filmeknél az NTSC DVD-n lévő videó vagy telecine-elt
  30000/1001 fps-re vagy pedig progresszív 24000/1001 fps-es és szándék szerint
  a DVD lejátszó végzi a telecine-t lejátszás közben. Másrészről a TV sorozatok
  általában csak átlapoltak, nem telecine-ltek. Ez azonban nem ökölszabály:
  néhány TV sorozat átlapolt (mint a Buffy a Vámpír gyilkos) míg másik a
  progresszív és az átlapolt keverékei (mint pl. az Angyal vagy a 24).
</para>

<para>
  Javasoljuk, hogy olvasd el a <link
  linkend="menc-feat-telecine">mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással
  NTSC DVD-ken</link> részt, hogy kezelni tudd a különböző lehetőségeket.
</para>

<para>
  Bár ha legtöbbször csak filmeket rippelsz, valószínűleg vagy 24 fps-es
  progresszív vagy telecine-lt videóval lesz dolgod, ezekben az esetekben
  használhatod a <option>pullup</option> szűrőt a <option>-vf
  pullup,softskip</option> kapcsolóval.
</para>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-encoding-interlaced">
<title>Átlapolt videó elkódolása</title>

<para>
  Ha az általad elkódolni kívánt film átlapolt (NTSC videó vagy
  PAL videó), el kell döntened, hogy akarsz-e deinterlacing-et
  vagy sem.
  A deinterlacing használhatóvá teszi a filmed progresszív scan-es
  megjelenítőkön, mint pl. a számítógép monitorok vagy a projektorok,
  van ára is: az 50 vagy 60000/1001-es mezőráta feleződik 25 vagy
  30000/1001 képkocka per másodpercre és így a filmedben tárolt
  információk durván fele elveszik a jelentős mozgást tartalmazó
  részekben.
</para>

<para>
  Így hát ha archiválási okokból jó minőség kell, akkor kerüld el a
  deinterlace-t.
  Bármikor deinterlace-lheted a filmet lejátszás közben is, ha
  progresszív scan-es megjelenítőd van, valamint a jövő lejátszói
  képesek lesznek teljes mezőrátával deinterlacing-elni, 50 vagy
  60000/1001 teljes képkocka per másodpercre interpolálni az átlapolt
  videóból.
</para>

<para>
Fokozott figyelemmel kell eljárni, ha átlapolt videóval dolgozol:
</para>

<orderedlist>
<listitem><para>
  A vágási magasság és y-offszet 4 többszöröse kell, hogy legyen.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Bármilyen függőleges átméretezést átlapolt módban kell elvégezni.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Az utófeldolgozó és a zajcsökkentő szűrők nem az elvártnak megfelelően
  működnek, ha nem gondoskodsz róla, hogy egyszerre csak egy mezővel
  dolgozzanak, különben a nem megfelelő használat miatt sérülhet a videó.
</para></listitem>
</orderedlist>

<para>
Mindezt észben tartva, itt az első példánk:
</para>
<screen>
  mencoder <replaceable>capture.avi</replaceable> -mc 0 -oac lavc -ovc lavc -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:vbitrate=6000:ilmv:ildct:acodec=mp2:abitrate=224
</screen>
<para>
Figyelj az <option>ilmv</option> és az <option>ildct</option> kapcsolókra.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">
<title>Audió</title>

<para>
  Az audió egy sokkal könnyebben megoldható probléma: ha számít a minőség,
  akkor egyszerűen hagyd úgy, ahogy van.
  Még az AC3 5.1 stream-ek is leginkább 448Kbit/s-osak és minden
  bitet megérnek. Csábító lehet az audió jó minőségű Vorbis-ba történő
  konvertálása, de az, hogy ma nincs egy A/V receiver-ed az AC3 áteresztéshez,
  nem jelenti azt, hogy holnap sem lesz. Készíts a jövőben is használható
  DVD rip-eket az AC3 stream megtartásával.
  Megtarthatod az AC3 stream-et a <link linkend="menc-feat-mpeg4">kódolás közben</link>
  a videó stream-be történő közvetlen átmásolással.
  Vagy ki is szedheted az AC3 stream-et, hogy elkeverd valamilyen konténer
  formátumba, mint pl. a NUT vagy a Matroska.
  <screen>mplayer <replaceable>forras_fajl.vob</replaceable> -aid 129 -dumpaudio -dumpfile <replaceable>hang.ac3</replaceable></screen>
  a 129-es audió sávot kiszedi a <replaceable>sound.ac3</replaceable> nevű
  fájlba a <replaceable>source_file.vob</replaceable>-ból (NB: a DVD VOB
  fájlok általában különböző audió számozást használnak, ami azt jelenti,
  hogy a 129-es VOB audio sáv a 2. audió sáv a fájlban).
</para>

<para>
  De néha tényleg nincs más választásod, mint tovább tömöríteni a
  hangot így több bit jut a videóra.
  A legtöbb ember vagy MP3-at vagy Vorbis-t választ az audió tömörítéséhez.
  Míg az utóbbi nagyon hely-takarékos codec, az MP3-nak jobb a hardveres
  lejátszók terén a támogatottsága, bár ez a trend változóban van.
</para>

<para>
  Mindenek előtt át kell konvertálnod a DVD hangját WAV fájlba, hogy az audió
  codec használhassa bemenetként.
  Például:
  <screen>mplayer <replaceable>forras_fajl.vob</replaceable> -ao pcm:file=<replaceable>cel_hang.wav</replaceable> -vc dummy -aid 1 -vo null</screen>
  ki fogja szedni a második audió sávot a <replaceable>source_file.vob</replaceable>
  fájlból a <replaceable>destination_sound.wav</replaceable> fájlba.
  Kódolás előtt valószínűleg normalizálni akarod a hangot, mivel a DVD audió
  sávjait legtöbbször alacsony hangerővel rögzítik.
  Használhatod a <application>normalize</application> eszközt, ami megtalálható
  a legtöbb disztribúcióban.
  Ha Windows-t használsz, egy eszköz, mint pl. a <application>BeSweet</application>
  megcsinálja ezt neked.
  Vagy Vorbis-ba vagy MP3-ba kódolsz.
  Például:
  <screen>oggenc -q1 <replaceable>cel_hang.wav</replaceable></screen>
  elkódolja a <replaceable>destination_sound.wav</replaceable>-ot az 1-es
  kódolási minsőséggel, ami nagyjából megfelel 80Kb/s-nak és annak a minimum
  minőségnek, amit legalább használnod kell, ha érdekel a minőség.
  Kérlek jegyezd meg, hogy a MEncoder jelenleg nem tud Ogg Vorbis sávokat
  belekeverni a kimeneti fájlba, mert csak AVI és MPEG konténereket támogat
  kimenetként és mindkettőnél audió/videó lejátszási szinkronizációs problémákat
  okozhat néhány lejátszóval, ha az AVI fájl VBR-es audió stream-et tartalmaz,
  mint pl. a Vorbis.
  De ne aggódj, ez a dokumentáció megmutatja, hogy hogy tudod
  ezt megcsinálni egyéb programokkal.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing">
<title>Keverés</title>
<para>
  Most, hogy elkódoltad a videódat, valószínűleg szeretnéd elkeverni egy
  vagy több audió sávval együtt egy film konténerbe, mint pl. az AVI,
  Matroska vagy a NUT.
  A <application>MEncoder</application> jelenleg csak MPEG és AVI
  konténer formátumokba tud audió és videó kimenetet készíteni.
  Például:
  <screen>mencoder -oac copy -ovc copy  -o <replaceable>kimenet_film.avi</replaceable> -audiofile <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable></screen>
  Ez a <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> videó fájlból
  és a <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> audió fájlból
  elkészíti a <replaceable>kimenet_film.avi</replaceable> fájlt.
  Ez a parancs működik MPEG-1 layer I, II és III (ismertebb nevén
  MP3) audióval, WAV és egy pár más audió formátummal.
</para>

<para>
  A MEncoderben kísérleti jelleggel van
  <systemitem class="library">libavformat</systemitem> támogatás, ami
  az FFmpeg projektből egy függvénykönyvtár, ami számos konténer keverését és
  demux-álását támogatja.
  Például:
  <screen>mencoder -oac copy -ovc copy  -o <replaceable>kimenet_film.asf</replaceable> -audiofile <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> -of lavf -lavfopts format=asf</screen>
  Ez ugyan azt csinálja, mint az előbbi példa, de a kimeneti
  konténer ASF lesz.
  Kérlek figyelj, hogy ez a támogatás még nagyon kísérleti (de minden
  nap egyre jobb lesz) és csak akkor működik, ha az
  <application>MPlayer</application>t a
  <systemitem class="library">libavformat</systemitem> támogatás
  bekapcsolásával fordítottad (ami azt jelenti, hogy az előre
  csomagolt binárisok a legtöbb esetben nem fognak működni).
</para>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-avi-limitations">
<title>Az AVI konténer korlátai</title>
<para>
  Habár a legszélesebb körben támogatott konténer formátum az MPEG-1
  után, az AVI-nak is van néhány nagy hátránya.
  Talán a legnyilvánvalóbb a túlterhelés.
  Az AVi fájl minden egyes chunk-ja 24 bájtot pazarol a fejlécekre és
  az index-re.
  Ez egy kicsit több mint 5 MB óránként vagy 1-2,5% plusz egy 700 MB-os
  filmnél. Ez nem tűnik soknak, de eldöntheti, hogy 700 kbit/sec-os
  videót tudsz csak használni vagy 714 kbit/sec-osat, ahol minden bit a
  minőségre megy.
</para>

<para>
  Ezen hatalmas hátrány mellett az AVI-nak a következő fő korlátai vannak:  
</para>

<orderedlist>
<listitem>
<para>
  Csak fix-fps-ű tartalmat tud tárolni. Ez különleges korlátozás, ha
  az eredeti anyag, amit el akarsz kódolni, kevert tartalom, például
  NTSC videó és film anyag keveréke.
  Már vannak olyan hack-ek, amivel kevert framerátás tartalmat lehetne
  AVI-ba tenni, de ötszörös vagy még nagyobb mértékben növelik a (már
  amúgy is nagy) túlterhelést, így nem praktikusak.
</para>
</listitem>
<listitem>
<para>
  Az AVI fájlokban az audiónak vagy konstans-bitrátásnak (CBR) vagy
  konstans-képkocka méretűnek (pl. minden képkocka ugyan annyi számú
  mintát dekódol) kell lennie.
  Sajnos a leghatékonyabb codec, a Vorbis, egyik kívánalomnak sem
  felel meg.
  Ezért ha AVI-ban tárolod a filmjeidet, egy kevésbé hatékony
  codec-et kell használnod, mint pl. az MP3 vagy az AC3.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A fentiek miatt a <application>MEncoder</application> jelenleg nem
  támogatja a változó-fps-es kimenetet vagy a Vorbis kódolást.
  Így ezeket nem korlátozásként fogod fel, ha a
  <application>MEncoder</application> az egyetlen
  eszköz, mellyel kódolsz.
  Azonban lehetséges a <application>MEncoder</application>t csak
  a videó kódolására használni és valamilyen egyéb eszközzel
  elkódolni az audiót majd összekeverni őket egy konténer formátumba.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-matroska">
<title>Keverés a Matroska konténerbe</title>
<para>
  A Matroska szabad, nyílt szabványú konténer formátum, melynek
  célja, hogy rengeteg továbbfejlesztett képességet biztosítson,
  amit a régebbi konténerek, mint pl. az AVI nem tud kezelni.
  például a Matroska támogatja a változó bitrátás audió tartalmat
  (VBR), változó framerátát (VFR), fejezeteket, fájl csatolásokat,
  hiba kereső kódot (EDC) és a modern A/V codec-eket, mint az
  "Advanced Audio Coding" (AAC), "Vorbis" vagy "MPEG-4 AVC" (H.264),
  szemben az AVI-val, amelyik egyiket sem.
</para>

<para>
  A Matroska fájlok készítéséhez szükséges eszközöket együtt
  <application>mkvtoolnix</application>-nek hívják és elérhetőek a
  legtöbb Unix platformon, akárcsak <application>Windows</application>on.
  Mivel a Matroska nyílt szabványú, találhatsz más eszközöket is, amik
  jobban megfelelnek neked, de mivel az mkvtoolnix a leggyakrabban
  használt, és maga a Matroska csapat támogatja, csak ennek a
  használatát mutatjuk be.
</para>

<para>
  Talán a legegyszerűbb módszer, hogy elindulj a Matroska-val, az
  <application>MMG</application> használata, az
  <application>mkvtoolnix</application>-szel szállított grafiksu frontend
  és kövesd a
  <ulink url="http://www.bunkus.org/videotools/mkvtoolnix/doc/mkvmerge-gui.html">mkvmerge GUI (mmg) leírást</ulink>.
</para>

<para>
  A parancssor segítségével is összekverheted az audió és videó fájlokat:
  <screen>mkvmerge -o <replaceable>kimenet.mkv</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> <replaceable>bemenet_audio1.mp3</replaceable> <replaceable>bemenet_audio2.ac3</replaceable></screen>
  Ez a <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> fájlt és a
  két audió fájlt, a <replaceable>bemenet_audio1.mp3</replaceable>-at
  és a <replaceable>bemenet_audio2.ac3</replaceable>-at összefűzi a
  <replaceable>kimenet.mkv</replaceable> Matroska fájlba.
  A Matroska, mint ahogy azt már megemlítettem, ennél sokkal többre
  képes, mint pl. több audió sáv használatára (beleértve az audió/videó
  szinkronizáció finom-hangolását), fejezetek, feliratok, vágás, stb...
  Kérlek olvasd el ezen alkalmazások dokumentációit a részletekért.
</para>

</sect3>

</sect2>

</sect1>

<sect1 id="menc-feat-telecine">
<title>Mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással NTSC DVD-ken</title>

<sect2 id="menc-feat-telecine-intro">
<title>Bevezetés</title>
<formalpara>
<title>Mi az a telecine?</title>
<para>
  Gondolom azért kerested meg ezt a részt, mert nem sok mindent értesz abból,
  ami ebben a dokumentumban le van írva:
  <ulink url="http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10">http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10</ulink>
  Ez az URL egy érthető és meglehetősen átfogó leírás arról, hogy mi is az
  a telecine.
</para></formalpara>

<formalpara>
<title>Megjegyzés a számokhoz.</title>
<para>
  Sok dokumentáció, beleértve a fent belinkeltet is, az NTSC videó mező
  per másodperc értékét 59.94-ként határozza meg, és a megfelelő képkocka
  per másodperc értéket 29.97-nek (telecine-s és átlapolt) és 23.976-nak
  írja (progresszív). Az egyszerűség kedvéért sok dokumentáció még ezeket
  a számokat is lekerekíti 60-ra, 30-ra és 24-re.
</para></formalpara>

<para>
  Pontosan fogalmazva az összes szám csak közelítés. A fekete-fehér
  NTSC videó pontosan 60 mező per másodperces volt, de később 60000/1001-et
  választottak, hogy a szín adatokat hozzáigazítsák, de kompatibilisek
  maradjanak a kortárs fekete-fehér televíziókkal. A digitális NTSC videó
  (mint ami a DVD-n van) is 60000/1001 mező per másodperces. Ebből származik,
  hogy az átlapolt és telecine-lt videó 30000/1001 képkocka per másodperces;
  a progresszív videó 24000/1001 képkocka per másodperces.
</para>

<para>
  A <application>MEncoder</application> dokumentációjának régebbi változatai
  és számos archivált levelezési listára küldött levél az 59.94-re, 29.97-re
  és a 23.976-ra hivatkozik. Az összes <application>MEncoder</application>
  dokumentáció frissítve lett a tört számokra és neked is ajánlatos ezeket
  használni.
</para>

<para>
  <option>-ofps 23.976</option> helytelen.
  <option>-ofps 24000/1001</option> használandó helyette.
</para>

<formalpara>
<title>Hogyan használják a telecine-t.</title>
<para>
  Az összes videónak, amit NTSC televízión szándékoznak megjeleníteni,
  60000/1001 mező per másodperc sebességűnek kell lennie. A TV-nek készített
  filmeket és show-kat gyakran direkt 60000/1001 mező per másodperces sebességgel
  fényképezik, de a mozifilmek nagy része 24 vagy 24000/1001 képkocka per
  másodperccel készül. Amikor a mozis film DVD-jét készítik, a videót egy
  telecine-nek nevezett eljárás keretében televíziós formátumra konvertálják.
</para></formalpara>

<para>
  Egy DVD-n a videót tulajdonképpen soha sem 60000/1001 mező per másodperccel
  tárolják. Abban a videóban, ami eredetileg 60000/1001-es volt, egy pár
  mező alkot egy képkockát, 30000/1001 képkocka per másodperces sebességet
  eredményezve. A hardveres DVD lejátszók ezután beolvasnak egy, a videó
  folyamban benne lévő jelzőt, hogy megállapítsák, hogy a páros vagy páratlan
  sorszámú sorok alkotják-e az első mezőt.
</para>

<para>
  Általában a 24000/1001 képkocka per másodperces tartalom változatlan
  marad, ha DVD-re kódolják és a DVD lejátszónak kell telecine-t végezni
  menet közben. De néha a videót a DVD-re mentés <emphasis>előtt</emphasis>
  telecine-lik, akkor is, ha eredetileg 24000/1001 képkocka per másodperces
  volt, így 60000/1001 mező per másodperces lesz, és a lemezen 30000/1001
  képkocka per másodpercesként tárolódik.
</para>

<para>
  Ha megnézed az egyes képkockákat az 60000/1001 mező per másodperces videóban,
  telecine-lt vagy sem, az átlapolás tisztán látható bármilyen mozgásnál, mert
  az egyik mező (mondjuk a páros sorszámú sorok) időben 1/(60000/1001)
  másodperccel későbbi történést reprezentál, mint a másik. Átlapolt videó
  számítógépen történő lejátszáskor rondán néz ki, mert egyrészt a monitornak
  nagyobb a felbontása, másrészt mert a videót kockáról kockára mutatja meg,
  mezőről mezőre történő lejátszás helyett.
</para>

<itemizedlist>
<title>Megjegyzések:</title>
<listitem><para>
  Ez a rész csak NTSC DVD-re vonatkozik, nem a PAL-ra.
  </para></listitem>
<listitem><para>
  A <application>MEncoder</application> példa sorok a dokumentumban
  <emphasis role="bold">nem</emphasis> hétköznapi felhasználásra lettek
  írva. Csak a legalapvetőbb dolgokat mutatják, ami a megfelelő kategóriába
  tartozó videók kódolásához szükséges. A jó DVD rip-ek készítése vagy a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> finomhangolása a
  maximális minőség eléréséhez nem tartozik ezen dokumentum célkitűzései közé.
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Sok megjegyzés vonatkozik erre a leírásra, melyek így vannak jelölve:
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-ident">
<title>Hogyan állapítható meg egy videó típusa</title>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-progressive">
<title>Progresszív</title>
<para>
  A progresszív videót eredetileg 24000/1001 fps-sel rögzítették és változtatás
  nélkül tárolják a DVD-n.
</para>

<para>
  Ha egy progressive DVD-t az <application>MPlayer</application>rel játszasz
  le, az <application>MPlayer</application> a következő sort fogja kiírni,
  amint a film lejátszása megkezdődik:

  <screen> demux_mpg: 24000/1001 fps progressive NTSC content detected, switching framerate.</screen>
  
  magyarul:
  <screen> demux_mpg: 24000/1001 fps progresszív NTSC formátumot találtam, frameráta váltás.</screen>

  Ettől a ponttól kezdve a demux_mpg soha sem mondhatja azt, hogy
  &quot;30000/1001 fps NTSC formátumot&quot; talált.
</para>

<para>
  Ha progresszív videót nézel, soha nem láthatod meg az átlapolást. De vigyázz,
  néha pár telecine-s bit belekeveredik oda, ahol nem számítasz rá. Én DVD-n lévő
  TV műsoroknál láttam egy másodpercnyi telecine-t minden jelenet váltáskor vagy
  véletlen helyeken történő belenézéskor. Egyszer láttam olyan DVD-t is, aminek
  az első fele progresszív volt, a második fele pedig telecine-s. Ha
  <emphasis>tényleg</emphasis> biztosra akarsz menni, átvizsgálhatod az egész
  filmet:

  <screen>mplayer dvd://1 -nosound -vo null -benchmark</screen>

  A <option>-benchmark</option> kapcsoló határása az
  <application>MPlayer</application> olyan gyorsan játsza le a filmet, amennyire
  csak lehetséges; a hardveredtől függően sokáig is eltarthat. Minden esetben,
  ha a demux_mpg frameráta váltást észlel, a fenti sor azonnal megmutatja neked
  a váltás idejét.
</para>

<para>
  Néha a progresszív videóra &quot;soft-telecine&quot;-ként hivatkoznak,
  mert a DVD lejátszónak kell ezt telecine-elnie.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-telecined">
<title>Telecine-lt</title>
<para>
  A telecine-lt videót eredetileg 24000/1001 fps-sel vették fel, de telecine-lve lett
  a DVD-re írás <emphasis>előtt</emphasis>.
</para>

<para>
  Az <application>MPlayer</application> nem ír semmilyen frameráta változást,
  ha telecine-lt videót játszik le.
</para>

<para>
  Egy telecine-lt videó nézésekor átlapolási hibákat láthatsz, amik miatt
  &quot;villoghat&quot; a kép: ismétlődően megjelennek majd eltűnnek.
  Ezt jobban megfigyelheted így:
  <orderedlist>
  <listitem>
    <screen>mplayer dvd://1</screen>
    </listitem>
  <listitem><para>
    Menj egy mozgást ábrázoló részhez.
    </para></listitem>
  <listitem><para>
    Használd a <keycap>.</keycap> gombot az egy képkockával történő előreléptetéshez.
    </para></listitem>
  <listitem><para>
    Nézd meg az átlapoltnak látszó és a progresszívnak látszó képkockák
    mintáját. Ha a minta, amit látsz PPPII, PPPII, PPPII,... akkor a
    videó telecine-lt. Ha valami más mintát látsz, akkor a videót lehet,
    hogy egy másik, nem szabványos módszerrel telecine-lték;
    a <application>MEncoder</application> nem tudja veszteségmentesen
    átkonvertálni a nem-sabványos telecine-t progresszívba. Ha egyáltalán
    nem látsz semmilyen mintát, akkor valószínűleg átlapolt.
    </para></listitem>
  </orderedlist>
</para>

<para>
  Néha a DVD-ken lévő telecine-lt videót &quot;hard-telecine&quot;-nak is hívják.
  Mivel a hard-telecine már 60000/1001 mező per másodperces, a DVD lejátszó
  mindenféle manipulálás nélkül játsza le a videót.
</para>

<para>
  A másik módszer a telecine-lt forrás felismerésére a forrás megtekintése
  a <option>-vf pullup</option> és <option>-v</option> kapcsolók parancssorhoz
  történő hozzáadásával. Így megnézheted, hogy a <option>pullup</option> hogyan
  illeszkedik a képkockákhoz. Ha a forrás telecine-s, a konzolon egy 3:2-es
  mintát kell látnod, melyben <systemitem>0+.1.+2</systemitem> és
  <systemitem>0++1</systemitem> váltakozik.
  Ennek a technikának megvan az az előnye, hogy nem kell a forrást nézned
  az azonosításhoz, ami akkor jó, ha automatizálni szeretnéd a kódolási
  folyamatot vagy távolról, lassú kapcsolaton keresztül szeretnéd megcsinálni.
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-interlaced">
<title>Átlapolt</title>
<para>
  Az átlapolt videót eredetileg 60000/1001 mező per másodperc sebességgel filmezték
  és 30000/1001 képkocka per másodperccel került fel a DVD-re. Az átlapolási effektus
  (gyakran &quot;combing&quot;-nak hívják) a mező párok képkockává történő
  egyesítésének eredménye. Minden mezőnek 1/(60000/1001) másodpercnyire kellene lennie
  egymástól, megjelenítésnél a különbség szemmel látható.
</para>

<para>
  Akár csak a telecine-s videóknál, az <application>MPlayer</application>nek
  a nem kell semmiféle frameráta változásról értesítenie átlapolt videók
  lejátszásakor.
</para>

<para>
  Ha egy átlapolt videót közelebbről megnézel képkocka-léptetéssel a
  <keycap>.</keycap> gombot nyomogatva, megláthatod, hogy minden egyes képkocka átlapolt.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-mixedpt">
<title>Kevert progresszív és telecine</title>
<para>
  Az összes &quot;kevert progresszív és telecine&quot; videót eredetileg
  24000/1001 képkocka per másodperccel rögzítették, de egyes részei utólag
  telecine-lve lettek.
</para>

<para>
  Ha az <application>MPlayer</application> ilyen videót játszik le,
  (sokszor ismétlődően) oda-vissza vált &quot;30000/1001 fps NTSC&quot; és
  &quot;24000/1001 fps progresszív NTSC&quot; között. Figyeld az
  <application>MPlayer</application> kimenetének alját, ott megláthatod
  az üzeneteket.
</para>

<para>
  Nézd meg a &quot;30000/1001 fps NTSC&quot; részeket, és meggyőződhetsz róla,
  hogy telecine-ltek, nem csak átlapoltak.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-mixedpi">
<title>Kevert progresszív és átlapolt</title>
<para>
  &quot;Kevert progresszív és átlapolt&quot; tartalomnál a progresszív
  és az átlapolt videót összeillesztették.
</para>

<para>
  Ez a kategória ugyan úgy viselkedik, mint a &quot;kevert progresszív és telecine&quot;,
  egészen addig, amíg meg nem vizsgálod a 30000/1001 fps-es részeket és észre
  nem veszed, hogy nincs bennük telecine minta.
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-encode">
<title>Hogyan lehet elkódolni ezen kategóriákat</title>
<para>
  Ahogy említettem az elején, például a <application>MEncoder</application>
  alábbi parancssorai <emphasis role="bold">nem</emphasis> igazán használhatóak;
  csak demonstrálják a minimum paramétereket az egyes kategóriák megfelelő kódolásához.
</para>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-progressive">
<title>Progresszív</title>
<para>
  A progresszív videóhoz nem kell semmilyen különleges szűrés. Az egyetlen
  paraméterm, amit biztosan használnod kell, az a
  <option>-ofps 24000/1001</option>. Egyébként a <application>MEncoder</application>
  30000/1001 fps-sel és duplikált képkockákkal próbál kódolni.
</para>

<para>
  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
</para>

<para>
  Gyakran az az eset áll fenn, hogy a videó progresszívnek tűnik, de valójában
  nagyon rövid telecine-s részek vannak belekeverve. Ha nem vagy biztos
  a dolgodban, a legbiztonságosabb, ha
  <link linkend="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">kevert progresszív és telecine-lt</link>
  videóként kezeled. A teljesítményvesztés kicsi
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[3]</link>.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-telecined">
<title>Telecine-lt</title>
<para>
  A telecine visszafordítható, hogy megkapd az eredeti 24000/1001-es
  tartalmat, egy inverz-telecine-nek nevezett eljárással.
  Az <application>MPlayer</application> számos szűrővel rendelkezik ennek
  az elvégzéséhez; a legjobb szűrő a <option>pullup</option> le van írva
  a <link linkend="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">kevert progresszív és telecine</link>
  részben.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-interlaced">
<title>Átlapolt</title>
<para>
  A legtöbb gyakorlati esetben nem lehetséges a teljes progresszív videó
  visszanyerése az átlapolt tartalomból. Az egyetlen út ehhez a függőleges
  felbontás felének elvesztése nélkül a frameráta megduplázása és
  &quot;megtippelni&quot;, hogy mi kellene minden egyes mező megfelelő sorainak
  felépítéséhez (ennek vannak hátrányai - lásd a 3. módszert).
</para>

<orderedlist>
<listitem><para>

  Kódold el a videót átlapolt formában. Normális esetben az átlapolás
  eléggé odavág a kódoló tömörítési képességeinek, de a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>nek van két
  paramétere speciálisan az átlapolt videó tárolásának egy kicsit jobb
  kezeléséhez: <option> ildct</option> és <option>ilme</option>. Az
  <option>mbd=2</option> használata is javasolt
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[2] </link>, mert ez a
  makroblokkokat nem-átlapoltként fogja elkódolni azokon a helyeken, ahol
  nincs mozgás. Ügyelj rá, hogy itt a <option>-ofps</option> NEM kell.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -ovc lavc -lavcopts ildct:ilme:mbd=2</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Használj deinterlacing szűrőt a kódolás előtt. Számos közül választhatsz,
  mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Lásd az <option>mplayer -pphelp</option>
  kimenetét, hogy megtudd, mit használhatsz (grep-pelj a &quot;deint&quot;-re),
  és keress az <ulink url="http://www.mplayerhq.hu/homepage/design6/info.html#mailing_lists">
  MPlayer levelezési listáin</ulink> a sok beszélgetés között, ami a különböző
  szűrőkről szól. A frameráta itt sem változik, így nem kell
  <option>-ofps</option>. A deinterlacing-et a vágás után
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link> és a méretezés
  előtt kell elvégezni.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf pp=lb -ovc lavc</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Sajnos ez a kapcsoló hibás a <application>MEncoder</application>ben;
  talán a <application>MEncoder G2</application>-vel működni fog, de itt
  most még nem. Belefuthatsz fagyásokba. Egyébként a <option> -vf
  tfields</option> célja az lenne, hogy teljes képkockát készít mindegyik
  mezőből, ami miatt a frameráta 60000/1001 lesz. Ennek a megközelítésnek az
  az előnye, hogy soha nincs adatvesztés; habár mivel minden egyes kocka
  csak egy mezőből keletkezik, a hiányzó sorokat valahogy interpolálni kell.
  Igazából nincs jó módszer a hiányzó adat összegyűjtésére és így az
  eredmény kicsit úgy fog kinézni, mint amikor valamilyen deinterlacing
  szűrőt használsz. A hiányzó sorok generálása egyéb dolgokat idéz elő,
  egyszerűen mivel az adat mennyisége megduplázódik. Így, nagyobb kódolási
  bitráták szükségesek a minőség megtartásához, és nagyobb CPU teljesítmény
  mind a kódoláshoz, mind a dekódoláshoz. A tfield-eknek számos különböző
  opciójuk van az egyes képkockákban hiányzó sorok előállításához. Ha ezt a
  módszert használod, akkor nézd meg a manual-t és válassz, hogy melyik
  opcióval néz ki legjobban az anyagod. Figyelj rá, hogy ha
  <option>tfield</option>-eket használsz,
  mind a <option>-fps</option>-nek, mind a <option>-ofps</option>-nek az eredeti
  forrásod framerátájának kétszeresét <emphasis role="bold">kell megadnod</emphasis>.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf tfields=2 -ovc lavc -fps 60000/1001 -ofps 60000/1001</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Ha drasztikus downscaling-et tervezel, kiszedhetsz és elkódolhatsz egy mezőt is
  a kettő helyett. Természetesen így elveszíted a függőleges felbontás
  felét, de ha downscaling-et tervezel legfeljebb az eredeti 1/2-ével, a
  veszteség nem számottevő. Az eredmény egy progresszív 30000/1001 képkocka per
  másodperces fájl lesz. Az helyes eljárás a <option>-vf field</option>
  használata, majd vágás <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>
  és megfelelő méretezés. Emlékezz, hogy be kell állítanod a méretarányt a
  felezett függőleges felbontásnak megfelelően.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf field=0 -ovc lavc</screen>
  </para></listitem>
</orderedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">
<title>Kevert progresszív és telecine</title>
<para>
  Ahhoz, hogy egy kevert, progresszív és telecine-s videót teljesen
  progresszív videóvá konvertálj, a telecine-lt részeket
  inverz-telecine-elni kell. Ez háromféle képpen végezhető el,
  mint ahogy az lejjebb látható. Figyelj rá, hogy <emphasis role="bold">mindig</emphasis>
  az inverse-telecine legyen meg bármilyen átméretezés előtt; hacsak
  nem vagy teljesen biztos a dolgodban, és az inverse-telecine legyen a
  vágás előtt is <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>.
  A <option>-ofps 24000/1001</option> kell ide, mert a kimeneti videó 24000/1001
  képkocka per másodperc sebességű lesz.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  A <option>-vf pullup</option> a telecine-s részek inverz-telecine-léséhez
  lett tervezve úgy, hogy a progresszív adatokat érintetlenül hagyja.
  A helyes működéshez a <option>pullup</option>-ot
  a <option>softskip</option> szűrőnek <emphasis role="bold">kell</emphasis>
  követnie, különben a <application>MEncoder</application> összeomlik.
  Ennek ellenére a <option>pullup</option> a legtisztább és legjobb módszer
  mind a telecine-s, mind a &quot;kevert progresszív és telecine-s&quot;
  videók elkódolásához.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf pullup,softskip -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
  </para>


  </listitem>
  <listitem><para>
  A másik módszer, a telecine-s részek inverz-telecine-lése helyett a
  nem-telecine-s részek telecine-lése majd a teljes videó
  inverz-telecine-lése. Zavarosan hangzik? A softpulldown egy olyan szűrő,
  ami végigmegy a videón és a teljes fájlt telecine-li. Ha a softpulldown-t
  vagy <option>detc</option> vagy <option>ivtc</option> követi, a végső
  eredmény teljesen progresszív lesz. A <option>-ofps 24000/1001</option>
  kapcsolót meg kell adni.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf softpulldown,ivtc=1 -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
  </para>
  </listitem>

<listitem><para>
  Én magam nem használtam a <option>-vf filmdint</option>-et, de álljon itt
  D Richard Felker III hozzászólása:

  <blockquote><para>Rendben, de IMO inkább deinterlace-t próbálj
    a túl gyakori inverz telecine helyett (inkább settop DVD
    lejátszók &amp; progresszív TV-k) ami csúnya vibrálást és egyéb
    jelenségeket okoz. Ha használni akarod, el kell töltened egy kis
    időt az opciók próbálgatásával és az eredmény megfigyelésével,
    hogy biztos légy benne, nem rontja el az egészet.</para></blockquote>
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-mixedpi">
<title>Kevert progresszív és átlapolt</title>
<para>
  Két módon kezelheted ezt a kategóriát, mindkettő kompromisszum. Az
  időtartam/hely alapján kell döntened.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  Kezeld úgy, mintha progresszív lenne. Az átlapolt részek átlapoltnak
  látszanak és néhány átlapolt mezőt el kell dobni, ami egyenletlen
  ugrásokat eredményez. Használhatsz utófeldolgozó szűrőt, ha akarsz,
  de ez kissé rontja a progresszív részeket.
  </para>

  <para>
  Ez az opció használhatatlan akkor, ha a videót egy átlapolt eszközön
  akarod megjeleníteni (TV kártyával például). Ha átlapolt képkockáid
  vannak 24000/1001 képkocka per másodperces videóban, telecine-lve
  lesznek a progresszív képkockákkal együtt. Az átlapolt "képkockák"
  fele három mező hosszon lesz látható (3/(60000/1001) másodperc), ami
  kattanó &quot;visszaugrás az időben&quot; egy olyan effektus, ami
  nagyon rosszul néz ki. Ha mégis kísérletezel ezzel, használnod
  <emphasis role="bold">kell</emphasis> egy deinterlacing szűrőt, mint
  pl. az <option>lb</option> vagy az <option>l5</option>.
  </para>

  <para>
  Rossz ötlet a progresszív megjelenítéshez is. Eldobja az egymást
  követő átlapolt mezőpárokat, megszakítva ezzel a folyamatosságot,
  ami sokkal szembetűnőbb, mint a második módszer, ami néhány
  progresszív képkockát duplán mutat. A 30000/1001 képkocka per
  másodperces átlapolt videó amúgy is egy kicsit fodrozódó mert
  igazából 60000/1001 mező per másodperc sebességgel kellene
  megjeleníteni, így a duplikált képkockák nem látszanak annyira.
  </para>

  <para>
  Mindkét esetben érdemes megnézni a tartalmat és eldönteni, hogy
  hogyan szeretnéd megjeleníteni. Ha a videó 90%-ban progresszív és
  soha nem akarod TV-n lejátszani, akkor a progresszív megközelítést
  fogod előnyben részesíteni. Ha csak félig progresszív, akkor
  valószínűleg átlapoltként akarod elkódolni az egészet.
  </para>
  </listitem>

<listitem><para>
  Kezeld teljesen átlapoltként. A progresszív részekben néhány
  képkockát meg kell duplázni, ami egyenlőtlen ugrásokat eredményez.
  De hangsúlyozom, a deinterlacing szűrők rontják a progresszív részeket.
  </para></listitem>

</itemizedlist>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-footnotes">
<title>Lábjegyzet</title>
<orderedlist>
<listitem><formalpara>
  <title>A vágásról:</title>
  <para>
  A videó adatot a DVD-ken egy úgynevezett YUV 4:2:0 formátumban tárolják.
  A YUV videóban a luma (&quot;fényerő&quot;) és a chroma (&quot;szín&quot;)
  külön tárolódik. Mivel az emberi szem valamivel érzéketlenebb a színre,
  mint a fényerőre, a YUV 4:2:0 képen csak egy chroma pixel jut minden
  négy luma pixelre. Egy progresszív képen minden négy luma pixel által
  alkotott négyzetben (kettő mindkét oldalon) egy közös chroma pixel van.
  A progresszív YUV 4:2:0-t le kell vágnod páros felbontásúra és páros
  offszetet kell használnod. Például a
  <option>crop=716:380:2:26</option> jó de a
  <option>crop=716:380:3:26 </option> nem.
  </para>
  </formalpara>

  <para>
  Ha átlapolt YUV 4:2:0-lal van dolgod, a szituáció egy kicsit bonyolódik.
  Ahelyett, hogy az egy <emphasis>képkockában</emphasis> lévő mind a
  négy luma pixel osztozna egy chroma pixelen, a <emphasis>mezőben</emphasis>
  lévő négy luma osztozik egy chroma pixelen. Ha a mezők át vannak
  lapolva egy képkocka felépítéséhez, minden egyes scanline egy pixel
  magas. Nos, ahelyett, hogy a négy luma pixel egy négyszögben lenne,
  két pixel van egymás mellett, a másik kettő két scanline-nal lejjebb
  van egymás mellett. A két luma pixel a közbeeső scanline-on a másik
  mezőből van és így egy másik chroma pixel tartozik hozzájuk és két
  darab, két scanline távolságra lévő luma pixel. Mindezen keverés
  teszi szükségessé azt, hogy a függőleges vágási dimenzióknak és az
  offszeteknek néggyel oszthatóaknak kell lenniük. A vízszintes maradhat
  páros.
  </para>

  <para>
  A telecine-lt videóknál javaslom, hogy a vágást az inverz telecine
  után ejtsd meg. Ha a videó már progresszív, csak páros számokkal el
  kell vágnod. Ha ki akarod használni azt a sebességnövekedést, amit a
  vágás rejteget magában, akkor függőlegesen négy többszörösével kell
  vágnod, különben az inverz-telecine szűrő nem kap megfelelő adatokat.
  </para>

  <para>
  Az átlapolt (nem telecine-lt) videónál függőlegesen mindig négy
  többszörösével kell vágnod, hacsak nem használod a <option>-vf
  field</option>-et a vágás előtt.
  </para>
  </listitem>

<listitem><formalpara>
  <title>A kódolási paraméterekről és a minőségről:</title>  
  <para>
  Csak mert itt javasoltam az <option>mbd=2</option>-t, nem jelenti
  azt, hogy máshol ne lehetne használni. A <option>trell</option>-lel
  együtt az <option>mbd=2</option> egyike a két <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem> kapcsolóknak, amik legjobban
  növelik a minőséget és igazából mindig ajánlott ezt a kettőt
  használni, kivéve ha tilos a kódolási sebesség rontása (pl. valós
  idejű kódolás). Még számos egyéb opciója van a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>-nek, ami növeli a kódolás
  minőségét (és csökkenti a kódolás sebességét) de az már túlmutat ezen
  dokumentum célkitűzésein.
  </para>
  </formalpara>
  </listitem>

<listitem><formalpara>
  <title>A pullup teljesítményéről:</title>
  <para>
  Bátran használhatod a <option>pullup</option>-ot (a <option>softskip</option>pel
  együtt) a progresszív videókon és ez általában jó ötlet, hacsak a forrás
  nem egyértelműen teljesen progresszív. A teljesítményveszteség kicsi az
  esetek többségében. Nagyon ritka kódolási esetekben a <option>pullup</option>
  a <application>MEncoder</application> 50%-os lassulását okozhatja.
  A zenefeldolgozás hozzáadása és a fejlett <option>lavcopts</option>
  háttérbe szorítja ezt a különbséget, a <option>pullup</option> miatti
  teljesítményromlást 2%-ra csökkentve.
  </para>
  </formalpara>
  </listitem>

</orderedlist>

</sect2>

</sect1>


<sect1 id="menc-feat-enc-libavcodec">
<title>Kódolás a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  codec családdal</title>

<para>
A <link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
számos érdekes videó és audió formátumba történő egyszerű kódolást biztosít.
A következő codec-ekbe kódolhatsz (többé-kevésbé friss lista):

<informaltable frame="all">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row><entry>Codec neve</entry><entry>Leírás</entry></row>
</thead>
<tbody>
<row><entry>mjpeg</entry><entry>
   Motion JPEG
  </entry></row>
<row><entry>ljpeg</entry><entry>
   Veszteségmentes JPEG
  </entry></row>
<row><entry>h261</entry><entry>
  H.261
  </entry></row>
<row><entry>h263</entry><entry>
  H.263
  </entry></row>
<row><entry>h263p</entry><entry>
  H.263+
  </entry></row>
<row><entry>mpeg4</entry><entry>
  ISO szabvány MPEG-4 (DivX 5, XVID kompatibilis)
  </entry></row>
<row><entry>msmpeg4</entry><entry>
  Szabvány előtti MPEG-4 variáns az MS-től, v3 (AKA DivX3)
  </entry></row>
<row><entry>msmpeg4v2</entry><entry>
  Szabvány előtti MPEG-4 az MS-től, v2 (régi asf fájlokban használják)
  </entry></row>
<row><entry>wmv1</entry><entry>
  Windows Media Video, 1-es verzió (AKA WMV7)
  </entry></row>
<row><entry>wmv2</entry><entry>
  Windows Media Video, 2-es verzió (AKA WMV8)
  </entry></row>
<row><entry>rv10</entry><entry>
  egy régi RealVideo codec
  </entry></row>
<row><entry>mpeg1video</entry><entry>
  MPEG-1 videó
  </entry></row>
<row><entry>mpeg2video</entry><entry>
  MPEG-2 videó
  </entry></row>
<row><entry>huffyuv</entry><entry>
  veszteségmentes tömörítés
  </entry></row>
<row><entry>asv1</entry><entry>
  ASUS Video v1
  </entry></row>
<row><entry>asv2</entry><entry>
  ASUS Video v2
  </entry></row>
<row><entry>ffv1</entry><entry>
  az FFmpeg veszteségmentes videó codec-je
  </entry></row>
<row><entry>flv</entry><entry>
  Flash Videókban használt Sorenson H.263
  </entry></row>
<row><entry>dvvideo</entry><entry>
  Sony Digital Video
  </entry></row>
<row><entry>snow</entry><entry>
  az FFmpeg kísérleti wavelet-alapú codecja
  </entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>

Az első oszlop a codec neveket tartalmazza, amit a <literal>vcodec</literal>
opció után kell megadni, például: <option>-lavcopts vcodec=msmpeg4</option>
</para>

<informalexample>
<para>
Egy példa MJPEG tömörítéssel:
<screen>mencoder dvd://2 -o title2.avi -ovc lavc -lavcopts vcodec=mjpeg -oac copy</screen>
</para>
</informalexample>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-lavc-encoding-options">
<title>A libavcodec kódolási opciói</title>

<para>
  Ideális esetben szeretnéd, ha csak azt kellene mondani a kódolónak, hogy
  váltson "jobb minőségre" és kész.
  Ez szép is lenne, de sajnos nehezen megvalósítható, mert a különböző kódolási
  opciók különböző minőséget eredményeznek, mely függ a forrás anyagtól is.
  Ez azért van, mert a tömörítés függ a szóbanforgó videó vizuális tulajdonságaitól.
  Például az anime és az élő felvétel két nagyon különböző anyag és így
  különböző opciókat követelnek meg az optimális kódoláshoz.
  A jó hír, hogy néhány opciót soha sem lehet elhagyni, mint például az
  <option>mbd=2</option>, <option>trell</option> és <option>v4mv</option>.
  Olvass tovább a gyakori kódolási opciók leírásához.
</para>


<itemizedlist>
<title>Állítható opciók:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vmax_b_frames</emphasis>: 1 vagy 2 a jó, a filmtől
  függően.
  Figyelj rá, hogy úgy kell kódolnod, hogy DivX5-tel dekódolható legyen az
  eredmény, aktiválnod kell a zárt GOP támogatást a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> <option>cgop</option>
  opciójával, de ki kell kapcsolnod a jelenet detektálást, ami
  nem túl jó ötlet, mivel rontja a kódolási hatékonyságot egy kicsit.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vb_strategy=1</emphasis>: segít a gyors mozgású jeleneteknél.
  vmax_b_frames >= 2 szükséges.
  Néhány videónál a vmax_b_frames rontja a minőséget, de a vmax_b_frames=2 a
  vb_strategy=1-gyel együtt segít.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">dia</emphasis>: mozgás kereső tartomány. A nagyobb a
  jobb és a lassabb.
  Negatív értékek teljesen más skálát adnak.
  A jó értékek -1 a gyors kódoláshoz vagy 2-4 a lassabbhoz.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">predia</emphasis>: mozgás kereső előre-lépés.
  Nem olyan fontos, mint a dia. Jó értékek 1-től (alapértelmezett) 4-ig.
  preme=2 kell hozzá, hogy igazán hasznos legyen.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">cmp, subcmp, precmp</emphasis>: Összehasonlító funkciók
  a mozgás becsléshez.
  Kísérletezz a 0 (alapértelmezett), 2 (hadamard), 3 (dct) és 6 (ráta
  torzítás) értékekkel!
  0 a leggyorsabb és és elegendő a precmp-hez.
  A cmp-hez és subcmp-hez 2 jó, ha anime és 3 ha élő akció.
  A 6 vagy jobb vagy nem, de mindenképpen lassabb.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">last_pred</emphasis>: Az előző képkockából megjósolandó
  mozgások száma.
  1-3 vagy hasonló segít egy kis sebességcsökkenés árán.
  A magasabb értékek lassúak, de igazi hasznuk nincs.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">cbp, mv0</emphasis>: A makroblokkok kiválasztását
  irányítja. Egy kis sebességcsökkenés egy kis minőségjavulásért.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qprd</emphasis>: adaptív kvantálás, mely a makroblokk
  komplexitásán alapul.
  Vagy segít vagy nem, a videó és egyéb opciók függvényében.
  Ennek lehetnek mellékhatásai, hacsak nem állítod be a vqmax-ot valami
  ésszerűen alacsony értékre (a 6 jó, talán minimum 4); a vqmin=1 is segíthet.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qns</emphasis>: nagyon lassú, különösen ha a
  qprd-vel kombinálod.
  Ezen opció hatására a kódoló minimalizálja a zajt tömörítési mellékhatásokkal,
  ahelyett, hogy a szigorúan a forráshoz próbálna igazodni.
  Ne használd ezt, csak ha már minden mást kipróbáltál és az eredmény még
  mindig nem elég jó.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vqcomp</emphasis>: Rátaírányítás beállítása.
  Hogy milyen értékek jók, az a filmtől függ.
  Nyugodtan elhagyhatod ezt, ha akarod.
  A vqcomp csökkentése több bitet engedélyez az alacsony komplexitású részeknél,
  a növelése a nagy komplexitású részekre teszi őket (alapértelmezés: 0.5,
  tartomány: 0-1, javasolt tartomány: 0.5-0.7).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vlelim, vcelim</emphasis>: Beállítja a szimpla együttható
  eliminációs küszöböt a fényerősséghez és a chroma plane-khez.
  Ezt elkülönítve kódolja le minden MPEG-szerű algorítmus.
  Az ötlet emögött az opció mögött az, hogy egy jó heurisztikát használnak
  annak megállapítására, hogy a blokkban történt változás kisebb-e, mint az
  általad megadott küszöb és ebben az esetben egyszerűen "változtatás nélkül"
  kerül elkódolásra a blokk.
  Ez biteket ment meg és talán gyorsít is a kódoláson. A vlelim=-4 és
  vcelim=9 látszólag jók az élő filmekhez, de nem segítenek az anime-nál;
  ha animációt kódolsz, inkább hagyd őket változatlanul.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qpel</emphasis>: Negyed pixel mozgás becslés.
  Az MPEG-4 fél pixeles precíziót használ a mozgáskereséshez alapértelmezésként,
  ezért ez az opció plusz terhelést hoz, mivel több információ tárolódik az
  elkódolt fájlban. A tömörítési nyereség/veszteség a filmtől függ, de
  általában nem hatékony anime-oknál.
  A qpel mindig jelentős dekódolási CPU idő igénnyel jár (+20% a gyakorlatban).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">psnr</emphasis>: nem érinti az aktuális kódolást,
  de készít egy log fájlt, mely megadja minden képkocka típusát/méretét/minőségét
  és a végére odaírja a PSNR-t (Peak Signal to Noise Ratio, Zajarány csúcspontja).
</para></listitem>

</itemizedlist>

<itemizedlist>
<title>Opciók, melyekkel nem javasolt játszadozni:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vme</emphasis>: Az alapértelmezett a legjobb.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">lumi_mask, dark_mask</emphasis>: Pszichovizuális
  adaptív kvantálás.
  Ne játszadozz ezekkel az opciókkal, ha számít a minőség.
  Az ésszerű értékek jók lehetnek a te esetedben, de vigyázz, ez nagyon
  szubjektív.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">scplx_mask</emphasis>: Megpróbálja megelőzni a
  blokkos mellékhatásokat, de az utófeldolgozás jobb.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>


<sect2 id="custommatrices"><title>Egyedi inter/intra matricák</title>

<para>
A <link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
ezen képességével egyedi inter (I-frame/kulcs frame) és intra
(P-frame/jósolt frame) matricákat állíthatsz be. Több codec támogatja ezt: az
<systemitem>mpeg1video</systemitem> és <systemitem>mpeg2video</systemitem>
a jelentések szerint működik.
</para>

<para>
Ennek egy tipikus felhasználása a <ulink url="http://www.kvcd.net/">KVCD</ulink>
által javasolt matricák beállítása.
</para>

<para>
Egy <emphasis role="bold">KVCD &quot;Notch&quot; Kvantálási Mátrix:</emphasis>
</para>

<para>
Intra:
<screen>
 8  9 12 22 26 27 29 34
 9 10 14 26 27 29 34 37
12 14 18 27 29 34 37 38
22 26 27 31 36 37 38 40
26 27 29 36 39 38 40 48
27 29 34 37 38 40 48 58
29 34 37 38 40 48 58 69
34 37 38 40 48 58 69 79
</screen>

Inter:
<screen>
16 18 20 22 24 26 28 30
18 20 22 24 26 28 30 32
20 22 24 26 28 30 32 34
22 24 26 30 32 32 34 36
24 26 28 32 34 34 36 38
26 28 30 32 34 36 38 40
28 30 32 34 36 38 42 42
30 32 34 36 38 40 42 44
</screen>
</para>

<para>
Használat:
<screen>
$ mencoder <replaceable>input.avi</replaceable> -o <replaceable>output.avi</replaceable> -oac copy -ovc lavc -lavcopts inter_matrix=...:intra_matrix=...
</screen>
</para>

<para>
<screen>
$ mencoder <replaceable>input.avi</replaceable> -ovc lavc -lavcopts
vcodec=mpeg2video:intra_matrix=8,9,12,22,26,27,29,34,9,10,14,26,27,29,34,37,
12,14,18,27,29,34,37,38,22,26,27,31,36,37,38,40,26,27,29,36,39,38,40,48,27,
29,34,37,38,40,48,58,29,34,37,38,40,48,58,69,34,37,38,40,48,58,69,79
:inter_matrix=16,18,20,22,24,26,28,30,18,20,22,24,26,28,30,32,20,22,24,26,
28,30,32,34,22,24,26,30,32,32,34,36,24,26,28,32,34,34,36,38,26,28,30,32,34,
36,38,40,28,30,32,34,36,38,42,42,30,32,34,36,38,40,42,44 -oac copy -o svcd.mpg
</screen>
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-example">
<title>Példa</title>

<para>
  Nos hát, éppen most vetted meg a Harry Potter és a titkok kamrája gyönyörű
  új példányát (widescreen edition természetesen) és le akarod rip-pelni
  ezt a DVD-t, hogy hozzáadhasd a PC-s házimozidhoz. Ez egy régió 1-es
  DVD, így NTSC-s. Az alábbi példa egyszerűen alkalmazható PAL-ra is, a
  <option>-ofps 24000/1001</option> kapcsoló elhagyásával (mert a kimeneti
  frameráta ugyan annyi, mint a bemeneti) és természetesen a vágás méretei
  is mások lesznek.
</para>

<para>
  Miután lefuttattad az <option>mplayer dvd://1</option> parancsot, kövesd
  a <link linkend="menc-feat-telecine">mit kezdjünk a telecine-nel és az
  átlapolással NTSC DVD-ken</link> részben leírt utasításokat és fedezd
  fel, hogy ez egy 24000/1001 fps-es progresszív videó, ami azt jelenti,
  hogy nem kell inverz telecine szűrőt használnod, mint pl. a
  <option>pullup</option> vagy a <option>filmdint</option>.
</para>

<para>
  Következőnek megállapítjuk a megfelelő vágási téglalapot, így használjuk a
  cropdetect szűrőt:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf cropdetect</screen>

  Győződj meg róla, hogy egy teljesen kitöltött képkockán állsz (pl. egy világos
  jelenet), ezt fogod látni az <application>MPlayer</application> konzol kimenetén:

  <screen>crop area: X: 0..719  Y: 57..419  (-vf crop=720:362:0:58)</screen>

  Ezután lejátszuk a filmet ezzel a szűrővel a számok ellenérzéséhez:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf crop=720:362:0:58</screen>

  És azt látjuk, hogy tökéletesen megfelel. Majd meggyőződünk, hogy a
  szélesség és a magasság osztható 16-tal. A szélesség jó, de a magasság
  nem. Mivel nem buktunk hetedik osztályban matekból, tudjuk, hogy a 16
  legközelebbi többszöröse, ami kisebb, mint 362, a 352.
</para>

<para>
  Így egyszerűen használhatjuk a <option>crop=720:352:0:58</option> opciót,
  de jó lenne egy kicsit lecsípni a telejéből és az aljából, hogy középen
  maradjunk. Összehúzzuk a magasságot 10 pixellel, de nem akarjuk növelni
  az y-offszetet 5 pixellel, mert az páratlan szám és rontja a minőséget.
  Helyette inkább 4 pixellel növeljük az y-offszetet:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf crop=720:352:0:62</screen>

  A másik ok, hogy lecsípjünk pixeleket mid fent, mint lent, hogy biztosak
  legyünk, hogy a fél-fekete pixeleket is levágtuk, amennyiben vannak.
  Figyelj rá, hogy ha a videó telecine-lt, a <option>pullup</option> szűrő
  (vagy bármelyik inverz telecine szűrő, amit használsz) a vágás előtt
  szerepeljen a szűrők láncában. Ha átlapolt, végezz deinterlace-t a vágás
  előtt. (Ha úgy döntesz, hogy megtartod az átlapolt videót, győződj meg
  róla, hogy a függőleges vágási offszet 4 többszöröse.)
</para>

<para>
  Ha érdekel annak a 10 pixelnek az elvesztése, inkább a méretek 16
  legközelebbi többszörösére való kicsinyítése érdekelhet. A szűrő lánc
  ez esetben:

  <screen>-vf crop=720:362:0:58,scale=720:352</screen>

  A videó ilyen módon történő lekicsinyítése azt jelenti, hogy néhány
  apró részlet elveszik, de ez valószínűleg nem lesz észrevehető. A
  nagyítás rosszabb minőséget eredményez (hacsak nem növeled a bitrátát).
  A vágás az összes ilyen pixeltől megszabadít. Ez egy üzlet, amit minden
  esetben meg kell fontolnod. például ha a DVD videó televízióra készült,
  ajánlott elkerülni a függőleges méretezést, mert a sor mintázás az
  eredeti felvételhez igazodik.
</para>

<para>
  Megtekintés után azt látjuk, hogy a filmünk eléggé eseménydús és
  nagyon részletes, így 2400Kbit-et választunk bitrátának.
</para>

<para>
  Most már készen vagyunk a két lépéses kódoláshoz. Első lépés:

  <screen>mencoder dvd://1 -ofps 24000/1001 -oac copy -vf crop=720:352:0:62,hqdn3d=2:1:2 -ovc lavc \
-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=2400:v4mv:mbd=2:trell:cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3:autoaspect:vpass=1 \
-o Harry_Potter_2.avi</screen>

  A második lépés ugyan ez, csak megadjuk a <option>vpass=2</option>-t:

  <screen>mencoder dvd://1 -ofps 24000/1001 -oac copy -vf crop=720:352:0:62,hqdn3d=2:1:2 -ovc lavc \
-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=2400:v4mv:mbd=2:trell:cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3:autoaspect:vpass=2 \
-o Harry_Potter_2.avi</screen>
</para>

<para>
  A <option>v4mv:mbd=2:trell</option> kapcsolók nagyban javítják a minőséget
  a kódolási idő rovására. Nem ajánlott ezen opciók elhagyása, ha a fő cél a
  jó minőség. A <option>cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3</option> opciók egy
  összehasonlító függvényt választanak ki, ami jobb minőséget biztosít, mint
  az alapértelmezettek. Ezzel a paraméterrel is kísérletezhetsz (lásd a man
  oldalt a lehetséges értékekért), mivel a különböző függvények nagyban
  befolyásolják a minőséget a forrás anyagtól függően. Például ha úgy találod,
  hogy a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> túl
  kockás eredményt ad, megpróbálhatod a kísérleti NSSE összehasonlító
  függvény használatát a <option>*cmp=10</option> opcióval.
</para>

<para>
  Ennél a filmnél a keletkező AVI 138 perc hosszú lesz és közel 3 GB-os. És
  mivel azt mondtuk, hogy a fájl méret nem számít, ez egy tökéletesen megfelelő
  méret. De ha kisebbet szeretnél, próbálj ki egy alacsonyabb bitrátát. A bitráták
  növelése csökkenő mértékű javulást hoz, így pl. tisztán kivehető a különbség
  az 1800Kbit és a 2000Kbit között, szinte észrevehetetlen 2000Kbit felett.
  Nyugodtan kísérletezz, amíg csak kedved tartja.
</para>

<para>
  Mivel a forrás videót áteresztettük a zajeltávolító szűrőn, talán egy picit
  vissza akarsz tenni a lejátszás közben. Ez, az <option>spp</option>
  utófeldolgozó szűrővel drasztikusan javítja a felfogható minőséget és
  segít a segít a videó kockásodásának megszüntetésében. Az
  <application>MPlayer</application> <option>autoq</option> opciójával
  szabályozhatod az spp szűrő utófeldolgozásának mértékét a CPU-tól függően.
  Emellett valószínűleg gamma és/vagy szín korrekciót is szeretnél csinálni,
  hogy jobban illeszkedjen a monitorodhoz. Például:

  <screen>mplayer Harry_Potter_2.avi -vf spp,noise=9ah:5ah,eq2=1.2 -autoq 3</screen>  

</para>
</sect2>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-xvid">
<title>Kódolás az <systemitem class="library">XviD</systemitem>
codec-kal</title>
<para>
 Az <systemitem class="library">XviD</systemitem> egy szabad függvénykönyvtár
 MPEG-4 ASP videó stream-ek elkódolásához.
 A kódolás megkezdése előtt <link linkend="xvid">be kell állítanod
 a <application>MEncoder</application>ben a támogatását</link>.
</para>
<para>
 Ez a leírás főként hasonló információkat szeretne nyújtani, mint az
 x264 kódolási leírás.
 Ezért, kérlek kezdd azzal, hogy elolvasod azon leírásnak az
 <link linkend="menc-feat-x264-encoding-options-intro">első részét</link>.
</para>


<sect2 id="menc-feat-xvid-intro">
<title>Milyen opciókat kell használnom, ha a legjobb eredményt akarom?</title>

<para>
 Kezdésként nézd át az <application>MPlayer</application> man oldalának
 <systemitem class="library">XviD</systemitem> részét!
 Ez a rész csak a man oldal kiegészítéseként használható.
</para>
<para>
 Az XviD alapértelmezett beállításai egyensúlyt teremtenek a sebesség és
 a minőség között, így nyugodtan használhatod azokat, ha a következő rész
 túl zavarosnak tűnik.
</para>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-xvid-encoding-options">
<title>Az <systemitem class="library">XviD</systemitem> kódolási opciói</title>

<itemizedlist>
<listitem><para>
 <emphasis role="bold">vhq</emphasis>
  Ez a beállítás a makroblokk döntési algoritmust érinti, minél nagyobb
  a beállítás, annál okosabb a döntés.
  Az alapértelmezett érték bátran használható minden kódoláshoz, míg
  a nagyobb értékek segítik a PSNR-t de jelentősen lassabbak.
  Kérlek vedd figyelembe, hogy a jobb PSNR nem feltétlenül jelenti azt,
  hogy a kép jobban fog kinézni, de közelebb lesz az eredetihez.
  A kikapcsolása észrevehetően felgyorsítja a kódolást; ha a sebesség
  kritikus számodra, megéri a cserét.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">bvhq</emphasis>
  Ez ugyan azt csinálja, mint a vhq, de a B-kockákon.
  Elhanyagolható a hatása a sebességre és kismértékben javít a minőségen
  (+0.1dB PSNR körül).
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">max_bframes</emphasis>
  Az egymás után engedélyezett több B-kocka általában javítja a
  tömöríthetőséget, de több blokkosodási mellékhatást okoz.
  Az alapértelmezett beállítás jó kompromisszum a tömöríthetőség és a
  minőség között, de növelheted 3-ig ha ki vagy éhezve a bitrátára.
  Csökkentheted 1-re vagy 0-ra ha a tökéletes minőséget céloztad meg,
  de ekkor biztosan tudnod kell, hogy a forrásod bitrátája elég nagy
  ahhoz, hogy a kódolónak nem kell növelni a kvantálást, hogy elére ezt.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">bf_threshold</emphasis>
  Ez a kódoló B-kocka érzékenységét szabályozza, a nagyobb érték hatására
  több B-kockát használ (és fordítva).
  Ez a beállítás a <option>max_bframes</option>-szel együtt használható;
  ha bitráta éhségben szenvedsz, növelned kell mind a
  <option>max_bframes</option>, mind a <option>bf_threshold</option> értékét,
  míg ha növeled a <option>max_bframes</option>-t és csökkented a
  <option>bf_threshold</option>-ot, akkor a kódoló több B-kockát fog
  használni, de csak azokon a helyeken, ahol <emphasis role="bold">tényleg</emphasis>
  szükséges.
  A <option>max_bframes</option> alacsony értéke és a <option>bf_threshold</option>
  magas értéke nem túl bölcs döntés, mert ez arra kényszeríti a kódolót,
  hogy olyan helyekre is tegyen B-kockát, ahol nincs rájuk szükség, így
  csökkenti a vizuális minőséget. De ha kompatibilis akarsz maradni az
  egyedi lejátszókkal, amik csak a régi DivX profilokat támogatják
  (amik csak legfeljebb 1 B-kockát támogatnak sorban), ez az egyetlen
  lehetőséged a tömöríthetőség növelésére a B-kockák használatával.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">trellis</emphasis>
  Optimalizálja a kvantálási eljárást, hogy optimális arányt találjon
  a PSNR és a bitráta között, ami jelentős bitmegtakarítást engedélyez.
  Cserébe ezek a bitek a videóban máshol kerülnek felhasználásra,
  növelve az össz minőséget.
  Mindig ajánlott bekapcsolva hagyni, mert jelentősen befolyásolja a
  minőséget. Még ha neked a sebesség számít, akkor is ne kapcsold ki,
  amíg nem kapcsoltad ki a <option>vhq</option>-t és a többi CPU-éhes
  opciót nem állítottad a minimumra.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">hq_ac</emphasis>
  Bekapcsol egy jobb együttható kölcségbecslő módszert, ami kissé csökkenti
  a fájlméretet, kb. 0,15-0,19% között, miközben jelentéktelen hatása
  van a sebességre.
  Ezért ajánlott mindig bekapcsolva hagyni.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">cartoon</emphasis>
  A rajzfilm tartalom jobb kódolására lett kitalálva és nincs hatása a
  sebességre, mivel csak a döntési heurisztikát tuningolja az ilyen
  típusú tartalomnál.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">me_quality</emphasis>
  Ez a beállítás a mozgás előrejelzés pontosságát vezérli.
  Minél nagyobb a <option>me_quality</option> érték, annál
  pontosabb lesz az eredeti mozgás előrejelzése és minél pontosabb
  ez, annál jobban közelíti majd az eredmény az eredeti mozgást.
 </para>
 <para>
  Az alapértelmezett érték jó a legtöbb esetben; így nem javasolt a
  változtatása, csak ha tényleg a sebesség számít, mivel minden a
  mozgás becslésével megmentett bit másra lesz felhasználva, növelve
  az össz minőséget. Ezért ne menj 5 alá és ezt is csak végszükség
  esetén állítsd be.
</para></listitem>

<listitem><para>
 <emphasis role="bold">chroma_me</emphasis>
  Javítja a mozgás előrejelzést úgy, hogy a számításba beleveszi
  a chroma (szín) információkat is, míg a <option>me_quality</option>
  csak a luma-t (grayscale) használja.
  Ez 5-10%-kal lassítja a kódolást, de eléggé javítja a vizuális
  minőséget a blokkosodási effektusok csökkentésével és csökkenti a
  fájlméretet kb. 1,3%-kal.
  Ha a sebesség érdekel, kapcsold ki ezt az opciót, mielőtt
  elkezdenél töprengeni a <option>me_quality</option> csökkentésén.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">chroma_opt</emphasis>
    A chroma képek minőségének javítása a célja az egyszerű
    fehér/fekete sarkoknál a tömörítés javítása helyett.
    Ezzel csökkentheted a "red stairs" effektust.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">lumi_mask</emphasis>
    Megpróbál kevesebb bitrátát adni a kép azon részeinek, amiket az
    emberi szem nem lát olyan jól, így a kódolónak lehetősége van a
    megspórolt biteket a kép sokkal fontosabb részeinél felhasználni.
    Ezen opció nyeresége a kódolás minőségének szempontjából erősen
    függ az egyéni beállításoktól és a megtekintéshez használt monitor
    típusától és beállításaitól (tipikusan egy világosabb vagy TFT
    monitoron nem fog olyan jól kinézni).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qpel</emphasis>
    Növeli a várható mozgásvektorok számát a mozgás előrejelzés
    pontosságának növelésével halfpel-ről quarterpel-re.
    Az ötlet annyi, hogy a jobb mozgásvektorokért cserébe csökken a
    bitráta (ezért nő a minőség).
    Habár a quarterpel pontosságú mozgásvektorok kódolásához egy kicsivel
    több bit kell, a várható vektorok nem mindig adnak (sokkal) jobb
    minőséget.
    Elég gyakran a codec még mindig biteket biztosít az extra
    pontossághoz, de csak kicsi vagy semmilyen minőségi nyereség nincs
    cserében.
    Sajnos, nem lehet előre megmondani a <option>qpel</option> lehetséges
    nyereségeit, így kódolnod kell vele is és nélküle is, hogy biztosan
    tudd.
  </para><para>
    A <option>qpel</option> majdnem dupla kódolási időt jelent és 25%-kal
    több feldolgozási erőforrást igényel a dekódolása. Nem minden
    asztali lejátszó támogatja.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">gmc</emphasis>
    Biteket próbál megspórolni bizonyos jeleneteknél úgy, hogy egy
    mozgásvektort használ az egész kockához.
    Ez majdnem mindig növeli a PSNR-t, de jelentősen lelassítja a
    kódolást (és a dekódolást is).
    Ezért csak akkor ajánlott használnod, ha a <option>vhq</option>
    a maximumra állítottad.
    Az <systemitem class="library">XviD</systemitem> GMC-je sokkal
    kifinomultabb, mint a DivX-é, de csak kevés lejátszó támogatja.
</para></listitem>

</itemizedlist>
</sect2>
</sect1>

<sect1 id="menc-feat-x264">
<title>Kódolás az <systemitem class="library">x264</systemitem> codec-kel</title>
<para>
  Az <systemitem class="library">x264</systemitem> egy szabad függvénykönyvtár
  a H.264/AVC videó folyamok kódolásához.
  Mielőtt elkezdenél kódolni, <link linkend="codec-x264-encode">be kell állítanod a 
  <application>MEncoder</application>ben a támogatását</link>.
</para>

<sect2 id="menc-feat-x264-encoding-options">
<title>Az x264 kódolási opciói</title>

<para>
  Kérlek kezd az olvasást az <application>MPlayer</application> man oldalának
  <systemitem class="library">x264</systemitem> részével.
  Ez a rész a man oldal kiegészítésének lett szánva. Itt csak rövid
  tanácsokat találhatsz, hogy mely opciók érdekelhetik a letöbb embert.
  A man oldal tömörebb, de ugyanakkor kimerítőbb is és esetenként
  több technikai információval szolgál.
</para>

<sect3 id="menc-feat-x264-encoding-options-intro">
<title>Bevezetés</title>
<para>Ez a leírás a kódolási opciók két fő kategóriáját tárgyalja:</para>

<orderedlist>
  <listitem><para>Opciók, melyekkel a kódolási idő vs. minőség arány szabályozható
  </para></listitem>
  <listitem><para>Opciók, melyek a különböző egyéni érdekeknek és speciális igényeknek
  próbálnak eleget tenni</para></listitem>
</orderedlist>

<para>
  Igazából csak te tudod, hogy mely opciók a legjobbak neked. Az első
  csoportba tartozó opcióknál könnyű dönteni: csak azt kell megfontolnod,
  hogy a minőségi különbség megéri-e a sebességbeli különbséget. A másik
  csoport már sokkal szubjektívebb és több szempontot kell figyelembe
  venni. Tartsd észben, hogy az "egyéni érdekek és speciális igényeknek"
  eleget tevő opciók jelentősen befolyásolják a sebességet vagy a minőséget,
  de elsősorban nem ezért használják őket. Az "egyéni érdekek" opciói közül
  több olyan változásokat idézhet elő, ami néhány embernek tetszhet, míg
  másoknak nem.
</para>

<para>
  Mielőtt folytatnád, meg kell értened, hogy ez a leírás csak egy
  minőségi mércét használ: a globális PSNR-t.
  A PSNR rövid leírása megtalálható
  <ulink url="http://en.wikipedia.org/wiki/PSNR">a Wikipedia PSNR-ről szóló cikkében</ulink>.
  A globális PSNR az utolsó PSNR szám, amit kiír az <option>x264encopts</option>,
  ha megadod neki a <option>psnr</option> opciót.
  Bármikor, amikor egy kijelentést olvasol a PSNR-ről, él az a
  feltételezés, hogy azonos bitrátát használsz.
</para>

<para>
  Ezen leírás majdnem teljesen egészében feltételezi, hogy két lépéses
  kódolást használsz.
  Az opciók összehasonlításánál két fő érv szól a kétlépéses
  kódolás mellett.
  Az egyik, hogy a két lépés alkalmazása kb. 1dB PSNR-t jelent pluszban,
  ami nagyon nagy különbség.
  A másik, hogy az opciók tesztelésénél a direkt minőség-összehasonlítás
  az egy lépéses kódolásokkal behoz egy zavaró tényezőt: a bitráta
  gyakran jelentősen változik a kódolások között.
  Nem minden esetben könnyű megmondani, hogy a minőségi változás a
  megváltozott opciók miatt következett-e be vagy a főként véletlenül
  elért bitráta különbségből adódik.
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-x264-encoding-options-speedvquality">
<title>Elsősorban a sebességet és a minőséget érintő opciók</title>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">subq</emphasis>:
  Azon opciók közül, amik segítségével a sebesség és minőség közötti arányt
  befolyásolhatod, a <option>subq</option> és a <option>frameref</option>
  (lásd lejjebb) a legfontosabbak általában.
  Ha érdekel akár a sebesség, akár a minőség tuningolása, akkor ezt a
  két opciót kell először megvizsgálnod.
  Sebesség szempontjából a <option>frameref</option> és a
  <option>subq</option> opciók elég erőteljes kölcsönhatásban
  vannak.
  A tapasztalatok szerint egy referencia kockával a
  <option>subq=5</option> (alapértelmezett érték) kb. 35%-kal több időt
  kíván, mint a <option>subq=1</option>.
  6 referencia kockával az igény 60% fölé megy.
  A <option>subq</option> hatása a PSNR-re elég egyenletes,
  a referencia kockák számától függetlenül.
  Általában a <option>subq=5</option> 0.2-0.5 dB-vel magasabb
  globális PSNR-t biztosít a <option>subq=1</option>-gyel összehasonlítva.
  Általában ez már látható különbség.
</para>
<para>
  A <option>subq=6</option> a leglassabb, legjobb minőséget nyújtó mód.
  A <option>subq=5</option>-tel összehasonlítva általában 0.1-0.4 dB nyereséget
  jelent a globális PSNR-ben, 25%-100% között változó sebességveszteség árán.
  A <option>subq</option> egyéb értékeitől eltérően a <option>subq=6</option>
  viselkedése nem függ olyan nagy mértékben a <option>frameref</option> és
  a <option>me</option> opcióktól. A <option>subq=6</option> hatékonysága
  inkább a használt B-kockák számától függ. Normális használat esetén ez
  azt jelenti, hogy a <option>subq=6</option>-nak nagy hatása van mind a
  sebességre, mint a minőségre az összetett, sok mozgást tartalmazó jelenetek
  esetében, de sokkal kevesebb a kevés mozgást rögzítő részeknél. Jegyezd
  meg, hogy még mindig javasoljuk a <option>bframes</option> értékének
  valamilyen nullától különböző értékre történő állítását (lásd lejjebb).
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">frameref</emphasis>:
  A <option>frameref</option> alapértéke 1, de ez nem jelenti
  azt, hogy jó dolog 1-re állítani.
  Pusztán a <option>frameref</option> növelése 2-re kb.
  0.15dB PSNR nyereséget jelent 5-10%-os sebességcsökkenéssel; ez így
  még jó üzletnek tűnik.
  A <option>frameref=3</option> 0.25dB PSNR-t hoz a
  <option>frameref=1</option>-hez képest, ami látható különbség.
  A <option>frameref=3</option> kb. 15%-kal lassabb a
  <option>frameref=1</option>-nél.
  Ezután sajnos gyorsan jön a csökkenés.
  A <option>frameref=6</option> valószínűleg csak
  0.05-0.1 dB pluszt jelent a <option>frameref=3</option>-hoz képest,
  további 15% sebességveszteség mellett.
  <option>frameref=6</option> felett a minőségjavulás általában nagyon
  kicsi (bár vedd figyelembe az egész rész olvasása közben, hogy ez
  nagymértékben változhat a forrásodtól függően).
  Egy átlagos esetben a <option>frameref=12</option>
  a globális PSNR-t csekély 0.02dB-vel javítja a
  <option>frameref=6</option>-hoz képest, 15%-20% sebességveszteség árán.
  Az ilyen magas <option>frameref</option> értékeknél az egyedüli
  igazán jó dolog, amit mondhatunk, hogy a további növelés szinte
  soha sem <emphasis role="bold">árt</emphasis> a PSNR-nek, de a minőségi
  javulás szinte alig mérhető és nem is észrevehető.
</para>
<note><title>Megjegyzés:</title>
<para>
  A <option>frameref</option> növelése szükségtelenül magas értékekre
  <emphasis role="bold">ronthatja</emphasis> és
  <emphasis role="bold">általában rontja is</emphasis>
  a kódolási hatékonyságot, ha kikapcsolod a CABAC-ot.
  Bekapcsolt CABAC-kal (alapértelmezett), a <option>frameref</option>
  "túl magas" értékre történő beállítása jelenleg nagyon távolinak
  tűnik ahhoz, hogy aggódjunk miatta és a jövőben az optimalizációk
  lehet, hogy meg is szüntetik ennek lehetőségét.
</para>
</note>
<para>
  Ha számít a sebesség, akkor megfontolandó, hogy alacsony
  <option>subq</option> és <option>frameref</option> értékeket
  használj az első lépésben és majd a második lépésben emeld.
  Általában ez jelentéktelen negatív hatással van a végső minőségre:
  valószínűleg jóval kevesebb, mint 0.1dB PSNR-t veszítesz, ami
  túl kicsi különbség ahhoz, hogy észrevedd.
  Bár a <option>frameref</option> különböző értékei alkalmanként
  befolyásolhatják a frametype döntéseket.
  Ezek legtöbbször ritka, szélsőséges esetek, de ha teljesen biztos
  akarsz lenni, gondolkozz el rajta, hogy van-e a videódban teljes
  képernyős ismétlődő, csillogó minta vagy nagyon nagy ideiglenes
  elzáródás, ami kikényszeríthet egy I-kockát. 
  Az első lépés <option>frameref</option>-jét úgy állítsd be, hogy
  elég nagy legyen ahhoz, hogy tartalmazza a villódzási ciklust
  (vagy az elzárást). Például ha a jelenet oda-vissza ugrál két kép
  között három keret idejéig, állítsd be az első lépés
  <option>frameref</option>-jét 3-ra vagy magasabbra.
  Ez a dolog eléggé ritka az élő akciót tartalmazó videóanyagokban,
  de néha előjön videójátékok képének mentésekor.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">me</emphasis>:
  Ez az opció a mozgásbecsléshez használt keresés módszerét választja ki.
  Ezen opció megváltoztatása természetesen magával hozza a
  minőség-vs-sebesség arány változását. A <option>me=1</option> csak kis
  mértékben gyorsabb, mint az alapértelmezett keresés, kevesebb, mint
  0.1dB globális PSNR árán. Az alapértelmezett beállítás (<option>me=2</option>)
  egy ésszerű kompromisszum a sebesség és a minőség között. A <option>me=3</option>
  kicsivel kevesebb, mint 0.1dB globális PSNR-t jelent, amiért változó
  árat kell fizetni a sebességben a <option>frameref</option>-től függően.
  Ha a <option>frameref</option> értéke nagy (pl. 12 vagy hasonló), a
  <option>me=3</option> kb. 40%-kal lassabb, mint az alapértelmezett
  <option> me=2</option>. <option>frameref=3</option>-mal a sebességbeli
  veszteség visszaesik 25%-30%-ra.
</para>
<para>
  A <option>me=4</option> egy nagyon alapos keresést használ, ami túl
  lassú a gyakorlati alkalmazáshoz.
</para>
</listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">4x4mv</emphasis>:
  Ez az opció engedélyezi a 8x4-es, 4x8-as és 4x4-es alpartíciók
  használatát a megjósolt makroblokkokban. A bekapcsolása viszonylag
  egyenletes 10%-15%-os sebességveszteséget jelent. Ez az opció eléggé
  hasztalan a kevés mozgást tartalmazó videókban, bár néhány gyors
  mozgású forrás, tipikusan a sok apró mozgó objektumot tartalmazó,
  várhatóan kb. 0.1dB-t javul.
</para>
</listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">bframes</emphasis>:
  Ha kódoltál már más codec-kel, rájöhettél, hogy a B-kockák nem mindig
  hasznosak.
  A H.264-nél ez megváltozott: új technikák és blokk típusok lehetnek a
  B-kockákban.
  Általában még a naív B-kocka választó algoritmus is jelentős
  PSNR hasznot hozhat.
  Azt is érdemes megjegyezni, hogy a B-kockák használata általában
  egy kicsit gyorsít a második lépésen és talán az egy lépéses kódolást
  is gyorsítja kicsit, ha az adaptív B-kocka döntés ki van kapcsolva.
</para>
<para>
  Az adaptív B-kocka döntés kikapcsolásával
  (<option>x264encopts</option> <option>nob_adapt</option> opciója)
  ezen beállítás optimális értéke általában nem több, mint
  <option>bframes=1</option>, különben a gyors mozgású részek romolhatnak.
  Bekapcsolt adaptív B-kocka döntéssel (alapértelmezett tulajdonság)
  nyugodtan használhatsz magasabb értéket; a kódoló csökkenti a
  B-kockák használatát azokban a részekben, ahol amiatt sérülne a
  tömörítés. A kódoló ritkán választ 3 vagy 4 B-kockánál többet;
  ezen opció magasabb értékre állítása nagyon kicsi különbséget eredményez.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">b_adapt</emphasis>:
  Megjegyzés: Ez alapértelmezetten be van kapcsolva.
</para>
<para>
  Ezzel az opcióval a kódoló egy eléggé gyors döntési eljárást
  fog használni a B-kockák számának csökkentésére az olyan
  jelenetekben, amelyek nem profitálnak belőlük.
  Használhatod a <option>b_bias</option>-t a kódoló
  B-kocka-használatának nyomonkövetésére.
  Az adaptív B-kockák sebességbeli hátránya jelenleg elég
  szerény, de ilyen a potenciális minőségbeli javulás is.
  De általában nem árt.
  Jegyezd meg, hogy ez csak az első lépésben érinti a
  sebességet és a képkocka típus döntéseket.
  A <option>b_adapt</option>-nak és a <option>b_bias</option>-nak
  nincs hatása a következő lépésekre.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">b_pyramid</emphasis>:
  Jó ha engedélyezed ezt az opciót, ha >=2 B-kockát használsz;
  ahogy a man oldal is írja, egy kicsi minőségi javulást
  kapsz sebességcsökkenés nélkül.
  Jegyezd meg, hogy ezen videók nem olvashatóak a 2005.
  március 5-nél korábbi libavcodec-alapú dekódolókkal.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">weight_b</emphasis>:
  Általános esetekben ez az opció nem hoz sokat a konyhára.
  Bár az át- és az elsötétülő jeleneteknél, a súlyozott
  jóslás jelentős bitráta spórolást hoz.
  Az MPEG-4 ASP-ben az elsötétülés általában drága I-kockák
  sorozatával kerül legjobban elkódolásra; a B-kockákban
  használt súlyozott jóslással lehetséges ezek legalább
  részben a sokkal kisebb B-kockákkal történő lecserélése.
  A kódolási időben jelentkező plusz ráfordítás minimális, mivel nem kell
  külön döntéseket hozni.
  Ellentétben azzal, amire pár ember gondol, a dekódoló CPU
  igényét nem érinti jelentősen a súlyozott jóslás.
</para>
<para>
  Sajnos a jelenlegi adaptív B-kocka döntési algoritmusnak
  van egy olayn érdekes tulajdonsága, hogy kerüli a B-kockákat
  az elsötétedéseknél. Amíg ez nem változik meg, jó ötlet
  lehet a <option>nob_adapt</option> opció hozzáadása az
  x264encopts-hoz, ha arra számítasz, hogy sötétedések jelentősen
  befolyásolják a videódat.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-x264-encoding-options-misc-preferences">
<title>Különböző igényekhez tartozó opciók</title>
<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Két lépéses kódolás</emphasis>:
  Fentebb azt javasoltuk, hogy mindig használj két lépéses kódolást,
  azonban vannak indokok az elkerülése mellett is. Például ha élő TV
  adást mentesz és kódolsz valós időben, kénytelen vagy egy lépést
  használni. Az egy lépés nyilvánvalóan gyorsabb, mint a két lépéses;
  ha teljesen ugyan azokkal az opciókat használod mind a két lépésben,
  a két lépéses kódolás majdnem kétszer olyan lassú.
</para>
<para>
  Mégis van pár nagyon jó indok a két lépéses kódolás használatára. Az
  egyik, hogy az egy lépés rátakontollja nem pszichikai, így gyakran
  ésszerűtlen döntéseket hoz, mert nem látja a nagy képet. Például tegyük
  fel, hogy van egy két perces videód, mely két eltérő félből áll. Az
  első fele nagyon gyors mozgású, 60 másodperces jelenet, ami magában
  kb. 2500kbps-t igényel, hogy megfelelően nézzen ki. Majd rögtön ez
  után egy sokkal kisebb igényű 60 másodperces jelenet jön, ami 300
  kbps-sel is jól néz ki. Tegyük fel, hogy 1400kbps-t kérsz, ami elméletileg
  elég mind a két jelenethez. Az egy lépéses rátakontroll rengeteg "hibát"
  ejt egy ilyen esetben. Mindenek előtt az 1400kbps-t célozza meg mind a
  két szegmensben. Az első rész erőteljesen túl lesz kvantálva, emiatt
  elfogadhatatlan és túlzottan blokkos képet kapsz. A második szegmens
  pedig erőteljesen alul lesz kvantálva; tökéletesen néz ki, de az
  ezzel járó bitráta többlet teljesen ésszerűtlen. Amit még nehezebb
  elkerülni, az a két jelenet közötti átmenet problémája. A lassú mozgású
  rész első pár másodperce túlságosan túl lesz kvantálva, mert a
  rátakontroll még a videó első feléből származó bitráta igényre számít.
  Ez a túlkvantálási "hiba periódus" a kevés mozgást tartalmazó részt
  szörnyen rosszá teszi, tulajdonképpen kevesebb, mint 300kbps-t fog
  használni, ami a megfelelő kinézethez kellene. Több lehetőség is van
  az egy lépéses kódolás buktatóiból származó hibák csökkentésére, de
  összességében mégis növelik a bitráta félrebecslésének esélyét.
</para>
<para>
  A többlépéses rátakontrollnak több előnye is van az egylépésessel
  szemben. Az első lépésből nyert statisztikai adatokból a kódoló egész
  jó pontossággal meg tudja jósolni egy bármilyen adott kocka bármilyen
  adott kvantálás melletti kódolásának "költségét" (bitekben). Ez a bitek
  sokkal ésszerűbb, jobban megtervezett elosztását eredményezi a drága
  (sok mozgású) és az olcsó (kevés mozgású) jelenetek között. Lásd a
  <option>qcomp</option> opciót lejjebb néhány ötletért, hogy hogyan
  tudod ezt a felosztást kedvedre változtatni.
</para>
<para>
  Továbbá a két lépés nem tart kétszer annyi ideig, mint az egy. Az első
  lépés opcióit rá lehet hangolni a nagyobb sebességre és a gyengébb
  minőségre. Ha jól választod meg az opciókat, egy nagyon gyors első
  lépésed lehet. Az eredmény minősége a második lépésben kicsit alacsonyabb
  lesz mert a méret becslés kevésbé pontos, de a minőségi különbség
  normális esetben túl kicsi ahhoz, hogy észrevedd. Például próbáld meg a
  <option>subq=1:frameref=1</option> opció hozzáadását a
  <option>x264encopts</option> első lépéséhez. Majd, a második lépésben
  használj lassabb, jobb minőséget biztosító opciókat:
  <option>subq=6:frameref=15:4x4mv:me=3</option>
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Három lépéses kódolás</emphasis>?

  Az x264 lehetőséget nyújt tetszőleges számú egymás utáni lépések
  elvégzésére. Ha megadod a <option>pass=1</option> opciót az első lépésben,
  majd <option>pass=3</option>-at használsz az egyik következő lépésben,
  a következő lépés beolvassa az előző statisztikáját és megírja a sajátját.
  Egy ezt követő lépésnek már nagyon jó alapjai lesznek, nagyon pontos
  döntéseket tud hozni a képkocka méretre vonatkozóan a választott kvantálás
  mellett. A gyakorlatban az össz minőségi nyereség ebből közel van a
  nullához és lehetséges, hogy egy harmadik lépés kissé még rontja is a
  globális PSNR-t az előző lépéshez képest. Az átlagos felhasználásban
  a három lépés akkor segít, ha két lépéssel rossz bitráta jóslást kaptál
  vagy ronda átmeneteket a jelenetek között. Ilyen dolog csak a nagyon
  rövid klippeknél fordulhat elő. Van még pár speciális eset is, amikor
  a három (vagy több) lépés jól jöhet a haladó felhasználóknak, de a
  rövidítés végett ezeket az eseteket nem tárgyaljuk ebben a leírásban.

</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qcomp</emphasis>:
  A <option>qcomp</option> a "drága", sok mozgást és az "olcsó", kevés
  mozgást tartalmazó jelenetekhez használt bitek arányát szabályozza.
  Extrém esetben a <option>qcomp=0</option> az igazi konstans bitrátát
  célozza meg. Ezzel a sok mozgású részek borzasztóan fognak kinézni, míg
  a kevés mozgást tartalmazó részek valószínűleg tökéletesen fognak kinézni,
  de a hasonló kinézethez szükséges bitráta többszörösét fogják felhasználni.
  A másik extrém véglet a <option>qcomp=1</option> majdnem konstans
  kvantálási paramétert ér el (QP). A konstans QP nem néz ki rosszul, de a
  legtöbb ember úgy gondolja, hogy ésszerűbb egy kis bitrátát feláldozni a
  roppant drága jeleneteknél (ahol a minőségromlás nem olyan észrevehető)
  és felhasználni őket a kitűnő minőségben is könnyebben kódolható
  jeleneteknél. A <option>qcomp</option> alapértelmezett értéke 0.6, ami
  eléggé alacsony sok ember ízléséhez képest (0.7-0.8 a leggyakrabban
  használt).
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">keyint</emphasis>:
  A <option>keyint</option> kizárólag a a fájlon belüli keresést rontja a
  kódolási hatékonyság javára. Alapértelmezésként a <option>keyint</option>
  250-re van állítva. Egy 25fps-es anyagnál ez garantálja a 10 másodpercen
  belüli pontossággal történő ugrást. Ha úgy gondolod, hogy fontos és hasznos
  lenne az 5 másodperces pontosság, állítsd be a <option>keyint=125</option>
  értéket; ez egy kissé rontja a minőséget/bitrátát. Ha csak a minőség
  érdekel és a kereshetőség nem, beállíthatod magasabb értékre (észben tartva
  azt, hogy egyre csökkenő hasznot hoz, mely végül szinte észrevehetetlenül
  kicsi vagy akár nulla lesz). A videó folyam még így is fog tartalmazni
  kereshető pontokat, amíg van benne jelenet váltás.
</para></listitem> 
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">deblockalpha, deblockbeta</emphasis>:
  Ez a rész egy kicsit vitatható lesz.
</para>
<para>
  A H.264 egy egyszerű deblocking eljárást definiál az I-blokkokra,
  ami előre beállított erősséget és áteresztést használ a szóbanforgó
  blokk QP-je alapján.
  Alapértelmezettként a nagy QP blokkok erős szűrön mennek át, az
  alacsony QP blokkok nem kerülnek deblock-olásra semennyire sem.
  Az alapértelmezett értékek szerint előre beállított erősség jól
  megválasztott és jó eséllyel PSNR-optimális bármilyen videóhoz,
  amit csak próbálsz elkódolni.
  A <option>deblockalpha</option> és a <option>deblockbeta</option>
  paraméterekkel megadhatod az előre beállított deblocking áteresztés
  eltolását.
</para>
<para>
  Sokan úgy gondolják, hogy jó ötlet nagy mértékben csökkenteni a
  deblocking szűrő erősségét (mondjuk -3-ra).
  Ez valójában szinte soha sem jó ötlet és a legtöbb esetben
  azok az emberek, akik ezt csinálják, nem is értik igazán,
  hogy hogyan működik a deblocking alapból.
</para>
<para>
  Az első és legfontosabb dolog azt tudni a beépített deblocking
  szűrőről, hogy az alapértelmezett áteresztés majdnem mindig
  PSNR-optimális.
  Ritkább esetben nem optimális, az ideális eltolás plusz vagy
  mínusz 1.
  A deblocking paramétereinek nagy mértékben történő megváltoztatása
  majdnem garantáltan rontja a PSNR-t.
  A szűrő erősítése elmaszatol néhány részletet; a szűrő gyengítése
  a kockásodás láthatóságát növeli.
</para>
<para>
  Tipikusan rossz ötlet a deblocking áteresztés csökkentése, ha a
  forrásod térbeli komplexitása alacsony (pl. nem túl részletes vagy
  zajos).
  A beépített szűrő remek munkát végez a felbukkanó mellékhatások
  elrejtése érdekében.
  Ha a forrásban térbeli komplexitása nagy, a mellékhatások még
  kevésbé láthatóak.
  Ez azért van, mert a gyűrűs haladás részletnek vagy zajnak látszik.
  Az emberi szem könnyen meglátja, ha egy részlet elmozdul, de nem
  olyan könnyű észrevenni, ha a zaj rosszul van reprezentálva.
  Ha szubjektív minőséghez ér, a zaj és a részletesség valamennyire
  felcserélhető.
  A deblocking szűrő erősségének csökkentésével a legvalószínűbb,
  hogy növeled a hibákat a gyűrűs mellékhatások hozzáadásával, de
  a szem nem veszi észre, mert összekeveri a mellékhatásokat és a
  részleteket.
</para>

<para>
  Ez <emphasis role="bold">még</emphasis> nem igazolja a deblocking
  szűrő erősségének csökkentését.
  Általában jobb zajminőséget érhetsz el az utófeldolgozással.
  Ha a H.264 kódolásod túl foltos vagy maszatos, próbáld meg 
  lejátszani a <option>-vf noise</option> kapcsolóval.
  A <option>-vf noise=8a:4a</option>-nak a gyenge mellékhatásokat
  el kell tüntetnie.
  Majdnem biztos, hogy jobb eredményt kapsz, mint a deblocking
  szűrővel való pepecseléssel.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-x264-example-settings">
<title>Kódolási beállítási példák</title>

<para>
  A következő beállítások példák a különböző kódolási opciók
  kombinációjára, amik érintik a sebességet vagy a minőséget
  ugyan annál a cél bitrátánál.

  Ha a tökéletes minőséget célzod a méretbeli korlátokon való töprengés
  nélkül, egy alacsony konstansú kvantáló kódolás (mint pl.
  <option>qp_constant=18</option>) B-képkockák nélkül
  (<option>bframes=0</option>) valószínűleg nagyon jól fog kinézni, de
  szükségtelenül sok bit-et fog felhasználni a részletek elkódolásához,
  amit sokkal okosabban fel lehetne használni néhány fejlettebb beállítással.
</para>

<para>
  Az összes kódolási beállítást egy 720x448 @30000/1001 fps-es minta
  videón teszteltük, a cél bitráta 900kbps volt, a gép pedig egy AMD-64 3400+
  2400 Mhz-en, 64 bit-es módban.
  Minden kódolási beállítást a kódolás sebessége követ (képkocka per
  másodpercben), a tömörítési hatékonyság romlása (a bitráta százalékában)
  összehasonlítva a "nagyon jó minőség" beállításaival, és a PSNR veszteség
  (dB-ben). Kérlek vedd figyelembe, hogy a forrásod, a géped típusa és a
  rendszer környezetedtől függően nagyon különböző eredményeket kaphatsz.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para><emphasis role="bold">Very high quality:</emphasis>
<option>subq=6:4x4mv:8x8dct:me=3:frameref=5:bframes=3:b_pyramid:weight_b</option>
6fps, 0%, 0dB.
</para></listitem>
<listitem><para><emphasis role="bold">High quality:</emphasis>
<option>subq=5:4x4mv:8x8dct:frameref=2:bframes=3:b_pyramid:weight_b:psnr</option>
13fps, -13%, -0.89dB.
</para></listitem>
<listitem><para><emphasis role="bold">Fast:</emphasis>
<option>subq=4:bframes=2:b_pyramid:weight_b:psnr</option>
17fps, -20%, -1.48dB.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>

</sect1>

<sect1 id="menc-feat-vcd-dvd">
<title>MEncoder használata VCD/SVCD/DVD-kompatibilis fájlok készítéséhez.</title>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints">
<title>Formátum korlátok</title>
<para>
  A <application>MEncoder</application> képes VCD, SCVD és DVD formátumú
  MPEG fájlok létrehozására a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> könyvtár segítségével.
  Ezek a fájlok a 
  <ulink url="http://www.gnu.org/software/vcdimager/vcdimager.html">vcdimager</ulink>-rel
  vagy a
  <ulink url="http://dvdauthor.sourceforge.net/">dvdauthor</ulink>-ral
  együttműködve felhasználhatók szabványos lejátszókban lejátszható
  lemezek készítéséhez.
</para>

<para>
  A DVD, SVCD és VCD formátumok súlyos korlátokkal rendelkeznek.
  A kódolt képméretekből és a képarányokból csak nagyon kevés áll
  rendelkezésre.
  Ha a filmed nem felel meg ezeknek a követelményeknek, méretezned,
  vágnod vagy fekete keretet kell hozzáadnod a képhez, hogy kompatibilis
  legyen.
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints-resolution">
<title>Formátum korlátok</title>

<informaltable frame="all">
<tgroup cols="9">
<thead>
    <row>
        <entry>Formátum</entry>
        <entry>Felbontás</entry>
        <entry>V. Codec</entry>
        <entry>V. Bitráta</entry>
        <entry>Mintavételi ráta</entry>
        <entry>A. Codec</entry>
        <entry>A. Bitráta</entry>
        <entry>FPS</entry>
        <entry>Arány</entry>
    </row>
</thead>
<tbody>
    <row>
        <entry>NTSC DVD</entry>
        <entry>720x480, 704x480, 352x480, 352x240</entry> 
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>9800 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>23.976, 29.97</entry>
        <entry>4:3, 16:9 (csak 720x480-nál)</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>NTSC DVD</entry>
        <entry>352x240<footnote id='fn-rare-resolutions'><para>
      Ezek a felbontások ritkán használatosak a DVD-ken, mert elég
      alacsony minőségűek.</para></footnote></entry>         
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1856 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>23.976, 29.97</entry>
        <entry>4:3, 16:9</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>NTSC SVCD</entry>
        <entry>480x480</entry>
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>2600 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>384 kbps</entry>
        <entry>29.97</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>NTSC VCD</entry>
        <entry>352x240</entry>
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1150 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>224 kbps</entry>
        <entry>23.976, 29.97</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL DVD</entry>
        <entry>720x576, 704x576, 352x576, 352x288</entry>
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>9800 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>MP2,AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3, 16:9 (csak 720x576-nál)</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL DVD</entry>
        <entry>352x288<footnoteref linkend='fn-rare-resolutions'/></entry>
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1856 kbps</entry>
        <entry>48000 Hz</entry>
        <entry>MP2,AC3,PCM</entry>
        <entry>1536 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3, 16:9</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL SVCD</entry>
        <entry>480x576</entry>
        <entry>MPEG-2</entry>
        <entry>2600 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>384 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
    <row>
        <entry>PAL VCD</entry>
        <entry>352x288</entry>
        <entry>MPEG-1</entry>
        <entry>1150 kbps</entry>
        <entry>44100 Hz</entry>
        <entry>MP2</entry>
        <entry>224 kbps</entry>
        <entry>25</entry>
        <entry>4:3</entry>
    </row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Ha a filmednek 2.35:1 méretaránya van (a legtöbb akció film), fekete
  keretet kell hozzáadnod vagy le kell vágnod a filmet 16:9-es méretarányra
  DVD vagy VCD készítéshez.
  Ha fekete keretet adsz hozzá, próbáld meg 16 pixel-es határra igazítani
  őket a kódolási teljesítményre való hatásuk minimalizálásához.
  Szerencsére a DVD-nek eléggé magas a bitrátája, nem kell aggódnod
  túlságosan a kódolás hatékonysága miatt, de az SVCD és a VCD
  bitráta-szegény, ezért erőfeszítéseket kell tenni az elfogadható
  minőségért is.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints-gop">
<title>GOP méret határok</title>
<para>
  A DVD, VCD és SVCD eléggé alacsony GOP (Group of Pictures) méret
  értékekre korlátoz le.
  Egy 30 fps-es anyagnál a legnagyobb megengedett GOP méret 18.
  25 vagy 24 fps-nél a maximum 15.
  A GOP méretét a <option>keyint</option> opcióval lehet beállítani.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-constraints-bitrate">
<title>Bitráta korlátok</title>
<para>
  A VCD videónak CBR-esnek kell lennie 1152 kbps-en.
  Ehhez a nagyon erős megkötéshez egy extrém alacsony, 327 kilobit-es vbv
  buffer méret társul.
  Az SVCD megengedi a bitráta változtatását 2500 kbps-ig és kicsit kevésbé
  korlátozó, 917 kilobit-es vbv buffer méretet engedélyez.
  A DVD videó bitrátája bárhol lehet 9800 kbps-ig (bár az általános
  bitráták ennek felénél vannak) és a vbv buffer méret is 1835 kilobit.
</para>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-output">
<title>Kimeneti opciók</title>
<para>
  A <application>MEncoder</application> rendelkezik a kimeneti formátumot
  beállító kapcsolókkal.
  Ezen opciók használatával utasíthatod, hogy helyes típusú fájlt készítsen.
</para>

<para>
  A VCD és SVCD opciókat xvcd-nek és xsvcd-nek hívják, mert kiterjesztett
  formátumúak.
  Nem teljesen kompatibilisek, főként mivel a kimenet nem tartalmaz
  scan offszet-eket.
  Ha SVCD CD képet kell készítened, add át a kimeneti fájlt a
  <ulink url="http://www.gnu.org/software/vcdimager/vcdimager.html">vcdimager</ulink>-nek.
</para>

<para>
  VCD:
  <screen>
  -of mpeg -mpegopts format=xvcd
  </screen>
</para>

<para>
  SVCD:
  <screen>
  -of mpeg -mpegopts format=xsvcd
  </screen>
</para>

<para>
  DVD:
  <screen>
  -of mpeg -mpegopts format=dvd
  </screen>
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-output-aspect">
<title>Képarány</title>
<para>
  A <option>-lavcopts</option> aspect argumentuma használható a fájl
  képarányának elkódolásához.
  Lejátszás közben a képarányt a videó megfelelő méretűre állításához
  használják.
</para>

<para>
  16:9 vagy "Widescreen"
  <screen>
  -lavcopts aspect=16/9
  </screen>
</para>

<para>
  4:3 vagy "Fullscreen"
  <screen>
  -lavcopts aspect=4/3
  </screen>
</para>

<para>
  2.35:1 vagy "Cinemascope" NTSC
  <screen>
  -vf scale=720:368,expand=720:480 -lavcopts aspect=16/9
  </screen>
  A helyes méretarány kiszámításához használd a 854/2.35 = 368-as kibővített
  NTSC szélességet.  
</para>

<para>
  2.35:1 vagy "Cinemascope" PAL
  <screen>
  -vf scale="720:432,expand=720:576 -lavcopts aspect=16/9
  </screen>
  A helyes méretarány kiszámításához használd a 1024/2.35 = 432-es kibővített
  PAL szélességet.
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-output-srate">
<title>Mintavételi ráta konvertálás</title>
<para>
  Ha az eredeti fájl audió mintavételi rátája nem ugyan olyan, mint ami
  a cél formátumban szükséges, mintavételi ráta konvertálást kell
  végrehajtani.
  Ez a <option>-srate</option> és <option>-af lavcresample</option>
  kapcsolók együttes használatával érhető el.
  </para>
  <para>
  DVD:
  <screen>
  -srate 48000 -af lavcresample=48000
  </screen>
</para>
<para>
  VCD és SVCD:
  <screen>
  -srate 44100 -af lavcresample=44100
  </screen>
  </para>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc">
<title>A libavcodec használata VCD/SVCD/DVD kódoláshoz</title>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-intro">
<title>Bevezetés</title>
<para>
  A <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> használható
  VCD/SVCD/DVD kompatibilis videó készítéséhez a megfelelő opciókkal.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-options">
<title>lavcopts</title>
<para>
  Következzék egy lista a <option>-lavcopts</option>-ban használható
  mezőkről, amiknek a megváltoztatására szükséged lehet a VCD, SVCD,
  vagy DVD kompatibilis film készítésekor:
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">acodec</emphasis>:
  <option>mp2</option> a VCD-hez, SVCD-hez vagy PAL DVD-hez;
  <option>ac3</option> a leggyakoribb DVD-hez.
  PCM audió is használható DVD-hez, de legtöbbször csak helypazarlás.
  Figyelj rá, hogy az MP3 audió ezen formátumok egyikével sem kompatibilis,
  de a lejátszóknak gyakran semmi gondot nem okoz a lejátszása.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">abitrate</emphasis>:
  224 VCD-nél; 384-ig SVCD-nél; 1536-ig DVD-nél, de általában a használt
  értékek a sztereónál 192 kbps-étől az 5.1 csatornás hang 384 kbps-éig
  változnak.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vcodec</emphasis>:
  <option>mpeg1video</option> VCD-hez;
  <option>mpeg2video</option> SVCD-hez;
  <option>mpeg2video</option> használatos általában a DVD-hez, de lehet
  <option>mpeg1video</option> is a CIF felbontásokhoz.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">keyint</emphasis>:
  A GOP méret beállításához használható.
  18 a 30fps-es anyagé vagy 15 a 25/24 fps-esé.
  A kereskedelmi előállítók a 12-es kulcskocka intervallumot preferálják.
  Lehetséges ezen érték nagyobbra állítása is a legtöbb lejátszóval való
  kompatibiliítás megtartása mellett.
  A 25-ös <option>keyint</option> soha nem okoz problémát.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vrc_buf_size</emphasis>:
  327 VCD-nél, 917 SVCD-nél és 1835 DVD-nél.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vrc_minrate</emphasis>:
  1152 VCD-nél. Elhagyható SVCD és DVD esetében.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vrc_maxrate</emphasis>:
  1152 VCD-nél; 2500 SVCD-nél; 9800 DVD-nél.
  SVCD-hez és DVD-hez az egyéni kívánalmaidnak és igényeidnek megfelelően
  használhatsz magasabb értékeket is.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vbitrate</emphasis>:
  1152 VCD-nél;
  legfeljebb 2500 SVCD-nél;
  legfeljebb 9800 DVD-nél.
  Az utóbbi két formátumnál a vbitrate egyéni igények szerint állítható be.
  Például szeretnéd, hogy 20 óra vagy akörüli anyag felférjen egy DVD-re,
  használhatod a vbitrate=400-at.
  Az eredmény videó minősége valószínűleg elég rossz lesz.
  Ha megpróbálod kisakkozni a lehető legjobb minőséget a DVD-n, használd
  a vbitrate=9800-at, de emlékezz rá, hogy emiatt kevesebb, mint egy órányi
  videód lehet egy egyrétegű DVD-n.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-examples">
<title>Példák</title>
<para>
  Általában ez a minimum <option>-lavcopts</option> egy videó elkódolásához:
</para>
<para>
  VCD:
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg1video:vrc_buf_size=327:vrc_minrate=1152:\
  vrc_maxrate=1152:vbitrate=1152:keyint=15:acodec=mp2
  </screen>
</para>

<para>
  SVCD:
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=917:vrc_maxrate=2500:vbitrate=1800:\
  keyint=15:acodec=mp2
  </screen>
</para>

<para>
  DVD:
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=5000:\
  keyint=15:acodec=ac3
  </screen>
</para>

</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-lavc-advanced">
<title>Haladó opciók</title>
<para>
  Jobb minőségű kódoláshoz valószínűleg használni szeretnéd a lavcopts
  minőség-javító opcióit is, mint például a <option>trell</option>,
  <option>mbd=2</option>, vagy mások.
  Figyelj rá, hogy a <option>qpel</option> és a <option>v4mv</option>
  bár gyakran hasznosak MPEG-4 esetén, nem használhatóak MPEG-1 vagy MPEG-2-vel.
  Ha nagyon jó minőségű DVD kódolást akarsz készíteni, hasznos lehet a
  <option>dc=10</option> opció hozzáadása a lavcopts-hoz.
  Ez segíti csökkenteni a blokkosodást a színtelen részeknél. Mindezt
  összerakva, itt egy példa jó minőségű DVD készítéséhez szükséges
  lavcopts-ra:
</para>

<para>
  <screen>
  -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=8000:\
  keyint=15:trell:mbd=2:precmp=2:subcmp=2:cmp=2:dia=-10:predia=-10:cbp:mv0:\
  vqmin=1:lmin=1:dc=10
  </screen>
</para>

</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-audio">
<title>Audió kódolása</title>
<para>
  A VCD és az SVCD támogatja az MPEG-1 layer II audiót, a
  <systemitem class="library">toolame</systemitem>,
  <systemitem class="library">twolame</systemitem>,
  vagy a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> MP2
  kódolójának felhasználásával.
  A libavcodec MP2 messze nincs olyan jó, mint a másik két könyvtár,
  azonban az mindig elérhető és használható.
  A VCD csak konstans bitrátájú audiót (CBR) támogat, míg az SVCD
  tudja a változó bitrátát (VBR) is.
  De vigyázz a VBR-rel, mert néhány hibás asztali lejátszó sem támogatja.
</para>

<para>
  A DVD audióhoz a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  AC3 codec-je használható.
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-audio-toolame">
<title>toolame</title>
<para>
  VCD-hez és SVCD-hez:
  <screen>
  -oac toolame -toolameopts br=224
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-audio-twolame">
<title>twolame</title>
<para>
  VCD-hez és SVCD-hez:
  <screen>
  -oac twolame -twolameopts br=224
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-audio-lavc">
<title>libavcodec</title>
<para>
  DVD-hez két csatornás hanggal:
  <screen>
  -oac lavc -lavcopts acodec=ac3:abitrate=192
  </screen>
</para>
<para>
  DVD-hez 5.1 csatornás hanggal:
  <screen>
  -channels 6 -oac lavc -lavcopts acodec=ac3:abitrate=384
  </screen>
</para>
<para>
  VCD-hez és SVCD-hez:
  <screen>
  -oac lavc -lavcopts acodec=mp2:abitrate=224
  </screen>
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-vcd-dvd-all">
<title>Mindent összevetve</title>
<para>
  Ez a rész néhány teljes parancsot mutat a VCD/SVCD/DVD kompatibilis
  videók készítéséhez.
</para>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-dvd">
<title>PAL DVD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:576,\
  harddup -srate 48000 -af lavcresample=48000 -lavcopts vcodec=mpeg2video:\
  vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=5000:keyint=15:acodec=ac3:\
  abitrate=192:aspect=16/9 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-dvd">
<title>NTSC DVD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:480,\
  harddup -srate 48000 -af lavcresample=48000 -lavcopts vcodec=mpeg2video:\
  vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:vbitrate=5000:keyint=18:acodec=ac3:\
  abitrate=192:aspect=16/9 -ofps 30000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-ac3-copy">
<title>AC3 Audiót tartalmazó PAL AVI DVD-re</title>
<para>
  Ha a forrás már AC3 audióval rendelkezik, használd a -oac copy kapcsolót az
  újrakódolása helyett.
  <screen>
  mencoder -oac copy -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:576,\
  harddup -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:\
  vbitrate=5000:keyint=15:aspect=16/9 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-ac3-copy">
<title>AC3 Audiót tartalmazó NTSC AVI DVD-re</title>
<para>
  Ha a forrás már AC3 audiót tartalmaz és NTSC @ 23.976 fps:
  <screen>
  mencoder -oac copy -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=dvd -vf scale=720:480,\
  harddup -lavcopts vcodec=mpeg2video:vrc_buf_size=1835:vrc_maxrate=9800:\
  vbitrate=5000:keyint=15:aspect=16/9 -ofps  24000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-svcd">
<title>PAL SVCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xsvcd -vf \
  scale=480:576,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:mbd=2:keyint=15:vrc_buf_size=917:vrc_minrate=600:\
  vbitrate=2500:vrc_maxrate=2500:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-svcd">
<title>NTSC SVCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xsvcd  -vf \
  scale=480:480,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:mbd=2:keyint=18:vrc_buf_size=917:vrc_minrate=600:\
  vbitrate=2500:vrc_maxrate=2500:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 30000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-pal-vcd">
<title>PAL VCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xvcd -vf \
  scale=352:288,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg1video:keyint=15:vrc_buf_size=327:vrc_minrate=1152:vbitrate=1152:\
  vrc_maxrate=1152:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 25 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-vcd-dvd-all-ntsc-vcd">
<title>NTSC VCD</title>
<para>
  <screen>
  mencoder -oac lavc -ovc lavc -of mpeg -mpegopts format=xvcd -vf \
  scale=352:240,harddup -srate 44100 -af lavcresample=44100 -lavcopts \
  vcodec=mpeg1video:keyint=18:vrc_buf_size=327:vrc_minrate=1152:vbitrate=1152:\
  vrc_maxrate=1152:acodec=mp2:abitrate=224 -ofps 30000/1001 \
  -o <replaceable>movie.mpg</replaceable> <replaceable>movie.avi</replaceable>
  </screen>
</para>
</sect3>

</sect2>

</sect1>

</chapter>